Minden eddiginél népesebb, 232 általános és középiskolai részvevővel tartották meg a hatodik Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) október végén Szilágycsehben. Az idei rendezvényen Partiumon kívüliek is jelentkeztek: a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolából, a Maros megyei Gernyeszegi Általános Iskolából, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceumból, a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceumból, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, a szilágycsehi, tasnádi, szilágynagyfalui, sarmasági, krasznai, nagybányai diákegyüttesek társaságában. /Partiumi Diákszínjátszó fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2004. november 10.
Nov. 7-én, vasárnap a Nagyváradhoz közeli Paptamási kis magyar faluban az első- és második világháborúban elesettek emlékére turulmadarat emeltek. Ezzel a kommunizmus idején leromboltatott bihari turulmadarak sora is bővült, hiszen a gondosan elrejtett és 2001 októberében újraszentelt székelyhídi, a megőrzött, s a talapzatára 1990-ben visszakerülő albisi, a 2001 májusában megáldott bihari, valamint a 2001 szeptemberében Biharszentjánoson felavatott turul után, immár Paptamásin is van turulmadár. Az ünnepségen Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette az erdélyi és partiumi turulok történetét. /Balla Tünde: Új bihari turulmadár, a paptamási hősök álmát őrzi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2004. november 18.
A mártír tábornok, Nagysándor József 200. éve született Nagyváradon, a bihari megyeszékhely magyarsága idén több rendezvénnyel is adózott a szabadsághősnek. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban emlékülést tartottak a hétvégén, amelynek jeles vendége, dr. Katona Tamás, budapesti történész professzor volt és bemutatták dr. Fleisz János váradi történész Nagysándor Józsefről írott könyvét. A Bihar megyei Civil Szervezetek Szövetsége, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezte emlékülésen Fleisz János ismertette kutatásainak eredményét. /Balla Tünde: Nagysándor József emlékülés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2004. november 22.
Gyalogos zarándoklat indult nov. 21-én, vasárnap Nagyváradról Budapestre, hogy elvigye a magyar lakossághoz a romániai magyarságnak a kettős állampolgárságot támogató üzenetét. Lakatos Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke elmondta: magyarországi fiatalok egy csoportja kezdeményezte korábban ezt a zarándoklatot, most eljöttek Nagyváradra, felajánlva, hogy elviszik Magyarországra az erdélyi és a partiumi magyarság üzenetét. A felajánlást a helyi RMDSZ és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök egyaránt örömmel fogadta. Így a zarándokok – akikhez csatlakoztak romániai magyarok is – útjuk során megállnak a nagyobb magyarországi helységekben, felkeltve az ottani lakosság empátiáját a határon túli magyarok ügye iránt. Nov. 21-én Tempfli püspök misét celebrált a nagyváradi bazilikában. A mise után a bazilika melletti utcán felolvassák azokat az üzeneteket, amelyeket a fiatalok magukkal visznek. /Gyalogos zarándoklat Nagyváradról Budapestre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2004. november 27.
Szomorú, hogy Magyarországon ez politikai kérdés lett a kettős állampolgársághoz való jutás, jegyezte meg Pap Géza református püspök. Fáj, ami most ott történik. Népszavazásnak kell döntenie a kérdésről, amikor a környező országokban egyszerű kormányrendelettel oldották meg a határon kívül élő polgárok sorsát, ugyanakkor egyesek arra buzdítanak, hogy a lakosság nemmel szavazzon. Úgy fogják fel, mintha az édesanya letagadná a gyermekét, testvér megtagadná testvérét, mutatott rá Pap Géza. Arra gondoltak, jó lenne, ha a szavazást megelőzően határon túli lelkészek szolgálnának Magyarországon. Nem számítottak arra, hogy ilyen sokan fognak jelentkezni. Erdélyből kb. 250, a Partiumból 150 lelkész indul útnak, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről még 100 lelkész vállal majd szolgálatot. Összesen tehát 500 Kárpát-medencei református lelkész fog Magyarországon szolgálni. /Somogyi Botond: Ötszáz bizony dalolva ment… Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. november 27.
Nov. 26-án Aradon, a Jelen Ház nagytermében megkezdődött a Színjátszócsoportok Regionális Fesztiválja, melyet a nagyváradi Partium Színpad nyitott meg. Az Aradi Magyar Színház Alapítvány szervezésében idén első alkalommal rendezik meg a háromnapos fesztivált. /(Nagyálmos Ildikó): Színházi fesztivál a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2004. november 28.
Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./
2004. december 3.
Fél óráig szóljanak a harangok dec. 5-én déli 12 órakor minden erdélyi és partiumi templomban – kezdeményezte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A kampánycsend miatt Magyarországon a félórás harangozást december 3-án ejtik meg. /Vasárnap félórás déli harangszó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 6.
Kányádi Sándor a Duna Televízió Régiók című műsor dec. 3-i kiadásában mondta: Ha a népszavazáson nem az igen győz ha az nem lesz érvényes és eredményes, nem történik semmi különös Erdélyben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, s merjük remélni, a Vajdaságban és Kárpátalján sem, hisz eddig is minden határon túlra szakadt magyar nemzeti közösség jórészt saját erejéből élt, próbált megmaradni, fejlődni, felzárkózni. A népszavazás valójában arra volt jó, hogy felmérjük, akad-e ma Magyarországon kétmillió ember, aki azonosulni tud azzal a több mint nyolc évtizedes fájdalommal és méltánytalan helyzettel, amit a trianoni döntés hozott a határon túliakra. Nem akadt. Megalázó volt hallgatni Kuncze Gábor vagy Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc vagy Hiller István és párttársaik nem melletti korteskedését, a magyar kormány felelős tisztségviselőinek hazugságoktól hemzsegő számadatait, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. A népszavazás alkalmával Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, ami példátlan az európai nemzetek történetében: elutasította 3–4 millió testvére feléje nyújtott kezét. /Simó Erzsébet: Igen, de nem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 7.
Dec. 5-én Marosvásárhelyen megalakult az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciája (EMHÖK). A szervezet alapítói: Sapientia – EMTE – Csíkszeredai és Marosvásárhelyi Karok Hallgatói Önkormányzatai (Csíki-HÖK, msHöK), valamint a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED). Az EMHÖK céljai között szerepel az erdélyi magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése, az ifjúság oktatási, társadalmi és kulturális életének megszervezése. Szabó Attilát (PKED) választották az EMHÖK elnökének, valamint Portik Vilmost (msHöK) és Miklós Ervint (Csíki-HÖK) alelnöknek. /Új hallgatói szervezet a palettán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2004. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a múlt hét végén Nagyváradon megtartott alakuló közgyűlésének végén átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia-díjakat. Pro Partium-díjat kapott Tatai Miklós, a máramarosszigeti Leöwei Klára Gimnázium igazgatója, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedagógus, Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a reszegei református egyházközséget, a zilah-ligeti református egyházközséget, a szilágypaniti református egyházközséget, valamint Molnár József magyarlapádi lelkipásztort. /Pro Partium- és Pro Ecclesia-díjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2004. december 14.
Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutattak két új könyvet. Ujj János aradi történész bevezetője után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke méltatásában elmondta: bár mindkét kötet nagyváradi témájú és kiadású, kötődik Aradhoz. Dr. Fleisz János Nagysándor József életéről alaposan dokumentált, hiánypótló könyvet írt /A leghazafiasabb érzelmű tábornok, Nagysándor József (1804–1849)/. Kupán Árpád történész Szabadkőművesek Nagyváradon című könyvében a szabadkőműveseket körülvevő misztériumot, akarja eloszlatni. A mozgalom Angliából indult, a 19. század végére polgári szervezetté alakult át. Aradon és Nagyváradon is erős volt e mozgalom, amelyet a kommunista diktatúra idején szüntettek meg. /(nagyálmos): Aradhoz kötődő kötetek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./
2005. január 5.
Napvilágot látott dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária nagyváradi teológia-professzor Értelem és bizalom /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ címmel Izrael bölcsességirodalmának teológiáját magyarázó első könyve. A kolozsvári Teológia, majd a Partiumi Keresztény Egyetem professzoraként évtizedekig tanulmányozta, értelmezte a Biblia tanításait. /Balla Tünde: Izrael bölcsességirodalmáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 14.
Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2005. január 19.
Partiumi történelemként is értelmezhető a Nagybányán élő Kaszta István Hontalanság című önéletrajzi kötete. Család és helytörténet, a szülőföld és a közösség méltatása kap helyet a könyvben. A szerző a hontalanságot 20. századi létformának tekinti, diktatúrák és az osztályharc évtizedeinek. /Huszadik századi dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2005. január 21.
Döntött a városi tanács: visszakapja nevét a Zilahi Wesselényi Református Kollégium. A tanács 23 tagjából csupán három magyar, a határozattervezetet ellenszavazat nélkül fogadták el. A Wesselényi család mindvégig anyagilag támogatta a kollégiumot, amelyet segítségükkel sikerült a Partium egyik legtekintélyesebb iskolájává fejleszteni. A kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi nevet, és e név alatt működött az államosításig. 1991-ben a református egyház kezdeményezésére újraindult az iskola, Református Kollégium név alatt. A zilahi kollégium jelenleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a szatmárnémeti iskola után a második legnagyobb református kollégium. Az iskola saját bentlakása megfelelő körülményeket nyújt az itt tanuló diákok számára. /Józsa László: Újra Wesselényi nevét viseli a zilahi kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2005. január 21.
Tavaly év végén megjelent Emődi János könyve a Bihar megyei Telegd sírköveiről és emléktábláiról a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Partiumi Füzetei 33. kiadványaként. Emődi János adattára nem a gazdag múltú Telegd monografikus leírása. Erdély enyészetre ítélt tárgyi emlékeinek egy-egy igen fontos töredékét dolgozza föl e tanulmány. /Balla Tünde: Telegdi sírkövek, emléktáblák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2005. január 31.
Új szakok indításáról született elvi döntés Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését felügyelő Pro Universtitate Partium alapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén – közölte Szűcs István, a PKE kancellárja. A döntés értelmében informatika, gazdasági informatika, könyvelési, pénzügyi, építészeti, valamint restauráció-épületszobrászat szakot is indítanának. Már 2006 elején szeretnék eljuttatni az akkreditációs csomagot az illetékes tanácshoz, hogy jövő év októberétől beindulhasson az oktatás. „Az egyetemnek szüksége van a szerkezetváltásra, hiszen a vallástanári szakok már teljesítették feladatukat: kinevelték a szükséges vallástanárokat Erdély és a Partium számára” – indokolta a döntést Szűcs. Az új szakokra vonatkozó igényekről az egyetem társadalomtudományi tanszéke által végzett felmérésekből szereztek tudomást. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy a kuratórium elvi döntése értelmében Szatmárnémetiben fiókintézményt nyitnának, mivel Bihar megye után innen érkezik a legtöbb hallgató. Szűcs István cáfolta azokat a napokban felröppent híreket, hogy a PKE pénzügyi gondokkal küszködne. Elmondta, a tavalyi év folyamán valóban adódtak kisebb nehézségek az akkreditációhoz szükséges belső fejlesztések kivitelezésében, mivel a költségvetés megszorítását előíró budapesti Draskovics-csomag értelmében le kellett állítaniuk a könyvtár biztonsági rendszere és az új informatikai laboratórium kiépítését, valamint egy előadóterem korszerűsítési munkálatait. A márciusban zárolt összegeket azonban ősszel feloldották, így a biztonsági rendszer és az infolabor már el is készült, az előadótermet pedig az idei tanév végén korszerűsítik. /Balogh Levente: Igények szerint indítanak új szakokat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2005. február 15.
Szükség van egy Trianon-filmre, de nem ilyenre, mint amilyet a napokban vetítettek. A film azt szeretné elhitetni a nézővel, hogy Trianont döntő részben a nemzeti öntudatot romboló liberális és kozmopolita értelmiség idézte elő. „Az ömlengő és felesleges hazafias versek helyett ismertetni lehetett volna az Osztrák-Magyar Monarchiát feszegető nemzeti ellentéteket”, írta Csoma Botond. Az első világháború után a győztes hatalmak igencsak szelektíven alkalmazták az önrendelkezési elvet. Az 1918 decemberében összehívott gyulafehérvári román nemzeti nagygyűlés deklarálta Erdély egyesülését Romániával, és amely úgy vonult be a román köztudatba, mint az önrendelkezési jog természetes gyakorlása. Sem a román történetírás, sem a Koltay-film nem említtette viszont azt a tényt, hogy 1918 novemberében, az erdélyi, bánsági és partiumi magyarság küldöttei összegyűltek Marosvásárhelyen és tiltakoztak Erdély esetleges elcsatolása ellen. A hiteles megoldás egy népszavazás kiírása lett volna. Franciaország 1916-ban aláírt egy titkos egyezményt Romániával, amelyben a franciák arra kötelezték magukat, hogy amennyiben győztesként kerülnek ki a háborúból, támogatják a románok területi követeléseit az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben. Lehetett volna beszélni arról is, hogy a határvonalak meghúzásánál az Antant-hatalmak sok esetben megsértették az általuk fennen hangoztatott etnikai elvet is. Így kerültek zömében magyarlakta terültek – a Csallóköz, Csehszlovákia, a Szatmár, Nagykároly, Várad, Arad vonal pedig Románia fennhatósága alá. /Csoma Botond: Múlt és jelen között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2005. február 17.
Február 15-én bemutattak két új helytörténeti témájú könyvet Nagyváradon, Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész Nagyváradi emlékképek című művét és Tavaszi Hajnal, a Várad című kulturális folyóirat szerkesztőjének Jeles váradi férfiak című kötetét. Mindkét kiadvány a Partium, illetve a Mecénás Alapítvány gondozásában jelent meg. A több helytörténeti művet is jegyző Péter I. Zoltán könyvében a város ismert építészeti műemlékeinek történetét mutatta be. Tavaszi Hajnal könyvében száz neves nagyváradi, illetve a városhoz szorosan kapcsolódó személyiség rövid élettörténetét ismertette a városalapító Szent László királytól Ady Endréig. /Balogh Levente: Emlékképek és jeles férfiak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./ Bejelentették, hogy február 17-én tartják Nagyváradon a Várad idei első számának nyilvános bemutatóját. A megyei tanács támogatta periodika az idén már nagyobb költségvetésből gazdálkodhat, tette hozzá Tavaszi Hajnal. /(Lakatos Balla Tünde): Jelentős váradi férfiak és emlékképek Nagyváradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2005. február 25.
Külön stratégiát kell kidolgoznia a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) a Partium számára – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Csuzi közölte, a szervezetnek nem csupán a Székelyföldre kell koncentrálnia, hanem azokra a megyékre is, ahol nem alkot abszolút többséget az ott élő magyarság. „Gyakran jellemzik úgy az MPSZ-t, hogy a székelyek szervezete, holott mi valójában az egész romániai magyarság számára kívánunk jobboldali alternatívát nyújtani” – fejtette ki Csuzi. Hozzátette: azokban a régiókban, ahol szórványban vagy tömbben élnek magyarok, megfelelőbb a kulturális autonómia követelése. Csuzi István erre vonatkozó javaslata az MPSZ múlt hétvégén, Székelyudvarhelyen megszervezett, bővített elnökségi ülésén lekerült a napirendről, de a szervezet partiumi vezetői továbbra is szorgalmazzák a régió sajátosságait is figyelembe vevő stratégia elfogadását. Balogh Levente: Más stratégiát a Partiumnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2005. február 25.
A kétszázezer lakosú Nagyvárad húszszázaléknyi magyarságának indult egész napos magyar műsort sugárzó kereskedelmi rádió Partium néven. Most még csak a próbaadást sugározzák a 89,6 mHz-es frekvencián. A város első magyar rádiójának társtulajdonosa Kiss Sándor vállalkozó, megyei tanácselnök, az RMDSZ választmányi elnöke, aki oroszlánrészt vállalt a helyi kábeltévé társaság létrehozásában, rövidebb ideig tulajdonosa volt a Bihari Napló megyei napilapnak. A Partium rádió politikailag semleges, tájékoztatott a tulajdonos. A Partium Rádió igazgatója Ioan Costin, aki korábban is a Kiss-féle médiavállalkozásokat menedzselte. Az ifjú főszerkesztő, Sallai Mihály a váradi kábeltévétől került ki. /(Lakatos Balla Tünde): Partium Rádió, egy adó a nagyváradi magyarokért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2005. március 1.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészeti kara bekapcsolódna Nagyvárad kulturális életébe: kiállításaikkal, vetítéseikkel emelnék annak színvonalát – fejtette ki sajtótájékoztatóján Újvárossy László, a PKE képzőművészeti karának tanszékvezető-helyettese. Most elsősorban az intézmény székhelyén rendeznek kiállításokat, de az egyetem szeretné megnyitni a tíz éve bezárt városi galériát, és valószínű, hogy hamarosan a Kőrösvidéki Múzeummal is együttműködésre lépnek. Magyar nyelvű képzőművészeti egyetem három éve működik Nagyváradon: a 75 diák többek közt vizuális kommunikáció, animáció és videó szakon sajátíthatja el az alapokat. /B. L.: Nyitna a város felé a PKE képzőművészeti kara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./
2005. március 24.
Horn Gyula a Partiumba látogat. A magyarországi kormányoldal képtelen szembesülni a kettős állampolgárság ügyében rendezett népszavazás eredményének határon túli fogadtatásával, miközben az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyarok egyszerűen nem tudják megbocsátani a nemre biztató kampány stílusát és hangvételét. Ebből „az anyaországnak sem kellünk” típusú frusztráltságból ered Eörsi Mátyás kolozsvári „kiebrudalása”, valamint Gyurcsány Ferenc március 15-i üzenetének kifütyülése is. Horn Gyula, Magyarország korábbi miniszterelnöke kétértelműen nyilatkozott a kettős állampolgárság kiterjesztéséről. Miközben korábban úgy vélekedett, hogy ez a kérdés veszélyezteti Magyarországnak a szomszédaival kialakult, az államközi alapszerződéseken alapuló jó kapcsolatát, majd szóvá tette az MSZP vezetőségének, hogy legyenek halkabbak a nemmel. Az erdélyi magyarságnak képesnek kell lennie a vita lefolytatásához. /Rostás Szabolcs: Ellenféllel vitázni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2005. március 25.
Emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Basescu államelnököt a háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt, mondta el Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. Az MPSZ élesen bírálta a tervezetet, amely szerintük diszkrimináló, alkotmányellenes. A háromszéki MPSZ arra kéri az RMDSZ-t, hogy vállalja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket, mivel a kisebbségi törvény nem tartalmazza az autonómia kérdését. Az MPSZ-ben továbbra is konfliktus lappang a székelyföldi és a partiumi szervezetek között. A Partiumi Egyeztető Tanács nagyváradi ülésén a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei küldöttek megállapították, hogy a régió sajátos gondjainak orvoslására az „egyedüli megoldás” az MPSZ kétpillérűvé alakítása. Szász Jenő MPSZ-elnökhöz intézett levelükben a résztvevők nyomatékosan kérték, hogy az alapszabályzat módosításához hívja össze a rendkívüli kongresszust. /Basescu segítségét kéri az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2005. március 31.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szorosabb kapcsolatot szeretne ápolni a Bihar megyei és a partiumi önkormányzatokkal, ezért első lépésként március 29-re tanácskozásra hívta 35 magyarlakta bihari település polgármesterét, alpolgármesterét. Az önkormányzati vezetők megjelentek Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok, érmihályfalvi polgármester invitációjára. Tőkés László elmondta: az egyház fokozott közéleti szerepvállalása indította az első találkozó megszervezésére. Határozattervezetet dolgoztak ki a további együttmunkálkodásra, várhatóan májusban Érmihályfalván partiumi egyházi önkormányzati találkozó lesz, amelyre Partium valamennyi önkormányzati vezetőjét meghívják. /(Lakatos Balla Tünde): Önkormányzati tanácskozás a református püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2005. április 11.
Az eddigi legjobbnak nevezte a harmadszorra megrendezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokat Kovács Jácint, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) elnöke. A fiataloknak volt választanivalójuk április 8-tól 10-ig, vasárnapig kulturális és sportrendezvényekből egyaránt. A fiataloknak megnézték az Antal Nimród rendezte Kontroll című magyar filmet. A Partiumi Teremlabdarúgó-kupáért pedig hat csapat küzdött meg. /Pesek Attila: Szatmárnémeti rapőrület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 12.
Április 21-én tíz éve lesz annak, hogy újból felállították Mátészalka és Kocsord között, az egykori harcok helyszínén, a Székely Hadosztály emlékművét. Erre az eseményre emlékeznek a térségben április 22-én. Kőröstárkányban az 1919. április 19-én legyilkolt tárkányi magyarokról emlékezve a Székely Hadosztály sorsát is felidézték. 1919. áprilisában vonultak be a román megszállók a Bihar megyei nagyvárosokba. Április 19-én Szatmárnémetibe, április 20-án Nagyváradra és Érmihályfalvára nyomulnak be, de négy nap múlva már Debrecenben és április végére a Tisza vonalánál sorakoznak fel a román megszálló alakulatok. A megszállókkal szemben a Székely Hadosztály és néhány más alakulat vette fel a harcot. A főleg Partiumban és Észak-Erdélyben működő Székely Hadosztályt, Székely Különítmény néven, Kratochwill Károly ezredes szervezte meg székely és erdélyi magyar menekült katonákból, de ide tartozott a korábbi kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály maradványa és egy kárpátaljai rutén zászlóalj is. Az alakulat legnagyobb létszáma 649 tiszt, 12 438 fő legénység, 68 löveg és egy repülőosztály volt. A Székely Hadosztály nevet 1919. január 20-án vették fel, amikor már harcban álltak a 26 ezer fővel támadó román megszálló sereggel. A hadosztály felszerelése gyenge volt, lőszerutánpótlást nem kapott. A Székely Hadosztály példás hősiességgel harcolt a túlerővel szemben, és szép sikereket is elért. Hadadnál, Kocsordnál, Mátészalkánál is megfutamították az ellenséget. A Tanácsköztársaság vezetői vörös alakulatokat küldtek ellenük. Egyik oldalról a kommunista alakulatok, másik oldalról a román túlerő támadta őket. Emiatt a Székely Hadosztály április 26-án Demecsernél letette a fegyvert a román megszállók előtt. Kb. 400 tisztet és 4000 fő legénységet a románok Brassóba internáltak. Kratochwill Károly ezredest a románok haditörvényszék elé állították és bebörtönözték. 1920 októberében szabadult, később tábornok lett, majd altábornagy. A revíziós mozgalom egyik legismertebb képviselője lett, 1946-ban hunyt el Budapesten. A Székely Hadosztály harcainak tiszteletére az utolsó harcok színhelyén emlékművet emeltek, ezt az 1950-es években a kommunista hatóságok leromboltatták. Újbóli felavatása 1995. április 21-én történt. Koréh Endre tábori lelkész Erdélyért – A székely hadosztály és dandár története 1918–1919 című könyvében leírta, hogy a Székely Hadosztály harcában Kőröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. A román túlerő miatt a harcoló magyar alakulatok kénytelenek voltak meghátrálni. A románok közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot. A református templom előtti téren 91 (más források szerint 93) áldozata lett a tömegmészárlásnak. A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek 17 magyart. A kőröstárkányi öldöklés alatt a szomszéd román falvak lakosai is megjelentek, és garázdálkodni, rabolni kezdtek a jómódú magyar faluban. A három napig tartó szabad rablásban teljesen kifosztották a falut. A gyilkosok nem elégedtek meg a lövésekkel, volt, akinek kezét, lábát, nyakát is átvágták. 16 évestől 80 évesig, férfiak, nők, leányok voltak az áldozatok között. Beke György Itt egymásra találnak az emberek című, 1984-ben megjelent könyvében Kőröstárkányt is bemutatta. A faluban való gyűjtésekor kikötötték, mindenről írhat, csak 1919. április 19-ről nem. A könyvben nem is jelenhetett meg az a beszélgetés, amit az író az egyik még élő szemtanúval folytatott. A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a román kommunista hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkereszt ugyanazzal a dátummal. Féltek az emberek. Ezt a félelmet csak 1999-re tudták levetkőzni. 1999 augusztusában felállították az emlékművet a román öldöklés során, valamint az első és második világháborúban elhunyt tárkányiak emlékére. /Nagy József Barna: Kőröstárkány és a Székely Hadosztály tragédiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 12.
Aradi bemutatkozó előadásával országos körútját folytatja a Nagyváradi Állami Filharmónia folklór szakán belül működő Nagyvárad Táncegyüttes. Partium első hivatásos magyar népi táncegyüttese 2002-ben alakult. Az előadás rendező-koreográfusa László Csaba. Április 23-án fellépnek Aradon. /Aradon a Nagyvárad Táncegyüttes. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./
2005. április 13.
Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
