Okt. 26-27-én a Bocskai szabadságharc 395. évfordulója alkalmából kétnapos emlékünnepséget rendez a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület, a Sapientia EMTE, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség és az Erdélyi Múzem-Egyesüket /EME/. Kolozsváron tudományos konferenciára kerül sor. Ezen "A Bocskai-szabadságharc, az erdélyi országgyűlések 1605-1606" címmel, dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia EMTE rektora, az EME alelnöke, A hajdú és székely szabadságjogok címmel dr. Egyed Ákos történész, a MTA külső tagja, az EME bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke, Bocskai István és szabadságharca emlékének ápolása a Kárpát-medencében címmel Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke tart előadást. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Sebesi Karen Attila nyílt levelet írt Jancsó Miklósnak, közölve, egyetért a Moszkva téri színház megalapításáról szóló tervezetével /Szabadság, okt. 20./, de több megjegyzéssel, ötlettel állt elő. Színt kellene hogy valljanak mindazok akik eddig hallgattak. "Megígérjük egymásnak, hogy bárki is legyen társulatvezetőnk, beleértve az alternatív gondolkodásúakat is, a szex ilyen-olyan, főként az oralitásra vonatkozó tételeit magunk között, nem pedig a kiszolgáló személyzet soraiban alkalmazzuk, ha egyáltalán ebben kell kiélnünk testi éhségünket." Egy színház fenntartásához szükséges a közönség. Megbeszélést kellene indítani a kolozsvári, közpénzből fenntartott színházról. /Sebesi Karen Attila: Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Okt. 23-án sakkversennyel folytatódtak az 5. Zilahi Napok, majd nyílt történelemórát tartott diákjaival László D. László történész az 56-os eseményekről. Deák Ferenc fotóművész képeiből nyílt kiállítás. Kerekes Edit zilahi RMDSZ elnök elmondta: ez évben osztják ki először a Pro Zilah díjat, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tettek a zilahi magyarokért. Az első Pro Zilah kitüntetést post mortem Meszesi Lajos, egykori cserkészvezető kapta. /Sz. Cs.: Ma nyújtják át a Pro Zilah díjat. Nagy érdeklődés övezi a magyar népünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Okt. 23-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. Nagy Enikő nem tartozik a gyakori kiállítók közé. Kényszermegszakítással, 1971-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát. Munkáival 1972 óta szerepel megyei és országos tárlatokon, egyéni kiállításokon. /Megnyílt Nagy Enikő festészeti és zománc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
A nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Hadapródiskola Bajtársi Köre nagyszabású ünnepséget szervezett a magyar tüzértisztképzés újraindításának 60. és a Baráti Kör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Okt. 20-án Budapesten, másnap pedig Nagyváradon a római katolikus Bazilikában tartottak megemlékezést és ünnepi ökumenikus istentiszteletet, amelyen Tempfli József, nagyváradi katolikus püspök celebrált szentmisét. Jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki a tüzérek védőszentjének Szent Borbálának most felavatott szobrát áldotta meg. A Baráti Kör adományozta szobrot, amely a zsolnai porcelángyárban készült, a bazilika egyik mellékhajójában helyezték el. /Magyar tüzérek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2001. október 25.
A Kovászna megyei Erdősdön, a fele-fele arányban magyar és román lakta faluban már csak egyetlen alsó tagozatos magyar gyermek jár: Bodola Hunor, aki három más nemzetiségű osztálytársával román nyelven tanul; az iskola többi 22 tanulója román anyanyelvű cigány gyermek. A néhány V.-VIII. osztályos magyar gyermek havi 300.000 lejes bérlettel a 4 kilométer távolságra levő Árapatak iskolájába ingáznak. /(kisgyörgy): Nincs már magyar osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2001. október 26.
A MÁÉRT negyedik ülését megelőzően, okt. 24-én este Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadást adott a résztvevők tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A fogadáson nagykövetek is jelen voltak, többek között Románia és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjében így értékelte a találkozás pillanatát: "Úgy érzem, hogy ez a mostani, rendkívüli alkalom: olyan ülése következik a Magyar Állandó Értekezletnek, ahol már a munkánk gyümölcsét szüretelhetjük. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényre gondolok, nem feledve, hogy végrehajtásáig számos akadályt kell még leküzdenünk. A törvény megalkotását a MÁÉRT egyhangúlag kezdeményezte, szakértői bizottságainak közreműködésével a magyar kormány előkészítette, és végül az Országgyűlés több mint 90 százalékos többséggel elfogadta.... Olyan törvény született, amely a magyarországi és a határon túli magyarok együttes munkájának az eredménye.... Bízunk benne, hogy ezek a szándékaink megvalósíthatóak és jól szolgálják valamennyiünk javát a határait keleti irányba kiterjesztő Európai Unióban. Ebben erősített meg bennünket, hogy az Unió Bizottsága úgy ítélte meg, a törvény összhangban van a Magyarország által vállalt Uniós kötelezettségekkel." /(Guther M. Ilona): Ülésezik a IV. Magyar Állandó Értekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2001. október 26.
Okt. 25-én Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet. A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország európai uniós csatlakozási törekvései összhangban vannak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvésekkel. A kormányfő utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal valósulhat meg a határokat átívelő, nemzetegyesítő program. Jelezte: a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. Elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége. Megemlítette: a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását. Németh Zsolt külügyi államtitkár leszögezte: Át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is. A Velencei Bizottság elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is - jelentette ki az államtitkár. Hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet pártpolitikai alkudozások tárgya a magyarságtudat. A státustörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták". Elmondta: az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. /Európai ügy a határon túli magyarok ügye. Ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor: Lehet számítani az anyaország hosszú távú támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint mindenféleképpen megfontolásra érdemesek azok a javaslatok, amelyeket Adrian Nastase tett a státustörvénnyel kapcsolatban. Úgy vélte: nincs túl sok új elem a kormányfő javaslatában. A magyar fél is gondolt arra, hogy az RMDSZ tagsági könyv fontos mérlegelési szempont legyen a magyar igazolvány kiadásakor. Azt az elgondolást, hogy a magyar igazolvány és az RMDSZ tagsági könyv azonos legyen, nagyon nehéz lenne elfogadtatni, például azokkal az erdélyi magyarokkal, akik, egyre többen egyébként, nem kívánnak az RMDSZ tagjaivá válni - mondta. Ami pedig a munkavállalással kapcsolatos felvetést illeti, az Németh szerint a magyar miniszterelnöki kezdeményezésre történő válaszkísérlet. Orbán Viktor azt kezdeményezte, hogy szívesen megemelné Magyarország a román-magyar munkavállalási megállapodás keretén belül a nyolcezres kvótát, tizenhétezresre. Németh Zsolt kimondottan üdvösnek nevezte azt, hogy a konzulátusokat az ajánló szervezet és a magyar hatóság közé iktatssák. - Innentől bízom abban, hogy a román fél lehetővé fogja tenni, hogy Csíkszeredán létrehozzuk a főkonzulátust, illetőleg azt a konzulátusi hálózatot, amely a magyar régiókra terjedne ki - mondta. - Okt. 25-i sajtónyilatkozatában Adrian Nastase ismét azt hangsúlyozta: Amennyiben a kétoldalú szerződésben eltörlik a kontingens nagyságára vonatkozó kitételt, Budapest pedig nem tesz különbséget a román állampolgárságú munkavállalók közt a státustörvénynek román részről történő elfogadása elől elhárul a legnagyobb akadály. (Ez azt jelenti, hogy bármely román állampolgár korlátozás nélkül munkát vállalhat Magyarországon.) /Nincs sok új elem Nastase javaslatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
A Bocskai emlékünnepség második napján, okt. 27-én, Bocskai Istvánra emlékező istentiszteletet tartanak a belvárosi református templomban. Igét hírdet: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, az istentiszteleten Fazekas Zsolt lelkész szolgál, Bocskai Istvánra emlékezik dr. Tonk Sándor rektor, egyházkerületi főgondnok. Sor kerül a Bocskai István szülőháza emléktáblájának leleplezésére. Ezt Cs. Nagy Zoltán történész, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnöke mutatja be. Ilyés Gyula: A Reformáció genfi emlékműve előtt című versét Boér Ferenc színművész, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét Albert Júlia szíművésznő mondja el, énekel a Kolozsvári Református Kollégium Kórusa Székely Árpád kollégiumi igazgató, karnagy vezényletével. A templomban az ünnepi rendezvényt az emlékezés tárgyainak átadásával, a Himnusz eléneklésével és az áldással zárják. Utána, déli 12 órakor a Mátyás király utca 4. szám alatt, a Bocskai István szülőházában a küldöttségek részvételével elhelyezik az emléktáblát. Mindenkit szeretettel várnak az ünnepségre. /Bocskai emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Marosvásárhelyen bemutatták Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ c. könyvének román változatát. - A köztünk - magyarok, románok - között tornyosuló falakat végképp le kell dönteni, ennek eszköze az új kiadvány, mondotta Sucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadót vezetője. Smaranda Enache asszony, a Pro Europa Liga társelnöke méltatásában felidézte Marosvásárhely jelenkori történelmének a legszomorúbb napjait, amikor "az események rossz irányba terelődtek". Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román tömeget egy szűk érdekcsoport heccelte egymás ellen, mely át akarta menteni az új világba korábbi hatalmát. Uszítás nélkül nem robbanhat ki ilyen súlyos konfliktus. "Március fedőkép volt arra, hogy mi történt december végén Bukarestben, hogy miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk", vélte Enache asszony. Felidézte azt is, hogy retrográd erők miként akadályozták meg azt, hogy ő meg Kincses Előd parlamenti jelöltek legyenek Maros megyében, majd oda hatottak, hogy Kincsesnek öt évet külföldön kellett töltenie. A szerző elmondta: 1990. január elsején a néhai Antall József (még nem volt miniszterelnök) Marosvásárhelyen járt, és vele a magyar-román együttműködés szükségességéről is tárgyalt. Kincses Előd meg van győződve arról, hogy ha a történelmi megbékélés bekövetkezett volna, és erre minden esély megvolt, ma a "visegrádi négyek" "ötök" lennének, hiszen Romániával kibővülhetett volna az EU felé nagyobb léptekkel igyekvő államok köre. Kincses Előd korábbi magyar nyelvű dokumentum-kötetét azért fordította le románra, hogy ezzel is elősegítse a történelmi igazságtételt. /(Máthé Éva): A történelmi igazság érvényesítése érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2001. október 26.
A Madách Irodalmi Társaság kilencedik szimpóziumát a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartották meg. Andor Csaba, a Társaság elnöke beszámolt éves tevékenységükről. Győrffy Miklós Madách "egyéb" (a Tragédián kívüli) drámáinak előadástörténete címmel tartott előadást. Asztalos Lajos /Kolozsvár/ Az ember tragédiája katalán nyelvű változatát elemezte. A megjelentek Balassagyarmaton, az egykori Vármegyeházán megtekintették a Madách és a Mikszáth Emlékszobát, részt vettek a helyi önkormányzat, több Nógrád megyei művelődési intézmény és a Madách Irodalmi Társaság képviselői által a költő szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Ezután további előadások hangzottak el. Másnap a jelenlevők Csesztvére látogattak, ahol részt vettek a Madách Irodalmi Napon. A rendezvény a költő múzeum előtti álló szobrának megkoszorúzásával ért véget. /Asztalos Lajos: IX. Madách-szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 26.
Okt. 26-án tartja évadnyitó előadását a bukaresti Kálvineum ökumenikus alapon szervezett értelmiségi műhelye, a Koós Ferenc Kör. Előadást tart a 75. évét betöltött Demény Lajos történész, akadémikus. Előadásának címe: A bukaresti református egyház 200 éves múltja első fél évszázados történetének feltárása, legújabb levéltári kutatása tükrében. /(Zágoni Albu Zoltán lelkipásztor): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2001. október 26.
A ma Svédországban élő és tevékenykedő Barozda együttes 1976 őszén Erdélyben, Csíkszeredában alakult meg. Bokor Imre (hegedű, ének), Györfi Erzsébet (ének), Pávai István (kontra, ének) és Simó József (bőgő, ének, pengetős és fúvós hangszerek) alapító tagok, az erdélyi táncházmuzsikálás úttörői, a székelyföldi táncházmozgalom kezdeményezői és vezetőegyéniségei voltak. A táncházakban való muzsikálás mellett változatos koncert-tevékenységük biztosít kiemelkedő helyet az erdélyi kultúréletben. A magyar nyelvű rádió és televízió gyakori vendégei, a Kaláka és Táncháztalálkozó népszerű műsorok állandó résztvevői. 1980-ban megjelent első hanglemezük, a Barozda, majd ezt egy néhány, más zenekarral közösen készített lemez követte. Közben gyűjtötték Erdély tájegységeinek zenéjét. Bejárták Erdély kisebb és nagyobb városait. Régizenével is foglalkoztak, a csíkszeredai, immár hagyományossá vált Régizene Fesztivál állandó és nagysikerű résztvevői voltak. Legtermékenyebb éveik: 1982-1986. Közben a Barozda túllépve a kisegyüttes kereteit, egyre inkább mozgalom, kulturális részvénytársaság jelleget öltött. Eljutottak Magyarországra is. A Securitate felfigyelt rájuk, 1985-86-ban sorozatos zaklatások követték egymást. Műsoraikat betiltották. Ezután Simó József, Bokor Imre és Toró Lajos egymás után távoztak az országból, hogy Svédországban találkozzanak újra. Néhány év alatt már ismertek lettek a svédországi szakmai körökben, műsoraikkal bejárták széltében-hosszában az országot, lemezen és iskolaturnékon népszerűsítették a magyar táncházmuzsikát. A jászberényi táncháztábor gyakori vendégei. 1997-ben a kolozsvári táncháztalálkozón gyűlt össze a csapat. A Barozda ma Svédország szakma és közönség által egyaránt nyilvántartott és kedvelt nemzetiségi népzeneegyüttese. /Simó József: Egy kis Barozda-történet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2001. október 26.
Sütő András Kalandok könyve (Életmű sorozat 12) című kötetét mutatják be Gyergyóremetén, okt. 29-én, délután Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában pedig okt. 30-án. A művet Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője mutatja be. /Könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2001. október 26.
A nagybányai Ledvay Márton Színjátszó Kör sikerrel adta elő a Fekete Pétert. A társulatnak jó zenészei, tehetséges, lelkes színjátszói vannak, akik vállalják azt a sok fáradságot, ami az amatőr színjátszással jár. A színrevitelben dicséretes Simori Sándor rendezői, Besenyei István színművész szaktanácsadói, Méhes Béla és Ferenczy Mihály József zenei rendezői munkája. /Szilágyi Adalbert-Béla: Még mindig Fekete Péter? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./
2001. október 26.
Negyedik alkalommal vett részt a koltói Somfa Együttes a "Szilágysági gyerek vagyok" címmel okt. 20-án megrendezett népdalvetélkedőn. A "Somfa" az előző években három gyermekkel vett részt a zilahi megmérettetésen, ebben az évben tíz gyermek jelentkezett a Szilágy Társaság, a Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások Háza által szervezett vetélkedőre. A "Nénokut" néprajzi társaság felkészítőjén résztvevő gyermekek kimagasló sikert arattak. /Tamás Sajtos Erzsébet: Siker a népdalvetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./
2001. október 26.
A Jager Enikő és Tóga Judit irányításával immár több mint négy hónapja tevékenykedő tasnádi Teletinik nevű gyermek-színjátszó csoport hetedikesei rövidesen nem csak közönség, de zsűri elé is állnak: okt. 27-én fellépnek a Szilágycsehben megrendezésre kerülő Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon. A Teletinik tervezett tasnádi bemutatkozása sem marad el: erre valószínűleg november elején kerül sor. /(boros): Tasnád: Diákszínjátszó fesztiválon mutatkoznak be a Teletinik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./
2001. október 26.
A Magyar Szellemi Védegylet idei kitüntetettjei között ezúttal egy hölgy is található, méghozzá Felvidékről, Ciprusz Éva, a Duna Televízió bemondónője. Az elismerést idén a magyar szellemi és közélet olyan nagyjai kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési minisztere, Balogh János akadémikus, Döbrentei Kornél költő, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, vagy Nemeskürty István történész, millenniumi kormánybiztos. /Szentkirályi István: Határon túli hölgy a kitüntettek sorában.Ciprusz Éva is megkapta a Magyar Szellemi Védegylet "Rendületlenül" diplomáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 27.
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27.
2001. október 27.
A státustörvény nem európai jogszabály, s az alapjául szolgáló emberjogi filozófiából ki kell iktatni a gazdasági és szociális dimenziót, mert az meghaladja az Európa Tanács által elfogadott megközelítéseket és megoldásokat- jelentette ki okt. 26-án Adrian Nastase kormányfő. Korábbi javaslatával kapcsolatban, miszerint az RMDSZ tagkönyvével rendelkező személyek élvezhessék a határon túli magyarok számára biztosított kedvezményeket, kifejtette: e formula alapján a státustörvény kedvezményeire jogosult személyek megállapítása nem Budapesten történne, hanem az RMDSZ jelölné ki őket. Nem értenek egyet azzal, hogy budapesti szakemberek érkezzenek Romániába "magyardetektorokkal felszerelve" kiválogatni a magyar nemzetiséghez tartozókat. Nastase leszögezte: nem engedik meg olyan személyek jelenlétét Románia területén, akik a magyar etnikumhoz tartozó állampolgárok "fogát és okmányait vizsgálgatják". Hozzátette: ez a tilalom vonatkozik "a követségekre és konzulátusokra" is. /Nem kellenek "magyardetektorok" - hangoztatja a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 27.
A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 27.
Azok a román állampolgárok, akik 2001. december elseje után magáncélból kívánnak külföldre utazni több okiratot is kötelesek bemutatni a határátkelőnél. Erről a kormány okt. 25-i ülésen döntött sürgősségi rendeletbe foglalva a határátlépés szigorításaira vonatkozó elképzeléseit. A határőrök kérik majd az egészségügyi biztosítást és a menettérti vonatjegyet (autóval utazók esetében a zöldkártyát) ezek hiányában a határátkelő parancsnoka akár vissza is fordíthatja az utast. A külföldre utazó személynek ugyanakkor minimális mennyiségű valutával is rendelkeznie kell (bankkártyát is elfogadnak). E rendelkezés célja, hogy a román állampolgárokat ilyen indoklással ne térítsék vissza a célországok határátkelőhelyeiről, illetve hogy a külföldre utazó román állampolgároknak ne kelljen pénzügyi segítséget kérniük a diplomáciai szolgálatoktól. A kormány ugyanakkor törölte a kanadai, izlandi, norvég, svájci és japán állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. /Szigorítják a határátlépést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 27.
Emil Boc kolozsvári képviselő, a Demokrata Párt alelnöke elítélte Adrian Nastase miniszterelnök azon szándékát, hogy egyenlőségjelet tegyen az RMDSZ tagsági könyvecske és a magyar igazolvány között, ez Boc szerint ellenkezne a román nemzeti érdekekkel. A DP alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a jelenlegi kormány által az RMDSZ-nek tett kedvezményeket és megjegyezte: ezek erőszakos elmagyarosodási folyamathoz fognak vezetni. Németh János vezetésével a magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége folytatott megbeszéléseket okt. 26-án Romániában. Találkoztak a román alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság, valamint a törvényelőkészítő tanács vezetőivel, tagjaival. Romániai útjával a magyar küldöttség a román alkotmánybíróság delegációjának két évvel ezelőtt tett budapesti látogatását viszonozza. /Boc szerint Nastase magyarosít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 27.
Az Orosz Föderatív Parlament alsóházának, a Nemzeti Duma elnökének Ghennadii Seleznev meghívására okt. 16-20 között Moszkvába látogatott a román Képviselőház küldöttsége. A román alsóház elnöke, Valer Dorneanu által vezetett bizottság tagja volt Borbély László képviselő, a képviselőház titkára is. A négy napos látogatás során a román küldöttség többek között találkozott az orosz miniszterelnökkel Mihail Kasianovval is. Borbély László, a Képviselőház titkára elmondta, hogy egyértelműen pozitív változásokat észlelhettek a találkozók során. Mindez megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a két ország között létrejöjjön a kétoldalú alapszerződés. /A Duma vendége volt a román Képviselőház küldöttsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2001. október 27.
Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2001. október 27.
Okt. 26-29. között tartja Székelyudvarhelyen a Kárpát-medencei katolikus közösségek szervezete, a Háló idei nagytalálkozóját. A rendezők közel kétszáz katolikus közösség képviselőit fogadják Székelyudvarhelyen. Az ünnepélyes megnyitó után Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes-kanonok, dr. Nagy György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész, az erdélyi Háló lelki vezetője, valamint világi vezetője Molnár Melinda és Szász Jenő polgármester üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Előadások lesznek, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot és dr. Marosfői Leventét hallhatják a résztvevők. /Bágyi Bencze Jakab: HÁLÓ-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./
2001. október 27.
Összesen 266 diákkal kezdte meg az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő gyergyószentmiklósi főiskola, közülük 102-en elsőévesek, 50-en a turisztikai-földrajz szakon, (33 magyar és 17 román tagozatra járó diák), és 52-en a térképészet-kartográfia szakon, amelyből 36-on magyar és 16-on román tagozaton tanulnak. A 266 diákból 194 hallgató tandíjmentesen és 72-en fizetnek tandíjat. A székesfehérvári Kodolányi János egyetemi jogú főiskolával élő kapcsolatban állnak. Idén 101-en végeztek, 96-an tették le az államvizsgát, 5-nek nem sikerült, ők februárban próbálkoznak újra. A visszajelzések szerint aki dolgozni akart, el tudott helyezkedni mind a két szakterületen Gyergyószentmiklóson, illetve ki-ki a maga szülőföldjén. /Gál Éva Emese: Új tanév a főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
