Aug. 10-én, vasárnap, a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése keretében /melyet Debrecenben tartanak/ Debrecen négy református templomában határon túli magyar lelkészek - Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Gulácsy Lajos kárpátaljai püspök, Tőkés László erdélyi püspök és Csete- Szemes István vajdasági lelkész - hirdettek igét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1997. augusztus 19.
Aug. 12-én véget ért az Illyefalván a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár és a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ által szervezett tíznapos olvasótábor, melyen 46 magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatal vett részt. A táborlakók többek közt a hagyományokkal és Háromszék nevezetességeivel ismerkedtek. A fiatalok éppen indultak, amikor ugyanezen a helyen, Sepsiillyefalván megjelentek az Anyanyelvi Konferenciára igyekvők. Az első nap a Szó-tartó mozgalom útnak indítását célozta. A Szó-tartó mozgalom az egészséges nemzettudat kialakítását segíti a teljes magyar nyelvterület kultúrájának megismertetésével. A magyar nyelv helyzetéről Péntek János professzor tartott előadást, Pomogáts Béla a magyar irodalom és nemzetkép viszonyáról, Sidó Zoltán a szlovákiai magyar oktatásról és a szlovák nyelvtörvényről. A konferencia résztvevői ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba /Sepsiszentgyörgy/. Bencze Lajos a szlovéniai kétnyelvű oktatás tapasztalatait ismertette, Dupka György a magyar kultúra kárpátaljai jelenlétéről beszélt, Keszeg Vilmos Népismeret és nemzetkép címen tartott előadást. /Éltes Enikő: Illyefalva, Illyefalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1997. augusztus 22.
Aug. 15-20-a között immár második alkalommal került sor Budapesten a Régiók Találkozása - Kárpát-medencei Napok című rendezvénysorozatra a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a határon túli magyar művelődési egyesületek társszervezésében. A megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a rendezvény fővédnöke mondott köszöntő beszédet, majd a részvevő régiók, Erdély, Vajdaság, Muravidék, Felvidék, Kárpátalja képviselői üdvözölték a megjelenteket. - A műsorban népviselet- és néptáncbemutató, a párválasztással /házasságkötéssel/ kapcsolatos népszokások, továbbá népművészeti, képzőművészeti, fotó- és könyvkiállítás is szerepelt, mely utóbbi az MKM Határon Túli Főosztálya anyagi támogatásával az utóbbi öt év során kiadott határon túli magyar könyvtermést mutatta be. Közös irodalmi estre is sor került "Anyád nyelvét bízták rád a századok" címmel. Ezen kívül minden régió bemutatott egy-egy, az idei év legkiemelkedőbbjének ítélt könyvet. Az erdélyi könyvkiadást a Polis Kiadó Szilágyi Domokos Magyarok című kötete reprezentálta, felolvasták Dávid Gyula könyvismertetőjét. - A rendezvénysorozatot egyéb jelentős tevékenység is gazdagította. Így például az Identitás-Klub keretében magyarországi és határon túli szakemberek részvételével "A Kárpát-medencei magyarság a demográfiai adatok tükrében" címmel kétnapos kerekasztal-beszélgetést zajlott, amelyen Erdélyt Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár és dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke képviselte. Másik fontos rendezvény volt a régiók, az MKM Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Márton Áron Kollégium képviselőinek első közös, az együttműködéssel kapcsolatos munkatanácskozása, amelyen az erdélyi régiót Laskay Sándor, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály közművelődési előadója képviselte. Mindkét tanácskozásról közös nyilatkozatot bocsátottak ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./
1997. augusztus folyamán
Jún. 27-én, Szent László napján, a kárpátaljai római katolikus egyház új templommal gazdagodott: Nagybagoson Majnek Antal segédpüspök szentelte fel Kárpátalja első Szent Lászlóról elnevezett templomát. A jelenlegi nagy szegénységben nem mindennapi egy templom felépítése. Nagybagoson eddig magánházaknál gyűltek össze a hívek. /Új Hajtás (A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház lapja, Munkács), II. évf. 4. szám (aug.(/
1997. szeptember 7.
Közös nyilatkozat aláírásával véget ért szept. 7-én Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence átjárhatóságának elősegítését célul tűző Kárpát-Alpok Alapítvány negyedszer rendezett tanácskozása /szept. 6-7./, melyet a térség magyar polgármestereinek rendeztek. Közösség és önkormányzat volt a nemzetközi találkozó címe, melyre az erdélyi polgármestereken kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek résztvevők. Széles témakört tekintettek át, mint az erdélyi autonómia-formák története, az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségei, az egyházak és az önkormányzatok viszonya stb. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./ Két napon át a Kárpát-Alpok Alapítvány jobbnál jobb előadásokkal traktálta a II. Kárpát-medencei önkormányzati konferencia résztvevőit, értékelte Oláh István a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A tanácskozáson 135-en jelentek meg. A rendezvényt a városba látogató Habsburg Ottó is megtisztelte jelenlétével, akinek Bedő Árpád elnök átadta a Kárpát-Alpok Alapítvány ajándékát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ Bedő Árpád, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy folytatni fogják az önkormányzatok együttműködését fejlesztő munkát. /Új Magyarország, szept. 8./
1997. szeptember 7.
Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
1997. szeptember 12.
Augusztusban Debrecenben tartotta a Reformátusok Világszövetsége /RVSZ/ 23. nagygyűlését. Ezt követően két furcsa közlemény látott napvilágot. Az egyik szerint Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ elnöke szeretné megvalósítani a transznacionalista magyar református egyházat. Az MRVSZ közleményében tiltakozott ez ellen. A nyilatkozatok hátteréről nyilatkozott Tőkés László püspök. 1995-ben létrehozták a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatát, amely a több évtizedes elszakítottság után eszmei szinten igyekszik megvalósítani a magyar református egyház eredeti egységét. Ezt a törekvést még az előkészületek idején éles támadás érte az RVSZ részéről. A támadások mögött a szlovák nacionalista egyházi körök álltak, félreérthetetlenül támogatta őket Milan Opocensky, az RVSZ főtitkára, csehországi lelkész, akinek 1989 előtt kezdődött egyházi karrierje. Nagy erőfeszítéssel sikerült eloszlatni a nacionalizmus vádját. 1997-ben azután ugyanezek a vádak hangzottak el: kárpát-medencei hegemonisztikus törekvésekkel vádolták ezt a hétfelé szakadt szegény egyházat, amelynek tagegyházai a létfenntartásért küszködnek. Nem kell létrehozni transznacionális egyházat, "hiszen mi határokon átívelő közösség vagyunk. Ez történelmi tény." - szögezte le Tőkés László. - A tízmillió európai református egyharmadát alkotják a magyar reformátusok. Ezért különleges figyelmet érdemeltek volna. Ezzel szemben érzéketlenség volt jellemző. Nem szerepelt a napirenden a kommunizmus bukásának említése, szó sem esett a gulágok áldozatairól, a vallásüldözésről, a bácskai, kárpátaljai tömeggyilkosságok áldozatairól, a Duna-csatorna foglyainak szenvedéséről. /Simon Judit: Eltérő álláspontok. Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ Előzmény: aug. 21-i jegyzet, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26.
1997. szeptember 19.
Szept. 19-én megnyitotta kapuit a kárpátaljai magyar felsőoktatás újabb intézménye, az Ungvári Gazdasági Akadémia /UGA/, ahol negyven magyar diplomás szakember kezdte meg kétéves tanulmányait anyanyelvén. Az UGA létrehozása a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége szervezőmunkájának köszönhető, az anyagi hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében működő Új Kézfogás Alapítvány biztosítja. - Az Új Kézfogás Alapítvány eddig mintegy 100 millió forintnyi térítésmentes, illetve kedvezményes kölcsönnel támogatta a kárpátaljai magyar vállalkozásokat. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
1998. október 14.
A Kárpátok-Eurorégió vezetői a múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak. A hatékonyabb együttműködés érdekében új, koncepcionális javaslatok születtek, amelyek célja, hogy a tagországok Európai Unióhoz való csatlakozását meggyorsítsák - hangoztatta Piotr Helinski, a régió titkárságának lengyel vezetője. - Az ukrán kormány megbízta a kárpátaljai közigazgatást, hogy dolgozza ki egy magyar?ukrán gazdasági övezet megvalósításának tervét - jelentette be Szergej Usztics, a kárpátaljai adminisztráció vezetője. Hozzátette: sokat várnak Kucsma ukrán elnök október végi magyarországi látogatásától, lényegesnek tartják a magyar nemzetiséggel való törődést. - Gheorghe Micolaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a PHARE?CBC-program keretében több, határokon átnyúló projektet dolgoznak ki. Mindkét oldalon bővítik a Csengersima és Pete közötti határátkelőt, román részről elindították Vállaj és Csanálos között egy állandó határátkelő megnyitásának engedélyezési eljárását. Elmondta azt is: október 5-én Szatmáron egy olyan közigazgatási főiskolát nyitottak, amelyben román, magyar és német nyelven folyik az oktatás. /Növelni kell a Kárpátok?Eurorégió hatékonyságát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. október 25.
Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/
1998. november 5.
Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./
1998. november 10.
A kárpátaljai magyarság évek óta halmozódó gondjait tragikussá fokozza az árvíz pusztítása és a közelítő tél - fogalmazta meg adománygyűjtést kezdeményező felhívásában a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, illetve a szervezet segélyszolgálata. Az MVSZ összefogásra kér mindenkit, aki segíteni tud és akar. Konkrétan az MVSZ országos tanácsait, a világ szórványmagyarságának szövetségeit, a határon kívüli magyar közösségeket, a magyarországi alapítványokat, vállalatokat, társadalmi tömörüléseket, a képviselőket szólítják meg. Utalnak arra, hogy a kárpátaljai lakosság elszegényedett, egyes rétegeket az éhínség fenyeget. Az ottani magyarság nagy része megélhetési gondokkal küzd, a munkanélküliség a térségben meghaladja az 50 százalékot. A körülmények drámai helyzetet teremtenek a kárpátaljai magyar oktatásügyben is - írják. A Magyarok Világszövetségének segélyszolgálata elsősorban pénzadományokat vár. /Válságos helyzet Kárpátalján. Adományozásra szólít az MVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 13.
Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./
1998. november 20.
A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1998. november 24.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ internetes egyetemet /BINET/ tervez. A leendő önálló Bolyai Egyetem kiszemelt fiatal tanárai sorra elhagyják Erdélyt. A kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai magyar nemzeti közösségnek kevés az esélye a magyar egyetemre. Emiatt született az internetes egyetem ötlete. Az ügynek megnyerték Szabó T. E. Attila hajdani kolozsvári, jelenleg szombathelyi egyetemi professzort. Az ő vezetésével dolgoznak a terven. - Különben Németországban is kísérleti szakaszban van egy internetes egyetem beindítása. Ez természetesen nem helyettesíti az erdélyi magyar egyetemet, arra továbbra is szükség van. /Gazda Árpád: Kikezdhetetlen magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./
1998. december folyamán
A Besztercei Híradó melléklete, a Mementó hasábjait az 1996 óta évente Vicén megrendezett Mezőségi Népi Tánc- és Énektalálkozónak szentelte. A találkozó helyének is jelentése van, a szórványvidéken, hiszen a Mezőség Beszterce-Naszód megyei részét évtizedek óta mostohagyerekként kezelik a hivatásos néprajzosok. A találkozó megrendezésében a Hargita Állami Székely Népi Együttes vállalta a védnökséget. "Napszámos módra részt vállaltak abban a bajlódásban is, ami az ilyen rendezvények megszervezésével jár." - írta róluk Guther M. Ilona. Az eddigi vicei találkozók: I. Találkozó 1996. okt. 26. - II. Találkozó: 1997. okt. 11. - III. Találkozó: 1998. szept. 26. A legutóbbira eljött többek között Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Vetési László szórványügyi előadó és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának alelnöke is. /Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec. - Harmadik sorozat 2. sz./ Csoóri Sándor a Beszterce lap munkatársának elmondta, hogy jelentős ez a fesztivál. Az ilyen találkozókat támogatni kell, "mert a peremmagyarság, akár Erdélyben, akár Kárpátalján, akár Kelet-Szlavóniában, akár a baranyai háromszögben - olyan nehéz helyzetben van, amit sem a magyarországi magyarság, de az Erdélyben, tömbben élő magyarság sem érzékel igazán." Csoóri örült annak, "hogy emögött is ott vannak a papok, Erdélyben majdnem minden ilyen fontos ügy mögött papokat láttam. Az ilyenfajta rendezvények számomra majdnem olyanok, mintha a papok missziós feladata lenne." Nagyon fontosak ezek a rendezvények, "de el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozottan ki kell jelenteni, hogy a kisebbség, a szórvány ne csak táncoljon, ne csak énekeljen, hanem találjon ki magának valami olyat, ami ezen túlmenően is az életképességét szolgálja." Arra a kérdésre, hogy mit tudna segíteni a tömbmagyarság a szórványnak, Csoóri emlékezetett: a két világháború között szociográfikus írások születtek a szórványról. Most is érdemes lenne feltárni egy-egy falu helyzetét. /Füleki Zoltán: Interjú a Magyarok Világszövetsége elnökével, Csoóri Sándorral. = Besztercei Híradó (Beszterce, közéleti havilap), dec./
1991. december 23.
A demokrácia és az európai felzárkózás előmozdítása a legkorszerűbb magyar törekvés itthon és a szomszédos országokban is: a magyarsághoz tartozni, de az európaiság szellemében - jelentette ki Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglakozó államtitkára az Új Szóban. Magyarország nemzetközi szempontból is legitim törekvésnek tekinti, hogy a szlovákiai, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarság saját identitásának megtartásáért, közösségi fennmaradásáért, méltóságának tiszteletben tartásáért küzd. /Új Szó (Pozsony), dec. 23, MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./
2003. január 6.
Vízumköteles irodalom? címen virtuális konferenciát szervez Balla D. Károly kárpátaljai író. A felkérésére válaszolók között van irodalomtörténész, nyelvész, író, költő, újságíró, Kolozsvártól Krakkón át Torontóig. Balla további félszáz szakmabelit kért fel, hogy bekapcsolódjanak a disputába. Kántor Lajos írta a konferencia nyitó szövegét, megjelent a világhálón a tucatnyi előadás. Balla D. Károly honlapja /www.hhrf.org/ungparty/ egyszemélyes, egymaga készíti. A honlapon belül a Pánsíp viszont szabályos irodalmi folyóiratot képez (ez az 1993-ban alapított nyomtatott lap világhálóra mentett folytatása). /Gergely Tamás: Vízumköteles irodalom? Interjú Balla D. Károllyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2003. január 6.
A 2001 decemberi ukrajnai népszámlálás nyilvánosságra hozott adatai szerint Kárpátalján a vártnál kisebb mértékben: 2,7 százalékkal csökkent a magyarság lélekszáma az 1989-es, még a Szovjetunióban tartott utolsó népesség-összeírás óta. A 2001. december 5-i állapotoknak megfelelően Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, ami 4 százalékos csökkenést jelent az 1989-es népszámlálás eredményeihez képest, amikor 163,1 ezer volt az ukrajnai magyarok lélekszáma. Kárpátalján, ahol az ukrajnai tömbmagyarság él, 151,5 ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, vagyis 2,7 százalékkal kevesebben, mint 1989-ben - akkor 157,1 ezer magyart írtak össze a számlálóbiztosok. Ez a vártnál jobb eredmény, hiszen 1989 óta - becsült adatok szerint - mintegy 25-30 ezer kárpátaljai magyar települt át az anyaországba, ráadásul évről évre romlik az ukrajnai magyar kisebbség népesedési helyzete. A magyarok Ukrajnában a hatodik legnépesebb kisebbség: az összlakossághoz viszonyított arányuk 0,3 százalék, szemben az 1989-es 0,4 százalékkal. Kárpátalján viszont a megye összlakosságához mért 12,1 százalékos aránnyal a magyar messze a legnagyobb létszámú nemzetiség (1989-ben ez a mutató 12,5 százalék volt). /(Varga Béla / MTI): Népszámlálás után a kárpátaljai magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2003. január 9.
Dec. 21-én a lakossági fórumon Markó Béla az RMDSZ ,,sikersztori" tételeként szólt arról: egy éve eltörölte az EU a beutazó román állampolgárokkal szembeni addigi vízumkényszert, s kilátástalannak minősítette az ebben nem részesülő ukrajnai és szerbiai, kárpátaljai és vajdasági magyarok helyzetét e tekintetben. Kijelentette, utóbbiak esetében leereszkedik hát a szerb és ukrán határon az új vasfüggöny. Kónya Ádám városi tanácstag hozzászólásában megjegyezte, nem ért egyet e sarkított kijelentéssel, hiszen erre dolgozták ki jogászok a kettős állampolgárság jogi kategóriáját. Markó erre reagált: a kettős állampolgárságot egyének számára adott lehetőségnek tartja, de nem hiszi, hogy közösségek számára is megoldás lenne. De hogy miért nem, ennek kifejtésével adós maradt. /B. Kovács András: A kettős állampolgárságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2003. január 9.
Elkezdte munkáját az a virtuális szakmai tanácskozás, amelynek a kárpátaljai Ungváron szerkesztett UngParty c. internetes honlap (www.hhrf/ungparty) ad otthont január folyamán. Az előzetes felhívások, tájékoztatók és Kántor Lajos irodalomtörténész (Erdély) nyitó előadásának megjelenése után január elején 10 további előadás szövegét közreadják. Az előadók: Beregszászi Anikó (Kárpátalja), Cséka György (Magyarország-Kárpátalja), Csernicskó István (Kárpátalja), Fekete J. József (Vajdaság), Kovács Imre Attila (Magyarország), Lengyel Tamás (Magyarország-Kárpátalja), Málnóczi Márk (Magyarország-Kárpátalja), Simándi Ágnes (Kanada), Szénási Miklós (Magyarország), Zsille Gábor (Magyarország-Lengyelország). /Sz. Cs.: Vízumköteles irodalom? Elkezdődött a virtuális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2003. január 9.
Első kiállítását nyitotta meg jan. 7-én a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Marosvásárhelyen, a Bernády-központban. A tavaly megalakult Magyar Fotóművészek Világszövetsége elhatározta, tavalyi budapesti tárlatának anyagát Erdély, Felvidék, és más magyar tájak városaiban is bemutatja. A kiállításon erdélyi, jugoszláviai, szlovéniai, szlovákiai, kárpátaljai és más magyar fotósok munkái láthatók. (Erdélyi Magyar Hírügynökség) /Megnyílt a II. nemzetközi magyar fotóművészeti kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2003. január 11.
Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2003. január 14.
Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe és különös alcíme kiegészítik és magyarázzák is egymást (Kapu Könyvek, Budapest, 2002). Beke György Kárpát-medencei kisebbségi körútja őrjáratnak is mondható. Az író megérti a kárpátaljai ruszin, a Leningrád-Szentpétervár környéki inkeri vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, de az elűzött németek honvágyát is. Beke átfogó kisebbségelmélet alapjainak a lerakásához járul hozzá, miközben az egyetemes magyar kisebbségnek is írói szószólója. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori francia köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, a század összes békeszerződése, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben". A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. (A román sajtó nagy része s a hivatalos politika meg egyenesen meg is haragudott a szocialista Mitterrand-ra.) Az RMDSZ -nek nincs külpolitikája. Korábban volt valami. Utoljára Bodó Barna volt megbízva ilyesmivel. - Minden államosított közösségi vagy egyházi épület visszaszolgáltatása Erdélyben - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is eltarthat. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, ámbár már törvény van a visszaszolgáltatásokra. Az RMDSZ nem ideológiai párt, azonban egyetlen, totális pártként működik. Ez a román politika érdeke. Ugyancsak érdeke, hogy Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszoruljon a vezetésből. Tokay György Viszont újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. (Lásd Szőcs Gézának az 1993. évi brassói kongresszuson közzétett röpiratait.) Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc egykori telefonlehallgatós szekustiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. S valóban - ugyancsak Péter vallomásából tudjuk, hogy -, egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló, 1998. december 1., 8. és 15-ei szám.) - A Magyar Népi Szövetség sorsát írta meg Beke György még 1995-ben, de már Budapesten. A Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyik munkájára emlékeztető, igen jellemző című Magyar áfiumban. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 14./
2003. január 15.
Balla D. Károly kárpátaljai költő internetes lapjában, az UngParty-ban megkezdődött az első olyan virtuális konferencia, amelynek témája: az irodalom vízumkötelessége. Több figyelemre méltó kommentár is olvasható. Kárpátalján csupán néhány hírportál működik, illetve néhány intézménynek, szervezetnek van saját honlapja. A konferencia anyaga a honlapon /https://hhrf.org/ungparty/ olvasható, Emellett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának Nyelvünk és Kultúránk c. folyóirata is közölni fogja az anyagot. /Szabó Csaba: Virtuális konferencia az irodalom vízumkötelességéről. Kialszik a gutenbergi mozdulatreflex? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2003. január 27.
A kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, az anyaország EU-csatlakozásának hatásait vitatták meg egy Ungváron rendezett konferencia keretében. Az etnikai arány változásnak a kárpátaljai magyar kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi ukrajnai népszámlálás tükrében című tanácskozást a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezte, ukrajnai és magyarországi résztvevőkkel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke a többi között kifejtette: a következő négyéves ciklusban az IKA tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az a támogatásaival növelni tudja a határon túli magyar közösségek kulturális teherbíró képességét, és lehetővé tegye e kisebbségek intézményeinek önálló működését. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyarság fogyása rövid távon lefékezhető, hosszú távon pedig visszafordítható gazdasági eszközökkel. A kárpátaljai magyarság kilátásait elemezve Dupka György MÉKK-elnök elmondta, hogy a vízumrendszer idén szeptemberre tervezett bevezetése Ukrajnával szemben a kárpátaljai magyarok anyaországi áttelepülésének újabb hullámát indíthatja el. Hozzávetőleges felmérése szerint ugyanis jelenleg közel 50 ezer kárpátaljai magyar él határ menti - nem mindig legális - kereskedelemből, s közülük mintegy 20 ezer azoknak a száma, akiknek már lakásuk vagy házuk van Magyarországon. Ők mostanáig kétlaki életet éltek, de a határátlépés feltételeinek a szigorodásával, illetve korábbi tevékenységük ellehetetlenülésével véglegesen az anyaországban telepednek le. /A kárpátaljai magyarság megmaradásának esélyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2003. február 10.
Feladatunk, hogy gyermekeinket és unokáinkat úgy neveljük, hogy megmaradjon bennük a magyarság, többet tudjanak a magyar történelemről, a magyarokról - hangsúlyozta a Magyarok Kijevi Egyesülete febr. 8-i közgyűlésén Vígh János, a szervezet újraválasztott elnöke. A százhatvanhárom jegyzett tagot számláló egyesület az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tagszervezete, 1989. december 17-én alakult meg harmadikként a kárpátaljai és a lembergi tagszervezet után. Az elmúlt tizennégy év jelentősebb eseményei között Vígh János a kijevi Honfoglalási emlékmű és a Liszt Ferenc-emléktábla felállítását, a valamennyi kijevi magyarnak otthont adó ,,Magyarok Háza" létrehozását, a magyar vasárnapi iskolát és a magyar református gyülekezet működését említette. A közgyűlés a következő időszak feladatai között a székház újabb 80 négyzetméternyi területtel történő kibővítését, valamint internetes honlap és Kijevi Magyar Visszhang címen periodikus kiadvány megjelentetését határozta el. /Magyarok Kijevben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2003. február 12.
A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2003. február 14.
A Népszabadság értesülései szerint várhatóan március elején lesz a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen a státustörvény normaszöveg-tervezetének legújabb változatát vitatják meg. A február végére jelzett ülés előbb azért nem valószínű, mert a határon túli magyar szervezetek és az országgyűlési pártok véleménye a dokumentumról csak a napokban érkezett meg a kormányhoz. Több bírálat érkezett a kormányhoz a szomszédos országok magyar szervezeteitől a státustörvény új normaszöveg-tervezetével kapcsolatban. A legnagyobb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ teljes egészében elveti az új tervezetet. Több határon túli magyar szervezet (közöttük az RMDSZ) különösen kifogásolja a státustörvény hét módosítási alapelve közül a hetediket. Ez kimondja, hogy a jogszabály hatálya nem terjedhet ki az EU-tagok állampolgáraira. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a Népszabadságnak elmondta: a kritikai észrevételek ellenére meg lehet egyezni. /Márciusra halasztott MÁÉRT? Bírálnak a határon túli magyar szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 19.
Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./
