Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
2006. november 25.
Jön a tél, megszaporodnak a könyvbemutatók, író-olvasó és szerkesztőségi találkozók is. Dr. Nagy Lajos a napokban a kovásznai szabadegyetem vendége volt. A körorvos szerzővel Réty impozáns, albumméretű, gazdagon illusztrált monográfiájáról beszélgettek, amelyet példaként lehetne állítani a településtörténettel foglalkozók elé. Dr. Nagy Lajos most szülőfaluja, Nagyernye monográfiáján dolgozik, kiadásra vár Rétyi Péter XVII. századi, több erdélyi fejedelem ,,gazdasági számadójáról” írt kézirata. Czegő Zoltán Budapestről érkezett otthonról haza, legújabb köteteivel. A Csíkszeredában kiadott Székelyföld szerkesztőgárdája tulajdonképpen hazajött Sepsiszentgyörgyre, hisz a Kárpát-medencében a legnagyobb példányszámban megjelenő és Nyugaton is terjesztett folyóiratnak főmunkatársai és külső munkatársai élnek errefelé. A magyarság súlyos erkölcsi válságba került, írta Sylvester Lajos. Ebbe vezetőik, politikusaik és az őket kiszolgáló érdekcsoportosulások, a médiaszolgák vitték bele. Egyre sűrűbben emlegetik az értelmiség felelősségét, amely a szekértoló behódolásban, a cinkosságban nyilvánul meg. Vannak, akik képesek közösséget vállalni a balatonőszödi hazugságokkal, a huszonhárommilliózó politikai imposztorokkal, a nemzetrészek kitagadásával, s akik képesek az állampolgárokat kardlapozó, gumibotozó, szétverő társasággal egy húron pendülni? Sylvester tehetséges budapesti újságíró leveléből idézett: ,,Budapesten egyre nehezebb az »életben maradás«. Mindenütt liberális vezetés áll a lapok élén, sok helyütt még a nemzeti oldalon is. Illetve a legnagyobb lapokhoz nem lehet bejutni.” /Sylvester Lajos: Írók meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
2006. november 28.
Az ördög művének nevezte az RMDSZ által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati társulást Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Kijelentette, hogy amennyiben a város magyar többségű önkormányzata megszavazza a gazdasági társuláshoz való csatlakozást, ő egyszerűen nem vesz tudomást a döntésről, és nem hajtja végre. Florea szerint a Székelyföld újjáélesztése olyan, mintha valaki Sarmizegetusán és környékén kikiáltaná az újraalakult Daciát. Vásárhely polgármestere a Demokrata Párt megyei elnökeként a közeljövőben körlevelet fog írni a régió összes elöljárójának. Ebben elmagyarázná a vidéki polgármestereknek, miként lehet társulási szerződés aláírása nélkül is uniós támogatáshoz jutni. A polgármesteri hivatal által rendezett hét végi integrációs fórummal kapcsolatosan Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bárczi Győző elmondta, hogy Dorin Florea őket nem vonta be a szervezésbe. A szervezéssel kapcsolatosan az önkormányzati képviselők véleményét sem kérte ki a város polgármestere. Az európai integrációról szóló fórum George Pruteanu, Aurelian Pavelescu, Mircea Chelaru és más politikai és egyházi méltóságok magyarellenes felszólalásaiba torkollott. /Szucher Ervin: Florea: ördögi társulás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2006. november 28.
Egy újabb Hargita megyei önkormányzat, ezúttal Gyergyószárhegy helyi tanácsa döntött a népszavazás kiírásáról a székelyföldi területi autonómia ügyében. A Gyergyószéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy Gyergyócsomafalva után Gyergyószárhegy önkormányzata is határozatot hozott a Székelyföld autonómiájára vonatkozó véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról. /Gyergyószárhegyen is megszervezik a népszavazást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./
2006. november 29.
A Maros megyei települések december 7-én nem tudnak csatlakozni a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez, mert tíz önkormányzat erre vonatkozó határozatát megtámadta a prefektus. A dokumentumokban a prefektus csupán formai hibákat talált, ezért az önkormányzati vezetők javított formában újra előterjesztik a határozattervezeteket. A prefektusi intézkedés miatt az alakuló ülésen csak megfigyelőként vesznek részt a Maros megyei települések képviselői. A tervek szerint 32 Maros, 37 Kovászna, 60 Hargita, és 4 Brassó megyei település csatlakozna a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /Kovács Zsolt: Csonka szövetség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 30.
Alkotmánymódosítást követel az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég elfogadott közös memoranduma. A dokumentumban kérik az „egységes nemzetállam” meghatározás törlését az alkotmányból, illetve Románia többnemzetiségű voltának kinyilvánítását. A szervezetek vezetői a párttörvény és a választási törvények módosítását követelik oly módon, hogy azok megengedjék kisebb, regionális pártok bejegyzését, illetve a kisebbségi szervezetek részvételét az országos és helyi politikai életben. A követelések között szerepel, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat a székelyföldi politikai szervezetekkel a térség autonómiájáról. A Soós Sándor EMI-elnök, Szász Jenő MPSZ-elnök és Fodor Imre SZNT-elnök által aláírt memorandum a Románia által aláírt, illetve ratifikált, kisebbségvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények gyakorlatba ültetését is kéri. /Fülöp Noémi: Közös EMI–MPSZ–SZNT memorandum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2006. november 30.
Határon túli magyar értelmiségiek részvételével az identitás megőrzéséről tanácskoznak november 30-án Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Szociológusok, újságírók, történészek, demográfusok, teológusok, politológusok, írók, nyelvészek, kisebbségkutatók kaptak meghívást a szomszédos országokban élő magyarok közül az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban című tanácskozásra. Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére májusban indult el a Határon túli magyarság a 21. században témakörű konferenciasorozat, a mostani rendezvény e sorozat második találkozója. Bodó Barna romániai magyar politológus, író, egyetemi oktató, a tanácskozás egyik meghívottja szerint újra kell fogalmazni a szórványmagyarság kérdését. Szerinte az elmúlt tizenöt évben általában „a maradék elve” érvényesült a szórványpolitikában: a magyar állam olyan terveket támogatott, amelyekre „még jutott pénz”. Bodó hangsúlyozta: ha nem változtatnak a szemléletmódon e kérdésben, akkor néhány éven belül Erdélyben csak a Székelyföldön maradnak magyarok. A két szlovákiai részvevő egyike, a szlovákiai asszimilációs folyamatokat kutató Gyurgyík László szociológus arra kíván rámutatni a fórumon, hogy míg a határon túli magyarok több közösségében meghatározó asszimilációs körülmény a szórványosodás, a szlovákiai magyarok soraiban kevésbé, mert ott a magyarok többsége egységes tömbökben él. Ezért ott más módon, más szórványstratégiákkal kell megközelíteni az identitást megőrző törekvéseket, mondta a szociológus. Gábrity Molnár Irén szerbiai szociológus, egyetemi tanár a találkozón azt készül elmondani, hogy szerinte mi segítene a schengeni határokon kívül rekedt vajdasági magyarságon. Véleménye szerint fejlesztési stratégiai tervekre van szükség, s akár anyaországi, akár uniós segítségre, hogy ne szakadjon le a Vajdaság. /Tanácskozás a szórványról. = Erdély.ma, nov. 30./
2006. november 30.
2000. november 4–5-én Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány székházában ültek össze tanácskozásra azok, akik szívügyüknek érezték a moldvai csángók ügyét. Jelen voltak a minisztérium, az RMDSZ, az EMKE, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Székelyföld, a Moldvai Magyarság folyóiratok, a Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a Csángó Szövetség képviselői. Ezen a tanácskozáson fogalmazták meg a „szerény felkérést egy csángó nap szervezésére”. A jelenlévők célja az volt, hogy a csángó napok révén megismertessék a moldvai magyarok ügyét. A kezdeti lelkesedés következtében sok városban, településen szerveztek csángó napokat: Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószárhegyen, Csomafalván. Azonban annyira következetesen, mint Csíkszeredában sehol nem folytatták a kezdeményezést. Itt önerőből, az önkormányzat és a helyi intézmények önzetlen támogatása segítségével szervezik minden évben a Csángó Napot – mondta el a főszervező, Borbáth Erzsébet. A december 3-án kezdődő Csángó Napon megnyitják Ignát Mónika kiállítását, találkozót szerveznek a Moldvai Magyarság szerkesztőivel, majd a pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjaival. /Takács Éva: VII. Csángó Nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./
2006. november 30.
Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2006. november 30.
Felavatása után két évvel, november 29-én indult el hivatalosan is a Magyar Kulturális Koordinációs Központ tevékenysége Sepsiszentgyörgyön. Hadnagy Miklós, az intézmény vezetője elmondta, hogy erdélyi születésű, 18 évig élt ebben az országban, az elmúlt 14 év hiányosságait pedig most pótolja. Szinte minden átalakult Romániában, Székelyföldön is megváltozott egy picit a gondolkodásmód. A sepsiszentgyörgyi kulturális központ a már meglévő kulturális intézmények közé beékelődve tudna nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényeket szervezni. Hadnagy Miklós előzőleg az Illyés Közalapítványnál dolgozott, megismerte az összes határon túli kulturális intézmény vezető szakembereit. Hadnagy nagyon kevés együttműködésről tud Kárpát-medencei régiók között. Nincs egységes határon túli kulturális intézet, amely művelődési képzésekkel is tudna foglalkozni, amely partneri viszonyt tudna ápolni a többi régióval. /Domokos Péter: Beszélgetés Hadnagy Miklóssal, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2006. december 5.
Eddig nem tapasztalt civilizált légkörben sikerült a magyar és román közélet különböző személyiségeinek tárgyalniuk december 4-én a területi és egyéb autonómiaformák kérdéséről. A vitára az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja és a Román Akadémiai Társaság (SAR) által Autonómiatervezetek és közpolitika címmel szervezett kerekasztal biztosított keretet. Bíró Béla egyetemi tanár úgy értékelte, az autonómia megteremtése nem elsősorban a magyar közösség érdeke, hanem a román politikai közösségé. Bakk Miklós, a BBTE Politikai Tudományok Karának adjunktusa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke egyaránt azt mondta, a területi autonómia nem közpolitikai kérdés. Bakk felhívta a figyelmet, hogy irányítása alatt elkészült és román nyelven is megjelent egy autonómiatervezet-csomag, amely a közvita elindítását célozza. Izsák úgy értékelte, „a székelyeknek az autonómia nem javaslatot, hanem egy alapvető kollektív jogot jelent”. Sorin Ionita, a SAR kutatási igazgatója előadásában azt próbálta alátámasztani, hogy a székelyföldi megyék az esetleges területi autonómia esetén nem lennének képesek megélni a kormányzati támogatás nélkül. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kerekasztal a területi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Alina Mungiu Pippidi, a SAR elnöke úgy vélte, az ország területi felosztásának az újragondolása előtt el kell végezni azokat a szaktanulmányokat, amelyek világosan megmutatják: kik nyernének, és kik veszítenének az újraszervezésből. Izsák Balázs szerint a székely népnek alapvető joga az önrendelkezés, melynek az államon belül próbál érvényt szerezni. /Gazda Árpád: Autonómia – etnikai vagy finanszírozási kérdés? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 5.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt leveket intézett a Maros Megyei Tanácshoz, felháborodottan elutasítva azt, hogy egy szerinte aberráns területi autonómia ernyője alatt megbúvó több szervezet Romániát „többnemzetiségű állam”-má kiáltotta ki. Azt állította, hogy ő Marosvásárhelyen a békét, harmóniát, egyetértést szolgálta. Azt akarta, hogy „legalább a gyerekeink legyenek immunisak az irredentizmusra és a szeparatizmusra, és kerülje el őket a gyűlölet. És egyes vezetők továbbra is negativizmust, szegregacionizmust, elszigetelődést ültetnek a lelkükbe.” A polgármester követelte: Marosvásárhelyt és Maros megyét zárják ki egyes autonóm székek és térségek képzeletbeli térképéről. Elítélte Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnök asszonya bekapcsolódását a székelyföldi autonómiával kapcsolatos közéleti megnyilvánulások szervezésébe. /Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere: Nyílt levél a Maros Megyei Tanácshoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 5.
Három magyar szervezet /Erdélyi Magyar Ifjak, Magyar Polgári Szövetség, Székely Nemzeti Tanács/ a romániai magyar közösség nevében a közös nyilatkozatot adott ki. Követelték, hogy töröljék Románia alkotmányából az egységes nemzetállam meghatározást, s rögzítsék az alkotmányban azt a tényt, hogy Románia többnemzetiségű állam, módosítsák az ország területi-adminisztratív átszervezését oly módon, hogy a jelenlegi megyék helyét vegyék át nagyobb adminisztratív egységek, melyek egyben a fejlesztési régiók szerepét is játsszák, lehessen kisebb létszámú és kisebb területet lefedő (regionális) pártokat bejegyezni, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve az RMDSZ és az MPSZ székelyföldi szervezeteivel Székelyföld törvény által garantált autonómiája ügyében, a román hatóságok ne akadályozzák az SZNT által kezdeményezett véleménynyilvánító népszavazások kiírását, a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az EMNT-vel, illetve az RMDSZ-szel a szórványban élő magyarok számára biztosítandó személyi elvű autonómia törvényi kereteinek kidolgozása és parlament elé terjesztése ügyében. /Három magyar szervezet közös nyilatkozata. Teljes jogegyenlőséget a magyarságnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 5.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdővidéki szervezete döntést hozott arról, hogy december 16-23. között belső népszavazást tart 19 erdővidéki településen Székelyföld területi autonómiája ügyében. Az SZNT vezetősége úgy határozott, hogy mozgóurnás népszavazást tart, egy héten át házról házra járnak a vidék 18 településén, illetve Baróton. A szervezésben részt vállal a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. /Népszavazás Székelyföld autonómiájáért Baróton. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. december 6.
Nyílt levélben kérte fel a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító ülésének résztvevőit az autonómia-referendum támogatására a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). „A székely nép önrendelkezési jogának csakis a saját erőnkre támaszkodó, jogkövetelő úton szerezhetünk érvényt” – áll a felhívásban. /Fülöp Noémi: SZNT-támogatáskérés a polgármesterektől. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 6.
A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november utolsó hétvégéjén tartotta meg idei kongresszusát Gyergyószentmiklóson. A MAKOSZ 1990 tavaszán alakult meg diákok és tanárok közös kezdeményezésére, elsődleges célként tűzve ki a romániai magyar középiskolások érdekeinek képviseletét. Később a MAKOSZ a MIÉRT tagszervezete lett, de 2003-ban vagy 2004-ben “objektív okokra hivatkozva” kilépett a MIÉRT-ből. Az utóbbi időben mindkét szervezet tett közeledő lépéseket, így az idei kongresszuson újra a MIÉRT tagja lett a MAKOSZ. A székelyföldi találkozón megválasztották a MAKOSZ új elnökét a medgyesi Jakab Adorján személyében; az ügyvezető elnök Dulau Diana (Nagyvárad) lett. /Szent a béke a MAOSZ és a MIÉRT között. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2006. december 7.
Sepsiszentgyörgyön december 7-én megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A főügyészségtől kérte a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kifejtette: „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz. Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról. /Kovács Zsolt: Önkormányzati atyák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 7.
Székelykeresztúron a Petőfi Sándor Általános Iskola 110. évfordulójára az iskola címerét, címeres zászlóját Pécsi L. Dániel magyarországi heraldikus tervezte és készítette. Pécsi 1992-ben kapcsolódott be a települések, egyházak címereinek tervezésébe, elkészítésébe, s 1996-tól csupán ezzel foglalkozik. Az eddig általa készített címerek száma eléri a kétszázat. Ezek között találjuk Erdély valamint Székelyföld több településének, egyházközségének, intézményeinek készített címereit is. /László Miklós: „Az a jó címer, ami közérthető”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./
2006. december 8.
Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 8.
December 8-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség Székelyföldért Egyesület. Eddig 30 Maros-, 37 Kovászna-, illetve 53 Hargita megyei önkormányzat fogadta el az egyesülethez történő társulási határozatot, melyek közül 25-öt támadtak meg a marosi és hargitai prefektusok. Demeter János háromszéki közgyűlési elnök köszönetét tolmácsolta azoknak a román képviselőtestületi tagoknak, akik szavazatukkal támogatták a Maros megyei határozatok elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy szeptember 23-án, a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóján is elhangzott: Székelyföld létezik mint hagyomány, történelem, de valóságban ez az entitás még nem létezik csak megyékként, Kovászna, Hargita, Maros nagy része, valamint Brassó kis részeként. Markó kiemelte: „Az önkormányzatok nem tudnak megtenni mindent külön-külön, még megyénként sem, gazdaságfejlődési stratégia kell Székelyföldnek, de kultúrában, oktatásban, infrastruktúrában is közös koncepció kell”. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ háromszéki területei szervezetének elnöke ismertette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) alapszabályzat-tervezetét. A jelenlévők elfogadták a testület alapító okiratát, majd megválasztották az SZSZE vezetőségét. Az első elnöki mandátumot Albert Álmos kapta, akit Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármesterek helyettesítenek alelnöki tisztségben. /Domokos Péter: Sepsiszentgyörgyön alakult meg tegnap a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A székelyföldi önkormányzatok társulásával létrejött szervezet fő feladata, hogy kidolgozza Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, konkrét fejlesztési tervek révén segítse a különböző autonómia-törekvéseket, és szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását. /Megalakult a Szövetség a Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 8.
Jó tizenöt év távlatából talányos a kérdés: miért nem talált a RMDSZ megoldást eddig a Székelyföld-kérdésre? Miért nem rakta össze hamarabb a – programjában már 1995 óta szereplő – területi autonómia megvalósításának az eszköztárát? Két éven át, 2003 és 2005 között miért viselt hadat az alternatív koncepciók képviselői ellen? Arra könnyebb válaszolni, miért lépett most. Szerepe volt ebben szavazóinak csendes elszivárgása. Azonban kétségtelen, hogy most stratégiai jelentőségű lépést tett az RMDSZ Székelyföld autonómiája érdekében. /Bakk Miklós: Marad egy kérdés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 8.
A Székely Nemzeti Tanács nyílt levéllel fordult a Sepsiszentgyörgyön megalakult Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Egy három éve megalakított, de mindmáig még be nem jegyzett civil szervezet intézett atyai jótanácsokat egy most megalakult, még szintén be nem jegyzett civil szervezethez, írta ironikusan Székedi Ferenc, a lap munkatársa. Sietett megjegyezni, a most megalakult szervezet jóval közelebb áll a székelyföldi közösség képviseletéhez, figyelni kell rájuk, „nem légvárakat építenek, hanem az önrendelkezés járható útjait tapossák ki.” /Székedi Ferenc: Ácsok és kőművesek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2006. december 8.
December 15–22-e között Székelyudvarhelyen és Bögözön belső népszavazást szerveznek Székelyföld területi autonómiájáról – nyilatkozta Dósa Barna, a Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. Az SZNT-t a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi szervezete, valamint különféle magyar civilszervezetek is támogatják a népszavazások megszervezésében. A szavazócédulákat két nyelven, románul és magyarul nyomtatják ki. Az SZNT udvarhelyszéki szervezete a második helyi szervezet, amely a belső népszavazások megszervezése mellett döntött; az első az erdővidéki szervezet volt, amely december 16–23. között szervezi meg Erdővidéken a népszavazásokat. /Belső népszavazás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2006. december 9.
Jövőépítő szándékkal indította útjára az RMDSZ a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet. Előbb a Maros megyei prefektus támadta meg a kezdeményezést, majd a Hargita megyei indított akciót, megakadályozni már nem tudta, de az egyesület bejegyzését megvétózta. Az ügyészség közbenjárásával akár évekig halogatható a Szövetség a Székelyföldért bejegyzése. Ennek ellenére végigjátszották a színjátékot, abban bízva, hogy az együttműködésről, a székely összefogásról szóló szép szavak átlendítik az RMDSZ-t a választásokon, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ cselekszik, nem kinyilatkoztatásokkal harcol az autonómiáért – hangsúlyozta Markó Béla, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozatalát említve példaként. Egy újabb szervezet alakult, amelynek feladatai vannak, de senki nem tudja megmondani, mikor látnak dologhoz. Kiderült: nincsenek határidők, munkacsoportok, csak tervek. Az RMDSZ már többször megígérte a székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozását. /Farkas Réka: A cselekvés szövetsége? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./
2006. december 9.
Nem volt zökkenőmentes a Szövetség a Székelyföldért Egyesület december 7-i alakuló ülése. Nézeteltérés alakult ki a kilenctagú vezetőtanács megválasztása körül. Egy listáról felolvasták az öt Kovászna és négy Hargita megyei jelöltet, majd felszólították az egybegyűlteket, hogy szavazzák meg az ajánlott testületet. Kiss József, Zágon polgármestere felháborodott, mondván, kihagyták Orbaiszéket, kijelentette, akkor a Kovászna környékiek távoznak. Rövid tárgyalás után visszaléptették Bölöni Dávidot, Csernáton községvezetőjét, és helyette felkerült a listára Kiss József. Ezt követően szólalt fel Benedek Huszár János, Illyefalva független polgármestere, és kérte, a nem RMDSZ-es polgármesterek is kapjanak helyet a testületben, hisz 100.000-150.000 székelyföldi magyart képviselnek. Demeter János megyei tanácselnök próbálta megmagyarázni, hogy ez nem politikai szervezet. /Farkas Réka: Kommunista módszerekkel választottak? (Szövetség a Székelyföldért Egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./
2006. december 9.
Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség a Székelyföldért Egyesület, Az egyesület létrehozása az RMDSZ 2004 óta tapasztalható stratégiaváltásának köszönhető, a szövetség vezetői az autonómia célkitűzésével próbálnak megfelelni a kihívásoknak, a közhangulatnak. Az RMDSZ csúcsvezetői korábban éveken keresztül határozottan kiálltak a területi autonómia ellen. Az alakuló ülésen a Székely Nemzeti Tanácsnak a polgármesterekhez intézett nyílt levele felolvasását megtiltották, az előzetes konzultációkból pedig kizárták az egyébként meghívott független magyar polgármestereket. Azonban azzal, hogy külön utat, külön politikát szabtak a Székelyföldnek, az RMDSZ vezetői dicséretet érdemelnek. Három évvel ezelőtt ugyanitt, ugyanebben a teremben ugyanazokból a városokból, falvakból gyűltek össze emberek, s alakították meg a Székely Nemzeti Tanácsot, melynek egyetlen célja a területi autonómia kivívása volt. Az RMDSZ akkor megbélyegezte a kezdeményezést, egyes vezetői kigúnyolták a „székelykedőket”. /Szondy Zoltán: A történelem felé sandítva. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./
2006. december 11.
December 10-én Csíkszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB), az ideiglenes elnök Fodor Imre. A Bardoc – Miklósvárszéken (Barót városban és 18 faluban) szeptember 16–23-a, Székelyudvarhelyen és Bögözön pedig 15–22-e között szervezendő belső népszavazások előkészületeit tárgyalta. A helyi önkormányzatok döntő többsége a prefektúrák nyomására visszautasította az SZNT felkérését népszavazás kiírására, az ÁB ezért hozta azt a döntést, hogy belső népszavazást szervez. Tény, hogy ennek törvényes eredménye nem lesz, ám tény az is, hogy így alkalom nyílik megtudni: mi is a Székelyföld lakosságának véleménye az autonómiáról? Az ülésen meghívottként részt vett Eva Maria Barki nemzetközi jogász is, aki a Julianus-díj átvételére jött Csíkszeredába. Az erdélyi magyarság ügyéért immár több mint húsz éve fáradhatatlanul küzdő jogász asszony az európai autonómia-formák ismerőjeként több jó tanácsot adott az SZNT vezetőinek, mondanivalójából kiemelnénk az alábbi megállapítást: nemzetközi támogatás nélkül Bukaresttel szemben soha sem fogunk eredményt elérni… /Szondy Zoltán: Jó tanácsok a Nemzeti Tanácsnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2006. december 11.
Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2006. december 11.
Fiataloknak tartott képzést a múlt hét végén a sepsiszentgyörgyi Könczey László Egyesület az Árkosi Európai Tanulmányok Központjában. A felkészítő-sorozatot Demeter János, Kovászna megyei közgyűlési elnök nyitotta meg székelyföldi regionális politikáról szóló előadásával. /Közösségépítés: képzés fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2006. december 11.
Székelyföldi nagycsaládos civil érdekvédelmi szövetség létrehozását célzó szándéknyilatkozatot fogadtak el a hét végén Nyárádszeredában tartott tanácskozáson, melyen a székelyföldi családszervezetek többsége képviseltette magát. A rendezvényen dr. Szabó Endre /Budapest/, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a NOE működését ismertette, előadásában kifejtve, hogy a NOE igyekszik a határon túli magyar családszervezetek munkáját és összefogását is segíteni. Az 1987-ben alakult NOE 350 szervezetével húszezernél több, három vagy többgyerekes tagcsaládot tömörít. A résztvevők szándéknyilatkozatot fogadtak el, miszerint támogatják egy székelyföldi nagycsaládos szövetség létrehozását. /Nagycsaládos érdekvédelem anyaországi hátszéllel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
