Megjelent Róna Éva önéletírása Mi, az ikrek... II. Életképek fényben és árnyékban címmel Tel-Avivban. Előszó helyett Sütő András beajánló gondolatai olvashatók. Az emlékezés egész világát a szeretet, az emberség fénye, melege tölti ki – írta Róna Éva könyvéről többek között Sütő András. Ez a második rész. Az első rész sikeres volt, olvasói ösztönzésre született meg a folytatása. Róna Éva a tel-avivi Új Kelet munkatársa. /N. M. K. : Könyv és levél Izraelből. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2007. január 14.
Tompa Gábor Marosvásárhelyen született 1957-ben. Bukarestben végezte 1981-ben a Színház és Filmművészeti Akadémia rendező szakát. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező. Igazgatása alatt a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi hírnévre tett szert, több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt és számos díjat nyert. Tompa Gábor az év legjobb rendezője címet több ízben (1984, 1987, 1993, 1997) elnyerte Romániában, az általa rendezett előadások is az év legjobb előadása címet kapták (1989, 1992). 1993-ban Angliában kapta meg az év legjobb külföldi előadása díjat az általa rendezett előadás, 1997-ben a Francia Kultúráért-díjjal tüntették ki. A Salernói Filmfesztivál „Best First Feature” díjával jutalmazták a Kínai védelem című játékfilmjét. Emellett ír is; az elmúlt évek néhány kötete: Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, 2004), Noé színháza (válogatott versek, Pallas Akadémia, 2004), A hűtlen színház (esszé, Kriterion, Bukarest, 1987). Tompa Gábor elmondta, hogy számára legkedvesebbek azok a reggelek, amelyeken, együtt kezdheti a napot gyermekeivel. Tornásznak és együtt mondanak áldást a reggelinél. A Szentírás át- meg átszövi egész életét. A Biblia ismerete nélkül az egész egyetemes kultúra érthetetlen és megfejthetetlen volna. – Ha teheti, nem mulasztja el a vasárnapi szentmisét. /Jakab Gábor: Hol vagy? = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./
2007. január 15.
Egymást meghazudtoló kijelentéseket tett a hét végén Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Traian Basescu államelnök. A konfliktust Elena Udrea, a Demokrata Párt (PD) ügyvezető titkára, az államfő volt tanácsadója robbantotta ki. Elena Udrea azt állította, hogy egy fejléces, kézzel írott cédulán a miniszterelnök arra kérte az államfőt, járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Calin Popescu-Tariceanu tagadta, hogy bármilyen levet írt volna Traian Basescunak. Traian Basescu elnök elmondta, hogy a cédula, melyről Udrea beszélt, megvan valahol, és utasítást adott, hogy keressék meg a Cotroceni-palota archívumaiban. Marius Oprea, a kormányfő személyes tanácsadója a titkosszolgálatok diverziójának véli a cédulaügyet. /Nyílt konfliktus az államfő és a miniszterelnök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 15.
Január 13-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt másodszorra választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé. A párt kongresszusán megválasztották az alelnököket is: Ludovic Orban, a PNL bukaresti szervezetének elnöke a párt kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke, Crin Antonescu a közterületért felelős alelnök, Teodor Melescanu pedig a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök lett. /Másodszor is pártelnök lett Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Január 13-án egyidőben ülésezett az RMDSZ Alapszabályzat- és Program-módosító bizottsága Kolozsváron, ugyanekkor tartotta alakuló ülését az a bizottság, amely az európai uniós csatlakozást követő RMDSZ-stratégiát hivatott kidolgozni. Lakatos Péter, a bizottság elnöke közölte, a stratégia az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának alapjául is szolgál. Mindhárom tanácskozáson jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, valamint Takács Csaba ügyvezető elnök is. /Kongresszusi előkészületek az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Kerekes Gábort, az RMDSZ ügyvezető alelnökét is behívatta a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (DIICOT) az úgynevezett kémbotrány ügyében. “Tanúként hallgattak ki” – erősítette meg az értesülést az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője. Kerekes nem kívánt részletekkel szolgálni az ügyészségen történtekről. /Cs. P. T. : Kerekes Gábort is behívatták az ügyészek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 15.
Január 15-ig jelentkezhetnek a potenciális európai parlamenti képviselők, akik az RMDSZ színeiben jelöltként indulnának a májusban esedékes európai parlamenti választáson. Kelemen Hunor a SZET elnöke elmondta, hogy eddig négyen jelentkeztek: Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Csutak István volt integrációs államtitkár és Szabó Károly szenátor, aki jelenleg is európai képviselő. A lista véglegesítése, a sorrend megállapítása az Operatív Tanács feladata lesz, majd a döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is megerősíti. Legutóbb a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) kivált nagyváradi Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke, Csúzi István jelezte, hogy a „jobboldal” igényt tart a negyvenöt hely közül legalább tizenötre. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki az európai parlamenti jelöltlistát” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. A MPE vezetője cáfolta, miszerint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke indulna a választáson. „Nem is indulhatna, mivel az Egyesült Államokban tartózkodik ösztöndíjjal” – érvelt Csúzi. Toró T. Tibor EMNT-alelnök nem tartja valószínűnek, de nem is zárja ki Szilágyi Zsolt indulását. Toró szerint az RMDSZ és az EMNT jó úton van afelé, hogy megállapodásra jusson az erdélyi magyar kerekasztalról. Ennek a megegyezésnek a keretében kerülhetne fel a későbbiekben Szilágyi Zsolt a hivatalos jelöltlistára. /Fiatalokat várnak az Európai Parlamentbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Az esetleges ellenzéki jelöltekről faggatott Markó Béla nevetve jegyezte meg, hogy “ők is felkerülhetnek a listára – a harmadik helytől lefelé!”. Tőkés László kijelentette, ő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy az RMDSZ listáján induljon. “Én is RMDSZ-tag vagyok, de szóba sem jöhet, hogy egy kommunista pártként működő szervezet listáján jelöltessem magam. Az EMNT valóban javasolt egy közös listát, de ezen a jelölést nem kötötték volna RMDSZ-tagsághoz” – jelentette ki a Krónikának az EMNT elnöke. “Itt lett volna a nagy alkalom, hogy az erdélyi magyarság összefogjon” – tette hozzá Tőkés László püspök. Szucher Ervin: Elszalasztott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Kulturális Autonómia Tanácsok felállítását szorgalmazzák a területi elnökök Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyett Kulturális Autonómia Tanács – ez a javaslat körvonalazódott a hét végén a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta, cél egy olyan, vagy majdnem olyan testület létrehozása, amit a kisebbségi törvénytervezet is előrevetít. /Bögözi Attila: TEKT: stratégiát módosít az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 15.
Önálló Európai Uniós stratégiát dolgoz ki az RMDSZ. Ebben – a sajátos kulturális és gazdasági célokon túl – az egész Kárpát-medencére kiterjedő, közös régiógazdálkodási és fejlesztési együttműködésre irányuló célkitűzéseket is megfogalmaz majd – jelentette ki Lakatos Péter képviselő. /Készül az RMDSZ uniós stratégiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 15.
Aláírásgyűjtésbe kezd január 15-től a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Székelyudvarhelyen. A február 4-i időközi helyhatósági választásra való listaállításhoz ötezer tagot kell igazolnia a körzeti választási bizottságnál. Thamó Csaba, az MPSZ udvarhelyszéki ügyvezető elnöke elmondta, bíznak benne, hogy az Országos Választási Hatóság (AEP) törvényértelmezését a körzeti választási iroda is elfogadja, s így lehetőségük lesz indulni a választáson. Székelyudvarhelyi lakossága a körzeti választási iroda adatai szerint 36 426 személy, ennek 15 százaléka 5464. A székelyudvarhelyi közélet éles politikai megosztottsága sem kedvez az aláírásgyűjtésnek. /Kovács Csaba: MPSZ: aláírásgyűjtés indul. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Autonómia-népszavazás megszervezéséről döntött a Gyergyószéki Székely Tanács január 12-i Gyergyócsomafalván megtartott ülésén: Gyergyószéken február 10-e és 18-a között rendezik meg a népszavazást. „A Gyergyószéki Székely Tanács úgy ítéli meg, hogy az eddigi eredmények optimizmusra adnak okot, ezért felhívással fordul a többi Széki Székely Tanácshoz, hogy kövessék Bardoc-Miklósvárszék, Gyergyószék és Udvarhelyszék példáját, s ők is záros határidőn belül szervezzék meg székük területén a népszavazást” – áll a Gyergyószéki Székely Tanács közleményében. /Kulcsár Andrea: Újabb népszavazás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Január 13-án Kolozsváron tanácskoztak „az RMDSZ keretein kívül tevékenykedő politikai és civil-politikai szervezetek”, illetve az RMDSZ nemzetépítő platformjának képviselői. A tanácskozás résztvevői, két kivétellel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttei vagy tisztségviselői voltak. Az ellenzéki kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómia-törekvések képviseletére A jelenlévők megállapították, hogy az RMDSZ január 11-ig, a közösen rögzített határidő lejártáig, nem válaszolt az EMNT vezetőivel tavaly folytatott megbeszéléseken megfogalmazott kérdésekre. A kolozsvári tanácskozást megelőzően ülésezett a Gyergyószéki Székely Tanács, amely szerint Székelyföldnek saját, független képviselőre van szüksége az Európai Parlamentben, „mert a 16 éve politizáló párt [az RMDSZ] eddig mindig becsapta a választóit”. /”Ellenzéki kerekasztal” Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
2007. január 15.
Egy hónapon belül minden közoktatásban dolgozó oktató 100 eurót kap didaktikai felszerelés vásárlására – jelentette be Dumitru Matei oktatási minisztériumi államtitkár. A 2007-es költségvetés 21,6 százalékkal nagyobb lesz, mint 2006-ban. Az államtitkár rámutatott, hogy a tanügynek szánt összeg 80 százalékát februárig elküldik az iskoláknak. Az Oktatási Minisztérium az iskolai könyvtárak fejlesztését is támogatja az idén, hogy ezek információs és dokumentációs központokká válhassanak a diákok és az oktatók számára. Idén ugyanakkor mintegy 4000 iskola kap számítógép-hálózatot. /Egy hónapon belül megkapják az összeget. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./
2007. január 15.
Az európai uniós csatlakozás előnyeinek jobb kihasználásáról fogja tájékoztatást adni az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezete. Elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó falusi lakosság tájékozatlan, keveset tudnak az új pályázati lehetőségekről, törvényekről. Igyekeznek megtalálni azokat a helyi gazdákat, mezőgazdasággal foglalkozó szakembereket, akik vállalnák az animátor-szerepet, részt vennének az RMDSZ által szervezett képzésen. /Farkas Réka: Megszervezik a tájékoztatást (Új feladatokat vállal az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
2007. január 15.
Mégis jelöl rektor-helyetteseket a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezető tanácsa. A magyar tagozatvezetők azt kérték Nicolae Bocsan rektortól, nézze át újra a magyar tagozat működési szabályzatát, állapítson meg egy pontos időrendet a többnyelvű feliratozásra vonatkozó korábbi döntések végrehajtására, és vizsgálja felül a két magyar adjunktus, Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítása ügyében született szenátusi határozatot. Nicolae Bocsan korábban jelezte, nyitott a magyar tagozat nagyobb önállóságát biztosító szabályzatról tárgyalni, de hozzátette: a szavazás kedvező eredményét nem tudja szavatolni. Magyari Tivadar egyetemi tanár, a magyar tagozat vezető testületének szóvivője elmondta: „Amíg nincs magyar rektor-helyettes, megáll az oktatásszervezés, gyakorlatilag többet ártunk magunknak, és azt is elveszítjük, amit eddig sikerült elérnünk. A hétezernél több magyar diáknak és a magyar oktatóknak az egyetemi életét szervezni kell. ” /Mihály László: Lesz magyar rektor-helyettes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 15.
Sokakat meglepett a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának határozata, melynek értelmében a magyar vonal a közeljövőben ismét jelölni kíván rektor-helyettest, be kívánja tölteni az emlékezetes táblabotrány után lemondott magyar dékánok, dékán-helyettesek, tanszékvezetők megüresedett helyét. Nyilvánvaló, hogy a táblabotrányt magára vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság és a BBTE magyar vonalának vezetői között elmérgesedett a viszony. Túl hamar történt meg a harc feladása. Az egyetem vezetősége jól számított, amikor kiváró álláspontra helyezkedett: maga a magyar vonal döntött úgy, hogy nem kíván mindenáron gyakorlati multikulturalizmust. Ezzel megsemmisítették az eddig elért részeredményeket, sőt Hantz Péterék akcióját is semmisnek nyilvánították. Nem sikerült továbbá összehangolni a magyar tanszékvezetők álláspontját sem: tizenhét évvel a rendszerváltás után még mindig nagy megosztottság és személyes ellentétek keserítik meg a magyar vonal mindennapjait. /Lehoczky Attila: Megosztottság a BBTE-n. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2007. január 15.
A kárpátaljai magyarság helyzetéről és a magyar-ukrán kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt ukrajnai látogatása során Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A látogatást követően Gyurcsány Ferenc elmondta: át fog helyeződni a határon túli magyarság támogatásának súlypontja, így a magyar kormány hangsúlyosabb figyelmet fordít majd a kárpátaljai és vajdasági magyarság támogatására.,,Valamennyi határon túli magyar közösség vonatkozásában kiemelünk olyan átfogó nemzeti intézményeket, amelyeknek a támogatásáról hosszabb távú, három-öt éves megállapodásokat kötünk. A tárgyalások még zajlanak, de még nyárig szeretnénk lezárni azokat. Ez stabilizálja a kapcsolatrendszert, lehetővé teszi azzal az új realitással való szembenézést, hogy Románia európai uniós csatlakozása után, figyelembe véve Ukrajna és Szerbia kívülmaradását, kontúrosabb politikát kell folytatnunk” – mondta Gyurcsány.,,Ugyanakkor folytatni szeretnénk a be nem avatkozás politikáját, kifejezetten távol maradni valamennyi közösség esetében minden politikai és egyéb vitától. Magyarország arra szeretné bátorítani a közösségeket, hogy teremtsék meg az egységes képviseletet” – tette hozzá. /Kontúrosabb politikát akar Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./ Kárpátalján tett egynapos hivatalos látogatást Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfő Viktor Juscsenko ukrán elnökkel együtt ünnepélyesen felavatta a munkácsi járásban lévő Csongor község magyar tannyelvű általános iskolájának új épületét. /Gyurcsány és Juscsenko iskolát avatott. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./ Az iskola építését nagyrészt az ukrán állam finanszírozta, ami egyben jelzi a hozzáállását a magyar nemzeti kisebbséghez. Gyurcsány Ferenc magyar lexikonokat és könyveket adományozott az új iskolának és fát ültetett az avatás emlékére. /Iskolaavatás Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Nekem az a gyanúm, hogy továbbra is tart majd a huzavona, tovább folyik majd a törvénytervezet tologatása, mondta el a kisebbségi törvényről Varga Attila. Mivel a kormány nyújtotta be ezt a törvényt, a koalíciónak ezt el kellett volna fogadni. Csak a 19. cikkelyig jutottak el a törvény megtárgyalásában; összesen 56 cikkely van. Egyre nehezebb lesz valamiféle megoldást találni akkor, amikor azok sem tartják meg a szavukat, akik kezdeményezték: a kormánykoalíció valamennyi tagja. /Márkus Mónika: „Nekem az a gyanúm, hogy továbbra is tart majd a huzavona”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 15./
2007. január 15.
Kolozsváron a belvárosi házak, pusztulásra, romlásra voltak, vannak ítélve már hosszú ideje. Közel félévszázados állami eltulajdonításuk nagyon sok esetben nem vált hasznukra. Az állam évtizedekig nem végeztetett komoly korszerűsítési, munkálatokat a régi épületeken. 1989 után kezdetben a bérlők nagy része megvásárolhatta a korábban csak bérelt lakrészt, és egyesek közülük hozzá is láttak a felújításhoz. Idővel azonban sok volt tulajdonos visszaigényelte, és egy részük vissza is kapta egykori ingatlanát. Ez a helyzet újabb bizonytalansághoz vezetett. Az ingatlanukat visszaszerzett tulajdonosoknak a jó része sincs olyan helyzetben, hogy az épületet felújíttassa. A pénzhiány végül is nem mentség ezekre az állapotokra, vélekedett Boros János alpolgármester. A városháza megelőlegezi a homlokzat festési, javítási munkálataira a pénzt. /Ú. I. : Pusztulásra ítélt belvárosi házak. Balesetveszélyesek az omladozó épületek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Az Erdővidéken, Nyárádmentén, Kalotaszegen vagy az Érmelléken szocializálódott benső énünk levetkőzése lehetetlen, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Sok fórum (rendezvények, kiadványok, szervezetek, rádiók) jött létre a rendszerváltás után, de az erdélyi magyarság vajmi keveset változott mentalitásban annak érdekében, hogy a demokrácia teremtette nyilvánosság eszközeivel élni tudjon. Még mindig sok a kibeszéletlen téma. Elképzelhető, hogy a posztkommunizmus nélkül az erdélyi magyarság politikai egysége megszűnne, ami egyben a közösségi lét végét is jelentené. Az a diák, aki külföldön belekóstolt az ottani életbe, hihetetlenül csalódottan tér haza, rájön, hogy általában milyen provinciális, elmaradott, szellemileg és gazdaságilag egyaránt szegény az erdélyi magyarság. Borbély Tamás szerint a mostani fiatal generációnak a politikai egység imperatívusza elégtelen magyarázat ahhoz, hogy a kisebbségi lét kényszereit elfogadják. /Borbély Tamás: Erdélyi magyar lenni vagy nem lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Úgy, mint Trianon előtt, ismét a szabolcsi térség központjává válhat Szatmárnémeti, mondták a határ túloldalán. A Szatmári Magyar Hírlap négyfős csapata indult Magyarországra. A határőröknek gyanússá vált két kolléga, Fodor István és Czinzel László. Ugyanis mostani külsejük csak körvonalaiban hasonlít a személyazonossági okmányban szereplőhöz. A lelkiismeretes román határőr úgy döntött, hogy ellenőriznie kell a nyilvántartásban. Kiderült, hogy nem szerepnek a bűnözők listáján, így folytathatták útjukat. Románia EU–csatlakozása óta Csenger és környéke fiataljainak nagy része Szatmárnémetibe jár át szórakozni hétvégenként. A román munkásokkal való ijesztgetést Gyurcsányék találták ki, mondták a határ menti magyar települések lakói. Az emberek szerint az EU inkább a nagy mezőgazdasági vállalkozásokat támogatja. A falvakban örülnek, hogy Románia is belépett az Unióba, mert közel van Szatmárnémeti, oda fognak járni vásárolni. /Romász János, Fodor István: Úgy, mint Trianon előtt, ismét a szabolcsi térség központjává válhat Szatmárnémeti. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 15./
2007. január 15.
Kocsik József gazda-vezető a Nyugati Jelennek adott beszámolójából kiderült, hogy az általa vezetett szervezet nyomorog, mert a gazdák nem használják ki adat- és információbázisukat. A gazdaegyesületnek nemcsak tanfolyamokat kell szervezni, hanem gyakorlati információt kell szolgáltatni. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2007. január 15.
Az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyét magába foglaló Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete „Múltunk igazi megismerése jövőnk záloga” elnevezéssel kampányt kezdeményez a régió agrártörténelmének feltárására, tárgyi dokumentumainak összegyűjtésére. Az egyesület kéri mindazokat, akiknek az egykori gazdakörökről, tejszövetkezetekről valamilyen emléktárgy, régi pecsét, fénykép, jegyzőkönyv, újságkivágás, kérvény, tagsági könyv, alapszabály, levél, névsor stb. van a birtokukban, jelezzék azt. /P. L. Zs. : A régió agrártörténelmét kutatják. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2007. január 15.
A bonyhádiak két évvel ezelőtti példáját követve január 10-én a kaposváriak avattak Wass Albert-szobrot a helybeli Klebersberg Kunó Kollégium udvarán. Az ünnepséget dr. Giber Vilmos igazgató nyitotta meg, felemlítve többek között azt is, hogy a magyar állam megtagadta a magyar állampolgárságot Wass Alberttől. Leleplezték a délvidéki Csasznyi István festőművész alkotását, a Wass Albert-mellszobrot. Ugyancsak ő készítette a kollégium névadójának, Klebersberg Kunónak a szobrát is. Ünnepi beszédet mondott Bartha József holtmarosi lelkész, aki a román hatóságok által korábban eltávolíttatott Wass Albert. szobrot a templom falai között őrzi. Az ünnepségen a Magyarok Világszövetsége jelenlévő tagjai mintegy refrénként reagálva az “Elvásik a veres csillag” jeleneteire, a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű elköltöztetését célzó népszavazási aláírás íveket osztogattak a jelenlévő résztvevőknek. /Wass Albert-szobor Kaposváron. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2007. január 15.
Január 13-14-én tartotta az arad-belvárosi baptista imaházban vezetőségválasztó kongresszusát a Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség. Az 1500 tagot számláló országos szervezet képviseletében Erdély összes baptista gyülekezeteiből 70 szavazati joggal rendelkező küldött vett részt a fórumon. Titkos szavazással a szövetség elnökévé – kétéves mandátummal – a marosvásárhelyi Kelemen Sándor lelkipásztort választották. Dr. Vass Gergely lelkipásztor házigazdaként köszöntötte a fiatal küldötteket. /(balta): Országos rendezvény Aradon Választó kongresszus a ROMABISZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2007. január 15.
A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kemény Zsigmond-díjjal tüntette ki Egyed Ákos történészt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökét. Az alapítvány 1993-ban határozta el, hogy pályázati rendszer keretében alapítványi díjakat hoz létre az oktatás, a kultúra és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek elismerésére. Az idei két fődíjat Juhász Ferenc költőnek és Czelnai Rudolf meteorológusnak ítélte oda a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriuma. /Egyed Ákos Kemény Zsigmond-díjas lett. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
A délvidéki magyar pártok nemcsak szerb vetélytársaikkal, hanem egymással is megküzdenek a hét végi szerbiai parlamenti választásokon – a három vajdasági párt két listát állított a megmérettetésre. A legnagyobb vajdasági magyar politikai alakulat, a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elsők között nyújtotta be 250 képviselőjelöltjének névsorát a központi választási bizottságnak. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártja (VMDP) és a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) néven lépett szövetségre, s 92 képviselőjelöltet állított. Valamivel több mint tíz év után tehát a vajdasági magyar politikai erők újból összemérhetik az erejüket, kiderülhet, hogy melyiküknek milyen a tényleges támogatottsága. Utoljára erre 1996 végén került sor, amikor a két évvel korábban alakult VMSZ fölényes győzelmet aratott az akkor még Ágoston András vezette VMDK fölött, elnyerve a több mint százezer magyar szavazó zömének a voksát. Négy évvel később viszont már a VMSZ a demokratikus ellenzék pártjaival közös listán indult, s került be a parlamentbe, 2003 decemberében pedig vajdasági és közép-szerbiai szerb pártokkal, valamint egy dél-szerbiai bosnyák párttal alkotott koalíciót, amelynek nem sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Mirnics Károly szociológus kijelentette, hogy a magyar politikai erők széthúzása a szerb pártoknak kedvez. /Választások Szerbiában: egymás ellen is küzdenek a vajdasági magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Az elmúlt héttől új felelős szerkesztője van a Transindexnek – tájékoztatott az internetes hírportál. Sipos Zoltán filozófiát végzett, szociológián mesterizett, 2002 óta dolgozik a Transindexnél, kezdetben hírszerkesztői, majd riporteri és szerkesztői feladatokat látott el, a CityZen rovatot vezette. Kelemen Attila, aki a site indulásától, 1999-től volt a Transindex felelős szerkesztője, egy új feladatkörben, a portál kiadójaként működik tovább. A váltást a Transindex kiadójának szerkezeti átalakítása tette indokolttá. A portál napilap-részének tartalma gyarapodni fog, értékszemléletben azonban nem lesz változás – olvasható a Transindex által közzétett hírben. /Sipos Zoltán a Transindex új felelős szerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművész tárlatát nyitották meg Szatmárnémetiben. A Szatmárnémeti Képzőművészek Egyesületének első idei kiállítását Kovács Emil festőművész méltatta. Lendvay Zoltán autodidakta úton fejlesztette tehetségét. 2000-ben alapító tagként vett részt a nagykárolyi „ProvinciArt” képzőművészeti egyesület létrehozásában. 1989-től az országban, illetve külföldön egyaránt bemutatkozott egyéni és csoportos kiállításokon. /Gödri Alpár Béla: A pillanat keresésében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Tódor Albert polgármester 1992-2004 közötti időszakban volt Nagyszalonta polgármestere. Polgármesteri székét a nagyváradi prefektusira cserélte. Közben, bokros teendői mellett Nagyszalontáról sem feledkezik meg. 2005-től kezdődően már a harmadik, maga szerkesztette kalendáriumát teszi le Nagyszalonta asztalára, ajándékozza barátainak. Kalendáriumai Nagyszalonta több évszázados múltjának egy-egy epizódját is bemutatják. /Sára Péter, Nagyszalonta: Mégsem feledi Nagyszalontát! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
