Nagybánya március 17-én első ízben szervezett találkozót testvértelepülései számára. Nemcsak az önkormányzatok képviselői, hanem a vállalkozók is eljöttek. /Nagybánya. Testvérvárosok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Az Ady Endre Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatója és aligazgatója is csatlakozik az elmúlt héten a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői által elkezdett japánsztrájkhoz. Az elmúlt héten Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus és Liliana Antonescu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője egy sajtótájékoztatón minden iskolaigazgatót korruptnak minősített, és azzal vádolta őket, hogy tisztességtelen úton változtatták meg az érettségi, illetve az országos tesztvizsgák eredményeit. Kijelentették: emiatt a vizsgabizottságokban semmi keresnivalójuk az iskolaigazgatóknak. A nyilatkozat hatalmas felháborodást váltott ki. Bolojan a japánsztrájk hallatán azt nyilatkozta: aki nem érintett az ügyben, annak nincs miért felháborodnia. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója elmondta, az Ady vezetői is felháborítónak tartják a valamennyi igazgatót korruptnak minősítő nyilatkozatot. /Gergely Gizella: Tiltakoznak az igazgatók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Éves közgyűlését tartotta meg március 17-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete. Tárkányi Erika Tímea elnöki beszámolójából kiderült, hogy a szövetség tagjai többféle képzés között választhatnak, amelyeket a Kolozs Megyei Pedagógusok Háza is elismer. A sikeresen működő módszertani körök mellett jó hír a tagság számának bővülése: egyre több fiatal pedagógus iratkozik be a szövetségbe. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes a pályázatokon való részvétel fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Ömböli Irma frissen kinevezett magyar szakos tanfelügyelő beszédében az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. /N-H. D. : Továbbképzésre ösztönöz az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Egy új kezdeményezés, a SZEME névre keresztelt Székelyföldi Közművelődés-szervező Egyesület bontogatja szárnyait, Kovászna, Hargita és Brassó megyei kezdeményezők fogtak össze. A székelyföldi megyék művelődési intézményei képtelenek az együttműködésre, sokkal inkább vetélytársnak, mint partnernek tekintik egymást. Az egyesületet a 23 alapító tag már régebben kitalálta, Székelyudvarhelyen jegyezték be, és igyekeztek minden városból tagokat toborozni, nem intézményeket, hanem egyéni szervezőket várnak.,,Első lépés lehet, hogy a székelyföldi autonómiának tartalmat is adjunk” – fogalmazott Kovács István, a SZEME sepsiszentgyörgyi tagja. Tervezik egy székelyföldi művelődési konferencia összehívását. Párhuzamosan létrehoztak egy szervező irodát. /Farkas Réka: Székelyföld SZEME (Székelyföldi közművelődés-szervező egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
2007. március 19.
Március 18-án lelkészválasztást tartottak Csíkszereda református gyülekezetében. A jelenlegi lelkész, Hegyi István tiszteletes 1986-ban meghívással foglalta el állását, elődjét, Vántsa Zoltán tiszteletest pedig a püspök nevezte ki az akkor még szórványgyülekezet élére. A 2226 főt számláló csíkszeredai református gyülekezet számára tavaly ősszel hagyott jóvá a püspökség még egy lelkészi állást. Az új csíkszeredai lelkészi állásra négyen pályáztak. Végül a csíkszeredai születésű Szatmári Szilárd szerzett több szavazatot, ő lesz a csíkszeredai református gyülekezet másik lelkésze Hegyi István parókuslelkész mellett. /Takács Éva: Lelkészválasztás Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
Besztercén, a Magyar Házban szervezte meg az elmúlt hét végén a hazai magyar középiskolásokat tömörítő Romániai Magyar Diáktanács (RMDT) az idei év második, háromnapos konzultatív tanácsülését. A munkálatok során előadást tartott Székely Annamária és a Beszterce megyei Ifjúsági Igazgatóság referense, Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány programfelelőse. Jakab Adorján, Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) elnöke közölte: a tanácskozásra megyénként két-három küldött érkezett, akik beszámoltak az utóbbi kéthavi tevékenységről, majd közösen kidolgozták a következő két hónap stratégiáját. A MAKOSZ ügyvezető elnöke, a nagyváradi Dulau Diana, aki egyúttal a MIÉRT közoktatási felelőse is, elmondta: „Ilyenkor megbeszéljük közös gondjainkat, de nem csak szervezeten belüliek tartanak előadásokat, hanem szakembereket hallgatunk meg ifjúsággal, pályázatírással, szervezéssel kapcsolatos kérdésekről. ” /Mayla Júlia: Magyar diákok a Magyar Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2007. március 19.
Március 17-én Marosvásárhely Arany János emlékére szavalóverseny tartottak, a költő halálának 125. évfordulója. A legjobb szavalókat díjazta a zsűri. Versmondó versenyekre szükség van. A vers tanulása hozzájárul a gyerekek általános műveltségének gyarapításához, a memória-, egyéniség- és személyiségfejlesztéshez. 2000 óta – amikor a Haza a magasban szervezését felvállalták -, minden évben esélyt teremtettek az öt-nyolc osztályosok megmérettetésére, nyilatkozta Nagy Olga, a Friedrich Schiller Gimnázium tanára. /Mezey Sarolta: Tele vagyok, dallal vagyok tele…= Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2007. március 19.
Az elemi osztályosoknak szervezett, Kis Csíki Színészek vetélkedő, március 17-én lezajlott szakaszán csíkszeredai és gyimesi kisiskolások mutattak be rövid színpadi produkciókat, mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat. A kászonaltízi Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület, a CSTIT és a csíkszentdomokosi Márton Áron Alapítvány szervezte vetélkedő csíkszeredai fordulóján öt iskolai csapat mutatkozott be. /Antal Ildikó: Színjátszó kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
A Versünnep vetélkedőt idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Versünnep Alapítvány Zenéről a magyar költészetben alcímmel. Az erdélyi elődöntőt a hét végén Marosvásárhelyen tartották. A Duna Televízió, a Katolikus Rádió és a Magyar Rádió társzervezésében létrejött rendezvényre mintegy harmincan jelentkeztek magyar költők műveivel. Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a Versünnep iránt nagy az érdeklődés. A marosvásárhelyi megmérettetésen valamennyi erdélyi színház képviseltette magát. A középdöntőt április 13–14-én tartják Balatonfüreden, a döntőt Szatmárnémetiben rendezik meg április 27-én. /Antal Erika: Versmondók versenye. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Vajnafalván a református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla református püspök-helyettes, március 18-án kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester. A kiscserkészek a nemzet aranytartalékai lehetnek, hangsúlyozta Szesztay Ádám. A fogadalomtétel után tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat. /Bodor János: A nemzet aranytartalékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte március 18-án Székelyudvarhelyen a Bethlen-negyedi református egyházközség Bethlen Gábor kórusa. Felelevenítették az 1997-es megalakulásuktól számított kórus-krónikájukat. Felléptek már a legkisebb szórványbéli templomban, de nagyvárosokban is, emlékezett Máthé Vilma kántornő, zenetanár, aki megalakulásától vezeti a dalárdát. /Molnár Melinda: Lelküket hallják minden dalban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./
2007. március 19.
Elhunyt dr. Szántay János /Nagyvárad, 1922. dec. 26. – Kolozsvár, 2007/. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett biokémikusi oklevelet, majd a nagydoktorátusi címet a bukaresti egyetemen szerezte meg. Marosvásárhelyen dolgozott mint biokémikus tanár, majd Kolozsvárra költözött, ahol 1953–1964 között az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet klinikáján főkutató volt, közben 1991-es nyugdíjazásáig a kolozsvári 3-as számú klinika izotóp laboratóriumának, majd az orvosgyógyászati laboratórium főkutatójaként tevékenykedett. Állandó szervezője, résztvevője volt az orvosok évenkénti képzőművészeti kiállításainak. Nem szakadt meg szoros kapcsolata kedvenc sportjával, a kardvívással, korábban a vízilabdában is jeleskedett. 1949-es kardvívóviadalban aratott győzelmet, 1952-ben tagja volt a helsinki olimpián szerepelt vívócsapatnak. Március 19-én Nagyváradon, szülővárosában a családi sírboltba temetik. /Dr. Szántay János (1922–2007) = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 20.
Az államelnöki hivatal engedélyezte Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter elleni ügyészségi eljárást. Az illetékes ügyészek az RMDSZ politikusának felelősségét vizsgálják egy tavaly novemberben, jelentős román állami cégek privatizációja kapcsán kirobbant „kémügyben”. Az RMDSZ továbbra is kiáll minisztere mellett, így sem miniszteri posztjáról nem tervezi visszahívni őt, sem az európai parlamenti választások jelöltlistáját nem kívánja módosítani. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök zsarolásszagúnak érzi az elnöki hivatal kétértelmű állásfoglalását, és azt feltételezi, hogy Basescu már korábban ismerte a döntést, de ezt éppen azon a héten hozta nyilvánosságra, amikor jelentős politikai döntések várhatók a belpolitikai válság megoldása érdekében. A törvények szerint egy hivatalban lévő miniszterrel szemben csak akkor kezdődhet büntetőjogi vizsgálat, ha azt előzetesen az államelnöki hivatal engedélyezi a hivatal keretében működő különleges vizsgálóbizottság jelentése alapján. Ehhez a testülethez fordult december 6-án Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Három és fél hónap után érkezett meg az elnöki hivatal válasza: zöld utat adott az ügyészi vizsgálatnak. Az elnöki bizottság nem tudott állást foglalni azzal kapcsolatosan, hogy léteznek-e megalapozott gyanújelek Nagy Zsolt feltételezett bűnösségével kapcsolatban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy egy minisztert hónapokon keresztül a gyanú árnyéka övezzen, majd az ellene megfogalmazott vádakat közvetve vagy közvetlenül politikai célokra használják a kormány, egyes miniszterek vagy egyes pártok ellen. /B. T. : Engedélyezték a Nagy Zsolt elleni ügyészségi eljárást. Az informatikai minisztert egyelőre nem függesztették fel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Március 19-én lemondott tisztségéből Claudiu Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, miután azzal vádolták meg az általa vezetett hírszerzési szervet, hogy nem bírói, hanem ügyészi engedéllyel hallgatott le telefonbeszélgetéseket. Saftoiut az államfő egyik bizalmasaként tartják számon. A román sajtó szerint a SIE abban is törvényt sértett, hogy belföldi telefonkészülékeket is figyelt. A román pártok egyhangúlag helyeselték Saftoiu döntését. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy vélte: Saftoiut „a politikai klientelizmus és nem a képességei alapján” választották a SIE igazgatói tisztségébe, és túl nagy volt neki ez a feladat. /B. T. : Lemondott a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Bukaresti látogatásán Franco Frattini, az EU igazságügyi biztosa ismét kiállt Monica Macovei, mint a korrupció-ellenes fellépés garanciája mellett. Ezenkívül a feddhetetlenségi országos ügynökség (ANI) törvényének elfogadását is szorgalmazta. A Macoveira támadó oligarchia nagyot derült a más politikai kultúrából származó Frattini naivitásán, ugyanis az EU-tagság tény, Románia elérte célját. Jól bevált módszer! 1878-ban Románia függetlenségének elismerését a zsidók állampolgárságához kötötték. Bukarest természetesen nem tartotta be szavát, a zsidók csak 1919-ben kaptak állampolgárságot, amikor Románia ismét kénytelen volt szorgalmasan “udvarolni” Európának: Besszarábia, Bukovina és mindenekelőtt Erdély bekebelezése került napirendre. Az országmárka belföldön is csillog. A liberálisok példát mutatnak: a D. A. Szövetség, az SZDP oligarchikus, korrupt-rendszere elleni fellépés nagyszerű kampánytéma, amíg a lakosság jóindulatát kell elnyerni. Hatalomra kerülve “természetesen” hátat lehet fordítani a szövetségeseknek, az államfőnek, s átpártolni a korábban ellenségnek kikiáltott oligarchákhoz. /Chirmiciu András: Országmárka. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
2007. március 20.
A határ menti térségek felzárkóztatását segítő kormányzati fejlesztéspolitika kérdéseiről rendeztek információs napot Lovasberényben, a Magyarország határain túli szervezetek által delegált szakértők részvételével. Bajnai Gordon kitért arra is, hogy a magyar kormány új alapokra kívánja helyezni a határon túli magyarokkal való együttműködést, „modernizálni akarja azt az intézményrendszert és támogatási rendszert, amely eddig is működött”. /Nagy lehetőség a határ menti fejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Még „időben”, december hó folyamán értesítést kapott több közalapítvány, hogy megszüntetik őket. Ezután, januárban (post mortem, nyolc hónappal a kormányprogram megszületése után) jelent meg a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a stratégiai koncepció az új magyarságpolitikáról, amelyben már nem szerepeltek a megszüntetésre ítélt közalapítványok. Januártól nem lehet elérni a határon túli magyarok támogatásainak mindenki számára nyitott adatbázisát, mely több mint két éve folyamatosan működött az interneten. Ezzel három jogszabályt sértenek: a 2001. évi LXII. törvényt a szomszédos államokban élő magyarokról, a 2003. évi XXIV. ún. „üvegzseb” törvényt és a 2005. évi XC. törvényt az elektronikus információszabadságról. 2003-ban jelent meg az ezzel összefüggő közbeszerzés ajánlattételi felhívása. Szakmai követelményeit a cikkíró, Bene Béla állította össze, ő vezettem a fejlesztési projektet a HTMH részéről. Olyan egységes azonosítási rendszert hoztak létre, amellyel összesíteni lehetett egy pályázó valamennyi beadott pályázatát, vagy éppen kiválogatni egy adott feltételnek eleget tevő pályázókat, vagy pályázatokat. Az on-line módon kezelhető rendszert Csepeli György államtitkár mutatta be a 2004. novemberi (utolsó) MÁÉRT-en. 2006 végén megközelítőleg 58 milliárd forintnyi igény és 35 milliárd forintnyi megítélt támogatás adatait lehetett elérni a rendszeren keresztül. Azonban a hivatali vezetők folyamatosan csökkentették a nyílt elérésű felületeket, némely pályázó adatainak beviteléről hallani sem akartak. Érdemes számításba venni, mennyit fordítottak a megszüntetett közalapítványok saját informatikai rendszereikre, mibe került a most kidobott rendszer fejlesztése és eddigi működtetése, mennyi lehet egy új rendszer kifejlesztése. Ennek az újrateremtő buzgalomnak a fedezetét az idei költségvetésbe nem tervezték be, ezért elképzelhető, hogy más „rendszerelemek” kiadásaiba fogják majd ezt beletenni. /Bene Béla: Mindentudó csákányosok. = Népszabadság, 2007. március 20./ A szerző a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalának volt munkatársa.
2007. március 20.
A Magyarországra vagy onnan visszafelé tartó tehervonatoknak határátkelőknél való ellenőrzése leegyszerűsödött a két ország vasút-társaságának megegyezése nyomán. A román teherszállító vasút-társaság (CFR Marfa) és a magyarországi MÁV Cargo által január 1. után született megegyezés március 12-én lépett érvénybe. A kétoldalú megegyezés értelmében a határátkelésnél végzett ellenőrzéseket egy pontban, Kürtösnél végzik ezentúl, a magyarországi oldalon már nem, ezzel felére csökken a szerelvények várakozási ideje. Ezentúl nem kell mozdonyokat cserélni a határon. /Tehervonatok – megállás nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Nagyváradon kezdődött az Új Magyar Szó és a maszol. ro fiataloknak szervezett Világbéka turnéja, melyet a Szomszédnéni Produkciós Iroda előadásával fűszereztek. Az újvárosi RMDSZ-körzet székházában olvasókkal találkozott az ÚMSZ felelős szerkesztője, Salamon Márton László, Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, valamint Soós Róbert, az internetes maszol. ro felelős szerkesztője. A találkozóra inkább a sajtósok voltak kíváncsiak. Salamon Márton László elmondta az ÚMSZ-ről, hogy másfél éves fennállása óta sikerült állandó olvasótábort megszereznie magának, ez az egyetlen romániai magyar országos napilap. A lapot megjelentető Scripta Kiadó elindította el a maszol. ro-t, amely az első olyan romániai magyar portál, mely nem csak magát az újság nyomtatott változatát teszi fel a világhálóra, hanem állandó friss hírekkel szolgál. Nemcsak híreket olvashatnak az internetezők, hanem rövid videókat is megnézhetnek. Ez az első lépés egy romániai magyar internetes televízió felé. /Both Abigél: Nagyváradon „szomszédolt a világbéka” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2007. március 20.
Csutak István volt integrációs államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy a régiók 1996 és 1998 között jöttek létre. A folyamat felügyeletét az akkori Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség látta el. PHARE-alapokból elkészült egy ún. Zöld Könyv. Ebben a dokumentumban a felosztásnak csupán egy lehetséges változata látott napvilágot, amelyet jobb híján a megyék képviselői elfogadtak. Szigorúan statisztikai szempont szerint volt jöttek létre ezek a régiók. Kimutatták például, hogy Kovászna és Szeben megye azonos problémával küszködik. A felosztást végzők elkerültek minden ésszerű szempontot: a környezeti, gazdasági, földrajzi, történelmi, társadalmi és kulturális hagyományokat nem vették figyelembe. A régiós felosztás kiindulópont lehet, de nem jelenti föltétlenül a területi autonómiát Székelyföldnek. Az azonban egyértelmű, hogy a működőképes régióhálózathoz gazdaságilag, társadalmilag homogén térségeknek kell összekerülniük. /Kovács Adrienn: Nem lehetetlen a régiók átrajzolása. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2007. március 20.
Alig százfős, a román hazafias rendezvényekről jól ismert hallgatóság volt kíváncsi arra a vitaestre, amelyet március 19-én a Vatra Romaneasca Maros megyei szervezete rendezett Marosvásárhelyen. A Megfontolás, tárgyilagosság, kiegyensúlyozottság című fórum az 1990-es marosvásárhelyi fekete március eseményeit volt hivatott tisztázni. A felszólalók az események kirobbantásáért felelős bűnösöket a magyarokban, főként az RMDSZ vezetőiben látták. Vasile T. Suciu nyugalmazott rendőr a könnyeivel küszködve, fel is tette a kérdést: „Uram, honnan ennyi gyűlölet?!”. Ezek után évszázadokra visszamenőleg felsorolta a magyarok gaztetteit. Szerinte Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Traian Basescuig az ország minden államfője tévedett, amikor „nem óvta meg a román nemzetet a magyar gonosztevőktől. ” A 17 éve történt eseményekről szólva Suciu néhány újdonsággal is szolgált: elmondta, „vizsgálatai” során kiderítette, hogy a márciusi eseményeket követően az RMDSZ egyik „irredenta, sovén és pogány vezetője áprilisban leszúrt egy román nemzetiségű polgárt, mert az az utcán rázendített az ország himnuszára”. Szintén Suciu szerint egy másik RMDSZ-vezér a városháza lépcsőin hátba szúrt egy katonatisztet. Ioan Scrieciu, a megyét 1990 elején irányító egységtanács elnöke polgárháború kirobbantásával vádolta a magyar felet, mondván, hogy ami Vásárhelyen történt, „az egy fejezete az erdélyi román föld megvédéséért vívott évszázados harcoknak”. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca szervezet alelnöke tagadta az általa képviselt szervezet szerepét a fekete március eseményeinek szervezésében. Oproiescu a történtekért felelősnek az ország egykori vezetőit jelölte meg, név szerint Ion Iliescu államfőt, annak helyettesét, Király Károlyt, Petre Roman volt miniszterelnököt, valamint az újraszerveződő titkosszolgálatokat irányító Virgil Magureanut és Ioan Talpest sorolta fel. „Nagyon jól tudták, hogy a városban baj van, miért nem utaztak azonnal ide? – tette fel a költői kérdést, majd válaszolt is rá: – Azért, mert szükségük volt a véres eseményekre. Oproiescu felajánlotta a Bernády Művelődési Egyesületnek, hogy – a hitelesség kedvéért – közösen készítsék el a véres eseményekről szóló filmet. – Kincses Előd ügyvéd megdöbbentőnek tartja, és elítéli Markó Béla Marosvásárhely fekete márciusa kapcsán tett legutóbbi nyilatkozatát. A boszniai mintájú etnikai konfliktus értelmi szerzőinek kiderítésére tett felhívásában az RMDSZ elnöke nem zárta ki a külföldi beavatkozást. „Mi, akik 1990. március 19–20-át Marosvásárhelyen töltöttük, a küzdőtéren, és nem Budapesten, mint a szövetségi elnök, pontosan tudjuk, hogy a fekete márciushoz külföldnek semmi köze nem volt, azt Bukarestből szervezte a Belügyminisztérium 0215-ös egysége azért, mert lejárt a szekuritátésok háromhavi fizetett szabadsága, és hivatalosan újra munkába kellett állítani őket” – fejtette ki Kincses. /Szucher Ervin: Egyoldalú bűnbakelméletek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Tizenhét év telt el Marosvásárhely fekete márciusi napjai óta, amikor magyarnak lenni életveszélyes vállalkozás volt a városban. Amikor félrevezetett Görgény-völgyi erdőmunkások Bolyait keresték vérben forgó szemekkel, hogy felakasszák. Tizenhét év telt el azóta. A városban sok minden megváltozott. Az akkori pogrom értelmi szerzői azonban ma is itt élnek háborítatlanul, ma is mérgezik a közvéleményt gyűlölködő megnyilvánulásaikkal. Az igazságszolgáltatásnak az EU által szorgalmazott reformja akkor lehet teljes, ha független ügyészség erőszakra való felbujtás, nemzetiségi gyűlölet szítása miatt eljárást kezdeményez a márciusi magyarellenes akciók kiagyalói ellen. /Bálint Zsombor: Tizenhét éve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2007. március 20.
Önként jelentkezik kihallgatásra, nyilatkozta kolozsvári sajtótájékoztatóján a zsarolással vádolt Pászkány Árpád Zoltán üzletember, előzőleg néhány hete a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság álarcosai a hivatalos bajnoki mérkőzésen keresték őt a kolozsvári stadionban. Pászkány ismételten hangsúlyozta, írásban előre értesítette az ügyészeket: idézése napján nem lesz az országban és halasztást kért. „1989-ben megváltozott egy rendszer, de az emberek csak annyiban változtak, hogy már nem elvtársaknak, hanem uraknak szólítják egymást” – jelentette ki Pászkány, hozzáfűzve, hogy „ebben az országban mindent lehet”. Pászkány beszámolt arról, hogy a cégcsoportja által nyélbe ütött bukaresti Esplanada projekt – Közép-Kelet Európa legnagyobb, félig állami ingatlanprojektje – „leállításával” is megfenyegették. Az ellene irányuló hadjárat maffia-jellegű akció, amelynek hátterében gazdasági érdekeltségű, de helyi politikai szálakkal rendelkező körök állnak. /Balázs Bence: Ma hallgatják ki Pászkányt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Marosvásárhelyen a városi RMDSZ-körzetek elégedetlenek a megyei szervezettel, ez derült ki március 16-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmányi ülésén. A testület szerint a megyei szervezet semmibe veszi a körzeteket, nincs kommunikáció közöttük. Csegzi Sándor alpolgármester hiányolta a politikai tevékenységről szóló tájékoztatást. Török Gáspár szerint a magyar kultúra napja „gyengén volt megünnepelve”. Benedek Imre TKT-elnök nem értett egyet azzal, hogy a kongresszusi küldöttek nagy része „hivatalból” került a listára. Papp Mária elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nehezen megy, az emberek azt mondják: „mikor választás van, kellünk az RMDSZ-nek, máskor felénk sem néznek”. Benedek István városi tanácsos szerint bármilyen programot akarnak végrehajtani, kiderül, hogy „valaki másképp akarja”. Mátyás Zoltán hiányolta a kétnyelvű feliratokat, illetve fájlalta az anyanyelvhasználat mellőzését közintézményekben. Rámutatott: „le kellett volna ülni, s megegyezni Tőkés Lászlóval, akkor nem kellene marakodni, hogy ki kit támogat”. Pokorny László választmányi elnök elismerte, hogy a városi körzetek egyharmada nem működik. Kerekes Károly szerint nincs kommunikáció a parlamenti csoport és a kormánytagok között sem. Az újságíró mentegette a megyei szervezetet: nem lehet mindent a szervezet nyakába varrni. /Mózes Edith: Zűrzavaros választmányi ülés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2007. március 20.
Maros megye közel másfél száz pedagógusa részesül érdemfizetésben az elkövetkező négy év során, ami a szóban forgó tanügyiek bérének 20 százalékos emelkedését jelenti. A magyar szakos tanárok egy csoportja tiltakozott: igazságtalanságnak érzik, hogy a hét kolléga közül, aki beadta a dossziéját, mindössze kettő kapta meg az érdemfizetést. Arculcsapásnak érzik, hogy azoknak a tanároknak, akik kiváló diákokat készítettek fel, akik a tanfelügyelőség minden kérésének eleget téve különböző bizottságokban vettek részt, akiknek a munkafüzetéből több megyében dolgoznak a diákok, akik a tanórák és a kisérettségire való felkészítők mellett egy egész sor olyan tevékenységet szerveztek, amelyet az egyéni értékelő lapon nincs ahova beírni, nem hagyták jóvá a kérését. Demeter Ignác magyar szakos tanfelügyelő szerint összeadták a négyévi átlagot, s mivel az elmúlt években többen részesültek érdemfizetésben, az idén mindössze két hely jutott a magyartanároknak. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes arról tájékoztatott, hogy az előírások értelmében a katedrák és nem a tanárok számát vették figyelembe, ami a 120 magyar katedra alapján évi 2,5 érdemfizetést jelent. /(bodolai): Helyreállították az arányt? A magyartanárok arculcsapásnak érzik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2007. március 20.
A rendőrség március 19-én hajnalban lebontotta Budapesten a Kossuth téren a múlt év október 23-án felállított kordonokat. Így ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló és a Rákóczi, illetve a Kossuth-szobor előtti füves terület. Az Országház főbejáratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel, de a parkoló területének nagy része szabaddá vált. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte, hogy március 20-tól mindennap este demonstrálhatnak az Országház előtt. Bontás közben egy embert előállított a rendőrség, mert többszöri felszólításra sem hagyott fel a demonstrálással, és ellenszegült a rendőri intézkedésnek. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője közölte, pártja továbbra is jogellenesnek tartja a kordon állítását, ezért ki kell vizsgálni, milyen körülmények között állhatott fenn ez az állapot több mint száz napig a Kossuth téren. /Kordonmentes övezet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
„A nekibúsult pesti nép kiváló fiai, talpig zászlóban és arafát-törlőrongyban most lázasan egyeztetnek, a naptárat nézegetik, mikor, hol nyílik alkalom újabb balhéra. Miután sikerült két (állami és nemzeti) ünnepet és egy szeptember derekán kitüntetett napot szétbarmolni…” – írta Sebestyén Mihály. A „következő általános ünnep – amiből persze a zsidók kimaradnak – a húsvét, ekkor a körmenetet kell pokollá tenni. ” „Aztán ott van május elseje, amelyet a nemdolgozók vagy randalírozók nemzetközi ünnepévé kell tenni. ” „Aztán már visszatér az ismétlődő ünnepkör eleje: szeptemberben a tévészékház/rendőrség menetrendszerű ostroma, október 23-án sok zsidózás, karácsonykor kis meglepetéscsomagok, robbanólag elhelyezve a fa alatt. ” /Sebestyén Mihály: Várható menetrend. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2007. március 20.
Rendet akar teremteni az országos tesztek, illetve az érettségi megszervezése és lebonyolítása terén, jelentette ki Ilie Bolojan, Bihar megye prefektusa. Bolojan az elkövetkezőkben tárgyalásokat folytat majd a Bihar megyei és a nagyváradi vizsgaközpontok vezetőivel. Ilie Bolojan határozattal tiltotta meg többek között az osztálypénz és a vizsgák előtt esedékes, úgynevezett protokollpénz gyűjtését. A kormánybiztos határozata felháborodást váltott ki az iskolaigazgatók körében. Elsőként a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői hirdettek japánsztrájkot a korrupció vádja ellen tiltakozva. A sztrájkhoz hétfőtől az Ady Endre Gimnázium vezetői is csatlakoztak, azonban kiderült, magukra maradtak, a főgimnázium vezetői ugyanis abbahagyták a tiltakozást. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium igazgatóhelyettese közölte, megtörténhet, hogy néhány nap múlva ők is abbahagyják a japánsztrájkot. /Gergely Gizella: Takarítás a tanügyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2007. március 20.
Szinaján tanácskoztak az országban működő kulturális, illetve hagyományápoló-őrző központok igazgatói. A hozzászólók között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője felhívta a figyelmet a hiányzó törvényi szabályzókra, Kassay L. Péter gyergyószárhegyi igazgató pedig a regionális együttműködésről számolt be. Szó esett a kultúrmenedzser-képzés fontosságáról és annak szervezett kereteiről. Elfogadták a nemsokára bejegyzésre kerülő Kulturális Központok Egyesületének statútumát. /Kultúrközpont Szinalja- és föle. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2007. március 20.
Március 18-án, vasárnap Magyardellő falu apraja-nagyja mellett a szomszédos Kerelőszentpálról, de még Búzásbesenyőből is eljöttek az 1848-as szabadságharc hőseinek emléket állító kopjafa felavatására. A nyárádszeredai mester keze nyomát őrző emlékmű a templom udvarán kapott helyet. Stupár Károly helybéli református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. A koszorúzás után a helyi kultúrotthonban iskolások verseket, népdalokat adtak elő. /Simon Virág: Kopjafaavatás és tisztelgés Magyardellőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
