Horváth Arany megtudta, hogy az ünnepséggel egybekötött közgyűlésen azért nem vettek részt a partiumi, szilágysági, szatmári küldöttek, mert olyan nagyméretű bundázásról tudnak, amely miatt értelmetlenné vált a jelenlétük és a szavazatuk is. Horváth Arany tud hasonlókról, a segélyek számlanélküli árusításáról és költség-botrányokról. Vastag dossziéban őrzi ezeket, hogy a jövő generáció hadd lássa, miként értették egyesek a demokráciát. Azt a hivatalos levelet is őrzi, amelyet a visszaélésekkel kapcsolatban írt az egykori elnöknek, aki ezzel intézte el a két helyen elszámolt közpénz sorsát: "Ugyan, ne kicsinyeskedjünk az útiköltség körül". – Ilyen és ehhez hasonló elnéző válaszok lépcsőin jutott az erdélyi tagok feje fölé az új elnök, állapította meg a cikkíró. Ezen az úton privatizálta az egyesület boltját, amelynek ő lett a tulajdonosa, majd további két boltot szerzett mellé. Nemzetünk nagy gondolkodói többnyire az alkotásba menekülnek. /Horváth Arany: Bunda. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2004. május 29.
Május közepétől új rektora van a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemnek dr. Geréb Zsolt professzor személyében. Teológiai tanulmányait Kolozsváron és Nagyszebenben végezte, posztgraduális képzésen Bukarestben és a hollandiai Utrechtben vett részt. 1980-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanított, előbb a bibliai nyelvek lektora volt, majd az újszövetségi írásmagyarázat és bibliai teológiai tanszék vezetője, docensi, illetve professzori minőségben. 1994–1998 között az intézet rektora. Négy éve társult tanárként tanított a Partiumi Keresztyén Egyetem teológia-vallástanár szakán. Hosszú éve folyik a PKE különböző karainak, illetve magának az intézménynek az akkreditációja. Felkérték arra, hogy vállalja el a tisztséget. A két református egyházkerület, mint testvér-egyházkerület, köteles egymást támogatni, segíteni. /Csomafáy Ferenc: A Partiumi Keresztyén Egyetem szolgálatában. Beszélgetés dr. Geréb Zsolt rektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2004. július 7.
Megdöbbentő adatokat hozott nemrég nyilvánosságra a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a nagyváradi Partiumi Közlönyben: a 2003-as esztendőben az egyházkerületben összesen 2341 keresztelést és 4288 temetést tartottak. A népességcsökkenés tehát 1947 fő. /Fogyatkozó magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2004. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 6-8. között jeles Kárpát-medencei magyar írók, költők, könyvkiadók és irodalomkritikusok részvételével Nagyváradon és Érmindszenten megszervezi az első Partiumi Írótábort. A rendezvényre Erdélyből és a Partiumból 30-40, Magyarországról 20-25 írót, költőt várnak, de felvidéki, délvidéki, kárpátaljai írók és kiadók is jelezték részvételi szándékukat. A Partiumi Írótábor júl. 6-án, Nagyváradon nyitották meg. /boros: Július 6–8. Partiumi írótábor Nagyváradon és Érmindszenten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./
2004. július 8.
Nagyváradon júl. 6-án megnyitotta kapuit az első Partiumi Írótábor. Megkezdődött a tanácskozás Város az irodalomban címmel. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a klasszikus műveltség másodrangú lett Európában. Kalász Márton a lokálpatrióta érzület irodalomban is megjelenő színpompás világáról szólt és arról is beszélt, hogy korábban közepes városok kultúra és irodalomteremtő bölcsőhelyek voltak. Ilyen Nagyvárad is. Pomogáts Béla irodalomtörténész emlékezett arra, hogy a XX. század elején Nagyvárad a kultúra egyik fellegvára lett, Ady Endre révén a modern magyar irodalom egyik szülőhelye. Pomogáts Béla szerint hanyatló tendenciát mutat az erdélyi magyar kultúra. Székelyhidi Ágoston beszélt 1956 szerepéről, 56 agyonhallgatott erdélyi vonulatáról. Székelyhidi szerint Magyarország végre visszatért Európához, tagja lett az uniónak, de vajon teljes-e az öröm a nemzetrészek nélkül. /(Balla Tünde): Megnyílt a Partiumi Irótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
2004. július 9.
A Pro Partium Díj és a tábor díjának átadásával júl. 8-án véget ért a Partiumi Írótábor Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Az írótábor díját Hodossy Gyula felvidéki irodalmár kapta, aki bár a meghívottak között volt, egy autóbaleset miatt nem tudott jelen lenni. A Pro Partium Díjjal Pomogáts Bélát, az Illyés Közalapítvány elnökét tüntették ki. A rendezvényen több mint hatvan Kárpát-medencei író, költő, irodalomkritikus és könyvkiadó vett részt. Barabás Zoltán főrendező, az egyházkerület szóvivője kifejtette, az írótábornak, melyet éves rendszerességgel kívánnak megszervezni, a kovász szerepét szánták. Sántha Attila, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta, egyre több jele van annak, hogy a Partiumban újra megélénkül a művelődési élet. Az első napon Kalász Márton, Pomogáts Béla és Székelyhídi Ágoston tartott előadást. Másnap Indig Ottó Kántor, Lajos, Tőkés László és Csép Sándor szólt az egybegyűltekhez. /Pengő Zoltán: Jövőre Érmindszenten? = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2004. július 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság tavaly meghirdetett pályázatára, amely a 20. század örökségét, a Rákóczi- és a Bocskai-szabadságharc emlékezetét, illetve Jókai partiumi és bánsági jelenlétét volt hivatott megörökíteni, összesen harminchárom dolgozat érkezett. A felnőtt kategória első díját dr. Jósa Piroska és Fazekas Loránd (Szatmárnémeti) érdemelték ki. Különdíjban részesült Kovács Rozália (Érmihályfalva), Ábrám Sárközi Lídia (Szatmárnémeti) és Boros Ernő (Nagykároly). A diákkategória első díját Tőkés Máté kapta. /Történelmi emlékezetünk szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 11./
2004. július 12.
Sikere volt a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban júl. 10-én tartott XIII. Véndiáktalálkozónak. A Partiumi Magyar Napok nyitórendezvényén Schönberger Jenő római katolikus püspök emlékezett az elhunyt tanárokra és diáktársakra. Díszmagyarba öltözött ifjak zászlókkal vonultak be, utánuk következtek az érettségi találkozós osztályok. Gönczy Gábor, a Véndiákszövetség elnöke üdvözlése után felszólalt még Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Varga Attila parlamenti képviselő, a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat főszervezője. Idén legtávolabbról Ausztráliából jött el egy hölgy. A Szatmárról elszármazott Petkes József festőművész akvarellkiállítását Muhi Sándor grafikus nyitotta meg. A rendezvény díszvendége, a szintén szatmári származású Kocsis István drámaíró munkásságát Kereskényi Sándor szenátor méltatta. Az immár negyedik verskötetét megjelentető, Németországban élő Halmosi Sándorral Papp Sándor Zsigmond beszélgetett, majd a Marosvásárhelyen megjelenő A Hét szerkesztői mutatták be az egybegyűlteknek lapjukat, vita kíséretében. /XIII. Véndiáktalálkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
2004. július 17.
Önálló jogi státust kapott a román akkreditációs hatóságtól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). Tőkés László püspök az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá: az erdélyi magyarság az 1989-es romániai fordulat után az óvodától az egyetemig terjedő teljes vertikumú, saját önálló, magyar nyelvű oktatási hálózat megteremtését tűzte céljául. Ennek szellemében jártak el, amikor elébe mentek a romániai magyar egyetemalapítási lehetőségeknek s 1990-ben létre hozták a Sulyok István Református Főiskolát, amelyet 1999-ben egyetemmé fejlesztettek. Ennek jogutódja a Partiumi Keresztyén Egyetem. Kiemelte: a PKE engedélyeztetése húzóerőt jelenthet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációjának megszerzéséhez is. A PKE-nek jelenleg 850 hallgatója van. Végzősei eddig más, állami intézményekben tehettek államvizsgát. Az akkreditációs folyamat lezárultával az alkalmazott tudományi és a bölcsészkarral, illetve 13 szakkal rendelkező egyetem mostantól államvizsgát tarthat. /Végleges akkreditáció a Partiumi egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2004. július 21.
A stratégia és az összehangoltság hiánya jellemezte a határon túli felsőoktatás és kutatás-fejlesztés támogatását a rendszerváltás utáni tizenkét évben – állapította meg a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program munkatársai által végzett hároméves vizsgálat, amelynek eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be a projektvezető, Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hozzátette: nem kívülről kell támogatni a határon túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az etnikai támogatási koncepció helyett regionális oktatási-kutatási hálózatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvű felsőoktatás helyét. A kutatásban az 1990 és 2002 közötti időszakot vizsgálták Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban abból a szempontból, hogy mennyire hasznosult a határon túli felsőoktatásra és kutatásra ez idő alatt fordított 12 milliárd forint. Általánosságban elmondható, hogy jó helyre került a pénz, azonban a hasznosulás "kissé ellentmondásos". A támogatások segítségével létrejött a Partiumi és a Sapientia Egyetem, illetve Beregszászi Főiskola, valamint kiépült a felsőoktatási és tehetséggondozó kollégiumok hálózata is, a többi között Komáromban, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Újvidéken. Nagy a jelentősége a magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatainak is, amelyből több mint 30 működik a négy magyar kisebbségi régióban. Ezek a tagozatok nagy mértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez, anélkül, hogy akár a szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniuk vagy elvándorolniuk kellett volna. A diákok nagy többsége azonban nem tartja kielégítőnek az itt szerezhető gyakorlati képzést. A három éven keresztül folyt, több mint 50 ember munkáját összefogó kutatásban elemezték a határon túli és a hazai sajtót, kérdőíves adatgyűjtést végeztek a diákok és az oktatók körében, mélyinterjúkat készítettek mértékadó hazai és határon túli személyekkel. /Nincs stratégia a határon túli felsőoktatás támogatásában? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2004. július 23.
A Román Akkreditációs Bizottság júl. 12-én elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs kérelmét. A PKE idén 475 helyre hirdetett felvételt. Szűcs István, a PKE kancellárja, immár tíz éve részt vesz a felsőoktatási intézmény állami akkreditációjának megszerzésében. Kezdetben a Sulyok István Református Főiskola működött Nagyváradon, 2000-től mint Partiumi Egyetem új kormányzati engedéllyel indult útjára az intézmény. Az akkreditáláshoz igazolni kellett, hogy az egyetemnek önálló anyagi bázisa, saját gazdálkodása van. A szakokra vonatkozóan azt is kellett bizonyítani, hogy szükség van az adott képzésre a régión belül. Végül a vallástanár–német szakot, illetve az intézményt akkreditálták. A többi szak akkreditációját is rendre kérni kell, minden harmadik végzős generáció után. A PKE-nak az elmúlt tanévben 870 hallgatója volt nappali tagozatos képzésen, ezek 13 szakon oszlottak meg, levelező vagy távoktatási képzésük nincs. A PKE-n két kar működik: Bölcsészettudományi Kar és az Alkalmazott Tudományok és Művészetek Kara. Az előbbin történik a vallástanárképzés: a református vallástanár szak, a vallástanár–szociális munka és a vallástanár–német, a szociális munka, a szociológia, a filozófia, az angol nyelv és irodalom, az angol nyelv és irodalom – román nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom. Az Alkalmazott Tudományok Karának szakjai: a menedzsment, a kereskedelem, a turisztika, a szolgáltatások gazdaságtana, tehát a közgazdászképzés, a zenepedagógia, a képzőművészet és reklámgrafika. Az agrármérnöki képzés nem indulhatott be, mivel elutasították a szakindítási kérelmünket. A PKE-nek mintegy 40 doktorandusza van. A magyarországi oktatók zöme Debrecenből származik. – Egy akkreditált egyetem szervezhet önálló diplomavizsgát. A hallgatók 70 százaléka érkezik Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből, illetve Máramaros és Arad kisebb részben van jelen. Szép számmal vannak székelyföldi hallgatók angol és német szakon, közgazdaságon és menedzsmenten is. A magyar nyelv és irodalom már régen szerepel elképzeléseik között. /Balla Tünde: „1959 óta először van akkreditált egyeteme az erdélyi magyarságnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2004. július 23.
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban egy néprajz kutató népi hímzőnek, Elekes Juliannának állít emléket leánya, Bartos-Elekes Ildikó, aki édesanyja népi varrottasait állította ki. Elekes Juliánna életművet hímzett, tudását pedig lelkesen adta át, méltatták tárlatnyitón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és a népi hímző leánya. /(Balla Tünde): Szemet gyönyörködtető hímzések seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2004. július 27.
Júl. 26-án nyílt meg a Magyar Professzorok Világtanácsa – Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. találkozója Csíkszeredában. A találkozón magyarországi, felvidéki valamint romániai magyar professzorok vesznek részt, akik a magyar felsőoktatás helyzetéről tanácskoznak. Az immár második alkalommal Csíkszeredában megrendezett tanácskozást Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke nyitotta meg. Kecskés Mihály elnök köszöntőjében rámutatott: Magyarországon közel 2000 professzor, míg Romániában 150 magyar professzor van, azonban ezekhez a számokhoz viszonyítva a mostani találkozóra kevesen jöttek el. A találkozón Tőkés László a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként köszöntötte a jelenlévőket, beszámolt arról, hogy akkreditálták a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Tőkés László rámutatott: román adófizetőkként joguk lenne az állami magyar egyetemhez, ennek ellenére ez máig sem jött létre. Tőkés László hangsúlyozta, szükség van a magyar kormány támogatására is, azonban a csökkentett költségvetés csak a fenntartási költségekre futja, de a következő tanévre már erre sem lesz elég. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak a felsőoktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2004. július 29.
Egységes magyar nyelvű felsőoktatási hálózat kialakítására van szükség Erdélyben, s annak oktatási intézményeit elsődlegesen állami forrásokból kellene finanszírozni – olvasható a Kárpát-medencei Magyar Professzorok VIII. Találkozója résztvevőinek ajánlásában, kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a megkezdett beruházások befejezését. Az ajánlás leszögezte: "Minden szakot elsődlegesen állami forrásokból kellene finanszírozni. Minél több szakot az alapképzésben és a mesterképzésben is állami egyetemeken kell működtetni, emellett a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) és az EMTE állami támogatását is el kell érni". Az ajánlás szerint a magyar kormány által nyújtott anyagi támogatás részleges megvonása akadályozza az egyetembővítési munkálatok elvégzését. /További támogatást kértek a magyar kormánytól a Kárpát-medencei magyar professzorok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
2004. július 31.
Júl. 30-án megkezdődött a III. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat pénteken Szatmárnémetiben. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fővédnökségével több szatmári szervezet rendezésében zajló eseménysorozat műsora egyebek mellett nemzetpolitikai tanácskozást és polgári találkozót, zongorahangversenyt és vásárral egybekötött könyvutcát, képzőművészeti, népművészeti és fotókiállítást, sport- és kvízjátékot, magyaros gasztronómiai bemutatót is kínál. A szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel nemzetpolitikai tanácskozást tartanak. Tíz előadáson egyetemi tanárok, történészek és politikusok, köztük Szakály Sándor történész, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyarság európai integrációs kérdéskörét taglalja. Az idei Partiumi Magyar Napokon külön hangsúlyt kap az egyház és az irodalom. Tekintettel arra, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ebből az alkalomból a Művészeti Múzeumban kiállítás nyílik a püspökség kegytárgyaiból. /Szatmárnémetiben megkezdődtek a Partiumi Magyar Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
2004. július 31.
A hivatalos megnyitó előtt, júl. 30-án nemzetpolitikai konferenciával vette kezdetét a harmadik Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat Szatmárnémetiben. A konferenciát Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök köszöntötte, majd Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke tartott előadást Magyarság és Európa címmel. Szőcs Péter történész az újkori Szatmárnémetit mutatta be, Kereskényi Sándor szenátor Eurókonformizmus és kultúrpolitikák címmel tartott előadást. Pete István szenátor az európai integráció és a vidékfejlesztés problémáiról beszélt, Kereskényi Gábor a helyi önkormányzatok lehetőségeiről, Bura Lászó, nyugalmazott egyetemi tanár az oktatáspolitika változásairól, Varga Attila parlamenti képviselő pedig az európai integráció alkotmányjogi vonatkozásairól. Szakály Sándor történész a Kárpát–medencei magyarság európai integrációjának ellentmondásait fejtette ki. Az integráció egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az elválasztja egymástól az Európai Unión belül és azon kívül levő magyarokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az unión belüli kisebbségpolitika távlatairól tartott előadást. Véleménye szerint az integráció elősegíti az RMDSZ céljait, azt, hogy önazonosságát megtartva, a magyarság szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta: nincs ellentmondás az integrációs cél és az autonómia elérése között. Szabó Vilmos államtitkára kiemelte Magyarország és a szomszédos országok, valamint a határon túli, kisebbségi magyarság és a többségi nemzetek jó viszonyának jelentőségét. Kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: nem lehetséges, hogy az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei közös listán induljanak a parlamenti választásokon, ugyanakkor kijelentette, az RMDSZ egy nyitott előválasztási folyamat révén választja ki szenátor–, illetve képviselőjelöltjeit, amelyben részt vehetnek és megméretkezhetnek az MPSZ tagjai is. Reagálva arra az elképzelésre, miszerint az MPSZ jelöltjei a Népi Kezdeményezés listáin indulnának a választásokon, megdöbbenésének adott hangot, hogy a radikális magyar politikusok egy román párt színeiben kívánnak mandátumot szerezni. /Túrós Lóránd: Magyar érdek az uniós csatlakozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./
2004. augusztus 4.
Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel rendeztek nemzetpolitikai tanácskozást Szatmárnémetiben, a III. Partiumi Magyar Napok keretében. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megnyitójában megfogalmazta: keresztényként a keresztény Európában. Ez tartott meg bennünket több mint ezer éven át, ez lehet jövőnk biztosítéka is. A tanácskozás első részében helyi politikusok, szakemberek, tartották meg előadásaikat. Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör elnöke a történelmi sorsfordulók csapdáit vette számba. Szőcs Péter történész Szatmár és Németi 1712-es egyesítéséről beszélt. Kereskényi Gábor önkormányzati képviselő helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta a kisebbségi jogok érvényesítésében. Pete István szenátora vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a romániai magyarság 65 százaléka vidéken él. Dr. Bura László főiskolai tanár az oktatásban felmerülő gondokról értekezett. A Babes-Bolyai (úgynevezett) multikulturális egyetemen még mindig a román többség dönt olyan kérdésben is, ami a magyarokra tartozik. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte a civil szerveződések jelentőségét. A találkozó második részében dr. Szakály Sándor történész arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában sokkal nagyobb demokrácia volt, mint azt később a nemzeti utódállamokban tanították, sokkal több jogokat élveztek a kisebbségek. Markó Béla leszögezte, az EU-ba csak a többségi lakossággal együtt léphetnek be. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette az RMDSZ elnökének álláspontját, s hozzátette: a térségünk minden népének, nemzetének alapvető célkitűzése és érdeke az EU-s tagság. Kiemelte, hogy mindenféle megosztási kísérlet csak árt a határon túli magyarság jogai érvényesítésének. /Sike Lajos: III. Partiumi Magyar Napok – Nemzetpolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2004. augusztus 4.
Nem a legbiztatóbb előjelekkel áll az európai integráció küszöbén a romániai magyar kultúra – állította Kereskényi Sándor. A csoportérdekek mentén szerveződő mai magyar kulturális életből ugyanis hiányoznak a Kós Károlyhoz hasonló meghatározó emberek. Az elmúlt tizennégy-tizenöt év során nem sikerült megteremteni azokat az alapelveket, módszereket, amelyek segítségével a romániai magyarság kultúrája működőképes egésszé válhatott volna. Ebben komoly felelőssége van az RMDSZ-nek is, amely nem tudott elszakadni a központosított szerkezetekben történő gondolkodástól. A romániai magyar kultúrának csak bizonyos részei jelennek meg hangsúlyosabban az anyaországi kulturális diskurzusban vagy a piacon. Jelenleg az irodalom területén is végbemenő globalizáció, amerikanizálódás hatására egyre inkább bizonyos csoportérdekek kerülnek előtérbe, amelyek stílusok mentén szerveződnek, és az irodalmat a finanszírozható divatok kezdik meghatározni. A partiumi, kolozsvári könyvek alig jutnak el a Székelyföldre, a tétel fordítva még inkább érvényes. A magyarországi–erdélyi könyvforgalom mintha egyirányú lenne. Fennáll a veszélye, hogy az irodalom és a művészet a kisszerűen gondolkodó, stratégia nélküli kulturális lobbik eszközévé válik. Nincsenek távlatok, távlatos koncepciók, amelyek az egész nemzeti hagyományra és értékre figyelnének. /Benkő Levente: Az integráció káros lehet hagyományainkra. Interjú Kereskényi Sándor esszéíró-politikussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2004. augusztus 5.
A III. Partiumi Magyarok Napok záró napján Szatmárnémetiben politikai fórumot tartottak Kisebbségben, sikeresen címmel. Trianon óta a városban most van először szabad és titkos választáson megválasztott magyar polgármester és magyar többségű tanács, amikor a magyar lakosság aránya már 40 százalék alá csökkent. A fórum helyszínéül szolgáló Kossuth-kert tavasz óta hivatalosan is visszakapta régi nevét. A vasútállomáson a főépület áll a magyar felirat: Szatmárnémeti. Problémák még vannak, hangzott el a fórumon, nem minden magyar szülő tudja magyar napközibe adni gyermekét, egyes közhivatalokban még nem válaszolnak magyarul a magyarul feltett kérdésre, az útlevélosztályon barbár állapotok uralkodnak. Nem viselheti Szilágyi Domokos nevét a 10-es általános iskola, annak ellenére, hogy az ottani tanárok kétszer is nagy többséggel a költő nevére szavaztak. /Sike Lajos: Nem volt kioktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
2004. augusztus 5.
Aug. 8-án, vasárnap Egri református templomában Kereskényi Sándor mutatja be Kiss Kálmán kismonográfiáját Egri községről. A Partiumi füzetek 31. kiadványa a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi római katolikus püspökség közös kiadásában jelent meg. Kiss Kálmán maga is egri születésű, 1977–ben Egri helyneveiből államvizsgázott Kolozsváron. Harminchárom éve tanít a túrterebesi iskolában, jelenleg az iskola igazgatója. /E. Gy.: Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2004. aug. 5./
2004. augusztus 9.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt a Partiumi Magyar Napok fő védnöke. Együtt ünnepelünk, mondta, és készülhetünk a nemzet határokon átívelő egyesítésére, amire az EU-s csatlakozás kiváló lehetőséget biztosít. A magyar kormánynak az a célja, hogy Románia minél hamarabb az EU tagja legyen, mert vele az erdélyi, a partiumi magyarság is az lesz. „Aki halasztásról beszél, az az erdélyi magyarság szándéka és érdeke ellen is szól.” Magyarország csatlakozásával új helyzetbe került a HTMH, a határon túli magyarság támogatásának kormányzati szervezete. A Felvidék és Muraköz az anyaországgal együtt lett az EU tagja, Erdély Romániával két-három éven belül csatlakozik, míg a kárpátaljai magyarság Ukrajnához, a vajdasági Szerbiához van kötve, vázolta helyzetet a HTMH elnöke. Kiemelten figyelnek Vajdaság és Kárpátalja magyarságára, az ő helyzetük a legriasztóbb. Az utóbbi évtizedben 300 ezerrel csökkent a határon túli magyarság száma, annyival, amennyit most az egész Délvidék magyarsága számlál. Elemezni kell, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Érdekes, hogy ott a legkisebb a fogyás, ahol legnagyobb a szegénység, vagyis Kárpátalján, ahol a magyarság azonosságtudata szempontjából más térségeknél is meghatározóbb szerepe van az egyháznak és az anyanyelvi oktatásnak. – A Medgyessy-kormányt sok bírálat érte az idei költségvetési támogatások megnyirbálása miatt. Elég, ha csak a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusa építésére szánt pénz nagyarányú csökkentésére célozni. A jövő évben nem vonnak el a határon túli magyaroktól újabb összegeket? – hangzott a kérdés. Hirtelen nem tudná megmondani, mennyit vett el a kormány, válaszolt Bálint-Pataki József, de „a HTMH keményen fellép a határon túli magyarokért”. Az fel se merülhet, hogy a támogatás tovább csökkenhet. Reméli, hogy a támogatás jövőre inkább növekszik. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására viszont hatalmas összeget fordítanak. Mintegy 200 ezer diák és pedagógus részesül belőle. A HTMH elnöke szerint a határon túl élő magyarok számára a legfőbb veszély a megosztottság. Ilyen megosztottság, mint 2004-ben, korábban soha nem volt tapasztalható soraikban. Szerinte a megosztottságban „meghatározó szerepe van a magyarországi politikának, a politikai elit egy részének, melynek tagjai az egymásnak feszülést, a széthúzást bátorítják.” Jó lenne, „ha e fontos nemzetpolitikai kérdésben nemzeti konszenzus jönne létre, lehetőleg még a romániai parlamenti választások előtt, mert elgondolni is rossz, milyen katasztrófát jelentene, ha az erdélyi magyarság elvesztené parlamenti képviseletét. A vajdasági események, az egyre szaporodó magyarverések egyértelműen igazolják, hova vezethet az ilyesmi. Jó volna, ha minden politikus megértené, hogy a határon túli magyarság érzelmeivel nem lehet játszani, s azt nem lehet eszközként felhasználni itthoni politikai célok eléréséhez. Ez egy életveszélyes játék!” /Sike Lajos: „Most már a megosztottság a legnagyobb veszély, immár életveszély!" Beszélgetés Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2004. augusztus 12.
Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztyén Egyetem előadótanára elmondta, hogy az elmúlt tizenöt évben a Romániában hivatalosan munkát vállalók száma szinte felére (hozzávetőleg 8,5 millióról 4,5 millióra) csökkent. A gazdaság veszteséges szektorában megszüntetett munkahelyekről távozni kénytelenek jelentős hányada számára nem nyílt legális munkalehetőség. Az érintettek tömegesen éltek például a korhatár előtti kedvezményes korhatári vagy betegnyugdíjaztatás lehetőségével. Főleg az aktív korban lévő lakosság itthon végez feketemunkát, valamint külföldön (többnyire szintén illegális) munkát. Hivatalos becslések szerint a feketemunkából szerzett bevételek a hazai bruttó nemzeti termék mintegy 25%-át teszik ki. Becslések szerint 4 millióan élnek a "rejtett gazdaságból", míg a hivatalos gazdaságban 4,5 millió személy tevékenykedik. A lakosság egészségi állapota egyre rosszabb. Látványosan megugrott a szociális megbetegedések (tbc, vérbaj, különböző bőrbetegségek, az elégtelen táplálkozás és a rossz, pihenést és tisztálkodást egyaránt megnehezítő lakásviszonyok miatt terjedő fertőzések) száma. A megelőzésre keveset költenek. /Báthory Éva: Én dolgozom, más keres? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./
2004. szeptember 11.
Tizedik alkalommal rendezik meg a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében a Honismereti Konferenciát. A szept. 10-i megnyitót követően kiosztották az idei Fényes Elek–díjakat. Az oklevelet és az emlékplakettet a következő személyek kapták meg 2004–ben: Bara István (Szatmárnémeti), Péter I. Zoltán (Nagyvárad) és Csanádi János (Arad). Az ez évi konferencia központi témái: "A Bocskai–szabadságharc 400 éves évfordulója", "A Rákóczi–szabadságharc 300 éves évfordulója", "Jókai Mór a Partiumban". /Fodor István: Sárközújlak: X. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./
2004. szeptember 13.
Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./
2004. szeptember 25.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium a reformátusok (nemrég visszakapott) épületében működik. Szept. 23-án itt tartotta kihelyezett igazgatótanácsi ülését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy most már nem csak javakra, de jóval több gyermekre is szükség lenne. Az Egyetértési Nyilatkozatot Tőkés László püspök, Ilyés Gyula polgármester, Muhi Sándor a Kölcsey Főgimnázium igazgatója, Szilágyi Éva a Református Gimnázium igazgatója és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes írtak alá arról, hogy mindenben együttműködnek a református egyház itteni épületeinek hasznosításában, és több visszaadott épületből, plusz a felépítendő Rákóczi Kollégiumból létrejön a Szatmárnémeti Református Oktatási Központ. Az egyház az épületeket visszakapta, s vonatkozó törvény értelmében öt éven belül birtokba veheti. Erre kell felkészülni, az ezzel kapcsolatos tennivalókat kell összehangolni. Tőkés László azt szeretné, ha a közeli években a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett tagozatot hozhatna ide, s akkor kialakulna a református oktatás teljes vertikuma, szellemi központ Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Visszaadott iskolákból Református Oktatási Központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2004. október 2.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2004. október 6.
Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 6.
Bizonytalan a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös jövője. Az egyetemek akkreditációjáról szóló törvény ugyanis kimondja, az egyesítéssel vagy szétválasztással létrejövő új egyetemeknek kötelező módon román tannyelvű karral is kell rendelkezniük. A PKE tanévnyitója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, a váradi egyetem életre hívója kijelentette: a Sapientia Alapítvány kuratóriuma magyarországi utasításra levágta a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) teljes költségvetését. Kató Béla, az EMTE működését irányító Sapientia Alapítvány elnöke szerint szó sincs arról, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásának a megvonásáról döntöttek volna. Csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségeit húzták le a listáról. Tolnai István, aki mind a PUPA, mind a Sapientia kurátora közölte, levélben kérte Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, változtassa meg a finanszírozással kapcsolatos álláspontját. A Sapientia Alapítvány kimutatása szerint a magyarországi támogatás működési költségekre szánt részének több mint harmadrészét (36 százalékát) küldték Nagyváradra a 2003–2004-es tanévben. Ez az első félévben 235,91 millió forintot, a 2004-es költségvetési évhez tartozó második félévben 345,25 millió forintot tett ki. A PKE a múlt tanévben többet kapott működésre, mint a csíkszeredai vagy a marosvásárhelyi EMTE-karok. A 2000–2002 közötti időszakban építkezésre szánt hárommilliárd forintból 966,4 millió ment Nagyváradra, ahol a református püspökség épületét alakították egyetemmé, valamint az Arany János Kollégiumot újították fel és bővítették ki. 2003-ban és 2004-ben a marosvásárhelyi egyetemi campus vitte el a beruházási támogatások nagyobbik felét. A két intézmény távlati összevonásának alapjait a 2000. ápr. 15-én keltezett megállapodás fektette le. Ebben a PKE vállalta, hogy a leendő magánegyetembe intézményként betagolódik, és az akkreditációs folyamat során azzal egységes szervezetet alakít ki. Tőkés László, a PUPA elnöke úgy látta, az apróbb viták ellenére, nem jelent hátrányt a kétfejűség. Tolnai István szerint elméletileg is csak akkor egyesülhet a két egyetem, ha mindkettőt véglegesen akkreditálták. „A végleges akkreditáció megszerzése legkevesebb hét évbe telik, így a legjobb esetben is csak három év múlva vetődhet fel az egyetemegyesítés kérdése – magyarázta Szilágyi Pál, az EMTE rektora. Azt szeretnék, hogy addig töröljék a jogszabályból a román nyelvű fakultás létesítésének a követelményét. Szilágyi Pál szerint előny is származhat a jelenlegi kétfejűségből, mert elképzelhető, hogy a végleges akkreditáció előtti szakaszban egyes EMTE-szakok diákjai a PKE-n államvizsgázzanak. /Gazda Árpád: Összenőnek vagy szétfejlődnek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2004. október 16.
Okt. 16-án tudományos ülésszakot rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, leszögezték: az erdélyi önkormányzatiság kialakításában példa értékűek lehetnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bocskai István szabadságharcának törekvései. Tőkés László megnyitó beszédében a Trianon utáni modern kor és a 17., 18. századi állapotok közti hasonlóságot hangsúlyozta. Most vértelen élet-halál harc folyik, állapította meg. A következő évek, évtizedek döntik el a magyarság sorsát Erdélyben, a megoldás a püspök szerint a három szintű autonómia volna. A hallgatóságot köszöntötte Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség vezetője. Dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus történész professzor értekezett II. Rákóczi Ferenc konföderációs törekvéseiről. Dr. Magyari András, kolozsvári történész professzor előadásában a rendek összefogásáról, Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelem szülőhelyéről, dr. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója Bocskai hajdúiról, míg dr. Csorba Csaba a fejedelem csatáiról beszélt. Balassi Bálintról Kupán Árpád történész értekezett. Másnap Bihardiószegen folytatódott a megemlékezés, ahol az Álmosd-Diószegi csata helyén emléksziklát avattak, majd Bocskai hajdúinak 1604. október 15-i győzelmére emlékezve istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Délután felavatták Bocskai István mellszobrát és megkoszorúzták a szabadságharc emlékére állított kopjafát. Balla Tünde: II. Rákóczi Ferencre, Bocskai Istvánra és Balassi Bálintra emlékeztek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2004. október 22.
Bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhelybizottság két új füzetét a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Péter I. Zoltán Nagyvárad római katolikus székesegyházai című munkája alaposan dokumentált könyv. A másik kötetben dr. Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató a révi fazekasság történetét dolgozta fel A révi népi fazekasság monográfiája címen. Mózes Teréz a téli időszakot Izraelben tölti, ezért nem lehetett jelen a könyvbemutatón. /Balla Tünde: Kalandozó a váradi székesegyházak és a révi fazekasság történetében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
