Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2299 találat lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 2281-2299
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. április 8.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közigazgatási államtitkárának vezetésével szakértői bizottság alakul, amely megvizsgálja, hogy mi okoz feszültségeket az egyházi oktatási intézmények állami finanszírozásával kapcsolatban - jelentette be Kiss Elemér, a MeH államtitkára ápr. 8-án, a miniszterelnök és a négy történelmi egyház vezetőinek megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A megbeszélésen Horn Gyula miniszterelnök - a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel - pártsemleges magatartást kért az egyházaktól - mondta Kiss Elemér. /MTI/

1998. április 9.

A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ figyelemmel kíséri az új román kormány első lépéseit, miután a kinevezett miniszterelnök, Radu Vasile azt mondta, hogy növelni fogja a kiadásokat és újratárgyalja az IMF-kölcsön feltételeit, olvasható az Adevarul ápr. 9-i számában. Az IMF január óta halogatja a tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel harmadik, 86 millió dolláros részletének kiutalását, a költségvetési és a politikai bizonytalanság miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1998. április 9.

Félreértésen alapulnak a viták, amelyek a Magyarok Világszövetségének választmányi ülése nyomán a kettős állampolgárságról folynak, nyilatkozta Csoóri Sándor. Kifejtette: a kérdésfeltevés Duray Miklósnak egy Szekszárdon tartott beszédében történt meg. Már Duray is hangsúlyozta, hogy ez nagy kockázattal jár, mert sokan elhagyhatják szülőföldjüket a magyar állampolgárság birtokosaiként. Ezekről az ügyekről beszélni kell, hangsúlyozta Csoóri Sándor. "Szó sincs arról, hogy az MVSZ választmánya a kettős állampolgárságot és a külföldön élő magyarok részvételét az itthoni szavazáson szorgalmazta volna, és én sem tettem ilyen javaslatot. A sajtóértekezleten részt vevő ifjú újságírók jószándékú, ám téves információ szolgáltatása okozta a felzúdulást, melynek során odáig jutottunk, hogy engem Vladimír Meciarhoz hasonlít a sajtó" - szögezte le Csoóri Sándor, utalva a pozsonyi Új Szó tegnapi véleményére, mely szerint Csoóri javaslata megegyezik Meciar kormányfő lakosságcsere ötletével. /Csoóri: Félreértettek. = Magyar Hírlap, ápr. 9./

1998. április 9.

Az Erdélyi Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház legfőbb gondja a megmaradás, vallotta Mózes Árpád evangélikus püspök a vele készült interjúban. A lutheránus világ végvárát képezik, hiszen egyik templomuk, a brassói Fekete-templom a gótika legkeletibb alkotása. Kis gyülekezeteik megtartását a nyugati egyházak anyagi támogatása is segíti, így tudták felújítani templomaikat, imaházaikat. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Mózes Árpáddal, az Erdélyi Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1998. április 9.

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Magyar Közélet folyóirat márciusi számát az 1848-49-es szabadságharcnak szentelte. /Magyar Közélet (Kolozsvár), ápr. 9. - II. évf. 3. sz./

1998. április 9.

Emil Constantinescu román államfő ápr. 9-én nyilatkozatban szögezte le, hogy semmilyen helyzetben nem fog olyan lépést kezdeményezni, amely az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatban a hadsereg egyes katonáinak ügyében folyó vizsgálatok leállítására, tények vagy bűnösségek elfedésére irányulna. Constantinescu hangsúlyozta, hogy míg 1997 szeptemberéig a katonai ügyészség egyetlen ügy kivizsgálását sem fejezte be, az azóta eltelt időben már 16 vizsgálatot lezárt és a vádiratot átküldte a bírósághoz, három vizsgálat pedig befejezéshez közeledik. Ugyanakkkor Emil Constantinescu hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az ország egyik alapvető intézményét alkotó hadsereg becsületét. Egyik vizsgálat sem kérdőjelezheti meg a hadsereg, a parancsnokság, a tiszti kar hazafiasságát, eleve ki kell zárni a kollektív bűnösséget vagy az intézmény elleni vádakat, és meg kell hallgatni a katonák véleményét is. Constantinescu továbbá olyan törvény elfogadását sürgeti, amely a jövőre nézve kizárja a hadsereg belekeverését szociális vagy belső politikai konfliktusokba. Az államfő technikai kérdésnek nevezi, hogy miután a vizsgálatok befejezése kideríti az igazságot, az elítélés után kollektív kegyelmet gyakorolnak majd vagy amnesztiát alkalmaznak, de véleménye szerint a katonai becsület arra kötelezi az összes érintett tisztet, hogy ragaszkodjék a vizsgálatok véghezviteléhez. /MTI/

1998. április 9.

A Duna Televízió és a Magyar Rádió együttműködési megállapodásának köszönhetően ápr. 9-től a határon túli magyaroknak is lehetőségük nyílik arra, hogy a rádió négy csatornáján keresztül tájékozódhassanak az anyaország eseményeiről. A szerződés értelmében a Duna TV új műholdján keresztül - úgynevezett hangsegédvivőkön - a Kossuth, a Külföldi Adások Főszerkesztősége, a Petőfi, valamint a Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatósága műsororait hallgathatják majd a határon túliak. /MTI/

1998. április 9.

A bukaresti fővárosi tanács ápr. 9-én tudomásul vette Victor Ciorbea főpolgármester lemondását, amelyet a politikus akkor jelentett be, amikor március 30-án miniszterelnöki tisztségéről is leköszönt. A parasztpárt vezetői igyekeztek döntésének megmásítására rábírni Ciorbeát, ő azonban ragaszkodott elhatározásához, amelynek nyomán júniusban új főpolgármester-választást kell rendezni. A főváros parasztpárti prefektusa nem adta fel a harcot: bejelentette, hogy formai hibák alapján a közigazgatási bíróságon a tanács határozatának érvénytelenítését fogja kérni. /MTI/

1998. április 10.

Az 1996-os változásban meghatározó szerepe volt a hazai magyarságnak, írta Vekov Károly. Az RMDSZ-t váratlanul érte a kormányban való részvétel. Talán ezért viselkedett félszegen. - A választások során a magyar közösség bizonyította jószándékát. Itt az ideje, hogy a koalíciós partner is ezt tegye. A magyarság nem kiváltságokat kér, hanem szerzett jogokhoz ragaszkodik. Amennyiben ez nem valósul meg, az megkérdőjelezi az 1996-os koalícióba lépés helyességét. /Vekov Károly: A politikai nem tömegsport. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1998. április 10.

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ tájékoztatót adott ki a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. A Magyarok Világszövetségének legfőbb célja a magyar nemzet egységének megteremtése és megőrzése az önrendelkezési elv alapján. A schengeni előírások akadályokat emelnek a Magyarország és a határain túl élő magyarok közé. A határon túli magyarok, főleg Kárpátalján és Erdélyben, igényelnék a kettős állampolgárságot. Többségük nem akar Magyarországra telepedni, hanem azt "az európai értékektől való kényszerű elválasztás elleni gyógyírnak tekinti". Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy az EU-csatlakozás egyebek mellett a Romániával, Ukrajnával, Jugoszláviával szembeni vízumkötelezettség bevezetését jelenti. Amit az MVSZ a magyar állam figyelmébe ajánl, az nem más, mint az anyaország felelőssége a határain túl élő magyar nemzeti közösség iránt. Az MVSZ vitát kezdeményezett ebben a témában. Az 1993-ban elfogadott horvát alkotmány szerint minden horvát eredetű személy jogosult horvát állampolgárságra, az 1997/70-es számú törvény értelmében a külföldi állampolgárságú szlovákok Szlovákiában a szlovák állampolgárokéval egyenértékű jogokat élveznek. A VET tájékoztatóját Patrubány Miklós elnök írta alá. /Össznemzeti vitatéma. A VET tájékoztatása a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1998. április 10.

Az országféltő atyafiak attól rettegnek, hogy a magyar tőke meggyökerezik Erdélyben. "A hosszú évtizedek félelme attól, hogy Románia a masszív betelepítések és a kemény elrománosítási folyamat ellenére is elveszítheti Erdélyt, csak egy dolgot igazol: a trianoni békeszerződés nyomán gyarmatosított ország azóta sem tudott integrálódni abba a keretbe, amit annyian és annyiszor kiáltanak ki Nagy-Romániának." - állapította meg Makkay József. Az RMDSZ nem ismerte fel, hogy "felelőtlenség annak a politikai irányvonalnak a szekerét előmozdítani, amelyik hangzatos szózatai ellenére sem igyekszik Európa felé." / Makkay József: Országféltő gyarmatosítók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1998. április 10.

Tartós, vagy erős növekedés várható idén és jövőre és csökken az infláció abban a négy kelet-európai országban, amelyek nem tartoznak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Romániában az OECD idén nem vár gazdasági növekedést, de visszaesést sem a tavalyi 6,5 százalékos gyengülést követően. A tervezettnél kisebb ütemben halad a szerkezetátalakítási program, amelynek keretében privatizálják, vagy felszámolják a nagy állami vállalatokat. Az infláció üteme a tavalyi 151 százalékról idén 40 százalékra, jövőre 25 százalékra csökken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1998. április 10.

1997 decemberében jelent meg a Szövétnek, egy új folyóirat első száma Aradon. A Szövétnek a régi aradi hagyományok ápolását tűzte ki célul. P. Csergő Ervin minorita szerzetes és Ujj János jegyzete indította a lapot. Puskel Péter újságíró az ötven éve megszűnt Vasárnap című katolikus hetilap emlékét idézte fel, dr. Kovách Géza A romániai magyar történetírás a II. világháború után című tanulmányával jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ A Szövétnek 2. száma februárban, a 3. áprilisban jelent meg, szerkeszti Régon József.

1998. április 10.

A világ magyarságának életéről, problémáiról, körülményeiről, illetve a magyar kormányzat e területen kifejtett tevékenységéről tájékozódhatnak az internet használói a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) közelmúltban megjelenő önálló honlapján - tájékoztatta ápr. 10-i közleményében az MTI-t Törzsök Erika, a HTMH elnöke. A honlapon a határon innen és túl élő magyaroknak többek között eseménynaptárral, kisebbségi jogokat tartalmazó dokumentumokkal, sajtóközleményekkel, nemzetiségi térképekkel szolgálnak. A közreadott adatokkal megpróbálják felvázolni azt a keretet, amely a környező országokban, a magyarországi politikában, illetve a nemzetközi életben kijelöli a határainkon kívül élő magyarság lehetőségeit, mozgásterét. A HTMH honlapja a https://www.htmh.hu címen érhető el. /MTI, ápr. 10./

1998. április 11.

1997-ben a román külkereskedelmi mérleg hiánya 2,847 milliárd dollár volt, ez kedvezőbb az 1996-os 3,351 milliárd dollárhoz képest, jelentette a Statisztikai Hivatal. Az export 1997-ben 4,3 %-kal növekedett az előző évhez viszonyítva és 8,428 milliárd dollárt tett ki, az import - 11,275 milliárd dollár - 1,4 %-kal csökkent. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

1998. április 11.

Negyedik napja reng a föld a Magyarok Világszövetsége körül és körülöttem - reagált a kettős állampolgársággal kapcsolatban vitára Csoóri Sándor. Helyeselte a vitát a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége nem kormányzati szerv, a magyar nemzet kérdéseivel foglalkozik. Amennyiben az alapszerződések szilárdabbak volnának, nem lobbant volna föl a kettős állampolgárság igénye. "Az a véleményem: a lehetséges autonómiák fokozatosan megoldanák ezeket a folyamatosan elénk sodródó mélylélektani és történelmi gondokat." - írta. Meg kell találni azokat az ellentéteket föloldó technikákat és jogi formákat, hogy az egy nemzethez, egy közösséghez tartozó közösségek ne a két szék közé zuhanjanak /Csoóri Sándor: Külföldi magyarok kettős állampolgársága. Válasz, földrengés közben. = Magyar Nemzet, ápr.. 11., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1998. április 11.

Köntös-Szabó Zoltán Trianon gyermekei című regényfolyamának /első két rész: Fehér zászló Erdély felett és Tövissel kerített Éden/ megjelent a harmadik kötete: Köd lepte be a Szamost. A kötetek az erdélyi magyarság majdnem nyolcvan évét átfogó története. Családi történetről van szó, az író nagyapja, K. tiszteletes aranyosszéki unitárius lelkész egykori feljegyzéseit tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

1998. április 11.

Régiófejlesztési tervek készítésére tanácsadó céget hozott létre az év elején a Pro Professione Alapítvány /PPA/. Entz Géza az alapítvány, egyben a Pro Professione Tanácsadó és Szolgáltató Kht vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke - elmondta, hogy így eredményesebben pályázhatnak, hogy a határon túli magyarokat támogatni tudják. A PP-at 1990-ben hozták létre, 1994-ben kaptak utoljára költségvetési támogatást /200 millió forintot/. Az alapítvány korábbi bevételei megforgatásából él. /Heti Világgazdaság, ápr. 11./

1998. április 11.

Ápr. 11-én befejeződött Görögország, Bulgária és Románia külügyminiszterének az égei-tengeri Thíra (Szantorin) szigetén tartott kétnapos találkozója. Teodorosz Pangalosz görög, Nadezsda Mihajlova bolgár és Andrei Plesu román külügyminiszter sürgette, hogy Belgrád mielőbb kezdjen párbeszédet a koszovói albánok képviselőivel a konfliktus rendezéséről, és kiállt amellett, hogy a válságot "kölcsönösen elfogadható alapon, Jugoszlávia határain belül rendezzék". A miniszterek egyetértettek abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy gyorsan bevethető balkáni hadtestet. Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Törökország március 18-án Ankarában kötött elvi megállapodást a gyorshadtest felállításáról, a török részvétel miatt fenntartásait hangoztató Görögország azonban nem vett részt a találkozón. Teodorosz Pangalosz megjegyezte, hogy a hadtest létrehozása előtt még tisztázni kell a részleteket, s úgy fogalmazott, hogy Görögország is részt vesz a balkáni országok katonai szakértőinek e kérdésben összehívott április 15-16-i bukaresti ülésén. A külügyminiszterek thírai tanácskozását - amely a harmadik háromoldalú találkozó volt 1995 óta - a tervek szerint a kormányfők május 30-31-i értekezlete követi majd a görögországi Neápoliban (a Peloponnészosz félszigeten). Előzőleg, május 21-én a térség hat országának védelmi miniszterei találkoznak Tiranában. /MTI, ápr. 11./

1998. április 12.

A szekszárdi székelyű Babits Kiadó gondozásában készül a XX. századi magyarság 16 kötetesre tervezett lexikona, főszerkesztője Kollega Tarsoly István, szerepel benne az összes magyarlakta település, a kivádoroltak települései is helyet kapnak. A délvidéki anyag szerkesztője Balázs-Art Valéria, aki Szabadkáról települt Budapestre és húsz éve minden vajdasági magyar kiadványt gyűjt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 12./

1998. április 13.

Ápr. 13-án Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ismertette a kormányprogramot, amely két részből áll, az első rövidtávú, idén foganatosítandó intézkedéseket tartalmaz, a második hosszabb távra, 1998-2000-re vonatkozik. A képviselők rendelkezésére bocsátották a kormányprogramot. A tervezet nagy vonalakban a Ciorbea-kormány 1997 évi programját követi, ugyanakkor több konkrét részletet tartalmaz. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Két törvénytervezet szolgálja ezt a célra, az egyik az elkobzott ingatlanok visszaadásáról vagy a megfelelő kártérítésről szól, a másik a lakók védelméről. Az erdők és földek visszaszolgáltatása ugyanazon elvek alapján történik majd, de a részleteket egy különleges törvény kidolgozásakor szögezik le. A rövidtávú program intézkedései között szerepel a Romtelecom távközlési társaság privatizálása, a RENEL, a Villamosművek szerkezetátalakítása, a privatizálási törvény módosítása, május 30-ig, a parlamenti mentességi jog módosítása december 30-ig és több más konkrét intézkedés. Az emberi jogokkal, a felekezetekkel és a kisebbségekkel foglalkozó fejezetben szerepel az alapítványokról, valamint ezek anyagi javainak visszaszolgáltatásáról szóló törvény kidolgozása, beleértve a kisebbségi javak visszaszolgáltatását is, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény elfogadása, az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának ratifikálása, a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadása, a Kisebbségvédelmi Hivatal tekintélyének megerősítése /ez a hivatal lesz az egyetlen szerv, amely a kisebbségi kérdések koordinálására illetékes, elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása, kutatóintézet létrehozása a kisebbségi problematika tanulmányozására, a nemzeti kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ A kormányprogram kisebbségekre vonatkozó fejezete szerint "az állami felsőoktatás intézményes keretének kiszélesítését multikulturális egyetemek és, a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek révén", valamint azt, hogy "kidolgozzák és jóváhagyják azokat a normákat, amelyek alapján a hatóságok támogatják a hivatalosan elismert egyházak laikus oktatási struktúráit, a 36/1997-es oktatási sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően". /MTI/

1998. április 13.

Éles hangon bírálta Romániát és politikusait Francois Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője, aki szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Emil Constantinescu elnök nem tudta felgyorsítani a reformokat és a korrupció elleni harcot. Ettori szerint a mostani három hónapos válság ideje alatt a kormány leállította vagy legalábbis felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzon az EU-hoz, egyre távolabbinak tűnik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

1998. április 13.

Andrei Marga oktatásügyi miniszter ápr. 13-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az eddigi nyolc helyett kilenc osztály elvégzése lesz kötelező. Emiatt a líceumi oktatás csak a tizedik osztályban kezdődne el. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

1998. április 14.

George Pruteanu szenátor az új kormány beiktatása előtt nyilvános támadást intézett Radu Vasile kinevezett kormányfő ellen, mert "megígérte az RMDSZ vezetőinek az őket érdeklő két sürgősségi kormányrendeletet". Nyílt levélben Pruteanu /akit kizártak a parasztpártból/ azt állította, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó közigazgatási és oktatási jogok "a román társadalom legkülönbözőbb rétegeiben nyugtalanságot és elégedetlenséget keltettek". Pruteanu gúnyosan azt kérdezte a kijelölt miniszterelnöktől, miként fogja elérni a kormányrendeletek érvényesítését a korábbi formában, amit, fejti ki, "a közvélemény legnagyobb része nem óhajt"? "Meg fogja győzni a szenátorokat, hogy mondjanak le meggyőződésükről? Hipnotizálni fogja őket? Azzal fogják őket fenyegetni az RMDSZ parancsára, hogy kidobják őket a pártból, ahogy engem fenyegetnek ezzel?". - A szenátor levele érzékelteti, hogy a nacionalista erők az új kormánnyal szemben sem kívánják feladni kampányukat. Néhány napja több vezető nacionalista értelmiségi által közzétett nyilatkozat is, amely az önálló magyar egyetem gondolata ellen tiltakozott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

1998. április 14.

A Romániai Magyar Szó is rendelkezik már elekronikus postafiókkal, tehát a jövőben várnak híreket, tudósításokat, leveleket a következő címen: rmsz(com.pcnet.ro/. A napilap tervezi, hogy a világhálón elhelyezi a Romániai Magyar Szó honlapját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1998. április 14.

Borbély Zsolt Attila elmarasztalta az RMDSZ csúcsvezetését, amiért "egy ritka történelmi esély módszeres elszalasztásán dolgozik". A miniszterelnök személye valószínűleg kedvezőtlenebb lesz, ez "súlyosbítja az ismételt önfeladás erkölcsi súlyát." Borbély Zsolt Attila szerint a klikkérdekeket szolgált az RMDSZ kormányra kerülésének erőltetése. Nem fogadták el Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatát, hogy az RMDSZ írásbeli garancia birtokában lépjen be a kormányba. "A kormányzati szerepvállalás öncél volt, nem eszköz!" Most másfél év távlatából kitűnik, hogy a sürgősségi kormányrendeletek is csak taktikai engedmények voltak. A cikkíró szerint az "RMDSZ-nómenklatúra nem érdekelt abban, hogy a szövetség az erdélyi magyarság önkormányzataként működjön." / Borbély Zsolt Attila: Libaárusokról és nemzetárusokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1998. április 14.

Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./

1998. április 14.

Az Állami Számvevőszék legutóbbi ülésén rögzítették, hogy milyen hatalmas összegeket tulajdonítottak el közpénzekből, nyilatkozta Vida Gyula képviselő. Az ülésen ott ültek az ügyészek és a rendőrség vezetői, akik hivatva lettek volna a bűntettek elkövetőinek elítélésére. Ez nem történt meg, ehelyett különböző eseteket eltussoltak, a korrupciót elkendőzték. A felgöngyölítéseket nagy hűhóval kezdik, majd elaltatják az ügyet. A kőolajiparban például tizenegymilliárd lej értékű korrupciót bizonyítottak, mégis megpróbálták politikai alkuként kezelni, mondván, nem lehet megbénítani a kőolajipart, ezért az államnak kell átvenni az adósság egy részét. Ennek megfelelően a törvényhozás 4500 milliárd lejnek az államkasszából való kifizetését megszavazta. Más államokban az ilyen ügy a miniszter bukásához vezetne. Vida Gyula nem irigyli az új kormányt, nagy ellenállásra számíthat. /R. Gy. : Kilopták a szemünket is. Beszélgetés Vida Gyulával, a képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs szakbizottságának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1998. április 14.

Aradon az irodalmárok 1990 márciusában feltámasztották a Havi Szemlét, amely 1943 és 1944 között jelent meg. Anyagi gondok miatt azonban 1990-ben csak négy száma látott napvilágot. Azóta Pávai Gyula tanárnak, az aradi Kölcsey Egyesület elnökének a közbenjárására a városban megjelenő Jelen napilap vasárnapi számában biztosított számukra helyet. A közölt anyagokból állt össze a tavaly megjelent antológia /Feltámadunk! Az aradi Kölcsey Egyesület antológiája, Irodalmi Társaságok Szövetsége, Budapest, 1997/, melyet Pávai Gyula és Varga Domokos budapesti író szerkesztett. Ez a kiadvány mutatja, hogy a dél-partiumi szórványmagyarság keresi a kiutat a szellemi válságból, a szegénységből. /Dánielisz Endre: Aradi feltámadás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1998. április 14.

Ápr. 14-én Illyés Gyula barátai, írótársai a nagy költő halálának 15. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten, a Farkasréti temetőben. Beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A koszorúzáson jelen volt Gálfalvi György, a Romániai Magyar Pen Club elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./


lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 2281-2299




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998