Antall József emlékét idézte a hetilap fényképének és egy tőle vett idézetnek a közlésével. Antall József volt miniszterelnök ápr. 8-án lett volna hatvanhat éves. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./
1998. április 14.
A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült Karl Schlögl osztrák belügyminiszter nyilatkozatáról, amelyben Magyarországot és Csehországot arra szólította fel, hogy vezessenek be vízumkényszert a román állampolgárok számára - tájékoztatott a Rompres hírügynökség. A román reagálás utal arra, hogy eddig az EU hivatalos reagálása a román állampolgárok vízumkéréseinek kedvezőbb elbírálására vonatkozó bukaresti kérésekre az volt, hogy az ilyen kérdésekben a megoldást csak az Unió egészének a szintjén, illetve a Schengen-csoport keretében lehet keresni. A román külügyminisztérium leszögezte, hogy érti a Schlögl belügyminiszter nyilatkozatához hasonló állásfoglalások okait, különösen az illegális bevándorlással kapcsolatos jelenségek miatt, de - fűzte hozzá - "nem érthetünk egyet az általánosító gondolatmenettel és a globális intézkedésekkel. Természetellenes dolog, hogy egy meghatározott számú személy cselekményeire olyan megoldásokat keressenek, amelyek kollektív felelősségre utalnak. A probléma lényege, mint arra a román fél ismételten rámutatott, nem a vízumkötelezettség vagy annak hiánya hanem a származási, tranzit vagy célországban az illegális bevándorlókkal szemben foganatosított intézkedések hatékonysága." /MTI/
1998. április 15.
Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/
1998. április 15.
A miniszter-jelöltek meghallgatásakor Andrei Marga oktatási miniszter ismételten ellenezte a magyar egyetemet: "Csődöt mondott minden olyan erdélyi próbálkozás, amelynek alapja az etnikai szeparatizmus volt. Egy magyar tannyelvű egyetem létrehozása hátrányos helyzetbe hozná mind a románok, mind a magyarokat, és sorsokat befolyásolhatna." Marga ugyanakkor tartózkodott attól, hogy állást foglaljon a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. /Újabb nem a Bolyaira. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./
1998. április 15.
Kovács László külügyminiszter reagált Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon kijelentésére, amelyben felszólította Csehországot és Magyarországot, hogy EU-belépésükkel összefüggésben kötelezzék vízumváltásra a román állampolgárokat. Kovács László kifejtette: a magyar külpolitika nem lát semmilyen okot arra, hogy megkülönböztetést tegyen Szlovákia és Románia között, s az utóbbi ország állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be. Magyarország nem szeretné, ha a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozással valamiféle áthatolhatatlan fal jönne létre Magyarország és Románia között. Ugyanakkor jogosnak nevezte azokat az elvárásokat, hogy szigorítani kell a határ-, beleértve a zöldhatár-ellenőrzést is. Ezt nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország közbiztonságának érdeke is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1998. április 15.
A Magyarok Világszövetsége tárgyalt a határon túl élő magyarok és a magyar állam jogviszonyáról. Az MVSZ választmányának döntése pontosan úgy szólt, hogy erről a problémáról az MVSZ összmagyar vitát kezdeményez. Heves viták követték az MVSZ választmányi ülését. Fölöttébb furcsa, állapította meg Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, hogy az MVSZ elképzelése még nyilvánosságra sem került, de a félremagyarázások már elkezdődtek. A legnagyobb csúsztatás az az állítás, hogy a kettős állampolgárság nem létezik a gyakorlatban. Elég csak a horvát példára hivatkozni: az ország 4 millió állampolgárán kívül további 4 millió horvát nemzetiségű folyamodhat horvát okmányokért, és a horvát parlamentbe 12 külföldi jutott be. A másik félrevezetés, hogy az Európai Unió kikötéseire hivatkoznak. Az EU-csatlakozás során Magyarország az egyik fél, amelynek pontosan ismertetnie kell feltételeit. /Nits Árpád: Össznemzeti vita előtt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
1998. április 15.
Dr. Garda Dezső képviselő a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform alkalmával föl akarták számolni, de akkor dr. Gál Endre munkásságának köszönhetően, a genfi Népbizottság döntése alapján sikerült visszaszerezni. 1944-ben a románok újra el akarták venni, erőszakkal, de a magyarság fellépésének köszönhetően Mihály király újra törvényes keretet biztosított a működésének. 1948-ben azonban ismét elvették, államosították. /Gál Éva Emese: Csíki magánjavak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1998. április 15.
Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./
1998. április 15.
Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./
1998. április 15.
Az 1989-es fordulat után a romániai börtönökben is változni kezdett az élet. Néhány esztendeje a rabok is megünnepelheti a karácsonyt és a húsvétot. Így volt ez most is, ápr. 11-én, nagyszombaton, amikor Tempfli József püspök kereste fel a rabokat és beszédet mondott, ajándékot osztott a raboknak. Beszédét Fodor József vikárius fordította románra. /Börtönhúsvét. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
1998. április 15.
A Kallós Zoltán Alapítvány máj. 1-3-a között pedagógusok és érdeklődők számára rendhagyó találkozót szervez a Kolozs megyei Válaszúton. A találkozón népi játékok, mondókák bemutatóját, kézműves ismeretek átadását tervezik. Ennek folytatása lesz aug. 23-30-a között a nyári tábor. /Guther M. Ilona: Gyermekélet anyanyelve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1998. április 15.
A tervezett 1600 romániai vállalatból mindössze 80-nál hajtották végre a magánosítást - vonta meg a privatizáció eddigi idei román mérlegét a tárcának az új kabinetbe jelölt minisztere. Sorin Dimitriu egyébként eddig a privatizációval megbízott állami csúcsszerv, az FPS, azaz a Tulajdonosi Alap feje volt. /MTI/
1998. április 15.
Budapesten, a Margitszigeten megcsonkították József Attila szobrát: lefűrészelték a fejét. /Napi Magyarország, ápr. 15./
1998. április 16.
Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./
1998. április 16.
Horn Gyula miniszterelnök - kinevezése alkalmából - levélben üdvözölte Radu Vasile román kormányfőt. Radu Vasile személyében elismert, nagy tapasztalattal rendelkező ember, a romániai társadalmi és gazdasági átalakulás elkötelezett híve került a román kormány élére, írta a magyar kormányfő. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy tovább fejlődnek a magyar-román kapcsolatok. Horn Gyula ugyancsak levélben fordult Victor Ciorbea volt miniszterelnökhöz, akinek megköszönte a magyar-román kapcsolatok előrelendítése terén kifejtett tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1998. április 16.
Ápr. 16-án Budapesten tanácskozást rendezett a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Külügyi Intézet "Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz és ennek hatása a határon túl élő magyarokra" címmel. A tanácskozáson megjelent Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, továbbá vezető külügyi szakértők és a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából. A résztvevők tájékoztatást kaptak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának menetéről, a határon túli magyar szervezetek képviselői pedig ismertették az integrációs folyamattal kapcsolatos elképzeléseiket, várakozásaikat. Egyetértés volt abban, hogy számba kell venni a csatlakozási folyamat hatásait a környező országokban élő jelentős lélekszámú magyar közösségek életére és az anyaországgal való kapcsolattartásra. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a határon túli résztvevők által megnevezett szakértőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., a HTMH sajtóközleménye, ápr. 16./
1998. április 16.
Csutak István, a Nextra Kft és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetője www.nextra.ro/internetto néven erdélyi internetes magazint helyezett el a világhálón, az Internetto.transsylvaniae-t. Ez a jól ismert budapesti web-magazin, az Internetto erdélyi mutációja. Az erdélyi Internetto amellett, hogy aktuális hír, kommentár és lapszemle rovatokkal szolgál, helyet adott a legfiatalabb erdélyi folyóiratnak, a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. április 16.
Egyre kevesebb a nézője a színházi előadásoknak, így van ez Kolozsváron is, még az Uniter-díjas előadások esetében is. Szembe kell nézni az eddig gyakorlattal. Ebben segít Kötő József új könyve: Erdély magyar színházi világa /1918-1940/. Kötő József kötetbe gyűjtött tanulmányainak visszatérő témája a kisebbségi önszerveződés. Ez a múltban úgy történt, hogy miután az egyik városban megbukott a színtársulat, felhangzott a figyelmeztetés: "dobogóinkról több magyar szót nem fogunk hallani!". Akkor a jótét lelkek színpártoló akciókba kezdtek, pénzt gyűjtöttek, és megélt a színtársulat. Egy idő múlva elfogyott a pénz, és kezdődött minden elölről. Tehát tűzoltó munka folyt. Nem ezt kellene eltanulnunk, írta Zsehránszky István, hanem példájukon okulva valami hasznosíthatót kellene kigondolni, hogy megállítsuk a fokozatos leépülést. "Atlantiszunk lassú, de biztos süllyedését..." / Zsehránszky István: A mi Atlantiszunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. április 16.
64 szerzőből mindössze 16-an jöttek el az Ablak Kiadó gondozásában ötödik alkalommal megjelenő, kortárs hazai magyar költőket felsorakoztató Fagyöngy 1997 és a harmadszor napvilágot látó, kortárs prózaírók terméséből válogató Erdélyi Dekameron 1997 antológiák székelyudvarhelyi bemutatójára. Az elmaradás egyik okát Majla Sándor, a kötetek szerkesztője abban látja, hogy most nem tudott útiköltséget téríteni. A bemutató napján, április 16-án Szász Jenő polgármester fogadta a szerzőket. Az antológiákat a művelődési házban mutatták be, számolt be az eseményről Gál Éva Emese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
1998. április 16.
Szabó Károly szenátor nem ért egyet a kettős állampolgársággal és azt veszedelmes dolognak tartja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. április 16.
Szatmárnémetiben a Gazeta de Nord-Vest újság kirohant az ellen, hogy miért van a városban Hám János Katolikus Gimnázium, Református Gimnázium, sőt ősztől Német Líceum indul. Az újságíró provokatív kérdéseire, hogy "szükség volt-e a Református Gimnáziumra?", Mihai Fodor főtanfelügyelő határozott igennel válaszolt. Azt illene tudni, tette hozzá Sike Lajos, hogy a mostani román elitiskola, az Eminescu Líceum épülete régen a római katolikus főgimnázium épülete volt. /Sike Lajos: Ezt vártuk a tanfelügyelőtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. április 16.
Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ápr. 17-én emlékeznek meg Zonda Attila halálának egyéves évfordulójáról. Ennek keretében bemutatják Zonda Attila Bársonyszékek és hangulatok /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című posztumusz kötetét. /Megemlékezés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. április 16.
70 évvel ezelőtt Nagyszebenben két fiatalember, Bodor László és Kern József elkészítette a város első rádióvevő készülékét. Azóta sok évtized telt el, és négy éve a nagyszebenieknek 60 km-es körzetben magyar nyelvű műsort sugárzó rádióadójuk van. Szegedi Alíz Torella közismert a szebeni magyarok körében: iskolásokkal színi előadásokat szervez, cikkeket ír a Tere-fere című nagyszebeni ifjúsági lapban, mindemellett a helyi magyar rádió szerkesztője. A négyéves évfordulót megünnepelték, ahol Tori /így becézik Szegedi Alíz Torellát/ beszámolt a rádió működéséről. A rádió műsorát Serfőző Emese, Kotilla Ildikó és Vincze Györgyi Erzsébet vezeti megalakulása óta. A munkatársak között van Fazekasné Székely Erzsébet, Cseh Hajnal, Kalmár Zoltán, dr. Badi Miklós és felesége. Mindezekhez tudni kell, hogy Szegedi Alíz Torella 12-es tanuló. /Kalmár Zoltán: A szebeni rádióleadó emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 11/
1998. április 16.
Sára Sándor egyik megdöbbentő dokumentumfilmje: Magyar nők a Gulagon. A Duna Televízió a kommunista diktatúráról több dokumentumfilmet sugárzott, ilyen volt Böszörményi Géza Recsk című munkája, a Gyulyás testvérek nyomasztó összeállítása a hortobágyi kényszermunkatáborokról, olvasható Bogdán László beszámolójában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./
1998. április 17.
Ápr. 17-én a Radu Vasile-kormány tagjai letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1998. április 17.
Mindenütt híve vagyok a dolgok közvetlen megközelítésének, még ott is, ahol elvben bonyolultaknak tűnnek, és itteni látogatásom is azt mutatja, hogy inkább csak elvben tűnnek annak - nyilatkozta Kovászna és Hargita megyében tett látogatásáról Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő ápr. 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett, aznap este következő állomása Csíkszeredában volt, majd visszatért Bukarestbe. "A helyszínen akartam meggyőződni arról, milyen bonyolultak a dolgok valójában." "Igaz, hogy itt, ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben nem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, az emberek magatartása tökéletesen harmonikus." "Van bizonyos érzékenység, és látogatásommal alá akarom húzni, hogy megértem az itt kisebbségi román lakosság érzékenységét. Vannak problémák, ezt mutatják az Andrei Saguna Liga tagjai által felvetett kérdések, amelyek oktatási, gazdasági, helyi közigazgatási, kulturális gondokkal függnek össze." /MTI/
1998. április 17.
A Magyar Professzorok Első Világtalálkozóját április 21-től 23-áig rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémián - jelentette be Kecskés Mihály professzor sajtótájékoztatóján, ápr. 17-én. A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete, valamint az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját, amely mintegy előkészítője volt a mostani világtalálkozónak. A felmérések szerint Magyarországon 1250, a környező országokban 200, míg a nyugati világban 400 magyar professzor él. Az előzetes bejelentkezések alapján közülük 350-en érkeznek Budapestre, a világ minden tájáról. A világtalálkozó célja: a kiemelkedő magyar szellemi erők számára fórumot teremteni, oktató, kutató és közéleti tevékenységüket összehangolni. /MTI/
1998. április 17.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 17-én Kolozsváron tartott ülésén elemezte az új kormányprogramba foglalt rövidtávú kormányzati prioritásokat. A testület határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. A továbbiakban a jelenlevők elemezték a szövetség első negyedévi költségvetését, és elfogadták a második negyedévre szóló költségvetés tervezetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./
1998. április 17.
Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Tamás Sándor képviselő ápr. 16-án Kézdivásárhelyen a helyi vállalkozókkal, ipari intézmények vezetőivel találkozott. A megbeszélés témája a felső-háromszéki privatizáció üteme volt, szóba kerültek a magánosítás buktatói és eredményei is. Ápr. 17-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő, valamint Molnár Endre, a Kézdiszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke Csernáton község polgármesterével és a hivatal munkatársaival, községi tanácsosokkal, pedagógusokkal, a helyi RMDSZ tisztségviselőivel, a község papjaival és plébánosaival, valamint más érdeklődőkkel találkozott. A tájékoztatást is célzó megbeszélés elsősorban az új kormányprogramról és annak várható következményeiről folyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./
1998. április 17.
Románián belül főleg Erdély és a Bánát vonzza a külföldi tőkét - jelentette a Rompres a román cégbíróságtól szerzett adatokra hivatkozva. A nyilvántartás szerint az 1989-es fordulat óta - Bukarestet nem számítva - a nyugat-romániai Temes megyében jegyeztették be a legtöbb külföldi céget, összesen 3471-et. Második helyen - 2447 külföldi érdekeltségű vállalattal - a délkelet-romániai Konstanca megye áll, míg Kolozs megye 2395, Bihar 1563, Brassó pedig 1267 külföldi befektetést vonzott. /MTI/
