A Nyíregyházára áttelepült, tasnádi születésű Petkes József festőművész egyéni tárlattal ünnepelte a budapesti Vármegye Galériában 80. születésnapját. Akárcsak Erdélyben, Magyarországon, sőt Európa számos városában is ismerik. Mostani kiállításán székelyföldi pályatársa, Gaál András festőművész köszöntötte a művészt, akinek akvarell kiállítása március 14-ig tekinthető meg. Jó tanár, jó kolléga, jó barát mindenütt, mondta róla Gaál András. Néprajzi gyűjtéseit erdélyi napi- és hetilapok közölték, majd két önálló kötete jelent meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke kiadásában. Festői kifejezési módja az akvarell. 1986-ban elhagyta szülőföldjét, de nem szűnt meg a vele való lelki-szellemi kapocs: szoborállításokat kezdeményezett és szervezett, kopjafát faragtatott az 1944-es Úz-völgyi hősi halottak emlékére. Jótékonysági kiállításokat szervezett erdélyi és kárpátaljai magyar iskolák megsegítésére. /Gaál András: Petkes József 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
2008. február 18.
Az ifjúsági szervezeteknek nem a nagypolitikával kell foglalkozniuk, hanem inkább a közösségi munkával – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Székelyföldért felelős alelnöke azon a konferencián, amelyet a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) szervezett. A beszélgetés célja az ifjúsági hálózatok működéséről szóló információcsere volt. Gáj Nándor HÁRIT-elnök bevallotta: tanulni nem szégyen, éppen ezért hívták meg az immár többéves múltra visszatekintő Csíki Területi Ifjúsági Tanács /CSTIT/, illetve a Miért vezetőit. Szabó Kázmér arról beszélt, miként vált a CSTIT egy kis rendezvényeket szervező ifjúsági szervezetből immár intézményszerűen működő, befolyással rendelkező ifjúsági tanáccsá, amely a legutóbbi választásokon is megmutatta erejét, hiszen jelentős számú képviselőt sikerült küldenie a helyi önkormányzatokba. /Farcádi Botond: Nagypolitika helyett közösségi munka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2008. február 19.
Majdnem százötven euróra bünteti meg a Kolozs megyei csendőrség a kolozsvári Koszovó-flasmob két résztvevőjét. A megbírságolt személyek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) vezetője. Több erdélyi magyar civil szervezet február 17-én, vasárnap este Mátyás király szülőháza előtt húszperces néma tüntetést szervezett. A résztvevők az úgynevezett flashmobra feliratokkal érkeztek, amelyen kifejezték szimpátiájukat Koszovó függetlensége mellett, illetve Székelyföld autonómiáját követelték. A csendőrök azért büntetik meg csak Patrubányt és Sándor Krisztinát, mert róluk biztosan tudják, hogy jelen voltak a tüntetésen. A megyei csendőrség vezetője elmondta: a közrendháborítást szabályozó törvény alapján büntetik meg őket. Sándor Krisztina értetlenségét fejezte ki a csendőrök eljárásával szemben, ugyanis szerinte a flashmobokat nem szokás előre bejelenteni a hatóságoknál. Ez a nemzetközileg elterjedt megnyilvánulási forma azt jelenti, hogy emberek egy csoportja előre megbeszélt helyen és időpontban találkozik, véghezvisz egy előre megbeszélt cselekményt, majd utána gyorsan távozik. A szervezés általában interneten keresztül zajlik. Patrubány hangot adott annak a félelmének, hogy a Koszovóból esetlegesen elmenekülő szerbeket a Vajdaság magyarok lakta területeire irányítják, ami súlyos etnikai konfliktusokhoz vezethet. /Megbüntetik a Koszovó-flashmob két résztvevőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2008. február 19.
Bár Maros megyében még nem ért véget a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt felmérő népszavazás, a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács február 16-án sajtótájékoztatóján ismertette az eddig elért eredményeket. Marosvásárhelyen 22500-an adták le voksukat, a szavazatok pedig 97 százalékban foglaltak állást az autonómia mellett. A megye további 48-50 településén szavazó 12-13 ezer állampolgár 99 százalékban adott pozitív választ a referendumra. Valószínű, hogy a Székelyföld többi részéről származó szavazatokkal összeadva elégséges lesz arra, hogy alátámassza az autonómiaigényt az illetékes törvényhozó hatóságok előtt – jelentette ki Kelemen Ferenc, a Székely Nemzeti Tanács kampányfőnöke. /Nagy Székely Ildikó: Küldöttgyűlésre készül az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2008. február 19.
Székelyföld modernizációjának kérdéskörében gerjesztett vitát Csutak István miniszteri tanácsos, vitaindítója nyomán többen is megfogalmazták véleményüket a kérdésben. E vélemények közül újabb vitákat generált a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester által felvetett ötlet: egyesíteni kell a székely megyéket. Ráduly az Erdélyi Riport hetilap kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, ezt ismertette a Hargita Népe. Ráduly Róbert Kálmán nem nevezné vitairatnak Csutak István felvetését. Szerinte az írás felületes, továbbá tévesek a kiindulópontként szolgáló premisszák, így aztán helytelenek a következtetések is. Csutak István „nem ismeri kellőképpen sem a Székelyföldet, sem a székelységet”. Ráduly megjegyezte, hogy az elmúlt években több komoly szakmai vitairat is született a Székelyföldről, ezek közül néhány a Magyar Kisebbség hasábjain látott napvilágot. Ráduly szerint „nincs három székely megye, sőt, egy sincs, csak három megye létezik, amely többé-kevésbé magában foglalja a Székelyföld területét, minden megyében egy-egy megyei tanáccsal". „A három megyei tanács, szándékosan nem használtam az önkormányzat szót, háromfelé húzott és fog húzni" – vélte Ráduly, aki szerint „ma is ők képezik a gyenge láncszemet, erre is jó megoldás lenne az egyesítés". Ráduly szerint a „Csapó, Birtalan, Garda, Antal vagy Ráduly típusú székely képviselők nemcsak Bukarestben voltak kellemetlenek, hanem az SZKT-üléseken is". /Az autonómia eszköz a megmaradáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2008. február 20.
A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant – hangsúlyozta Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő február 18-án az EP strasbourgi ülésén. Tőkés a koszovói albán közösség iránti szolidaritásának adott hangot. Kifejtette, hogy „számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ”. /Tőkés László Koszovóról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Becsey Zsolt magyarországi néppárti képviselő az esemény esetleges hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet, a szerb menekültek vajdasági betelepülése vonatkozásában. Tőkés László felszólalásának szövege: „Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmából mindenekelőtt elismeréssel adózom Ibrahim Rugova albán vezető emlékének. Ugyanakkor osztozom a koszovói albán közösség örömében, és szolidaritásomat fejezem ki iránta szabadsága kivívásának sikerében. A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant. A Carrington-terv, a Daytoni-egyezmény, a Rambouillet-i tárgyalások és az Ohridi-egyezmény sorába illő Ahtisaari-terv megvalósulása is azt mutatja, hogy térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak – nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található. Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ” /Nemzetközi együttműködéssel minden kritikus helyzetre megoldás található. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./
2008. február 20.
Székelyszenterzsébeten február 7-én bemutatták a falu szülöttje, Szabó Kálmán Attila tanár Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből című gyűjteményét. A könyv összefoglalja 1777-től 2000-ig, Aradtól Zilahig – 22 erdélyi magyar városban működött vagy akár ma működő óvó- és tanítóképző történetét. Február 21-én lesz a következő könyvbemutató, amikor a székelydályai református templom megmentésére kiadott könyvvel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Fényhozók – székelyföldi falfestmények az Igazság Napjának megvilágosításában című könyvet Fülöp Szabolcs székelydályai református lelkipásztor mutatja be. /Veress Margit tanítónő, Székelyszenterzsébet: Könyvbemutató Székelyszenterzsébeten. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./
2008. február 21.
Február 20-án Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Tanács szervezésében tüntetésen szolidaritásukat fejezték ki a Koszovó függetlenségét kikiáltó albánokkal, és kinyilvánították a székelyföldi autonómia iránti igényüket. Rendkívüli volt a román sajtóérdeklődés, közvetítő kocsik, tévéstábok, riporterek serege lepte el a parkot. A rendőrség is szép számban jelen volt. Elsőként Gazda Zoltán szólt az egybegyűltekhez a Sepsiszéki Székely Tanács (SSZT) nevében. /Farkas Réka: Gyúljanak gyertyák az autonómiáért (Szolidaritási tüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2008. február 21.
Az erdélyi magyarok utánozzák az anyaországiakat. Semmivel sem elégedettek, a gazdag magyart tolvajnak és csalónak tartják. A lap munkatársa, Sike Lajos bátran kiáll Verestóy Attila szenátor mellett, akinek vagyonosságát sokan kifogásolják. „Hogy segíti a székelyföldi árvákat, a kultúrát, a sportot, az árvízkárosultakat – erről nem szól a fáma. ” „Mi lenne a hazával, ha csak szegény hazafiak lennének?” /Sike Lajos: Szegény hazafi. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2008. február 21.
A múlt rendszerekből öröklött mechanizmusok, normák, reflexek működnek: ügyintézésben a „kijárás”, alkalmazás, jutalmazás, „pályáztatás” terén a bizalmi emberek, a protekcionizmus élvez előnyt. Herédi Zsolt hozzászólt a Székelyföld-vitához. A politikum rátelepedett az erdélyi magyarság minden erőforrására, intézményére (egyedüli kivétel talán a Sapientia). Az RMDSZ minden intézményt maga alá gyűrt, a két államtól származó pénzügyi támogatások fölött kontrollt gyakorol. A romániai magyar sajtó nagy része szervilis. Néhány ritka kivételtől eltekintve tabutéma, hogy miért olyan lassú Székelyföldön a restitúció. A politikai elitet terheli a felelősség ezen állapotok fenntartásában. Csutak István a székely székeket a modernizáció fékjének nevezte. A mögöttes cél az RMDSZ székelyföldi területi újraszervezési szándékának indoklása. Székelyföld esetében a tünet megállapítása, azaz a modernizációs deficit és az együttműködés, társadalmi szolidaritás hiánya helyesnek mondható, a diagnózis már kevésbé, a terápia viszont hiányzik. Székelyföldön a társadalmi modernizáció – egyelőre – RMDSZ függő. Szórványban nagyobb az egymásrautaltság. Csutak felhozott példáit megcáfolták az érintett szakemberei: a színház-tematikát Parászka Miklós, a csíkszeredai régizene fesztivál értékelőjét László V. Ferenc (Székelyes betartás? Szabadság). Az egyetlen konkrét lépés, amit Csutak elvár: a székely székek felszámolása. A székek felszámolásával nagyobb hatalom koncentrálódik a megyei vezetés kezében. /Herédi Zsolt: Kommunikációs mutatvány vagy modernizáció? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19., folyt. : 20., 21./ Előzmény: Csutak István : Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. február 21.
Hiányérzete van, írta Szondy Zoltán, amióta megtudta: Kedves Imrét, a Hargita megyei pénzügy igazgatóját ezer (tíz millió régi) lejre büntette a Diszkrimináció-ellenes Tanács (ennek: elnöke Asztalos Csaba), mert egy versenyvizsgán azt merészelte feltételként szabni, hogy ismerje a magyar nyelvet is a közpénzügyezni akaró munkavállaló. Az RMDSZ, mely a magyarság érdekében kormányzati szerepet „vállal" és ennek köszönhetően magyar igazgatókkal és elnökökkel szórja meg az intézményeket. Az egyik RMDSZ-főnök megbünteti a másik RMDSZ-főnököt. Mert Kedves Imre azt szeretné, hogy alkalmazottai beszéljenek magyarul. Történik mindez 2008-ban, a magyarság érdekének védelmében. Asztalos Csaba elnök kedvenc vadászterülete a Székelyföld, ezen belül Csíkszereda. Többször megbüntette Ráduly Róbert polgármestert, a magyar nyelv okán. /Szondy Zoltán: Hiányérzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./
2008. február 21.
Az önálló, állandó állami támogatásban nem részesülő színházi és zeneművészeti társulatok jogi helyzetéről és támogatási lehetőségeiről hozott rendelkezést a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium. Lehetőség nyílik a művészeti szolgáltatások koncesszióba adására, a központi és helyi közigazgatási szervek az előadói vagy zeneművészeti szolgáltatásokat koncesszióba adhatják független, vagy magántársulatoknak is. Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár koordinálásával több találkozó lesz országszerte, amelynek során az intézmények és magántársulatok vezetői megismerkedhetnek a jogszabály tartalmával, illetve javaslatokat tehetnek a módosításra. /F. I. : Fenntarthatóvá válhatnak a magántársulatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ „Liberalizálódik” hamarosan a romániai színházi piac, a színházak mellett „színházi kft. -k” is lesznek, s az új törvény adta lehetőségek szerint önkormányzatok is alkalmazhatják. A törekvés Demeter András kulturális államtitkár szerint normalizálódás, azonban a reform karcsúsításokat és bérrobbanást is eredményez. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója nem optimista az új színházi törvényrendeletet illetően. Szerinte ez kimozdítja valamilyen irányba a színházakat, de ez nem biztató a jövőjüket illetően. Keresztes Attila, a Kolozsvári Állami Magyar Színház aligazgatója kszerint a módosítás nem változtat sokat: eddig is legalább hároméves tervet kellett összeállítaniuk a pénzforrások megpályázása előtt. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója szerint akkor lesz csíki vonatkozása is a jogszabály gyakorlati alkalmazásának, ha majd Székelyföldön is lesz valakinek színházba, kulturális tevékenységbe fektetendő pénze. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője szerint a kilenc erdélyi magyar színházból a törvény nyomán 2-3 fog megmaradni, erre már korábban is figyelmeztették Demeter Andrást. Erre reagálva az államtitkár elmondta: az összetett bérezési változások nem igazolják a Béres félelmeit, noha beismerte, számos feszültséget és konfliktust szülhet a változás. Magyarországon jelenleg a színházaknál pánik van, de Nyugaton már régen ez van: tudomásul veszik a művészek, hogy két lábon kell állniuk, illetve folyamatosan dolgozniuk kell – fogalmazott Sebestyén Rita Júlia aradi származású, Budapesten élő szabadúszó dramaturg, drámaíró, színházi szakíró. /Színháztörvény: a normalitás drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2008. február 22.
„Székelyföld mindig is román föld volt és lesz” feliratú plakátok bukkantak fel Kolozsvár forgalmasabb utcáinak hirdető oszlopain, az Új Igazság Fórum (FND) indítványára. A FND kolozsvári vezetője, Alexandru Santu közölte, rendelkeztek a polgármesteri hivatal engedélyével. Hozzátette: országszerte indítanak hasonló ellenkampányt, amelyet egy bukaresti pro-Szerbia tüntetéssel zárnak majd. Raimonda Boian, a polgármesteri hivatal szóvivője szerint azonban a plakátolásra nem volt engedély, így rövid időn belül eltüntetik a kiragasztott plakátokat. /Autonómia-ellenes plakátok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
A Székelyföld modernizációjáról szóló vita kapcsán a hozzászóló a modernizáció kifejezésnél állt meg: kinek a felelőssége egy modernizálási projekt felépítése? A vitában az elitnek, az egyetemen oktatóknak meg is kellene szólalniuk. Horváth Réka számára a fejlesztési megközelítés a kihívás. 2005-ben a romániai egy főre eső GDP 3680,5 euró volt. Hargita és Kovászna megye a rangsorban az országos átlag alatt helyezkedik el, de az erdélyi megyék közül megelőzi például Szatmár és Szilágy megyét. A 2006-os átlagjövedelmek esetében a romániai átlag felett (866 RON) egyetlen erdélyi megye helyezkedik el, az pedig Kolozs. Az átlag alatt van Hargita 704 RON és Kovászna megye 656 RON. A 2006-os munkanélküliségi ráta tekintetében hét erdélyi megye – Hargita, Fehér, Kovászna, Hunyad, Krassó-Szörény, Szilágy, Brassó – van az országos átlag felett. A csíkszeredai Sapientia Egyetemen születtek olyan tanulmányok, amelyek Székelyföld gazdasági helyzetét vizsgálják. A létező kutatócsoportokat fel kell kérni, összegezzék munkájukat. /Horváth Réka: Modernizációs ötletbörze. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény: Csutak István : Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. február 22.
A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. február 23.
Kovásznai látogatásával Traian Basescu államfő a magyarság kérelmeit támogatja – jelentette be Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke. Mint elmondta, Basescu Koszovó kérdésében a területi autonómia mellett foglalt állást, emiatt a székelyföldi kérdésben is hasonló lehet az álláspontja. /Székelyföldi látogatáson az államfő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 25.
Továbbra is egyforma autonómiát adna Traian Basescu Székelyföldnek és Calarasi-nak. Basescu szerint a Székelyföld autonómiáját követelők fölöslegesen keltik a feszültséget, s céljuk pusztán az indulatok szítása. Az államfő február 23-án érkezett Kovászna fürdővárosba feleségével. Egységre szólította fel a románokat és magyarokat, hangsúlyozva, hogy a többségi és a kisebbségi lakosság számára egyedül a közös út járható. Kovásznán részt vett egy ortodox fatemplom tornyának tetejére elhelyezett kereszt felavatásán. Február 24-én az elnök román civil szervezetek és az ortodox egyház helyi vezetőit fogadta. A találkozó után Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke úgy nyilatkozott, hogy Basescu támogatásáról biztosította a két megyében élő románokat. Február 25-én, vasárnap az államfő a helyi közigazgatás vezetőivel találkozott. Szász Jenő, az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet az SZNT elfogadott sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Egyformán osztogatna autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Az autonómia támogatását kérték az Európai Parlament (EP) magyar képviselőihez, a romániai politikai elithez és a magyarországi vezetőkhöz intézett üzenetükben február 23-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító küldöttgyűlésének résztvevői, akik Izsák Balázs személyében új elnököt választottakA történelmi hagyományú székelyföldi közigazgatási egységek, a székek képviseletében jelenlévő 175 küldött közleményében arra hívta fel az EP magyar képviselőit, hogy a leghatározottabban képviseljék az autonómia különböző formáinak ügyét. A romániai politikai elitet és a romániai közvéleményt felszólítják, hogy vegyék figyelembe a székelység, az erdélyi magyarság akaratát. Az anyaország vezetőinek szóló üzenet lényege pedig az, hogy az autonómiatörekvések felvállalása immár nem pártpolitikai mérlegelés kérdése, hanem „az erdélyi magyarság jövőjének kategorikus imperatívusza”. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését arra kérik az SZNT küldöttei, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Fodor Imre, a leköszönő elnök felidézte: a 2006 decemberétől 2008 februárjáig tartott „népszavazás” során (nem hivatalos népszavazásról, inkább sajátos közvélemény-kutatásról volt szó) a csaknem 210 ezer megkérdezett székelyföldi legnagyobb része megerősítette, hogy élni akar az önrendelkezés jogával. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő kifejtette: Székelyföldnek nem szabad magába zárkóznia, nem szabad hagyni, hogy Románia „gyomrában” megemésszék. Bírálta Románia „homogenizáló és asszimiláló” politikáját, akárcsak az RMDSZ-t, amely szerinte olykor segédkezet nyújt ebben. A Magyar Polgári Párt (MPP) „paradigmaváltásra” készül a romániai magyar közéletben, Székelyföldre kívánja helyezni a hangsúlyt, a tavaszi helyhatósági választásokra megújult programmal kíván előállni – mondta február 23-án Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő, a párt elnöke. Szász Jenő szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy létrejöjjön egy találkozó Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Gernyeszegen közösen leplezhetnék le Bethlen István volt miniszterelnök nemrég ellopott, de újraöntött és a helyére visszaállított szobrát. Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára is felszólalt. Kifejtette, a magyar kormány számára soha nem volt pártpolitikai mérlegelés tárgya az autonómia ügye, hiszen programjában rögzítetten támogatja az európai elvekre alapozó autonómiatörekvéseket. Gémesi Ferenc az MTI-nek hangsúlyozta: nem elegendő kinyilvánítani az autonómiát, annak megvalósításáért az érintetteknek nagyon sokat kell tenniük, megértetve törekvéseiket a többséggel, megszerezve az ő támogatásukat is. Antal Árpád RMDSZ-es képviselő kijelentette: Székelyföld 1989 után gazdasági embargónak volt kitéve. Hozzátette: Hargita és Kovászna megyét militarizálták. Szerinte nem természetes, hogy a közel hetvenezres lakosú Sepsiszentgyörgyön a csendőrségnek több ezer alkalmazottja legyen, akiknek még 5 százaléka sem magyar. /Az autonómia ügyéért száll síkra az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Ioan Solomon, a Hargita és Kovászna megyei Polgári Fórum elnöke hangsúlyozta: Hargita és Kovászna megye gondjairól tájékoztatta az államfőt, a két megyében ugyanis etnikai tisztogatás tapasztalható, melynek véget kell vetni. Solomon tájékoztatása szerint Traian Basescu államfő megerősítette e gondok létezését, és arról tájékoztatta, hogy a román államnak közbe kell lépnie egy stratégia kidolgozásával, mely azonban nem a magyarok ellen, hanem a románság diszkriminációjának megszüntetéséért készülne. Uszításnak és feszültségkeltésnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-törekvéseit Traian Basescu Kovásznán tett nyilatkozatában. Az elnök szerint az ilyen alkotmányellenes igények jelenleg mindössze azt mutatják, hogy az ilyen nyilatkozatok szerzői nem óhajtják a kölcsönös egyetértést. Azt illetően, hogy az SZNT az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől (APCE) kér jelentéstevőt Székelyföldnek a magyar közösség helyzetének és az autonómia iránti igény felméréséért, a román államfő azt mondta: „úgy tűnik, az urak Kirgizisztánban érzik magukat, és nem tudják, hogy Románia már belépett az Európai Unióba, következésképp megfelelt a szükséges elvárásoknak”. Arra a felvetésre válaszolva, hogy Magyarország támogatásáról biztosította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéseit, Traian Basescu kifejtette: kételkedik afelől, hogy a magyar kormány megengedi magának a román belügyekbe való beavatkozást. /Traian Basescu Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2008. február 25.
Több mint két órán át tárgyalt a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel, prefektusokkal Traian Basescu államfő február 23-án Kovásznán. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, Traian Basescu úgy véli, a magyar politikusok után ő ismeri a legjobban a két megyebeli helyzetet, azt, hogy mit gondolnak az itt élők az autonómiáról. Hangsúlyozta: kész a párbeszédre, de csak az alkotmány tiszteletben tartása esetén hajlandó tárgyalni a kérdésről, és ragaszkodott ahhoz is, hogy decentralizációnak nevezzék, ne autonómiának. Az államfő fenntartja álláspontját: I–IV. osztályban más tanterv szerint kell oktatni a magyar gyermekeknek a románt. Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének sikerült néhány jelentős gondolatot elmondania az államelnöknek. Egyetértettek abban, hogy a decentralizáció nem elégséges, a hatáskörök önkormányzati szintű kiterjesztését tovább kell vinni, ugyanakkor Albert Álmos megfogalmazta, hogy itt, a Székelyföldön külön intézményrendszert szeretnénk felépíteni, saját döntéshozó testületet, amely nemcsak arról dönthet, ki legyen az iskolaigazgató, de arról is, milyen iskolára, hány oktatási intézményre van szükség, illetve hogy kisebb vagy nagyobb rendőrséget akarnak. Traian Basescu felvetette, hogy kevés pénzt termel a két székelyföldi megye, és autonómia esetén odajuthatna, hogy kétszer nagyobb adókat kell majd kivetnie. Albert Álmos cáfolta ezt a feltételezést. Ugyanakkor kifejtette, a román közösségnek el kellene már felejtenie az 1990 előtti helyzetet, amikor minden kérdésben ők diktáltak, és intenzív elrománosítás zajlott. Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az államelnököt a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének akadályoztatásáról is. /Farkas Réka: Fontos dolgokról is sikerült beszélni (Traian Basescu székelyföldi látogatása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2008. február 25.
Fél évvel tavalyi látogatása után Traian Basescu államfő ismét Székelyföldre, Kovásznára utazott, hogy – mint a hivatalos indoklás szólt – megfékezze az „utóbbi napok nacionalista megnyilvánulásait“. Az elnök szokása szerint a volt „Ceausescu”- luxusvillában szállt meg. „Basescut többek között az érdekelte, mit értünk autonómia alatt” – mondta Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök, aki február 24-én több székelyföldi önkormányzati vezetővel együtt az államfővel ebédelt Kovásznán. Basescu tolmácsolta a székelyföldi románság panaszát, miszerint Hargita és Kovászna megyében diszkriminálják őket. A munkaebéden körvonalazódott, hogy a román civil szféra és a magyar civil szervezetek üljenek le tárgyalni a románság gondjairól. Az ÚMSZ értesülései szerint a munkaebéden Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődik kisebbségügyi tanácsadónak. Az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az előző napon fogadott el sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Székelygulyás Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2008. február 25.
A marosvásárhelyi Izsák Balázst választotta elnökéül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tisztújító közgyűlése, amely Sepsiszentgyörgyön ült össze. A rendezvényen Tőkés László püspök, EP-képviselő bejelentette: megrendezni készülnek a Kárpát-medence magyar szervezeteinek autonómiatanácskozását. Fodor Imre beszámolójával kezdődött az ülés. „Sok vitával, de különösebb hiba nélkül dolgoztuk végig az elmúlt másfél esztendőt – fogalmazott a Csapó József elnök távozása óta az elnöki tisztséget ideiglenesen ellátó Fodor. Tőkés László kijelentette, igyekezett eleget tenni a szervezők meghívásának, annál is inkább, mivel 2003 óta ez az első küldöttgyűlés, amelyen részt vehet. „Az erdélyi magyarság összefogásának, egységének állandó tudatosítása mindennél fontosabb – fogalmazott Tőkés. – Autonómiatörekvéseinkben a mozdonyszerepet pedig változatlanul a Székelyföldnek kell betöltenie. ” /Csinta Samu: Izsák Balázs az SZNT élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Traian Basescu államelnök egyensúlykereső, „békemisszióra” irányuló látogatást tett Kovászna megyében. Kockázatos a székelyföldi sajátos magyar autonomisták és a saját autonómiájukban megsértett román kisebbségiek biztatása, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Beigazolódni látszik Markó Béla jóslata, miszerint Romániának előbb vagy utóbb összhangba kell kerülnie fő szövetségeseivel, el kell ismernie Koszovót. Tőkés László és Szász Jenő megígérte ugyan az államfőnek, hogy „nem erőlteti” az autonómiát, de „vagy románosan elfelejtették a szavukat, vagy pedig ez a tematizálás is barátian megengedett nekik, a fő közös cél, az RMDSZ kiközösítése érdekében” – Ágoston szerint. Az újságíró hangsúlyozta, nem lehet kételkedni az RMDSZ autonómiatörekvéseinek őszinteségében. Hozzátette: az autonómiát csakis a román többség meggyőzésével érhető el. „Nem az egyéni politikai érvényesülés útját keresők önös aktivizmusával. ” /Ágoston Hugó: Derengés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2008. február 25.
Traian Basescu államfő szerint Koszovó és a Székelyföld között nem lehet párhuzamot vonni. Azonban a székelyföldi románok képviselői a Kovásznára látogató államfővel folytatott találkozójukon továbbra is a magyarok által állítólag elnyomott helyi románság sérelmeit sorolták, és a koszovói függetlenség kapcsán szított kisebbség-, sőt konkrétan magyarellenes hangulatkeltés sem csillapodott. Az államfő nem véletlenül épp most utazott Székelyföldre, amikor a kedélyeket felzaklatták a balkáni események. Az sem véletlen, hogy az államfői vizit a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésével azonos időpontra esett. Basescu megismételte: Székelyföldnek sem lehet nagyobb autonómiája, mint Calarasi-nak. /Balogh Levente: Nem kispálya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Élesen reagált a hét végén több román politikus Sógor Csaba kijelentéseire, miután az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő február 23-án Besztercén úgy vélekedett: Koszovó függetlenségének kikiáltása precedensértékű lesz a Székelyföld tekintetében, ha Románia a Moszkva felé mutató balkáni tengelyt választja. „Precedens jön létre, ha Románia a nyugati, európai tengelyről átvált egy balkáni tengelyre, amely nem ismeri el a kisebbségek jogait” – jelentette ki Sógor. Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint Sógor „homályos és abszurd” kijelentései nem alkalmazhatók Bukarest külpolitikájában. Párttársa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök szerint Sógor fölöslegesen aggódik, mivel a románság ugyanazokat az európai célkitűzéseket követi, mint a magyarok. Zavarosnak, egyben veszélyesnek nevezte az RMDSZ-es politikus kijelentéseit Rares Niculescu, a Liberális-Demokrata Párt EP-képviselője. /Össztűz Sógor Csabára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Változatos eseményekkel zárult február 24-én Nyárádszeredában a város hagyományos téli rendezvénye, a Bocskai-napok. Február 21-én kezdődött az ünnepségsorozat, amelyen jelen voltak a magyarországi testvérvárosok – Szerencs, Simontornya és Hajdúdorog – küldöttségei is. A Bocskai István 1605. február 21-i fejedelemmé választása előtt tisztelgő eseményeken minden korosztály talált magának valót. Történelmi vetélkedő zajlott középiskolások számára, volt kézműves-foglalkozás, rovásírás-oktatás, a simontornyai Vándorok Táncegyüttes lépett színpadra, tanácskozott az Erdélyi Nagycsaládosok Szervezete is. Február 24-én, vasárnap istentisztelettel és szentmisével kezdték a nyárádszeredaiak, majd a fejedelem főtéri mellszobránál folytatódott a Kádár Gyöngyi kultúrigazgató vezette ünnepség. Oltyán Csaba történelemtanár Bocskai és Nyárádszereda kapcsolatáról beszélt, Székely Endre a több mint százéves mellszobor kálváriáját foglalta össze. A művelődési otthonban beszélt Kézdiszéki Nagy Balázs, aki Orbán Balázs nyomában járva feltérképezte a Székelyföld félezer falusi települését és vállalkozását, négy vaskos kötetben tette közzé munkáját. /(nk): Véget ért a Bocskai-napok rendezvénysorozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./
2008. február 26.
Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott, két okra vezethető vissza Traian Basescu államfő székelyföldi látogatása. Közvetlenül Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni nyilatkozatában székelyföldi etnikai tisztogatásról beszélt Basescu, szerinte a magyarok diszkriminálják az ott élő románokat. Ezért találkozott azzal a székelyföldi románokat tömörítő civil szervezettel, amely köztudottan az egykori szekusok, pártaktivisták gyülekezete. Szóba állt velük, az egyféle üzenet a választók felé, hogy azért jó román, védelmébe veszi a magyar többségű megyékben kisebbségben élő románokat. Az államfő ugyanakkor azt akarta kideríteni, milyen súlyú az autonómia-követelés. Toró szerint ez a legnagyobb eredmény, hogy a legmagasabb közjogi méltóság kezdi komolyan venni az autonómiatörekvéseket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ki kell használni a Koszovó-ügy teremtette új helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 26.
„A Székely Nemzeti Tanács nem tud közvetlenül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulni” – jelentette ki Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése romániai küldöttségének tagja. Az SZNT ugyanis elhatározta: kéri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú székely nemzeti közösség általános helyzetének a felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására. Továbbá sürgetik, az európai intézmény ajánlást fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldi lakosok „népszavazáson” kinyilvánított akaratával, miszerint a többség élni szeretne az önrendelkezés jogával. Frunda György elmondta: az Európa Tanácsnak saját szabályzata van, amely kimondja, hogy bármilyen határozattervezetről is legyen szó, azt több tagország képviselőjének alá kell írnia Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő úgy vélekedett: az SZNT által választott utat érdemes kihasználni. Szerinte az ET az utóbbi 10–15 évben többször is a kisebbségeket érintő javaslatokat, határozatokat fogadott el. Traian Basescu államfő viszont kovásznai látogatása alkalmával kijelentette: nem hinné, hogy valamelyik európai intézmény komolyan venne egy ilyen kérést. Az SZNT által elfogadott dokumentumot Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke személyesen adta át a hét végén Kovásznán az államfőnek. /P. A. M. : Frunda György: Közvetlenül nem lehet az Európai Tanácshoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 26.
„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2008. február 26.
„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
