Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2008. január 28.
Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2008. január 28.
A Székelyföld-vitához hozzászólva Székedi Ferenc újságíró leszögezte, a Székelyföldön átvezető országutak javítása közös érdek, az idén induló Kökös-Maroshévíz országút rendbehozatalával és az Erdővidéken át Székelyudvarhelyre vezető út helyrehozatalával gyakorlatig befejeződik a legfontosabb székelyföldi országutak rendbetétele. A rosszabb megyei utak javítása szintén közös érdek. Székelyföld hegyeit-dombjait lefedő mobiltelefon-átjátszó állomások létesítése sem jelentett különösebb gondot. Több tekintetben azonban a közös, regionális érdek már nem ennyire nyilvánvaló. A jelenlegi székelyföldi megyéken átnyúló, regionális szeméttárolók ügye éveken át vajúdott, a több térségen, több helységen áthaladó közös vízvezetékek létesítése úgyszintén időről időre felröppenő ötlet marad. Továbbá vannak olyan városok, ahol jórészt felszámolták a távfűtést, máshol éppen ezt erősítik, ezek mögött a különböző helyi csoportok érdekei állnak. Székelyföld kincseként sokat emlegetik a borvizeket. /Székedi Ferenc: Szólamok helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. jan. 8./
2008. január 29.
Elég erős-e a romániai magyar közösség ahhoz, hogy képes legyen „eltartani” két vagy több erős politikai szerveződést? Felkészült az erdélyi magyar társadalom politikai pluralizmusra? Az RMDSZ vezetői szerint nem. Székelyföld továbbra is az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozik. Amennyiben a pluralizmus a közösségi képviselet teljes elvesztéséhez vezethet, akkor ezt a jogot gyakorolni felér az öngyilkossággal, írta Salamon Márton László főszerkesztő. /Salamon Márton László: Öngyilkosság? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2008. január 30.
Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2008. január 30.
Dr. Garda Dezsőt RMDSZ-politikusként és történészként ismerik Erdélyben. Politikusként az erdők visszaszolgáltatásában és a székelyföldi közbirtokosságok újraalakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Politikai pályafutása történészi szakmájához kötődik leginkább. Erdélyben aligha ismeri valaki jobban a székelyföldi közbirtokosságok történetét. Képviselőként bábáskodott az első erdélyi közbirtokosságok létrehozásánál. Garda Dezső magyar nemesi családból származik, 1951-ben lakoltatták ki családját nagyenyedi kúriájukból: édesapját Tövisre vitték kényszerlakhelyre, édesanyja Kolozsvárra került vele. Garda Dezső akkor három éves volt. „Kizsákmányoló” származása miatt anyja csak mosónőként talált munkát. Rettenetes körülmények között éltek. Végül Kolozsváron maradtak, itt végezte el a középiskolát, majd az egyetem történelemszakát. Amikor 1973-ban kikerült az egyetemről, turkológiával akart foglalkozni, érdekelte a magyar nép eredete. Akkoriban Imreh István tanára hívta fel a figyelmét arra, hogy ne kalandozzon olyan utakra, amelyek számára járhatatlanok. Így került Gyergyóremetére történelemtanárnak. Garda Dezsőt szakmailag Imreh István irányította. Szakmai előmenetelében nagy segítséget kapott Egyed Ákostól és Demény Lajostól is. Garda elsőként Gyergyóremete monográfiáját készítette el. A hetvenes években még hozzájuthatott levéltári dokumentumokhoz. Később egyre gyakrabban hangzott el: a kért levéltári anyag rendezés alatt áll, nem lehet hozzájutni. A csíkszeredai levéltár igazgatója, Boar Liviu bevallotta: felettesei megtiltották, hogy bizonyos iratokat kiadjon. Kezdő tanár kora óta figyelte őt a Szekuritate, a jelentésekben szerepelt, hogy a magyar történelem kutatása miatt veszélyt jelent a román állam számára. Akkoriban befejezte Gyergyószentmiklósról írt könyvét, melyet Imreh István professzor pozitívan véleményezett. Gyergyószentmiklós 1982-ben ünnepelte fennállásának 650 éves évfordulóját, ekkorra kellett volna a könyvet kiadni. A város vezetősége a fentről jött utasítások ellenére úgy döntött, hogy az évfordulóra kiadják a könyvét. A nyolcvanas évek, a legsötétebb időszak következett. Egyszerűen betiltották a magyar történelmet és néprajzot: ilyen témakörökben nem lehetett kutatni, szakkönyvet, tanulmányt írni. Gyergyószentmiklós történetével párhuzamosan elkészült közben a teljes Gyergyói-medence történetét átfogó kézirata is. Amikor a Kriterionnál megjelenés előtt állt, Domokos Géza jelezte: a könyv híre eljutott Elena Ceausescuhoz irodájához, aki a cenzorok révén letiltotta a kiadását. A Politikai Kiadónál felsőbb pártutasításra 14, frissen megjelent magyar könyvcímet zúztak be. Imreh István figyelmeztette Garda Dezsőt, vigyázzon, mert követik. Sokszor megkérdezték tőle, hogy a rendszerváltás után miként sikerült 14 könyvet publikálnia, amellett rengeteg tanulmányt, tudományos cikket. Ennek az a magyarázata, hogy a kommunista évekből rengeteg kézirat, gyűjtés, kutatási eredmény várt kiadásra. Erre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A rendszerváltás után a Babes–Bolyai Tudományegyetem két székelyföldi főiskolát hozott létre Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson. Gyergyószentmiklóson lett volna az első állami főiskola az országban, ahol csak magyarul folyik az oktatás. Szomorú történet: egy magyar emberen, jelesül Szilágyi Pál egykori rektor-helyettesen múlt, hogy ez a kezdeményezésük nem jött össze. Garda az RMDSZ parlamenti képviselőjeként akkoriban sokat kilincselt Bukarestben, hogy ez a székelyföldi főiskola magyar nyelvű legyen. A tanügyminiszter és a miniszterelnök is rábólintott, csak éppen az egyetem vezetőségének az aláírása kellett volna. Andrei Marga rektor nem volt kapható erre, viszont rövid ideig Szilágyi Pál helyettesítette őt. Ebben a minőségében aláírhatta volna főiskolánk új státusát, de sajnos nem tette meg. Végül is a multikulturalitás jegyében kétharmad magyar és egyharmad román nyelvű főiskola maradt a gyergyószentmiklósi, ahol turisztikát és földmérést lehet tanulni. /Makkay József: Magyar történész feketelistán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./
2008. január 30.
Amióta tavaly, a Székely Hírmondóban megjelent dr. Toducz Endrének néhány olyan írása, amely a román mítoszokat vette górcső alá, névtelen románok telefonálgatnak neki, azt ordítják a készülékbe, hogy húzzon el Romániából Magyarországra. Nem vitatkoznak írásaival, csak szitkozódnak és azt emlegetik, hogy szégyent hoz román őseire. Toducz erre megjegyezte, jól érzi magát szülőföldjén, Székelyföldön. És megkérdezte telefonálóktól, hogy ők „miként érzik magukat minálunk?” /Dr. Toducz Endre Mikháza: Névtelen telefonálók fenyegetnek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./
2008. január 31.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a vele készült beszélgetésben kifejtette, a nyolc miniszter feljelenése azt jelenti, hogy az államfő sakkban akarja tartani a kormányt. Az államfő ezzel azt a látszatot kelti, hogy itt már egyfajta bűnözői csoportról, a nyolcak bandájáról van szó. Holott a nyolc esetnek nincs köze egymáshoz. Markó a Székelyföldről szóló vitát fontosnak tartja. Mi az RMDSZ szándéka az erdélyi magyar ellenzékkel: tárgyalás, kiegyezés, együttműködés vagy verseny? Markó szerint néhányan, akik valamikor az RMDSZ-en belül és most ezen kívül politizálnak, nem azért kerültek kívülre, mert másképpen gondolkodnak, hanem mert összeférhetetlenek. Velük nehéz megegyezni. Markó kifejtette: aki jelöltetni szeretné magát, iratkozzon be az RMDSZ-be. Tőkés Lászlónak ott a helye a néppárti frakcióban, de ne várja senki Markótól, hogy sajnálja, amikor Tőkés még most is dicséri az államelnököt. „Ha ő ennyire szereti az államfőt, akkor intézze el, hogy bekerüljön a frakcióba. ” /Simon Judit: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ideje lenne kijózanodni. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./
2008. január 31.
,,Milyen Székelyföldet akarunk?” ― ezt a kérdést ma sokaknak meg kell válaszolniuk, Csutak István vitaindítója /Székek földje – Székelyföld, Háromszék, 2008. jan. 8./ után. Zsombori Vilmos szerint az erős székelyföldi régió alapja csak az erős család lehet. A piacgazdaság, a szerkezeti átalakulás az elmúlt tizennyolc esztendőben hatalmas terhet rakott a családok vállára! Sokak számára nehéz a lakást fenntartani, a közköltséget kifizetni. Olyan Székelyföld kell, ahol erős, gyarapodni tudó családok vannak. Ehhez csökkenteni kell a családok terheit. Jogszabályok megváltoztatásával, fejlesztési és segélyprogramok kiterjesztésével, az életkörülmények és a szolgáltatások javításával. Hiányosság, hogy a közéleti-politikai elit ma nem mutat társadalmi érzékenységet, nem figyel a bérből élőkre. Olyan Székelyföld szükséges, ahol nem mondanak le egyetlen magyar településről sem. Székelyföldnek saját intézményekre van szüksége. A térséget átszövő hálózatok, szervezetek valóságos térségi szerepet töltenek be. Jó példát jelentenek a kistérségi együttműködések. Az egyházi támogatással létrejött karitatív és más szolgálgató intézmények más szerveződések számára példaértékűek lehetnének. Még nem kap elég nagy hangsúlyt a térségi innovációs, modernizációs szerepét betöltő egyetem. A legnagyobb feladata a Sapientiának van. /Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács volt elnöke: Családoktól a régiókig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2008. február 1.
Tizennyolc évet kellett várni ahhoz, hogy az erdélyi magyarok számára a politikai pluralizmus kézzelfoghatóvá váljon. A Magyar Polgári Párt bejegyzésével lehetőség nyílik arra, hogy azok is a politikai közélet hivatalos színpadára léphessenek, akik az RMDSZ-t már nem tartják az erdélyi magyarok következetes képviselőjének, kiszorultak vagy elüldözték őket, írta összegzésében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke2004-ben már megvolt a változás esélye. Akkor a Reform Tömörülés belső ellenzéki platform hálózatára építő Magyar Polgári Szövetség sikerrel gyűjtötte össze a törvény által megkövetelt 25 ezer aláírás több mint kétszeresét. Az RMDSZ akkor a román szociáldemokrata párt és az ellenzék segítségével olyan törvényt fogadtatott el, amely megakadályozta a lehetséges alternatíva választási részvételét. 2004-et, hathatós bukaresti segítséggel, az RMDSZ vezetői „megúszták". Az emberi jogokra és a demokrácia megsértésére oly érzékeny baloldali értelmiség szó nélkül elment a diszkrimináció választási törvényben legalizált formája mellett. Az erdélyi magyar kistársadalom jelenleg politikailag az egypártrendszer állapotában van. Egyetlen párt és annak szűk vezetése uralja a politikai képviselet majd teljességét, és ennek a szűk pártvezetésnek a kezében van mind a fontos politikai döntések joga, a magyar és román költségvetésből származó és az erdélyi magyarok számára biztosított anyagi alapok döntő hányada. Az ellenőrzési formáktól szinte teljes mértékben mentes az a tucatnyi erdélyi magyar vezető, aki a döntéseket birtokolja. A tavalyi év európai parlamenti választási eredményei, Tőkés László és a nemzeti tábor sikere bebizonyította: az egypártrendszer immár nem tartható. Székelyföldön és ott, ahol a magyarok többségben élnek, hasznos lehet a politikai verseny. Mindkét oldalról kompromisszumot igényel a differenciált stratégia: – Az RMDSZ vezetői részéről annak elfogadását, hogy a pártérdeknél fontosabb a közösségi érdek. – Az MPSZ részéről annak elfogadását, hogy a verseny nem totális. /Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke: Szavazás vagy választás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./
2008. február 2.
Az idén esedékes önkormányzati és parlamenti választások erdélyi vonatkozásairól, nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével február 1-jén Budapesten. A találkozó után Szász Jenő hangsúlyozta: a romániai önkormányzati választásokon kell a versenyhelyzet, de amíg a magyarság számára fennáll az ötszázalékos választási küszöb, az rákényszerít minden politikai felet, hogy párbeszéd útján alakítsa ki a romániai magyarság parlamenti képviseletét. A Fidesz részéről a tárgyaláson részt vevő Németh Zsolt elmondta: a Fidesz, az EMNT és az MPP delegációja a magyar nemzetpolitika helyzetét tekintette át. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg. A külügyi bizottság elnöke központi kérdésnek nevezte a MÁÉRT újraindítását és Székelyföld területi autonómiájának ügyét pártja Erdély- és Románia-politikájában. Ha a határon túli magyarok számára van létjogosultsága a területi autonómiának, akkor Erdély esetében ezt Magyarországnak hosszú távon támogatnia kell – jelentette ki Németh Zsolt. /Ferencz Csaba: Támogatni kell az autonómiát (Magyar–magyar párbeszéd). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./ Olyasmit tudtunk kiharcolni, sajnos az RMDSZ akaratával ellentétesen, amit Magyarországon 1989-ben már elértek – fogalmazott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. A Fidesz nem egy pártot vagy személyiséget támogat, hanem világos nemzetpolitikai elvek alapján tárgyal. A határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket – jegyezte meg Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. /Egyeztetés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2008. február 4.
Rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy a Fidesz-MPP „magyarországi mintára próbálja megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó az erdélyi magyar írott és elektronikus média főszerkesztőivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésen kijelentette: a frissen bejegyzett Magyar Polgári Pártot Orbán Viktor Fidesz-elnök és Traian Basescu román államfő egyaránt eszköznek használja fel. „Basescu kapcsán látni kell, hogy ő semmivel sem szereti jobban az MPP-t, mint az RMDSZ-t, pusztán a közösség megosztásának és meggyengítésének lehetőségét keresi. Az MPP bizonytalan társaság, amely Bukarestben és Budapesten próbál támogatást szerezni, mások vállán próbál magasabbnak tűnni: rángatja Orbán Viktor köpenyét, és akkor is dicséri Traian Basescut, amikor erre senki nem kéri” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó Orbán „rövidlátásáról”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./ Üdvözölte a Székelyföld helyzete, jövője kapcsán kibontakozott vitát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője úgy vélte, megfeneklett a Székelyföld-vita, ,,intellektuálisan siralmasnak" nevezte az RMDSZ-es politikusok eddigi megnyilvánulásait. Markó kifejtette, a Magyar Polgári Párt bejegyzését sokan úgy értelmezik, mint a reform beindulását a romániai magyar politikai életben, pedig ez éppen az elkezdődött reform leállításának kockázatát hordozza. Szerinte az a jó út, amelyen az RMDSZ jár. /Farkas Réka: Szükség van a Székelyföld-vitára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2008. február 5.
A külföldi krumpli térhódítására panaszkodnak a háromszéki termelők. A törvénytelenül behozott, olcsó külföldi krumpli ellehetetleníti a helyi termelőket, és ezért a román hatóságok is felelősek – vélte Fazakas Tibor sepsiszentgyörgyi közgazdász. Adatai szerint a szárazság miatt Romániában tavaly összesen 2,3 millió tonna burgonya termett, egymillió tonnával kevesebb, mint a korábbi években. Ezért a termelők arra számítottak, hogy a piac átveszi a krumplit, de a székelyföldi termelők hiába várták a korábbi rendszeres felvásárlókat, azok inkább a behozatalból származó olcsó krumplit forgalmazzák. A krumplitermesztők szövetsége már tavaly ősszel meghúzta a vészharangot, amikor a parlament mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari szakbizottságának elnökéhez, Kelemen Atilla képviselőhöz intéztek beadványt. Fazakas Tibor szerint az állami intézmények nem teszik a dolgukat, hogy megvédjék a helyi termelők érdekeit. /Kovács Zsolt: nem védik az őshonost. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 6.
Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./
2008. február 6.
Székelyföldi terjeszkedést tervez a Libri könyvhálózat, jelezte John Holm, a Libri könyvesbolt ügyvezető igazgatója. Az ország jelenleg legnagyobb könyvesboltja mintegy három hónappal ezelőtt a kolozsvári Pólus Center bevásárlóközpontban nyílt meg. John Holm, a Libri romániai ügyvezető igazgatója akkor elmondta, erdélyi könyvüzletüket egyfajta bázisnak tekintik, ahonnan tovább terjeszkedhetnek. A magyar nyelvű könyvek, kiadványok iránt mutatkozó nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat, hogy a jövőben a Libri Székelyföldön is terjeszkedni fog. A magyar könyveknek helyet adó polcok fölé kikerült a „Magyar nyelvű könyvek” felirat. Hamarosan megjelennek a Libri magyar, román, illetve angol nyelvű könyveit tartalmazó katalógusok. /Burus János Botond: Vásárlók alakította könyvpiac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2008. február 7.
Az európai parlamenti választásokon Tőkés Lászlóra adott szavazatok egy része a temesvári hősnek szólt, más részük viszont az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenséget fejezte ki – vélte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban megjegyezte,. 2004-ben ugyanezek az emberek indultak az RMDSZ ellen egy román párt listáján. Az RMDSZ az európai parlamenti választások előtt az utolsó pillanatig abban bízott, hogy sikerül közös listát összehozni. A székelyföldi önkormányzatok munkája nem olyan rossz, mint amilyen esetleg az RMDSZ-szel szembeni elégedetlenségből kiderül. Amivel baj van a Székelyföldön – s ez a Székelyföld-vita tárgyát képezi –, az együttműködési készség, az egyeztetési képesség. A két székely megye vagy a harmadik félig székely megye nem nagyon dolgoz ki közös elképzeléseket, nem hangolja össze a terveit. A területi szervezetek léte bizonyos értelemben pozitív, mert kifejeznek egy hagyományos régiót, ezért is alakultak ki a székek. Tehát ez nem törzsi csökevény, hanem egyszerűen ezek az érdekek teszik Gyergyóvá a Gyergyói-medencét, Csíkká a Csíki-medencét és Udvarhellyé Udvarhelyszéket. A rossz viszont az, hogy van egy megyei érdek, egy megyei közigazgatás, és ebbe nem tudnak ezek az entitások beleilleszkedni. Az lenne a kívánatos, ha a megyei berendezkedésnek politikai szinten is lenne megfelelője. /Sarány István: Nem a szavazatokért kell utat javítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2008. február 7.
Bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP) Szász Jenő, az MPP alapító elnöke készül az új kihívásokra és a párbeszédre. Kifejtette, az egypártrendszer helyett most politikai pluralizmusról lehet beszélni. Az MPP az RMDSZ-szel ellentétben nem a magyar–magyar testvérharcban látja első számú prioritását. Hívják az RMDSZ vezetőit, hogy üljenek le megbeszélésre. A Székelyföldön az emberek 70–80 százalékban az RMDSZ álláspontjával ellentétesen szavaztak. Most meg akarják bélyegezni az MPP-t, mert a román államfővel párbeszédképes szervezet. Igenis találkozni kell vele és el kell mondani neki a romániai magyarság törekvéseit. Az MPP szerint intenzívebb párbeszédre van szükség a román politikai szereplőkkel. /Szüszer-Nagy Róbert: A versenyhelyzetre szükség van. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./
2008. február 8.
,,Azt szeretném elérni, hogy a Romániáról szóló következő országjelentésben ne csak a korrupcióról, ne csak az igazságszolgáltatásról és ne csak a cigánykérdésről legyen szó, hanem a kisebbségi kérdésről és a magyarság védelméről is. Már az nagy eredmény volna, ha nemzetközi szintre tudnánk emelni az erdélyi magyarság, Székelyföld-ügyét" – fogalmazott február 7-én Tőkés László székelyföldi EP-irodája hivatalos megnyitóján. Kifogásolta, hogy az RMDSZ EP-képviselői továbbra is ,,csatolt áruként" próbálják felvetni Brüsszelben az erdélyi magyarság ügyét, úgy vélte, nem ez a helyes út. Tőkés kitért arra, hogy a román nacionalizmus próbálja gátolni a magyar ügy érvényesítését, szálka a szemükben mindazért, amit képvisel, és kényelmes számukra az RMDSZ, mert politikusai nem okoznak gondot nyilatkozataikkal.,,Szimbolikus jelentőségű, hogy Tőkés László EP-irodái közül a székelyföldi készült el elsőként. Székelyföld többet érdemel, Székelyföld esélyt nyert az EP-választásokon arra, hogy az integráció kínálta lehetőségeket a maga hasznára fordítsa" – fogalmazott Szilágyi Zsolt, Tőkés brüsszeli irodavezetője. /Farkas Réka: Nem csatolt áru a magyar ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2008. február 8.
Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2008. február 9.
Szórólapot terjesztenek Marosvásárhelyen: "Egységes akaratnyilvánítással magyarságunk sorvadása megállítható”. Az is olvasható rajta, hogy Marosvásárhely Székely Tanácsa és az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete együtt szervezi meg a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazást Marosvásárhelyen. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint ez politikai kalózkodás, visszaélnek az RMDSZ nevével. Kelemen hangsúlyozta: „A megyei RMDSZ ilyesmit nem kért. Mi az erdélyi autonómiáról nagyjából tudjuk az emberek véleményét. Ezért is minősítettem ezt az akciót politikai kalózkodásnak. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Politikai kalózkodás az MSZT akciója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2008. február 9.
Borbély László minisztert jelöli Marosvásárhelyen polgármesternek az RMDSZ. A fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter korábban elvesztette a csatát a szövetség helyi szervezetében, de végül egyezséget kötött kihívójával, Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármesterrel. Korábban a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet Csegzi Sándort jelölte Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Ezt a döntést megkérdőjelezte a megyei szervezet, végül a felek kiegyeztek. A megállapodás értelmében Borbély a polgármesteri tisztségre pályázik, Csegzi lesz az alpolgármester. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Csegzinek biztosítva van az alpolgármesteri széke. Nem így a Borbély polgármesteri széke, ugyanis a Demokrata Liberális Párt színeit képviselő Dorin Florea jelenlegi polgármester vezet a közvélemény-kutatásokban. A legélesebb versengés minden bizonnyal Székelyföldön zajlik majd. Egyrészt az RMDSZ-en belül lesznek majd nagy csaták, másrészt pedig az RMDSZ és az MPP jelöltjei között is versenyre kell számítani. /B. T. : Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 9.
A Székelyföld-vita gyakorlatilag meghódította a romániai magyar írott és elektronikus sajtót. A vitához hozzászólók számos olyan helyi, térségi belső erőforrást említenek példaként, amelyek a helyi szintű fejlesztések kiindulópontját képezhetik. Mindeddig nem került sor sem helyi, sem tájegységi, sem pedig székelyföldi léptékben az erőforrások módszeres, fejlesztéspolitikai jellegű számbavételére. Elsősorban a kistérségek és az egyes települések vezetőiben kell tudatosulnia, hogy nagyon fontosak a helyi szintű fejlesztési stratégiák. Foglalkozni kell a térség egészére kiterjedő fejlesztéspolitikai feladatokkal is. Térségi, országos és nemzetközi szakmai kiadványokban, folyóiratokban kell közzétenni a székelyföldi térséggel kapcsolatos fejlesztési programokat. Jelentős tényező, hogy a csíkszeredai Sapientia Egyetem keretében vidékfejlesztés szakos hallgatók is végeznek. (A szerző vidékfejlesztési szakértő.) /Biró A. Zoltán: Székelyföld, fejlesztés, szakmaiság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2008. február 11.
Február 8-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban is bemutatkozott a nagyváradi Várad című kulturális folyóirat. Szűcs László főszerkesztő örömmel újságolta, hogy a Várad havilappá válik. A köszöntőt követően Herman Ferenc színművész Svejk című előadását mutatta be huszonötödik alkalommal, majd a szerkesztők kötetlen beszélgetést folytattak az olvasókkal. Február 9-én székelyföldi körutat tett a folyóirat: Sepsiszentgyörgyön ismertették, este pedig nyolckor a kézdivásárhelyi érdeklődők ismerkedhettek a hatodik éve működő Váraddal. /Horváth István: „Svejkes” Várad Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2008. február 12.
Február 9-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség egyleteinek vezetői Csíkszeredában tartott zártkörű ülésén a szövetség idei teendőit tárgyalták meg. Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke elmondta, megalakulásuk óta immár tizenhetedik alkalommal gyűltek össze, ez alkalommal is Csíkszeredában. Újból találkozhattak a székelyföldi, valamint Erdély más régióiban működő egyletek vezetői. Számos előadás hangzott el. Megteremtették a feltételeit annak, hogy szövetségük a Magyarországi Népművészek Szövetségének társszervezete lehessen a jövőben. A találkozón dr. Kardalus János özvegye átvehette a néhai néprajzkutató munkásságát elismerő legnagyobb kitüntetést, a Kós Károly Érdemérmet. Őt megelőzően csupán a székelyudvarhelyi Tankó Albert népművész részesült e magas elismerésben. /Kristó Tibor: Ülésezett a népművészek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2008. február 14.
Történészek nehezményezik, hogy menten a rendszerváltás után kontárok siserehada lepte el a székely falvakat. Kirámoltatták a jóhiszemű háziakkal a sifonért, felkutatták a padlást, felforgatták a régi iratokat rejtő ládákat. Bagó áron felvásárolják – még most is – a régi iratokat: korabeli számvetési aktákat, peres iratokat, frontkatonák szeretteikhez írt levelezőlapjait. Minősíthetetlenek az olyan esetek, melyeknek szereplői határainkon túli történész kollégák. Értékes dokumentumok tűntek el a paplakokból. A „tudós emberek” továbbra is régi iratok után „kutatnak”, hogy megírják történelmünket, írta Kristó Tibor. A régi iratokat, dokumentumokat magukkal viszik, szívükre tett kézzel megígérik, hogy azokat áttanulmányozásuk után visszaszolgáltatják tulajdonosaiknak. Azután könyveket adnak ki, mintha eddig nem jelentek volna meg, szakavatott erdélyi történészek, néprajzosok tollából tudományos munkák. Tisztelet a kivételnek, mert igazi szakavatott tudósok is megfordulnak mifelénk. Viszont az ő megközelítési módszerük egészen más. Az anyaországban egyáltalán nem, vagy alig ismert, középszerű törtetők turnéznak a Székelyföldön, itt próbálnak nevet szerezni maguknak. Könyvbemutatókat szerveznek drága áron forgalmazva a könyveket, brosúrákat, egyéb kiadványokat. Közben eltűnnek a tárgyi emlékek s mindaz, ami” ittlétünk igazi kordokumentuma” – írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Írott örökségünk kufárai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2008. február 14.
A HírTV Ősök tere műsorában: Stefano Bottoni és Vincze Gábor kisebbségkutatók a Magyar Autonóm Tartomány ellentmondásos históriáját boncolgatták. A szovjet tanácsadók tervei alapján létrehozott MAT 1952–1960 között létezett, és területe nagyjából egybeesett Székelyföld tradicionális határaival. Amíg az erdélyi magyarság véleményformáló rétege a két világháború között a román államra való felesküvés megtagadásával, passzív rezisztenciával, magyarországi irányultságával a revízióban reménykedve szervezte életét, addig Erdély egészének újbóli Romániához csatolása után a hatalmi pozícióba jutott magyar vezető réteg maga vállalkozott a román államkeretbe való beilleszkedés végrehajtására. A Bottoni–Vincze-beszélgetés újrafogalmazta azokat az érveket és ellenérveket is, amelyek a MAT születésének pillanatában keletkeztek. A MAT létrehozását a legtöbben azért marasztalták el, mert ezzel úgymond elárulták a Székelyföldön kívüli szórvány- és a határzóna tömbmagyarságát, s elősegítették Kolozsvár végleges elrománosítását, ellehetetlenítették magyar kulturális központi szerepét. Sylvester Lajos szerint ezt az aspektust túlhangsúlyozzák: ha nincs MAT, akkor sem szűnik meg az erdélyi magyarságra nehezedő nyomás, az etnikai összetétel fellazítása, s bizonyosra vehető, hogy Székelyföldnek a MAT idejére eső lélegzetvételére sem került volna sor. A szabad anyanyelvhasználat, az anyanyelvi iskolahálózat kiépítése, a hagyományokra alapozott közművelődés széles körű gyakorlása ábránd marad. Ebben a kérdésben tökéletesen eligazít az, ami a MAT felszámolása (1960) után bekövetkezett: Kádár János romániai látogatása után megszüntették a Bolyai Egyetemet, a Brassó által bekebelezett Háromszék magyar lakossága brutális és nyílt elnemzetlenítésre ítéltetett, beindult a tanügyi reform (1948) és a MAT idejében kialakított magyar iskolahálózat románosítása. És tetőzött az erdélyi magyarság elárulása a magyarországi vezetés részéről: elkezdődtek az 1956 miatti leszámolások. Hiba lenne, ha a MAT-ban csak a felszámolását indokoló hatalmi érveket mondanák, voltak-vannak az autonómiatörekvésekben ,,használható" elemei is. /Sylvester Lajos: Autonóm tartomány – autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2008. február 14.
Különleges helyzetet teremt a Hargita megyei kulturális szerveződés terén, hogy a megye három nagyobb városának mindegyikében egy-egy önkormányzati színház működik. Székelyudvarhelyen az önkormányzat által fenntartott Tomcsa Sándor Színház mellett egy magántársulat – a Nézőpont Színház – is létezik, Csíkszeredában a Csíki Játékszín, míg Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház él. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója Csutak István Székelyföld modernizációja című vitaindító írására reagálva megfogalmazta: a négy színházi műhely színesebbé teszi a székelyföldi kulturális képet. „Tíz év színházi eredményeit lehet elemezni és bírálni, de a teljesítményt megkérdőjelezni aligha. Színházaink épp a teljesítmény-orientáltságból és partnerségből mutattak példát” – jelentette ki Parászka Csutak Istvánnak szánt válaszlevelében. A három város színházigazgatója évadkezdet előtt megbeszélést tart, ahol egyeztetik a következő színházi évre vonatkozó terveiket, megbeszélik a lehetséges előadáscseréket, együttműködési formákat. A székelyföldi színházaknál a gyermekelőadásokra alkalmazott bérletcserét említették sikerként, az egyeztetések során így három gyermekelőadást tudnak a térség iskolásai elé vinni. A felnőtt-előadások terén is partnerségi viszonyban áll a három Hargita megyei színház. Parászka szerint a Csíki Játékszín inkább a művészi igényességű népszínházi formát vallja magáénak, ehhez áll közel a székelyudvarhelyi színházi hagyomány is. A Figura a stúdiószínházi hagyományokra támaszkodik. A három színház költségvetése együttvéve sem rúg annyira, mint egy központi támogatást élvező nagyobb színházé. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nem a többi színház versenytársaként jelenik meg, mutatott rá Czegő Csongor irodalmi titkár. A háromszéki társulat igyekszik minden erdélyi színházi intézménnyel a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolni. /Kulturális túlélési reflexek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2008. február 14.
Régen a Monarchiában nagy volt a keveredés: a polgárok ott telepedtek le, ahol jobb megélhetést kaptak. Székelyföld kimaradt a nagy keveredésből. Ide az ipar telepítése vonzott idegeneket. A Székelyföldön megtelepedett kevés idegen népcsoport legnépesebbje talán az örménység volt, a környéken két település fejlődését határozták meg hosszú időre: Csíkszépvízét és Gyergyószentmiklósét. Ittlétük évszázadai alatt nyelvüket elvesztették, szétszóródtak a környéken, a nagyvilágban. Beder Tibor legújabb könyvében /Megidézett múlt. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ örmény dédanyjának emlékét idézte fel. A Megidézett múlt nem családregény, a dédanya emléke csupán ürügy arra, hogy a szerző nemzetről, nemzetiségről, hovatartozásról, szétszóratásról szóljon. /Sarány István: A bennünk lévő örmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2008. február 15.
A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2008. február 15.
A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap munkatársai olvasótalálkozókat szerveztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Csíkszeredában elmondták, jó volna megfogni a fiatalokat, de senki sem tudja valójában, hogy mi érdekli őket. Sepsiszentgyörgyön szemükre vetették, hogy túl egysíkúak, nem adnak teret az ellenvéleménynek. Az is megfogalmazódott, hogy tulajdonosi kezek vezetik a tollukat. Erre a szerkesztők megkérdezték, van-e létjogosultsága Erdélyben a baloldali gondolkodásnak? Kézdivásárhelyen megkérdezték a közönséget, mi izgatja őket jobban: a helyi gondok megoldása, vagy a Székelyföld jövője? Utóbbit jelölték meg fontosabbnak. /Kinde Annamária: A sablon nem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
