A Bethlen Gábor Alapítvány tizenhét éve olyan személyiségeket díjaz Bethlen Gábor-, Márton Áron- és Tamási Áron-díjjal, akik a nagy névadók szellemiségéhez, szándékaihoz és erkölcsi igényeihez igazodva dolgoztak egész életükben. Az évek során a díjazottak között olyanok voltak, mint Domokos Pál Péter, Szabó T. Attila, Király Károly, Tőkés László, Duray Miklós, Erdélyi Zsuzsanna, Sütő András és mások. Tavaly nov. 3-án, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében megtartott ünnepélyes díjátadáson Bethlen Gábor-díjat kapott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. Laudációját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta el. Kifejtette, hogy ismerve Jakubinyi György személyiségét, megdöbbentően széles körű nyelvtudását, amely a keleti és biblikus nyelvekre és nagyon sok modern nyelvre kiterjed, ismerve irodalmi munkásságát, maradandó értékekkel gazdagította a magyar nyelvű irodalmat. Aki Erdélyben a magyarságért tesz, dolgozik, az az egész magyarság életéhez járul lényegesen hozzá. Erdő Péter kiemelte: „elfogadni a nemzeti azonosságot és tenni érte, az egyben katolikus hitünk szerint is hozzátartozik az ember igazi méltóságához, a nemzeti szolgálata vallási szempontból is értékes cselekedet.” /Nagy és kettős kihívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2004. február 19.
Az Irgalmas Nővérek Rendje 1991-ben telepedett meg Csíkszentdomokoson. Az 1992–95 között épült rendházban jelenleg öt nővér él. Önfenntartók, polgári foglalkozásuk után kapott fizetésükből élnek. Arra törekednek, hogy a faluban vállaljanak munkát, ezzel is beilleszkedve, részt kérve a közösség életéből. Egyikük tanár, a másik gyógyszerész, a harmadik az elemi iskolában önkéntesként foglalkozik a gyengébb képességű gyerekekkel a felzárkóztató program keretében. Az ifjúságnak minden szombat este szabadidős foglalkozást szerveztek, ma már 40–50-en is részt vesznek a foglalkozásokon. /Takács Éva: Márton Áron vágya szerint. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2004. február 19.
Jelenleg Magyarnemegyén fele-fele a lakosság magyar-román értelemben. Magyarnemegye az utolsó magyar község a vidéken. Innen már csak Felsővisón és Óradnán vannak nagyobb tömbben magyarok. Kisilván már csak öten vannak magyarul beszélők. Az ötvenes évek elején Kisilván még 97-en voltak. A nacionalista román állam a hatvanas évek körül faluközponttá nevezte ki Magyarnemegyét és rárakott hat színtiszta román nyelvű falut, tudta mit csinál. Hatkarú polip, mely azóta is fojtogatja. Alig pár évtized alatt talán sikerülni fog a terv, ezt kellene megakadályozni. /Debreczeni István, Kisilva: Magyarnemegye már nem olyan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2004. február 19.
A múlt héten Nagyváradon tartott csángó esten Szilágyi Zsolt képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Szólt arról, hogy a csángó napot immár negyedik alkalommal sikerült megrendezni, s először vesznek részt rajta Gyimesből érkezett csángók. A csángóügy avatott ismerője, Szilágyi Zsolt Ferencz Csibi Ilonát is köszöntötte, aki tizenhét esztendeje él Váradon, s idén először jelentkezett a csángó napi népdalversenyre. A gálaest befejezéseként a marosvásárhelyi Öves együttes lépett pódiumra. Az együttes nyolc esztendeje foglalkozik a furulyás zene hagyományával. /Csángó dalok és táncok bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2004. február 19.
Néhai id. Sógor Gyula aranyosgyéresi lelkipásztor alapította a Misericordia-Irgalmasság Háza Egyesületet, amely 1999-ben létrehozta a tizenhat férőhelyes Bágyoni Öregek Otthonát. A létesítmény második, harminc férőhelyes épülete 2004-ben készült el. Az egyesület célja a nehéz szociális helyzetben lévő, magányos idős személyek segítése. Céljuk megvalósításhoz támogatókat keresnek. A Transylvania Barokk Együttesben őszinte segítőtársra leltek. A hazai és külföldi zenei életben egyaránt elismert, 1996-ban alakult együttes – Nagy István (barokk fuvola), Majó Zoltán (barokk furulya), Erich Türk (csembaló), Ciprian Câmpean (cselló) – február 21-én jótékonysági koncertet rendez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A hangverseny bevételét a Bágyoni Öregotthon támogatására fordítják. /Segíts, hogy segíthessünk! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2004. február 19.
Február 17-én Aradon, a Tóth Árpád Irodalmi Körben Karácsony Benőre emlékeztek, az író halálának 60. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. /Regéczy Szabina Perle: Karácsony Benőre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2004. február 19.
Valószínűleg március elején kerül a standokra Bihar megye új napilapja, a Reggel, amely a mostanában kialakuló Micula médiabirodalom egyik kiadványa lesz. A nagyváradi székhelyű Transilvania cégcsoport tulajdonosai nemrég országos tévétársaságot, a National-tévét hozták létre, aztán felvásárolták a szélsőséges nézeteiről híres Crisana napilapot, és híre kelt, hogy sikertelen ajánlatot tettek a város egyetlen magyar napilapja, a Bihari Napló megvásárlására osztrák tulajdonosánál. Az Erdélyi Napló hetilap korábbi főszerkesztőjének, Dénes Lászlónak az irányításával induló új magyar nyelvű újságnak már készülnek a próbaszámai. A főszerkesztő egyelőre nem nyilatkozott a lap politikai beállítottságáról, de polgári színezetű napilap létrejöttéről szól a fáma Nagyváradon. Hónapokkal a helyhatósági választások előtt egyes elemzők a Miculák magyarságmegosztó szándékát vélik fölfedezni a Reggel megalapításában, amely majd az RMDSZ ellen próbálja hangolni olvasótáborát. Dénes László műfajilag és tematikailag gazdag, olvasmányos újságot ígér, egyelőre nem hivatalosan. /(Balla Tünde): Magyar napilapot ad ki a Micula médiabirodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2004. február 19.
Annak, aki szerepelni szeretne a Romániai Magyar Agrárszakemberek 2004–es szaknévsorában, március végéig el kell küldenie a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) által összeállított kérdőívre a válaszokat az egyesület kolozsvári székhelyére– jelezte Fodor István agrármérnök, az RMGE Szatmár megyei elnöke. A mezőgazdasági szaknévsort a kezdeményezők a tavalyi kiadvány sikerén felbuzdulva szeretnék még egyszer megjelentetni. A szaknévsor célja a romániai magyar mezőgazdaság bármilyen terén tevékenykedő szakemberek, termelők, feldolgozók, forgalmazók adatbázisának a megteremtése, a kapcsolatteremtés. /(ugocsay f.): Készül a Romániai Magyar Agrárszakemberek idei névsora. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./
2004. február 19.
Február 17-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták Karmazsin Ferenc nyugdíjas közgazdász Kovács János és a többiek /Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ című kötetét. A szerző Kovács János életének bemutatásával mesélte el az orosz hadifogság, a lágerek megpróbáltatásait. Hasonló témájú Kovács István Őrmester úr, nincs puskám /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ és Kilyén Károly Fennmaradni /Mentor, Marosvásárhely, 1997/ című munkája. /Nagy Botond: Hadifogság és szerelmi történet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2004. február 19.
Megjelent a Csirák Csaba által szerkesztett Otthonom Szatmár megye című helytörténeti sorozat 20. köteteként Muhi Sándor Képzőművészeti élet Szatmáron című kismonográfiája. A könyv anyagának jó részét Szatmári Friss Újság közölte a 90–es évek második felében. /Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./ A kiadványról Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság elnöke beszélt a február 20-án tartott könyvbemutatón. Elmondta, hogy az "Otthonom Szatmár megye" sorozat elsődleges célja az önismeret. A sorozat első kiadványa 1993–ban jelent meg, és néhány Szatmár megyei település rövid történetét tartalmazta. A 10 év alatt megjelentetett 20 kötet 39 szerző munkáját dicséri. Többen – mint például Muhi Sándor, Tempfli Imre, Csirák Csaba – büszkélkedhetnek azzal, hogy több dolgozatuk tartozik ebbe a sorba. Muhi Sándor könyve a szatmári képzőművészetet bemutató eddigi legátfogóbb kiadvány. Olyan, nevek, adatok, időpontok sokaságát tartalmazó könyv ez, amelynek figyelembevétele nélkül ezt követően nem írhat senki a szatmári képzőművészet múltjáról és jelenéről. /(fodor): Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./
2004. február 20.
Nem javasolják Románia csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését, csupán az integrációs stratégia irányvonalának módosítását indítványozzák – hangzott el az Európai Parlament külügyi bizottsága február 19-i brüsszeli ülésén. A testület 39 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta Emma Nicholson Romániával kapcsolatos jelentését. Románia raportőre azzal indokolta eredeti, a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó javaslatának módosítását, hogy fenyegetése pánikot keltett a román közéletben, neki pedig nem áll szándékában destabilizálni az országot. A bizottság elvetette a nemzetközi örökbefogadások kivizsgálására vonatkozó javaslatot, a Bechtel-szerződés ügyében viszont kivizsgálást kér. /Brüsszeli figyelmeztetés barátságosabb csomagolásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Romániai magyar egyetem létesítését is kéri az Európai Parlament a Romániáról készített jelentésében. A többi módosító indítvány gyakorlatilag nem változott, így a jelentés továbbra is úgy ítéli meg, hogy Románia nem teljesíti a csatlakozás koppenhágai kritériumait, az úgynevezett politikai feltételeket. „A kormányra váró legfontosabb feladat a korrupció elleni hatékony fellépés. A második a törvények valódi alkalmazása és az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságának megszüntetése – amit mi a hatalmi ágak különválasztásának nevezünk.” – foglalta össze a jelentés lényegét Románia raportőre. /Szőcs Levente: Magyar egyetemet kér az Európai Unió. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Borbély László képviselő cáfolta Bogdan Niculescu Duvaz kormánypárti szóvivő kijelentését, miszerint már elkészült az RMDSZ és a PSD közötti megállapodás szövege, és a két alakulat vezetői március elején aláírják a dokumentumot. /Cs. P. T.: Nastaséra várnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2004. február 20.
Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke jelezte, hogy a jelenlegi magyar kormány 30 százalékkal kívánja csökkenteni a közalapítványoknak, köztük az IKÁ-nak is szánt költségvetési összegeket. Ez azt jelenti, hogy a "Illyés" mintegy 300 millió forinttal kapna kevesebbet, s így az Erdélybe jutó támogatásuk 60 millióval lenne kisebb idén, mint volt tavaly. Az IKA elnöke szerint is ez a háromszázmillió forint a magyar költségvetés nagyságrendjéhez mérten gyakorlatilag "nem is látszó", pénz csupán, viszont a határon túliak szempontjából jelentős tétel. Az elvonása jelzi: ennyivel kevesebbet érünk idén a magyar kormánynak, írta Molnos Lajos. Számára nem meglepetés, mert emlékszik dr. Medgyessy Péter miniszterelnöki első kijelentései között volt, hogy az "előző kormányzat túlszerette" például a romániai magyarságot is. Közben csak az elmúlt húsz esztendőben is Magyarország hány ezer milliárd forintot spórolt meg azáltal, hogy ezrével és ezrével kapta készen (az áttelepültek révén) az egyetemet, főiskolát, szakiskolát stb. végzett, jól képzett munkaerőt. Aki hatvanvalahány éves koráig nem igazán értette meg, hogy mit is jelent az a szó: nemzet, az reménytelen eset; számunkra, határon túliak számára. Ilyen egyszerű és szomorú, dr. Medgyessy Péter esetében is. „Remélem, az ő kormányát is túléljük. Mint ahogy a Kádár János regnálását is túléltük.” /Molnos Lajos: Megszűnt a "túlszeretet". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
A magyar kormány szándékai szerint a költségvetés kiadásainak csökkentése kevésbé fogja érinteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos programokat – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter a nagyváradi Erdélyi Riport legújabb számában megjelent interjújában. Van néhány terület, amelyet különösen fontosnak tart a magyar kormány – szögezte le a miniszter, ide sorolva a határon túli magyarok kedvezményeit, az autópálya- építést, a szociális juttatásokat, valamint azokat az európai uniós csatlakozással összefüggő költségvetési forrásokat is, amelyek a hazai társfinanszírozást jelentik. Az erdélyi magyarság megosztottságával kapcsolatos kérdésre a politikus megállapította: az RMDSZ tizenhárom éves fennállása során a Kárpát-medence legstabilabb és legeredményesebb magyar érdekvédelmi szövetsége maradt. /Kevésbé érinti a határon túli magyarokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2004. február 20.
Markó Béla Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című írásáról fejtette ki véleményét Vekov Károly. Markó írása igaz és nem igaz állítások elegye. Ez az írás is jelzi, hogy baj van a helyzetértékeléssel az RMDSZ csúcsán. Az RMDSZ tagságának egy része otthagyta a szervezetet, mert kiábrándult, más része apatikus. Markó írásában az az elképesztő állítás is olvasható, hogy "az RMDSZ – döntő befolyást gyakorolt saját országa egész haladási irányára és sebességére". Valójában a kormánypárt akarata és támogatása döntött. Markó beismerte: "Sodródunk álmok, vágyak, illúziók, szimbólumok között, míg a szomszédos országok építik a maguk nemzetstratégiáját". Akik mindeddig elhatárolódtak a "nemzetitől", hirtelen annak képviselőiként lépnek elő? – kérdezte Vekov. /Vekov Károly: Talán még nem késő! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19., folyt.: 20./
2004. február 20.
Választási kampány céljára kívánja felhasználni a március 15-i ünnepségeket az RMDSZ – jelentette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke annak kapcsán, hogy az RMDSZ idén Nagyváradon tartja a március 15-i ünnepségek központi rendezvényét. „Nyilvánvaló, hogy a hitelét, tagságát és szavazóbázisát vesztett, a saját programját megtagadó és a nacionalista-utódkommunista román kormányzó párt oldalán felsorakozó országos és bihari RMDSZ nemzetidegen politikájának nemzeti legitimációját kívánja megszerezni az ezernyi kokárdával, a lovas huszárok és a fúvószenekar felvonultatásával” – hangsúlyozta Tőkés László február 19-én, sajtótájékoztatóján. A püspök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök a felettes egyházi hatóság jóváhagyása nélkül intézett körlevelet a református lelkészekhez, felkérvén őket, vegyenek részt az RMDSZ által szervezett ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elkészítette saját, többnapos márc. 15-i ünnepi programját, ám a rendezvények kezdési időpontjait egyelőre nem hozták nyilvánosságra, nehogy az RMDSZ tudatosan rájuk szervezze programját. /Pengő Zoltán: Tőkés: ünneprontó RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
A kolozsvári RMDSZ-es tanácsosok kiértékelésének első fordulóján három tisztségviselő bukott meg. Révész Erzsébet, Pillich László és Pap István tanácsosok nem nyerték el erre a célra alakított választmány támogatását. A végleges eredményt a hónap végéig megtartandó közgyűlés állapítja meg. Mindhárman kifogásolták az eredményt. Pillich László szerint a tíz éve a tanácsban "ücsörgő veteránok" összefogtak, és megpróbálták "bebetonozni" a helyüket, emellett ő az autonómia elvét pártfogolja. Szerinte hasonlóan járhat Kerekes Sándor vagy Kónya-Hamar Sándor. /Borbély Tamás, Kiss Olivér: Kiértékelték az RMDSZ-es városi tanácsosok tevékenységét. Hárman fennakadtak a kolozsvári rostán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Vajon saját maga találja ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és a Nagy-Románia Párt főtitkára mindazt a hazugságot, aljasságot, amit hirdet, vagy egy ezzel megbízott tanácsadó testület szállítja neki ezeket az ötleteket, tette fel a kérdést Fey László. A legutóbbi terve, hogy holokauszt-múzeumot akar létesíteni Kolozsváron. A diverzió lényege abban áll, hogy Funar olyan múzeumról beszél, amelyben a románok és a zsidók közös szenvedését hangsúlyoznák, Észak-Erdélyben 1940 és 1944 között. A két népcsoport sorsát össze sem lehet hasonlítani. Ezzel Funar nem csak a románok szenvedését nagyítja fel, hanem a holokauszt rémségét is minimalizálja. Ezt a nyugati közvélemény súlyosan elítéli, egyes országokban büntetendő cselekménynek számít. Minderre Funarnak azért van szüksége, hogy a tervbe vett "múzeumban" a kiállított anyag egy (bizonyára nagyobbik) része a románok elnyomásáról szóljon, hiszen ez hozza neki a szavazatokat. Nem ez az első eset, hogy Funar a holokauszt ürügyén uszít a magyarok ellen. Egy alkalommal a kolozsvári zsinagógában tartott megemlékezés keretében tartott ilyen jellegű gyűlöletbeszédet. A hitközség elnöke elhatárolta magát ettől a provokációtól, az egybegyűltek egyetértése közepette. Funar már korábban márványtáblába vésette, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején a magyarok 40 000 románt öltek meg és 230 román falut gyújtottak fel. Ez nem igaz, másrészt, akkor háború volt és mindkét részről voltak atrocitások is, áldozatok is. Jellemző, hogy az a Funar jelentkezik– a holokauszt áldozatai emlékének ápolására, aki a romániai holokausztért felelős Antonescunak akart szobrot állítani, aki Antonescuról utcát nevezett el. Érvényes tanácsi határozat van arról, hogy ez az utca más nevet kapott, a polgármester nem hajlandó lecserélni az utcanévtáblákat. /Fey László: Az uszítás mestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
A Kolozs megyei prefektúrával való – mindeddig eredménytelen – levelezés folytatása mellett döntött az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetősége a területi irodák alkalmazottaival Bukarestben tartott megbeszélésen. György Somai Gyöngyvér, a hivatal kolozsvári területi irodájának alkalmazottja hetek óta lakásán végzi a munkáját, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie a református egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban levő irodahelyiségből. György Somai Gyöngyvér abban reménykedik, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának március 20-án, Kolozsváron tartandó rendezvényére ellátogató Cristian Jura államtitkár, a hivatal vezetője személyesen is meggyőződik majd arról, hogy a területi iroda állapota tarthatatlan, és intézkedni fog. Az etnikumközi hivatal kolozsvári irodájához tartoznak az erdélyi, partiumi és bánsági megyék, összesen tizenöt megye. Ezek szükségleteit az otthoni telefonját és saját számítógépét használó egyetlen alkalmazott látja el. /Salamon Márton László: Továbbra sincs irodája György Somai Gyöngyvérnek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének Operatív Tanácsa állásfoglalásában tiltakozott amiatt, hogy február 14-én a Vatra Romaneasca engedély nélküli magyarellenes hangulatú tüntetést szervezett. Kérik, hogy a Polgármesteri Hivatal a jövőben ne engedélyezzen semmiféle ilyen tüntetést a Tűzoltó téren az itt megvalósítandó Megbékélési Park munkálatainak befejezéséig. /Állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), február 20./
2004. február 20.
A Kolozs megyei RMDSZ megkérdőjelezi, hogy Bánffyhunyadon több mint félezer híve lenne a Magyar Polgári Szövetségnek. Kusztos Tibor református lelkész az MPSZ székely-udvarhelyi kongresszusán 544 támogató aláírásról beszélt. „Tudomásunk szerint Kusztos Tibor a külhoni állampolgárságért 2000. őszén Bánffyhunyadon összegyűjtött aláírásokat mutatta fel Udvarhelyen” – jelentette ki a Krónika várfalvi olvasótalálkozóján Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya elmondta, bánffyhunyadi RMDSZ-berkekben nagy a felháborodás a lelkész fellépése miatt. „A Bánffyhunyadon összegyűjtött 544 aláírást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak a kolozsvári Farkas utcai templomban tavaly március 14-én tartott fórumán osztogatott ívekre adták az emberek” – mondta Varga András, a helyi polgári körök elnöke. „Az aláírók kijelentik, hogy egyetértenek az autonómia ügyével, amelyet a Magyar Polgári Szövetség is zászlajára tűzött. Az EMNT-nek és az MPSZ-nek ugyanaz tehát az alapelve, és mindkét szervezetet Tőkés László neve fémjelzi” – nyilatkozta a Krónikának Varga András, a bánffyhunyadi Polgári Kör elnöke. Varga okfejtése szerint, aki támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, az feltétlenül híve a Magyar Polgári Szövetségnek is. /Salamon Márton László: Csúsztatás vagy logika? = Krónika (Kolozsvár), február 20./
2004. február 20.
Nem indulhat az RMDSZ színeiben a zilahi polgármesteri székért folyó versenyben Fekete Károly, Zilah jelenlegi alpolgármestere. A helyi RMDSZ-szervezet vezetősége ugyanis úgy ítélte meg, az alpolgármester nem a polgármester-jelölti, hanem a tanácsosjelölti pozíciót pályázta meg. Fekete elmondta, az RMDSZ nem akarja már támogatni. Hogy miért, arra nem kapott választ. Nyolc éve tölti be az alpolgármesteri tisztséget. /Deák Zoltán: Fekete nem lesz polgármesterjelölt, = Krónika (Kolozsvár), február 20./
2004. február 20.
Bihar megye több mint 50 magyar tannyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező iskolájába küldték el azt a kérdőívet, amelyben a tanintézetek vezetőinek pályázati szokásait és lehetőségeit vizsgálták, s amelynek eredményeképp lehangoló adatok láttak napvilágot. A felmérés szerint 45 válaszadóból 5-en vettek részt pályázatíró tréningen, 19-en írtak már pályázatot, de a megkérdezettek 44 százaléka, 20 tanintézet eddig még semmilyen projektben sem jeleskedett. A meglévő adatbázis szerint egyetlen magyar tanintézet, a tarcsai általános iskola vesz részt az Európai Unió Comenius programjában, a többiek többnyire az Illyés Közalapítványhoz és időnként az Apáczai Alapítványhoz fordulnak segítségért. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni, a borsi iskola Bihar megyei magyar iskolaigazgatók vagy az általuk kinevezett személyek pályázatíró tréningjének megszervezésére vállalkozna. Rengeteg hazai és külföldi, főként európai pénzkeret lehívható pályázatok segítségével, ezért nagyon fontos megtanítani erre az iskolavezetőket: A borsi Tamási Áron Általános Iskola 1995 óta pályázik sikerrel. Ez Bihar megye egyik legjobban felszerelt iskolája. /(Balla Tünde): Tanítsuk pályázni az iskolaigazgatókat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 20./
2004. február 20.
Új sorozatot indít a Mindentudás Egyeteme február 23-tól, közvetlenül szólítva és szólaltatva meg a határon túl élő magyarokat, bevonva ebben az évben a határon túli magyar tudományosság képviselőit is. A február 23-i előadás témája: Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? Meghívott szakemberek: Kontra Miklós Budapestről, Beregszászi Anikó és Csernicskó István Beregszászról, Péntek János és Szilágyi N. Sándor Kolozsvárról, Göncz Lajos Újvidékről és Szabómihály Gizella Dunaszerdahelyről. A környező országbeli helyszínekről interneten kapcsolódnak a budapesti előadókhoz a határon túli kollegák. Az előadásokat közvetíti a Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Petőfi Rádió, követni lehet a nyomtatott sajtóban is. A www.mindentudas.hu honlapon pedig olvasni lehet az előadások szerkesztett változatát. /(Guther M. Ilona): Mindentudás Egyeteme határon túlra is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2004. február 20.
Az osztályösszevonás elkerülése érdekében Gyergyóditrón a Siklódi Lőrinc Általános Iskola tanári közössége önként vállalta: a tanév hátralevő részében inkább ingyen tart órákat a „pluszban levő” osztálynak, mintsem hogy a zsúfoltság a tanulmányi eredményeket veszélyeztesse. A Hargita megyei tanfelügyelőség törvénytelennek ítélte a gesztust, s az áldozatvállalás felszámolását rendelte el. Gyergyóditróban gyakorlattá vált, hogy a nyolcadik osztályt megelőzően a község peremén levő, úgynevezett „széliskolákból” a Siklódi Lőrinc Általános Iskolába íratják át gyerekeiket a szülők. Az idei tanévben ez a tendencia már a hetedikesek esetében is megnyilvánult, így az eddigi két osztály helyett hármat indított az iskola a hatvanegyre szaporodó hetedikeseinek, annak ellenére, hogy a tanintézet által a 2003-as év elején a tanfelügyelőséghez benyújtott beiskolázási tervben még két osztály szerepelt. /Gergely Edit: Gyergyóditróban tilos ingyen tanítani a diákokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Augustin Goga, az 1-es számú rendőrőrs parancsnoka közölte, a kivizsgálás még mindig nem ért véget az állítólagos magyarellenes megnyilvánulású rendőrrel kapcsolatban. Kolozsvárom február 10-én egy csendháborítási bejelentésre kiszálló rendőr a kárvallott elmondása szerint belekötött abba, hogy a magyar egyetemista nem beszél helyesen románul. A szóváltást állítólag tettlegesség követte: a rendőr földre teperte V. A.-t, bilincsbe verte, és kollégájával együtt bevitte a vasútállomás közelében található 1-es számú rendőrőrsre. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint súlyos rendőri visszaélésről van szó. „Felháborító ügy, bármelyikünkkel előfordulhat.” A szenátor interpellál a belügyminiszternek a parlamentben, mivel a rendőr túllépte hatáskörét, többszörösen visszaélt hivatali hatalmával: belekötött a magyar fiatal nyelvtudásába, földre teperte, bilincsbe verte, és bekísérte a rendőrőrsre. V. A. még nem döntött, bepereli-e a rendőrséget, vagy sem. /Kiss Olivér: A rendőrség nem fejezte be a vizsgálatot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Tőkés Lászlóék tárgyalást javasoltak, de Markó Béláék elutasították azt. „Markó Béláék mint birtokon belüliek az erő pozíciójából Viszonyultak az eseményekhez, a Magyar Szocialista Párttal a hátuk mögött. Tőkésék pedig teret akartak nyerni a Fidesz által támogatva. Anélkül, hogy egyetértenénk ezzel a szembenállással, természetesnek kell vennünk. Ez mutatja, hogy a magyar politikai élet, államhatároktól függetlenül, egy testként lélegzik.” Markó nyílt levele azt tanúsítja, „mintha szerzője az elmúlt 13-14 évben kívül élt volna a Kárpát-medencei magyar politikán. Mintha nem tudna róla, hogy az elmúlt években számos stratégiai kérdésben megegyezés született – 1996-ban az első magyar-magyar csúcson az autonómiát illetően, vagy ugyanabban az évben a Magyarok Világszövetsége tanácskozásán.” Duray kijelentette: „Szinte nyílt titok, hogy a Magyarok Világszövetségének tönkretételében is oroszlánrésze van a román titkosszolgálatnak, csak kár, hogy ehhez tehetséges embereket használtak fel.” A másik megállapítása: az első magyar-magyar csúcs „1996. július 5-én ült össze (hanganyagát egyébként a konferencia szervezői kiszolgáltatták a szlovák titkosszolgálatnak)”. /Gyurkovits Rózsa: Duray Miklós Markó Béla javaslatáról és a nemzetstratégia megteremtéséről. = Heti Válasz (Budapest), febr. 20/.
2004. február 20.
Még mindig nem sikerült kihallgatnia a csíkszeredai ügyészségnek a Szentes Szilárd meggyilkolásával gyanúsított Ioan Basan (ragadványnevén Suba János) gyimesbükki vállalkozót. Basan üzent, hogy kórházban van. Az ügyész arra készül, hogy a kórházban hallgatja ki a vállalkozót. Suba János és Görbe Imre tavaly azért verte félholtra a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát, Szentes Szilárdot, mert az nem mondta be valamennyi feltett zeneszám előtt, hogy „a következő számot Suba Jánosnak dedikáljuk”. /Gazda Árpád: Kórházban Suba. Szorul a hurok a gyimesi botrányhősök körül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
A Krónika-karaván egyik olvasó-találkozóján Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, a lapban olyan információkat talál meg, amelyeket sehol másutt. „Ha bírják szusszal, nem lehet vetélytársuk Erdélyben” – szögezte le Kónya. Indulatoktól sem mentes vita alakult ki a Krónika zilahi találkozóján. Kozma Sándor megyei tanácsos szerint a magyarság türelmetlenjei most az autonómia zászlaja alatt próbálnak egységet bontani. Sándor József, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító tagja viszont úgy vélte, ha nem mennek jól a magyarság dolgai, érdemes keresni az új utakat. Oláh Mihály lelkész felrótta, hogy a szilágysági RMDSZ-ben nincs szükség az egyház hangjára, Kerekes Edit helyi RMDSZ-elnök viszont a városi tanács határozataival próbálta példázni, hogy a zilahi tanácsosok jó úton haladnak az autonómia elérése felé. Magyarfenesen hangsúlyozták az olvasók, hogy több figyelmet kellene szentelnie a lapnak a szórványnak. /Ha bírjuk szusszal, nincs vetélytárs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Néhány napja megjelent az újabb gyergyószentmiklósi helyi tévéadó, az Objektív tévéstúdió. Nem rögzítették szerződésben a használandó csatornát, a műsor most a 40-es csatornán fogható, de Gyergyószentmiklóson a lakosok 20–25 százalékának van korszerűbb készüléke. Ennek következtében az idősek és a kevésbé tehetősek nem követhetik az Objektív adásait. Egyenlő esélyt kellene biztosítani mind a Fény tévéstúdiónak mind az Objektív tévének. Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének egyik alelnöke, Hodgyai Géza médiatulajdonos (a Fény tévét, az Új Kelet hetilapot és két helyi rádióadót is működtet) bizonyára készségesen segít majd ebben. /Bajna György: Az esélyegyenlőségért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./
