Bodurian Aram, az idén áprilisban létrejött székelyudvarhelyi Székelyföldi Filharmónia művészeti igazgatója ismertette az intézmény eddigi eredményeit. Háromhetente van koncertjük, tehát tizenhárom-tizenöt szimfonikus, vokálszimfonikus és opera-előadás szerepel idei tervükben, kiemelten a kolozsvári Magyar Opera kórusával és a marosvásárhelyi filharmóniával dolgoznak együtt ebben az évadban. Emellett kéthetente, a koncertek között kamarazenei esteket tartanak. Folyamatosan telt ház előtt játsznanak, például a legutóbbi, decemberi előadásunkat, a kolozsvári Magyar Operával közösen színre vitt Mascagni Parasztbecsületét ötszáz néző tízperces vastapssal, állva köszönte meg. Tizennégy év alatt lépésről lépésre építettük fel a közönségüket. A Székelyföldi Filharmónia áprilisi bejegyzése ugyanis folyamat része, hiszen kezdetben a Palló Imre Kamarazenekar, majd 1998-tól a nyaranta megszervezett zenekari táborok képezték az alapját a Székelyföldi Szimfonikus Zenekarnak, a 2002-től szervezett éves koncertsorozatokon az együttes már ezen a néven szerepelt. Az évek során olyan művészi szintre jutott a zenekar, hogy tovább tudtak lépni, és ebből született a Székelyföldi Filharmónia. Kezdetektől arra törekedtek, hogy a székelyföldi zeneiskolák tanárainak vagy volt diákjainak olyan feltételeket teremtsenek az itthon maradáshoz, amelyek a szakmai-művészi igényeiket is kielégítik. Haza szeretnék hozni az előadókat is, akik itt tanultak a Székelyföldön, és más lehetőség híján a nagyvilág a munkahelyük. A tizenkilenc, állandó alkalmazásban lévő hangszeres zenészen kívül még legalább kéttucat előadót hívnak meg minden koncertre. A Székelyföldi Filharmónia most a székelyudvarhelyi Művelődési Ház keretében működik önálló költségvetéssel, de az igazi megoldást az jelentené, ha a székely városok és a két megyei tanács biztosítaná a költségvetésüket. /Kovács Csaba: Ötszáz néző tízperces vastapsa a köszönet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2008. december 30.
Az angyalka hozta a székelység eme jelképét Sepsiszentgyörgyre, és ez „teljesen törvényes”, jelentette ki Antal Árpád elöljáró a polgármesteri hivatal épületére felvont kék-arany színű lobogóra, a székely zászló utalva. Az elöljáró szerint nagyon fontos használni a székely jelképeket a Székelyföldön. Ilyen szimbólum a székely lobogó is, tehát ki kell azt tenni a régió polgármesteri hivatalainak épületeire. Kifejtette, a székely lobogót már négy hónappal korábban kitették a szentgyörgyi városi tanács termében, és az senkit nem zavart. /Székely zászló Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2009. január 5.
A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./
2009. január 7.
Mindkét székelyföldi megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasol majd prefektust, a nagykoalíció két alakulatának egyezkedései eredményeként. Jelenleg végzi a prefektusi tanfolyamot Olosz Gergely RMDSZ-képviselő és Hobincu Zoltán, a háromszéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője, ők azonban esélytelenek, mert egyikük RMDSZ-es képviselő, a másikat pedig a liberális párt nevezte ki igazgatóvá. György Ervin prefektus korábban kijelentette: szereti Kovászna megyét, ezért ha más megyébe akarnák helyezni, azt nem fogadja el. /Horváth István, Kovács Zsolt: PSD-s „székely” prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2009. január 7.
„Nem elég a külföldről kapott forinttámogatás, helyi anyagi segítségre is szükség van” – jelentette ki Farkas Kinga, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora irodalmi gyermeklap főszerkesztője. Idén is megkapták a Szülőföld Alaptól és a Nemzeti Kulturális Alaptól a beígért pénzt, a helyi és megyei tanáccsal pedig most folynak a tárgyalások. Tavaly is ez a négy intézmény finanszírozta a lap költségvetését, de a külföldi támogatás csupán arra elég, hogy a Cimbora nyomdaköltségét fedezzék. Egyedül a magyarországi pénzalapokból nem tudna fennmaradni a Cimbora. Az anyaországi Nemzeti Kulturális Alap több erdélyi irodalmi lapot is támogat: négymillió forinttal segíti 2009-ben a csíkszeredai Székelyföld, kétmillióval a marosvásárhelyi Látó és egymillióval a kolozsvári Helikon megjelenését. Másfél millió forintot kap a Cimbora gyermekfolyóirat, egymilliót pedig a kolozsvári Szépirodalmi Páholy című internetes lap. – Farkas Kinga újdonságként említette a Cimbora online változatát. /Varga Melinda: Évindító vékony pénztárcával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2009. január 7.
Erdélyi magyar könyvkiadók értékelték a tavalyi esztendőt, beszéltek a 2009-es tervekről. A kolozsvári Ábel Kiadót az 1990-es évek tankönyvkrízisének megoldására 2000-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége alapította. A kiadó egyetemi jegyzeteket is megjelentet, és irodalmi kiadványt is jegyez: tavaly adták ki Cseh Katalin A Virágárus Bácsi című verseskötetét, közölte Szikszai Attila, az Ábel Kiadó kereskedelmi igazgatója. A kiadó weboldaláról is megrendelhetők a kiadványaik. A kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó a tehetségkutatásra és a fiatal szerzőkre koncentrál. Az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatában már több mint ötven könyv jelent meg, itt debütált a fiatal erdélyi magyar írók jó része. „Nálunk teljes szólásszabadság van, és a nyomdafesték is bármit megtűr, ha úgy véljük, ez érdekelni fogja az olvasóközönségünk java részét kitevő diákságot” – mondta Orbán János Dénes, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. „Két átütő tehetségű debütánsunk volt, Jancsó Noémi és Varga Borbála. Piros autó lábnyomai a hóban címmel pompás gyerekkönyvet publikált Fekete Vince, Papp Attila Zsolt pedig második verseskönyvével, a Fogadó a senkiföldjénnel váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – összegzett az igazgató. Az idei év egyik fontos irodalmi eseménye Nagy Kálmán A csodaszampó című könyvének megjelenése lesz. Ez a gyerekeknek szóló Kalevala-átdolgozás egykor ifj. Szervátiusz Tibor illusztrációival a Jóbarátban jelent meg sorozatban. Megjelenik László Noémi kézirata, Farkas Wellmann Endre válogatott és új versei, és Ármos Lóránd is beküldte második kötetét, a Helyőrség-sorozatban pedig Dobai Bálint, Pethő Lorand és Varga Melinda kötetei készülnek. „Egyedülálló talán az is, hogy több nyelven jelennek meg könyveink, mindeddig magyarul, románul, angolul, franciául, németül, szerbül, bolgárul, albánul” – tájékoztatott Visky András, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója. Az igazgató jelentős megvalósításként könyvelte el a fiatal román drámaírók antológiáját, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen jegyzett Kovács Ildikó-emlékkönyvet, Láng Zsolt provokatív Tója vagy tottja? című könyvét. Jelentősek a Koinónia gyermekkönyvei is: a Kincses Könyvek sorozatának újabb darabjában Marosvásárhely történetéről olvashatnak, és Zágoni Balázs Barni-mesék sorozatának második kötete is megjelent karácsonykor Barni Berlinben címmel. „2009-ben egy tehetséges induló prózaírót mutatunk be, Máté Angit, akinek a Mamó című kisregénye minden bizonnyal az év egyik irodalmi eseménye lesz. Jön Selyem Zsuzsa Erdei politika című könyve, de Vida Gábor mesekönyve is megjelenik Noé, az indián meg a dinók címmel. Megjelenik magyarul Mihail Sebastian Napló 1935–1944 című fantasztikus könyve Vallasek Júlia fordításában. A színházi művek között Upor László kitűnő Stoppard-monográfiája jelenik meg, valamint a francia Miriam Bloedé könyve Nagy József színházművészetéről. „A megjelentetett címek számát tekintve elmaradtunk a korábbi esztendőktől. Viszont az év végére sikerült néhány nagyon fontos könyvet kiadnunk. Gondolok itt Brandolini kétnyelvű Dialogusára, Murádin Jenő A megsebzett szobor című kötetére, a három versantológiára: 101 vers Európáról, 123 vers Nagyenyedről és 101 vers Brassóról, Biró József gyűjteményes kötetére, az Erdély beszélő köveire, vagy Balázs Sándor nagy ívű vállalkozásának első kötetére: Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében. Idén reményeink szerint tanulmánykötetet adunk ki Kelemen Lajos összegyűjtött írásaiból, Csetri Elektől, Balázs Sándortól. Két képzőművészeti tárgyú kötetet tervezünk két jeles kolozsvári festőművészről: csakhogy míg a Miklóssy Gábor munkássága viszonylag jól ismert, addig a Kolozsvárról indult Corini Margitról, csak a szűk szakma tud valamit. Készítjük John Paget Magyarországról és Erdélyről szóló nagy munkájának bővített újrakiadását és Szalárdi János krónikájának szemelvényes kiadását a Téka-sorozatban” – adott képet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó 2008-ban 43 új kötet adott ki. „Nagyon sok közülük míves, igen sok munkát igénylő, úgynevezett nehéz könyv volt” – nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor és Líra kiadók igazgatója. 2009-ben körülbelül 35 könyvet adnak ki. „Nagyon jó évet zártunk, 2008-ban 61 címet adtunk ki” – vont gyors mérleget Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A szépirodalom az elsődleges, de nagy hangsúlyt helyeznek a képzőművészeti és turisztikai kiadványokra is. A Műterem-sorozat köteteiben az 50 évesnél idősebb művészek munkásságát mutatták be. Életjel címmel új sorozatot indítanak, amelyben a hetvenévesnél idősebb művészek életművét ismertetik. Az első kötet Gaál András festőművész munkásságáról szól, majd Kákonyi Csilla és Márton Árpád következik. Január 6-án különleges eseménnyel ünnepelt a kiadó: egy tárlatnyitó keretében Tőzsér József a könyvműhely 500. kötetének első példányát bemutatta: Pomogáts Béla Magyar Irodalom Erdélyben című sorozatának az első két, összevont kötetét, amely az 1909–1944 közötti időszakot öleli fel. A sikerek mellett két kolléga távozása miatt veszteségeket is megért tavaly a kolozsvári Polis Kiadó – közölte Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója Újabb kötettel gyarapították a Balassi Kiadóval közösen útjára indított Bánffy Miklós-életműsorozatot: karácsonyra megjelent a harmadik, az író összes novelláit tartalmazó kötet, és előkészületben van a negyedik is: Bánffy Miklós drámái. Fontos kiadványukként említette Benkő Levente Az őszinteség két napja című dokumentumkötetét a romániai magyar írók 1956-os kiállásáról, valamint a Kriterion gyergyószárhegyi írótáborainak dokumentumait tartalmazó Szekértábor a Szármány-hegy alatt című könyvüket. „Sikerkönyvként” az igazgató Murádin Jenő a kolozsvári Mátyás-szoborról és alkotójáról, Fadrusz Jánosról írott, 2002-ben megjelent könyvét említette, amelyet az Unipan Helga könyvtervező által újragondolt kivitelben, a korábbinál sokkal gazdagabb képanyaggal tavaly újra kiadtak. A Polis hozza majd a minden eddiginél teljesebb Dsida-összest, amelyet Láng Gusztáv ajánlott fel a kiadónak. Ott van még a Molter-levelezés 1938–1944-es évek izgalmas írói leveleit tartalmazó negyedik kötete. Az 1992-ben alakult csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó elsődleges céljának a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kiadványok megjelentetését tekinti. Magyarhermány kronológiája rekordidő alatt fogyott el, a Sztálin és a székelyek című könyvükből sem sok maradt. A marosvásárhelyi könyvvásár legszebb könyv- versenyében tavaly a Pro-Print kapta az első és a második díjat is a Székelyföldi vízkerekek, valamint a Szép és kies kertek című kiadványaiért, összegzett Burus Endre, a Pro-Print Könyvkiadó igazgatója, aki a már meglévő sorozatok, a Magyar kisebbség könyvtára, Források a romániai magyarság történetéhez, valamint az Ignácz Róza-életmű bővítését és több más kiadványt is tervez a 2009-es esztendőre. /Új könyvek 2009-ben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 8.
Választások, kormányváltások után már szinte törvényszerű, hogy elkezdődik a koncért való marakodás. A győztes pártok osztozkodnak Bukarestben, és ugyanezt teszik megyei szinten. Székelyföldön mégis etnikai színezetet kap a vezetőváltás. Magyar igazgatókat kívánnak románokra cserélni, s bár legtöbb esetben munkájuk ellen nem tudnak kifogást emelni, a változás szükségességét hangoztatják. Menesztenék a magyar prefektust – aki RMDSZ-tagságáról is lemondani kényszerült, és kinek tevékenységével tulajdonképpen mindenki elégedett volt – csak azért, mert egyesek meglátása szerint román vezető kell a kormányhivatal élére. Elfelejtik azt az apróságot, hogy Háromszék vagy Hargita megye mégsem ugyanolyan, mint Románia többi régiója. Székelyföldön a magyar lakosság aránya még mindig majd 70 százalék, így jogában áll beleszólni az elsősorban őt érintő kérdésekbe. A tapasztalat már megmutatta: amelyik hivatal élére román vezető kerül, ott általános tisztogatás kezdődik, minden döntő pozícióba románt helyeznek. Ha megtörténik a nagy vezetőváltás, várható, hogy a magyar önkormányzatoknak nemcsak beleszólásuk nem lehet majd, de rálátásuk sem a bukaresti direktívákra. Minderre, persze, megoldás lehetne a területi autonómia, de nagy előrelépést jelentene a valós decentralizáció is. /Farkas Réka: Politikai vagy etnikai tisztogatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2009. január 9.
Horia Grama képviselő, az SZDP Kovászna megyei elnöke az etnikai arányok miatt méltányosnak tartaná, ha az egyik alprefektus magyar lenne, de szerinte az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ is átengedné a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét, illetve ha román alpolgármestere lenne Sepsiszentgyörgynek. A megyei és helyi önkormányzatok többsége RMDSZ-es vezetésű, szükséges, hogy együtt dolgozzanak majd a térség gazdasági előrelépése érdekében – vélekedett. Grama. Hangsúlyozta, az együttműködés alapja lehetne, hogy ,,a Székelyföld gazdaságára cserélik a Székelyföld autonómiáját”. /Farkas Réka: Gramáék feltételeket szabnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2009. január 10.
Nem zárt könnyű évet az MPP – értékelte Gazda Zoltán, a párt Háromszék megyei alelnöke. Kudarcként értékelte az önkormányzati választásokat, kiderült, a szavazók nem bíznak eléggé egy új politikai alakulatban. A választásokon az MPP-nek Háromszéken 127 önkormányzati képviselői helyet sikerült elnyernie, egy polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztséget szereztek meg jelöltjei, és két, függetlenként sikeres polgármester a támogatásukkal nyert mandátumot. 2009-ben két fontos célkitűzése van az MPP-nek: a pártépítés és a Székelyföldi termék márkanév meghonosítása – nyilatkozta Gazda. /Farkas Réka: Folytatják a pártépítést (Mérleg és tervek az MPP-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2009. január 12.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására Ojtozon egyeztettek a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról. A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani: A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, ezeket Memorandum formájában összefoglalják. Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén. Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv. Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely a közösségi identitás-erősítését szolgálja. Székelyföldi gyűjtőhonlap létrehozása, Székelyföld hírügynökség megalapítása, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is. Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket. A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése. Események közös szervezése. Rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban. Az egyeztetések körét bővítik, további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. /Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők. = Erdely. ma, jan. 12./
2009. január 12.
Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2009. január 14.
Honismereti tankönyv írását és sportesemények közös szervezését is felvették a tervek közé a múlt hét végi ojtozi találkozón, amelyen Kovászna és Hargita megye önkormányzati vezetői Székelyföld hálózati rendszerben történő fejlesztéséről döntöttek. A honismereti tankönyvben az ötletgazdák nemcsak helytörténettel foglalkoznának, hanem az Európai Unióban létező autonómiákat is bemutatnák. Egyed Ákos történészprofesszor jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Még nem hallott róla, de jónak tartja a Székelyföldről szóló honismereti tankönyv ötletét Egyed Ákos kolozsvári történész, ha felkérik, kész együttműködni annak elkészítésében. A kötet hiánypótló lenne, mert a fiatalok nagyon keveset tudnak saját történelmükről. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a Székelyföld múltját és jelenét bemutató tankönyvet a tervek szerint székelyföldi, kolozsvári szakemberek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak bevonásával készítenék el. Az autonómiák bemutatásával kapcsolatban Egyed Ákos kifejtette: mellékletekben vagy jegyzetekben képzelné azt el, mert a könyvben elsősorban a székely autonómiamodelleket kellene bemutatni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Honismeret és kerékpárverseny. Alternatív tankönyvet terveznek Székelyföldről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2009. január 15.
Basescu sürgette az alkotmány módosítását, az államfő szerint francia mintára félelnöki rendszert kell meghonosítani Romániában. Ellenérzését fejezte ki a parlamentáris rendszerrel kapcsolatosan, amelyben az államfőt a parlament választja. Basescu elutasította viszont az elnöki rendszer gondolatát, amelyben az államfő a kormányfői szerepkört is betölti, mint például az Amerikai Egyesült Államokban. Basescu úgy véli: a jelenlegi kétkamarás parlament fölösleges, és az egykamarás törvényhozás bevezetését kezdeményezi. Kifejtette: újra kell gondolni a választott tisztségviselők mentelmi jogának a szabályozását, a bűncselekményt elkövető tisztségviselők ne élhessenek semmiféle kiváltsággal. „Az elnöknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a politikai tárgyalások nem vezetnek eredményre, feloszlathassa a parlamentet elkerülve ezzel a válság elhúzódását” – jelentette ki. Vissza kell adni a parlament hitelét, ezt pedig csak úgy lehet, ha drasztikusan szigorítják a kormányrendeletek kibocsátásának szabályait. Basescu javasolja az ország közigazgatási felosztásának ésszerűsítését, véleménye szerint elég lenne 9–12 megye, ezekben viszont valódi helyi autonómiát kell teremteni. Fontos cél az alkotmánybíróság hitelének visszaszerzése. Basescu leszögezte: elérkezett az idő az Legfelső Bírói Tanács szerepének és szerkezetének újragondolására is. /Félelnöki rendszert szorgalmaz az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Traian Basescu államfő „tízparancsolatba” foglalta megállapításait, amelyek szerinte a szakértői munkaanyagból leszűrődnek. Basescu nagyobb hatalmat adna az államfőnek, egy koherens félelnöki rendszeren belül, ezt Markó Béla RMDSZ-elnök nem tartja támogatandónak. Markó Béla a parlament gyengítését ellenzi. Az államfő 9-12 nagyobb közigazgatási egységet talál kívánatosnak, amit Markó kevesell. Mint az RMDSZ-elnök elmondta, ilyen felosztás esetén nehezebb lenne az RMDSZ számára kierőltetni, hogy a Székelyföld különálló régiót alkosson. Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője úgy vélte, a magyar érdekvédelmi szervezet által javasolt 15-16 közigazgatási egységgel szemben a Basescu javasolta 9-12 régió olyan területi felosztást eredményezne, amelyben a magyarok lakta térségek előnytelen etnikai arányokat mutatnának fel. „Hargita és Kovászna megye így nagyobb közigazgatási egység része lenne, és “felhígulna” a magyarság aránya” – hangsúlyozta Csutak. A szakértői munkaanyag egyébként elvként hangsúlyozza, hogy az admimisztratív átalakítások során kötelezően “figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos szempontokat is”. /S. M. L. : Basescu „tízparancsolata” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2009. január 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalomban elemezte, bemutatta a romániai magyar politika kormányban /vagy kormányzati oldalon/ eltöltött tizenkét évét és felvázolta a jövőben, ellenzékben követendő utat. Szerinte az egész kárpát-medencei magyar kisebbségpolitika – autonómia-politika – esélyeit kellene számbavenni, mert a gondok közösek: Trianon óta a „húzd meg, ereszd meg” utódállami játék folyik. Magyarként nem volt könnyű kormánypártinak lenni Romániában, szögezte le. Egy kisebbségi magyar közösség már eleve a barikád másik oldalán van. A kommunizmus idején még azt is megtorolták rajta, amit nem ő „követett el”, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. Az emberek mindig úgy érezték Erdélyben: a románok, akik ütnek, és a magyarok, akik állják. Tömegével jöttek a román szerencselovagok Székelyföldre, ahol legalább részlegvezető lehetett belőlük. Magyarországon nehéz megérteni, hogy az önfeladásnak, a rejtőzködésnek, a nacionalizmusnak miféle próbatételeit élte át az erdélyi magyar közösség, mindezt a tömbben élő székelyeknek volt a legnehezebb feldolgozni. Ilyen előzmények után alakult meg 1989 decemberében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és hozta meg azt a döntést, hogy a román pártokkal párbeszédet folytatva próbál a magyar közösség helyzetén változtatni. 1996-ban az RMDSZ kormányra lépett. Markó tizenkét esztendő múltán állítja, hogy eredményes, sikeres korszak ért véget a 2008-as parlamenti választásokkal. Új alkotmányos kisebbségjogi rendelkezéseket fogadtak el, és új törvényeket, kiépítettek egy majdnem teljes anyanyelvű iskolarendszert stb. „Feloldódni látszott az etnikai szembenállás hatalom és közösség között” – Markó szerint. Érzelmileg továbbra is kormányellenes maradt a magyar közösség, ezt „használta ki újból és újból Tőkés László és a Magyar Polgári Párt, de néhány független értelmiségi is, akik folyamatosan támadták kormányzati szerepvállalásáért az RMDSZ-t. ”A legnagyobb eredmény az alapvető közérzeti változás volt, amely végbement a magyar közösségben. Megváltozott a román-magyar viszony a politikában. Ezáltal pedig megváltozott a magyarok közérzete. Az RMDSZ támogatása ma is töretlen. Magyarországról Markó két oldalról kapott kritikát, amikor azt mondta, hogy előállhat egy szlovákiai típusú feszültség. „Nagyon” liberális és „nagyon” konzervatív oldalról bírálták ezért. A liberális oldalon nem hisznek abban, hogy a mai Európában nemzeti alapon is lehet még konfrontálódni, behelyettesítenék a magyar-román szembenállást a jobboldali-baloldali stb. szembenállással; a konzervatív oldalon viszont általában nem hisznek a párbeszédben. Markó számára, aki részese-alakítója is volt az elmúlt két évtizednek, a legfontosabb tanulság: politikai eszközökkel lehet lényeges változásokat elérni a román-magyar viszonyban, ezeket tartóssá csak úgy lehet tenni, ha nem ideológiai, hanem etnikai alapon politizálnak. Az etnikai kritériumokat nem tagadni kell, hanem elfogadtatni és érvényesíteni! Más szóval magyar-román megbékélésre van szükség. A cél az etnikai paktum. Az intézmények vezetésében való kellő magyar jelenlét egy lehetséges etnikai megoldás egyik legfontosabb eleme. Jelenleg Kovászna megyében, ahol a lakosság 75%-a magyar, tizenkét évvel ezelőtt a dekoncentrált intézmények vezetőinek alig 15%-a volt magyar, ma ez az arány 55% körül van. Hargita megyében, ahol a magyar lakosság aránya 85%, ezelőtt 12 évvel szintén 15-20 százalék körül voltak a magyar vezetők, ma pedig 60% fölött vannak. Mint látható, jelentős a javulás. A jövőben etnikai megegyezésre van szükség, egy olyan elv érvényesítésére, hogy a magyaroknak mindig ott kell lenniük a központi kormányzati intézményekben. Szükség van az autonómiára. Ellenzékben az RMDSZ érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetként fog fellépni. /Markó Béla: Kormányból ellenzékbe (A romániai magyar politika tizenkét éve). = Élet és Irodalom (Budapest), jan. 16./ Újraközölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2009. január 19.
Ha az Ojtozon összegyűlt székelyföldi tisztségviselők pusztán politikai-közigazgatási alapon akarják megvalósítani elképzeléseiket, akkor könnyen melléfoghatnak. Ha viszont nyitottak maradnak, kitartóak és következetesek, akkor valami létrejöhet mindabból, amit elképzeltek. Egyik ötletüket, a székely hírügynökség létrehozását ellenzi Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa. A nyitott világháló megjelenésével ugyanis a hírügynökségek jelentős teret veszítettek. Ezt a szolgálatot megtenné egy székelyföldi katalógus-, vagy index-típusú internetes oldal is. /Székedi Ferenc: Több szólamban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2009. január 19.
A kolozsvári grafikus és festőművész Székely Géza huszonkettedik egyéni tárlata nyílt meg január 10-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. A kiállítást a művész egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus szervezte. A tárlatot Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese méltatta. /Székely Géza színterei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2009. január 21.
A júniusi európai parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt nem mond le az önálló indulás lehetőségéről, ugyanis Székelyföldnek és az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek szüksége van az europarlamenti képviseletre – hangzott el január 19-én, a párt Székelyudvarhelyen tartott országos elnökségi ülésén. Az MPP képviselői reményüket fejezték ki, hogy Tőkés László még egy mandátumot vállal Brüsszelben. A püspököt az MPP lista vezetésére is felkérték, a további helyeket pedig széleskörű támogatásnak örvendő „nemzeti lista” számára kívánják felkínálni, amelyben az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartó, konszenzusos alapon kiválasztott jelöltek, nem pedig pártpolitikai megfontolások szerinti személyek szerepelnének. /Tőkés László az MPP-lista élén? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2009. január 21.
Székely hírügynökség létrehozását szorgalmazza Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Mint mondta a nagyobb hírügynökségek tájékoztatása Székelyföldről nem tisztességes, azok a hírverseny miatt inkább a szenzációként tálalható anyagokra összpontosítanak, ezek kiszorítják a régió lakosságának sikereiről, örömeiről, bánatairól szóló híreket. Nem kívánnak sem az MTI-vel, sem az Agerpres-szel konkurálni: mindkét említett hírügynökséggel nagyon jók a kapcsolataik. /Horváth István: Az MTI nem konkurencia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2009. január 22.
Mit ér a vezető, ha magyar? Semmit. Ma van, holnap nincs. Mindig is így volt, írta Kuti János, kilencven éve nem volt magyar karrierdiplomata, magas rangú katonatiszt, rendőrtiszt, titkosszolga. Románok mesélték már húsz évvel ezelőtt, hogy az oltyán úgy gyakorol önkritikát, hogy a tükörbe néz, és szembeköpi magát. Azt mondja: már három éve vagy Erdélyben, és még mindig nem vagy főnök! Persze, neki könnyű volt. Ha ide jött, akkor kapott munkát, lakást, költözési pénzt. Amikor jött a nagy megyésítés, akkor telepítették be a környékről vagy máshonnan Nagyváradot, Kolozsvárt, Zilahot románokkal. Székelyföldön nem volt a környéken román, ezért hoztak Olténiából, Moldvából. A cégekhez általában román igazgatókat helyeztek. Ők dönthették el, kiket alkalmaznak. Voltak úgynevezett román vállalatok, például a műanyaggyár, amit kimondottan a moldvaiaknak építettek. Most itt a nagy lehetőség, mert nem kormánypárt már az RMDSZ. Korábban ugyanis kaptak egy sereg helyet magas polcokon. Most, a kormányváltáskor meg kirakják őket. /Kuti János: Mit ér a vezető, ha magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2009. január 22.
Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2009. január 23.
Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./
2009. január 23.
Nem a székely termék, hanem a székelyföldi termék márkanevet kell levédetni, hogy azt a román vállalkozók is magukénak érezhessék – jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a projekt egyik kezdeményezője. Gazda leszögezte: a kezdeményezés mögött nincs semmilyen pártpolitikai megmozdulás, cél a székelyföldi gazdaság megerősödése. A mozgalmat az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetsége is felvállalta. Gazda Zoltán szerint alapítványt vagy egyesületet kell létrehozni, amely az egész projektet összefogja, és amelyik a minőségvizsgáló testületet is működteti. /Kovács Zsolt: Székelyföldi termék: közvita a márkanévről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2009. január 23.
Közös székely ügy a Székelyföldi Termék márkanév bejegyzése – hangzott el Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt által szervezett közmeghallgatáson. A fórumon Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke beszámolt az eddigi lépésekről. Elmondta, levédték a www.szekelyfolditermek.eu internetes címet, ahol nemsokára lehetségessé válik a levelezés is, így többen is hozzászólhatnak, elmondhatják ötleteiket. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Asimcov) elnöke hangoztatta: örömmel fogadták az MPP részéről érkező felkérést, és támogatják a kezdeményezést. Tulit Attila szerint a sikerhez a helyi és a megyei önkormányzatok is hozzájárulhatnak azzal, hogy bizonyos kedvezményeket biztosítanak azon vállalkozóknak, akik felvállalják, hogy termékeiken szerepeljen a Székelyföldi Termék márkanév. /Farcádi Botond: Közös ügy (Székelyföldi Termék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2009. január 24.
Sólyom László törekvései között szerepel a kulturális nemzet fogalmának nemzetközi elfogadtatása, a határon túl élő magyarság megmaradásának és boldogulásának támogatása, illetve a magyarországi közvélemény figyelmének felhívása ezekre az ügyekre – olvasható az államfő múlt évi tevékenységéről szóló összegzésben. A köztársasági elnök még 2006 májusában útjára indított egy konferenciasorozatot Határon túli magyarság a 21. században címmel. A sorozat keretében 2007-ben két tanácskozást, majd 2008 novemberében újabb konferenciát tartottak Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címmel. Sólyom László tavaly januárban Kárpátaljára utazott, látogatásának homlokterében oktatási kérdések álltak. Februárban fővédnökként részt vett és beszédet mondott a XII. Csángó Bál ünnepélyes megnyitóján Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Március a Szlovák Ház használata körül kirobbant, Magyarország és Szlovákia kapcsolatát is érintő vita kapcsán látogatást tett Pilisszentkereszten. Júniusban Sólyom László fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Augusztusban a köztársasági elnök Kárpátaljára, Beregszászra látogatott, ahol részt vett a Szent István-ünnepségen. Az államfő október 23-án ötnapos látogatásra Székelyföldre utazott. A köztársasági elnök december 6-án munkalátogatást tett Érsekújváron, ahol szlovák kollégájával megvitatták a szlovák–magyar viszonyt beárnyékoló problémákat. /A határon túli magyarok támogatása (Sólyom László múlt évi tevékenysége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./
2009. január 26.
A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2009. január 28.
Sokan nem értik, hogy mi végre van a Magyar Polgári Párt, és ha már létrejött, miért nem tér „vissza” az ernyőszervezetbe? Pénz és hatalom birtokában nehéz megérteni, hogy az MPP miért nem „dobja be a törülközőt”, hiszen Székelyföldön kívül gyengén szerepelt. Csép Sándor, a MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke az MPP mellett érvelt, kifejtve, az MPP politikája „nem a hatalomról és pénzről szól, hanem a SZOLGÁLATRÓL!” Nem utolsó szempont, hogy az RMDSZ-nek is szüksége van egy polgári ellenzék működésére. /Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke: Én sem értem = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2009. január 29.
Térbe zárt pillanat címmel a 19. század végén és a 20. század elején készült sztereofényképekből nyílt kiállítás január 28-án Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat megnyitója 2006-ban volt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fényképeket az azóta eltelt időszakban több magyarországi múzeumban csodálhatták meg az érdeklődők. A kiállítás az elmúlt év folyamán több székelyföldi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) volt látható, most pedig Kolozsváron is megtekinthető. /F. ZS. : Sztereofényképek az Erdélyi Történeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2009. január 30.
Leváltották György Ervin Kovászna megyei prefektust, helyébe Codrin Munteanut, Bukarest eddigi alprefektusát nevezték ki. György Ervin kormányfelügyelői tisztséget kapott. György Ervin úgy tudja, Horia Grama, a PSD Kovászna megyei elnöke „szólt Bukarestbe”, hogy a váltsák le őt. György Ervin elmondta, nem tudja, mit jelent a kormányfelügyelői funkció, ezért egyelőre nem dönt arról, hogy elfogadja-e az új kinevezést. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elfogadhatatlannak nevezte a prefektus leváltását. „Kovászna, Hargita és Maros megyében magyar prefektusnak kellene dolgoznia, a kormány ezzel bizonyíthatta volna be, hogy valóban odafigyel a magyar közösségre” – mondta. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott, az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy a székelyföldi megyékben ne legyen magyar prefektus vagy alprefektus. /Kovács Zsolt: Menesztették György Ervint. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2009. január 30.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat január 29-én tartott ülésén – némi módosítással az MPP által beterjesztett változathoz képest, és a román képviselők együttes ellenkezésével – jóváhagyta azt, hogy a megyeszékhely lakossága március 15-én kinyilváníthassa véleményét az autonóm Székelyföld létrehozásával és az ahhoz való csatlakozással kapcsolatban. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy elfogadta az autonómia-népszavazást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./
2009. január 31.
Megjelent Jánó Mihály művészettörténész élete fő műve: Színek és legendák (tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez) című vaskos könyve. Jánó Mihály felidézte indulását. Kézdivásárhelyen a múzeumban dolgozott, a hetvenes évek vége felé áttanulmányozta a gelencei plébánia irattárát. A Szent László legenda elterjedéséről és a gelencei templomról a nyolcvanas években írt egy nagyobb tanulmányt. Jánó Mihály 1983-ban került Sepsiszentgyörgyre. A millenniumi időszakban készültek nagy számban a történelmi Magyarországon a történelmi személyiségek szobrai. Székelyföldön elmondható, csak szórványosan, most pótlódik, s közben kiesett száz év. Nagy a törés, a folyamat nem egységes. Jánó Mihály a falfestményeket kezdte tanulmányozni, minden szabad idejében ezzel foglalkozott. /Bogdán László: A féltett szabadság (Beszélgetés Jánó Mihály művészettörténésszel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
