|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4068 találat | lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 4051-4068 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. szeptember 6.A műemlékvédelem sürgőssége és esélyeiSzeptember 3-a és 5-e között rendezte meg a XVI. Honismereti Konferenciát Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET). A konferencia központi témája a műemlékek védelme volt, tekintve, hogy Erdély műemlékekben rendkívül gazdag, a téma igen aktuális. Ennek ellenére a műemlékvédők nevelése is és a munka anyagi támogatása is kismértékű. Dukrét Géza, a házigazda PBMET elnöke helybéli vár múltjáról tartott előadást, Várad története címmel, Fleisz János egyetemi tanár dolgozatát felesége, Fleisz Judit olvasta fel, melyben Nagyvárad fontosságának alakulásáról értekezett, hogyan veszítette el a város folyamatosan referenciaszerepét. Lakatos-Balla Attila régész lelőhelyekről tartott előadást, valamint azon jelentős személyiségekről, akik őstörténeti kutatást indítottak el Nagyváradon. A rendezvény fontos momentumaként kiosztották a Fényes Elek-díjat amelyet, azon személyiségek kapnak akik helytörténeti munkájukkal, örökségvédelmi tevékenységükkel, valamint a honismeret területén kifejtett építő munkásságukkal jelentőset alkottak. Elismerésben részesült Tácsi Erika német– magyar szakos tanárnő, Mihálka Magdolna zenetanárnő, korrektor, Gellért Gyula lelkipásztor és Starmüller Géza műépítész, amatőr festő. Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 7.Leváltások pártalapon?Politikai okokat sejtenek Szatmáron az iskolaigazgatók menesztése mögött Rendkívüli megyeitanács-ülést hívott össze tegnap Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, mert az utóbbi napokban több iskolaigazgatót is leváltottak a térségben, köztük több magyar pedagógust is. Megkongatták a vészharangokat Szatmár megyében: pár nap leforgása alatt tizennyolc iskolaigazgatót és aligazgatót váltottak le a térségben. Az érintettek egy része és több helyi önkormányzati politikus úgy véli, a leváltások mögött politikai okok húzódnak, és az elbocsátott intézményvezetőket a nagyobbik kormánypárt, a PD-L „pártkatonáival” helyettesítik. Ezt a vélekedést erősíti a Halmiban szolgálatot teljesítő Sárosi Tibor aligazgató esete, aki állítja: közölték vele, hogy ha a továbbiakban a demokrata-liberálisok zászlaja alá áll, akkor a szomszédos Kökényesden igazgató lehet. Incze Lajos, Halmi polgármestere tegnap a Szatmár megyei önkormányzathoz fordult és jelezte: a helyi testület nem járul hozzá Sárosi leváltásához. Az önkormányzat döntését a helyi lakosok aláírásgyűjtéssel igazolják: háromszáz csatlakozó vélte úgy, ragaszkodik az eddigi aligazgatóhoz. A megyei önkormányzat tegnapi ülésén részt vett Radu Giurca prefektus is: neki azt üzenték Halmiból a tiltakozók, ha a követelésüknek nem lesz foganatja, a prefektúra épülete előtt demonstrálnak a továbbiakban. Hasonló helyzet alakult ki Nagykárolyban, a helyi elméleti líceumban: az igazgatócserét itt is a tantestület és a szülők tiltakozása követte, a frissen kinevezett Radu Ciocotisan egy nap után kénytelen volt lemondani. Vámfaluban a liberális polgármester, Vasile Corodan emelt szót az intézményvezetők cseréje ellen, Gheorghe Jurchiş, Csehál önkormányzati vezetője szintén csatlakozott a tiltakozók sorához. Az elmúlt napokban olyannyira elmérgesedett a pártpolitikai konfliktus a megyében, hogy híre terjedt, Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc gimnázium vezetője is politikai játszmák áldozata lesz. Érdekek és rémhírek Csehi Árpád, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke a sokasodó panaszok miatt tegnap azonnali hatállyal összehívta a polgármestereket és más, iskolaügyben illetékes tisztségviselőket. A megyei tanács elnöke „elfogadhatatlannak” minősítette mindazt, ami igazgatócsere címén az elmúlt napokban történt. Csehi úgy vélte, ez az eljárás ellentétes a kormány által szorgalmazott decentralizációval: így nem nő, hanem csökken a helyi önkormányzatok hatásköre. Csehi álláspontját kiegészítette Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, aki felháborítónak tartotta, hogy a fenntartókat kizárták a döntéshozásból. Radu Giurcă prefektus tegnapi tárgyaláson úgy nyilatkozott, nincs tudomása a sérelmezett ügyek hátteréről, mert szabadságon volt, és csak a tegnap tért haza. Dacára annak, hogy a vitatott intézkedések mögött a megyei tanfelügyelőség áll, Mariana Popa főtanfelügyelő más irányú elfoglaltságaira hivatkozva nem vett részt az megyei önkormányzat által kezdeményezett egyeztetésen. Új törvényre várnak Király András, az oktatási minisztérium államtitkára az ÚMSZ megkeresésére elmondta: a szatmári konfliktussorozat több csatornán is begyűrűzött már a szaktárcához, és Daniel Funeriu tárcavezető álláspontja világos: nincs helye politikai döntéseknek ilyen horderejű ügyekben. Az államtitkár szerint felesleges és káros pánikot kelteni, mert Szatmár megyében sem etnikai, sem politikai indok nem állt az igazgatócserék mögött. „Az érvényes jogszabályok szerint azok az intézményvezetők, akik nem versenyvizsga révén töltik be a tisztségüket, évente köthetnek menedzseri szerződést, amelynek érvényessége szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart” – ismertette a jogszabályt Király András, aki szerint az lenne a kívánatos, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne hosszabbítsák meg több alkalommal, mert ez a versenyvizsgarendszer kijátszására alkalmas kiskapu. Arra a kérdésre, ki felelős az elmaradt versenyvizsgákért, az érintett iskolaigazgatók, vagy a vizsgáztató hatóság, az államtitkár egyértelmű választ adott. „Három éve nincs megfelelő versenyvizsgáztatás, és azért nincs, mert az oktatási tárca az új tanügyi törvényre vár. Amíg nincs új törvény, nincs vizsga, és elismerem, ez az állapot lehetőséget teremt a visszaélésekre” – fogalmazott Király. Hozzátette, Daniel Funeriu tájékoztatást kért a megyei tanfelügyelőségtől a szatmári ügyekben, és figyelmeztette a főtanfelügyelőt jogszabályi kötelezettségeire. Szezonviták országszerte A Szatmár megyeihez hasonló konfliktusok bontakoztak ki az utóbbi napokban országszerte. A Gorj megyei tanfelügyelőség közleményben jelezte, hogy hiába neveztek ki három igazgatót gyors egymásutánban Leleşti község iskolájába, mindhárom jelölt gyorsan visszalépett. A tanfelügyelőség szerint a helyi PSD gyakorol nyomást az érintettekre. Vâlcea megyében ezzel szemben a PSD-s jelölteket szorították háttérbe – a hírek szerint – a PD-L-s ellenjelöltek. A konfliktusok „szezonális” jellegét – amelyre Király András nyilatkozatában utalt – erősíti, hogy tavaly szeptemberben Arad és Kolozs megyében vált politikai kérdéssé a kinevezések ügye. Ellenségesen fogadták tegnap a szatmárnémeti Aurel Pop Művészeti Líceum új igazgatóját azon a találkozón, amelyen az új intézményvezető mutatkozott be a szülőknek és a tanároknak. Utóbbiak nehezményezték azt, hogy szerintük Szabo Marcel politikai alapon került az iskola élére, a döntésből a tanfelügyelőség kihagyta a szülői bizottságot. Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 7.A szórványmagyarság erőteljesebb támogatását javasolták Felsőpulyán(MTI) – A szórvány magyar közösségek fennmaradását szolgáló szervezeti és intézményrendszer erőteljesebb támogatását javasolta az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf) tartott konferencia. A szórványmagyarságról szóló, XI. Kufstein-tanácskozás zárónyilatkozata szerint a konferencia résztvevői fokozottabb támogatást tartanak szükségesnek az anyaország és a befogadó államok részéről. A 23 országból – Magyarországról, a szomszédos országokból és a világ más részeiről, elsősorban Nyugat-Európából és Latin-Amerikából – érkezett 280 résztvevő tudósok és gyakorlati szakemberek előadásait meghallgatva és megvitatva vizsgálta meg a nemzetpolitika, a nemzeti önazonosság és a kulturális örökség aktuális kérdéseit. A tanácskozást az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezte a Nyugat- európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület és Felsőpulya város közreműködésével. A felsőpulyai tanácskozás indokoltnak tartja, hogy a Kárpát- medencei Szórványtanácshoz hasonlóan a NYEOMSZSZ, a Latin-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (LAOMSZSZ) és az egyes földrészeket hatékonyan összefogó civil szervezetek közreműködésével jöjjön létre a Nyugati Magyar Kontinentális Szórványszervezetek Szövetsége. A zárónyilatkozat szerint a befogadó államok és társadalmak esetleges érdektelensége és asszimilációs ereje miatt a magyar szórványok fennmaradása mindenekelőtt a magyar állam érdeke és felelőssége, ezért erre a nemzetstratégia alakítóinak és a magyar kultúra irányítóinak különös gondot kell fordítaniuk. Az első helyszínéről elnevezett Kufstein- konferenciát 1990 óta minden második évben tartják meg. 1996 óta a burgenlandi Felsőpulya ad otthont a rendezvénynek. Schmitt Pál köztársasági elnök levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. A tanácskozáson jelen volt Szili Katalin volt országgyűlési elnök, országgyűlési képviselő (MSZP), a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) létrejöttének kezdeményezője is. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 7.Gyergyószárhegy: írók keresnek olvasót„Tanácskozásunk hozadéka az, hogy megteremti az utat, amiről együtt gondolkodhatunk” – állítja a VII. Gyergyószárhegyi Írótábor kapcsán Egyed Péter író, egyetemi tanár, aki immár harmadszor volt a tábor szakmai vezetője. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ és a Hargita megyei tanács szervezésében, az elmúlt hét második felében lezajlott rendezvényen mintegy harmincöt, író, költő, művészettörténész kerített sort arra, hogy a magyar irodalom utóbbi két évének jelenségeivel, témáival, fontosabb könyveivel, tehetséges alkotóival, de vitáival is foglalkozzon, jeles meghívottaik előadásai alapján. Ugyanakkor mindenről szó esett, ami az erdélyi írókat foglalkoztatja, alkotásban, kiadásban, érdekvédelemben. „Az első napon mindig születik egy helyzetkép a magyar irodalomról, a későbbi tanácskozások, az eszmecserék pedig tulajdonképpen erre épülnek” – mesélte lapunknak Egyed Péter. Az idei tábor tematikája a költészet és a zene körül forgott, de mint minden tábor alkalmával, most is nagy hangsúly fektettek az olvasás kérdéskörére is. Egyik előadásból például kiderült, hogy napjainkban rendkívül problematikus az olvasás helyzete, ugyanis ma már nem léteznek azok a korosztályok, akik profi olvasónak számítanak, vagy szó esett a fiatalok olvasási szokásairól is, ugyanakkor nagy érdeklődés övezte többek között Gálfi Zsolt kritikus előadását, aki az írói munka emberközpontúságáról beszélt. „Egyes témáknál olykor erős vita bontakozott ki, és így született meg a következő találkozónk témája is, mégpedig a hagyomány és a virtuális világok viszonya, aminek a leképzése a valóságban a könyv és az elektromos irodalom” – mondta a tábor szakmai vezetője, aki szerint úgy tűnik, hogy az írótáborra továbbra is szükség van, hisz fontos, hogy szem előtt tudják tartani az írói öntudat művelését. A kétévente megrendezett írótalálkozó idén kicsit eltért az eddigiektől, hisz most először a tábor életében díjazásra is sor került, pontosabban Csiki László-díjjal jutalmazták egy fiatal erdélyi irodalmár eddigi tevékenységét. Karácsony Zsolt kolozsvári költő, műfordító az emlékplakett mellett ezer eurós pénzjutalmat is átvehetett a Lázár-kastélyban tartott ünnepségen. Az írótáborban látogatást tett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is. Mindketten többkötetes szerzők, gyakorló irodalmárok, így tárgyszerűen tudtak bekapcsolódni a Gyergyószárhegyen folyó beszélgetésekbe. Jelenlétükben elsősorban a könyvkiadás és annak támogatása került terítékre. Kelemen Hunor kifejtette, az államnak a jelenleginél jóval nagyobb részt kell vállalnia a kultúra finanszírozásában, hiszen nem lehet kizárólag a civil szférára hárítani a mecénatúra feladatát. Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 8.Hét ferences szerzetes örökfogadalma CsíksomlyónA 2010-es év legnagyobb rendi ünnepére készül a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány. Szeptember 8-án, szerdán a csíksomlyói kegytemplomban fél 11-kor kezdődő szentmise keretében hét ferences szerzetes teszi le örökfogadalmát dr. fr. Orbán Szabolcs OFM tartományfőnök kezébe. Az elmúlt évek folyamán letett egyszerűfogadalmak után magukat a Szent Ferenc rendjébe egy életre elkötelező testvérek – amint a fogadalomtétel szövegében áll – isteni sugalmazástól indítva az Evangélium és Jézus Krisztus nyomdokainak szorosabb követésére vállalkoznak. Szilárd hittel és erős akarattal megfogadják Istennek, hogy életük egész idején engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban élnek. Megígérik, hogy a Kisebb Testvérek Reguláját és életformáját a Kisebb Testvérek Rendjének Konstitúciói szerint hűségesen megtartják, hogy Istent, az Egyházat és embertársaikat szolgálva eljussanak a tökéletes szeretetre. Az örökfogadalomra készülők 2002–2004 között léptek be a szerzetesrendbe, és – egy kivétellel – Erdély különböző kolostoraiban imádkoznak, dolgoznak, vagy tanulnak (zárójelben a születési dátum és a helység, ahol jelenleg élnek): Főcze Imre Fr. Bonaventura (1984, Szászsebes), Guzrány Antal Csaba Fr. Péter (1976, Csíksomlyó), István Imre Fr. Imre (1979, Szászsebes), Kiss Sándor Fr. Kamill (1984, Budapest), Licz Csaba Zsolt Fr. Tamás (1983, Déva), Puvak Antal Fr. Marián (1980, Szászsebes) és Sebestyén Antal Fr. Albert (1966, Szászsebes). Az erdélyi ferences rend lelki stabilitásának növekedését is jelentő ünnepi esemény jó alkalom arra, hogy a jelenlevők Isten áldását kérjék a Szent Ferenc-i életeszmény mellett véglegesen elköteleződő fiatal szerzetesekre, és velük együtt újabb hivatásokért imádkozzanak a jelenleg 52 rendtagot számláló provincia számára. Borsodi L. László ferences sajtóreferens. csiksomlyo.hhrf.org/het-ferences-szerzetes-orokfogadalma-? 2010. szeptember 8.Székely honfoglalástól tartanak az anyaországbanNem verték nagydobra a hírt, mégis a közvélemény elé került a Szegeden augusztusban megrendezett I. Székely—Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk körüli botrány. A szejkefürdői Orbán Balázs-kapukhoz hasonlóan felállított nyolc székely kapu — egy-egy minden székely szék részéről — szemet szúrt a közeli tömbháznegyed lakóinak, akik az avatás előtt felgyújtották a Csíksomlyói Szűzanya oltalmába ajánlott csíkszéki székely kaput. A vélemények megoszlanak: többen állítják, hogy a gyújtogatókat politikai indítékkal bátorították, a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel, mások úgy vélik, a székelyek nyomulnak jelképeikkel, és az anyaország elfoglalására készülnek. Orbaiszék kapujának avatásán jelen volt Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester, a széki RMDSZ-elnök is, aki megerősítette a zavargásokról szóló hírt. ,,Azt hitték, hogy a székelyek elindultak, pedig csak jelkép értékű volt a Székely—Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk sora. Egy nemzet vagyunk, egy családhoz tartozunk — ezt akartuk üzenni. Voltak nézeteltérések, de a többség egyetértett a kapuállítással” — nyilatkozta. Az orbaiszéki kaput Bodor János és fia, Csaba faragta. Ott voltak a kapu állításánál, lapunknak elmondták, hogy az állításra előkészített székely kapukra reggelre ismeretlenek egy-egy levelet tűztek ki. Az orbaiszéki kapu levelét Lajkó Ferenc szegedi lakos aláírása zárja, aki azt kifogásolja, hogy a Vértó-dombra felállított kapuk életveszélyesek az ott szánkózó gyerekek számára. Nem akar revizionista, határkorrekciós elgondolásba belefolyni, csak a gyermekek érdekeit nézi — írja. A gyújtogatást a kapuk állítása és az avatás közötti időszakban követték el, az oltásban a környékbeli tömbházak lakói is részt vettek. A gazoló álnevű internetes felhasználó augusztusi bejegyzésében ez áll: ,,egyetértek azokkal akik felgyújtották, az árukat vissza kéne perelni, és értelmesebb dologra kellene fordítani (akár nagyobb dombra a gyerekeknek). Ne ájuldozzunk már a székelyektől... ők éljenek boldogul Romániában... Magyarország a HAZAIAKÉ.” Gyalázatos dolog ilyeneket állítani és politikai kampány részeként lejáratni az emlékművet — vélekedik Bodor. Pigniczki Zoltán szegedi lakos vállalta, hogy lapunknak nyilatkozik. Elmondta: a Vértó-dombon már korábban is állítottak emlékművet, a székely kapuk csak kiegészítik azt. Véleménye szerint politikai felbujtás áll a dolog mögött, nevezetesen a szegedi szocialista polgármesternek állhatott ez érdekében. A városban az általános közvélemény nem ítéli el a székely kapuk állítását. Sőt, ő és még sokan mások örülnek a székely szimbólumnak, a nemzeti összetartozás jelképének tartják — mondta. A székely kapukat vállalkozók támogatásával állították. A kézdiszéki kapu állítását Nagy Lajos vállalkozó segítette, ő is ott volt az avatóünnepségen. Meglátása szerint ,,a rendesen gondolkodók, szépet szeretők” köre csak jót mondott az emlékműről. Volt azonban egy réteg, az ,,ellenzősök”, akik azt kérdezték: minek állították ezt az emlékművet? Ők voltak azok, akik inkább ünnepelték az éppen akkor átadott új villamosokat, a meghosszabbított vonalat — fogalmazott Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 8.Új egyetemi tanév kezdete SepsiszentgyörgyönA jól megérdemelt nyári szabadság után ismét beköltözött az élet a Kolozsvári BBTE Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozatának épületébe. Új egyetemi év kezdődik a tudás impozáns, új fellegvárában. Tavaly az új épület egyik szárnyában már folyt az oktatás, idén birtokba vehetik a campus kétharmadát. Ez látványos előrelépés, a szeptember 27-én tartandó évnyitón még tágabbra tárhatják a kaput. A fiatal, lelkes oktatócsapat készséggel óhajtja továbbadni tudását a hallgatóknak. Jelenleg tizenhat engedélyezett vagy akkreditált oktatási forma működik. Nemcsak a falak jelentik saját egyetemüket, ezt már eddig is tudással, odaadással és lelkesedéssel töltötték meg. Ez az intézmény alkalmas most és a jövőben is befogadni mind vidékünk, mind a távolabbi régiók ifjait. Várnak továbbra is minden olyan fiatalt, aki gazdasági, környezetmérnöki vagy közigazgatási téren szeretné tudását gyarapítani. A szeptember 6-án kezdődött iratkozásról még senki nem késett le. Vannak még szabad helyek az említett három szakterületen, az iratkozás szeptember 15-ig tart. Hová lehet jelentkezni? Íme ajánlataik: 1. Leendő közgazdászoknak: a) Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdasága b) Vállalatgazdaság A fenti szakok mindegyike hároméves időtartamú, nappali és távoktatásban, román és magyar nyelven egyaránt. 2. Jövendőbeli környezetmérnököknek: Környezetmérnöki szakirány — négyéves képzés, nappali tagozat román és magyar nyelven 3. Közigazgatás: Nappali tagozaton és távoktatásban román és magyar nyelven, hároméves időtartammal 4. A három-, illetve négyéves alapképzésen kívül üzletkötés-fejlesztés menedzsment terén mesterképzés is folyik. Időtartama két év, nappali tagozaton, román nyelven, úgyszintén mesterképzést indítanak közigazgatási tudományok szakosodással egy- és kétéves távoktatási rendszerben román nyelven. Szeretettel várnak minden érdeklődőt. Elérhetőségek: 520064 Sepsiszentgyörgy, Stadion utca 12. szám. Telefon/fax: +(40) 267 352 805, e-mail: [email protected], honlap: https://extensii.ubbcluj.ro/sfantugheorghe. Czompó János. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 8.Székelyföld láthatósága,,A Kárpát-medencét széttagoló trianoni paktum »hiányossága«, hogy némi iróniával szólva úgymond elfelejtette betiltani az időjárás államhatárokon átívelő, de egyazon domborzati kis univerzumon belül mozgó változékonyságát, turbulenciáit” ― írta ezelőtt jó bő évvel lapunkban Kolozsi Béla... ...javasolva a magyar közszolgálati médiumoknak a változtatást, mert ezáltal a Kárpát-medence peremterületeire figyelés ,,milliók számára villantja fel magyarok lakta vidékek panorámáját, városneveit, a történelmi összekapcsolódás ívét”. A korábban magyar diplomáciát is szolgáló szerző megállapításaira ― úgy néz ki ― a döntéshozók is felfigyeltek, így a napokban örömmel újságolta el elektronikus levelében, hogy a magyarországi közszolgálati televíziókban pozitív elmozdulás érzékelhető (ezt egyébként magunk is tapasztaltuk). Szerzőnk azonban nem áll itt meg, hanem kidolgozott képi műsorkoncepciót ajánl a továbblépésre. A magyar közszolgálati televíziós programok térképes időjárás-jelentései — Magyarország és Székelyföld naponta vizuálisan érzékelhető teljessége című írásában, miután elemzi az m1 és m2 ez irányú programjainak változását, a továbblépés mikéntjét is felvázolja. Hogy a térképelemek egymásutániságában Székelyföld mint kiemelt magyar terület jelenjék meg. Reméljük, elképzelése a döntéshozók füléig is eljut, hiszen egy ilyen ,,műsorkoreográfia” — ahogy szerzőnk nevezi — nem csak a közvetlen nézői igényt elégíti ki (nevezetesen, hogy a nálunk is fogható adók időjárás-jelentései nekünk, rólunk is szóljanak), hanem egy sokkal tágabb, az együvé tartozás és identitáserősítés irányába ható eszközként is működhessen. S nem utolsósorban egy önállóságáért küzdő térség alig ismert létét mutatva fel naponta nézők millióinak. Ferencz Csaba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 8.KönyvbemutatóDaczó Árpád (Lukács atya) ferences szerzetes a Csillagőrző Egyesület meghívására a Hazatalálás előadás-sorozat keretében csütörtökön 19 órakor Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében, pénteken 19 órakor Baróton Erdővidék Múzeumában tart könyvbemutatóval egybekötött előadást Székelyföld Nagyasszonya, Babba Mária! (Csíksomlyó titkai) címmel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 8.Gólyajelöltek őszi rajtjaHamarosan újra szerencsét próbálhatnak azok a diákok, akiknek nem sikerült egyetemistává válni a nyáron. Az ingyenes helyek többnyire már akkor „elkeltek”, az őszi pótfelvételin főleg költségtérítéses helyekért lehet harcba szállni. A Sapientia Műszaki és Humántudományok Karán szeptember 10-14. között adhatják be iratcsomóikat az érdekeltek. A tandíjmentes helyeket a „sapis gólyák” már elfoglalták, költségtérítéses hely viszont minden szakon maradt. Számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás szakra 35, míg távközlés szakra 33 diák nyerhet még felvételt, informatika szakon 21, automatika és automatizált informatika szakon 14, számítástechnikán 10, mechatronikán 6 betöltetlen hely van. Kertészmérnökin még 7 diák tanulhat, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 3 üres hely van, fordító- és tolmácsképzésen 18 diák vehet még részt: magyar-angolon és magyar-románon 8-8, magyar- németen 2. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szeptember 13. és 18. között zajlanak a beiratkozások, az őszi felvételi vizsgákra szeptember 20-25-e között kerül sor. A magyarul tanuló diákok számára 6-6 tandíjas hely maradt rendezői, illetve látványtervezői alapképzésen, mozgásművészeten pedig két, szintén költségtérítéses hely van. Zenepedagógia szakra még 5 diák nyerhet felvételt. A Beszéd és nyelvezet az előadás-művészetben című mesterképzőre nem szerveztek nyári felvételit, itt 10 tandíjas hely vár a diákokra, a doktori iskolában 5 diák ingyen, 5 költségtérítésesen gyarapíthatja tudását. Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 8.Tőkés László EP-alelnök leváltását kérte Corina CreţuTőkés László EP-alelnök leváltását kérte az Európai Parlament plénumában Corina Creţu EP-képviselő, arra hivatkozva, hogy megválasztása óta Tőkés csak felerősítette szélsőséges és sovén üzeneteit. „Lassan három hónapja annak, hogy az Európai Parlament alelnökei között van Tőkés László is. Vitatott megválasztása óta Tőkés, sajnos, beigazolta félelmeinket. Felhívtuk a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek az etnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójának és a viszály szítójának megválasztásával járnak egy olyan közegben, amelyben az Európai Unió új tagállamai a múlt sebeinek beforrasztására és az egyesült Európa szellemében való megbékülésre törekszünk” – jelentette ki Corina Creţu a Strasbourgban ülésező Európai Parlament plénumában A Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője, aki az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának alelnöki tisztségét tölti be, elmondta: Tőkés László EP-elelnöki megválasztása óta felerősítette szélsőséges és sovén üzeneteit, az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében utcai megmozdulásra buzdította az embereket. Mindez súlyos támadás egy európai uniós tagállam területi integritása ellen. „Figyelembe véve az európai értékek és normák elleni magatartását, kérem Tőkés László úr EP-alelnöki tisztségéből való leváltásának megvitatását” – összegzett Corina Creţu EP-képviselő. A PSD már korábban bejelentette, hogy Tőkésnek az alelnöki tisztségből való visszahívását kéri, amikor az EP-alelnök a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen azt mondta: ha egy olyan mikrorégió, mint Koszovó, kivívta autonómiáját, ugyanez Székelyföldön is lehetséges volna, és, ha szükséges, a székelységnek utcára kell vonulnia. A PSD szerint Tőkés álláspontja Románia államiságát veszélyezteti, és nem csupán Románia, de egész Európa számára veszélyt jelent. Az Európai Parlamentben egyébként eddig egyetlen alelnököt sem váltották le, és soha sem cserélték le tisztségéből mandátumának lejárta előtt. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 8.PKE: nyitás több téren isÖtvenezer dollárral támogatta a PKE-t egy ausztráliai magyar vállalkozó. Az egyetemen azonban nem ez az egyetlen fejlesztés. A továbbiakról is beszámolt ma a rektor. János-Szatmári Szabolcs szerint nagyon nyitnak. Várják Schmitt Pált is a Partiumi Keresztény Egyetemre, de főleg a leendő hallgatókat – ez utóbbiaknak szóló számos információval szolgált mai nagyváradi tájékoztatóján János-Szatmári Szabolcs rektor. Elmondta: a PKE-t az utóbbi hónapokban több szempontból is korszerűsítették. Teljesen felújították például a számítógéppakrot. Ezt egy ausztráliai magyar vállalkozó, Pető Árpád finanszírozta 50.000 dollárral, s mint megtudtuk, az egyetem a jövőben is együttműködésre számít vele. (A Budapestről elszármazott Pető egyébként már többször járt a PKE-n, s a tanintézet elnöki tisztét is betöltő Tőkés László barátja – szerk. megj.) Emellett a kollégium egy részét is felújították mostanra, s néhány új tantermet is kialakítottak. A kollégium és az egyetem teljes területén ingyenes, vezeték nélküli netkapcsolat áll a hallgatók rendelkezésére. Az egyetemi könyvtárat is tovább bővítették. Célközönség bemérve Ilyen újdonságokkal is várja tehát idén a beiratkozókat a PKE. Mint a rektor elmondta idéntől nagymérvű nyitást vezetnek be a célközönségükkel kapcsolatban is. Ennek lényege, hogy már nem csak és nem hangsúlyozottan a frissen érettségizett hallgatókra számítanak, hanem lényegében minden korosztályra. Az őszi pótfelvételikre szeptember 13-23 között lehet beiratkozni. Az alapképzés esetén vannak még betöltetlen tandíjmentes és tandíjas szakok is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban fontos adalék, hogy a tandíjkötelezettség csak az első évre szól, utána ettől meg lehet szabadulni – a hallgatókat ugyanis tanulmányi eredményeik alapján újrarangsorolják. Emellett a fizetők is jogosultak bármilyen ösztöndíjra. A PKE egyébként idén nem emelt tandíjat. Mesterképzésre is lesz pótfelvételi idén is. Itt csak péntekenként és szombatonként lesz oktatás, s már csak tandíjas helyek maradtak. Ám a mesterizőknek létezik az úgynevezett tandíjtámogatási ösztöndíj, amely révén a hallgatói költségek mintegy fele kiváltható. Rengeteg további infó a honlapjukon: https://www.partium.ro. Akkreditálások Folytatódik közben a PKE szakjainak akkreditálása is. János-Szatmári Szabolcs elmondta: a turisztikát, a reklámgrafikát, az angol-románt és a zene szakot végzettek immár Váradon államvizsgázhatnak, mégpedig a magyar nyelvű vizsga előtt is megnyílt az út. Jövőre már a vizsgabizottság is csak a PKE képviselőiből áll majd, az eddigi átmeneti, monitorizálási időszak letelte után. A mostani akkredtitálások után jön a román, illetve a szociológia szakok állami elismertetése. Az egyetemen minden olyan szak akkreditált már egyébként, amelyik eddig teljesítette ennek időbeni feltételeit. A tanintézet ősszel jubilál is: jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola 20 éve jött létre, a PKEpedig idén 10 éves. Ezt egész ősszel különfélre rendezvényekkel ünneplik majd meg. Nincs pénz. De lesz? A rektor többször kitért tájékoztatóján arra, hogy a gazdasági válság megmutatkozik a felsőoktatásban is, s ők igyekeznek olyan lehetőségeket biztosítani a hallgatóknak, hogy a krízis miatti vékonypénzűség közepette minél kevesebbet vonjanak el, sőt, inkább támogassák őket. Ennek kapcsán azt tudakoltuk a tanintézet vezetőjétől, a magyarországi úgynevezett nemzetpolitikai fordulat érezhető-e már a PKE-n – azaz egyszerűbben fogalmazva több pénze van-e már az egyetemnek Budapestről. János-Szatmári Szabolcs így válaszolt: még nem, mivel “még az előző költségvetési évben vannak” – viszont “arra lehet számítani, hogy a következőkben nagyobb lesz a PKE-nak jutó támogatás is”. A pénzek jórészét az egyetem új szárnyának felépítésére akarják majd fordítani, a rektor szerint “ez az abszolut prioritás”. A tanintézet időközben nemzetközi szinteken is pályázik pénzekre, részt vesz ugyanakkor számos nemzetközi projektben. Fut például az ERASMUS program itt is, a jövő héten pedig a rektor Hollandiában ír alá majd egyezményt ennek a további bővítéséről. Emellett a PKE egy több államot felölelő, kárpát-medencei ösztöndíj-programot is szeretne beindíttatni. erdon.ro 2010. szeptember 8.A második bécsi döntésre emlékeztekÉszak-Erdély felszabadulásának 70. évfordulója alkalmából ifj. Tompó László magyarországi történész előadását hallgathatták meg azok, akik eljöttek a váradi Gekkó kávézó alagsorába. A kedd esti előadást, mely a második bécsi döntésről, illetve Horthy Miklós kormányzó Észak-Erdélybe történő bevonulásáról szólt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezte, s egy Partiumot és Erdélyt átfogó előadássorozat része. Mindezzel a közelmúltban autóbalesetben elhunyt két székesfehérvári tagjukra is emlékeztek. Álláspont Lokodi Ferenc, a HVIM váradi és erdélyi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. „Bízzunk abban, hogy az a katartikus pillanat, mely megvalósult Horthy Miklós által, egy töténelmi pillanatban ismét megvalósul” – mondta. A történész a több mint kétórás előadás elején kifejtette, a magyar történelem „cionista erők hatalma révén nem adja meg a megfelelő jelentőséget” a második bécsi döntésnek, melynek során Magyarország visszakapta Erdélyt, s „még magukat nemzetinek nevező tanárok is” úgy tanítanak erről, mint a II. világháború periódusáról. Az, hogy a jelenlegi magyar történelem tankönyvekben Erdélyt nem a magyar birodalom részének tekintik, illetve nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a XX. századi magyar történelem legdicsőségesebb időszakának, nem más, mint „szellemi genocídium”, hangzott el. Ifj. Tompó László szerint magához a trianoni döntéshez is cionista és szabadkőműves erők együttműködése vezetett, illetve az általuk fellázított nemzetiségi vezetők propagandája. „Jobb sorsot érdemel” A második bécsi döntést a Magyarország és Olaszország között 1927-től kialalkult baráti viszony előzte meg, hangzott el. Benito Mussolini 1928-ban azt nyilatkozza, hogy Magyarország számíhat Olaszország barátságára, a trianoni szerződéssel kapcsolatban pedig, hogy „Magyarország jobb sorsot érdemel”. Bár Magyarország megpróbálja a nagyhatalmak segítsége nélkül visszakapni Erdélyt, végül a második bécsi döntés Mussolini és Hitler közreműködésével valósul meg, mondta a történész. Az előadás során az első és a második bécsi döntés részleteiről is szó esett, illetve azokról az irodalmi alkotásokról, melyeket Horthy Erdélybe történő bevonulása ihletett. erdon.ro 2010. szeptember 8.15 éves a Nagybánya Tájképfestő Telep„A tájfestés komolysága és felelőssége mögött ma is gyakran ott a példa, a modell, a százéves Nagybánya figyelmeztetése: minőségközpontúságra, tiszta művészi etikára, messze néző célokra utalva.” – Sümegi György Idén, 2010. szeptember 12-én jubilál a Nagybánya Tájképfestő Telep. A 15. évforduló alkalmából hálaadó istentiszteletre és templomi ünnepélyre kerül sor 17 órától a felsőbányai református templomban, valamint 18.30 órától nyitják meg a jubileumi kiállítást a felsőbányai RMDSZ-székházban. A Nagybányai Művesztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és Lugosi Mihály akkori helybéli lelkipásztor. Ezáltal az Egyházkerület, a szervezők és a résztvevők vállalták azt a kulturális missziót, amit az erre hivatott és megfelelő eszközökkel rendelkező intézmények évtizedek óta elhanyagoltak: a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és tovább éltetését, valamint a Kárpát-medence magyar es más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartást. Az első együttlét várakozáson felül sikeresnek bizonyult. Ezen felbuzdulva és az esemény rendkívüli jelentőségének tudatában a szervezők javasolták a telep állandósítását, hogy a látványból kiinduló Kárpát-medencei művészek részére, akik a kitűzött célokat is vállalják, anyagi és szellemi támogatás nyújtva, megfelelő alkotási körülményeket biztosítsanak. Négy év után, az ezredfordulón pedig Felsőbányára költözött a festőtelep. A régi hagyományt folytató képzőművészeti tábor – változott helyen – új hagyományt teremtett. Ennek érkeztünk el a 15. évfordulójára. Az elmúlt másfél évtizedben nyolc országból több mint hetven különböző korú és felfogású művész dolgozott családias légkörben a telepen, hozzávetőlegesen mintegy háromszáz munkát ajánlva fel három képtár részére. Ezek az alkotások megtekinthetőek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi Székházában, továbbá a felsőbányai és a nagybányai RMDSZ-székházakban. Ebből az anyagból külföldön eddig húsz, belföldön pedig harminc kiállítást rendeztek. A Nagybánya Tájképfestő Telep évek óta rendszeres kapcsolatban áll a Szentendrei Régi Művészteleppel: tapasztalatcseréket, művésztalálkozókat szerveznek és kölcsönösen meghívják egymás képzőművészeit alkotótáboraikba. A Nagybánya Tájképfestő Telep egyúttal szellemi alkotóműhely szerepét is felvállalta: a nagybányai festészet eddigi történetét, hagyománytereremtő szerepét, valamint a kortárs képzőművészet aktuális problémáit – jeles előadók bevonásával – elméleti síkon is megvitatják. Véső Ágoston az elmúlt másfél évtizedről eképpen vall: „A tizenöt éves munkásságunk legjelentősebb erdményének nem elsősorban az elkészült alkotásainkat, hanem a példamutatást, az értékes kulturális hagyományaink megőrzését, és ennek továbbéltetésére kifejtett erőkifejtésünket tartom. Igényeljük a nívót a kultúra minden területén, mert az igazi művészet által az ember több és jobb lesz. Az igazi művészet út az Istenhez.” Ennek szellemében hívjuk Önöket a 2010. szeptember 12-én du. 5 órakor sorra kerülő, a Nagybánya Tájképfestő Telep 15. évfordulója alkalmából tartandó hálaadó istentiszteletre és templomi ünnepélyre a felsőbányai református templomba, ezt követően pedig a Jubileumi kiállítás megnyitójára,a felsőbányai RMDSZ-székházba. erdon.ro 2010. szeptember 8.Felgyújtották az RMDSZ autójátIsmeretlen tettesek felgyújtották az RMDSZ tulajdonában levő egyik hivatali személygépkocsit Marosvásárhelyen. A rendőrség kiszállt a helyszínre, és nyomoz az ügyben. Az RMDSZ elnöki hivatalának igazgatója, Szepessy László használta azt a gépkocsit, amelyben ismeretlen tettesek már korábban is kárt okoztak, például kivágták a gumijait, vagy savval öntötték le. Tegnapra virradó éjszaka kettő és három óra között Szepessy László lakása közelében gyújtották fel az autót, amelyről a lángok átterjedtek a mellette parkoló gépkocsira is, szerencsére az időben érkező tűzoltóknak sikerült megakadályozniuk a tűz továbbterjedését. Szepessy László lapunk érdeklődésére elmondta, elég furcsa lenne a véletlennel magyarázni, hogy éppen az általa használt gépkocsit rongálták meg többször is az utóbbi hónapokban. Az elnöki hivatal igazgatója úgy véli, a tettesek megfélemlítési szándékkal követték el tettüket. Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 8.Terényi Edét köszöntöttékA Quadro Galériában kiállítással és koncerttel köszöntötték szeptember 6-án, hétfő este barátai és tisztelői a hetvenöt éves Terényi Edét, Kolozsvár és Erdély művészetének egyik fontos egyéniségét. „Harminchét évesen találkoztam először életemben Dante Alighieri elbűvölő és lebilincselő alkotásával, az Isteni Színjátékkal. Azóta akarva akaratlanul ennek a műnek a hatása alatt élek, mintha Dante vezetne engem a világban, éppen úgy ahogy Vergilius vezette őt az alvilág különböző fokozatain keresztül” – mondta el lapunknak az ünnepelt zeneszerző, muzikológus, akinek ezúttal a grafikáit is láthatták az egybegyűltek. A grafikus zenész A tárlatnyitón az érdeklődők a művész – Dante Alighieri Isteni Színjátéka által ihletett – Dantesca című grafikasorozat darabjait, valamint a Dante kertjében című sorozat grafikáit tekintették meg. „Sokan kérdezték tőlem, hogy miért épp az alvilági témákat festem és miért nincsenek bennük emberi alakok. Nos, úgy érzem, hogy az alvilág sokkal színesebb, sokkal több benne a művészi fantázia. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a helyszínek érzéki megjelenítése, alakok nélkül, vagy azok gondolati megragadása a grafika eszközeivel, sokkal érdekesebb” – magyarázta Terényi a Quadro Galériában látható munkáival kapcsolatban. „Miután megszületett ennek az ünnepi kiállításnak az ötlete, elkezdtünk reprodukciók után keresgélni, amelyek alapján összeállítottuk volna az eredeti képanyagot. Így találtam rá több olyan grafikára is, amelyek nem képezték eredetileg a kiállítási anyag részét, viszont úgy éreztem, hogy ezeket is föltétlenül ki kell állítanunk, hisz egy különleges úton járó művészről van szó. Mind művészi koncepciója, mind pedig anyagkezelése egyszeri és megismételhetetlen. Szuggesztív erőt árasztó munkákról van szó” – méltatta a művészt Székely–Sebestyén György, a Quadró Galéria vezetője. A zeneszerző grafikus Az ünnepi megnyitóra ellátogató, érdeklődő közönségnek valódi összművészeti élményben lehetett része: a tárlatnyitó egyik fénypontját ugyanis a New York-i Forte Duó előadása jelentette. Az Artur Kaganovsky és Szilveszter Kaganovsky Eszter zenészpáros Terényi Ede szerzeményeket adott elő hegedűn és brácsán. Az alkalomra összegyűltek, a szakmabeli valamint a művész baráti társasága és egy pohár borral koccintva köszöntötték a 75 éves művészt. Az érdeklődők a kiállítást szeptember 17-ig tekinthetik meg hétköznaponként 11 és 18 óra között. Hetvenöt év a művészetek szolgálatában Terényi Ede 1935-ben született Marosvásárhelyen. Zeneszerző, muzikológus és 1958-tól a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára, ahol zeneszerzést, összhangzattant, ellenponttant valamint zenedramaturgiát tanít. 1983-tól a zenetudományok doktora, kutatási területe: a modern zene harmónia elmélete, az európai zene generációs fejlődés-spirálja, a zenedramaturgia operai és szimfonikus zenei területen. Tagja a Román és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Több rangos kitűntetésben is részesült, mint a Román Akadémia George Enescu díja (1980), Bartók-Pásztory díj (1994), a Román Zeneszerzők díja (1974, 1978), Erkel-díj (2001) Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 8.No comment„Az ő romanizálásuk és a mi magyarosításunk hasonló minta szerint folyt: az iskolapadban és a templomban.” Néhány nappal ezelőtt, egy este levelem érkezett az interneten. Korábban egyik, a Népszabadságban is megjelent, a kölcsönös (szimmetrikus) kétnyelvűségről szóló írásomhoz Harrach Gábor történész is hozzászólt. A vitára Till Johann, aki ma már egyidejűleg a németországi Wending és a magyarországi Ófalu lakója, félig német, félig magyar nyelven írt magánlevélben reagált. Írásának magyar nyelvű része a romániai magyar olvasó érdeklődésére is számot tarthat. Ide másolom. „Sehr geehrter Herr Bíró! (...) Nagyon sok találó megállapítása mellett egy pontban nem értek egyet Önnel. »Magyarországon nem folyt a szomszédos államokban gyakorolthoz mérhető erőszakos beolvasztás« – írja Ön. Talán elég, ha az erőszakos névmagyarosítási pressziókra mutatok a múlt század elejétől kezdődően egészen a második világháború végéig. Nekünk ófalui sváb iskolásoknak még az 1950-es években is könyörtelen és számunkra érthetetlen büntetés járt, ha anyanyelvünkön beszéltünk az iskolában egymással. Még a szünetben az iskolaudvaron is meg volt tiltva és a hazamenő úton is. Ha elkaptak a tanítók vagy elárult valaki, több százszor le kellett másnapra írnunk a következő mondatot: »Az iskolában magyarul kell beszélni!« Ismétlés esetén mindig százzal nőtt a penzum. Ez az »önkéntes« asszimiláció »erőszakmentes« magyar változata. Ha időnként a szomszéd (1945 után ránk telepített) magyarrá vált falvakban jártunk és a magyarok meghallották, hogy németül beszélünk, »Magyar kenyeret esztek, beszéljetek magyarul!« hangzott gyakorta az imperatívusz. Kollektív kiszolgáltatottak voltunk. Így némultunk el mi, megmaradt németek, svábok sorban Magyarországon, megtagadva (...) anyanyelvünket, később még legszívesebben származásunkat is. Vajon miért nem beszéltem a Tolna megyei sváb Mucsiból származó Müller Imre osztálytársammal, akivel négy évig Pannonhalmán kollégiumban is együtt laktam, négy év alatt egyetlen német szót sem? Mert melyik gyermek akarna a stigmatizáltak, a kicsúfoltak, a megalázottak körébe tartozni? Aki közülünk élni és fejlődni akart, aki »feljebb« törekedett, annak »...nem maradt más menedékül, mint az önkéntes asszimiláció, menekülés a többségi létbe«, írja nagyon jó elemzéssel Bíró úr. Így volt. Pontosan így. Mivel mi egy hegyvidékes, rosszul elérhető faluban laktunk, ahova magyar földigénylők 1945 után nem jöttek, minket nem űztek ki, maradhattunk, és egyike lehettünk azon kevés német falunak, melyben az ott lakó németeknek nem kellett helyet csinálniuk magyar honfitársaiknak. Ezért falumban anyanyelvünk használata is sokáig homogén maradt. De ma már szülőfalumban is csak a hatvan év fölöttiek beszélnek németül. Nyilvánosan ők sem. A magyarországi németek sorsa e vonatkozásban is nagyon hasonlít a moldvai csángókéhoz. Az ő romanizálásuk és a mi magyarosításunk hasonló minta szerint folyt: az iskolapadban és a templomban. Ma ilyen praxis persze alig található hazánkban. Ma, mikor eltűntünk, mindent szabad. Ma lassan sikk németnek lenni (ha nincs éppen árpádsávos jobbik a környéken). Hosszú ez a Geschichte és a végén nincs happy end. (...) Azért írtam Önnek Bíró úr, mert láttam, hogy Ön nem »benti magyar« és mint ilyen reméltem, más a rálátása a nemzetiségi és történelmi kérdésekre. Ami az elmúlt húsz év alatt hazánkban elszomorít, hogy a liberálisabb légkör ellenére, nem lehet otthon e kérdésekben senkivel vitába kezdeni. Számtalan kísérletem tapasztalata gyanánt állapíthatom meg: reménytelen. Nincs értelme. A belátás betonszilárd képtelenségébe ütközik az ember, úgy a képzett, mint az egyszerű embereknél. Ez szomorít és elkeserít, mert egyre inkább leszűkíti magyar baráti körömet. Talán megért? Tisztelettel üdvözlöm: Dr. Till Johann U. i.: Keresztnevünk anyanyelvi (német) változatát 1890-1990-ig nem használhattuk hazánkban hivatalosan, anyakönyvileg sem. Ma igen, de nem kéri már senki. »A jó német az, aki magyar«, ironizált mindig egy nem régen meghalt honfitársam.” Eddig a levél magyarul íródott részlete. No comment. Bíró Béla. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 9.Berszán Lajos, a csángóföldi iskolaalapító pap (Búcsú Zágonban könyvbemutatóval)Kettős ünnepre gyűltek össze tegnap a zágoniak: a katolikus templomban megtartották a 188. búcsút, az ünnepi szentmisét követően pedig ismertették a zágoni születésű Berszán Lajos atya életútját és a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum tizenöt évét bemutató könyvet. Katolikusok, reformátusok, sőt, ortodoxok is hallgatták Kádár István lelkész prédikációját, majd imádkoztak a templomban eddig szolgált 25 lelkipásztorért is, közülük tizenheten már visszaadták lelküket Teremtőjüknek. Berszán Lajos Zágon szülötte, de papként sosem szolgált a faluban. Kisgyermekként apa nélkül maradt, így az akkori plébánost tekintette szellemi vezetőjének, apjának — talán ez vezette a papi pályára is. A kommunizmus legdühöngőbb időszakában végezte papi tanulmányait, majd több templomban is szolgált. Életműve gyöngyszeme a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, tizenöt évvel ezelőtt alapította, járta végig az iskolaindítás nehézségeit. Mára bebizonyosodott, az iskola a csángók, az erdélyi magyarság megmaradásának egyik biztosítéka. Erről a fáradhatatlan munkáról szólt a könyvet méltatva Kis József polgármester, majd Berszán Lajosról, a zágoniak pap bácsijáról vallott néhány diákja. Kedves, de szigorú, mindig megbocsátó és mindenre ráérő papról, tanárról, nevelőről, példaképről szóltak a visszaemlékezők. A kötet szerzője, Balog László munkája indítékaként említette, hogy az iskolaalapítás óta eltelt 15 év a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb civil kurázsi, amit mindenképpen meg kell örökíteni, példaként hátrahagyni a jövő nemzedékeinek. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 9.A morzsagyűjtő asszonyA kommandói Szabó Mária neve egyre tágabb körökben válik ismertté: nem csak faluja monográfiaírójaként, az egykori kisvasutas település falumúzeumának megálmodójaként és egyszemélyes mindeneseként — aki, ha kell, még a szemétdombról is összeszedi a kacatnak vélt, szemétlapátra került régi fotográfiákat —, hanem olyan, a székely falvak múltját eleven tekintettel figyelő, konferenciákra járó, önmagát folyamatosan képző helytörténészként is, aki felkérésre kimerészkedik saját felségvizéről, és könyvet ír egy másik, szomszédos, orbaiszéki településről is. Mert Szabó Mária, noha nem ismerte avatottként Csomakőrös múltját, jelenét, nem utasította el a 2008-ban érkezett felkérést, és elkezdte összeállítani Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujának monográfiáját. S hogy adatait minél pontosabban, illetve hitelesebb forrásból gyűjtse össze, attól sem riadt vissza, hogy levéltárakban, illetve a Széchenyi Könyvtárban kutakodjék. Idén megjelent az ,,értékmentő” asszony újabb műve: a Csomakőrös című falumonográfiát négyszáz példányban adta ki a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó, a kötet megjelenését a csomakőrösi közbirtokosság igen tekintélyes anyagi támogatása tette lehetővé. De ennél többről van szó: miként a szerző az előszóban fogalmaz, Tóth Árpád, a közbirtokosság elnöke az adatok és a fényképek összegyűjtésében is segített, s maguk a kőrösi emberek, adatközlők is szívvel-lélekkel mellé álltak, nagy szeretettel fogadták. ,,Véleményem szerint fontos minden településről monográfiát készíteni, hiszen ideje, hogy visszaállítsuk a monográfiaírás tisztességét. Hátralevő életem fő célja, hogy maradandó emléket állítsak minden lehetséges módon szülőföldemnek, Székelyföldnek” — írja ,,hivatásáról” Szabó Mária, egykori székely határőr katonacsaládok sarjaként, szlovák leánynevű (Biloklávek) asszonyként a Csomakőrös-monográfia előszavában. Nem egy ,,szokványos” monográfiát írt, ugyanis nem elégszik meg száraz tények közlésével, azt szereti, ,,ha lelke van annak, amit leírok”. És ehhez következetességgel, megszállottan gyűjt össze ,,minden kicsi kenyérmorzsát”. A két és fél éves gyűjtőmunka, szerkesztés, kötetbe foglalás során Szabó Mária felhasználta többek között a csomakőrösi református egyház jegyzőkönyveit, dokumentumok másolata, számos régi fotó került a témakörök szerint összeállított leírásba. A falu életéről szóló fejezetben például azt írja, Kőrös a XX. század elejéig a szitás mesterségről volt híres, a szitakötésről először 1675-ben tesznek említést. Kétségtelen, hogy a helytörténeti adalékok feltérképezése, illetve egymás mellé illesztése jelenti a könyv erősségét, az, hogy bemutatja Csomakőröst, a faluközösséget, ahogy ott éltek és élnek. — Ez a kötet kihívás volt számomra, hogy nem csak a sajátomról, hanem más faluról is össze tudok állítani egy monográfiát — magyarázza, csendesen hozzátéve, hogy sokszor alkalmival, ,,integetővel” utazott Kommandóról Csomakőrösre, mert nincs autója, a buszjárat pedig kevés, de mennie kellett, mert az emberekkel sokat kellett beszélgetni. ,,Úgy érzem, ezzel is tettem egy kicsit Háromszékért” — összegez Szabó Mária, aki természetesen továbbra is fő munkáján, Kommandó részletes helytörténeti feltérképezésén dolgozik. Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 9.Diákotthon épül Csaba atya középiskolásainak GyergyószentmiklósonKözépiskolás diákoknak épít bentlakásos otthont Gyergyószentmiklóson a dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az épület jövő tavaszra készül el, az új tanévet már itt kezdheti 50 középiskolás. A Gyergyói-medencében 300 gyereket segít a Szent Ferenc Alapítvány. A nehéz körülmények között élő diákok iskola után a napköziben ebédelhetnek és tanulhatnak. Tanulgatnak, mi biztatjuk őket. Ha szeretnének továbbmenni IX-XII-be, akkor itt, a Gyergyói-medencében, bent Gyergyószentmiklóson ez az otthon azt a célt szolgálná, hogy ez a réteg, aki mostanig nem jutott el soha a kilencedikbe, ha most eljut, akkor lehetősége lesz leérettségizni – részletezi atyjuk, Böjte Csaba OFM. Duna Tv. Erdély.ma 2010. szeptember 9.Badea a magyarországi kisebbségi törvényrőlA magyarországi kisebbségi törvény módosításának újratárgyalását szándékszik a magyar–román kormányközi bizottság napirendjére felvétetni Viorel Badea demokrata-liberális párti (PDL) szenátor, a külpolitikai bizottság elnöke. Állhatatos módon kérni fogjuk a kisebbségi törvény megváltoztatását, hogy ne alakulhassanak ki olyan mesterséges jellegű önkormányzatok, amelyek nem képviselik megfelelően a magyarországi román kisebbséget – jelentette ki a politikus. Badea a magyarországi román közösségek képviselőivel való találkozóját követően értesült az etno-business nevezetű jelenségről, amelynek kiemelkedő példájaként a más etnikumok által irányított, budapesti román önkormányzatot említette. Badea javasolta a PD-L szenátori csoportjának, hogy a határmenti települések honatyái legalább kéthavonta találkozzanak a magyarországi román közösségek képviselőivel. Mindemellett a politikus tiszteletbeli tanácsost nevezne ki a parlamentben, aki a magyarországi román kisebbség által kijelölt személy lenne, s heti rendszerességgel beszámolhatna közösségének problémáiról. Totka László. Szabadság (Kolozsvár) 2010. szeptember 9.Martonyi: az EU-elnökség össznemzeti ügy(MTI) – Össznemzeti összefogásra, egyetértésre van szükség ahhoz, hogy az ország megfelelő színvonalon elláthassa az EU- elnökség feladatait – mondta Martonyi János magyar külügyminiszter az Országgyűlés EU- elnökségi munkacsoportjának ülése után. A külügyminiszter a fideszes és MSZP-s társelnöklettel tartott ülésről szólva újságíróknak azt mondta: alapvető integrációs kérdésekben vannak véleménykülönbségek, de az elnökségi feladat sikeres ellátása ügyében "úgy érzékeltem, valamennyi párt képviselői között egyetértés áll fenn". Egyetértés van abban, hogy az EU-elnökség össznemzeti ügy, hiszen az egész ország sikeréről vagy sikertelenségéről lehet szó – tette hozzá. Az unióval összefüggésben a kormány és az ellenzék között a legtöbb kérdésben egyetértés van, van azonban olyan politikai párt, amelyik nem osztja az erősebb, egységesebb Európa tételét, és olyan, amelyik kevésbé nézi jó szemmel a gazdaságpolitika erőteljesebb koordinációját – mondta a külgyminiszter az MTI kérdésére válaszolva. A legfontosabb magyar érdek szerinte az, hogy Európa erősödjön, sikeresebbé és egységesebbé váljon, ezért – hangsúlyozta – a magyar EU-elnökség fő célja ennek segítése. Úgy fogalmazott, hogy "a magyar és az európai érdekek most nagyon jelentős mértékben egybeesnek". Ezek között említette a kilábalást a gazdasági válságból, a növekedést, a munkahelyteremtést, továbbá a jelenlegi agrár-, kohéziós és energiapolitika fenntartását. Arról is beszélt, hogy léteznek különleges magyar megfontolások, amelyeket "természetesen érvényesítenünk kell", de elsősorban olyan érvrendszerrel, amely beilleszti a magyar szempontokat az EU- integrációs érdekek rendszerébe. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 9.Sokaknak világítottunkPénteken délután 6 órai kezdettel kettős könyvbemutatóra kerül sor a Bernády Házban. Dr. Nagy Lajos és dr. Bárányi Ildikó megszerkesztette a Marosvásárhelyen 1959-ben és 1960-ban végzett orvosok és gyógyszerészek fél évszázados visszaemlékezéseit tartalmazó köteteket, Múló évek sodrásában, illetve Sokaknak világítottunk címen. A több mint 150 visszaemlékezést tartalmazó két kötet bemutatójának házigazdái dr. Bárányi Ferenc és dr. Szász István Tas. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 9.Heten tesznek örökfogadalmat CsíksomlyónHárom esztendő után újra örökfogadalomra kerül sor ma a csíksomlyói kegytemplomban. Hét fiatal ferences kötelezi el magát Isten szolgálatában, Istennek szentelve életüket. „A világban tapasztalható kísértések ellen menekülsz? Félsz a kinti élettől? Vonz egyik-másik testvér élete? Szeretnél jó közösségben élni? Mindez elindulásra nem rossz, de tökéletlen, és nem elég ahhoz, hogy itt maradj. Egyedül a Szentháromság Istenért szabad itt maradni” – olvasható a ferencesek noviciátusi szabálykönyvében, akárcsak az, hogy: „A szerzetesnek az a szakmája, hogy egyedül Istent keresse és szeresse úgy, hogy ő nem lehet soha senkinek a tulajdona, kizárólag Krisztusé, és neki sem lehet senkije, hanem mindig azoké, akiknek őt Isten ajándékozza.” Heten vállalják most mindezt, örökfogadalmat téve, szegénységet, engedelmességet és szüzességet fogadva. Szerzetesi élet Erdélyben is nagy múltja és sok követője volt Assisi Szent Ferencnek. Szászvároson már a XIII., Csíksomlyón a XIV. század végétől voltak ferences testvérek. Jelenleg az erdélyi ferencesek táborát ötven szerzetes alkotja a csíksomlyói, szárhegyi, esztelneki, brassói, udvarhelyi, kolozsvári, dési, kaplonyi és szászsebesi kolostorokban. A kommunizmus évei igen megtizedelték az utánpótlást, ezért nagy öröm, hogy újra a lehetőség mellé igény is társult, fiatalok szeretnének szerzetesek lenni. A ferences életbe való betekintést a jelöltség, illetve a noviciátus egy-egy éve követi, amely után egy évre szóló fogadalmat tesz a fiatal szerzetes, melyet legalább még kétszer meg kell újítania, hogy az örökfogadalom letételéig eljusson. „Teljesen elkötelezem magam, életemet Istennek szentelem” – ezt mondja ki az örökfogadalmat tevő, amelyre Isten részéről a válasz az ígéret, vagyis az örök élet. Mivel új emberré lesz a fiatal szerzetes, a noviciátus kezdetén, a rend ruhájába való beöltözéskor új nevet vesz fel, az örökfogadalom letételével pedig a ferences rend teljes jogú tagjává válik. A szerzetesi élet egy új és egészen más minőségű élet. Aki ezt éli, megváltozik, átértékelődik számára a szülőkkel, a rokonokkal, a barátokkal való viszonya. Más értéket nyer a külvilággal, az anyagiakkal való kapcsolata is. Nincs tulajdona, még az imakönyv sem sajátja a szerzetesnek, csupán ő használja. A ferences rend hivatalos neve: Kisebb Testvérek Rendje – Ordo Fratrum Minorum (OFM). Csak a nép nevezte el barátoknak, illetve az alapítójukról ferenceseknek. Életformájukat az alapító, Assisi Szent Ferenc a Regulában így jelölte meg: „Kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát, és éljenek engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban.” Ezt vállalja most az örökfogadalom által az a hét fiatal, akik különböző helyekről érkezve, különböző életeket cserélnek Istennek szentelt életre. Az örökfogadalom-tevők gondolatai Guzranyi Antal Csaba, fr. Péter: Isten hívására jöttem a rendbe, amit nem köthetek egy konkrét, rendkívüli eseményhez, hanem inkább csendes, lassú felismeréshez. Olvasva Szent Ferenc írásait, reguláját, azt mondtam, ezt én is meg kell hogy éljem. Licz Csaba Zsolt, fr. Tamás: Úgy indultam el a szerzetesi életre, hogy egész életemet szerzetesként akarom leélni. Voltak hivatásbeli megingások, de hála Istennek, az Úr mindig megerősített. Számomra az örökfogadalom szívből jövő megerősítése annak, hogy ezt az életet vállalni akarom. István Imre, fr. Imre: Régebb elég gyakran jártam a csíksomlyói kegytemplomban, s láttam az ott élő barátokat. Hallgattam az igehirdetésüket, a prédikációikat, és lassan kezdtem érdeklődni ezen élet után. Miután megismertem a ferences közösséget, éreztem, hogy ez az én utam, vagyis az én Úrhoz vezető utam. Puvák Antal, fr. Marián: Valami többre vágytam ahhoz, hogy az életem teljesebb legyen. Az egyik ferences testvértől bátorítást kaptam, hogy menjek el Csíksomlyóra, és nézzem meg belülről, hogyan élnek a ferencesek. El is mentem, és ott egész otthonosan éreztem magam, lelkesedés fogott el ezen életforma iránt. Ez a lelkesedés máig is bennem van, és tudom, hogy ez az, amit élnem kell. Az örökfogadalom számomra végleges döntés, amely mögött nagy szabadság van. Ahhoz, hogy valaki meghallja az Isten szavát, nem nagy dolgokra van szüksége, hanem békességre és csendre. Isten hívására az örökfogadalmam által válaszolok, Isten pedig az ő igenjével megerősíti az én fogadalmamat. Kiss Sándor, fr. Kamill: A ferences rendbe való belépésem után a Gondviselés megajándékozott egy különös betegséggel, agydaganattal, ami jobb oldali bénulást okozott. 2006 januárjában átestem egy agyműtéten, aminek következtében újra meg kellett tanuljak járni. A betegségem kapcsán megértettem, mennyire fontos a lelki vezetés. Mert ha nem lett volna mellettem a lelki vezetőm, akinek a segítségével az egyes kérdéseket a helyére tudtam tenni, akkor most nem itt tartanék. Tehát nemcsak nekünk, szerzeteseknek fontos a lelki vezetés, hanem minden egyes embernek is. Főcze Imre, fr. Bonaventura: Számomra sokat jelent, hogyha egy közösséghez tartozok. Ez az örökfogadalom által fog leginkább megvalósulni, amely teljes elköteleződést jelent az iránt, aki engem meghívott, akit úgy szólíthatok, hogy: Abba! Atyám! Ahogy egyre inkább megtapasztalom a jó Isten szeretetét, érzem, hogy az ő gyermeke vagyok, kisebb testvér. Mi pedig úgy vagyunk egymás testvérei, ha ő mindannyiunknak a mennyei Atyánk. Sebestyén Antal, fr. Albert: Életemben 1998 őszén állt be változás, amikor egy átdorbézolt éjszaka után, reggel 4 órakor kiálltam az erkélyre, és elkezdtem kiabálni, hogy „Istenem, nem ez az én életem!” Elkezdődött bennem egy folyamatos „világi” leépítés. Pénzt nem akartam látni, csak szolgálni akartam másokat. Eleinte szociális munkás akartam lenni. Aztán megtaláltam Szent Ferenc írásait, Reguláját, és olyan kereteket biztosítottak számomra, amelyben el tudtam képzelni az életemet. Sok mindent tapasztaltam kint a világban, de a boldogságot, azt mégsem találtam. Öt év alatt elhagytam mindent, amit csak el lehet hagyni. Elkezdődtek a ferences elöljárókkal való beszélgetések. Pár év után, mivel „dönteni mindig tudni kell”, 2004 nyarán beléptem a ferences rendbe. Azóta bent vagyok, és boldogan. Balázs Katalin. Hargita Népe (Csíkszereda) 2010. szeptember 9.Döbbenetes rongálásNem verték nagydobra a hírt, mégis a közvélemény elé került a Szegeden augusztusban megrendezett I. Székely–Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk körüli botrány. A szejkefürdői Orbán Balázs-kapukhoz hasonlóan felállított nyolc székely kapu – egy-egy minden székely szék részéről – szemet szúrt a közeli tömbháznegyed lakóinak, akik az avatás előtt felgyújtották a Csíksomlyói Szűzanya oltalmába ajánlott csíkszéki székely kaput. A vélemények megoszlanak: többen állítják, hogy a gyújtogatókat politikai indítékkal bátorították, a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel, mások úgy vélik, a székelyek nyomulnak jelképeikkel, és az anyaország elfoglalására készülnek. Orbaiszék kapujának avatásán jelen volt Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester, a széki RMDSZ-elnök is, aki a Háromszéknek megerősítette a zavargásokról szóló hírt. ,,Azt hitték, hogy a székelyek elindultak, pedig csak jelkép értékű volt a felállított székely kapuk sora” – nyilatkozta. Pigniczki Zoltán szegedi lakos sajtónyilatkozatában viszont elmondta: a Vértó-dombon már korábban is állítottak emlékművet, a székely kapuk csak kiegészítik azt. Véleménye szerint politikai felbujtás áll a dolog mögött, nevezetesen a szegedi szocialista polgármesternek állhatott ez érdekében. Szerinte a többség nem ítéli el a székely kapuk állítását. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 2010. szeptember 9.Elvitték a segélyszállítmányt KlézséreCsíkszereda – Ruhaneműből, matracokból, bútorokból és különböző használati tárgyakból álló, mintegy 7,5 tonnás rakomány indult Klézsére 2010. szeptember 9-én a csángómagyarok által lakott árvíz sújtotta települések megsegítésére. A közel 40 ezer lej értékű adományt a Veress Albert vezette Cry For Help Alapítvány és az Erdélyi Pannonforrás Egyesület gyűjtötte, tárolásukról a Benignitas Alapítvány gondoskodott, a szállítást pedig Hargita Megye Tanácsa biztosította. Az adományok szétosztását a Szeret-Klézse Alapítvány végzi, amelyet abból a célból hívtak életre, hogy képviselje és elősegítse a csángó magyarok érdekeit és jogait a román állam keretei között. „Az összefogás kiváló példájáról beszélhetünk, hiszen civil kezdeményezésre a megye lakossága által felajánlott adományokról van szó, amelyeket több civilszervezet és a megyei önkormányzat juttat célba. Ezúttal szeretném megköszönni az együttműködést a Cry For Help, a Benignitas, a Szeret-Klézse Alapítvány, az Erdélyi Pannonforrás Egyesület, a megyei önkormányzat munkatársainak és minden jóérzésű lakosnak, aki felkarolta a kezdeményezést” – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. erdon.ro 2010. szeptember 9.Emlékkötet Thurzó SándorrólNagyvárad – Thurzó Sándor nagyváradi zenetudós emlékére egy emlékkönyv kiadását tervezik, melyben az általa írt kritikák mellett szubjektív visszaemlékezések is helyt kapnának. Várják azok jelentkezését, akik szeretnék gondolataikat megosztani a nyilvánossággal. Az egy éve elhunyt Thurzó Sándor zenetudós emlékét számtalan formában őrzi családja. A megemlékező alkalmak szervezése mellett egy emlékkönyv kiadását tervezik, melynek összeállításában most a nagyváradiak segítségét kérik. A részletekről Thurzó Zoltán zongoraművész, Thurzó Sándor unokája számolt be a Bihari Naplónak. Az emlékkönyvösszeállításának ötlete már a temetés előtt megszületett. Akkor úgy gondolták, hogy egy éven belül elkészülhet a könyv, de számításaikat az idő nem igazolta. Egy gazdagon illusztrált kötetet képzeltek el, melybe a Thurzó Sándor által írt zenei kritikák mellett az ismerősök által megfogalmazott szubjektív visszaemlékezések is helyt kapnának. Nem csak zenészeket kérnek fel az írásra, hanem mindenkit aki ismerte Sanyi bácsit és szeretné gondolatait megosztani a nyilvánossággal is. Ugyanakkor nem feltétel az irodalmi jelleg sem. A család számára az a fontos, hogy minél többen írjanak belső indíttatásból, őszintén. Jövőre jelenne meg Thurzó Zoltán elmondta, hogy nagyapja ismeretségi köre rendkívül változatos volt. Szívesen beszélgetett az emberekkel és sok mindenkivel tartotta személyesen is a kapcsolatot. Nyolcvankilenc évesen is szakított arra időt, hogy meglátogassa barátait, ismerőseit. Azt is megtudhattuk az unokától, hogy nem telik el nap úgy, hogy ne jusson egy-egy újabb régi, akár gyermekkori emlék eszébe nagyapjáról. Az ő visszaemlékezésében úgy él tovább, mint egy iránymutató példakép, aki mérhetetlen tudása és Nagyvárad komolyzenei életében játszott fontos szerepe ellenére megőrizte szerénységét. Aki tehát szeretné, ha gondolatai megjelennének a kötetben jelentkezhetnek a [email protected] drótposta címen, valamint a 0745/139-418 vagy a 0359/197-767 telefonszámokon. Várják azok jelentkezését is, akik nem szívesen írnának, de szeretnék megosztani gondolataikat. Őket Thurzó Zoltán személyesen keresne meg egy beszélgetés erejéig és az erről készített hanganyagot is megszerkesztené. Az írásokat folyamatosan gyűjtik, jövőre szeretnék kiadni a kötetet. Mészáros Tímea Thurzó Sándor (Nagyvárad, 1920. március 17. – Nagyvárad, 2009. szeptember 6.) erdon.ro 2010. szeptember 9.Elhunyt Irsai ZsoltÉletének 54. évében rövid, de súlyos betegség után elhunyt Irsai Zsolt képzőművész, művészetpedagógus, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója. Nagy Pál, Bretter György, Feszt László és Nica Ioachim tanítványaként, a kolozsvári Ion Andreescu főiskola diákjaként kezdett el dolgozni a hazai korszerű, alternatív művészeti oktatás megteremtéséért. 1990-1992 között a Jelenlét folyóirat grafikai szerkesztőjeként végzett hiánypótló, úttörő munkát. A méltatlan kompromisszumokat elutasító művészi habitusára jellemző, hogy a főiskola elvégzésekor a korabeli művészeti, egzisztenciális állapotok kritikájaként három éves alkotói sztrájkot hirdetett. Széles körben ismert munkái 1996-tól Anna elrablása címmel készített installációk. Tagja volt az Apolló; MAMŰ; a RÓZSA művészeti csoportosulásoknak. 2003-tól a Marosvásárhelyen megjelenő A Hét vizuális szerkesztője, főmunkatársa. Közreműködésének köszönhető, hogy a hetilap a kortárs vizuális kultúrát naprakészen közvetítette az erdélyi olvasók számára. 2007-től a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen működő díszlettervezői szakon végzett felbecsülhetetlen értékű munkát. Alapító tagja a Marosvásárhelyen működő B5 Stúdiónak. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 9.Húszéves néptáncfesztivál„Az évfordulóhoz méltóan tartjuk meg vasárnap a Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivált, ami azt jelenti, hogy az eddigieknél is színesebb lesz a műsor és tartalmában is bővítjük”– tájékoztatta lapunkat a rendezvény főszervezője. Mészáros Lőrinc tanár szerint a szűkös anyagi támogatás ellenére, mintegy húsz együttest hívhattak meg Szatmár megye legjelentősebb nemzetiségi folklórünnepére. Az csak természetes, hogy zömében magyar táncosokat, mert a hely szelleme, Bogdánd magyar néptánc-hagyományai is ezt igénylik. A község központjában felállított színpadon többek között bemutatkoznak a koltói, zilahi, szilágycsehi, sámsoni, érmihályfalvi, lompérti és selymesilosvai magyar táncosok, de Magyarországról várják a nagyiványi és a nádudvari együtteseket is. Tasnád és Csanálos német, pontosabban sváb-táncokkal lesz jelen, a bükkvidéki Sztána pedig cigánytáncokkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A hagyományokhoz híven a bogdándiak két csoporttal is fellépnek, pontosabban a Nagyrozsmalint mellett a Kisrozsmalint, vagyis a legfiatalabbak is ropják a táncot. Bogdánd nem véletlenül lett a vidék, Szatmár megye és a Szilágyság közeli részeinek, élő néprajzának központja. Itt a modernizáció sem tudta teljesen kiszorítani a hagyományos népi kultúrát, s nem csak a népdalt, néptáncot és a népviseletet, de a szövést-fonást-hímzést sem. A bogdándi varrottasok ma is messze híresek. Egy ügybuzgó tanárnak, Sipos Lászlónak köszönhetően itt jött létre Szatmár megye egyik első tájháza, amely ma kezdeményezője nevét viseli. A mostani, sorrendben húszadik néptáncfesztivál is a neves néprajzos, Sipos László emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődik. Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 9.Évadkezdés a remény jegyében„A gazdasági válság a kulturális intézményeket érinti a legerősebben, rajtunk próbálnak spórolni” – mondta el Dimény Levente igazgató a Nagyváradi Szigligeti Társulat évadnyitó sajtótájékoztatóján, majd így folytatta: „a kulturális intézmények nem hoznak ugyan anyagi hasznot, mégis fontos szerepet töltenek be egy közösség életében, mert szellemi támaszt nyújtanak, reményt adnak az embereknek”. Igen nehéz körülmények között kezdi a 2010–2011-es évadot a nagyváradi intézmény, a 25 százalékos fizetéscsökkentés valóságos érvágás volt. Az intézkedés következtében van olyan színművésze a társulatnak, akinek a nettó fizetése nem éri el az 500 lejt, mindezt úgy, hogy a színészeknek nincs hétvégéjük, ünnepük, átlagban évi 110 előadást tartanak. A fizetéscsökkentés a kisegítő személyzetet is érintette, hangsúlyozta Dimény A jó hír pedig az, hogy „aki ilyen körülmények között is itt marad az csakis a színház iránti szerelemből teszi” Elmondása szerint a magánszférához fordulnak majd támogatásért, akitől azt is megtudtuk, hogy a jegyek és bérletek ára változatlan maradt. Az aranybérlet ára 150 lej, a Szigligeti-bérlet 80, a felnőtt bérlet 50, a Nyugdíjas-bérlet pedig 35 lej. Az aranybérlet tulajdonképpen amolyan mecénás bérlet, tehát azon nézőknek ajánlják, akik a bemutató előtt – előbemutatón – szeretnék látni az előadásokat, és hajlandóak többet áldozni ezért, illetve a színház támogatásáért. Tavaly 20 ilyen aranybérletes támogatója volt a színháznak, remélik, hogy az idén megtöbbszöröződik ez a szám. Jó hírként a színházigazgató elmondta, hogy a társulat egy új taggal bővült Varga Balázs személyében. Az évadot Bella István, Mészöly Gábor, Rossa László Háború egy csillagért ÁNI MÁNI avagy Vazamotor visszavág című mesemusical-el kezdik szeptember 25-én Tóth Tünde rendezésében, október 23-án szeretnék bemutatni Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című színművet. Szilveszterre Eisemann Mihály, Somogyi Gyula, Zágoni István Fekete Péter című operettjével, húsvétra pedig Katona Imre – Ruszt József Passiójával készülnek. Megtekinthető lesz még Patrick Marber Kísértés című drámáj, valamint Tasnádi István Közellenség című színműve. Új Magyar Szó (Bukarest) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
