Asztalos Lajos kolozsvári közíró, műfordító emlékezett a múltra, 1956-ra és a börtönévekre. - 1956 számomra 1952-ben kezdődött - állapította meg. A középiskolában osztálytársaival részt vett egy általuk létrehozott rendszerellenes szervezetben. A szervezetnek az Illegális Kommunistaellenes Szervezet nevet adtuk, rövidítve IKE. Röpcédulákat nyomtattak. Neki két gumibetű készlete volt, amit átadott társainak. Kétezer röpcédulát ki is nyomtattak. Asztalos nem vett részt ebben az akcióban, mivel akkor a repülős pályára készült. A röpcédula szövegét lefordították románra is. Ez körülbelül így hangzott: "Emberek, harcoljatok a vörös kutyák ellen. Elhurcolják fiaitokat, szétrombolják családjaitokat". 1952, május 1-re virradó éjszaka a társaság néhány tagja kiment a Donát útra, és szétszórták a röpcédulákat. A következő alkalommal elhatározták, hogy felrobbantják a nagyfeszültségű tápvezeték oszlopot a Hójában. Ehhez azonban robbanóanyagra volt szükség. Szerencséjükre a robbanóanyagot nem sikerült elkészíteniük. - A röpcédulát szórók látták, hogy a Sétatér elején leigazoltatják, megmotozzák az embereket, ezért a náluk lévő röpcédulákat letették az egyik padra. A csomagot azonban meglátta a pad mellett elhaladó, tanítóképzősökből álló csoport egyik tagja, és gyanútlanul zsebre vágta. Ez lett a vesztük, ugyanis a motozáskor megtalálták náluk a röpcédulákat. Hiába mondták, hogy nem ők készítették, nem hitte el senki nekik. Letartóztatták őket és bevitték a Szekuritátéra, ahol a vallatáson agyba-főbe verték a szerencsétleneket. Amikor Asztalosékat letartóztatták, akkor szabadon bocsátották őket. Nyáron a többiek tudomása nélkül egyik társuk elhatározta, hogy partizánakcióba kezd és a szomszéd fiúval augusztus 23-a alkalmával újabb röpcédulákat nyomtatnak ki. Úgy döntöttek, hogy vonattal elmennek Nagyváradra, majd innen az uránbánya felé, és ott elszórják a robogó vonatból. Mindezt megtudta valaki, aki feljelentette az egész társaságot. Elsőként öt vagy hat személyt csuktak le. Rögtön elővették őket. Utána a többit is bevitték. Általában háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetést róttak ki. Asztalos három évet kapott, mert a röpcédulákat az ő betűkészletével nyomtatták ki. Volt, aki négy évet kapott, a lányok is például. Akik részt vettek a röpcédulák nyomtatásában, illetve azok szétszórásában, öt-öt, a vezetők pedig nyolc-nyolc évet kaptak Egyik társukat hét évre ítélték, mert egy rozsdás forgópisztolyt találtak nála. Az IKE-nek sok tagja volt, az első menetben tizennyolcukat tartóztatták le. Ezzel azonban még nem fejeződött be, ugyanis még hátra voltak a csoport többi tagjai. Őket 1953. június 2-án tartóztatták le. Valamivel enyhébb ítéletet kaptak. Gyakorlatilag harmincöten voltak. A Szekuritáté Veress Zoltánt tette meg vezetőnek, aki később nagyon tehetséges író, szerkesztő lett. 1986-ban azonban már nem bírta tovább, és családostól kiszökött Svédországba. Azóta is ott élnek. - Sztálin halála után bizonyos enyhülés kezdődött, amikor felszámolták a Duna csatornát is. Palocsay Zsigmond sorstársának édesapja, a híres kertész, Palocsay Rudolf járt közben Gheorghiu Dejnél, hogy engedjék a fiatalokat szabadon. Ennek köszönhetően 1954. szeptember elején külön közkegyelemben részesítették mindnyájukat. - A börtönben a délelőtti váltásban azok dolgoztak, akik öt évnél nagyobb büntetést kaptak, ők reggel hattól este hatig dolgoztak. Akiket kevesebb mint öt évre ítéltek el, alkották a délutáni váltást. Munkaidejük este hattól reggel hatig tartott. Aki nem teljesítette a normáját, a felére csökkentették a napi élelmiszeradagját. Aki olyasmit követett el, ami az őröknek nem tetszett, magánzárkába csukták. Egyeseket két-három napig is ott tartottak. Többségüket ájultan, legyengülten vagy feldagadt lábakkal szedték ki a szűk zárkából. Ennél is rosszabb volt, amikor nem dolgozhattak. Ugyanis 1954. januárjától a politikai foglyokat felmentették a munka alól. Akik a cellában maradtak, kevesebb élelmiszert kaptak. Szabadulása után felvételizett az orvosi egyetemre, de nem vették fel. A következő évben bejutott a Bolyai Egyetem természet szakára. 1958. szeptemberében, még a tanévkezdés előtt tisztogatást hajtottak végre az egyetemen és mindazokat, akik egykor politikai foglyok voltak, mind egy szálig kitették az egyetemről. Amikor 1959. januárjában elkezdődött a két egyetem egyesítését előkészítő üléssorozat, döbbent rá Asztalos, hogy tulajdonképpen az egész azért volt, hogy megtisztítsák a terepet, és felszámolják az ellenállás lehetséges gócait. Általános nagy tisztogatás volt. Régi jó középiskolai tanárokat távolítottak el, mint Mikó Imrét, Heinrich Lászlót vagy Kerekes Jánost. Asztalost hamarosan behívták munkaszolgálatra Arad mellé. Megpróbálta folytatni a tanulmányait az egyetemen. Akkor már Daicoviciu volt a rektor. Üvöltve verte az öklével az asztalt, hogy neki ilyen banditákra nincs szüksége, mert ő azért van ott, hogy az ifjúság lelki tisztaságára felügyeljen. A későbbi években elkezdett írogatni, portugálul, spanyolul tanulni. Fordításai, írásai kezdtek megjelenni. Spanyol, portugál, brazil népmeséket fordított, kalotaszegi népmeséket gyűjtött. 1989 után belevette magát a közéletbe. /Papp Annamária: Asztalos Lajos: 1956, amely 1952-ben kezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2001. október 23.
Megjelent Diószegi Anna: Életem története. Emlékezés a kolozsvári Hóstátról /Székelyudvarhely, 2001./ A könyv szerkesztője: Keszeg Vilmos. A kötet önéletrajzi vallomás, mely élete történetét a kisgyermekkortól napjainkig idézi meg. A hóstáti közösséget a hatvanas években felszámolták, házaikat lerombolták, földjeiktől megfosztották, egy számukra idegen területre való letelepedésre kényszerítették őket. Nagy Olga szerint a hóstáti szokáshagyomány rendkívüli gazdag, mert ez a közösség öröklött népi hagyományaihoz rendkívül ragaszkodott. /Nagy Olga: Egy rendhagyó dokumentum üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2001. október 23.
Okt. 23-i eljuttatott ünnepi nyilatkozatában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: "Minden nemzetnek szüksége van igazodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. 1956 ilyen pillanata a magyar történelemnek. Mert hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni az elnyomásról, a zsarnokságról, idegen megszállókról, a diktatúráról és a nyomorúságról? És hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni a legtisztább forradalomról? Egy nemzet szabadságharcáról... Legtitkosabb ünnepünket, 1956. okt. 23-át szabadon ünnepelhetjük, immár 11 esztendeje. Nem éltük meg mindannyian ezt a pillanatot. A forradalom hősei és túlélői közül sokan elmentek, mielőtt 1956 álmai beteljesülhettek volna. De a szabadság hősei tudják, ők talán nem élhetik meg azt, amiért harcoltak. De tudják azt is, az álmok előbb-utóbb valóra válnak. Csak akarnunk kell, akarnunk nagyon, soha el nem múló reménységgel. Ma együtt ünnepelhetünk. Együtt ünnepelhetjük 1956 hőseinek álmát, a beteljesült álmot: a szabadságot, a függetlenséget, egy emelkedő nemzet minden reménységét. Ünnepünk egyben főhajtás is apáink és nagyapáink előtt, akik 45 esztendővel ezelőtt ezen a napon bebizonyították, hogy nincs olyan zsarnokság, amely össze ne omlana egy nemzet közös akaratától. Az ő példájuk volt évtizedeken át a remény. S mi, az utódok, hálatelt szívvel köszönjük meg a hősiességet, az akaratot. Köszönjük, hogy a némaság évtizedei alatt is volt mire emlékeznünk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2001. október 23.
Okt. 19-20-án Debrecenben 1956 a közvéleményben és a közművelődésben címen konferenciára került sor az 1956-os magyarországi forradalom 45. évfordulója alkalmából. Az tanácskozást az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság kezdeményezte. A szervezésben részt vett: a magyar Nemzeti Örökség Minisztériuma, az 56-os Erdélyi Szövetség, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Rákóczi Szövetség, Debrecen Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem és a helyszínül is szolgáló debreceni Újkerti Közösségi Ház. A tanácskozás zárónyilatkozattal ért véget. Magyarországon jelenleg 19 szervezet, egyesület létezik, mely az 1956-os eseményekhez kapcsolódik, ebből is látszik, hogy még mindig vannak egymástól igen eltérő vélemények, megítélések, érdekek. Ezen szervezetek közül hét már korábban elfogadta a zárónyilatkozatot. De volt olyan egyesületvezető, aki kijelentette, hogy ha egy másik ötvenhatos társaság vezetője csatlakozott a nyilatkozathoz, akkor ő azt nem látja el kézjegyével. A Kárpát-medencei Emlékbizottság nevében a magyarországi társelnök, Székelyhidi Ágoston író-történész-egyetemi tanár (korábban, az MDF-kormányzás idején a vezető alakulat választmányi elnöke volt) olvasta fel a zárónyilatkozatot. (Az Emlékbizottság erdélyi társelnöke Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, aki maga is ötvenhatos elítélt volt.) Ebben "demokratikus forradalomnak és nemzeti szabadságharcnak" nevezik azt, ami 1956-ban Magyarországon (és ennek következtében a szomszédos államok magyarlakta vidékein) történt. A mai megemlékezők úgy vélik, hogy "a nemzeti szabadságharc igazságát (...) a kommunista birodalmi erőszakhatalom a hadüzenet nélküli véres megszállás után még harmincöt évig hamisította, titkolta, tiltotta." Az Emlékbizottság a teljes igazság feltárását vállalta/vállalja magára. 56 jelentőségét abban látják, a világon első ízben tett kísérlet volt a személyi, a szellemi, a közösségi és nemzeti önrendelkezést elfojtó kommunista birodalmi erőszak felszámolására. Az ötvenhatosok ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a magyar törvényalkotók és végrehajtók gondoskodjanak az elszigetelten sínylődő egykori forradalmárokról, hogy a történelemoktatásban megfelelő súlyt és jelentőséget kapjon 1956. Visszautasítják azt, hogy a reformkommunizmust, reformszocializmust ma összemossák az 56-os forradalom eszmeiségével, tömegmozgalmával. Bűnpártolásnak tartják azt, hogy 1956 egykori és későbbi árulói, megtorlói számára most egyesek felmentést keresnek. A nyilatkozat ugyanakkor elítéli egyes 56-os csoportoknak azt a törekvését, hogy a saját szűkebb igazságukat hangoztatják, és azt a kizárólagosság rangjára akarják emelni. Leszögezik: "Az egyetlen magas rang a hősi halottakat és a megtorlás áldozatait illeti meg." Egyetlen céljuk 1956 igazságának a fenntartása és kiteljesítése. Ezért az ötvenhatosok egységéért szállnak síkra. /Máthé Éva: Tanácskozás Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2001. október 24.
Közös szakértői bizottság felállításáról egyezett meg az RMDSZ az oktatási minisztériummal a romániai magyar iskolák, a magyar tannyelvű osztályok tankönyvellátottságának felméréséről. A bizottság felállításáról Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Markó Béla szövetségi elnök okt. 21-i találkozóján egyeztek meg. A találkozó után az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a miniszter asszony közölte, hogy véget ért a romániai magyar közösségben nagy felháborodást keltő tankönyvkutatás a romániai magyar iskolákban. Ecaterina Andronescu azt hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot nem csak a romániai magyar, hanem az ország minden iskolájában elvégezték, mivel általános képet kívántak kapni arról, hogy az iskolákban tanítanak-e a minisztérium által nem engedélyezett tankönyvekből. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy egymástól külön kell kezelni a hivatalos tanrend alapján használt tankönyveket és a kisegítő eszközként használt könyveket, didaktikai eszközöket. /Közös szakértői bizottság a tankönyvellátás felmérésére Markó-Andronescu találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. október 24.
Németh János, a magyar Alkotmánybíróság elnöke küldöttség élén hivatalos látogatást tesz Romániában okt. 24. és 27. között. A magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége találkozik a román alkotmánybíróság, a román legfelsőbb bíróság, a román törvényelőkészítő tanács képviselőivel, valamint az állampolgári jogok biztosával. /Magyar alkotmánybíró Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. október 24.
Várhatóan már a jövő év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu - szögezték le okt. 23-án Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyes bizottságának ülésére Moszkvába érkező román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Moszkva és Bukarest meg kívánja gyorsítani a kétoldalú alapszerződés tervezetének előkészítését, s arra törekszik, hogy az orosz-román csúcsot már a jövő év elején meg lehessen tartani - közölte Ivanov. Bukarest elsősorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott előfeltételeket a román-orosz alapszerződés tekintetében. /Moszkva (vissza)várja Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. október 24.
Okt. 23-án Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét koszorúzta meg Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Imrét és társait a forradalom leverése után hamis ígéretekkel Romániába vitték és a Bukarest melletti Snagov üdülőtelepen tartották fogva, amíg át nem adták őket a Kádár-kormány képviselőinek. Románia számos, magyarok lakta településén tartottak megemlékezéseket. Okt. 22-én a bukaresti Petőfi-házban hangzott el előadás a magyar forradalom jelentőségéről, okt. 23-án az erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata Kolozsváron rendezett megemlékezést. A Szilágyságban a református templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak, a Székelyföldön az 56-os áldozatok emlékét őrző kopjafáknál, emlékműveknél tisztelegtek. /Romániai megemlékezések október 23. alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2001. október 24.
Újra megjelent a Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az olvasó, az előfizető kerek egy hete nem vehette kézbe lapját, a Romániai Magyar Szót. Ha minden jól megy, akkor okt. 23-án este egyszerre három, a soros okt. 24-i mellett az okt. 23-i kerül ki a nyomdából, okt. 25-én felszámolják az adósságot. - Ilyen sem volt még a romániai sajtó történetében. A mostani demokrácia és piacgazdaság körülményei mellett ilyesmi is előfordulhat. Az is, hogy egy állami vállalat négy hónapon át ne fizesse meg a kapott árut, és zokon vette, hogy a történteket nyilvánosságra hozták. Ezekben a nehéz napokban a szerkesztőség minden tagja úgy dolgozott, mintha mi sem történt volna. /Gyarmath János: Minden magyar házban Romániai Magyar Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2001. október 24.
Románia mindkét ország érdekeit szolgálva kívánja rendezni a magyar búza és liszt behozatalával kapcsolatban keletkezett vitáját Magyarországgal - erősítette meg Ilie Srbu mezőgazdasági miniszter azt követően fogadta Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetet és Árgyelán György kereskedelmi tanácsost. Magyarország a múlt héten panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) genfi székhelyén a magyar búza és a liszt romániai bevitelét korlátozó egyoldalú román intézkedések miatt. A román mezőgazdasági minisztérium idén augusztusban rendkívül megszigorította a Magyarországról behozott búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket. Románia néhány évvel ezelőtt már - a belső piac védelmére hivatkozva - büntetővámmal sújtotta a Magyarországról behozott búzát és lisztet. Az intézkedést később azzal a hivatalos indoklással vonták vissza, hogy az nem szolgálta az eredeti célt. A mostani intézkedés hátterében az áll, hogy az idén a vártnál jóval több kenyérgabonát takarították be Romániában. A román búza azonban annyira nem felel meg a minőségi követelményeknek, hogy az ország nem gondolhat az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelre, de komoly nehézségekbe ütközik az EU-n kívüli fizetőképes országok piacaira való bejutás is. A mezőgazdasági minisztérium most azzal a sajátos magyarázattal állt elő, hogy azért kell szigorítani a Romániában igen keresett magyar búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket, mert így a jó minőségű magyar búzával keverve a román búzából is jó lisztet lehet őrölni. Románia eddig a CEFTA keretén belül kizárólag a magyar agrártermékekkel szemben alkalmazott egyoldalú protekcionista intézkedéseket. /Román-magyar vita a búza és a liszt behozataláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
2001. október 24.
Ünnepélyes keretek között indították útjára Csíkszeredában a helyi Agenda 21 elnevezésű projektet. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott Környezeti és Fejlesztési Konferenciáján javasolták az Agenda 21-et, mint a XXI. századi fenntartható fejlődési intézkedési tervet. A helyi Agenda 21 tulajdonképpen egy egyeztetési folyamat, amelynek során a helyi közigazgatás bevonja a lakosságot és civil szervezeteket a település jövőjének konszenzusos tervezésébe. A projekt az ENSZ Fejlesztési Programja (ENSZFP) és a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Központ (NFFK) égisze alatt indult a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvánnyal együttműködve. /(Daczó Dénes): Agenda 21 Csíkszeredában is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2001. október 24.
Dr. Ágoston Albert szerint nagy hűhó van a "tiszteletbeli" szó körül, csaknem egy évtizede, ez táborokra, platformokra bontja az amúgy is törékeny magyar egységet. Szerinte Tőkés László püspöknek nincs szüksége tiszteletbeli címekre. Dr. Ágoston Albert szerint senki sem tudott volna több eredményt elérni a romániai magyarság érdekében, mint amennyit az RMDSZ elért. Olvasta, hogy egy újabb csoport, mely orvosokat, mérnököket, közgazdászokat, újságírókat foglal magába, a tiszteletbeli elnök védelmére kelt. Ez a csoport inkább az illetékes állami szervekhez fordulhatna jogaink kiharcolása érdekében, ajánlotta a cikkíró. A magyar egység bomladozik, erre nincs szükség. /Dr. Ágoston Albert: Mi is a tiszteletbeliség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2001. október 24.
Református szociális központot avattak fel Nagyváradon okt. 22-én. Tavaly a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben vendégeskedő 20 fiatal, hollandok és váradiak közösen építették fel a szeretetházat, az elsősorban gyermekek számára készült szociális központot. Ad nulli Dei - Isten báránykái; a központ falán ezen felirat olvasható. Tőkés László királyhágómelléki református püspök tartott istentiszteletet a velencei református templomban. /Isten báránykái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2001. október 24.
Jakab László kanonok kilencvenhat élettörténetet mutatott be Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében. A szerző a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. Értékelte azt a munkát, amelyet elvégeztek. Elsősorban az igehirdetést: a seregek Urának papjától várják a nemzetek a tanítást! A csíkmindszenti Lajos Balázs plébános Misszióskönyvét sokan lelki haszonnal forgatják ma is. Voltak olyanok is, akiknek új épületet kellett építtetniük: pl. Merza Istvánnak 1927-ben a Szent Kereszt plébánia épületét. Mások a lelkiek mellett a meglévő épületek javításán, korszerűsítésén fáradoztak. Papi jellemük az istentagadó rendszer viharában az egyházszolgálat mécsesei. A három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. Sokévi szorgalmas munka tette lehetővé a főegyházmegye 20. századát jól ismerőnek, hogy összeállítsa immár negyedik munkáját, ami egyház- és kortörténeti szempontból is értékes. Az adathalmazon átvilágít Jézus Krisztus győzelme a bűnös rendszer öröknek hitt berendezkedése fölött. /Koncsag László, Csíkszereda: Emlékezzünk papjainkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2001. október 24.
Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. febr. 20-án hozta létre az apolitikus, humánus eszméket valló emberbaráti Emberséget!-Alapítványt. Az Emberséget!-Alapítvány több mint 10 esztendeje többtucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló sorsát igyekezett megkönnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén koncepciós perekben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresnyés Pál Marosvásárhelyről. Az új évezredben megint kopogtat, megint jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány, hogy támogassa egy magyarellenes koncepciós per áldozatait: HÉJJA DEZSŐT, akit az 1989. december 22-i kézdivásárhelyi rendőrlincselés ürügyén 4 évi raboskodásra ítéltek, és aki néhány hete a csíkszeredai börtönben raboskodik, illetve a 3 évi börtönbüntetéssel sújtott REINER ANTALT, akit augusztus 4-én tartóztattak le. Ugyanakkor ideje elindítani azon oroszhegyi meg zetelaki magyarok teljes rehabilitálási folyamatát, akik a romániai magyar nemzeti közösség, illetve anyaországunk és a nyugati világ magyarsága példás szolidaritása eredményeként többévi szenvedés után Ion Iliescu elnöki kegyelmével szabadultak ki börtöneikből. /Újra kopogtat, újra jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2001. október 25.
Okt. 23-án az RMDSZ küldöttsége tárgyalást folytatott a kormánypárt vezetőségével. Az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Frunda György, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke. A találkozón a következőkről tárgyaltak: a 2002. évi költségvetés, a tankönyvek helyzete a magyar iskolákban, a földtörvény és a helyi közigazgatási törvény mielőbbi alkalmazásának szükségessége, magyar karok és tanszékek létesítése a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a státustörvény alkalmazásának lehetőségei. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy a jövő évi költségvetési törvényre vonatkozóan az RMDSZ több módosító javaslatot terjesztett elő, és a szövetség ezek elfogadásának függvényében fogja megszavazni a költségvetést. A tárgyalások során a két fél többek közt abban is megállapodott, hogy a jövedelemadóból visszautalt összeget 1 százalékkal növeljék, amelyet a helyi önkormányzatoknak utalnak át. A magyar iskolák tankönyvellátottsága kapcsán mindkét fél egyetértett abban, hogy az iskolák tankönyvellátottsága elégtelen, ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy különbséget kell tenni az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott, a romániai tantervnek megfelelő tankönyvek, és a különböző segédeszközök, a kötelező vagy fakultatív jellegű olvasmányok között. Magyar karok és tanszékek létesítéséről a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat. Az RMDSZ küldöttsége ismertette a szőlősök és gyümölcsösök visszaszolgáltatását szabályozó törvényre vonatkozó módosítási javaslatait, amelyek értelmében a tulajdonosok természetben is visszaigényelhetnék szőlőseiket, gyümölcsöseiket. Az RMDSZ elnöke ismertette a kormánypártnak a státustörvény alkalmazásának előkészítésére vonatkozó javaslatát, melynek értelmében a kérvények figyelembevételének alapjául a RMDSZ tagsági igazolvány szolgáljon. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2064. sz./
2001. október 25.
Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Az RMDSZ vezetőivel tartott találkozón a román kormányfő megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a két ország közötti munkavállalási egyezményből iktassák ki a mennyiségi korlátozásokat. Az idénymunkások és a gyakornokok cseréjére vonatkozó jelenlegi megállapodás évente 8 ezer fő számára teszi lehetővé a másik országban történő munkavállalást. Markó Béla szerint Adrian Nastase felvetése tárgyalási alap lehet, s úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a két ország megegyezésre tud jutni. Markó elmondta, hogy a tárgyaláson a kormánypárt képviselői átadták az új önkormányzati törvény késlekedő végrehajtási utasításainak előzetes tervezetét. A végleges szöveget az SZDP szerdára ígérte. A földtörvény ügyében megegyeztek, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtják a jogszabályt. A találkozón megerősítették azt a megállapodást, hogy a román oktatási minisztérium és az RMDSZ szakértőiből álló közös bizottság méri fel a romániai magyar iskolák tankönyv- ellátottságának helyzetét. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tervezett magyar karainak és tanszékeinek ügyében szintén a következő napokban terveznek szakértői egyeztetéseket. A Sapientia erdélyi magyar magánegyetemet illetően a kormánypárt vezetői megerősítették, hogy a lehető legrövidebb időn belül napvilágot lát az egyetem ideiglenes működési engedélyét megadó kormányhatározat. A találkozó előtt Markó Béla úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ és az SZDP viszonya olyan pontra jutott, amikor a végleges szakítás, illetve az együttműködés helyreállítása között kell dönteni. A találkozó után azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "jó irányba mozdultak el a dolgok". /Szakértői egyeztetések a BBTE magyar tanszékeiről. A helyi közigazgatási törvény sürgős életbe léptetését ígérték. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
A státustörvény módszertani szabályáról tárgyalt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szociális és egészségügyi szakbizottsága legutóbbi ülésén. Az ülésről Böndi Gyöngyike képviselőt kifejtette: a társadalombiztosítási szolgáltatásokat azon ország jogszabályai szerint kell alkalmazni, ahol a jogosult állandó lakhelye van. Idén áprilistól azonban életbe lépett az új nyugdíjtörvény, amely szerint a nyugdíjakat bizonyos pontegység alapján számítják ki, így a külföldön ledolgozott három hónap kiesik. A képviselőnő javasolta egy külön nyugdíjpénztár létrehozását kimondottan a határon túli munkavállalók számára. /Új nyugdíjpénztár a határon túli magyar munkavállalóknak. Böndi Gyöngyike képviselő a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
A szenátus jogi bizottsága kedvezően bírálta el az igazságügyi miniszternek Corneliu Vadim Tudor szenátor elleni törvényes eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérését.. A szenátus ellene szavazhat a jogi bizottság döntésének, ám ez nem korlátozza az igazságügyi szervek eljárását, nyilatkozta Antonie Iorgovan szociáldemokrata szenátor. /Szakbizottsági igen Vadim Tudor mentelmi jogának felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Okt. 25-én kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása a magyar kormány-, illetve ellenzéki pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a részvételével. Az ülésen mindenekelőtt a státustörvény végrehajtásáról lesz szó, figyelembe véve a Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Jóllehet a román diplomácia a státustörvény "meglékeléséről", "aggodalmai visszaigazolásáról", a jogszabály "területen kívüliségének" és az "európai normákkal való szembehelyezkedésének" bebizonyulásáról harsogott a bizottsági jelentés kapcsán, a nemzetközi jogászokból álló testület álláspontja világos: előremutató, pozitív tendenciának minősítette a státustörvényt. - Az ajánlószervezetekkel kapcsolatban más félreértések is vannak - mindenekelőtt Erdélyben. A törvény világosan kimondja: ebben a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az RMDSZ elképzelése szerint azonban nem kell önálló testületet létrehozni, hanem a szövetség területi szervezetein keresztül végezné az adminisztrációs munkát, a másik két "pillérnek", az egyházaknak és a civil szervezeteknek így csak afféle "szimbolikus szerep" jutna. A MÁÉRT-ra induló Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökök ezt, az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő operatív tanács által megerősített álláspontot képviselik majd. Ezzel ellentétben a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek közül többen is azt a véleményt fogalmazták meg, amelyet várhatóan a delegáció harmadik tagja, Tőkés László tiszteletbeli elnök fog megjeleníteni az értekezleten, miszerint a státustörvény alkalmazása az RMDSZ-nek, az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös, partneri alapokra épülő munkája kell hogy legyen. /Székely Kriszta: Ma MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2001. október 25.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa növelte az intézmény diákjainak járó ösztöndíjak összegét. Eszerint az érdemösztöndíjat 1,4 millió lejben, azaz a minimálbér szintjén állapították meg. A tanulmányi ösztöndíj összegét 1,1 millió lejre emelték, míg a szociális ösztöndíj 900 ezer lej lesz. /Növelte az ösztöndíjakat a BBTE. Az érdemösztöndíj eléri a minimálbér összegét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Okt. 26-28-a között három napos konferenciára kerül sor a kárpátaljai Nagydobronyban Közösség és szórvány címmel, amelyen részt vesznek a Kárpát-medencei utódállamokban élő szórványkérdéssel foglalkozó magyar szakemberek és a média képviselői. A rendezvényre Erdélyből 40 résztvevő indul, elsősorban a történelmi egyházak és a témában járatos civil szervezetek képviselői. A nemzetközi konferenciát szervező, 1992-ben alakult Kárpát-Alpok Alapítvány eddig több hasonló rangos rendezvényt is kezdeményezett: 1993-ban Kárpátalján, 1995-ben a Felvidéken, 1997-ben Erdélyben majd 1998-ban ismét a Felvidéken találkoztak a szakemberek közös kiutat találni az egész magyar nemzetet érintő sorskérdésekben. A tájékoztató szerint a mostani konferencia témája a Kárpát-medencei magyar szórványok helyzetének feltárása, elemzése, a magyar nemzeti közösségben való megmaradás és erősödés lehetőségeinek vizsgálata, a közösségmegtartó jó példák bemutatása. A szakemberek szerint a több, mint ötven éves öncsonkító politizálás után immár lehetőség nyílik a regeneráló politizálásra, ami az elszigetelt kezdeményezések helyett közösen átgondolt nemzeti struktúrák kiépítését feltételezi. A kárpátaljai konferencia újszerűsége abban rejlik, hogy az eddigi elméleti megbeszéléseket fel szeretnék váltani a gyakorlati tennivalókat kidolgozó szakemberek beszámolóival. Az elmúlt években a szórvány kérdéskörének kezelésére a Kárpát-medencében számos pozitív példa született, amit meg szeretnének ismertetni a nagyközönséggel is. Ezt szolgálja a konferencia anyagának könyv formájában történő közreadása és egy olyan szerver felállítása, amit a Kárpát-medencei magyarság hasznára információs központként lehet majd üzemeltetni. - Nagydobrony tiszta magyar település, hatezer lakója van, erős népviseleti és népművészeti hagyományokkal. Itt székel a Kárpátaljai Református Püspökség. A kisvárosnak református gimnáziuma, kollégiuma és szamaritánus gyermekotthona is van. A visszaigényelt iskolát, a kollégiumi épületeket a helybéliek példás összefogással és anyaországi segítséggel jól működő magyar intézménnyé alakították. /Makkay József: Szervezett összefogás szórványaink megmentésére. Kárpát-medencei szórványkonferencia Nagydobronyban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
A meglévő pénzügyi bizottság mellett okt. 23-24 között megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Tanács öt újabb szakbizottsága: a jogi, a külkapcsolatok és civilszféra, gazdasági és szociális, oktatási és ifjúsági, művelődés és sajtó. A pénzügyi szakbizottság elnöke Czédly József. Markó Attila államtitkár helyettes tájékoztatása szerint a jogi és külkapcsolatokkal foglalkozó szakbizottságok felvetették az Európa Tanács kisebbségi és regionális jellegű chartájának ratifikálásának ügyét. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2065. sz./
2001. október 25.
Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
A magyarországi tankönyvek kérdése az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélés nyomán lezárult - jelentette ki Vasile Molan, a román oktatási minisztérium államtitkára a Curentul okt. 24-i számában, s közölte: a Kovászna megyébe küldött minisztériumi bizottságok azt állapították meg, hogy nagy számban vannak ugyan magyarországi tankönyvek, de ezeket az iskolák könyvtáraiban helyezték el. Magyarországi tankönyvet egyetlen tanári asztalon sem találtak az osztálytermekben , és a tanulók iskolatáskáiban sem kutakodtak. A vizsgálat megállapította: nagyon kevés a magyar nyelvű hivatalos tankönyv. A probléma okát Molan abban látta, hogy a kiadók a kis példányszám miatt nem szívesen foglalkoznak a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvén íródott tankönyvekkel. - A Curentul lap mélységesen elítélte kommentárjában a román államtitkár szavait és a román kormány magatartását. "Amikor a minisztérium elhatározta, hogy érvényt szerez a törvénynek, kiderült: a kormányon lévő SZDP politikai érdekei azt kívánják, hogy engedjen a tárgyalásokon az RMDSZ-nek, mert szüksége van a parlamentben a szövetség 7 százaléknyi szavazatára. Ezzel a Hargita és Kovászna megyében élő románok reményei - melyeket éppen Adrian Nastase miniszterelnök élesztett újjá - ismét meghaltak". /Jelentés a tankönyvvizsgálatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2001. október 25.
Tőkés Elek a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, egyike azoknak, akinek az elmúlt években alkalma volt személyesen megtapasztalnia a román politikai élet vegykonyháját. Kifejtette, hogy a Tanügyminisztériumnak majdnem 300 alkalmazottja van. Mindig csak a csúcson történnek változtatások. A referens a tulajdonképpeni szakember, a kistisztviselő. Tőle függ a legtöbb. Az előző kormány alatt nagymértékben növekedett az iskolák autonómiája, jelenleg az autonómia megnyirbálása történik. - Kolozsvár magyar lakossága keveset törődik azzal, hogy mibe kerül kire hárul egy ilyen iskolának a fenntartása. Egyelőre a civil társadalom nincs olyan szinten, hogy megszerveződjön, hogy érdekének érezze az iskoláit, operáját, színházait, templomait, újságjait. /Csomafáy Ferenc: Egyetlen tőkénk van, az emberi értelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2001. október 25.
Püspöki vizitációval egybekötött lapidárium avató ünnepséget tartanak okt. 27-én, Kolozson. A református istentisztelet után a gyülekezet felvonul a templomkertben elhelyezett kőtárba, amelynek felbecsülhetetlen értékű darabjait, a majd félezer éves sírköveket és a még régebbi, Árpád-kori templom míves építőköveit Farkas Dénes lelkész mentette meg az enyészettől. A sírfeliratokkal gazdagon ellátott, mind művészi, mind nyelvtörténeti szempontból rendkívül értékes leletek bepillantást nyújtanak az egykori Kolos városának mindennapjaiba, az 1600-as évek társadalmi szerveződésébe. Az avatóünnepségen a Duna Televízió is jelen lesz. /Kőtár avató Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
