A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség visszautasító válaszát követően, a tordai magyarságot képviselő iskolaalapító bizottság panaszlevelet fogalmazott meg, amelyet továbbított a tanfelügyelőségnek, a minisztériumnak, a Diszkriminációellenes Bizottságnak és a Nép Ügyvédjének. - A magyar oktatás a különböző iskolákban egyre alacsonyabb színvonalú, és a magyar osztályok a kis létszám miatt lassan megszűnnek – mondta Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök. Nem tartják valósnak a tanfelügyelőség által felsorakoztatott kifogásokat, és nem értik, hogy miért nem engedélyezik a magyar iskola működtetését. Ádámosy Klára hangsúlyozta, semmiképp nem adják fel, tovább harcolnak. Azt tervezik, hogy a panaszlevelüket eljuttatják az Európai Parlamentbe is. /D. I. : Tovább küzdenek az önálló magyar iskola létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
Január 11-én Kolozsváron lépett fel a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című drámával. A délvidéki társulat január 7. és 13. között Wass Albert két kisregényének (a Jönnek és az Adjátok vissza a hegyeimet) színpadi előadásával járta be Erdélyt – Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után az előadást Marosvásárhelyen is hatalmas érdeklődés övezte. A román sajtó heves, nacionalista gyűlöletkampányt indított az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) szervezte rendezvény, valamint a háborús bűnösnek kikiáltott magyar író, Wass Albert ellen. Maros megye prefektusa, Ciprian Dobre a művelődés- és a belügyminisztériumhoz fordult az ügyben. – Nyugodtan nézünk a kivizsgálás elébe, hiszen ez is hozzásegít az író rehabilitációjához. A 2003-ban tartott felolvasó-maraton után indított eljárás során maga az ügyész mondta ki, hogy a kivizsgálást azért szünteti meg, mert Wass Albert nem követett el háborús bűnöket – jelentette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. Román lapértesülések szerint a Kolozs megyei rendőrség is foglalkozik az üggyel, melyet feltehetően az ügyészség hatáskörébe utalnak át. Soós Sándor még elmondta, hogy a napokban civil ruhás rendőrök több, a rendezvényt meghirdető plakátot kiragasztó fiatalt megbüntettek. /P. A. M. : Kereszttűzben Wass Albert és művei. Kolozsváron is bemutatták a vitatott drámát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
Január 11-én, az előadás napján tettek feljelentést a kolozsvári rendőrségen a Wass Albert-művekből ihletődött A világ és a vége című előadással kapcsolatban, amelyet a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház tervezett előadni erdélyi turnéja során a Báthori István Gimnáziumban. „A rendőrségre benyújtott feljelentés arról szól, hogy a kolozsvári gimnáziumban a korábban háborús bűnökért elítélt író darabját adják elő” – tájékoztatott Daniela Bolos rendőrségi szóvivő. Arra nem tudott választ adni, hogy ki tette az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezte előadással kapcsolatos feljelentést. Az előadást népszerűsítő EMI-tagokat egyébként a városháza is megbüntette engedély nélküli plakátolásért. A rendezvényt népszerűsítő plakátokat a városközpontban kiragasztó fiataloknak fejenként 300 lejes büntetést kell kifizetniük, mivel nem rendelkeztek a városháza jóváhagyásával. „Városházi engedélyt nagy költségvetésű rendezvényekhez szoktak kérni, a kisebb rendezvények plakátjait a szervezők egyszerűen kiragasztják néhány helyen” – tájékoztatta a Krónikát Bagoly Zsolt EMI-alelnök. /Kelemen Tamás: Büntetés és feljelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
Ralf-Ro Projektről maga a tervezet spiritus rectora, Komlóssy József kultúrmérnök, az Európa Tanács parlamenti szaktanácsadója számolt be Sepsiszentgyörgyön a megye mezőgazdasági szakemberei előtt a megyeházán. A Svájcban élő mérnök személyes indíttatásáról elmondotta, hogy ez irányú svájci tapasztalatát, ,,szellemi zsákmány”-át (Sütő András) kívánja közössége javára kamatoztatni. Bár egy községi tagosítás tíz-húsz évet is igénybe vehet, a kantonok országában túl vannak már az 1300. település határának átszervezésén, további 200 helységben pedig most folyik a parcellák átcsoportosítása. A hazai fülnek és szemléletnek még szokatlan eljárást ott sikerrel alkalmazták. Az uniós csatlakozás lehetőséget teremt arra, hogy a strukturális alapokból lehessen rá pénzt lehívni. Az embereket meg kell győzni afelől: nem földet, hanem értéket kapnak vissza a rendezés után. /B. Kovács András: A gazda értéket kap vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2007. január 12.
A Grundig magnó egy ideig a kolozsvári bölcsészkaron teljesített szolgálatot. A Szekuritate dokumentuma szerint 1976. januárjában Cs. Gyimesi Éva célszemélyt, a kolozsvári Filológiai Karon a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék tanársegédét figyelték, mert jelentették, hogy a szemináriumokon nacionalista-soviniszta hangon beszélt. Ezért lehallgatták előadását, beszerelték a lehallgatót, a Grundig magnetofont. Akkori hallgatói közül egy fiú tanulmányai végeztével megkereste a tanárnőt, és bevallotta, hogy ezekről az órákról faggatták. /Cs. Gyimesi Éva: Az ügynök neve: Grundig. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2007. január 12.
Az iskolai erőszak kérdését Arad megyében is a hallgatás fala veszi körül. Agresszívabbak a gyerekek mind egymás között, mind a tanárokkal szemben. Jelenleg az aradi iskolákban a diákok közötti mindennapos verekedések sem “a régiek”, a módszerek eldurvultak, a sérülések pedig sokkal súlyosabbak. Nem elhanyagolható jelenség az iskolák falain belül a szexuális agresszió sem. Máté Márta, Hunyad megye főtanfelügyelő-helyettese nem tud a magyar iskolákban erőszakról. /Chirmiciu András: Tanárkám, kérem. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2007. január 12.
Az utóbbi hónapokban elcsitultak az iskolai agressziók által felkavart hullámok, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a jelenség. Zsarolások, védelmi pénzek szedése, a tízórai elkobzása mostanság is megtörténik, a diákokat, olykor a pedagógusokat terror alatt tartó, suhancokból álló bandákról azonban vagy félnek nyilatkozni a sértettek. “Volt olyan, hogy egyszerűen azért hívtak ki bennünket, mert az illető tanár nem tudta féken tartani a diákokat az osztályban. Gyakran előfordult, mert egyre kevésbé tisztelik a pedagógusokat a tinédzserek” – mesélte Mihai Beresteanu őrnagy, a csendőrség rohamosztagának a parancsnoka. Az iskolák környékén is garázdálkodnak a vagányok. A temesvári tanítóképző néhány diáklányát egy emberkereskedelemmel foglalkozó és prostituáltakat toborzó bűnbanda tartotta terror alatt. Főleg a 16-17 éves, szegényebb családokból származó lányoknak ígértek tanítás után munkát a kávézókban azzal, hogy majd külföldre is szerződtetik őket. A lányokat már az iskola bejáratánál várták, gyakran meg is verték őket, mígnem egyikőjük feljelentése nyomán a rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportja leleplezte a szövetkezetet. A német tannyelvű gimnáziumba a közelmúltban azért kellett csendőrt hívni, mert a diákoknak járó tejet és kiflit az utcáról berontó cigánybanda el akarta lopni, az őket rajtakapó takarítóasszonyokat pedig megverték. /Pataky Lehel Zsolt: Ököljog szülőnek is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./
2007. január 12.
Több mint félmilliót embert vonz a sóra épülő gyógyturizmus. A sómennyiség jelentős részét a hazai bányák az európai piacon értékesíti – Magyarország jelenlegi sószükségletének 90 százalékát a romániai bányák biztosítják. „Sóügyben” – a ráépülő faluturizmus által is – Parajd messze földön ismert település. A Hargita megyei községben szinte nincs olyan család, amely valamilyen módon ne húzna hasznot a vendéglátásból. Évről évre nő a turisták és a gyógyulni vágyók száma. Míg 2005-ben 270 ezren voltak, a tavaly 330 ezren látogattak meg – sorolta az adatokat Seprődi Zoltán, a bánya igazgatója. /Szucher Ervin: Aranyat érő sóbányák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
A 81 éves Dánielisz Endre irodalom- és helytörténész a vele készült beszélgetésében összegezte pályafutását. Szinte az egész Nagyszalontát tanította, 23 könyvet írt, kilencet szerkesztett. Itt született 1925-ben, kisiparos szülők gyermekeként. Nemrég jelent meg a Biharország népi világa című kötete, amelyben helyet kapott az a ballada- és folklórgyűjtemény, amit a negyvenes évek végén jegyzett föl a belényesi medencében. A Bolyai Egyetemen végzett, majd Aradra került, a pedagógusképzőbe. Az aradi magyar pedagógusképzést megszüntették, így 1955-ben visszajött Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia részéről megkereste őt Keresztury Dezső akadémikus, korábbi magyar kulturális miniszter, aki megbízta őt Arany addig ismeretlen jegyzői múltjának felkutatásával. Munkája eredménye, az első általa szerkesztett kötet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt jelent meg, Arany János összes művei 13. köteteként, Arany jegyzői iratait tartalmazta. Dánielisz Endre a helyi Arany János Irodalmi Kör első elnökeként budapesti útjai során Sinka Istvánnal, 1962-ben pedig Illyés Gyulával is találkozott. A Szekuritáté a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak Romániába való érkezésére felkészült. Gábor Ferenc költő, az akkori levélkihordó önéletrajzi írásából kiderült, hogy őt bízták meg az érkezők és Dánielisz megfigyelésével. 1965-ben az irodalmi múzeumok vezetőinek kétnapos bukaresti tudományos tanácskozásán vett részt, onnan hazaérkezve Dánieliszt egyenesen a Szekuritátéra vitték. Kihallgatása után a szekusok megállapították, hogy Dánielisz a párt és a román állam ellensége, magyar nacionalista, ezért le kellett mondania a múzeumi vezetőségről meg az irodalmi körben betöltött funkciójáról is. Áthelyezték a Pionírházba, ahol a bélyeggyűjtő kört meg a bábszínházat bízták rá. Néhány év múlva átkerülhetett az Arany János Gimnáziumba. 1977-ben újrakezdődött a szeku érdeklődése. Felajánlották az iskola aligazgatói állását, ha jelentéseket ír, de ő ebbe nem ment bele, így lett belőle újra elemi iskolai tanító, onnan ment nyugdíjbaA Dánielisz által írt 23 kötetből 5 Aranyhoz kapcsolódik, egy a nyelvészethez, a többi helytörténet. Felesége orvos, ketten összefogtak, és megírták a szalontai egészségügy történetét az 1700-as évektől napjainkig. Összegyűjtötte egy kiadványban azokat a helyi születésű hírességeket, akik valóban letettek valamit a magyarság asztalára. Nagyszalontának három Kossuth-díjasa van: dr. Kiss Ferenc anatómus professzor, a párizsi akadémia tagja, post mortem kapta meg a díjat Sinka István költő, és még életében megkapta a híres szobrász, Kiss István is, aki a szoborparkban álló Arany-emlékszobrot is alkotta. Dánielisz Endre kitüntetései: Pro Lingua Hungariae Díj (1992), az EMKE Kun Kocsárd Díja (1977), a Magyar Kultúra Lovagja (2004). /Gergely Gizella: A múlt kutatása: kötelesség. Beszélgetés Dánielisz Endre irodalom- és helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
Elhunyt Beczásy Antal festőművész, élt 68 évet, olvasható majd a fejfáján. „Hiszek az összes művészetek alapfunkciójában, műveimmel hasznosabbá szeretném tenni a világot legalább azok számára, akik látják képeimet” – vallotta. Alkotásainak egyedisége egyéni látásmódjából született. Számtalan kiállításon láthatta a közönség alkotásait 1959-től 2006-ig. Nagyon igényes grafikai látás jellemezte rézkarcait, ceruzarajzait. Hamvait január 27-én helyezik örök nyugalomra a csobotfalvi temetőben. /Márton Árpád: Szabad emberként szabadon alkotott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2007. január 12.
Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke régóta várt munkát fejezett be, hamarosan megjelenik A székelység rövid története a megtelepedéstől 1918-ig /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Az eredetkérdést fontosnak, de nem meghatározónak tartja a székely történelemben. A könyv azt követi nyomon, hogy egyáltalán miért van külön székely történelem és ez hogyan alakult ki, milyen sajátosságokat hordoz a székely múlt az erdélyi magyarság történelmében. Mítoszokra, legendákra szándékosan nem tér ki. A történetkutatás sohasem lezárt dolog, és ez a székely históriára is vonatkozik. Egyed Ákos a magyar és román nép közös történelemkönyvének megírása tervéről kifejtette, szükséges lenne egy közös Erdély-történet, de ennek megírása nem lesz könnyű feladat. A politikai eseménytörténet viszont annyira különböző a magyar, illetve a román történetírásban, hogy az álláspontok közelítésére egyelőre nem sok remény lehet. Az előrelépést a források gondos számbavétele és újak feltárása segíthetné. /Borbély László: Székely történelem mítoszok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./
2007. január 12.
Nagy Zoltán és Szilágyi Palkó Pál a denevérek megfigyelésével, kutatásával foglalkozik. Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában január 10-én, tartottak vetített képes előadást. /(b): Denevérek nyomában a Kaukázuson át. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
Az ottani püspökség újraalakulásáig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szerves része volt a kárpátaljai római katolikus egyház. A második világháború után a szatmárnémeti püspök nem látogathatott a Szovjetunióhoz tartozó kárpátaljai egyházközségekbe, egyházilag mégis a szatmári püspökséghez tartoztak. Ilyen helyzetben nagy feladat volt 1990 után az újjászervezés, amelyben egy plébános, Schönberger Ferenc is tevékenyen részt vett. Schönberger Ferenc /sz. Túrterebes, 1938. márc. 4./ 13 gyermekes, vallásos családban élt. Világháború, államosítás, deportálás, kényszermunka a Duna–csatornánál, ebben a családnak is része volt. Schönberger Ferencet 1964–ben szentelte pappá Márton Áron. Három évig Szaniszlón szolgált, amelynek fíliája Érkörtvélyes volt. Különböző helyeken működött, majd vállalta, hogy segít a kárpátaljai római katolikus egyházban talpra állításában. A kárpátaljai katolikus egyház helyzete igen érdekesen alakult a történelem folyamán, 1804 óta ugyanis a szatmári egyházmegye szerves részét képezte ez a tájegység. Trianon, majd a Szovjetunió megalakulása több részre szakította az egyházmegyét, és 1990 után nagyon komoly munka várt azokra, akik újjászervezték a kárpátaljai egyházi életet. 1944-ben megszűnt a papok odahelyezése, és betiltották az egyházi oktatást is. A szatmári püspök nem látogathatott oda, a vikárius intézte az ügyeket. A kapcsolattartás évtizedekig nem is létezett. Először az egyházmegye vezetősége titkos küldötteken keresztül próbálkozott vele, de látták, mekkora veszélyt jelent ez a dolog, nem volt más lehetőség, mint sorsára hagyni a kárpátaljaiakat. Reizer Pál volt hosszú évtizedek után az első püspök, aki – a rendszerváltás után – átlátogatott Kárpátaljára. Akkorra Kárpátalján mindössze kilenc plébános maradt, közülük ketten, idős koruk miatt, már csak otthon tudtak misézni. Ötvennégy plébánia van Kárpátalján, és mindegyikhez legalább öt–hat filia tartozik: legtöbbször háromba ezek közül is el kellett vasárnap látogatni. Schönberger Ferenc először Rahóra kapott kinevezést, 13 hónap után Munkácsra került, majd Ungvár környékére ment, ahol szórványban élő hívekből kellett egyházközségeket újjászervezni, Császlócon és Nagygejőcön. Voltak olyan helységek Kárpátalján, ahol havonta egyszer tartottak misét 1989 előtt, mert kilenc papnak igencsak megerőltető feladat volt elvégezni ennyi szolgálatot. Például a kaszonyi atya, Károlyi Lajos – tavalyelőtt halt meg – csütörtökön útnak indult. Végigjárta Dél–Kárpátalját, tizennyolc helyen misézett, gyóntatott, áldoztatott, keresztelt, esketett, ott aludt, ahol éppen ráesteledett. Szerda este érkezett haza, másnap aztán ismét ugyanúgy útra kellett kelnie. Ilyen viszonyok mellett elkelt a segítség. Mára viszont több, mint tíz papot szenteltek fel Kárpátalján, és a magyarországi ferencesek is kusztodiát létesítettek Nagyszőlősön, ennek környékén ők szolgálnak. A kárpátaljai püspökség folyamatosan alakult: 1993-ban apostoli kormányzóság lett, a kijevi pápai nuncius, Antonio Franco lett először az ordinárius püspök. 1996-ban Majnek Antal lett a püspök, egy évre rá püspökségi rangra emelték Kárpátalját, és a lembergi érsekséghez csatolták. Bár ezzel a lépéssel magyar katolikusság hátrányba került az ukrán katolikus egyházzal szemben, ez nem érződött olyan nagyon, mivel Lemberg környékén nagyrészt lengyel származásúak élnek. Kárpátalján ötven– és hatvanezer közötti magyar római katolikus él – pontos nyilvántartás egyelőre nincs. Schönberger Ferencet később Schönberger Jenő püspök hívta aztán haza, mivel itt is szükség volt szolgálatára: jelenleg Szatmárnémetiben a Szent Antal plébánia papja, e mellett Kakszentmártonban és Vetésben szolgál. /Fodor István: „A pap csak szolgál, de a tulajdonképpeni munkát az isteni kegyelem végzi” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./
2007. január 12.
Január 13-án lesz a Diploma után című rockmusical ősbemutatója a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. Pozsgai Zsolt–Pinczés István–Apostolache Zénó Diploma után című rockmusicaljében a 60-as, 70-es évek rocklegendáinak dalai először szólalnak meg magyarul. /Kovács Zsolt: Sikerdalok magyarul. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
A test helye a térben – ezt a témát adta osztályának a bukaresti Képzőművészeti Akadémia tanársegéde, Dup-Csapó Réka. Tanáraikkal együtt mutatkozhatnak be a kiállításon. „Amikor idejöttem Bukarestbe, meglepetésemre a grafikán és a szobrász szakon is roppant hagyománytisztelő irányzat uralkodott a képzésen” – emlékezett vissza a kezdetre. Dup-Csapó Réka /sz. Kolozsvár, 1967/ 1992-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafika szakán, majd 1997-ben a bukaresti Művészeti Akadémia szobrász szakán diplomázott. 1995-ben elnyerte az intézmény rektorának díját, ösztöndíjat kapott a Berlini Művészeti Akadémiára. 1997-ben Ludwig-ösztöndíjas volt Aachenben. /Gergely Edit: Testünk a térben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2007. január 13.
Az Európai Unió (EU) tagjává vált Romániában megengedhetetlen az, hogy a vidéki települések jó részében ne legyen ivóvízhálózat, vagy villanyáram-szolgáltatás – nyilatkozta január 12-én Kolozsváron Traian Basescu államfő. Arra figyelmeztette a Kolozs megyei települések polgármestereit: nem lesznek mentségek és kifogások, meg kell tanulni pályázni. Ami a pályázáshoz szükséges önrészt illeti, annak biztosításában számíthatnak mind a központi, mind a megyei költségvetés támogatására. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: Még elemi szinten sem készültünk fel. Kolozsvárra látogatott tegnap az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. január 13.
Hét–nyolc RMDSZ-es képviselő indulna az európai parlamenti választásokon – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) január 12-én tartott marosvásárhelyi ülése után, amelynek napirendjén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tennivalók, az RMDSZ-kongresszus előkészítése és a szervezet 2007-es évre szóló prioritásainak megvitatása szerepelt. Markó Béla leszögezte, nem ért egyet azzal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat tegyenek, akik utólag visszalépnének az utánuk következő jelöltek javára. Ennél hitelesebb, hogy a befutó helyeken fiatal, képzett politikusok induljanak. Mint mondta, a jelöltté-válás kritériumai rugalmasak, a megfelelő képzettség és az idegen nyelvek ismerete mellett ennek feltétele csupán az RMDSZ-tagság, így a civil szféra számára is nyitott a lehetőség a jelöltállításra. /Nyolc RMDSZ-es jelölt az európai parlamenti képviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Markó szerint a Szövetségi Egyeztető Tanács helyett inkább Kulturális Autonómiatanácsot kellene létrehozni. /Mózes Edith: SZET helyett Kulturális Autonómiatanácsok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2007. január 13.
Sajtóhírek szerint Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Eckstein-Kovács Péter és Sógor Csaba szenátorok, Niculescu Antal, a külügyminisztérium államtitkára és Winkler Gyula kereskedelmi miniszter az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei között lesz, az EP-ben jelenleg megfigyelői státussal rendelkező Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly pedig mérlegeli, hogy induljon-e a választásokon. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőt megkérdezte a lap munkatársa, jelölteti-e magát, kijelentette, hogy ez nem foglalkoztatja. Rámutatott: “Minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a hazai magyar politikai élet különböző pólusainak a képviselői felkerüljenek a listára, nem csak az egyik, vagy a másik oldalé”. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. kiegyensúlyozott EP-listát szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2007. január 13.
Új rektor-helyettesek jelöléséről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa január 11-én, megváltoztatva korábbi álláspontját. A jelenlévők közül 27-en tartották indokoltnak a jelölést, mindössze hárman-négyen voksoltak e javaslat ellen. Salat Levente és Nagy László azután vált meg tisztségétől, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti viszony. A magyar oktatók korábban úgy határoztak, hogy csak azután neveznek meg rektorhelyettes-jelölteket, ha a BBTE rektora hivatalosan garantálja: az intézmény szenátusa napirendre tűzi a magyar tagozat működési szabályzatát, megállapít egy pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló korábbi döntések végrehajtására, és visszatér a két magyar adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozatra. A magyar tagozat követelései közül csak az alapszabályzat esetében történt némi előrelépés. A magyar tanulmányi vonal nagyobb önállóságát biztosító szabályzatot a vezető tanács a legutóbbi ülésén véglegesítette, hogy a rektor elé terjeszthesse. Nicolae Bocsan korábban jelezte, hogy nyitott ebben a kérdésben. Magyari Tivadar emlékeztetett, hogy a magyar tagozatról eddig csak általános megfogalmazások szerepeltek a BBTE hivatalos dokumentumaiban. Az alapszabályzat viszont pontosan körülírja, hogy a legalsótól a legmagasabb szintig melyek a magyar tagozat döntéshozó testületei, és melyek a magyar tisztségviselők hatáskörei. Az eddigi gyakorlat szerint a BBTE vezetősége nem engedte a magyar oktatóknak, hogy bármit is kezdeményezzenek vagy javasoljanak a magyar tagozat tevékenységével kapcsolatban. A többnyelvű feliratozásról Bocsan hajlandó egy későbbi időpontban tárgyalni, de pontos határidőt nem ígért. Magyari elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjaira egyre több magyar oktató haragszik, mivel közzé tették a Szabadságban a magyar nyelvű Természettudományi Kar létrehozására decemberben szervezett aláírásgyűjtés eredményét. /B. T. : Új rektor-helyetteseket jelöl a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. január 13.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) reagált a Szabadság napilap január 12-i számában a Fizika Kar magyar oktatói által közzétett levélre. Az aláírások gyűjtése során elmondta, azért gyűjtik öt példányban azokat: mert nyilvános politikai és szakmai fórumokhoz szeretnének fordulni velük. Ami ma az egyetem magyar tagozatán folyik, az nem az egyetem belügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye. Egy ilyen aláírás, vagy annak megtagadása állásfoglalásnak is tekinthető. A BKB elnézést kér azoktól, akik nem óhajtották nevük megjelentetését. Most azok az oktatók is tiltakoznak, akik 1990-ben, a Bolyai Egyetemért folytatott aláírásgyűjtés alkalmával nem emeltek kifogást a nevük nyilvánosságra hozatala ellen (Szabadság, 1990. jan. 7.). A BKB ismételten felhívja az erdélyi magyar közösség figyelmét arra, hogy önálló felsőoktatási struktúrák nélkül, a mai trendek figyelembe vételével – demográfiai helyzet alakulása, Bologna-folyamat, az egyetemi piac nemzetközivé válása – a jövőben megszűnhet a BBTE-n a magyar tannyelvű felsőoktatás. /A BKB állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. január 13.
A Babes-Bolyai Egyetemen az önálló magyar nyelvű karok indítása és a majdani állami magyar egyetem létesítéséért folyó küzdelem, a Bolyai Kezdeményező Bizottság köré szerveződők önfeláldozó elszántságától eltekintve egyre sekélyesebbé, az egyetemen kívül álló magyar közösség felől nézvést egyre szégyenletesebbé és kudarcszagúbbá válik, állapította meg Sylvester Lajos. Az egyetemi vezetés határozatának érvényt szerző oktatónak, Hantz Péternek előbb portásokkal kell ,,megmérkőznie”, majd Kovács Lehellel együtt, aki részt sem vett ebben a konkrét akcióban, önkényesen eltávolítják őket az egyetemről, és hazug lejárató kampányt indítanak ellenük. Az egyetemi vezetés önkényes döntését magyar oktatók és egyetemi tisztségviselők is helybenhagyják. /Sylvester Lajos: Egyetemi szégyenkurzus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2007. január 13.
A fenntartó Kulturális és Vallásügyi Minisztérium a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti aligazgatói tisztségére versenyvizsgát hirdetett. A színház élén a vezérigazgató áll, helyetteseként tevékenykedik az aligazgató, aki gazdasági és adminisztratív funkciókat lát el. A színháznak van egy művészeti aligazgatója is, aki egyben a Tompa Miklós Társulat vezetője. A Liviu Rebreanu Társulat vezetése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Kovács Leventének, a Színművészeti Egyetem dékánjának három évvel ezelőtti távozásával áldatlan helyzet alakult ki, a művészeti aligazgató tisztsége betöltetlen maradt, így ezt – ideiglenesen – Kárp György színművész vállalta el. A gondot az jelentette, hogy Kárp György a színház aligazgatója, gazdasági igazgatója is, három éve pedig két ember munkáját végzi, két tisztséget tölt be egyetlen fizetésért. Ezért vált fontossá a művészeti aligazgatói tisztség pályáztatása. Kárp György gazdasági igazgatót korábban nyilatkozott: nem pályázik a tisztségre. /Nagy Botond: A Semmilyen Állapot vége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2007. január 13.
Régi gyakorlat, hogy társulatok és rendezők, díszlet- és jelmeztervezők között szorosabb együttműködés alakul ki. Kincses Elemért, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat rendezőjét is többfelé várják vissza. A Craiovai Nemzeti Színház is ilyen hely. Kincses Elemért itt fog rendezni egy Sorescu-darabot. Kincses legutóbb 2005 nyarán dolgozott a craiovai társulattal, színpadra vitte velük, Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabját. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzős hallgatói az igényes Lorca-dráma, a Bernarda Alba háza Kincses Elemér rendezte színpadi változatát a héten ismét elkezdték játszani. /(nk): Kincses Elemér újra Craiován rendez. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2007. január 13.
A gyulafehérvári fiatalokból álló Fehérkék nevű amatőr színjátszó csoport vendégszerepel: Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén is tart előadást. A vidám jelenetekből álló műsor az otthoni RMDSZ-székházban bálok előtt bemutatott előadások legjobb darabjaiból állították össze. A mostani két előadás a Gyergyóremetéről és Gyergyóalfaluból Gyulafehérvárra került fiataloknak köszönhető. Ugyancsak ilyen alapon készülnek Székelykocsárdra is. /Mihálcz Márta: Turnéznak a Fehérkék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2007. január 13.
Megyasszai Bíró Attila református lelkészt az elmúlt év szeptemberében nevezték ki Resicabányára. Elmondta, hogy 2005-ben fejezte be a teológiát, ezt követően Nagybányára nevezték ki, most pedig Resicabányára helyezték. Mindenki fél a szórványtól. Ő még soha nem jár erre. A helyi református egyházközségnek 400 fizető tagja van, a családlátogatások alkalmával szeretné pontosan feltérképezni a helyzetet, mivel sok olyan hívet is feltételez, aki nem jár templomba. Vetési László szórványlelkész teológusok közreműködésével, néhány évvel ezelőtt házalással felmérést készített Resicabányán. Az általuk létrehozott adatbázisra szeretne támaszkodni. A lelkész feleségével elvállalta, hogy idén szeptemberben megszervezi a Resicabányai Magyar Hetet. Távlati tervei között szerepel egy minőségi, hosszabbított programmal működő egyházi óvodai csoport beindítása. /Balta János: Visszaszerezni az elcsángált nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2007. január 13.
Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Bartha C. Ernő bronzszobrainak kiállítása. A művész szénaszobrai Magyarfenesen megtekinthetők, ezeket korábban Olaszországban állította ki. Bartha C. Ernő elmondta, hogy gyerekkora óta foglalkoztatja a művészet, az élete azonban úgy alakult, hogy bekerült az üzleti életbe. Most azonban úgy érezte, itt az ideje a visszatérésnek. A távlati tervek között szerepel Kapolcson egy szoborpark létesítése Bartha C. Ernő munkáiból. /S. B. Á. : A szénától a bronzig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. január 13.
Erdély fényei címmel Németh György szegedi fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Kolta Galériában. Az MTI fotóriportere 2004-ben kezdte megörökíteni Erdély és a fény szépségét, s a következő években is visszatért. Az Erdélyi fények című sorozatot tavaly, a XXIV. Magyar Sajtófotó-pályázaton a természet és tudomány kategóriában első díjjal jutalmazták. /Erdély fényei fotográfiákon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2007. január 13.
Cs. Gyimesi Éva örömmel vette, hogy egy kelet-európai, erdélyi hittudós vetette fel most az emberi létközösség egészét érintő, egyetemes filozófiai és teológiai problémát, mert szerinte ez a Kárpát-medencében nagyon ritka manapság. A posztszocialista országok gondolkodóinak többsége ugyanis még mindig e térség partikuláris, békétlen politika-történeteinek értelmezésével van elfoglalva. Visky S. Béla könyvében /Játék és alap. Teodicea-kísérletek a kortárs teológiában, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006./ a földi létezés, az egész vergődő emberiség reményének megerősítése érdekében keresi a fényt. Nyomon követte a szenvedésre, a gonoszra, a transzcendens igazságmértékre vonatkozó gondolkodás filozófiai, teológiai, etikai, pszichiátriai hagyományait, valamint a nagy kortársak bölcseleti munkáinak tanulságait. Felmutatta az Istenre és/vagy a létezésre mondott alapvető bizalom (igen!) kelet-európai, erdélyi megtestesítőit: a mártírsorsot vállaló, különböző felekezetekhez tartozó hitvalló keresztények boldogságát. Esettanulmányokban idézte meg, milyen is volt a börtönviselt, halálukig hű kelet-európai hitvalló tanítványoknak az értékteremtő „játéktere”. /Cs. Gyimesi Éva: A béke játéktere. Visky S. Béla könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. január 13.
Megjelent Bakk Pál tanító emlékezéseiből álló kötet Útravaló /Székelyföld, Csíkszereda/ címmel. Bakk Pál időnként előállt egy-egy írásával, ezekből született a könyv. Hetvenöt évesen írta, évekkel ezelőtt az első darabját. Könyvéből képet kaphat az olvasó arról, hogy miképpen történt a múlt században Háromszék vidékén a szénaosztás, a hagymafűzés, milyen volt a környékbeli fiatalok élete. A szerző beszámol a csángómagyarok között vállalt küldetéséről, az ötvenes évekről, majd a falujában vállalt népszolgálatról. Az Életmentő cigaretták című, e kötetbeli első írása a Székelyföld folyóiratban jelent meg. Később újabb anyag került ki Bakk Pál íróasztalának fiókjából. A szerző nemcsak falujának, hanem népének, nemzetének is elkötelezett szolgája volt. /Fekete Vince: Bakk Pál útravalója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2007. január 13.
Egy tanulmány keletkezéstörténete, egy tanító élete, cikkek, emlékezések, recenziók adják Ráduly János legújabb, sorrendben a negyvenedik kötetének /Néphagyomány az idő sodrában. Tanulmányok, közlések. Kreatív Könyvkiadó Marosvásárhely, 2006/ anyagát. A kis könyv „középpontja”, mint egyébként a néprajzos gyűjtő egész életének is, a Kis-Küküllő-parti székely falu: Kibéd. Róla és népéről szólnak a szövegek, akkor is, ha a folklóröntudatról, a folklórszociológiáról, Seprődi Jánosról beszél, ha együttműködéséről szól néhai Faragó József kolozsvári kutatóval. Kibéden Ráduly még mindig talál újabb és újabb feltárni való folklóranyagot. /Bölöni Domokos: Új könyv. Néprajzgyűjtő az idő sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
