Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport nemrég jelentette meg a két legutóbbi, azaz a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os tanéveket átfogó évkönyvét a városi tanács és a szülői bizottság anyagi támogatásával. A kiadványban hiányzó, sőt néha zavaró képaláírások, ismétlődő képek fehér-feketén és színesen, megmagyarázhatatlanul szereplő román nyelvű szövegek is találhatók, ennek ellenére a mintegy 650 diák (valójában 719, azonban több testvér esetében csak a legnagyobb kapott belőle), valamint a közel 100 pedagógus, kisegítő személyzet, akik valamennyien kaptak egy-egy példányt, örömmel forgatják azt. /(Kiss): Csikys évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2007. március 16.
A magyar nemzet egységéről, az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatának fontosságáról beszélt Sólyom László köztársasági elnök március 15-én Nagyváradon. Találkozott Tőkés Lászlóval, majd részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem március 15-i ünnepi műsorán, ahol mindketten köszöntő beszédet mondtak. Előadásában Tőkés visszatekintett a magyar nemzet elmúlt évszázadainak történetére, hangoztatva, hogy ezt a nemzetet többször is kárhoztatta a „kollektív feledékenység”. Ez a „közösségi amnézia” – mondta – nemrég az anyaországon is elhatalmasodott, és a 2004. december 5-i népszavazásba torkollott. Ebből a szempontból értékelte nagyra Sólyom László mostani látogatását, mondván: a köztársasági elnök szakított ezzel a feledékenységgel, segített ismét tudatosítani, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része. Az államfő Tempfli József püspököt is felkereste, aki meghatottan mondta: Sólyom László ezzel az erdélyi látogatásával helyre hozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. A köztársasági elnök megtekintette a székesegyházat és a visszaszolgáltatott püspöki palotát. Sólyom a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál is látogatás tett. Itt egy környezetvédelmi rajzpályázat nyerteseinek, 6–12 éves gyermekeknek adott át ajándékokat, majd gépkocsival sietett haza Budapestre, hogy délután kitüntetéseket adjon át a Parlamentben. /Tőkéssel és Tempflivel is találkozott Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Sólyom László március 15-én Nagyváradon hangsúlyozta, az ünnep üzenete az, hogy a 12 milliós európai magyar nemzetnek tudnia kell mit akar, és azt meg is kell valósítania. Olyan nemzetstratégiát kell kidolgozni, amely nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is integrál, és a Kárpát-medence magyar egyetemeit egységes tudományos műhelyben összesíti. „Köszönjük, hogy az összmagyarság nemzeti ünnepén eljött hozzánk – Erdélybe és Partiumba –, és szakítván a közösségi feledékenység nemzetrontó hagyományával, világosan értésünkre adta, hogy nem vagyunk egyedül. Nemzetstratégiai igényű megnyilatkozásait idézve, mi is öntudattal valljuk, hogy az erdélyi, a határon túlra szakadt magyarság nem holmi jöttment kisebbség, hanem a magyar nemzet teljes értékű, elidegeníthetetlen része, amely önálló társadalmi létének teljes voltában kér éltet vagy halált” – mondta Tőkés László. /Gergely Gizella: A közös tudásra kell építeni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Talán soha nem is volt annyi rendőrautó a nagyvárad-újvárosi református templom előtt, mint március 15-én. Sólyom László magyar államfő megérkezett, az ajtókat bezárták, és az őrző-védő szolgálat emberei ezután már nem engedtek be senkit. Csűry István püspök-helyettes köszöntötte Sólyom Lászlót, majd Tőkés László ünnepi beszédét hallgathatta meg a gyülekezet. Sólyom László hangsúlyozta, hogy március 15-ét a legszebben a fiatalok között lehet ünnepelni. „Nagyon fontos üzenete van a mai ittlétemnek: a magyar nemzet igenis tud összhangban ünnepelni egyazon napon. Erdélyben olyan tanintézeteket kerestem fel, ahol anyanyelvükön tanulnak a magyar diákok. Szükség van a hagyományápolásra, értékőrzésre, ám nyitnunk is kell Európa felé, hiszen ezeknek a diákoknak fel kell venniük a versenyt a cambrige-i, oxfordi egyetemeken végzettekkel. Fontosak az iskolák, hiszen innen kerül ki a jövő értelmiség rétege, a vállalkozók, a munkások, hogy együtt egy versenyképes társadalmat alkossanak, amely megállja a helyét” – mondta a magyar államfő. A református püspöki palotában Sólyom László megbeszélést folytatott a püspökkel, majd a köztársasági elnök felkereste Tempfli József nagyváradi megyés püspököt. Délután több ezren vettek részt az RMDSZ által szervezett március 15-i ünnepségen Szacsvay Imre jegyző szobránál. A megye prefektusa, valamint Nagyvárad polgármestere is részt vett az ünnepségen. /Both Abigél: Püspökökkel találkozott Sólyom. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. március 16.
Sólyom László erdélyi látogatásával helyrehozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását, értékelt Templi József katolikus megyéspüspök. Kolozsváron percekig tapsolták a március 15-i gálaesten beszédet mondó magyar államfőt; a hangulatot összetartozás érzése tette felemelővé. Sólyom László arról beszélt: boldog, mert március 15-én az erdélyiekkel közösen ünnepel, ez ugyanis a magyar nemzet egységét fejezi ki. /Cseke Péter Tamás: Az összetartozás fokozatai. Sólyom László erdélyi látogatásával helyrehozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. március 16.
Lehet, hogy eleddig példátlan, hogy egy ország államfője a legnagyobb nemzeti ünnepet a határon túl töltse el. Lehet elítélni (képmutató szörnyülködéssel!), de lehet dicsérni is, ha úgy fogjuk fel, hogy a Magyar Köztársaság elnöke azért ünnepelt Erdélyben, mert az erdélyi magyarság ugyanúgy méltó és jogos örököse a negyvennyolcas hagyományoknak, akár az anyaországi, írta Magyari Lajos. Nem csodálkozott azon, hogy a magyarországi baloldali sajtó valósággal morajlott a megrökönyödéstől, az államfő gesztusát elítélte. Sólyom László nemzetben gondolkodik. Az „anyaország hivatalos idefigyelése gyászosan megcsappant az elmúlt legutóbbi öt esztendő során”, állapította meg a cikkíró. Ma Budapesten ketrecbe próbálják kényszeríteni 1848-49 emlékét, a felszabadult ünneplést, de mindig akad a Kárpát-medencében egy térség, egy helység, ahol szabadabban és tisztább lélekkel lehet ünnepelni. /Magyari Lajos: Velünk ünnepelt Sólyom László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2007. március 16.
A Cotidianul című bukaresti lap szerint kolozsvári beszédében Sólyom az autonómia mellett érvelt; demokratikus párbeszédet szorgalmazott a népek között, hogy a többségi lakosság autonómiával kapcsolatos előítélete megszűnjön. Álláspontja azonban „kevésbé volt árnyalt”, mint az egy hónappal korábban. A Jurnalul National című lap azt emelte ki rövidhírének címében, hogy miközben Sólyom Romániába látogatott, „Budapesten szidják”. A tényszerűen beszámoló Evenimentul Zilei-jel ellentétben a Gardianul azt írta: „Sólyom hiába jött Erdélybe Tőkés érdekében”. A cikk szerint a magyar államfő erdélyi körútjának az volt a fő célja, hogy támogassa Tőkés László református püspököt, független EP-jelöltet. /Román sajtóvisszhang a Sólyom-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Összesen 1200 rendezvényen emlékeztek meg március 15-én Magyarországon az 1948-49-es forradalomról és szabadságharcról, mindössze tucatnyira olyan rendezvény volt, ahol a politikai pártok képviselői együtt álltak a nemzeti lobogó alatt. Sólyom László államfő március 15-én, az Országházban ünnepi köszöntőjében az erdélyi látogatásáról hazaérkezett államfő örömét fejezte ki amiatt, hogy március 15-ét több országban, mégis a magyar nemzet egységének keretein belül ünnepli. A köztársasági elnök szerint amennyiben 1848-ban találhatunk valami olyasmit, ami nem sikerült, akkor az az volt, hogy az államot, az államnemzetet és a nyelvében élő kulturális nemzetet nem tudták összeegyeztetni. “Most, miután a magyarság túlnyomó többsége, 12 millió magyar az Európai Unió polgára lett, most, amikor a határok megnyílnak, most van itt az a pillanat, amikor a lelkeknek is meg kell nyílnia, amikor le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek elválasztanak minket egymástól, elválasztanak a szomszédoktól és Európától” – hangsúlyozta Sólyom László. /A vártnál békésebb volt a nemzeti ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. március 16.
Budapesten sem a Fidesz, sem a KDNP nem vett részt március 15-én az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A budapesti Kossuth Lajos teret ugyanis teljesen lezárta a rendőrség, a térre vezető utcákat fémkordonokkal, keresztbe állított rendőrautókkal állták el. Az érdeklődök fémdetektoros kapukon keresztül juthattak az ünnepség helyszínének közelébe. A Kossuth tér hónapok óta kordonokkal elzárt részére csak az eseményre akkreditált újságírók léphettek be a meghívott személyiségeken kívül. Amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a Kossuth téren, a kordonon kívül összegyűlt néhányszáz főnyi tömeg hangos fütyülésbe, kiabálásba kezdett. A füttyszó folyamatosan hallatszott a nemzeti lobogó és a történelmi zászlók bevonulása során. Az emberek folyamatosan a miniszterelnököt gyalázó jelszavakat kiabáltak. A Nemzeti Múzeumnál is füttykoncert kísérte a kormányfő megjelenését, a tömeg ekkorra 15 000-re növekedett. Ezt követően többezer ember indult a Március 15. térre, a Petőfi szoborhoz, a budapesti önkormányzat ünnepségének helyszínéhez. A tüntetők, kifütyülték és tojással dobálták meg Demszky Gábor főpolgármestert, beszéde alatt a biztonsági emberek esernyőkkel védték a szónokot a bedobált tojásoktól és paradicsomtól. A Fidesz nagygyűlésén hatalmas tömeg, több mint 200 ezer ember gyűlt össze megtöltve a Kossuth Lajos utcát, egészen az Astoriáig. „Mindazért, ami ma történik velünk, a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős” – jelentette ki Orbán Viktor. Este összecsapás kezdődött a rendőrök és a tüntetők között. /Ostromhangulat Budapesten a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A rendőrség Budapesten a Deák téren elfogta Budaházy Györgyöt, akit tavaly szeptember óta köröztek a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálása miatt és a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vitték. Több száz ember indult az épület felé Budaházy kiszabadítása érdekében. /A rendőrség elfogta Budaházy Györgyöt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./ Fémkordonnal lezárta a rendőrség a Nemzeti Nyomozóiroda Aradi utcai épületét, ahová Budaházy Györgyöt szállították. Budaházy kiszabadítását követelni estére mintegy ezer tüntető gyűlt össze, őket könnygázzal és vízágyúval szorította ki a rendőrség az Oktogonig, miután kövekkel és üvegekkel dobálták a rendfenntartókat, illetve egy építkezésről elhordott anyaggal barikádot próbáltak emelni az Andrássy út közepére. Késő estére több kis csoportra oszlatták szét a tüntetőket. /Március idusa Magyarországon: Tömegoszlatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2007. március 16.
A politikai szembenállás a mindennapok szintjére is átszivárgott, 2004. december ötödike óta pedig a határon túli magyarok többsége még akkor sem tudna szimpatizálni a jelenlegi magyar kormányfővel, ha az úgy döntene, hogy komoly, a nemzet összetartozását hangsúlyozó változásokat kívánna bevezetni a magyar–magyar kapcsolatokban. Budapesten a rendőrség – szinte már gyanús, de inkább komikus túlbuzgósággal és eredményességgel – napi fél tucat „terroristagyanús” személy őrizetbe vételéről számolt be. – Az, hogy végre visszakapjuk az ünnepeinket, mindkét oldal politikai és közéleti szereplőinek felelőssége, írta a lap munkatársa. /Balogh Levente: Vissza az ünnepet! = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
A Moldovai Köztársaság hivatalosan visszamondta két román konzulátus megnyitására adott engedélyét. Múlt héten a kisinyovi hatóságok azzal vádolták meg Bukarestet, hogy gyakorlatilag ráerőltetik a moldovai állampolgárokra a román állampolgárságot. /Kisinyov visszamondta a román konzulátusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. március 16.
Korábban úgy tűnt, hogy a magyarországi megosztottság miatt nem ünnepelnek közösen a magyar pártok Strasbourgban, erre mégis sor került. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ, az MDF, az RMDSZ és a felvidéki MKP képviselői közös koszorút helyeztek el Petőfi Sándor strasbourgi mellszobránál. Ünnepi beszédet mondott Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselője. Beszédében hangsúlyozta: „Ha ma a zsibvásárhoz hasonlítható kárpát-medencei magyar közéletben megkérdeznék, hogy mit kíván a magyar nemzet, akkor alighanem egyetlen hiteles választ lehetne adni: alázatot! A magyar nemzetnek és hazának alázatra van szüksége, és egységre. ” /Ünneplés Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Az anyaország minden felelős politikusának elsőrendű kötelessége tenni azért, hogy a magyar kül- és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének „behozataláról” szóljon – olvasható Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek március 15-e alkalmából a határon túli magyarokhoz szóló üzenetében. /Gyurcsány Ferenc üzenete a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Kolozsváron a Protestáns Teológia hallgatói nyitották a kolozsvári ünnepségeket, a fiatalok Mátyás király szobra előtt a forradalmat és szabadságharcot felidéző dalokat énekeltek, majd magyar zászlókat lobogtatva vonultak be a Szent Mihály-templomba, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. A történelmi egyházak képviselőinek ünnepi beszédei között az Apáczai Csere János Elméleti Líceum kórusának, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesített énekkarának előadása csendült fel. Czirják Árpád katolikus érseki helynök után Pap Géza református püspök beszédében azt taglalta, hogyan fér össze egyház és politika. Elmondta: az egység megőrzését a politikum is céljának kell hogy tekintse. Az egyház feladata pedig az, hogy a politikum tudomására hozza: a hatalmat kölcsön kapta csupán. – Az egyház figyelmeztető és imádkozó háttér kíván lenni Isten népe érdekében – magyarázta a püspök. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az 1848-as forradalom azt sugallta a világnak, hogy egy kis nép is fel tud lázadni a zsarnokság ellen, ha van erejét megsokszorozó hite a rablánc lerázására. Orbán László lelkész a lutheránus és evangélikus egyház képviselőjeként elmondta: a forradalom által kivívott szabadság csak a szeretet égisze alatt teheti teljessé az ünneplést. A megjelentek a Biasini-szállóhoz vonultak, ahol Tibád Gergely, a Báthory István Elméleti Líceum diákja szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd az Apáczai Csere János Líceum kórusának dalai kíséretében mindenki elhelyezhette koszorúit a Petőfi emléktáblánál. /Dézsi Ildikó: Ökumenikus istentisztelet Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
„Merjünk álmodni és hinni. Merjük megálmodni vágyainkat, és utána próbáljuk is azokat megvalósítani” – buzdított Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepség vezérszónoka, Borbély László, területrendezési miniszter. Leszögezte: 17 év után sem elég érett Románia egy igazi demokráciára. A hagyományőrző csoportok felvonulásával kezdődött március 15-ének megünneplése Kézdivásárhelyen. Török Sándor polgármester és Nagy Zsolt, informatikai és távközlési miniszter mondtak beszédet. A miniszter kiemelte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a haladás, modernizáció mellett a hagyományok megőrzése. Sepsiszentgyörgyön is felvonultak hagyományőrzők, majd beszédet mondott Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és Albert Álmos polgármester. „1848-49-ben nemcsak a magyar szabadságért folytak a harcok, hanem a világ szabadságáért is” – mondta Nagy Zsolt miniszter a Nyergestetőn tartott megemlékező ünnepségen. /Bögözi Attila, Domokos Péter, Horváth István: „Egy igazi európai tavaszt ünnepelhetünk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. március 16.
Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Sepsiszentgyörgyön március 15-én RMDSZ-es zászlók között vonultak be a főtérre a rétyi fúvósok, a cserkészek és a gidófalvi hagyományőrző lovascsoport. Kovács István unitárius lelkész kérte, ,,hogy vegyük észre a jelent és a jelenben feladatainkat”, s figyelmeztetett, nem azok a hősök, akik csak szónoklatok szintjén állnak ki az autonómiáért. Tóth-Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke, majd Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke tartott ünnepi beszédet. A rétyi fúvósok előadták a Batthyány-indulót, majd a kórussal közösen a kecskeméti toborzót. /Farkas Réka: Megemlékezés a múltról, ima a jövőért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2007. március 16.
Március 15-én, a legnagyobb nemzeti ünnepen – 1989 után tizennyolcadik alkalommal immár szabadon – Kézdivásárhely, a céhes város főtere ünnepi díszbe öltözött. A főtéri rendezvényeket megelőzően iskolások és óvodások Turóczi Mózes sírjánál, az óvodáskorúak gyermekotthonának falán található Szacsvay-emléktáblánál, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál, az 1848/49-es szabadságharc, valamint az első és második világháború áldozatainak emlékművénél, az eresztevényi Gábor Áron-sírnál, a Kossuth-szobornál, a Petőfi-domborműnél, a Petőfi-, a Bem- és Turóczi-szobornál és -síremléknél koszorúztak. Ezután a város öt közép- és három általános iskolájának tanárai és tanulói vonultak a Gábor Áron térre. A kézdivásárhelyi diákokkal együtt vonultak a szentendrei, paksi, kecskeméti és nagykanizsai testvériskolák küldöttei is. A 15. Székely Határőr gyalogezred I. és II. zászlóalja gelencei és bélafalvi, a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület hagyományőrző csapatainak, valamint a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata Hagyományőrző Egyesület tagjainak és a felső-háromszéki települések hagyományos lovas és szekeres küldötteinek felvonulása következett. A bereckiek és gelenceiek Gábor Áron ágyújának hű mását is felvonultatták. Az ünnepséget Török Sándor polgármester nyitotta meg. A polgármester után Szőllősi Tamás, a Zúg Március szónokverseny győztese szólt az egybegyűltekhez. Nagy Zsolt miniszter mondott beszédet. /Iochom István: Március idusa Háromszéken: Ötezren a Gábor Áron téren. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
2007. március 16.
Csíkszeredában a Gál Sándor-szobornál kezdődött március 15-én az ünnepség, innen fáklyák fényében vonult az ünneplő tömeg a Vár térre, ahol ünnepi beszédekkel, műsorral és koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalom hőseire a megyeszékhely lakói. Ráduly Róbert polgármester, Sógor Csaba szenátor és Kelemen Hunor képviselő mondott beszédet. /Forró-Erős Gyöngyi: Fáklyafényes megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2007. március 16.
Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal a város közintézményeivel karöltve, egész napos programsorozattal adózott az 1848–49-es szabadságharc emléke előtt. A rendezvénysorozat a központi Márton Áron téren lovasok és fúvósok felvonulásával kezdődött. A szónoklatok sorát Ványolós István történelemtanár, az RMDSZ Székelyudvarhelyi Városi Szervezetének elnöke kezdte, az Udvarhelyszéki Székely Tanács nevében Incze Béla elnök folytatta. Népes anyaországi küldöttség is megjelent, képviselőik felszólaltak. A szónoklatok sorát Szász Jenő polgármestere zárta, majd a nyíregyházi Mandala Dalszínház zenés előadása következett. A rendezvényt az Udvarhelyszék Fúvószenekar, a Székely Dalegylet, a Camerata kórus, a Balázs Ferenc Vegyes Kar fellépése, valamint szavalatok színesítették. Megnyílt Kubinyi Anna textilművész tárlata, este a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös ünnepi előadását tekinthették meg az érdeklődők. /Szász Emese: A déli harangszóra megtelt a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./
2007. március 16.
Aradon a Szabadság-szobornál mintegy 700-800-an vettek részt a március 15-i ünnepségen. A szervező RMDSZ nevében Bölöni György köszöntötte Arad polgárait, a forradalmár szervezet tagjait, akik minden hasonló alkalomkor jelen vannak, a megye és a város vezetőit, akik szintén eljöttek. Király András parlamenti képviselő, a megyei RMDSZ elnöke tartott ünnepi beszédet, előzőleg a jelenleg litvániai nagykövet Tokay György üdvözletét tolmácsolta az aradiaknak. /Voltunk, vagyunk és lenni akarunk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. március 16.
Vezérmotívummá lett a remény gondolata Hunyad megye utóbbi március 15-i ünnepségeinek. Amikor jó pár évvel ezelőtt Winkler Gyula a reményről beszélt Piskin, két-három tört magyarsággal szavaló kisgyermek és az idősödő maroknyi közösség mellett kissé utópisztikusnak tűnt a gondolat. Az utóbbi időben azonban a helyi közösség komolyan vette Petőfi sorát, hogy hazát kell itt teremteni: magyar házak alakultak a megyében, megerősödtek a civilszervezetek, ifjú lelkészek harcolnak közösségükért és a négy-öt évvel ezelőtt még csak halvány remény a dévai magyar oktatási központban látszik beteljesedni. Március 15-én valamennyi ünnepség helyszínén – Piskin, Vajdahunyadon, Déván –fiatalok szavaltak, énekeltek, táncoltak, tiszta magyarsággal ejtve a szót. Van, aki hivatalból, van aki puszta unalomból jön el az ünnepségekre, de van, akit a szíve küld el – mondta a székely származású Szabó Ákos vajdahunyadi plébános, aki bizakodva tekintett a Petőfi-szobor körül álló kicsiny szórványgyülekezetre. A legszebb a dévai Téglás Gábor Iskolában rendezett ünnepség volt, melyen a tanintézmény diákjai, immár hagyományosan a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Magyarok Nagyasszonya kollégium növendékeivel együtt léptek fel. A rendezvény a dévai református, illetve római katolikus temetőkben álló honvédsírok megkoszorúzásával folytatódott, majd délután a petrozsényi unitárius templomban rendezett ökumenikus istentisztelettel zárult. /Gáspár-Barra Réka: Hazát kell nektek itt teremteni! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. március 16.
Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. március 16.
Nagyenyeden a magyar közösség 1995-ben ünnepelte először nyilvánosan március 15-ét. Akkor egy maréknyi csapat, a félelmet jól palástolva vállalta a kokárdát és kivonult a városközpontba. Most pedig a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében Cosmin Covaciu prefektus, Mihai H. Josan polgármester és jó néhány helyi tanácsos jelenlétében ünnepelte a város március 15-ét, mint Nagyenyed hivatalos eseményét. Ez év a harmadik alkalom, amikor az iskola és RMDSZ közösen rendezi az ünnepet. Az ünnepi beszédet dr. Csávossy György tartotta. Beszédének román nyelvű fordítását a hivatalos meghívottak kézhez kapták. Magyarul köszönve az egybegyűlteknek, Tariceanu miniszterelnök üzenetét Cosmin Covaciu prefektus olvasta fel. A Kollégiumból az ünneplők a várudvarra vonultak át, ahol megkoszorúzták Széchenyi István emléktábláját. /Takács Ildikó: Egymás és a másság elfogadása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. március 16.
Közösen ápolná a jövőben szabadságharcos Bem apó emlékét a lengyelországi Tarnov és a Szatmár megyei Szamoskrassó. Kevesen tudják, hogy 2000-ben Szamoskrassón Bem-emlékmúzeumot hoztak létre. A múzeumot az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Tarnovról, Bem apó szülővárosából érkező vendégek látogattak meg azzal a céllal, hogy együttműködjenek a partiumi településsel. Megegyeztek abban, hogy december 8–9-én Bem-emlékünnepséget szerveznek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. Szamoskrassón ekkor ünnepelik a múzeum alapításának 7. évfordulóját. A későbbiekben időszakos kiállításokkal mutatkozna be a Tarnov Szatmár megyében. Bem tábornok, az 1848-as szabadságharc idején Erdélyt is bejárta. Bem tábornoknak 1998-ban állítottak emléktáblát Szamoskrassón, Lengyelország nagykövete jelenlétében. Az emlékszobát két évvel később nyitották meg, a forradalom helyi relikviáit és a Bem alakjához fűződő tárgyakat állították ki. A jelenleg látogatható kiállítás anyagának nagy része Tarnovból származik. /Gergely Gizella: Találkozások Bem apóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Hollanda Dénes, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi dékánja elmondta, jólesett mindaz, amit ezelőtt egy hónappal Sólyom László mondott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításával és működtetésével kapcsolatban, örült az állami kitüntetésnek, amelyet személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehetett át, de még sok terve van. Az egyetem épülete mellé egy bentlakást tart szükségesnek, majd uniós alapokból egy kutató- és innovációs központot. Hollanda hisz abban, hogy az erdélyi magyar ifjak képesek nyugat-európai megrendelők számára számítógépes programokat gyártani. Ő már a nyolcvanas években magyar tannyelvű műszaki egyetemet létrehozásáról ábrándozott, de őt a kolozsvári magyar értelmiség egy része még a 90-es évek derekán is naivnak, utópistának nevezte. Lehet, hogy volt némi alapjuk erre, hiszen akkor még szalmakalappal járta a koronkai dűlőt, és 265 tulajdonossal és örökössel tárgyalt a még vissza nem kapott föld megvásárlásáról. Ma viszont egy gyönyörű campus áll ezen a területen. Hollanda a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát 1963-ban, egyedüli magyarként végezte el. Amikor bejutott, jóformán semmit nem tudott románul. Ha anyanyelvén tanulhatott volna, biztosan jobb eredményt ér el. Az évfolyamon így csak a második lett, ennek ellenére őt marasztalták ott az egyetemen. Hollanda Dénes 1939-ben született a háromszéki Albison, Alsócsernátonban nőtt fel. A brassói Műszaki Egyetemen végzett, ugyanott doktorált, majd docensi címet szerzett. Pályafutása során négyszer választották meg dékánnak a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Hat éve a Sapientia – EMTE dékánja. /Szucher Ervin: „Gyakorlatias” álmok nyomában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Kolozs megye frissen kinevezett főtanfelügyelő-helyettese, Péter Tünde 1996-ban került a tanfelügyelőségre magyar szakos tanfelügyelőként. Új beosztásában a kisebbségi oktatással, az alternatív pedagógiákkal, a magánoktatással, EU-s programokkal, valamint a társult intézményekkel – Pedagógusok Háza, gyermekklubok – foglalkozik. A tanfelügyelőség több nemzetközi intézményfejlesztési programba (Comenius 2.) kapcsolódott be. Az iskolák közti kapcsolat fejlesztését elősegítő Comenius 1-es programra tavaly 48 iskola nevezett be. A magyar nyelvű szakiskolai oktatással nem lehetünk elégedettek, hangsúlyozta, néhány iskolában működik ugyan magyar osztály, de meglehetősen elszigetelten tengődnek. Ideális megoldás lenne az önálló magyar szakiskola. A szülők esetében elavult nézet az, hogy a gyengébb képességű gyermeket is líceumba kényszerítik, hogy érettségizzen. A kolozsvári magyar fiatalok 98 százaléka elméleti líceumban tanul. Hargita, Kovászna és Maros megyében ez az arány jóval kisebb: mindössze 60 százalék. Az újságíró felvetésére, hogy sokan hiányolják a magyar nyelvű állami bölcsődét, Péter Tünde rámutatott, eddig ezek az intézmények nem a Tanügyminisztérium, hanem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoztak. A gyermeklétszám csökkenése miatt idén Kolozs megyében hat vidéki tanintézmény magyar tagozata volt veszélyben, de mivel nem megoldható a gyerekek ingáztatása, az iskolák folytathatták tevékenységüket. A tankönyveknél a fordítási hiányosságok okoznak gondot, a szakoktatáshoz szükséges tankönyvek pedig nagymértékben hiányoznak. A gyereklétszám miatt elemi osztályok szűnhetnek meg, főleg a külvárosi iskolákban. /Nagy-Hintós Diana: Elsődleges fontosságú a kapcsolattartás a közvéleménnyel és a tanintézetekkel. Beszélgetés Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettessel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2007. március 16.
Gavrucza Tibor, a Bihar megyei Székelyhíd város református lelkésze elmondta, hogy a fiatalok nemcsak az ünnepeket, hanem a nyári vakáció napjait is aktívan a templom közelében töltik. Tavaly már harmadik alkalommal tartották meg a Volt egyszer egy Érmellék elnevezésű alkotótábort, ennek megszervezésében az Érmelléki Egyházmegye és a debreceni Kölcsey Közművelődési Intézet segített. Ez a testvérgyülekezetek közös táborozása is: eljönnek rendszeresen a ceglédiek és a gyermelyiek is. A magyarországi Tiszadobon éveken át működött egy ökumenikus tábor, ott a Kárpát-medence gyermekeit fogták össze. Most, hogy a tiszadobi tábor léte veszélybe került, Gavrucza felajánlott, hogy az ottani gyermekeket nyaraltassák Székelyhídon. Egyházközség ifjúsági központ építéséhez is hozzáfogtak. Székelyhídon a templomot is felújították. A munkálatok során megtalálták a középkori szószék alapzatát, több ablakot és fülkét. Gavrucza Tibor festményeiből külföldön is több kiállítást nyitott meg. A grafika, az akvarell áll közelebb hozzá. Elmondta, hogy 27 éve került Székelyhídra, akkoriban több mint 3000 lelket tartottak számon a gyülekezetben. Ma már kétszer annyit temetnek, mint amennyit keresztelnek, de még ez a statisztika sem reális, mert a kereszteltek egy részét Magyarországról hozzák haza, aztán visszautaznak, mert ott él már a család. Ma közel 2000 fizető egyháztagot tartanak nyilván. A hívek 10 százaléka jár rendszeresen templomba. /Gergely Gizella: Székelyhídi egyházépítés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 16.
Tíz esztendeje volt először, hogy az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör női alkotói mutatkoznak be írásaikkal. Mostani márciusi ülésükön ismét előléptek. Brittich Erzsébet író, képzőművész verseivel jelentkezett, Pintér Mária tanítónő Ima a gyermekért című versét Katona Béla szavalta el, Bokor Ella Fizikaóra a 2-es líceumban című prózai írását mutatta be, Regéczy Éva Csak egy kiskatona volt c. tárcája az emberi helytállást, bátorságot, segítőkészséget mintázta. Regéczy Szabina Perle verseiből, románból és angolból készített műfordításaiból nyújtott válogatást. /Vers, próza, műfordítás, zene és meglepetések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
