A magyarországi Kiss Ulrich jezsuita atya a hét végén Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is népes hallgatóság előtt tartott előadást A da Vinci-kód című, igencsak vitatható regényről. A csíkszeredai könyvesboltok eladói állítják, rég volt olyan nagy kereslet egy könyv iránt, mint A da Vinci-kód iránt. Dan Brown A da Vinci-kód című regényét az elmúlt három évben több mint negyven nyelvre lefordították, mára már ötvennégy milliós olvasótábora van, és a világsztárok főszereplésével eljátszott hasonló című film is kasszasikernek örvendhetett. A kereszténység fő tanításait, a Szentírás tévedhetetlenségét és Jézus Krisztus istenségét célba vevő regény egy földanyaszerű istennőkultuszt hirdet, miközben okkult praktikákat ismertet. A megtámadott katolikus egyház, a Vatikán azonban nem száll be e kegyeletsértő játékba, inkább a hívő világ józan eszére hagyatkozik. Népes tábort alkotnak immár azok is, akik egy 19. századi antiklerikális pamflethez hasonlítják a regényt, számos megalapozott tanulmány bírálja Brown könyvét és mindazokat a szellemi áramlatokat, a radikális feminizmust, az újgnoszticizmust, amelyeket a regény hirdet. A Szent Grál-rejtélyt megfejtő Mária Magdolna leszármazottai, a Merovingok és a szintén titkos Sion-rend összeütközését kigondolt krimiről a nagy tudású jezsuita atya elmondta, a mai New Age-lázban elég egy antiklerikális témához nyúlni, titkos iratcsomók nemlétező tartalmára hivatkozni, és megfelelő marketinggel világsikert lehet aratni. Az atya a regény manipulatív hatásának nevezte azt is, hogy az előadás témája iránt olyan nagy volt az érdeklődés. /Antal Ildikó: Ködoszlás A da Vinci-kód felett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./
2007. január 15.
Szakmai lírának, illetve lírai szakkönyvnek nevezte Csávossy György legújabb, Magyarán a borról /Mezőgazda Kiadó, Budapest/ című munkáját Farkas Zoltán, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei elnöke, a kiadvány január 13-i, kolozsvári bemutatóján. /Kulcsár Andrea: Lírai szakkönyv: a bor bölcselete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Rendhagyó könyvbemutató volt Bálványosfürdőn, a Vár panzióban. Daragus Attila, Torja alpolgármestere, a Falusiturizmus Szövetség országos elnöke bemutatta Pataki János és Patakiné Márkus Piroska szerzőpáros Székelyföld ízei címet viselő könyvét, az ebben szereplő ételek egytől egyig a Vár panzió konyháján készültek. Pataki János elmondta: 2005-ben egyfajta önmegvalósításként készítette el élete első könyvét, a Székelyföld – A legendák világa című albumot, melyet nagyon jól fogadtak a magyarországi olvasók. Második könyve a Szászföld – A várak világa címet viseli. A Székelyföld ízei múlt év decemberében jelent meg Budapesten. Pataki János eldöntötte, hogy bejárja az egész Kárpát-medencét, és Kárpáti képek címmel egy tizenkét kötetes monumentális sorozatot készít, olyant, amilyen az utóbbi száz esztendőben nem született. Azt gondolta, hogy a sorozat úgy lenne teljes, ha ezzel párhuzamosan egy másik sorozatban ugyanazoknak a tájegységeknek a szakácsművészetét mutatná be. A Székelyföld ízei tulajdonképpen nem is szakácskönyv, és nem is útikönyv, hanem a kettőnek a szerencsés kombinálása. /Iochom István: Székelyföld ízei Bálványosfürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
2007. január 15.
Megjelent Papp Kincses Emese: Ha meglebben a Függöny /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. 1990 előtti életközeli téma és helyszín az elmegyógyintézet. A diktatúrákra jellemző módon a józan ész rácsok mögé bújt, rácsok mögött viszont nehéz megérteni a világot. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./
2007. január 16.
Kelemen Hunor parlamenti képviselőt választotta az RMDSZ Operatív Tanácsa a Szövetség európai parlamenti választási kampányfőnökének. Kelemen helyettese Kovács Péter MIÉRT-alelnök, az RMDSZ Szórvány, Szociális és Ifjúsági alelnöke. /Kelemen Hunor az RMDSZ EP-választási kampányfőnöke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
Tizenkét európai parlamenti képviselőjelölt /Nagy Zsolt távközlési miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Jakab István volt pénzügyi és Csutak István volt integrációs államtitkár, Sógor Csaba és Szabó Károly szenátor, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Bara Gyula tanácsos, Hodgyai Géza városi tanácsos, Fekete Emőke miniszterelnöki tanácsos/ adta le a határidőig dossziéját az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. Nagy Zsolt hosszú gondolkodási időszak után határozta el, hogy jelöltesse magát. Korodi Attila azért vállalja a megmérettetést, mert a fiatal generáció részéről komoly igény mutatkozik arra, hogy képviselve legyen az Európai Parlamentben. Jakab István szerint a Pénzügyminisztériumban folytatott tevékenysége és az azt megelőző egyéves dublini ösztöndíja teszi alkalmassá az EP-képviselőségre. Sógor Csaba szenátor nyelvtudását és kommunikációs készségét tartja előnynek a megmérettetésben. Niculescu Tóni külügyi államtitkárt a Szabadelvű Kör támogatja. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter azért jelentkezett, mert úgy tartja, az EP az a fórum, ahol gazdasági szempontból nagyon sokat lehet tenni az országért és az erdélyi magyarságért. Csutak István úgy gondolja, hogy annak, aki az EP-be megy, tudnia kell, hogy egy szervezet programját hivatott képviselni. Fekete Emőke kihívásnak tartja a képviselőséget. Eckstein-Kovács Péter szenátor eredeti szándékával ellentétben úgy döntött, nem jelölteti magát az EP-választásokon. „Tekintve, hogy én liberális gondolkodású ember vagyok, nem tudom vállalni, hogy az Európai Néppárt soraiba üljek, és inkább nem jelöltetem magam” – indokolta a szenátor. Takács Csaba ügyvezető elnök cáfolta, hogy már eldőlt tény: Korodi és Winkler a befutó. /Tizenkét EP-képviselőjelölt az RMDSZ-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
El kell dönteni, hogy kik fogják képviseli a magyar kisebbséget Brüsszelben. Legfeljebb két mandátumra számíthat az erdélyi magyarság, ezért nem egyszerű kiválasztani az erre alkalmas személyeket. A képviselői helyekre „több disszidens formáció (MPE, EMNT, SZNT) is igényt támaszt”. A Népújság szerint „furcsa ez a hirtelen összefogási vágy azok részéről, akik minden erejükkel a közös érdekképviselet szétrombolásán munkálkodta, ám a több mint kielégítő képviselői javadalmazás minden érvnél erősebb lehet. ” /Bálint Zsombor: Föl Brüsszelbe, magyarok! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2007. január 16.
A közös EP-képviselőcsoport létrehozását már a 2005 novemberében Bécsben tartott tanácskozás is célul tűzte ki a szoros együttműködésre törekvő európai szélsőjobboldali pártok elé. Ezen a fórumon – hivatalos nevén „hazafias és nemzeti pártok és mozgalmak találkozóján” – tíz szervezet küldöttei vettek részt, köztük a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői. /A bécsi nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Megalapozatlanként elutasította január 15-én a székelyudvarhelyi bíróság a Hargita megyei RMDSZ beadványát, amely a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási jelének elutasítására vonatkozik. A hét végén az RMDSZ a körzeti választási irodánál is megpróbálta elérni a választási jel iktatásának visszavonását, azonban eredménytelenül. A bírósági tárgyaláson Bíró Enikő, az RMDSZ-t képviselő ügyvéd azzal érvelt, hogy a 2004-es helyhatósági választások alkalmával az Országos Választási Bizottság már kimondta, hogy az MPSZ nem indulhat a választáson. „Székelyudvarhelyen nem az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, és nem is azt kérjük tőlük, hogy ne induljanak a választáson, hanem azt, hogy hagyjon másokat, minket is indulni. ” – fejtette ki Szász Jenő, a szövetség elnöke. /Kovács Csaba: Két pert nyert az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Az RMDSZ-hez képest másként gondolkodó politikai és civil-politikai szervezetek tartottak kerekasztal-megbeszélést január 13-án Kolozsváron. Megjelentek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Emberjogi Szervezet (angolul HHRF), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Nemzetépítő Platform képviselői. A jelenlevők elsősorban az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal (EMEK) létrehozásáról, szükségességéről tárgyaltak. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke elmondta: az EMEK az erdélyi magyar politikai, civil-politikai és civil társadalmi szerveződések reprezentatív egyeztető és a közösség egészét érintő stratégiai döntések meghozatalának fóruma kíván lenni. Az EMEK a magyar történelmi egyházak elöljáróinak védnöksége alatt működne, amennyiben vállalnák, és a felek ebben megegyeznének. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómiatörekvések képviseletére. Toró január 15. után is elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-szel való egyeztetést. /Somogyi Botond: Magyar kerekasztal RMDSZ nélkül. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
A kolozsvári Bulgakov kávéházban tartotta meg január 15-én a félév utolsó óráját Hantz Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt adjunktusa. A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke munkaszerződésének felbontása után többször is elmondta: kedvenc évfolyamainak „passzióból” is leadja a félévi tananyagot, de a rektorátus döntése nyomán csak felügyelettel léphetett be az egyetem épületébe. Január 15-én már a kísérővel való belépést is megtiltották az egyetem volt oktatójának, így az utolsó órára a kávéházba gyűltek össze a diákok. /Utolsó óra a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Nyertes pályázatokat, EU-s pénzeket lehívni képes önkormányzatok támogatása érdekében alakítják meg tavasszal az a helyhatóságok partnerségen alapuló Kovászna megyei gazdaságfejlesztési ügynökséget /Adetcov/, melynek célja a pályázatkészítés, illetve -követés lesz. /Domokos Péter: Fejlesztési ügynökség jön létre Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
Ingyenes pályázatíró-tanfolyamon indult Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, nők része. Szabó Annamária, a Nők a Nőkért Szövetség elnöke közölte, legfőbb céljuk az esélyegyenlőség megteremtése. /Ferencz Melánia: Pályázatíró-tanfolyam nőknek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2007. január 16.
Egy fontos és magyarosnak mondott vidéki városban, Marosvásárhely magyar ember lett a múzeum igazgatója. A városban ez rettenetes izgalmat szült. A főleg magyarellenes cikkeket író szerkesztő, a szintén magyarellenes képviselő és a prefektus támadta az új igazgatót. A vidéki román politizálás, főleg a vegyes lakosságú erdélyi végeken, még mindig a román-magyar ellentétekben egyesül. Minden más porhintés. /Sebestyén Mihály: Összefonódások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
„Interetnikus hangulat Romániában az európai csatlakozás küszöbén” címmel készült tanulmány tavaly október–novemberben arra vonatkozóan, hogy a román lakosság hogyan látja a nemzeti kisebbségeket. A megkérdezettek 11%-a, egyetért azzal, hogy a Romániában élő magyaroknak Magyarországra kellene költözniük, további 11,9%-uk osztja ezt a véleményt, erősebb, illetve gyengébb meggyőződéssel. Az utóbbi években nőtt azoknak a száma, akik előítélettel viseltetnek a nemzeti kisebbségek iránt. 2004-ben egy hasonló felmérés során a megkérdezettek 34%-át zavarta volna, ha roma lenne a szomszédja, most ez az arány 41,7%. A tanulmány pozitívumokat is kimutatott: a romák elkülönítését például jóval kevesebben támogatnák, mint három évvel ezelőtt (57%, szemben a 70,7%-kal). Ami a magyarok megítélését illeti, a román közvélemény inkább civilizáltaknak, szorgalmasaknak tartja őket, de bizonyos esetekben egoistáknak, arrogánsaknak, ellenségesnek jellemzik őket. Egyre többen vannak viszont a magyar nyelvhasználat ellen, 30-ról 43 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiket zavar a magyar nyelv nyilvános használata. Míg 2002-ben a románok 37,8%-a támogatta a magyar nyelvű oktatást, most ez az arány 26%-ra csökkent. /Nőtt a nemzeti kisebbségekkel szembeni intolerancia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Az ígéretek ellenére továbbra sem használhatják anyanyelvüket a csángó-magyarok vallásgyakorlás közben Romániában. A hosszas kérelmezés és a Szentszéknél történt tavalyi látogatás ellenére még a templomi imát is csak román nyelven mondhatnak a moldvai Pusztinában. Nyisztor Tinka, a moldvai csángók szóvivője arról számolt be az Erdély Ma című internetes lapnak, hogy a iasi-i egyházmegye püspöke nem engedélyezte sem a magyar misét, sem a magyar nyelvű imádságot. November elsején, halottak napján is csak a bukaresti pápai nuncius beavatkozásának hála lehetett magyar ima a pusztinai templomban. Pusztinában a helyi plébános annyit ajánlott fel a csángóknak, hogy havonta egyszer lehet magyar imaóra a templomban, de erről is le akarta beszélni őket, majd kijelentette, hogy magyarul csak otthon lehet imádkozni, tájékoztatott a Magyar Nemzet. /Továbbra sem imádkozhatnak a csángók magyarul. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Az Oktatási Minisztérium internetes honlapján közzétette az idei országos képességi vizsga, illetve az érettségi tételeit, melyek egy hónap múlva nyomtatott formájában is hozzáférhetővé válnak. A következő két hónapban a szaktestület minden romániai kisebbség nyelvére – így magyarra is – lefordíttatja a tételeket. /Magyarul is hozzáférhetők az érettségi vizsgatételek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Egyelőre csak románul tanulmányozhatók az érettségi és a kisérettségi tételei. Matekovics Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok most kezdhettek dolgozni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. A korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a román társaik. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen elmarasztalható. Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell bírságolnia a tanügyminisztériumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte, hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Sógor Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor. /Farcádi Botond: Éretlen esélyegyenlőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Családtagjai kíséretében Mihály király felkereste a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottságot (CNSAS), hogy megtekintse megfigyelési dossziéját. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja azt állítja, hogy a királyra vonatkozó dokumentumok többsége nem került a CNSAS birtokába, hanem valószínűleg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) archívumában vannak. Dumitrescu szerint több ezer oldalra rúgó dokumentum létezik, amelyben a király neve megjelenik, de a CNSAS-nál csak néhány mikrofilm és nehezen olvasható feljegyzés található. /Megfigyelték Mihály királyt is. A CNSAS-nál járt tegnap a királyi család. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
Egyre több orgona nyeri vissza rendeltetését és kapja vissza az adott korszakra jellemző eredeti stílusjegyeit. Hargita megyében tudatos orgonaépítési munkálat során veszik tervbe a hangszerek feljavítását, de építenek új orgonákat is. Az erdélyi orgonaépítők kis létszámú közössége már 1996-tól működik, 2001 óta pedig a Romániai Orgona Egyesület keretében javítják, restaurálják az elnémult és szakszerűtlenül átépített értékes orgonákat. Bartis Szabolcs és Sándor Péter orgonaépítők jelenleg az 1900-as évek elejéről való gyergyótölgyesi orgonát javítják műhelyeikben, és terv szerint a gyimesfelsőloki Komjáton épült templomot új orgonával látják el. A csíkszeredai Bakos Károly a csíkmindszenti templom 1873-as orgonáján dolgozik. A székelyudvarhelyi orgonaépítő műhelyben jelenleg az 1793-ból való nagygalambfalvi orgonán dolgoznak. Homolya Dávid és Hermann Binder orgonaművészek javaslatára az orgonaépítészet stílusjegyeinek és az orgonarestaurálás koncepcióinak szakszerű elsajátítására továbbképzőt is elindítottak. /Antal Ildikó: Orgonák új reneszánsza. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2007. január 16.
Az elmúlt hét végén ünnepelte a Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület megalakulásának harmadik évfordulóját. A kétnapos rendezvény keretében beszámolót tartottak a szakosztályok vezetői. Az óriási ünnepi torta megszelése után a napot táncmulatság zárta. Szintén a hét végén tartotta tisztújító közgyűlését a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet (KOMISZ). A tagok szavazata alapján az új vezetőséget öttagú csapat alkotja: elnök Szántó Lajos. /Ifjúsági szervezetek rendezvényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2007. január 16.
Január 14-e ünnep volt Resicabánya polgárai számára, mert a városba érkezett a betlehemi láng a Temesvári Kulturális Alapítvány (FACT) jóvoltából, a polgármester és a városi tanács ezen napon nyújtott át kitüntetéseket és jutalmakat. Díszpolgári címet adományoztak a közösség érdekében végzett munkájukért a következő egyházi személyeknek: Vasile Petrica főesperes, Pál József Csaba római katolikus plébános, Makay Botond református, illetve Marian Ilie Stefanescu görög katolikus lelkipásztor. /Megyasszai-Biró Júlia: Többszörös ünnep. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./
2007. január 16.
Új jobboldali párt alapítására készül Schmidt Mária – írta január 15-i számában a Magyar Nemzet, amely a Terror Háza múzeum történész főigazgatóját az Orbán Viktort eltávolítani óhajtó jobboldali elégedetlen csoportok egyikének vezetőjeként nevezte meg. /Pártalapításra készül Schmidt Mária? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./ „A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvános és nem nyilvános körökben tett nyilatkozatai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével” – fogalmazott az írás szerzője, Horváth Zsolt. Utalt arra, hogy Schmidt Mária tavaly decemberben írást közölt a Népszabadság című napilapban, s ebben „félreérthetetlenül utalt arra: Orbán Viktor nem lehet a továbbiakban a jobboldal vezetője”. Az új párt elnökének kilétét még homály fedi. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a cikkre úgy reagált, hogy „a Magyar Nemzet sci-fi rovatában megjelent cikkel egy politikai pártnak nem dolga foglalkozni”. Áder János a lapban megjelentekre nem kívánt reagálni. /Új jobboldali párt a Fidesz ellen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Terjed a trágárkodás, az anyanyelv hagyományos tisztaságát bemocskoló fogalmazásban – élőszóban és a nyomtatásban egyaránt. Romlik, durvul, szegényedik a magyar nyelv – szüntelenül, állapította meg Nagy Pál. Eluralkodott az esztelen hadarás – minden területen. Hódítanak a divatosnak tetsző nyelvi sablonok. Megfogyatkoztak a nyelvművelő írások. Egy színházi előadásnak akkor van átütő sikere bizonyos nézőközegben, ha ott többször elhangzanak a magyar miniszterelnök beszédében is használt trágárságok. S a színpadon is virágzik az eszeveszett hadarás, a daráló szövegmondás. /Nagy Pál: Magyar beszéd – jelen időben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2007. január 16.
A negyvennyolcas forradalom 160. évfordulóján 2008-ban avatják fel a Lábasházat Sepsiszentgyörgyön. A belügyi tárca tulajdonából néhány éve a település önkormányzatához került XVIII. századi műemlék épület alagsorában rendezendő multimédiás várostörténeti kiállítás Damokos Csaba látványtervező projektje. Az épületben civil szervezetek, kulturális egyesületek kapnak helyet, valamint egy kávéház is. /Domokos Péter: Testmeleg múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
Papp Noémi evangélikus lelkész tíz éve szolgál Marosvásárhelyen az evangélikus gyülekezetben. 1960-ban az állami hatóság képviselőit zavarták a főtéren levő magyar templomok, s lebontásra ítéltek kettőt. Az evangélikusokét és a minoritákét. Két magánházat ajánlottak fel az evangélikusoknak a központbeli épületekért. A kényszerű alkuban az is benne volt, hogy elvihetik a templom ablakait és tornyát, és az egyik magánházat imaházzá alakíthatják. Jelenleg a magyar evangélikus gyülekezet 390 tagot számlál. A német anyanyelvűek számára, akik 55-en vannak, a hónap első vasárnapján van német nyelvű istentisztelet. Magyar evangélikus gyülekezet legközelebb csak Kiskapuson és Kolozsváron van, szász evangélikusok pedig Szászrégenben. /Kis evangélikus közösség Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2007. január 16.
Marosszentgyörgy és Tófalva között van a tavaly felépült karmelita női kolostor. Jelenleg három nővér él a kolostorban. A kis kápolna tervezését, megépítését végigkísérte Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. A karmelita szerzetesek elsődleges feladata az imádkozás, igeolvasás. Olyan munkát vállalnak, ami mellett tudnak elmélkedni, imádkozni. A marosszentgyörgyiek számára nem idegen a szerzetesrendek jelenléte, hiszen hét évtizede még a ferences szerzetesek szolgáltak a helyi római katolikus templomban. /Az imádság mint életforma. Erdély első karmelita kolostora. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2007. január 16.
Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervező kifejtette, amit ő tervez, az konceptuális tervezés. Nem dekorál, hanem funkciókat talál ki. Erdélyben, leginkább Székelyföldön erős a hagyományőrző képesség. Azonban a világ változik, és egyre inkább mutatkozik igény a látványtervezésre. Damokos Csaba (sz. Sepsiszentgyörgy, 1965,) 1994-ben a kolozsvári képzőművészeti egyetem design szakán diplomázott. 1990-95 között társszervezője az ANNart Szent Anna tói performance fesztiváloknak, a sepsiszentgyörgyi Medium2, Medium3 kortárs képzőművészeti fesztiváloknak. 1994-től szabadúszókény színházi és filmes munkákban vesz részt, alkalmazott- és reklámgrafikával foglalkozik. /Domokos Péter: Ki néz ki a könyvborítón? Beszélgetés Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2007. január 16.
Január 15-én az Árkosi Művelődési Központ Istálló Galériájában megnyílt Péter Alpár könyv- és folyóirat-illusztrációiból válogatott grafikai kiállítása. A Budapesten már kétszer kiállított anyagot olyan szerzők ihlették, mint Benedek Elek, Lázár Ervin, García Lorca, Bogdán László, Bánffy Miklós, de van indián mese és Saint-Exupéry is. /(a. l.): Ahol a rajz az úr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
2007. január 16.
Első alkalommal szervezett eladással egybekötött kiállítást a Marosvásárhelyi Fotóklub a Bernády Házban. A Téli tárlat című fotóművészeti tárlaton a klub fiatal és idősebb tagjai állítottak ki. /Antal Erika: Téli tárlat Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2007. január 16.
Megjelent Balázs Lajos néprajzkutató A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről /Scientia Kiadó, Kolozsvár/ című kötete. Negyedik, Csíkszentdomokosról szóló kötetében a kutató a néprajztudomány alapjaira kérdezett rá. Eddigi három kötete után az elméleti újítás igényével írta a negyediket, csíkszentdomokosi kutatásaira, az emberi élet három fordulójához kapcsolódó szokásokra alapozva. Úgy érzi, szerencsésen választotta 1972-ben Csíkszentdomokost, ezt a nagy székely falut kutatásai helyszínéül. Szentdomokos faluközösségének kollektív memóriája a székelység, de az egész magyarság műveltségéből sok mindent megőrzött. /B. Kovács András: Emberek, sorsfordulók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
