Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepséget a Kriza János Néprajzi Társaság április 4-én Kolozsváron. A rendezvényen dr. Almási István néprajzkutató tartott előadást „Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében” címmel. Kodály erdélyi gyűjtőútjain azokat a településeket kereste fel, ahol Bartók nem járt. A gyergyói medencében, a Csíki havasokban és a bukovinai székely falvakban gyűjtött. Kodály kompozícióiban összesen 110 dallamot használt fel, ezek 90 százaléka székelyföldi és bukovinai. Az ünnepségen a szerző jelenlétében ismertették Móser Zoltán Cantus Hungaricus címmel megjelent fotóalbumát. Móser Zoltán a 60-as évek óta járja Erdélyt és Felvidéket, és készít felvételeket, jelenleg tanít is Kolozsváron. A Cantus Hungaricus kétnyelvű, angol és magyar album anyaga hosszabb ideje készen állt, Magyarországon nem sikerült kiadni, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó jelentette meg, kiváló kivitelezésben. Az est végén a Tarisznyás együttes nyújtott rövid ízelítőt a Kodály által gyűjtött csíkkászoni népdalokból. /A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2007. április 7.
A magyar költészet napján, április 11-én Sepsiszentgyörgyön, másnap pedig Baróton lép fel Gyulai Líviusz és Berecz András. Valójában hazajönnek mindketten, Gyulai Líviusz grafikusművész ugyanis hetven esztendeje Baróton született, innen vitte sorsa Sopronon át Budapestre, s vált a kortárs magyar grafika nagymesterévé. Ő emelte a linóleummetszetet oly fokra, mint még előtte senki, s aki mellesleg nem csak rajzol, de ír is, forgatókönyvet, verset, mesét. A másik meghívott, Berecz András ének- és mesemondó budapesti ugyan, de gyűjteni gyakran jár Székelyföldre. Kettejük pályája kapcsolódik is, Gyulai Líviusz illusztrálta Berecz András több könyvét, CD-jét. /Váry O. Péter: Mesék felnőtteknek (A magyar költészet napján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2007. április 11.
Az autonómia ne legyen politikai támadás eszköze – hangsúlyozta Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szétküldött írott nyilatkozatában. Az elöljáró arra figyelmeztette a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), az autonómia-népszavazás szervezőjét, hogy ne használjon fel politikai célokra kulturális vagy egyházi rendezvényeket. A Sepsireform Egyesület ugyanis az SZNT nevében ingyenes sátorhelyet kért a polgármesteri hivataltól a Szent György Napok idejére, ahol állóurnát állítottak volna fel azok számára, akik a városnapokra térnek haza, és véleményt kívánnak nyilvánítani a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Albert Álmos polgármester nem engedélyezte a sátor felállítását, az elutasítást indokoló levelében leszögezte: „senki ne vigyen politikát a kultúrába, művelődési vagy egyházi rendezvényekbe, mert lehet, hogy a másként vélekedőkből ellenszenvet, megosztottságot vált ki a tolakodás”. A polgármester azt javasolja, hogy az SZNT, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Sepsireform Egyesület saját rendezvényein biztosítson véleménynyilvánítási lehetőséget a lakosság számára, illetve hogy a referendum szervezői keressék fel otthonukban azokat, akik hazalátogatnak a Szent György Napokra. Sepsiszentgyörgyön eddig 20 847 személy voksolt a nem hivatalos autonómia-népszavazás alkalmával, a szavazók mintegy 90 százaléka támogatta az autonómia ügyét. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: megosztó a tolakodás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2007. április 12.
Székelyudvarhelyen megnyílt Kóbori László festőnek, az udvarhelyi Paletta 5 alkotócsoport alapító tagjának kiállítása. Eddig 27 egyéni és csoportos kiállítás áll háta mögött, akárcsak díjak, melyekkel munkáját illették. Kóbori László udvarhelyi születésű, munkái is ehhez a vidékhez, Székelyföldhöz kötődnek. A művésznél a tájfestészet lett meghatározóvá. /Barabás Blanka: Letisztultabbak, kifejezőbbek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./
2007. április 17.
Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze másfél hónappal ezelőtt Kutassuk együtt Csíkszék középkorát címmel hirdette meg azt az akciót, amelynek célja diákok, érdeklődő felnőttek bevonása Székelyföld eddig tabuként kezelt múltját feltáró munkába. Botár István elmondta, néhány község már lelkesen bekapcsolódott a mozgalomba. A csíkrákosiak jelezték, hogy tudomásuk van olyan telkekről, amelyeken érdemes volna kutakodni középkori leletek (cseréptöredékek, relikviák stb.) után. A csíkkozmási Boga Alajos Általános Iskola tanulói, Csillag Ottó tanár vezetésével figyelemre méltó kutató tevékenységet folytatnak. A Nyergestetőn olyan kardra bukkantak, amely valószínűleg az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Csíkszentimréről, Csomortánból és Menaságról magánszemélyek is jelezték, hogy bekapcsolódnának az akcióba. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./
2007. április 18.
A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttműködési kapcsolatot kialakítani, a nyitás első jele csak most érkezett: a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához kötődő rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta a megye tanácselnökét is. Demeter János előadásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Dél-Tirolban tapasztalható, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a fantasztikus fejlődést. Demeter János javasolta a dél-tiroli elnöknek, hogy Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként működik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést. Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböző autonóm területekről származó képviselőket hívják meg Háromszékre, a témában szervezendő szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. /Szekeres Attila: Dél-Tirol nyit felénk (Székelyföldi Autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2007. április 18.
Csíkban talált mamutagyar korát határozták meg a Sapientia – EMTE csíkszeredai laboratóriumában. A dr. Csapó János kaposvári tanszékvezető professzor irányította csoport megállapította, az egykoron ezen a tájon legelésző gyapjas ormányos 9460 évvel ezelőtt pusztulhatott el. A tanszékvezető irányításával az Albert Csilla, Salamon Rozália és Salamon Szidónia alkotta csoport megállapította, a mamutagyar korát. Dr. Csapó János felajánlotta az összes székelyföldi múzeumnak, helytörténeti kiállításnak, hogy az eddig nem azonosított csontokat szívesen megvizsgálja. /Szüszer-Nagy Róbert: Premier a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./
2007. április 18.
Rendhagyó könyv Márton Dénes: Mezőbánd éghajlati monográfiája (Mentor, Marosvásárhely, 2006.), mely egy helység természeti-földrajzi viszonyait veszi számba, különös tekintettel az éghajlat és időjárás jellegére, változásaira. A könyvet haszonnal forgathatják, meteorológusok, biológusok, a geológia és földrajz iránt érdeklődők, környezetvédők, s nem utolsósorban a mezőgazdasággal foglalkozók. No, meg a lelkes lokálpatrióták. A könyv nemcsak Mezőbándról szól, hanem annak környékéről, az erdélyi Mezőség, a „Holt-tenger” délkeleti részéről, a történelmi Székelyföld mezőségi pereméről. A szerző biológia szakos tanárként 1961-től dolgozik Mezőbándon. /Gábor Attila: Monográfia Mezőbándról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2007. április 20.
Romániában 2. 600 orvosi és asszisztensi állást nem tudnak betölteni. Ezek elsősorban a nehezen megközelíthető vidéki településeken találhatók, de számottevő szakorvoshiánnyal küszködnek a vidéki kisvárosok kórházai, így a székelyföldi városok is. Az országban működő 30. 000 orvosból 1. 900-an adtak be kérelmet arra, hogy külföldön vállaljanak munkát, közben az Európai Unió országaiban 8. 000 romániai orvost fogadnak. Az orvosok mellett asszisztensek is szívesen vállalnak munkát külföldön. Az országos adatokhoz képest Maros megyében megnyugtatónak tűnik a helyzet. /Bodolai Gyöngyi: Gyógyír a kivándorlásra? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./
2007. április 21.
Nem csak Sepsiszentgyörgy ünnepel ezekben a napokban, hanem a város, Székelyföld szellemi arcélét meghatározó Vox Humana kamarakórus is. A harmincöt fős művészegyüttes harmincötödik születésnapját ünnepli, Szilágyi Zsolt mesterkarnagy és magánénekes csapatával ugyanis 1972 óta szolgál követhető példával. A Vox Humana nemzetközi elismertsége a hetvenes évek közepétől töretlen. A diktatúra idején, 1982-ben a római Szent Péter téren néhai II. János Pál pápa magyarul áldotta meg a Vox Humana kamarakórust, ennek következménye az volt, hogy Szilágyi Zsolték a rendszerváltásig, azaz 1990-ig ki sem tehették lábukat az országból. Azóta viszont újra nemzetközi fesztiválok, versenyek rangos meghívottai. A kórus tagjai legutóbb Norvégiában vendégszerepeltek, idén pedig Rómába, egy kastélyfesztiválra készülnek. /Mózes László: A Vox Humana születésnapjára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
2007. április 23.
Van esély arra, hogy Székelyföld 2009 körül önálló fejlesztési régióvá váljon, amely később remélhetőleg közigazgatási hatáskört is kaphat – mondta Sepsiszentgyörgyön Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Szerinte „a legsürgősebb feladat most az, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak legyen elegendő saját forrásuk a fejlesztésre, a fiatalok otthon is boldoguljanak, ne kelljen másutt keresniük képzettségüknek megfelelő munkát, és legyen megfelelő számú szakember”. A tanácselnök ismét hangsúlyozta, a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nem tükrözik az ország gazdasági realitásait. Leszögezte, a székelyföldi megyéknek egyazon fejlesztési régióba kell tartozniuk. /2009: önálló fejlesztési régióvá válhat Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2007. április 25.
Erdélyi, székelyföldi tájak köszönnek vissza a táralton Knobloch László fekete-fehér fotográfiáiról, s velük együtt a honvágy is, hiszen a fotóművész harminc évvel ezelőtt külföldre költözött, munkáit immár Németországból hozva vissza a sepsiszentgyörgyi Képtárba. Egyike tehát az örök hazatérőknek, akik gondosan őrzik emlékezetükben és felvételeiken mindazt, ami itt természetes, adott, mindennapos. /Mózes László: A szülőföld tónusokban és formákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2007. április 26.
A sepsiszentgyörgyi bíróság április 25-én harmadszorra is elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Ezúttal az önkormányzati egyesület alapító tagjaitól kértek újabb iratokat, amelyeket a május 15-ére időzített tárgyaláson kell bemutatniuk. A bíróság legutóbb április 11-én tárgyalta az egyesület jogi bejegyzését. Akkor a bíró arra hivatkozva kért halasztást, hogy a bejegyzéshez szükséges az ügyészség jóváhagyása is. Mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön a társulás megalakítása érdekében. Ekkor 91 Kovászna és Hargita megyei település képviselői írták alá az alapító okiratot, és el kellett volna kezdeni a székelyföldi önkormányzatok társulásának bejegyeztetését. Mindkét megye prefektusa megtámadta egyes önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, kifogásolva, hogy a határozat elfogadása előtt 30 nappal a tervezetet nem függesztették ki, hogy a lakók véleményezhessék azt. /Kovács Zsolt: Elnapolták a bejegyzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2007. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács két állóurnát állít Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi rendezvények idejére, hogy az ünnepségre hazatérő városlakók szavazhassanak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban – tájékoztatott Ferencz Csaba. Az SZNT sátrat kívánt állítani a városnapi vásárban, de Albert Álmos polgármester nem engedélyezte ezt, arra hivatkozva, hogy „nem engedi elpolitizálni a Szent György Napokat”. Újabb, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert lejárató röplapok jelentek meg április 25-én reggel a városközpontban. Az ismeretlen tettesek által készített diverziós szórólap a polgármester állítólagos vagyonát részletezi. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a polgármester fényképe alatt. Albert Álmos polgármester cáfolta a röplapban megjelenteket. „Nem gondoltam volna, hogy egyesek ilyen messzire mennek a rágalmazással, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a rendőrségen” – jelentette ki Albert Álmos. A törvény szerint a választott tisztségviselőknek kötelező lenne évente nyilvánosságra hozni vagyonbevallásukat, a Kovászna megyei polgármesterek és tanácstagok nyilatkozataihoz nem lehet hozzáférni. Albert Álmos vagyonnyilatkozatát Sepsiszentgyörgy, illetve a Kovászna Megyei Tanács honlapján nem lehet megnyitni. /Kovács Zsolt: Állóurnákhoz várja a szavazókat az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2007. április 26.
Sok útikalauz látott napvilágot Székelyföldről, mindeddig nem volt olyan, amely hallható, illetve zenei hanganyaggal is rendelkezik – mondta Dancs Árpád a Székelyföldi hangos útitárs című lemez bemutatóján. A Dancs Market Records Kiadó sorozatának negyedik CD-jéről van szó, amely Sepsiszentgyörgyre és Alsó-Háromszékre kalauzolja a hallgatót. A lemezen a hagyományos útleírás mellett irodalmi és zenei részek hallhatók. /Mózes László: Dallal, verssel Alsó-Háromszéken (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./
2007. április 26.
Új magyar nyelvű médiaportál indult Erdélyben. A www.hirkereso.ro néven jelentkező oldal valamennyi romániai magyar nyelvű internetes- és nyomtatott sajtótermék híreit közli nyitólapján és rovataiban. A magyarországi és romániai magánszemélyek által alapított weblap a nap 24 órájában pásztázza a magyarnyelvű oldalakat. A honlap az országos médiák mellett a regionális sajtó, így valamennyi partiumi, székelyföldi napilap híreit is közzéteszi, emellett ismerteti a magyarországi újságok Romániával kapcsolatos legfrissebb cikkeit. A weblapot előállító Kárpátbox Média egyik vezetője, Szakács Árpád kifejtette: a lényeg, hogy az erdélyi és romániai hírekre, szolgáltatásokra, magyar nyelven kíváncsi közönség minél áttekinthetőbben és gyorsan jusson információhoz. Sengel Ferenc, a www.hirkereso. ro főszerkesztője hangsúlyozta, hogy távol tartják magukat a politikai erőktől. /Erdélyi magyar hírkereső az interneten. = Erdély. ma, ápr. 25./
2007. május 2.
„Mi az erdőt nemcsak az örökhagyóknak, hanem azok fiainak és unokáinak küzdöttük vissza. A közbirtokossági erdőtulajdon mindig a közösség gazdasági gyarapodását szolgálta, és ennek így kell lennie a jövőben is. ” Így fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakciója 2004. május 4-én abban a közleményben, amelyben a székelyföldi közbirtokossági erdők eladása ellen foglalt állást. A Kelemen Atilla vezette frakció akkor a tulajdonában lévő erdő eladásáról döntő zágoni Bóta közbirtokosság ügyében szólalt meg. Azonban az erdő csak akkor gyarapítja a tulajdonosát, amikor a csemete kivágható fává terebélyesedett. Ez pedig százévente egyszer történik meg. Közben az erdő csak viszi a pénzt. Ezen a helyzeten változtatott a tavaly novemberben elfogadott vadászati törvény, mely az erdőtulajdonosoknak is juttatott a vadászatból származó busás haszonból. Kelemen Atilla egykori frakcióvezető törvénytervezete azonban ellentmond ennek az elvnek. /Gazda Árpád: Ki áll az erdő felől? = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Harmincöt székelyföldi polgármester és térségfejlesztő szakember látogatott el Esztergomba. A vendégeknek magyarországi és szlovákiai szakértők tartottak előadásokat eddigi tapasztalataikról. A tanulmányúton Esztergomról is hallhattak előadást. A budapesti Hídvégi Mikó Intézet igazgatója, Horváth Tamás a határon túli szervezetek pályázási szokásairól beszélt. Figyelmeztetett: a székelyföldi szervezetek nem használják ki eléggé a román pályázati lehetőségeket sem. Erre pedig szükség lenne, mert a megpályázható magyarországi források egyre csökkennek. /Kozán István: Székelyföldi polgármesterek Esztergomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./
2007. május 2.
Egyre többet hallat magáról „nemzetpolitikai” témákban Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa, aki 1997-ben a Magyar Hírlapban készítette elő azt a balliberális offenzívát, mellyel az SZDSZ erdélyi képviselői, jelesül Magyari Nándor László és Cs. Gyimesi Éva nekitámadtak az önálló magyar egyetem koncepciójának, „szakmai” érveket felhozva a nemzetpolitikai törekvés ellen. A Babes–Bolyai Egyetem említett két tanára volt a fő exponense annak a médiaoffenzívának is, melyet a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után indított Bányai Péter, Fey László és néhány figura az erdélyi magyarság autonómiaigényét megfogalmazó dokumentum ellen. Törzsök demagóg szövegeket enged meg magának az utóbbi időben. Azok után, hogy kiderült tavaly ősszel (Gyurcsányék maguk által is elismerten törvényszegés útján kerültek hatalomra), továbbá azok után, hogy október 23-án a békésen tiltakozó polgárok százait brutálisan megverették, a letartóztatottakat a rendőrségen megalázták, megkínozták, közvetlen közelről lőttek szembe embereket, a kormány pedig kitüntette az alkotmányos demokrácia megtipróit. Törzsök Erika szerint „a magyar kisebbségpolitikában és az azt közvetítő közszolgálati médiában olyan panaszkultúra alakult ki, amely alkalmat ad valós társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására és ellenségkép gyártására, valamint önmagunk felmentésére vagy nem cselekvésre, ugyanakkor radikalizálódásra”; „szinte egyedülálló panaszkultúrának és a politikai romantika szárba szökkenésének vagyunk szenvedő alanyai határon innen és határon túl, az esetek jelentős részében megfosztva a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódás és egy reális jövőkép kialakításának lehetőségétől”; „amikor az összefüggések felmutatása helyett egyre provinciálisabb belterjességbe, leegyszerűsített érzelgősség-sémákba kényszerít minket, a fogyasztót”. Mi a probléma a „panaszkultúrával”? Más szóval azzal, hogy a megalázottak, jogaikban megsértettek, nemzeti mivoltukban megtaposottak szólni mernek? Hogy a média nem hallgatja el, hogy verik a magyarokat a Felvidéken, Szerbiában s még Székelyföldön is? Hogy nem hallgatjuk el azt a felháborító tényt, hogy ha szerb öl meg magyart, akkor az enyhébb elbírálás alá esik, mint ha egy magyar ver meg egy szerbet? Hogy a sajtó foglalkozik a Székelyföld tudatos romanizálásával, a hagymakupolás honbitorlással? Miféle liberális politikus az, aki panaszkultúraként címkézi az emberi jogok sárba tiprásának felemlegetését? – kérdezte Borbély Zsolt Attila. Törzsök Erika szerint „azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Szigorúan szakmai kérdés volt a MÁÉRT megszüntetése, a státusztörvény kiherélése, az HTMH felszámolása, a Teleki László Alapítvány megszüntetése, a határon túli magyarok támogatására felállított alapítványi rendszer szétverése, jegyezte meg Borbély Zsolt Attila. Szemforgató sugalmazás, hogy az új rendszer megszünteti az „etnobizniszként” emlegetett korrupciót. Majd pont azok fogják a korrupciót megszüntetni, akik regnálásuk óta rendszeresen keverednek korrupciós botrányokba? /Borbély Zsolt Attila: Panaszkultúra? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Visky S. Béla a Szabadság című kolozsvári napilapban közölt írásában eszmefuttatást végez a filozófiában, irodalomban, felvonultatja irodalmi, teológiai tudását, mígnem kiderül, minek is ez a nagy körítés: Tőkés László püspököt ostromolja kérdések formájában: „Tőkés László vajon szent, vajon hős, vagy néhai hősből lett diktátor?” Visky írásában kijelentette: „Tőkés László az erdélyi magyarság legégetőbb problémája. ” Végkövetkeztetése a krisztusi szeretet és az igazság jegyében látott napvilágot? Érdekes módon Visky S. Béla professzor, akit Újvári Ferenc a többi tanártól eltérően még soha nem látott teológiai istentiszteleten, nem indokolta meg Tőkés Lászlóval kapcsolatos kijelentéseit. Talán úgy gondolja Visky S. Béla tanár úr, hogy Tőkés László miatt nincs Erdélyben állami pénzen fenntartott autonóm magyar egyetem, őmiatta nincs területi autonómiája a Székelyföldnek vagy Kalotaszegnek. A professzor szerint Tőkés László sem nem hős, sem nem szent, hanem önjelölt hős. Közvita tárgya lehetne, hogy ezeket a támadásokat Visky önként vállalja, vagy valakik keményen megfizetik azért, hogy professzori státusát kihasználva mondandójának nagyobb nyomatékot adjon. Újvári írása válasz volt Visky S. Bélának a Szabadság című napilapban megjelent cikkére, de a Szabadság szerkesztősége nem volt hajlandó közölni válaszát. /Dr. Újvári Ferenc nyugalmazott ügyvéd, Kolozsvár: Ki a hős és ki az áruló? Nyílt levél Visky S. Béla teológiai professzor úrnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
A Határon Túli Magyarok Zenéje koncertsorozat keretében CD-adományt adtak át a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE). A kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át a 142 címet tartalmazó CD-adományt. A koncertet a 2000-ben alakult kolozsvári Fűszál együttes kezdte. Az estet a Kolozsváron többször is fellépő, 2002-ben a székelyföldi Baróton alakult TransylMania etno-rock zenekar zárta. /P. A. M. : Magyar zenei CD-adomány a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 3.
Közalapítványok helyett Szülőföld Alap, az önálló hivatal, a HTMH helyett főosztály a kancellárián, Magyar Állandó Értekezlet helyett Regionális Egyeztető Fórum, illetve a térség magyar törvényhozóinak közös testülete, a KMKF. „A nemzetpolitika jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a főosztály új, Báthori utcai székházában, ahová a Szülőföld Alap Irodával együtt áprilisban költöztek át. Törzsök Erika főigazgató úgy érzékeli, mára konszolidálódott a helyzet, felállt az új rendszer. Mi tette szükségessé a változtatásokat? „1990-ben a két világháború közötti intézményrendszer revitalizációja következett be, mely a revanspolitikára épült. 2004 után ezt nem lehetett tovább vinni, amikor a térség több országában immár hasonló vagy azonos a jogi, politikai, gazdasági keret. Sürgető volt változtatni a támogatáspolitika párhuzamos intézményrendszerének átláthatatlanságán is. ” Törzsök Erika az új szisztéma fontos elemeként az Európai Területi Együttműködés programot emelte ki, ennek előnyeit kell az egymással határos térségekben közösen kihasználni. „Látjuk, hogy a folyamatosan eltűnő országhatárok revitalizálják a hagyományos régióközpontokat. Egészen más például Románia esetében a Partium fejlődésének a dinamikája, mely terület haszonélvezője annak, hogy a Dél-Alföldet valósággal átugrotta a fejlődés. A határoktól távolabb eső vidékek – esetünkben Belső-Erdély és a Székelyföld – az EU-s források hatékony felhasználását kellene hogy megcélozzák. Ezt elősegítendő a főosztály munkatársai összegyűjtötték a lehetőségeket, s ezeket szeretnék a következő hetekben, hónapokban az adott régiókban élőknek egy információs transzfer formájában eljuttatni. ” Az információs napok nyitóeseménye április 25-én Kolozsvárott volt, Varratmentes Európa címmel, ezt követik újabbak májusban a Partiumban és Erdélyben, júniusban a Felvidéken és a Vajdaságban, júliusban Kárpátalján, majd ősszel Bécsben, Eszéken és Lendván. Törzsök Erika Kolozsvárott arról beszélt, hogy Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk. A főigazgató az uniós pénzekről eddig lemaradók hátrányait információ átadásával szeretnék csökkenteni: „az új helyzetben a pénznél is fontosabb információkat az adott közösségek rendelkezésére bocsátva. Ezt segítik elő a pályázatok menedzseléséért felelő területi referensek. ” Az Európai Unión kívül élő magyarok esetében /Ukrajna, Szerbia és Horvátország/ más-más program érvényesül. A támogatás nélkül működni nem tudó intézmények megsegítése továbbra is feladat, ezt tölti be a Szülőföld Alap. „A helyzet konszolidálódott, s alapelv az, hogy a magyar politikai játszmákat ne exportáljuk, s mi se szólunk bele a határon túli játszmákba” – mondta Törzsök. /Stratégiaváltás és intézményi reform a magyar nemzetpolitikában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 3./
2007. május 3.
Két fronton is küzdenek a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító tagjai, hogy bejegyezhessék az önkormányzatok társulását. Egyrészt a társuló települések helyi tanácsainak olyan határozatokat kell újra elfogadniuk, amelyekben a Kovászna megyei prefektúra jogászai nem találnak kivetnivalót, másrészt az ügyészséget és a bíróságot kell meggyőzniük az egyesület megalakításának törvényességéről. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta: négy település határozatát a közigazgatási bíróságon támadják meg, mivel a prefektúra felszólítására sem vonták vissza a társulásról szóló, de törvénytelennek ítélt döntésüket. Hozzátette: elképzelhető, hogy a következő napokban több település tanácsát is beperelik, ha nem tesznek eleget a prefektúra felszólításának. A Kovászna megyei prefektúra 17 helyi tanács társulásról szóló határozatában talált kivetni valót. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte: elkészítettek egy határozattervezet-modellt, és elküldték minden érintett önkormányzatnak. A székelyföldi önkormányzatok társulásának célja, hogy együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Újabb társulási akadályok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /
2007. május 8.
Május 8-ától, öt napon át Csíkmenaságon fotózik a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) és a menasági önkormányzat felkérésére öt székelyföldi fotóművész. A kis csapat keresik mindazt, ami 2007 tavaszán még megörökíthető ebben a hagyományőrző, nagy múltú alcsíki faluban. /Menasági fotótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./
2007. május 9.
Bagoly Zsolt megnézte Czika Tihamér RMDSZ-es alkalmazott fiatalember blogját, vajon milyen reakciók érkeztek az ő cikkére /Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok, Erdélyi Napló, ápr. 25./ Czika ugyanis előzőleg kifejtette, szélsőjobboldali az, aki nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Bagoly Zsolt azt tapasztalhatta, hogy Czika bologjából az EMI-re vonatkozó bejegyzését valamennyi hozzászólással együtt magyarázat nélkül törölte. Örvendetes, írta Bagoly, hogy egy szélsőséges nemzetellenes liberális töröl egy olyan bejegyzést, melyben azt akarja elhitetni, hogy egy nemzeti elkötelezettségű szervezet szélsőjobboldali, az erdélyi magyarság pedig ezt azért nem veszi észre, mert maga is nacionalista. Bagoly Zsolt ajánl még Czikának további törlésre vagy módosításra szoruló bejegyzéseket. Ilyen a Bibliát profin felállított csapdának nevező bejegyzés, az, mely szerint Kolozsvár „multikulti” volna, továbbá: az Erdélyi Napló Orbán Viktor kihelyezett pártlapja, a székelyföldi autonómiát népszerűsítő portál náci blog, melyben „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” hívja a Sólyom László által március 15-én kitüntetett alkotóinkat, melyben arra szólít fel: vegyék el a március 15-én felvonuló teológusoktól zászlóikat, melyben azt állítja, az egyházi ingatlanokat azért követelik vissza, hogy ismét az egyházfők lehessenek „a megkérdőjelezhetetlen, egyetlen legitim urak…” /Bagoly Zsolt: Visszavont becsmérlés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./
2007. május 10.
17 évvel ezelőtt az RMDSZ az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi szervezeteként, a demokrácia és a rendszerváltás elkötelezett híveként lépett a politikai porondra. Az első megdöbbenés akkor történt, amikor az RMDSZ Ion Iliescu államelnökségének támogatására szólította fel tagságát. Annak a posztkommunista vezetőnek, aki „szeparatistának” bélyegezte a magyarságot, elindítva ezzel azt az erőteljes nacionalista, magyarellenes hullámot, amely a marosvásárhelyi „fekete márciusi” eseményekben csúcsosodott ki. Gyenge politikai érv, hogy kényszerhelyzetben volt az RMDSZ, mert az ellenjelölt a nagy-romániás Vadim Tudor volt. 2004-ben a téves politikai helyzetértékelés következtében az RMDSZ-vezetés Nastase mellett kampányolt. Hargita megye szenátorai a televízió képernyőjén azzal riogatták Székelyföld lakosságát, hogy ha a PD és Basescu győz, a nacionalista Pruteanu lesz a tanügyminiszter, és akkor jaj a magyar iskoláknak. Az RMDSZ-ben (még mindig) bízó magyar lakosság szót fogadott, és Románia legelmaradottabb vidékeivel együtt szavazott Nastasera. Az eredmény ismeretes. Csúfos bukás. A mindenkori román kormányoknak az EU-s csatlakozás előtt szükségük volt az RMDSZ-re, ezért elnézték az RMDSZ gyors pálfordulását. Markó Béla most Basescu ellen kampányol. Papp Kincses Emese hibás politikai döntésnek tartja, hogy az erdélyi magyarságot újból belekényszerítik egy előreláthatóan vesztes politikai harcba. /Papp Kincses Emese: Különvélemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2007. május 11.
„Ha Traian Basescu felfüggesztett államfő Sepsiszentgyörgyre jönne, és támogatásáról biztosítaná a területi autonómia-törekvéseket, akkor a népszavazáson Basescu tisztségében való megmaradása mellett szavaznék” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Antal tévesnek nevezte a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontját, hangsúlyozva: nem szabad félrevezetni a székelyföldi lakosokat azzal, hogy Basescu támogatni fogja az autonómia-törekvéseket. /Megoszló vélemények a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2007. május 11.
A hatvanas-hetvenes évek székelyföldi művészeti élete, a háromközpontú tájegység (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) gyakorlatilag átvette Kolozsvártól az erdélyi magyar képzőművészet modernizációjának megvalósítását. Kolozsvár maradt ugyan a mérce, a „hiteles hely”, de az alkotómunka új színhelyeiről származtak az impulzusok, amelyek meghatározták a nemzedék szemléletét, képzőművészeti nyelvét, stíluseszményeit. Sövér Elek – Gaál Andrással, Márton Árpáddal, Plugor Sándorral, Sükösd Ferenccel, Simon Endrével, Forró Antallal és másokkal együtt – ennek a nemzedéknek az egyik legtehetségesebb tagjaként a székely festőiskola harmadik hullámát képviselte, írta Banner Zoltán művészettörténész. A székely festőiskola alapítóinak – Márton Ferencnek, Nagy Istvánnak és zsögödi Nagy Imrének – a küldetése ennek az eddig ismeretlen szépségű tájnak, az általa meghatározott életformának festői felfedezésében rejlett. A második nemzedék – Bordi András, Bene József, Incze István, Hervai Zoltán, Piskolti Gábor, Barabás István – ezt a küldetést folytatta. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a tanítványok serege, a népes harmadik nemzedék, amely visszatelepedett a szülőföldjére –kisebb-nagyobb művészeti központok, máig működő hálózatát hozta létre. Ők nyitottak ablakot a kortárs európai művészetben végbemenő változásokra. A gyergyóalfalvi Sövér Elek a részletben az Egészet sugallta. 70 éve, 1937. július 25-én született, 25 éve, 1982. május 7-én hunyt el Sövér Elek festőművész. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó a kettős évforduló alkalmából Sövér Elek-albumot jelentet meg, Banner írása ebből való. /Banner Zoltán: Láva és hamu. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
2007. május 11.
Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén I-IV című sorozatának befejező darabja. A munka tizenkét évet átfogó, négy kötetben megtestesülő vállalkozás. Sepsiszéki Nagy Balázs a pesti bölcsészkar néprajz szakát elvégezve huszonhat évesen kezdte járni szülőföldjét, felmérni és leírni Székelyföld falvainak állapotát. Megfordult legalább ötszáz helységben, beszélt tízezer emberrel, közben elolvasta a vonatkozó táji, történeti szakirodalmat, statisztikai jelentéseket, falumonográfiákat, tanulmányköteteket, néprajzi gyűjteményeket, évkönyveket, falufüzeteket, a helyi újságok honismereti cikkeit, kalendáriumokat, visszaemlékezéseket. Az első kötet 1998-ban, a második 2000-ben, a harmadik 2003-ban, a negyedik most, 2007-ben jelent meg. Nem szaktudományos munka, nem szociográfia. Honismereti kézikönyv – határozza meg műfaját a szerző. Sepsiszéki Nagy Balázs munkája méltó Orbán Balázs 1869-es nagy, azóta is megismételhetetlennek tudott teljesítményéhez. A budapesti Nap Kiadó gondozásában megjelent sorozat IV., Maros- és Aranyosszéket felölelő kötetének marosvásárhelyi bemutatója május 22-én lesz. /b. d. : Új könyv Marosszékről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
