Románia európai uniós csatlakozása után egyre kevesebb külföldi segélyszállítmány érkezik az országba. Az új helyzethez a szatmárnémeti Caritas szervezetnek is alkalmazkodnia kell. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az önfenntartásra” – mondta Fazekas Csilla sajtóreferens. Ezt pályázatokból, adományokból valósítanák meg. A szatmárnémeti Caritas 2006-ban 1600 családnak és 1665 idős személynek segített, illetve összesen 27 programot bonyolított le. /Gödri Alpár Béla: Önfenntartóvá kell válnia a Caritasnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2007. február 5.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kofity Magda megyei elnök vezetésével „Beszédtechnika” továbbképző tanfolyamot szervezett a hét végén a Hunyad megyei magyar pedagógusoknak. Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban zajló eseményre a megye minden részéből eljöttek az oktatók. /Gáspár-Barra Réka: Beszédtechnika-fejlesztés pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2007. február 5.
Február 3-án Csíky Csengele színművésznő pódiumműsorán Ferenczes István Didergés és a Minerálnájá Pesznyá című poémáit eleveníti fel Csíkszeredában. Az előadás utáni író-olvasó találkozót, a Ferenczes István költővel folytatott beszélgetést Papp Kincses Emese írónő moderálta. Arra a kérdését, hogy Ferenczes István miért tűnt el a politikai életből, amikor őt 1989 december 22-én az emberek a vállukon vitték a csíkszeredai Fehér Házba, és ott az erkélyről háromszor kellett elmondania A diktatúra közhelyei című versét, majd az akkor alakuló közösségi szervezet vezetőjének is őt választották. A József Attila-díjas költő azt válaszolta, az a helyes, ha mindenki azt végzi, amihez a leginkább ért. Ő a szerkesztést választotta, az idén tizedik születésnapját ülő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztését felvállalta. Ferenczes István hangsúlyozta, hisz abban, hogy a globalizáló unió nem oldja fel a székely közösséget, de szomorú, hogy nem figyelünk oda sok mindenre. /Antal Ildikó: Verssort szülő beszélgetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2007. február 5.
Harold Pinter Nobel-díjas író A gondnok című művéből készült előadást mutatta be február 4-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A stúdió-előadást Patkó Éva rendező irányításával a társulat három művésze vitte színre: Kicsid Gizella, Szabó Tibor és Mátray László. /Kovács Zsolt: A gondnok önmagunkkal szembesít. Harold Pinter Nobel-díjas író művéből készült előadást mutatott be a Tamási Áron Színház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2007. február 5.
A resicabányai Platanus Művelődési Egyesület és az RMDSZ égisze alatt működő Új Hullám ifjúsági szervezet, valamint a Cziczeri Béni Tánccsoport közös szervezésében harminc 14–18 év közötti gyermek és ifjú indult a Szemenik alatti Klauss Villa épületében megrendezendő magyar nyelvművelő téli táborba. A táborozás egy hete alatt a résztvevők a számos szórakozási lehetőség mellett különböző előadásokon vesznek részt. /Makay Botond: Elindultak az anyanyelvi táborozásra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2007. február 5.
Február 3-án tartották a Mesemondó vetélkedő Szatmár megyei szakaszát Szatmárnémetiben. A versenyre benevezett 23, egyenként négyfős csapat mindegyike megjelent. Idén először holtverseny volt két csapat között, ők márciusban a nagyváradi országos döntőn fognak bizonyítani – tájékoztatott Román Melinda tanítónő, a verseny főszervezője. /(Szappanos): Holtverseny a Mesemondó vetélkedő. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./
2007. február 5.
Havonta egyszer nótadélutánt iktatnak a temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja programjába. Rendszerint a hónap első szombatja – minden szombat délután találkoznak – a vidámságé a Kós Károly Közösségi Központban. /(S.): Nótadélután a nyugdíjasok klubjában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2007. február 5.
Sütő Tamás XI. osztályos diák költői hajlamát Nagy Gyula, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyar szakos tanára fedezte fel. Romantikus, hazafias veresei még szorulnak némi csiszolásra, mégis sokat fejlődött. Készül arra, hogy a nyár folyamán támogatók segítségével kiadja első verseskötetét. /Szappanos Andrea: Középiskolában kezdett verseket írni, s nyáron szeretné kiadni első verskötetét. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./
2007. február 5.
A Várad folyóirat és a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár vendége volt hét végén Nagyváradon a magyarországi Závada Pál író. Az est házigazdája Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, valamint Kőrössi P. József váradi származású, Magyarországon élő író, szerkesztő volt. A könyvtár és a Várad folyóirat szeretne hagyományt teremteni az ilyen irodalmi estekből. /Both Abigél: A hűség írója – hűtlenül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2007. február 5.
A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet több új kiadványát mutatták be február 2-án Kolozsváron. Demeter Éva az intézet könyvsorozatának 2. számát ismertette, amely egy 2004-es, a nyelvhasználati joggal foglalkozó sepsiszentgyörgyi konferencia anyagát és más tanulmányokat tartalmazza. A sorozat 3. számát Péntek János méltatta. Ebben a kolozsvári 13. Élőnyelv konferencia anyagát közlik a nyelvi közösségek és a nyelvi jogok témaköréből. Legfontosabb következtetése: a nyelvészek alkalmasabbak a nyelvi jogok meghatározására, mint a politikusok. Benő Attila az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 256. számát ismertette, amely az 1997-ben Kolozsváron lezajlott, Brassai Sámuel halálának százéves évfordulója tiszteletére rendezett konferencián elhangzottakat örökíti meg. Murádin László a sorozat 257. számát mutatta be, amely Gálffy Mózesnek a magyarói nyelvjárásról szóló tanulmányait gyűjti össze. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége AESZ-füzetek sorozatának 10. kiadványát, Ágoston Mihály A Korpa-hegyeken túl… Földünk mai államnevei anyanyelvünkben című kötetét Csomortáni Magdolna méltatta: a műben megtalálhatók a térképészetben, közigazgatásban, médiában használatos elnevezések. /Ö. I. B. : Anyanyelvápoló szakfolyóirat-újdonságok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2007. február 5.
Egyszerű, közérthető összefoglalása Erdély történelmének Harald Roth Kleine Geschichte Siebenbürgens című könyve, Kölnben látott napvilágot 2003-ban, Romániában a Pro Europa Kiadó jelentette meg magyarul és románul egyaránt. Harald Roth /sz. Segesvár, 1965/ német és amerikai egyetemeken tanult, jelenleg a heidelbergi Erdély Intézet igazgatója. Szerzője elfogulatlan, nem fejez ki érzelmeket a régió népei iránt. /Horváth Andor: Erdély, német szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2007. február 6.
Megszületett a Szociáldemokrata Párt (PSD) Traian Basescu államfő felfüggesztésére irányuló jogi dokumentuma, amellyel kezdetben az alkotmánybíróságot, majd a törvényhozást keresi meg a legerősebb ellenzéki párt vezetősége. A szociáldemokraták Antonie Iorgovan jogászpolitikusukat bízták meg a dokumentum jogi részének összeállításával, mivel őt tekintik a ma is érvényben lévő alkotmány egyik atyjának. Geoana, a PSD elnöke közölte, hogy 30 vádpontot fogalmaztak Basescu ellen. /Harminc vádpont Basescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Nem sikerült önálló parlamenti frakciót létrehozni a Liberális-Demokrata Pártnak (PLD). A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiváló, majd párttá alakuló csoportosulás február 5-én, a parlament tavaszi ülésszakának első napján önálló képviselőházi és szenátusi frakció létrehozására jelentette be igényét, amit azonban mindkét házban visszautasítottak. A szabályzat értelmében parlamenti frakciót legkevesebb 10 olyan képviselő vagy szenátor hozhat létre, akik ugyanazon párt listáján nyertek mandátumot. A képviselőházban 19, a szenátusban 8 tagja van a PLD-nek. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök magyarázata meglehetősen zavaros: elmondása szerint azért nem adtak helyt a PLD kérésének, mivel már létezik egy függetlenekből álló parlamenti frakció. /Nem lesz önálló PLD-frakció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
Hét alelnöki helyet szerzett meg Románia az EP bizottságaiban. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a kulturális bizottság leszavazta a Nagy-Románia párti Viorica Pompilia Georgeta Moisucot, aki az Identitás, Hagyomány és Szuverenitás frakció jelölte a posztra. Nem akarták, hogy a szélsőjobb frakció kapjon ilyen posztot. /Elszigetelés vs. ingyenreklám? Interjú Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora úgy véli, hogy egy esetleges független magyar jelölt veszélyeztetheti az RMDSZ esélyeit az európai parlamenti választásokon. “Nem tartom jónak azt az ötletet, hogy egy független magyar jelölt részt vegyen az európai parlamenti választásokon. Egy független jelöltnek nincs esélye arra, hogy elegendő szavazatot gyűjtsön a bejutáshoz, viszont megakadályozhatja az RMDSZ-t, hogy elérje az 5 százalékos küszöböt” – nyilatkozta a szenátor. /Lesz-e EU-képviselőnk? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Adományozókat keresnek az autonómia-népszavazás lebonyolításához. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több száz magyar és román nyelvű plakát révén népszerűsíti Sepsiszék 43 településén a február 10-e és 25-e közötti időszakra tervezett belső autonómia-referendumot. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta: a térség valamennyi polgármesterét és egyházi vezetőjét felkeresik, és támogatást kérnek a referendum megszervezéséhez. Tulit Attila, az SZNT alelnöke elmondta, a napokban 500 magyar és 100 román nyelvű plakátot nyomtattak. Ezeken Székelyföld térképe látható, amelyen a zöld színnel bejelölt Sepsiszék, illetve az „Igen Székelyföldért” és a „Hajrá Sepsiszék!” felirat olvasható. Számítások szerint az eddig megszervezett belső autonómia-népszavazások során Székelyföld lakóinak mintegy 10 százaléka nyilvánított véleményt, a megkérdezettek 99,52 százaléka támogatja a területi autonómia gondolatát. /Kovács Zsolt: Albert Álmos nem szól bele. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Sólyom László köztársasági elnök február folyamán Romániába látogat. A Székely Nemzeti Tanács szeretné tájékoztatni az elnököt Székelyföld területi autonómiája érdekében tett lépéseiről. Sólyom László több alkalommal kifejtette elkötelezettségét az elcsatolt területek magyar közösségei sorsának alakulása iránt. A Székely Nemzeti Tanács nemrég a Székelyföldet átfogó népszavazást indított el. Minderről szeretnék tájékoztatni a köztársasági elnököt. /Meghívás a magyar államelnöknek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
„Markó Béla semmit sem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és a multikulturalitásáért, mindig annak tönkretételére törekedett. Visszautasítjuk a politikusok beleszólását az egyetem programjába” – áll a BBTE rektorának közleményében. Nicolae Bocsan arra reagált, hogy az RMDSZ elnöke felvetette: találkozna az egyetem vezetőivel a táblaügy és az elbocsátott oktatók kapcsán kirobbant botrány rendezésért. Mint mondta, ha nem oldódnak meg a magyar közösség szempontjából kedvezően az egyetem problémái, az RMDSZ kénytelenek lesz politikai eszközök bevetését kezdeményezni. Nicolae Bocsan szerint a BBTE betartja az európai szabványokat és az Európai Unió multikulturalitásra vonatkozó előírásait. /BBTE: tiszteljük a többnyelvűséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja Székelyföld területi autonómiája mellett érvelt Bécsben tartott előadásában. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának Vezető Tanácsa pedig állásfoglalásában azt írta, hogy „sokan nem értenek egyet a BKB által választott módszerekkel, valamint az általa kezdeményezett, sokszor megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal”. Továbbá „a magyar oktatók ténylegesen semmilyen formában sem jelölték ki és hatalmazták fel a BKB tagjait a BBTE magyar tagozata érdekeinek a képviseletére”, ezért felszólítják őket arra, hogy „nyilatkozataikat, akcióikat minden esetben csak a saját nevükben tegyék”. Megdöbbentő, milyen aljas játék folyik, írta Bagoly Zsolt. Láthatók, kik az igazi árulók. /Bagoly Zsolt: Felháborodás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
A romániai kommunista rendszert mint „bűnös és törvénytelen” rezsimet elítélő Tismaneanu-bizottság 660 oldalas jelentésének kötetben való megjelenése furcsa módon még várat magára. A bizottság alapos munkát végzett. Vladimir Tismaneanu egyik legújabb elemzésében (A huszadik század ideológiai viharai), egy napilapban a szerző súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg. Azt írta: „Ma, amikor a fasizmus és a kommunizmus mint ideológiai és globális mozgalom kolosszális vereséget szenvedett, olyan illúzió nyer teret, amely szerint a két totalitárius rendszer csak egyszerű kisiklása volt az emberiség történetének. A valóságban a totalitarizmus (mindkét megjelenési formájában) a modernitás válságának a része. A liberális demokráciának a kommunizmussal való versenyében elért és most hangosan ünnepelt győzelme egyáltalán nem jelenti a totalitarizmus veszélyének eltűnését. A huszadik század ideológiai viharai még nem fejeződtek be. ” A Szörny valóban nem halt meg. Lehet, hogy csak éppen lemerült és hallgat, tette hozzá Nagy Benedek. /Nagy Benedek: És mi van, ha csak lemerült és hallgat? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
A kolozsvári Szabadság 1999. július 2-i számában megjelent: „A koalíció pártjainak az utóbbi hetekben közös összefogással sikerült néhány nagyon fontos törvényt megszavaztatnia, ami jelentős előrelépés. Számunkra örvendetes tény, fogalmazott Markó, hogy a koalíció betartotta irányunkba tett ígéretét, és a kisebbségek jogait szavatoló törvényeket is elfogadott. A törvény elfogadása jelentős előrelépés, elégedettek azonban nem lehetünk, hangzott el. ” Elfogadnak egy törvényt az RMDSZ kormányzati ideje alatt, mely a kormányzati partnerek többszöri ígérete dacára egy sor diszkriminatív passzust tartalmaz a magyarságra nézve, ezek közül a történelem és a földrajz kötelezően román nyelvű oktatása. A legfontosabb kérdést, a magyar egyetem ügyét elnapolták. Állapította meg Borbély Zsolt Attila. Markó Béla azt üzente Tőkés Lászlónak, a „püspök úrnak” és „ezeknek az embereknek”, hogy „ennek a politikai küzdelemnek az oltárán ne áldozzák fel azt, ami számunkra a legdrágább: az anyanyelvű oktatás kérdését”. (Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról, Népújság, 1999. július 24.) Tőkés László nyilatkozatában elhelyezte a jogszabályt az RMDSZ-politika egészének s az erdélyi magyarság célkitűzéseinek kontextusában, kiemelve az egyházpolitikai vonatkozásokat is. A tanügyi törvény: – az egyházi-felekezeti oktatást teljes egészében a magánoktatás körébe száműzi, és – állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett több mint ezer iskolaépületet. Az egyházi iskolákra vonatkozó törvényszöveg még az 1997. évi 36-os sürgősségi kormányrendelethez képest is visszalépést jelent. /Borbély Zsolt Attila: Az oktatási törvény. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
A román parlament múlt év decemberében elfogadta az új vallási törvényt. Első cikkelye leszögezi, hogy a román állam tiszteletben tartja és szavatolja a lelkiismereti és vallásszabadságot. A vallási gyülekezet felekezetté válhat, ha az illetékes minisztérium indítványát a kormány határozatba foglalja. A teljesítendő feltételek egyike: tagjainak száma érje el az ország lakosságának 0,1 százalékát. Vallási gyülekezet létesíthető, ha a hívek száma eléri a háromszázat. Bírálták az említett előírásokat azon a címen, hogy korlátozzák a szabad vallásgyakorlást. Valójában ezek a feltételek a jelenleg elismert tizennyolc felekezettel egyetértésben rögzítik a törvényalkotó akaratát. /Horváth Andor: Vallásszabadság. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a fővárosi Kossuth téri kordon elbontásában. A Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan a rendőrség feljelentése, mert abban nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás. Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. Az MSZP bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, mert szerintük a Fidesz képviselői tudatos jogsértést követtek el a kordonbontással. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Országház biztonsági kérdéseiről. /Eljárás indul a kordonbontók ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
Nehéz történelmi korszakok után, sikertelen reformkísérleteket követően rendszerint bekövetkezik az illúzióvesztés és a zavarodottság időszaka. Ma a szponzorokon és tulajdonosokon „keresztül” a gazdasági csoportosulások, érdekcsoportok uralják a médiumokat. Nem kellenek az őszinte, mérvadó gazdasági elemzők, a politikai esszé mesterei sem. A médiumok nem tűrik a függetlenséget. A bukaresti csatornákon egymást túlkiabáló, csörtéző ellenfelek láthatók, vagy mikrofonállványnak csúfolt, vélemény és meggyőződés nélküli „riporterek”. Gyakran fordul elő, hogy ugyanazok ma egyik tévében ülnek, holnap már átszerződnek egy másikhoz. A magyarországi csatornákon hetek óta ugyanazok az arcok váltakoznak a reggeli műsorokban, ideje volna különjáratot indítani az Országház elől, amely útba ejti rendre az M1, M2, Duna Tv, ATV, RTL Klub, TV2 stúdióit, és menetrendszerűen hozza-viszi a honatyákat, megmondóbácsikat, úgy-gondolom-néniket. Körbe-körbe járnak a korszak látható manipulátorai, a média alkalmi hamiskártyásai. Az igaziak, a szürke eminenciások, a politika nagy játékosai, a hatalom véres gladiátorai viszont sosem látszanak. A nagy disznóságok dokumentumait mindig titkosítják – mikor pedig, hosszú évek múltán, végre feloldják a zárlatot, már ugyan kit érdekel. /B. D. : A média hamiskártyásai. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2007. február 6.
Teljes gőzzel beindult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási kampánya. A dialógusra képtelen RMDSZ saját pártkatonáit igyekszik minél nagyobb számban bejuttatni az EP-be. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikai és civil szféra a jelek szerint Tőkés László püspököt fogja elindítani függetlenként, amennyiben sikerül a százezer támogató aláírást megszerezni. Az RMDSZ máris egységbontást kiált. A kampány fontos elemeként az RMDSZ-nek ismét elő kell vennie a 2004-es választások előtt bevetett retorikát, a nemzeti és autonomista diskurzust. Markó Béla pártelnök máris síkra szállt az önálló állami magyar egyetemért. /Dénes László: Az RMDSZ kezd „magyarul” beszélni. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./
2007. február 6.
A vidéki kultúrotthonok felújítását sürgette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, hogy legyen egy létesítmény, ahol tisztességes körülmények között tarthatnak meg esküvőt, keresztelőt. Az elmúlt év végén fogadták el azt a jogszabályt, amely a községi művelődési intézmények, kulturális létesítmények korszerűsítését, felújítását célul kitűző országos programról szól. Szilágy megyében tavaly több faluban, községben is jelentős felújítási munkálatokat tartottak a kultúrotthonok háza táján. Beszterce-Naszód megyében az elmúlt évben két művelődési házat korszerűsítettek Rettegen és Kékesen, emellett s svájci segítséggel újat építettek Magyardécsében. A bacai művelődési ház felépítésére idén 300 ezer lejt utalt ki a minisztérium, ugyanakkor Csicsómihályfalván is ebben az évben kezdik el egy új kultúrotthon munkálatait. Az árpástói művelődési ház épületét visszaigényelte a református egyház. A község vezetősége ezért új épület felépítéséhez igényelt pénzt, amit a minisztérium jóvá is hagyott. /Kultúrotthon-felújítással élesztenék újra a vidéki kulturális életet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Arad megyében román településektől körülvéve létezik egy magyarok lakta kis falu, Majláthfalva, melynek lakossága évszázadok óta híven őrzi magyarságát, nyelvét, szokásait. Az utóbbi években, évtizedekben a falu lakosságának száma folyamatosan csökkent, a fiatalok egy része a város felé vagy még tovább orientálódik. Kapor János plébános készített egy felmérést, mely szerint 1980 és 2006 között 680 személy halt meg a faluban és csak 280 gyermek született. Ennek ellenére a majlátiak bizakodóak. A helyi iskolának egy 50 férőhelyes internátussal való kibővítése állami pénzből fog történni, közölte Kaslik András üzletember, a Pro Majlát civilszervezet vezetője. Ha meglesz az étkezdével, fürdővel is ellátott internátus, lehetőség nyílik arra, hogy az alig 10 kilométerre fekvő Németszentpéterről (ahol jelenleg fakultatív magyar nyelvű oktatás folyik) ide járjanak iskolába a magyar gyermekek. Dr. Kovách Géza Majláthfalváról írott könyvéből még van több példány. /Balázs Katalin: A majlátiak előre néznek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Hajdanán sokkal jelentősebb faluja volt Maksa Kézdiszék e szegletének, mint ma. A maksaiak tiltakoztak az erőszakos kollektivizálás ellen, emiatt sokan megtapasztalták a dobrudzsai internálótáborok szörnyűségeit. Emlékkopja örökíti meg a faluban annak az emlékét, amikor 1950-ben két asszonyt tüntetés közben agyonlőttek, további két személy a munkatáborból sohasem térhetett vissza szülőfalujába, harminchárman meghurcoltatást szenvedtek. Maksa volt a régi székely népgyűlések egyik helyszíne. A XIX. század közepén Maksának 869 lakóját tartották nyilván, 2002-ben a népszámláláskor 944-en lakták a falut, ebből 918 magyar és 26 román nemzetiségű. A helybeli református lelkész, Rákossy Károly beszámolt arról, hogy most növekedik a népesség, családok települtek haza. Eresztevény önálló kis lakóközösség, Maksa egy része. Egyedül Istené a dicsőség – olvasható az 1537-ben öntött maksai kis harangon. Az 587 lelket nyilvántartó református egyház lelkipásztora visszavarázsolta a falu jelenlegi templomának egykori késő reneszánsz kazettás mennyezetét. Az új kazettákat Orbán Erzsébet kézdivásárhelyi iparművész festette az eredeti fényképek után. Az iskola Orbán Balázs nevét viseli. /Kisgyörgy Zoltán: Falu a Kupakő alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2007. február 6.
Mintegy nyolcszáz éve élnek magyarok a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. A völgyben fekvő települések lakói közül több ezren vallják magukat katolikusnak. A Bákó megyei, Slanic Moldovaként ismert Szaláncfürdőn anyanyelvükként ma is sokan a magyart jelölik meg, de román nemzetiségűeknek vallják magukat. Egymás között leginkább románul beszélnek, de magyarul is tudnak – ez a kevert identitástudat jellemzi a völgy lakóit. Szervezett formában egyelőre nem oktatják a magyar nyelvet ebben a térségben. A mindenkori hatóságok gondoskodtak arról, hogy a csángó témában járatlanokban fel se merüljön, hogy a tatrosmenti Aknavásárról (Tîrgu Ocna) az üdülőtelephez vezető közel 20 kilométeres útszakasz mentén elterülő helységekben, köztük a Szlanikfürdő vagy Szaláncfürdő néven emlegetett üdülővárosban ma is élnek magyarul beszélő római katolikusok. Nicolae Iorga szerint a magyarok már a 13. század elejétől jelen voltak a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. Átvették a románok viseletét, szokásait és viselkedésmódját, de „megőrizték székely nyelvüket és törvényeiket. ”Az aknavásári leágazás utáni első településen, Templomfalván az 1811 lakóból csaknem 1783 vallja magát római katolikusnak. A legtöbben értenek magyarul, de nem beszélik a nyelvet. A következő faluban, Cserdákon az 1571 lakosból már csak 559-en katolikusok. A legkevesebb katolikust Szaláncfürdőn tartják nyilván, itt a lakosságnak csupán egynegyede vallja magát e felekezethez tartozónak. A népszámlálások alkalmával a völgy lakóinak nagy többsége elismerte, hogy ősei magyarok voltak, anyanyelvként is a magyart jelölte meg, de román nemzetiségűnek vallotta magát. A Szalánc völgyében egyetlen településen sem oktatják a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A megrekedt idő foglyai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
