November 5-én zajlott a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum. „A román nemzetiségűek egyáltalán nem fogják jó szemmel nézni, hogy az ország területén egy magyar többségű régió jöjjön létre, sőt, mindent meg fognak tenni, hogy az ország területén mindenhol román többségű régiók alakuljanak”- jelentette ki Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője. Jól ismeri a tervezetet, megalapozott munkának tartja, csak egyelőre nem megvalósítható. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a Posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanra hívta fel a figyelmet. Az előadók esettanulmányokat is bemutattak: Márton András, a szervező ügynökség igazgatója Hargita megye, Rodics Gergely menedzser a Pogány-havas kistérség (Erdély) fejlesztéséről tájékoztatta a hallgatóságot. /Horváth István: Forráskihasználás és régiós nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2008. november 7.
Olvassuk újra címmel sorozatot indít az ÚMSZ. A sorozatot Cs. Gyimesi Éva kezdi, Magyarságképek az erdélyi irodalomban címmel. Az erdélyi magyar irodalomban Trianon óta nagy feszültség alakult ki a politikai helyzet- és az identitástudat között, amelyet legfőképpen az alkotó értelmiség tudatosít. Cs. Gyimesi Éva ez alatt azt érti, hogy a kisebbségi lét mint történelmi-társadalmi adottság politikai korlátot, határt állított az erdélyi magyarok és a magyar nemzet egésze közé. Mindez enyhült az 1989-es fordulat óta, hiszen az anyanemzetbe történő szimbolikus és mindennapi nyelvi-kulturális integrálódás, az erdélyi kultúra betagolódása a magyar kultúra egészébe egyre fokozottabb mértékben valósul meg. Az itthon élő fiatalabb írók körében újra élni kezdett az egyik, közvetlenül Trianon utáni gondolat: „Erdély az én hazám”. Gyakran felmerül ma is, hogy a magyarországi irodalomtörténészek, kritikusok az erdélyi magyar irodalmi munkák értékelésénél, kanonizálásánál nem alkalmaznak azonos mércét. Legújabban az is megütközést kelthetett, hogy a három kötetes, referenciamunkának ígérkező A magyar irodalom történetei (2007) a transzilvanizmus témáját egy teljes avatatlanságról és tájékozatlanságról árulkodó fejezetben „intézi el”. (Még Dsida Jenő és Wass Albert neve sem fordul elő benne.) Ebből fakad újra az erdélyi érzékenység, sértettség. Ez a kitaszító, vállveregető magatartás új erdélyi önérzetet alakít ki: egyik-másik erdélyi írástudó ismét külön erdélyi azonosságtudatot tesz magáévá. Cs. Gyimesi Éva szerint erdélyi irodalmi körökben mintha „a bezárkózottság, a gőg, az agresszivitás nyelve, a Wass-kultusz aratott volna inkább”. Hozzátette: „megújult irodalmunk sem tudta immunissá tenni ebben az irányban az erdélyi olvasókat. ”A cikkíró szerint az „anyaországban kultúrpolitikai nagyhatalommá lett az a kiadó, amelyik a kárpát-medencei magyar dominanciát, a magyar nemzeti szupremációt sugalló Erdély-képek forgalmazója. ” Közben Erdélyben a másságok együttléte minden itt élő ember számára nyitott. Ámde egymás elfogadása nem védekezési, hanem elfogadási reflexet feltételezne. „Ilyen reflexünk pedig már avagy még nincsen. ” /Cs. Gyimesi Éva: Magyarságképek az erdélyi irodalomban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2008. november 10.
Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban (MTV). A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége november 7-én Budapesten ünnepelte az évfordulót. /Tizenöt éve indultak a határon túli magyaroknak szóló műsorok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2008. november 12.
Nemzetiségi hovatartozásuk mellett a közös európai értékek fogják össze a határon túli magyar közösségeket – mondta a témáról az Európai Parlament brüsszeli épületében november 11-én rendezett meghallgatáson Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke. A független EP-képviselő elmondta: a határon túli magyar közösségek fő célja, hogy országaikban autonómiát érjenek el, ami stabilizálná is a Kárpát-medencét. A meghallgatást szervező református püspök kiemelte azt is, hogy hiteles, igazán demokratikus Európai Unió a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el. A fórumon a határon túli szervezetek képviseletében Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, ismertetve az érintett közösségek helyzetét, és a brüsszeli illetékesek segítségét kérve problémáik képviseletéhez. /Kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ November 11–13-a között Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tartózkodik. A küldöttség tagjai – Fodor Imre, SZNT-alelnök, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének alelnöke – részt vettek az Integráció, autonómia és stabilitás témakörben tartott parlamenti közmeghallgatáson, ahol nemzeti közösségeik helyzetéről és problémáiról, valamint az általuk vezetett szervezetek időszerű törekvéseiről nyújtottak tájékoztatást. Tőkés László, a KMAT soros elnöke a szervezet által célul kitűzött közös autonómiaképviselet fontosságát hangsúlyozta.,,A Kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást" – mondta az EP-képviselő, ugyanakkor sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői. Fodor Imre bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumát, továbbá kezdeményezi a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát. /Ferencz Csaba: Az önvédelemtől az autonómiáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2008. november 13.
Az Európai Parlamentben „a kisebbségi kérdés váljon nyilvános közvita tárgyává” indítványozta a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) november 12-én Brüsszelben. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet a tanács küldöttségének európai parlamenti látogatása alkalmából adtak ki. A küldöttség tagjai – Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Tőkés László romániai magyar EP-képviselő, a KMAT elnöke – azt is jelezték, hogy a látogatáson „a Kárpát-medencei magyar ügy békés politikai rendezéséhez” kerestek politikai támogatást és megbízható szövetségeseket. Tőkés László hangsúlyozta, hogy népszerűsíteni kívánták az autonómia kérdését is. A nyilatkozatban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a kisebbségi jogokat európai ügynek kell tekinteni, és egyetértésükről biztosították az EP kisebbségügyi frakcióközi csoportjának azon törekvését, hogy vezessenek be egységes európai kisebbségvédelmi rendszert. /Váljon közvitává a kisebbségi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 14.
Az Országgyűlés egyelőre nem fogad el politikai nyilatkozatot a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról – közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Megállapodtak abban, hogy ez a kérdés addig nem kerül napirendre, amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és ő maga nem találkozott szlovák partnerével. Szili bejelentette: kezdeményezi a szlovák házelnöknél, vonják vissza azt a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. /Elszigetelt az MKP? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2008. november 17.
Közelebb vinni az autonómia gondolatát az erdélyi magyarokhoz – ezt tekinti az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik legfontosabb feladatának. Ehhez azonban szerkezeti átalakítás szükséges, mindenekelőtt olyan helyi képviseletek létrehozása, amelyek a kisrégiók szintjén szerveződnek – döntötték el a küldöttek az EMNT fennállásának ötödik évfordulója alkalmából Kolozsvárra összehívott plenáris ülésen. A tanácskozáson Tőkés László EMNT-elnök és a vezetőségi tagok – Toró. T. Tibor, Szilágyi Zsolt alelnökök, Szabó László, Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila jegyzők – mellett több hazai és határon túli jeles személyiség is részt vett, köztük Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának fideszes elnöke, a kolozsvári magyar főkonzulátus képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. „Az EMNT azért jött létre, hogy szóljon. Hogy kimondjon egy olyan szót – az autonómiát – amely hosszú ideig tabu volt a romániai közéletben”, hangoztatta köszöntő beszédében Németh Zsolt. A fideszes politikus emlékeztetett: korábban is volt szó az autonómiáról az RMDSZ berkeiben is, ennek alábecsülése „történelmi hiba” volna. Értékelő beszédében Tőkés László elmondta: az EMNT az egységre, az erdélyi magyar erők újbóli összefogására törekszik. A nemzeti tanács elnöke élesen bírálta az RMDSZ-t, a „hazugságbeszédet” kérve számon a szövetségtől. Tőkés László idézte Markó Béla szövetségi elnököt, aki a helyhatósági választásokat követően kijelentette: az RMDSZ-ben nem lesz irányváltás, erre a szövetség nem kapott mandátumot. Tőkés László egy másik évfordulóra hívta fel a hallgatóság figyelmét: a 15 évvel ezelőtti „Neptun-gate”-et elevenítette fel, amelyet az „RMDSZ-es paktumpolitika” kezdetének nevezett. Ez volt az a pillanat – mondta – , amely végképp rossz irányba terelte az erdélyi magyarság hajóját. „Azért vállaltuk a konfrontációt, hogy véget vessünk az akkor kezdődött önfeladó politikának” –, hangoztatta. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „hamis legitimációs támogatást” nyújtva a román külpolitikának, feláldozta a nemzetiségi érdekeket. Tőkés szerint az RMDSZ alaptalanul vádolja az ellenzéket egységbontással, az erdélyi magyarság egységének szétzilálásáért a szövetséget terheli a felelősség. A neptuni pillanatra Borbély Zsolt Attila külön előadásban emlékezett. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a székelyföldi helyi népszavazási kezdeményezésről beszélt, ennek törvényességét, legitimitását hangsúlyozva. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az RMDSZ és az EMNT célkitűzései szinte teljes mértékben azonosak, a cél eléréséhez választott eszközökben lehetnek helyenként eltérések. A testület elfogadta az EMNT megújulásáról és területi újjászervezéséről szóló határozatot. A testület által elfogadott zárónyilatkozat értelmében a tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy „vezetői következetes közvetítői erőfeszítései ellenére a parlamenti választások alkalmával a magyar választók nem a választási összefogással, hanem a kirekesztéssel és az ellenségkép-kereséssel kénytelenek szembesülni”. Az EMNT támogatásáról biztosítja mindazon magyar, az RMDSZ színeiben vagy függetlenként induló jelölteket, akik bizonyították az autonómia ügye iránti elkötelezettségüket. /SZ. K: Közelebb vinni az autonómia gondolatát az emberekhez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke értékelőjében elmondta, az összefogás hiányában „bizonytalan kimenetelű választási küzdelemre kell számítani”, ezért az RMDSZ csúcsvezetőségének azt javasolja, folytassák a szeptemberben félbeszakadt tárgyalásokat. „A magyarság egységes képviseletéért, a teljes Kárpát-medence önrendelkezési jogainak kivívásáért, illetve az autonómia sokrétű rendszerének bevezetéséért összefogásra, egységre van szükség” – fejtette ki, hozzátéve, a jubileumi tanácskozás ezen elhatározásukban csak megerősítette őket. /F. H. : EMNT ünneplőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Tőkés László EMNT-elnök arra biztatta a jelenlévőket, a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Megemlítette, hogy az RMDSZ jelöltjei között ajánlott és „tiltott” személyek egyaránt vannak. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyar egységre is szükség van, többek között azért, hogy a román államhatalomnak legyen tárgyalópartnere az autonómiáról szóló párbeszédben. Az elmúlt öt évről szóló beszámolóban Tőkés László úgy értékelte, látványos áttörést ugyan nem sikerült elérni, de mégiscsak az EMNT érdeme, hogy a szőnyeg alól a felszínre került az autonómia témája. Az EMNT a jubileumi ülés zárónyilatkozatában leszögezte, támogatásáról biztosítja azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére helyi népszavazást írtak ki az autonómiáról. Kijelentette, hogy egyetért az SZNT kezdeményezésével, mely arra vonatkozik, hogy vizsgálják felül a román–magyar alapszerződést, és töröljék szövegéből az autonómiatörekvések elutasítására alapul szolgáló záradékot. /Gazda Árpád: Nem hagyják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./
2008. november 18.
A Kárpát-medence magyar közösségeinek együttes fellépését sürgeti autonómia-törekvéseik érvényesítése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amely fennállásának ötéves évfordulóját ünnepelte Kolozsváron. A több mint kétszáz küldött részvételével lezajlott tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a szólásszabadság, a párbeszéd, az összefogás és az autonómia mentén tartotta kivívhatónak az elszakított nemzetrészek önrendelkezését. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a magyarság érdekképviseleti szervezetei közötti párbeszéd előfeltételeként jelölte meg az autonómia-program következetes képviseletét, az erdélyi magyar külpolitikai érdekérvényesítés kiépítését, a veszélyeztetett nemzetrészek – például a csángómagyarok – védelmét, a romániai magyar oktatás helyzetének javítását, az összehangolt, egységes kárpát-medencei magyar érdekképviseletet. Az EMNT fontosnak tartja a Kárpát-medence magyar közösségeinek közös fellépését autonómia-törekvéseik érvényesítéséért, szorgalmazza az összehangolt cselekvést a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács. Az EMNT kéri a Románia és Magyarország közötti alapszerződés záradékának törlését, amely hivatkozási alapul szolgál az autonómia-törekvések visszautasítására. /Kárpát-medencei közös fellépést sürget az EMNT. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2008. november 18.
Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. november 20.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya november 19-én Révkomáromba kihelyezett ülését követően megerősítette: megkapta Gyurcsány Ferenc levelét, amelyben a magyar miniszterelnök a november elsejei dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt rendőri beavatkozás „körülményei iránt érdeklődik”. Fico utasította kormánya külügyminiszterét, Ján Kubist hogy „fogalmazza meg a választ, egyszersmind arra is utasítást adtam, hogy kezdjék el budapesti utam előkészítését”. Közben a szlovák belügyminisztérium megtagadta egy magyar polgári társulás bejegyzését arra hivatkozva, hogy annak alapszabályában a Kárpát-medence földrajzi név szerepel, s ez a jelölés – az indoklás szerint – „a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából elfogadhatatlan” – jelentette a pozsonyi Új Szó. Öllös László elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: Pozsonyban „mondvacsinált érveket rángatnak elő, amelyekkel azt sugallják, hogy Magyarország veszélyezteti Szlovákia biztonságát. Arról mélyen hallgatnak, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak”, és nyilvánvaló, hogy Magyarország egyszerűen nem veszélyeztetheti Szlovákiát. /Robert Fico Budapestre készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2008. november 20.
Székelyudvarhelyen, a Mokka kávézóban címerkiállítás nyílt Pécsi L. Dániel magyarországi jelkép- és címertervező munkáiból. Jelmondata: „Nemcsak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet”. A kiállított munkák erdélyi települések, református és unitárius egyházközségek, valamint különböző Kárpát-medencei önkormányzatok felkérésére készített címerek. A művész, fáradtságot nem ismerve, járja az utakat Kárpátaljától Erdélyig és a Délvidékig. A kilencvenes évek közepén, felkérésre kezdte készíteni első címereit. A magát félig székely, félig sváb eredetűnek valló villamosmérnök különleges pályafutása akkor kezdődött, amikor 1978-ban, a Szent Korona hazatértekor, illetve a koronázási ékszereknek és a koronázási palástnak a Nemzeti Múzeumban való kiállításakor felkérték a szakszerű világítás megtervezésére, valamint az állagmegóvásra. Ekkor lett a jelképkutatás szerelmese. A rendszerváltás után nyakába vette a Kárpát-medencét, rengeteg barátot szerzett és kihasználta, hogy reneszánszát éli a jelképek címerekben való megjelenítése. Egyre több és több munkát vállal. Települések, intézmények rendeléseinek tesz eleget. /Bágyi Bencze Jakab: Jelképekbe zárva. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2008. november 20.
Megjelent a kolozsvári Nyelv– és Irodalomtudományi Közlemények új száma /2008/2./. Néhány cím: Fábián Éva: Az elveszett harmónia keresése egy XIX. század végi naplóregényben; Szilveszter László Szilárd: A hit és kétely (érték)alakzatai a két világháború közötti magyar lírában; B. Gergely Piroska: Az erdélyi magyar szótörténeti tár felhasználása az újabb magyar nyelvtörténeti kutatásokban; Vörös Ferenc: Kárpát-medencei családnévkataszter és -topográfia. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2008. november 24.
November 22-én tartották a XIX. Érmindszenti zarándoklatot. A költő szülőházának udvarán álló mellszobor előtt a fagyos szél ellenére is sokan összegyűltek az egész Kárpát-medencéből. „Építésre készen a kövünk” – szólt a költővel Tőkés László európai parlamenti képviselő arra hivatkozva, hogy ha nem építjük, erősítjük egységünket, akkor Bábel tornyaként omlunk össze. „Ady hitet, biztatást, tartást ad nekünk, egyebek közt abban is, hogy ne ordítsuk, hanem szeressük a hazát, lehetőleg cselekvően” – hangsúlyozta Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész. /Sike Lajos: „Ne ordítsuk a hazát” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szatmárnémeti Kölcsey-kör és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezte eseményen Tőkés László püspök arra hívta fel figyelmet, hogy közös összefogással a költő egész alakos szobrát kellene felállítani a szülőház udvarán a jelenlegi, múlt rendszerből örökölt mellszobor helyett. Tőkés azt is hangsúlyozta, hogy nem csak évente egyszer, a költő évfordulóján kellene figyelni az elzárt, félreeső Érmindszentre: a kiöregedő falut a pusztulás fenyegeti. Muzsnay Árpád művelődésszervezőnek köszönhetően irodalmi tanácskozás is volt Szatmárnémetiben, A Holnaptól a Nyugaton át a Kelet Népéig címmel, melyen nyolc, neves erdélyi és magyarországi szakember tartott előadást. Cseke Péter kolozsvári sajtótörténész Ady, Móricz és Szabó Dezső az Erdélyi Fiatalok című lapra tett hatását ismertette, Pomogáts Béla irodalomtörténész Ady transzszilvanizmusát méltatta, Bertha Zoltán A Nyugattól a Kelet Népéig címmel Németh László eszmevilágáról tartott előadást. Az Ady-ünnepségekkel egy időben az Ifjú szívekben élek című pódiumvetélkedőt is megrendezték. A költő verseiből összeállított zenés szavalóversenyre idén négy iskolai csapat nevezett be. Csanáloson is rendeztek szavalóversenyt. /Végh Balázs: Zarándoklat a költő szülőházához. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2008. november 25.
November 22-én tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a Tudományos Diákkörök VII. Erdélyi Konferenciájának díjkiosztó ünnepségét. A középiskolai tudományos élet megmérettetésére 300 vendég érkezett, Erdély számos jelentős közép- és ipari iskoláját képviselve. Hét szekcióban bemutatott tízperces kiselőadásaikat a gondolatok frissessége, a témák változatossága és időszerűsége jellemezte. A jó tudományos dolgozat ismérveit sorolta fel dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, a rendezvény fővédnöke. Erdélyt a Kárpát-medencei döntőn, amelynek helyszíne a tavasszal Pannonhalma lesz, 27 diák képviseli. Erdély Loránd, a Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke szerint valamennyien esélyesek, hogy díjat nyerjenek. /Bodolai Gyöngyi: "Mai fiatalok, mai pedagógusok. " Eredményhirdetés a TUDEK-en. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/
2008. november 26.
November elején mutatkozott be Csíksomlyón az a térségfejlesztési hálózat, amely Esztergomban négy pontban foglalta össze céljait: közös tudásbázis kialakítása, kölcsönös használata; szakmai hálózat létrehozása, ennek segítségével közös projektek megvalósítása; közös szakmai fórum működtetése (képzések, konferenciák, tapasztalatcsere stb.); internetes felület létrehozása. A munkálatokban részt vettek a sepsiszentgyörgyi Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet Kovászna és Brassó megyei referensei is több más háromszéki és Hargita megyei térségfejlesztő szakemberrel együtt. A kezdeményezést felkarolta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai államtitkársága, amely a csíkszeredai műhelyben társrendezői szerepkörben is megjelenik. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a térségfejlesztési alapú nemzetpolitikáról tartott előadást. Szintén ő mutatta be az államtitkárság fejlesztéseként létrehozott www.regions.hu adatbázist. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, Bandi István és Bárdi Nándor a Kárpát-medencei magyar kutatási adatbázist és az erdélyi magyar adatbankot, Konkoly László, a somorjai Fórum Intézet részlegigazgatója pedig a szlovákiai magyar adatbankot mutatta be. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanról beszélt. A szakmai program részeként műhelymunkák keretében vitatták meg a jelenlévők a 2009. évi munkatervet. /Dénes Judit: Magyar térségfejlesztői műhely Csíksomlyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2008. november 26.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma idén Toró Tibor elméleti fizikusnak, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozza a 2008. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel a díjjal Toró Tibornak a szakmai elismerés mellett mindenekelőtt azt a több évtizedes, kitartó közéleti munkásságát jutalmazza, amellyel hozzájárult a romániai magyar természettudományos ismeretek nemzetközi felzárkóztatásához, az erdélyi természettudományos és különösképpen a fizikai és matematikai gondolkodás értékeinek a megismertetéséhez, a humán- és természettudományos műveltséget egyaránt magába foglaló korszerű kulturális értékek érvényre juttatásához. Toró Tibor /sz. Énlaka, 1931./ a Temesvári Tudományegyetem matematika–fizika karán 1953-ban szerzett egyetemi oklevelet. Ez évtől az egyetem matematika–fizika majd fizika karán tanársegéd, adjunktus, docens és nyugalmazásáig az elméleti fizika tanszék professzora. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának a tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, amellett elismert Bolyai kutató. Számos, magyar, román és angol nyelven kiadott szakkönyvén kívül a rangos tudományos ismeretterjesztő munkák egész sorát jelentette meg. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképzését szervező Bolyai Akadémia tiszteletbeli elnöke. A Kriterion Koszorút 2008. december 12-én adják át a kitüntetettnek. Az 1995-ben alapította Kriterion Koszorút idén tizennegyedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, egyetemi tanár, Jakobovits Miklós képzőművész, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh elnöke és Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő. /Toró Tibor a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2008. november 29.
Dr. Raffay Ernő történész, a történettudomány kandidátusa, tanszékvezető, volt honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár arra tette fel az életét, hogy a trianoni trauma utóhatásait, a mai magyarság gondolatvilágának, lelkiállapotának, nemzettudatának átvizsgálását végezze el. A Trianon utáni kóros elváltozások diagnosztizálására és gyógyítására az első negyedszázad utáni magyar politikai életben, a magyar történelemben nem kerülhetett sor. A hatalmat magukhoz ragadó magyar politikusok, a pártok, majd a kommunista diktatúra meghonosítása után ezt a traumát nem kezelték. Raffay Ernő volt az, aki a negyvenéves tiltásos kurzus után hozzálátott volna a kezeléshez. Amennyiben hagyták volna. Raffay Ernő már 1987-ben az olvasó asztalára tette az Erdély 1918–1919-ben című könyvét. Trianon titkai először 1989-ben, majd 1992-ig hét kiadásban jelentek meg. Több kiadást ért meg a Magyar tragédia. Trianon című műve is. A Trianon 75 éve országos vitát kavart. Raffay Ernő emellett a hazai és nemzetközi sajtóban tudományos és tudománynépszerűsítő tanulmányokat közölt, több száz előadást tartott a Kárpát-medencében, Európában és az Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában. Az erdélyiek főleg akkor kerülhettek személyes kapcsolatba Raffay Ernővel, amikor Koltay Gáborral társulva az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására a Trianon-filmmel erdélyi körútra indult. Raffay Ernő műveivel a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul. Az 1990-es fordulat után azt hitte, és minisztériumi politikai államtitkárként úgy is cselekedett, hogy a szomszéd népeknél-nemzeteknél megértést, a magyaroknál gyógyírt talál ezekre a 88 évvel ezelőtt felszaggatott sebekre. Azonban még otthon, Magyarországon sem talált megértésre. Az Antall-kormány idején sem, amelynek államtitkára volt. „Az új körülmények között mi, Trianon áldozatai csupán annyit akarunk, hogy az akkori ígéretek és fogadalmak értelmében az utódállamokban önrendelkezési jogunk, a számunkra kedvező autonómiaformák megvalósulhassanak”, írta Sylvester Lajos. Ezeknek az eszméknek az érvényre juttatásában dr. Raffay Ernőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezért kapja meg a Julianus Alapítvány díját. /Sylvester Lajos: A trianoni trauma – Laudáció Raffay Ernő történész Julianus-díja alkalmából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
2008. december 3.
Jövőre százmillió forinttal több lehet a pályázható összeg a Szülőföld Alap esetében, jelentette be Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 2-án Budapesten a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumán. Ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével a magyar kormány miniszterei találkoztak a határon túli közösségek vezetőivel a magyar– magyar kormányzati konzultáció keretében. A Regionális Egyeztető Fórumon az erdélyi magyarságot Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke képviselte. A konzultáció a környező országok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarság politikai helyzetéről, az elmúlt egy évről szóló beszámolók meghallgatásával kezdődött. A magyar kormány a magyar–magyar kormányzati konzultáció intézményét, a megújult nemzetpolitika jegyében, a külhoni magyarsággal fenntartott kapcsolatok erősítése, valamint a külhoni magyar közösségeket érintő alapvető stratégiai kérdések megvitatása érdekében 2006-ban hozta létre. A fórum célja, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben lehetőséget biztosítson a közvetlen egyeztetésre valamennyi határon túli közösség politikai képviselői és a magyar kormány tagjai között. A konzultáción szóba került az új, térségfejlesztés-elvű nemzetpolitika és az oktatáspolitika kérdésköre, utóbbi esetében a részt vevő felek abban állapodtak meg, hogy az egyes régiók elképzeléseit összesítve készülni fog egy nagy oktatási stratégia a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A konzultáció után összeült a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma is, amely alapvetően ugyanazt a forráselosztást fogadta el, amely eddig is hatályban volt, egyetlen apró módosításra került sor: a romániai és szlovákiai magyarság képviselői felajánlottak egy kisebb összeget arra, hogy a szlovéniai keretet növeljék. – Kedvező üzenet, hogy nem szerepelt a „magyar kártya” a kampányban. Ráadásul ez volt az első olyan választás, amelybe nem avatkoztak be kívülről a magyarországi pártok – hangsúlyozta Szabó Vilmos. Bármilyen felállásban is alakul kormány Romániában, jó esély van arra, hogy megmaradjanak a jelenlegi jó magyar– román kapcsolatok – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. /Kánya Gyöngyvér: Többet fizet a Szülőföld Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Bár a kormány szigorúan tervezte a költségvetést, a határon túli magyarságot segítő Szülőföld Alap forrásai jövőre talán szolid mértékben növekedni is tudnak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar-magyar kormányzati konzultáción december 2-án Budapesten. Gyurcsány Ferenc ezt komoly eredménynek nevezte ahhoz képest, hogy a legtöbb területen kemény feltételeket szabtak a költségvetési gazdálkodásban. A miniszterelnök a magyarság megmaradásában kulcskérdésnek tartja az oktatást, ezért– arra törekednek, hogy bővítsék az évi hatmilliárd forintos oktatási-nevelési támogatást. Több programot indítanak a szórvány területeken élő magyarok számára. Nem gondolom, hogy Magyarországról kell megmondani, hogy egy másik ország hogyan rendezze belső ügyeit. Nem szabad beavatkozni a belső viszonyokba. Mindig ehhez tartottam magam, a kormány ebben következetes volt – tette hozzá a kormányfő. /Nőhet a Szülőföld Alap támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 3.
Temes megyében egyedül a Bartók Béla Gimnázium idén nyáron érettségizett diákja, Molnár Tímea kapott kiválósági díjat az idén, nemzetközi tantárgyversenyen elért kimagasló eredménye jutalmául. Molnár Tímea tavasszal Szatmárnémetiben második díjat nyert az országos magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen, majd részt vett Nagybányán az Apáczai Csere János Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom versenyen. A nemzetközi megmérettetésen, négy ország legjobbjaiból kialakult erős mezőnyben harmadik helyezést ért el. Ezt a teljesítményt jutalmazta az oktatási minisztérium november 25-én. Hasonló elismerésben részesült a temesvári Bartók Béla Líceum is diákjának a nemzetközi versenyen elért kiváló teljesítményéért. Molnár Tímea a temesvári Nyugati Egyetem informatika szakán folytatja tanulmányait, de azt tervezi, hogy második egyetemként Kolozsváron beiratkozik a magyar nyelv szakra. /Pataki Zoltán: Magyar diák szerepelt a legjobban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./
2008. december 5.
„A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozat visszavonása ma nem alku tárgya. Európában számtalan helyen van hasonló fórum, ráadásul az Európa Tanács egyik egyezménye kívánatossá teszi a nem kormányzati együttműködést a kisebbségek számára” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szlovák házelnökkel december 3-án Komáromban tartott megbeszélés után. A házelnökök áttekintették a magyar–szlovák kapcsolatokat, s ezen belül a két ország parlamenti együttműködését, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával (KMKF) és a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket. A felek megállapodtak arról, hogy minden eddigi vitás kérdéssel kapcsolatban a parlamenti bizottságokat – oktatásügyi, gazdasági, kisebbségekért felelős, külügy és alkotmányügyi – fogják felkérni: üljenek össze, tekintsék át a problémákat, és február 28-ig tegyenek jelentést. Szili megjegyezte, hogy Szlovákia és Magyarország közötti alapszerződés 15. pontja kimondja, a kisebbségek kérdése a szerződés aláírásától kezdődően nem belügy, így nem helyén való Pavol Paska kijelentése, mely szerint a KMKF intézményesítése a szlovák belügyekbe való beavatkozás. /Kánya Gyöngyvér: Bizottsági találkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2008. december 6.
A sokféleség laboratóriuma – a multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban című dokumentum- és fotótárlat nyílik december 6-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának előcsarnokában, melyen jelen lesz Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő is. Ezt a kiállítást először az Európai Parlamentben, Brüsszelben mutatták be, 2008. május 26-29-e között. Becsey Zsolt arra a kérdésre is kereste a választ: lesz-e végre uniós fellépés azoknak az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeknek a védelmére, amelyek a Kárpát-medence délkeleti részét lakják. E kérdések mellett Becsey Zsolt brüsszeli kiállítása egyben adósságokat is megpróbált részben törleszteni, egyebek között elégtételt sürgetve az uniós közönség előtt a titoista partizánok Délvidéken lemészárolt áldozatainak és utódainak. A kiállítás nem nyerte el Adrian Severin romániai EP-képviselő tetszését, elégedetlenségének a Harald Romernek, az Európai Parlament főtitkárának írt levelében adott hangot. Tőkés László püspök, az erdélyi magyarok európai képviselője védelmébe vette Becsey Zsolt kiállítását. A Reggeli Újság közölte Severin, illetve Tőkés László levelét. Adrian Severin levelében kifejtette, nem ellenzi, hogy valaki kifejtse történelmi kérdéseket illető véleményét, „de nem látjuk be, miért kellene megtűrni az ilyen fajta sajátos tevékenységeket az Európai Parlamentben. Mi lesz, ha mindenki szóba hozza saját történelemhez kötődő frusztrációit? A legutóbbi EU-csatlakozási hullámmal Európa elhagyta a versailles-i korszakot. A Romániából vagy Szlovákiából érkezett magyar EP-képviselők magyarul beszélnek, amikor felszólalnak az EP-ben” – érvelt Severin. Feltette a kérdést, miért kell még mindig Trianont és „miért kell önsajnálkozó, önmagukat áldozatként feltüntető felhanggal emlegetni? Ez az önsajnálat kedvezőtlenül befolyásolja a magyar szellemiséget, és indokolatlan magyarellenes félelmeket és reakciókat szül a szomszédos népekben. ”Tőkés László viszont gratulált Becsey Zsoltnak a kiállítás megrendezéséért. A Bácska-Bánság régió ma is csodálatra méltó változatosságot mutat az etnikai csoportok szempontjából mind nyelvileg, mind vallásilag. Ez az értéket óvni kellene, „különösen az elmúlt évtizedek homogenizálódási tendenciáinak fényében. ” „Ma tudatában kell lennünk annak, hogy a kisebbségek védelme szerves részét jelenti az európai szellemiségnek. Nem teremthetünk jobb és stabilabb Európát, ha megfeledkezünk az évszázadok óta együtt élő nemzetek és etnikai csoportok korábbi szenvedéseiről. ” „Sajnálatos, hogy Adrian Severin EP-képviselőt – aki az elmúlt években épp az etnikai problémák komplexitása iránti nyíltságával tűnt ki a román politikusok közül – zavarni látszik a fent említett kiállítás megszervezése, holott figyelembe kell vennünk, hogy térségünkben az országhatárok és a nemzethatárok nem fedik egymást. ” /Kiállításmegnyitó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 6./
2008. december 6.
A Trianon Kutató Intézet gondozásában jövő év január elején megjelenik a Trianoni Szemle folyóirat első száma. A negyedéves történelmi magazin célja az 1920. június 4-i békeszerződés előzményeivel, létrejöttével, tartalmával és következményeivel kapcsolatos tanulmányok, források, szépirodalmi művek, szakmunkák ismertetése – írta a trianonportal.hu oldal. Emellett a lapban helyet kapnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetének elemzésével foglalkozó cikkek. A kiadvány bemutatja a XIX. és a XX. században megjelent fontosabb írásokat, de a legújabb kiadványokat is. A Trianoni Szemle első száma a Felvidékre és Benesre koncentrál. A lap folytatásonként közli a hírhedt dekrétumok kiagyalójának egyik művét, amelynek komoly negatív hatása volt Magyarországra nézve. A tanulmány eddig soha nem jelent meg magyar nyelven. /Új folyóirat a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2008. december 9.
Erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki kézművesektől, hagyományőrzőktől hangos az adventi hétvégeken Budapest. A XII. alkalommal megrendezett Budavári Mézesnapokon nemcsak a „méhészet gyümölcseivel” találkozhatott az ember, hanem a Kárpát-medencei ünnepi, karácsonyi népszokások is megelevenedtek. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza megtelt moldvai csángó népzenével, a szilágysomlyóiak a szállást kereső szent család történetét és a kisded születését bemutató betlehemet játszották, lucáztak a felvidékiek, a székelyudvarhelyiek pedig táncban elevenítették fel az adventi szokásokat. A székházban Kárpát-medencei karácsonyesti „terülj asztalkám¨ is volt. A hatalmas aulában Kovács Pali Ferenc a jeles népi bútorfestő piros, fehér és kék színben pompázó, kalotaszegi motívumokkal díszített kis ládáival, dobozaival jelent meg. A mákófalvi mester már 25 éve készíti egyedi darabjait. /Kánya Gyöngyvér: Adventi mézesnapok Budán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2008. december 10.
A Trianon Kutató Intézet gondozásában jövő év január elején jelenik meg a Trianoni Szemle című folyóirat első száma. A negyedéves történelmi magazin célja az 1920. június 4-i békeszerződés előzményeivel, létrejöttével, tartalmával és következményeivel kapcsolatos tanulmányok, források, szépirodalmi művek, szakmunkák ismertetése – nyilatkozta az Erdély Mának Raffay Ernő, a szerkesztőbizottság tagja. Hozzátette: a lapban helyet kapnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetének elemzésével foglalkozó cikkek. A kiadvány emellett foglalkozik a trianoni kérdéskörnek az oktatásban való megjelenésével. „Bemutatjuk a 19. és 20. században megjelent fontosabb írásokat, de a legújabb kiadványokat is. Minden számban térképritkaságokat is közreadunk” – tette hozzá a történész. A szerkesztőbizottságnak egyébként erdélyi tagja is van Vekov Károly személyében. Az újság első számának tartalmáról és a megrendeléséről további információ a www.trianonportal.hu oldalon található. /Trianoni Szemle – új folyóirat január 1-től. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 10./
2008. december 20.
A 17-19. század erdélyi kerámiáit mutatja be A Kárpát-medence kerámiaművészete című sorozat most megjelent nyitóalbuma. Csupor Sándor kötetét, amelyben hatszáz szilke, csupor, tál, bögre, tányér, korsó és bokály ad képet Erdély népi kerámiaművészetéről, bemutatták Budapesten. Csupor István, a budapesti Néprajzi Múzeum kerámia osztályának vezetője. A Novella Könyvkiadó gondozásában napvilágot látó sorozatban a tervek szerint külön-külön kötetben mutatják majd be Holics, Magyarország, a Felvidék és a habánok kerámiaművészetét. /Új könyv Erdély népi kerámiaművészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2008. december 20.
Hadnagy József erdélyi származású és a lelki erdélyiségéhez ragaszkodó költő, megjelent ötödik verseskötete. A nyolcvanas évek végén az elviselhetetlennek tűnő romániai diktatúra elől elmenekült, azóta Debrecenben élő költő nemcsak gyökereivel kötődik szülőföldjéhez, könyvei is rendre Erdélyben, Marosvásárhelyen jelennek meg, miközben egyes művei sokféle más Kárpát-medencei, sőt külföldi, svédországi magyar lapokban, kiadványokban is szerepelnek. Az Égő fák (1994) és a Szürkéntúli Fények (1996) című kötetek után a Mint szép mesék kalóza (2000) már valódi költőegyéniséget reprezentált, írta Bertha Zoltán irodalomtörténész. A költő töprengett a „világról, emberről, Istenről, életről és halálról, értelemről és érzelemről, bűnről és erényről. Istenkeresése költészetének egyik vonulata. A másik a szerelem. Harmadik a szülőföld, a táj – a haza. Világképe nem túlságosan derűs, szkepszise az évekkel csak mélyül” – ahogyan mindezt róla több kötetének szerkesztője, a kiváló marosvásárhelyi prózaíró, Bölöni Domokos állapította meg. A Hajnaltól hajnalig (2006) című kötetben több az oldottabb, vallomásosabb-bensőségesebb tónusú költemény- A poétikai gazdagodás folytatódik Labirintus /Rím Könyvkiadó/ című legfrissebb versgyűjteményében. A Két hazám című töredéke definiálja köztes létállapotát („Ott gyökér. Itt levél”; „Ott élek. Itt lakom”; „Telek fagypontján / itt kapaszkodom / az ott mélyülő gyökérbe”). Sorslátomásos, a magyarság romlását és fogyatkozását láttató költeményei között a különös erejű Rákos fekély című verse. /Bertha Zoltán: A költői szó mélységei és labirintusai. Hadnagy József új kötete elé. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2008. december 27.
Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./
2009. január 5.
Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. A magyar államfő először nyilatkozott egy blognak, a köztársasági elnök a Reakciónak adott interjújában úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti–nemzetietlen és fasiszta–antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. Az elnök azt is elmondta, oda jutottunk, hogy a határon túl a „szegény Magyarországért” imádkoznak. Komolyan veszi a felelősséget a határon kívül élő magyarok sorsáért, fejtette ki. Enyhíteni próbálja azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti–nemzetietlen érvelésbe, és persze ellenpárjába, a fasiszta– antifasisztába. Ez a kár felmérhetetlen. Létezik az egységes magyar nemzet, de ma már különböző résztársadalmakból áll. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ha együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel, hangsúlyozta Sólyom László. Mások az élethelyzetek: egy erdélyi magyarnak Bukarestben, az ottani politikai kultúrában kell politizálnia, amely gyökeresen különbözik mondjuk a ljubljanai közegtől. Ugyanakkor meg kell tanulni a kettős kötődést. A legveszélyeztetettebb a szórványmagyarság és a városokban, lakótelepen élők, akik nehezen találnak magyar közösségeket. Az utódállamok nehezen veszik tudomásul, hogy nem homogén nemzetállamok, hanem többnemzetiségűek lettek, éppen úgy, mint a Magyar Királyság volt, amelyből szabadulni akartak. Érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. A jelen helyzetről a legtöbb ismeretet a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indított el a köztársasági elnök. /Ablonczy Bálint, Balogh Ákos Gergely: ”Nem látom a távlatos gondolkodást” Interjú Sólyom Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2009. január 8.
A Siculicidiumra, a madéfalvi vérontásra, annak áldozataira emlékeztek június 7-én Madéfalván. A megemlékező ünnepség a katolikus templomban, szentmisével kezdődött, majd a Siculicidium-emlékműnél tartottak ünnepi rendezvényt annak a 400 székelynek az emlékére, akiket 1764. január 7-én hajnalban az osztrák hadsereg mészárolt le. „Annak ellenére, hogy a magyarságot a történelem nem kímélte, történnek még csodák a Kárpát-medencében, egyik ilyen csoda a megmaradás” – emelte ki ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő. /Horváth István: A Siculicidiumra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 10.
Tőkés László püspök, EP-képviselő budapesti irodájában tartott évkezdő sajtótájékoztatót január 9-én. Hangsúlyozta: „Egyfelől a nemzet egészét is érintő erkölcsi válságból kell kilábalnunk, amelyről Sólyom László köztársasági elnök is szólt újévi beszédében”, ebben nagy szerepet kell vállalniuk a történelmi egyházaknak. Másfelől túl kell lépni a szűkös pártpolitikákon nemzetpolitikában kell gondolkodni. Ezen munkálkodik a maga rendjén a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) is – fűzte hozzá. A püspök bejelentette: kezdeményezi az erdélyi magyar összefogás jegyében születő nemzeti lista állítását, amely megerősítheti az erdélyi magyarság európai képviseletét. /EP-s nemzeti listát kezdeményez Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
