Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat színészei Alexandre Colpacci irányításával keltették életre a népszerű lengyel szerző, Witold Gombrowicz különös világát, a képzeletbeli Burgundiai királyságot. A franciaországi vendégrendező már-már itthon van a városban, több sikeres produkció fűződik a nevéhez a Nemzeti Színház mindkét társulatánál. /N. M. K. : Gombrowicz Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2007. február 6.
Továbbra is kénytelen művészeti vezető nélkül működni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. Az aligazgatói tisztségre kiírt, január 31-én tartott versenyvizsgán sem Balázs Éva színművész, sem Harsányi Zsolt rendező-színész nem érte el a hetes átlagot, a minisztérium újabb pályázatot készül kiírni. A jelöltek elmondták, hogy őket mindössze a vizsga előtt két nappal, röpke másfél órában tájékoztatták a színházat és annak személyzeti felépítését érintő néhány kérdésben. Harsányi Zsolt kifejtette: az illetékesek az adatok bizalmasságára hivatkozva utasították vissza az adatszolgáltatást. Demeter András, a Művelődésügyi Minisztérium kortárs alkotási főosztályának igazgatója egy előkészületben lévő kormányhatározattal magyarázta a versenyvizsga meghirdetése és lebonyolítása közötti idő rövidségét. /Szucher Ervin: Nincs befutó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Az Erdélyország az én hazám és a Sorsfordulók című előadással lép fel a budapesti Művészetek Palotájában a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a hét végén. Az Erdélyország az én hazám zenés-táncos barangolás Erdély tájegységeinek jellegzetes táncait, zenéit és viseleteit epikus-elbeszélő formában mutatja be, kiemelve valamennyi vidék legvirtuózabb, legjellegzetesebb táncait. A Sorsfordulók koreográfiájának különlegessége, hogy a különböző életmozzanatokat az ősanya motívuma köti össze. Az ősanya szerepét Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze alakítja. /Márton Éva: Budapesten vendégszerepel a Háromszék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Első alkalommal rendezték meg február 5-én Kolozsváron a Puck Bábszínház Napját, amelyen a színház alapítására emlékeztek. 1950. február 5-én három bábszínház vált hivatalosan intézménnyé, a kolozsvári, a nagyváradi és a marosvásárhelyi, mindegyik két tagozattal. A Puck Bábszínház legújabb, legreprezentatívabb produkcióit tekinthették meg az érdeklődők: Arany János Rózsa és Ibolya című mesejátékát, illetve Carlo Gozzi A varázsló és a holló c. bábjátékát. /Alapítását ünnepelte a Puck Bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Jót tett a Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdalvetélkedőnek, hogy a korábbi 16-ról, 12 évre szállították le a benevezési korhatárt, mert ez jobban motiválta a fiatalokat, akik igen szép számmal jöttek el Szatmárnémetibe, állapította meg Gutmann Mihály a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A vetélkedőn szerzett kedvező tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb helyen jó, sőt kiváló a népzene oktatása. /Sike Lajos: Az EU esete a népdallal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 6.
Csíkszentgyörgyön ismeretlen tettesek mintegy tizennyolc sírhelyet meggyaláztak. Pálfi János csíkszentgyörgyi plébános a rendőrségen panaszt tett. /Ferencz Imre: Temetőrongálás Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2007. február 6.
A március 15-i ünnepségre Petőfi-mellszobrot állítanak Búzásbesenyőben, a református templommal szembeni téren. A bronz műalkotást Horváth Kovács Szilárd szobrászjelölt készíti. Az említett alkalomra Magyardellőn kopjafát állítanak, amelyet Bíró József nyárádszeredai faragó kivitelez. /Petőfi-mellszobor Búzásbesenyőben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2007. február 6.
Hivatalosan is bejegyzik február 10-én az Erdélyi Kézmíves Céhet. A 2005 szeptemberétől jogi személyiség nélkül, az állampolgárok szabad társulási jogával élve működtetett szervezet alapító okiratát a jelentkezők Székelyudvarhelyen írhatják alá. A közgyűlés nyitott, mindenkit szeretettel várnak alapító tagként, aki kapcsolatban áll az erdélyi kézműiparral, nép-vagy iparművészettel és érdekelt egy szakmai érdekképviselet működtetésében. /Bejegyzik az Erdélyi Kézmíves Céhet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Az Aradi Máltai Segélyszolgálat zárszámadó közgyűlését László Lajos, a Máltai Országos Ifjúsági Szervezet szóvivője nyitotta meg. Farkas Viktória aradi elnök beszámolójában kiemelte: a 2005-ös támogatás terén rekordév után 2006 is csúcsnak számít. A zimándújfalui Borostyán Egyesület is lelkiismeretesen bekapcsolódott a helybeli, hátrányos helyzetű családok megsegítésébe, a Segélyszolgálattól kapott csomagok továbbításába, illetve saját gyűjtés szervezésébe. /(balta): 2006 újabb csúcsév a támogatásban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Egriben a település nagy szülötte, Csűry Bálint nevét veszi fel az idei, hagyományos megemlékezés során az általános iskola. A központba tervezett szobor megvalósítása egyelőre várat magára, mivel a község idei költségvetéséből nem telt rá. Február 14–étől Csűry Bálint Általános Iskolának fogják hívni az egri tanintézményt. Bár minden évben szerényebb keretek között megemlékeznek a település nagy szülöttéről, Egri külön községgé válása előtt egy emléktáblán kívül semmi nem jelezte azt, hogy a magyar nyelvészet kiemelkedő személyisége itt látta meg a napvilágot. /Fodor István: Csűry Bálint nevét veszi fel az iskola. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 6./
2007. február 6.
A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, a cserkészet százéves fennállását ünnepli az idén, az évfordulót illő módon üli meg a 17 évvel ezelőtt feltámadt erdélyi magyar ága is a mozgalomnak. A Romániai Magyar Cserkészszövetség jogilag bejegyzett 1990-től – mondta el Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke. Az első évek zaklatott időszaka lejárt, ma nyugodtan lehet dolgozni, széles körű kapcsolatokat építhettek ki Európa cserkészmozgalmával és az óceánon túli cserkészekkel is. Azonban anyagi támogatásban az állam nem részesítik őket. A legszervezettebben a háromszéki cserkészek dolgoznak, jelenleg is két új csapatuk alakul, Kézdialmáson meg Gelencén. Más régiókban kiemelkedőek Szamosújvár rovásírásos versenyei, amely már a Kárpát-medencei magyar csapatok találkozóhelye lett. Harmadik éve rangos esemény Marosszentgyörgyön a Dalos pacsirta vetélkedő, amelynek anyaga már CD-n is megjelent, és egy kis cserkész daloskönyvben is ki fogják adni. Sajnos több csapat megszűnt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron. Nincs, aki kézbe vegye a szervezést. /B. Kovács András: Százéves a cserkészmozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2007. február 6.
Nemrég Alsó- és Felsőcsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész munkája. A szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsőcsernáton szülötte, hamvai – kívánsága szerint – ennek temetőjében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyörgyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Sólyom László köztársasági elnök a felsőcsernátoni ünneplőkhöz címzett üzenetében írta: „Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd később a forradalom hőse lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tőle. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapvető szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmentő ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése. ” Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten előbb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással. /Sylvester Lajos: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2007. február 6.
Február 2-án Sepsiszentgyörgyön került sor az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ történelem-szakosztálya és a helytörténeti kör által szervezett tizenhatodik rendhagyó történelemórára. A meghívott Demeter Éva néprajzkutató, muzeológus a házak címeréről, a háztetődíszekről tartott vetített képes előadást. /Rendhagyó történelemóra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2007. február 6.
Egyre több helyi ifjúsági szervezet kéri Arad megye vezetőitől a törvény szerint előírt „ifjúsági tevékenységeknek szánt alap” létrehozását. Elsőként az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) állt elő, Szabó Mihály elnök kérvényt nyújtott be a megyei tanácshoz. /(S. P.): Az ifjúsági alap létrehozását kérik. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Tucatnyi erdélyi településről jöttek el Dévára a HÁLÓ-mozgalom tagjai az idei lelkigyakorlatra, melyen központi szerepet kapott az ima, az Istennel való beszélgetés. Sebestyén Ottó dévai származású jezsuita lelkész, a mozgalom frissen kinevezett lelki vezetője ima során vezette rá hallgatóságát az Istennel való személyes kapcsolat megízlelésére. A Kárpát-medence különböző részereiről érkeztek fiatalok a katolikus találkozóra. /Gáspár-Barra Réka: IV. dévai HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Február 4-én, vasárnap Déván, a Melite Gyülekezeti Házban Deák Piroska tanárnő Irodalmi találkozások című előadássorozatának mostani rendezvényén Kosztolányi Dezső költészetéről beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Találkozás Kosztolányival. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
A Régi(j)óvilág című honismereti szemle első író-olvasó találkozójára várják a helytörténet iránt érdeklődőket a folyóirat kiadói, szerkesztői és szerzői. A Szórvány Alapítvány gondozásában sajtó alá került, Temesváron szerkesztett regionális periodika első számában aradi és szegedi tollforgatók, kutatók is publikálnak. A találkozó február 8-án lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stúdiótermében. /P. L. Zs. : Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Gyalai Korpos István orvos-író önéletrajzi regényét /Kék lábnyomok fehér hóban, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ ismertette Temesváron, népes hallgatóság előtt dr. Bárányi Ildikó. Pongrácz P. Mária, az Irodalmi Jelen folyóirat munkatársa, a regény szerkesztője elmesélte, hogy az első kötetes szerző a Bárányi család felfedezettje. Ők ajánlották figyelmébe a kéziratot. /Sipos János: Sárból és fényből gyúrt valóság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 6.
Egyed Ákos történész könyvében /A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig/ abból indul ki, hogy a székely történelem szerves része az általános magyar históriának, Erdélybe ágyazottan. Ugyanakkor azt a kérdést is feszegeti, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható fennmaradásuk az ősi szállásterületen, hogyan őrizhették meg annak székely-magyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, sőt szórványhelyzetbe jutott. /Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 6.
Az Aranyosszéki Népfőiskola keretén belül a múlt héten dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató bemutatta a 2006-ban megjelent Egy Hír adás a Késő Maradékhoz című könyvét. Az említett mű kapcsán beszélt az erdélyi magyar templomok tornyán lévő gombokról, és az ezekben rejlő emlékekről. Dr. Keszeg Vilmos elmondta, a 90-es évek elején szembesült azzal, hogy Erdélyben hagyománya van a templom gombjában elhelyezett iratoknak. Közel 400 levelet küldött szét Erdély református, unitárius és evangélikus egyházközségeibe, püspökségi levéltárakban kutatott és kiderítette, 90 ilyen emlékirat létezik, amelyek közül 59 a birtokába is jutott. Erdély legrégebbi ilyen irata a marosvásárhelyi Vártemplom gombjában volt elhelyezve 1601-ben. A gombokban rendszerint négy témakör emlékiratai kerültek bele: a település és a templom története, a helyi társadalom létrejötte, oktatás és iskolatörténet. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Erdélyi toronygombok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 7.
Elfogadta a képviselőház a referendum-törvény módosítását, a jelenlegi változat szerint egyszerűbbé válik az államfő leváltása. Az RMDSZ képviselői a törvénymódosítás mellett szavaztak. A módosítás értelmében az államfő leváltásához nem szükséges – mint eddig – a szavazati joggal rendelkezők fele plusz egy szavazata, hanem elég a szavazáson részt vevők felének a voksa, plusz egy. /Székely Kriszta: Módosították a referendumtörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 7.
A közzétett kormányrendelet-tervezet értelmében a Tulajdonrestitúciós Országos Hatóság (ANRP) keretében külön igazgatóságot hoznának létre, amelynek útján legfeljebb 200 ezer euró értékig pénzben kárpótolnák azokat a volt tulajdonosokat, akiknek a kommunizmus idején ingatlanjaikat államosították. A kormány az új tervezettel az utóbbi időben lelassult visszaszolgáltatási folyamatot szeretné felgyorsítani. A szándék szerint – és összhangban a hatályos restitúciós törvényekkel – a természetben vissza nem szolgáltatott államosított ingatlanokért azok piaci értékének megfelelő kárpótlást kell fizetni. Ha a tervezetet elfogadják és az hatályossá válik, a minden egyes esetben szakértők által megállapított kárpótlás értékéből legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő összeget pénzben fizetnek majd ki az arra jogosultaknak, és csak a fennmaradó értékben kap majd a volt tulajdonos avagy annak örököse részvényeket. /Pénzbeli kárpótlást adnának az államosított ingatlanokért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 7.
Február 6-án ismét elhalasztották a kisebbségi törvény vitáját, mivel a három parlamenti bizottság – jogi, emberjogi és tanügyi – megfelelő létszám hiányában döntésképtelen volt. Márton Árpád elítélte azt a komolytalanságot, amelyet a képviselők tanúsítanak a törvénytervezettel szemben. /Kisebbségügy halasztva. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2007. február 7.
Az újságírók átvilágítását szorgalmazó civil szervezet, a Civic Media azzal a kéréssel fordult az átvilágító bizottsághoz /CNSAS/, hogy vizsgálja meg a román közszolgálati televízió hírosztálya igazgatójának, Rodica Culcernak a múltját. Állításuk szerint a közismert újságíró alezredesi rangot töltött be az egykori Szekuritáté keretében abban az időszakban, amikor az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársa volt. /Rodica Culcer a Szekuritáté alezredese volt? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 7.
A 2006 szeptemberében és októberében Magyarországon kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is – olvasható a február 6-án nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben. A jelentés szerint a 2006. szeptemberi-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen a sérelmi nemzettudat, a kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök balatonőszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is. /A teljes politikai osztály felelős a Magyarországon kialakult helyzetért. Közzétették a Gönczöl-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Gönczöl Katalin büntetőjogász, kriminológus által vezetett kilenctagú testület tavaly november 6-án alakult meg Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére, feladata az volt, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A jelentés azt javasolja, hogy a kormány tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén. A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Az erőszak alkalmazása a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánta kommentálni a jelentést. Gyurcsány Ferenc kormányfő alapos munkának nevezte a dokumentumot. Az MDF egyetért a jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat. A KDNP megfontolásra javasolja a politikai tényezőknek a bizottság megállapításait, közölte Simicskó István frakcióvezető-helyettes. /Mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./ Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és közvélemény között. A felmentett tömeg indulatait többek között – a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudatnak – tulajdonítja az elemzés. A kommunista internacionalizmus torz szellemében szocializálódott, az elszakított országrészeket a térképen elhelyezni sem tudó embertől milyen alapon kérhetné bárki is számon, hogy miért nem tud higgadtan viszonyulni a nemzeti öntudat kérdéséhez. E tudatlanság átka bukkant fel a rendőrök logikátlan engedékenységében, illetve indokolatlan brutalitásában is. /Csinta Samu: Sérelmi nemzetöntudat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 7.
Az állami hatóságok közbelépését sürgeti a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete a Sepsiszékre tervezett autonómiareferendum ügyében. Gheorghe Baciu megyei PD-elnök szerint meg kell akadályozni a nem hivatalos népszavazás megszervezését, mivel az „törvénytelen és alkotmányellenes” kezdeményezés. /Lukács János: Betiltaná a PD a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 7.
Temesvár tanácsa megszavazta Paul Goma író felvételét a díszpolgárok sorába. Múltjára való tekintettel – a hetvenes években a Ceausescu-féle diktatúra egyik leginkább üldözött ellenállója volt – a tanácsosok fenntartás nélkül megszavazták a cím odaítélését. Utóbb azonban kiderült, hogy az egykori ellenálló azóta szélsőséges antiszemita írásokat közölt. Működését folyamatosan figyelik az izraeli hatóságok, és ennek köszönhetően azonnal tudomást szereztek a temesvári tanács döntéséről. Izrael bukaresti nagykövete tiltakozó jegyzéket juttatott el a román belügyminiszterhez, és ennek másolatát megküldte a temesvári polgármesternek. /(S.): Nemzetközi tiltakozás Goma díszpolgársága miatt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2007. február 7.
Sok igazságot mondott Markó Béla az SZKT múlt hét végi ülésén. Az általános román politikai helyzet értékelése hibátlan, azonban kissé túldramatizálja az RMDSZ üldöztetését. A liberális párt ragaszkodik szövetségeséhez, az RMDSZ-hez, mert nem egy esetben a hálátlan, piszkos munkát is elvégezte helyette, például a feddhetetlenségi ügynökség esetében. Azonban amikor Markó Béla miniszterelnök-helyettes szövetségi elnök magyar politikai ellenfeleiről kezd beszélni, túlzásba esik. Kijelentette, hogy az európai parlamenti választások jelöltlistáin az RMDSZ a jövőt, a függetlenként induló Tőkés a múltat jelképezi, ez rosszindulatú állítás. Tőkés László nem hallgatta el, hogy az RMDSZ vezetői elpuhultak, balkanizálódtak. /Simó Erzsébet: A múlt és a jövendő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2007. február 7.
A székelyföldi önkormányzati társuláshoz hasonló közhasznú társaság létrehozását kezdeményezte a Kovászna Megyei Tanács. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elmondta: a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETCOV) a társuló önkormányzatoknak támogatást és tanácsadást nyújtana az Európai Unió által meghirdetett pályázatok megírásához, megszervezné a közbeszerzéseket. - A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háromszéki falvak nincsenek felkészülve az európai uniós csatlakozással járó kihívásokra, nem rendelkeznek megfelelő képzettségű szakemberekkel – indokolta a fejlesztési ügynökség létrehozásának szükségességét Vajda. /Kovács Zsolt: A lakosság véleménye is számít. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 7.
Március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá a városi önkormányzat ezt kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Tavaly szintén előálltak az ötlettel, akkor országos szinten szerették volna elérni, hogy a többségében magyarok lakta településeken szabad nap legyen március idusán. Akciójuk nem járt sikerrel, kiderült, a helyi tanácsoknak joguk van erről dönteni, ezért idén Gazda Zoltán elnök a sepsiszentgyörgyi testületet kérte fel, hozzon határozatot erről. /(-kas): Március 15. munkaszüneti nap? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
