Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4021 találat lapozás: 1-30 ... 3481-3510 | 3511-3540 | 3541-3570 ... 4021-4021
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. november 26.

Elhunyt Kónya Ádám /Brassó. 1935. febr. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. nov. 25./ tudós, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Pótolhatatlan veszteség érte a székelyföldi közéletet, a székelység autonómia törekvését is, amelyet hűséggel szolgált haláláig, olvasható a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményében. Kónya Ádám tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz–földtan szakán. Sepsiszentgyörgyön és Kökösön volt tanár, 1990-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta. /Búcsú Kónya Ádámtól. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2008. november 27.

Az RMDSZ magatartását a pártérdek határozza meg, inkább a hatalom megszerzésére és átmentésére összpontosít, mint a szórvány vagy a tömbmagyarság helyzetének megoldására – fogalmazott sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ választási kampányának kirívó példáira hívta fel a figyelmet: mint mondta, a szövetség kormánypénzekkel próbálja lefizetni az egyházakat. Tőkés szerint inkább a hiteles függetlenekre kell szavazni, mint a hitelüket vesztett RMDSZ-es jelöltekre. Tőkés két beadvánnyal fordult Jacques Barrothoz Európai Bizottság elnökéhez. A Kincses Előddel közösen írt levélben arra hívta fel az EB-elnök figyelmét, hogy az átvilágítási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mentesíti az egyházi méltóságokat az átvilágítás kötelezettsége alól. “Az ortodox egyház mindent elkövet, hogy papjai ne feleljenek kollaboráns tevékenységükért, ezért szűkítik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatáskörét” –mondta az EP-képviselő, aki szerint a módosított jogszabály az egyházakat antidemokratikus módon privilegizálja. A Garda Dezső Hargita megyei képviselő segítségével megszerkesztett többoldalas dokumentumban, arra hívta fel az Európai Parlament és az Európa Bizottság figyelmét, hogy Romániában és kiváltképpen Székelyföldön környezetvédelmi katasztrófával fenyeget az illegális erdőirtás. Kéri, hogy az EB vizsgálja ki az erdőirtás méreteit bizonyító szakmai jelentéseket, és tájékoztassák, hogy kíván az EB fellépni a korrupció által fenntartott törvénytelen erőirtás megakadályozására. /Bíró Blanka: A független jelöltek mellett kampányol Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2008. november 28.

Romániában közel 18 millió szavazót várnak november 30-án, vasárnap az urnák elé, hogy döntsenek a következő parlament összetételéről. A választópolgárok a rendszerváltás óta először egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján egyéni jelöltekre szavaznak. Az RMDSZ országosan 449 jelöltet küldött versenybe. Összesen öt olyan képviselő- és szenátorjelölt van, akik élvezik a Magyar Polgári Párt támogatását. Ezek a független képviselők mind Székelyföldön szállnak versenybe. /Premierszámba menő parlamenti választás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2008. november 28.

Az RMDSZ célja, hogy az elkövetkezőkben is erős politikai képviseletet biztosítson az erdélyi magyarság számára, mint ahogyan azt az elmúlt tizennyolc évben tette, hangsúlyozta Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke. Az RMDSZ egyszerre igyekszik megszólítani a szórványban és a Székelyföldön élő magyarokat, a rendszerváltás veszteseit, illetve az egyre erősödő középréteget, a falusi környezetben, illetve a városon élőket stb. /Sz. K. : Nem az RMDSZ, a közösség nyer vagy veszít a vasárnapi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2008. november 29.

Székelyföldön soha nem voltak gazdag emberek, de voltak gazdag közösségek, és van rá lehetőség, hogy ötven év múlva is fenntartható életteret kapjanak leszármazottaink – hangzott el november 28-án Csíkszeredában az ötödször megrendezett Hargita megyei Civil Konferencián. A meghívott előadók forrásszerzési mintákat, működő kezdeményezéseket, partnerségeket mutattak be az aktív európai polgári szerepvállalás fogalmának, jelentőségének tudatosítására. Ismertették az önkormányzati eszközöket és a vonatkozó jogszabályokat is. A Hargita Megyei Tanács évente mintegy 2,5 millió euróval támogatja a civil szervezetek működését, és fontosnak tartja jelenlétüket a közéletben. /Székelyföld gazdagsága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2008. november 29.

Pomogáts Béla felidézte, hogy közel négy évtizede járt életében először Erdélyben, a Magyar Tudományos Akadémia megbízatásával utazott. Marosvásárhelyen és kivált a főtéren jóformán csak magyar szót lehetett hallani, talán csak a rendőrök beszéltek románul. A vendéglőben hagyományos székelyföldi menüt kaptak. Vásárhelynek akkor Sütő Andrással, Székely Jánossal, Jánosházy Györggyel és másokkal karakteres magyar szellemi élete volt. Azóta négy évtized telt el, Vásárhelyen is sok minden megváltozott, a "székely főváros" megtisztelő címének mára jóformán csak históriai értelme van. Hál' Istennek, maradtak nem változó szellemi, emberi értékek is, például a vásárhelyi magyar kulturális élet. Pomogáts Béla köszöntötte a 75 éves Gálfalvi Zsoltot, akinek emberi, írói, közéleti missziójára szükség lesz a jövőben is. /Pomogáts Béla: Az irodalom szolgálatában – Gálfalvi Zsolt köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 3.

Az 1995-ös tanügyi törvény biztosította a magyar történelem tanításának lehetőségét, kezdetben mégis szülői aláíráshoz kötötték ezt, sőt, voltak iskolák, ahol óvakodtak a törzsanyagba foglalni és órarendbe iktatni. Ekkor még nem volt sem tanterv, sem tankönyv. Az 1996–1997-es tanévben Hargita megyében többen a Hargita Népében hétről hétre megjelenő tankönyvpótlóból éltek. 1997-től kedvezőre fordult a helyzet a tanterv jóváhagyásával és az erre épülő tankönyv – László László, Vincze Zoltán: A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai – megjelenésével. Ez a tankönyv jó, többszöri utánnyomást is megért, de tíz év elteltével szükség van egy javított, az utóbbi évtized eseményeiről is beszámoló kiadásra. A tankönyv mellé a történelemtanárok munkafüzeteket is írtak, szerkesztettek a szórványban és Székelyföldön. Király László, Novák Károly István székelyudvarhelyi tanárok kétkötetes munkafüzete második bővített kiadását is megérte. A magyar történelmet tanító tanárok számára az Oktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Igazgatósága novemberben és decemberben – szakmai képzést szervezett Nagyváradon. /Fodor S. Sándor szaktanfelügyelő, Székelykeresztúr: Történelmünk tanításáért, tovább. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./

2008. december 4.

Romániában a nacionalista hangulatkeltésnek nincs nagy esélye, az RMDSZ-kormányzásnak ez legjelentősebb vívmánya, állapította meg Bíró Béla. A nacionalizmus a racionális érvekkel, a fenntartásokkal szemben tehetetlen. „Elegendő egyetlen józan hang, amely román szájból hangzik fel, hogy a vita a nacionalista eufória fellegeiből az együttélés valóságába szálljon alá” – a cikkíró szerint. Az RMDSZ igazi gondjai a közeljövőben sem a román–magyar viszony, sokkal inkább a magyar–magyar viszony problémáiból adódnak. Az RMDSZ választói bázisa érzékelhetően apad. A válság legtisztább jelei a Székelyföldön, különösképpen Háromszéken érzékelhetőek. Ezen el kell gondolkodni az RMDSZ vezetőinek. Háromszéken súlyos hiba volna a viszonylagos sikertelenségért a Háromszék című napilapot felelőssé tenni. Bíró Béla szerint Háromszéken „két – az idő által ideológiailag és morálisan meghaladott – érdekcsoport, a lap közvetlen támogatóinak és az RMDSZ klientúrájának küzdelme rontotta le a magyar politizálás esélyeit. ” /Bíró Béla: Sikerek és aggodalmak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2008. december 5.

Jó lenne, ha teret vesztene a nacionalizmus Romániában. A Nagy-Románia Párt és Gigi Becali alakulatának választási veresége nem jelent változást. Vannak újabbak, amellett a nagy-romániások ― vesztüket érezve ― tömegesen igazoltak át a liberális, demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártba, s magukkal vitték kisebbségellenes, szélsőséges nacionalizmusukat. Horia Grama háromszéki szociáldemokrata képviselő például első nyilatkozatában aberrációnak nevezte Székelyföld területi autonómiáját, s az ellene való küzdelmet fő feladataként határozta meg. Silviu Prigoana a demokrata-liberálisok legújabb szerzeménye. Kijelentette: nem tűrheti, hogy az ő hazájában kétnyelvű feliratok legyenek, hogy az iskolákban ne csak románul tanuljanak, hogy országában ne kizárólag román nyelven beszéljenek. Ez a képviselő nincs egyedül. /Simó Erzsébet: A nacionalizmus új papjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2008. december 5.

A Magyar Polgári Párt /MPP/ országos elnöksége megállapította, hogy fájdalmas, de bölcs döntést hozott akkor, amikor arról határozott, hogy az MPP nem indul a romániai parlamenti választásokon. Az RMDSZ szavazótábora vészesen apad – a négy évvel ezelőtti 630 ezer szavazatból idénre 425 ezer maradt –, választási eredményeit pedig annak köszönheti, hogy a román társadalom „politikaundorban szenved. ” Az eddig magasabb részvétellel büszkélkedő, magyar szavazótáborral rendelkező megyék és Székelyföld távolmaradása az RMDSZ megalkuvó és kirekesztő politizálásának számlájára írható. Az MPP vezetősége 2009. március 14-ére, a párt bejegyzésének egyéves évfordulójára, Gyergyószentmiklósra hívja össze a párt Országos Tanácsát. /Az MPP kiértékelte a választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2008. december 9.

Lezajlottak a romániai választások. A választók 1989 után most maradtak távol a legtöbben az urnáktól, alig érte el a voksolók aránya a negyven százalékot. Kovászna megye az utolsók között volt a 33,51 százalékával, Sepsiszentgyörgyön még akkora sem volt az érdeklődés: 27 százalékos. Ez az RMDSZ csődjét jelenti, mert hitelét vesztette. A gond az, hogy nincs az országban egy hiteles magyar tömörülés, mely kiállna a székelységért, magyarságért, írta Nagy Attila. Az önálló székelyföldi intézmények rendszerének létrejötte, csak egy külső, adminisztratív, politikai változás lenne, mely lényegi, belső változásokat nem hozna a székelység életében. A változtatások, nem teremtenék meg a székelység, belső, lelki, szellemi autonómiáját, amely az igazi megtartó erő. Az egész magyarságnál, ezzel a belső szellemi, lelki megtartó erővel van a gond. A székely autonómia legnagyobb problémája, hogy nincs szellemi alapvetése. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Választási győzelem, mely felér egy vereséggel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2008. december 9.

Egyetlen hang sem mer megszólalni: valóban érdemes kormányon lenni? Az egyik román képviselő nyíltan rámutatott: azért jó az RMDSZ kormányon tartása, mert egyrészt ennek pozitív nemzetközi visszhangja van, másrészt pedig elősegíti az etnikumok közti harmóniát. Lefordítva: odavetünk pár miniszteri tárcát, cserébe senki sem szájalhat külföldön, hogy elnyomjuk a magyarságot, belföldön pedig csend lesz a Székelyföldön. Ez a számítás eddig tökéletesen bevált. Tegyük fel a kérdést magunknak: hallott valaki az autonómiáról mostanában? – kérdezte az újságíró. Az RMDSZ jelöltjei hangoztatták az autonómia igényét. Azonban a kormányalakítási tárgyalásokon az RMDSZ igényei között nem szerepel az autonómia kérdésköre. /Szondy Zoltán: Hallott valaki az autonómiáról? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2008. december 10.

Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2008. december 11.

Székelyföld 1918 decemberében címmel történelmi konferenciát, azon belül pedig könyvbemutatót szerveztek Marosvásárhelyen. Koszta István hét évvel ezelőtt kezdett el dolgozni Huszártörténet című kötetén, amikor nagyapja életének eseményeiből kiindulva családtörténet írásába kezdett. A családi dokumentumok felkutatása során olyan iratokra lelt, amelyekből kikerekedett a marosvásárhelyi 9. huszárezred, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének és Erdély Romániához való csatolásának története. Pál-Antal Sándor történész, a kötet szerkesztője szerint a Csíkszeredában élő Koszta István olyan folyamatot indított el, amely újabb kutatásokat, a magyarság történetének az 1918-as eseményekre vonatkozó részleteinek tisztázását vonja maga után. Raffay Ernő budapesti történész és Pollmann Ferenc hadtörténész az 1918 decemberében bekövetkezett erdélyi román honfoglalás előre megírt forgatókönyvéről, a trianoni szerződés előzményeiről beszélt. /Antal Erika: Huszártörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2008. december 12.

A sepsiszéki és a többi Kovászna megyei önkormányzat támogatásával a „székelyföldi termék” márkanév levédését kezdeményezi hamarosan a Magyar Polgári Párt. A kezdeményezés célja, hogy széles körű, öntudatos vásárlásra buzdító akciót indítsanak el. Hasonló akcióval korábban a sepsiszentgyörgyi Pro Régió Siculorum Egyesület is próbálkozott, amikor öntapadós matricákkal megjelölték azoknak a boltoknak a bejáratát, amelyek helyi termékeket forgalmaztak. A Székelyföld márkanév a térség fogyasztóinak figyelmét az ott előállított termékekre irányítaná. /Kovács Zsolt: Made in Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2008. december 15.

A diktatúra idején Romániában bevett mondás volt, miszerint a magyar szép lehet, de okos nem. Vagyis lehetett aligazgató, de igazgató soha; egy klubalelnöki címet még elcsíphetett, elnökségre azonban hiába ácsingózott. Kivétel volt a még meglévő néhány magyar nyelvű intézmény, de ezek száma vészesen apadt, a magyar iskolák helyét átvették a vegyes tannyelvűek, ahol az addigi magyar igazgatóból nyomban aligazgató lett. Lassan szinte természetesnek vették: az intézmények élén román nemzetiségű vezető áll. És ki tudja, mi történt volna, ha 1989 decemberében nem jön a változás. Azonban az átörökölt reflexek mindmáig élnek a mindenkori román hatalom képviselőiben, még akkor is, ha amúgy jó szándékúak. Mindez Theodor Stolojan várható másodszori miniszterelnökké ütése jutott az újságíró eszébe, ő nyújtotta a legszemléletesebb bizonyítékát mindennek. A román hatalom akkor is – akárcsak most, tizenhét év elteltével a jobboldali vezetés – szentségtörésnek tartotta, hogy legalább a tömbmagyar vidéken, a Székelyföldön a magyar közösség soraiból nevezzen ki vezetőket a megyék élére. A magyar megyevezetésre az akkor még technokratának tartott kormányfő, Stolojan sem mert rábólintani, választások közeledvén romános huszárvágásra szánta el magát: a vonatkozó törvényeket és az alkotmányt semmibe véve, Hargita és Kovászna megye élére két-két prefektust – egy-egy románt és magyart – nevezett ki. Papíron ugyan azonos hatáskörrel, a gyakorlatban a román prefektus egy árnyalattal „egyenlőbb” volt magyar kollégájánál, így végül is mindig az ő szava volt a döntő. Most pedig a régi-új kormánykoalíció, szintúgy Stolojan karmester vezényletével, ismét kiosztaná a másodhegedűs szerepét a romániai magyarságra. /Bogdán Tibor: Magyar másodhegedűs. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Stolojan annak idején, miniszterelnökségének második évében arra hivatkozva, hogy a megyei kormánymegbízottakat a kormánypárt nevezi ki, márpedig az RMDSZ ellenzékben van, leváltotta Orbán Árpádot és Pataki Imrét, Kovászna, illetve Hargita megye magyar prefektusát. Sem az RMDSZ, sem a két megye magyar lakossága nem nyugodott bele a döntésbe, egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok és tüntetések. A miniszterelnök ezért hajlandónak mutatkozott arra, hogy két tárgyaljon az RMDSZ- szel. A Domokos Géza vezette magyar küldöttség már két órája tárgyalt, amikor Magyari Lajos újságíró /későbbi szenátor/, javasolta, próbáljanak kompromisszumot keresni, egyezzenek ki olyan magyar és román prefektusokban, akik csak közösen hozhatnak döntéseket. Stolojan végül elfogadta a kompromisszumot. A korabeli, etnikai feszültségekkel teli életben ez a kompromisszum magyar szempontból győzelemnek, román szempontból vereségnek tűnt. A választások után, 1993 áprilisában megszüntették az iker-prefektusi állásokat, és minden tüntetés, tiltakozás ellenére csak a román prefektusokat hagyták meg tisztségükben. /Székedi Ferenc: Emlék, Stolóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2008. december 15.

Immár nyolcadik alkalommal találkoztak székelyföldi és magyarországi kamarakórusok, eleget téve az Eufónia Kulturális Egyesület meghívására. Sepsiszentgyörgy több templomában a közönség előtt mutatták be műsorukat. A „legfiatalabb” vendég az alig egy hónapja alakult székelyudvarhelyi Spes kórus volt. /Ferencz Csaba: Decemberi találkozó (Kamarakórus-fesztivál). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

2008. december 16.

Közleményben szólította fel az RMDSZ-t Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy vállaljon aktív szerepet a székelyföldi népszavazások kiírásában, Székelyföld autonómia-statútumának parlamenti elfogadtatásában, a nemzetközi támogatás megszerzésében, mert ,,Székelyföld számára az autonómia az egyetlen elfogadható jövőkép, amelyért össze kell fognia a civil társadalomnak, az önkormányzatoknak és a parlamenti képviseletnek”. /Összefogás Székelyföld autonómiájáért (Felhívással fordult az SZNT az RMDSZ-hez). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

2008. december 17.

Sértőnek tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete Markó Bélának, az RMDSZ elnökének felvetését, melynek értelmében az MPP „a szövetség platformjává alacsonyodva” működjön, azonban fontosnak tartja „a közös értékrendek mentén történő együttműködést”. A Maros megyei MPP-sek közleményükben elítélik és elfogadhatatlannak tartják, hogy „Markó Béla a választási kampányban autonómiát ígért, a választásokat követő napokban már csak decentralizációról hajlandó beszélni”. A Maros megyei szervezet felkéri az RMDSZ vezetőségét, hogy a választási kampányban tett ígéreteiket, köztük a Székelyföld területi autonómiájának kivívását, maradéktalanul tartsák be. /”Sértett” MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2008. december 17.

Közleményben szólította fel az RMDSZ-t Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, hogy vállaljon aktív szerepet a székelyföldi népszavazások kiírásában és Székelyföld autonómia-statútumának parlamenti elfogadtatásában. A közleményben Izsák Balázs hangsúlyozta: „Székelyföld számára az autonómia az egyetlen elfogadható jövőkép, amelyért össze kell fognia a civil társadalomnak, az önkormányzatoknak és a parlamenti képviseletnek”. Az SZNT elnöke szerint „Románia akkor lehet minden állampolgárának közös hazája, ha számukra az alapvető emberi jogokat, köztük az önrendelkezés jogát egyformán biztosítja”. „Tényként kell leszögeznünk, hogy a veszélyek felsorolása nem mozgósította a magyar választókat, akik távolmaradásukkal fejezték ki, a jövőjüket nem a félelemre akarják építeni, és nem is ideiglenes politikai alkukra, hanem törvényekre, intézményekre és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekre” – fogalmazott az SZNT elnöke. /Az SZNT közleményben összefogást sürget. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2008. december 18.

Akkor most minden rendes magyar ember rettegjen, mert jön Szlovákia! A magyarellenességtől nem túl távol álló román pártok keményen le fognak csapni. Mindezt abból lehet tudni, hogy az RMDSZ-nek nem ajánlottak fel miniszteri tárcákat, írta a lap munkatársa. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az elmúlt napokban kitartóan ismételgette, hogy reméli, Romániában nem ismétlődik meg a szlovákiai példa, de sajnos ennek megvan az esélye. Az RMDSZ-t nem azért hagyták ki a koalícióból, mert a románok bántva érzik magukat. És nem is azért fognak több száz magyar hivatalnoktól megszabadulni Bukarestben vagy éppen a Székelyföldön, mert szabad utat kapott a magyargyűlölet. Az RMDSZ annak idején belement a játékba, hogy az igazgatóságok, ügynökségek és egyéb állami intézmények vezetői helyeit kizárólag politikai szempontok alapján töltse be embereivel az éppen hatalmon lévő koalíció. A magyarságnak valószínűleg nem fog jót tenni az, hogy az érdekvédelmi szervezet ellenzékbe szorult. Az RMDSZ-nek viszont remélhetőleg használni fog. /Szüszer-Nagy Róbert: Halvány remények. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

2008. december 18.

Az elmúlt másfél évtizedben az RMDSZ nem szállt szembe a hatalommal, hanem helyet keresett magának benne, beépült a struktúrákba. Mindegy volt, hogy ki kerül kormányra, Iliescu, Constantinescu, Nastase vagy Basescu pártja, belülről vagy kívülről támogatták őket. Voltak látványos pálfordulások is, keményen kampányoltak a PSD-nek és Nastasenak, aztán – amikor nem ő győzött – teljes lelki nyugalommal átálltak az ellenfél oldalára. Volt hozadéka ennek a magatartásnak, elsősorban a miniszteri és államtitkári székek, magas és jól fizetett hivatalnoki állásokért százak hagyták el Erdélyt, hogy Bukarestbe menjenek. Fejlődés volt, még akkor is, ha a tömbmagyar megyéknek, a Székelyföldnek jóval kevesebb kormánypénzt juttattak, mint például Vasluinak. Be lehetett menni Bukarestbe, kiskapukat keresni, ezt-azt elintézni. Lehangoló, hogy a parlamenti választásokon nem vett részt a magyarság több mint hatvan százaléka. Ennek ellenére, józan politikai helyzetelemzés helyett, az RMDSZ-vezetők hatalmas választási győzelemről beszéltek, és helyet követeltek maguknak az új kormányban. Mindenkivel leültek tárgyalni, biztosították a román pártokat, hogy egyetértenek velük. Azonban a román hatalomnak nincs szüksége többé a „kényelmes politikai partnerre”. Markóék most elővették az „etnikai” kérdést, ők a szegény magyarok, akiket diszkrimináltak, ezért Brüsszel is csóválja a fejét… /Papp Kincses Emese: (Hideg)rázós politizálás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18., szintén közölte ezt a cikket: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2008. december 21.

A szegedi és a nagyváradi zeneiskolák közös koncertet tartottak Nagyváradon a Posticumban december 14-én. Szinte hagyománynak számít e koncert a szegedi és a váradi zenelíceum diákközössége előadásában. A székelyföldi karácsony hangulatát Böjte Csaba szerzetes a Posticum kápolnájában december 14-én hagyományos székely adventi misével teremtette meg, majd a mise után zsíroskenyér, forralt bor várta a megjelenteket. /Rendezvények a nagyváradi Posticumban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 21./

2008. december 22.

Érdekes javaslatok, indulatok és kizárás az RMDSZ-ből – így lehet összegezni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) december 21-i marosvásárhelyi ülését. A tanácskozás célja a parlamenti választások eredményének a kiértékelése, valamint a jövő feladatokra való felkészülés volt. Az ülésen bejelentették, hogy kizárják a szövetségből Benedek Imre Maros megyei tanácsost, aki bíróságon támadta meg Kötő József parlamenti képviselői mandátumát. Ennek következtében a bukaresti ítélőtábla – egyelőre nem jogerős ítéletben – érvénytelenítette Kötő mandátumát, amely így bizonytalanná vált. Markó Béla Politika és érdekvédelem című beszédét mondta el, amit a szövetség elnöke vitairatnak szánt. Markó élesen bírálta Tőkés László református püspököt, „aki palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Tőkés most sem veszi észre, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené, amikor az RMDSZ-szel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. „Román politikusokat is inkább agyba-főbe dicsér, józansággal, felelősségérzettel ruházva fel egytől egyig őket, csak nehogy valaki is el merje hinni, hogy az RMDSZ nélkül esetleg rossz irányba csúszhat, magyarellenessé válhat a kormányzás” – vélte Markó. Az RMDSZ elnöke szerint Tőkés kritikájára szükségük lenne, de „szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével Tőkés lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van”. A választási eredményeket elemezve úgy értékelte, hogy egyetlenegy megyében, Háromszéken volt az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvétel, minden bizonnyal emiatt nincsen Kolozs megyének szenátora, és Temes vagy Hunyad is képviselő nélkül maradt. Az RMDSZ-nek a szövetség jellegét kell erősíteni, hangsúlyozta. „Romániában nem magyar–liberális, magyar–demokrata vagy magyar–szociáldemokrata együttműködésben kell hosszú távon gondolkodni, hanem magyar–román együttműködésben. Ez nem politikai, hanem etnikai kérdés. Mindig a kormánytöbbségnek vannak hatékony eszközei, ezért az RMDSZ-nek mindig vállalnia kell a kormányzást. ” Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek az ellenzéki szerepben meg kell keresnie az eszközöket arra, hogy az eddigi törvényes keretek ne csonkuljanak, az anyanyelvű oktatási intézmények tovább működjenek, és etnikai alapon egyetlen magyar embert se tegyenek ki az állásából. Kereskényi Gábor azt sérelmezte, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában és a parlament vezetőségében minden tisztséget a székelyföldi képviselők és szenátorok szereztek meg, Partium pedig nem kapott semmit. Borbély László azt javasolta, hogy az RMDSZ forduljon az államfőhöz, és az etnikai paktumot tegye lehetővé, akárcsak az oktatási együttműködési megállapodást, amely szintén a Basescu irányításával jött létre. Borbély sérelmezte azt, hogy a kormányprogramban fél mondat van a kisebbségekről, ami veszélyt jelent a jövőre nézve. Biró Rozália, az SZKT elnöke a jelenlévők tudomására hozta, hogy a Maros megyei szervezet kezdeményezésére kizárják Benedek Imrét, aki visszafordíthatatlan kárt okozott az RMDSZ-nek a Kötő József mandátuma ellen indított perrel. A tanácskozáson jelen lévő Benedek megpróbált felszólalni, de az ülésvezető Biró Rozália arra hivatkozva, hogy kizárása miatt Benedeknek az SZKT-tagsága is megszűnt, nem adott neki szót. A kizárt a teremből adott hangot nemtetszésének kijelentve, hogy „totál antidemokratikus intézkedés” volt. Kovács Péter ügyvezető alelnök szerint meg kell vizsgálni, hogy az öt székelyföldi területi szervezet közül miért csak egy működik. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke szerint a román pártok több száz szavazatot vittek el azzal, hogy magyar lelkészeket kerestek meg személyesen, és olyan konkrét ígéreteket tettek nekik, hogy központi fűtést vezetnek be a református templomba, utat aszfaltoznak le. Kelemen Atilla, a Maros megyei szervezet elnöke kifogásolta Frunda György kijelentését, miszerint az ellenzékbe vonulás miatt a következőkben a területi szervezetek felelőssége lesz nagyobb. Kelemen szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki „tolja a sárban a szekeret”, még azok „a primadonna politikusok is, akik belibbennek, és mondanak egy-két okosságot”. Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint Háromszéken új politizálásra van szükség, és nem a választókat kell hibáztatni a távolmaradás miatt. Olosz a háromszéki fiatal politikusok és a régi vezetőség között már hónapok óta lappangó konfliktusra utalt. Markó az SZKT záróbeszédében szokatlan keménységgel intette le a partiumi elégedetlenkedőket. Úgy vélte, hogy „agresszíven és arrogánsan dicsekedtek” választási eredményeikkel a székelyföldi kollégáikat szidva, márpedig ez nem eredményez szolidaritást. Markó is elmarasztalta a háromszékieket, akik nem tudnak szembenézni saját kudarcaikkal. Hozzátette: ő is azt szorgalmazza, hogy az RMDSZ-en belül a partiumi szellemiség érvényesüljön minél jobban, és „ne a székelyföldi búvalbéleltség”. /Borbély Tamás: Etnikai paktumot ajánl az RMDSZ a román pártoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A román pártokkal való etnikai paktum megkötését tartja a legfontosabbnak Markó Béla RMDSZ-elnök: etnikai paktumot – vagyis együttműködési megállapodást az etnikumközi dialógus folytatására, az etnikumközi problémák megoldására kell kötni. Nagyon messze vannak attól, hogy arányos képviseletről lehetne beszélni. A magyar emberek leváltásának „etnikai okai és következményei lennének oktatásban, művelődésben, egészségügyben, mindenütt” – mondta Markó. „Most kell megkérdeznünk mindazokat, akik a választásokon mellettünk álltak, hogy miképpen látják a jövőt. Márpedig mellettünk állt a romániai magyar közösség túlnyomó része, támogattak az egyházak, a civil társadalom, az értelmiségiek nagy többsége. ” Fel kell kérni a romániai magyar értelmiségieket, vegyenek részt ebben az elemzésben, mondjanak véleményt. Az SZKT-n elhangzott: az RMDSZ még az EP-választások előtt tartaná meg a következő kongresszusát. Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványfrakció képviselője rámutatott arra, hogy a romániai magyarság egyharmada szórványban él, és a legnagyobb empátiával tud viszonyulni a szövetségi elnök legfontosabb javaslatához, az etnikai paktumhoz, a román–magyar együttműködéshez. A román pártok vezető politikusai visszafogottan reagáltak a Markó Béla által javasolt etnikai paktumra. Cristian Diaconescu külügyminiszter-jelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy fogalmazott: érdeklődve várja az RMDSZ konkrét elképzeléseit a tervezett megállapodásról. /Antal Erika: RMDSZ: merre tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ Az SZKT elnöke, Bíró Rozália bejelentette, hogy az RMDSZ megvonta dr. Benedek Imrétől a politikai támogatást és kizárta a szövetségből, felolvasta a Maros megyei RMDSZ erről szóló határozatát, nem adott szót Benedek Imrének, hogy álláspontját kifejtse. Ezért Benedek a sajtónak nyilatkozva kijelentette: „Az Állandó Bizottság úgy fogalmazott, hogy kizártak az RMDSZ-ből. Mivel nem vettem részt a tanács ülésén, nem tudtam megvédeni a jogaimat, ezért mind a megyei, mind az országos Állandó Tanács döntését érvénytelennek tartom, abból is kiindulva, hogy írásban kértem az Etikai Bizottság összehívását, amikor a választásokkal kapcsolatos furcsaságokat észleltem. Választ nem kaptam. Markó Béla szövetségi elnököt telefonon kerestem meg, és megkértem, kapjak lehetőséget, hogy elmondjam, miről van szó. Visszautasította. Egy rablógyilkost sem utasítanak el úgy, hogy meg ne hallgassák. A jogaimba tiportak és megalázó helyzetbe hoztak”. Hozzátette, „továbbra is az RMDSZ-ben fogok tevékenykedni, továbbra is megvédem a jogaimat”. El fog menni egészen az európai jogi fórumokig, hangoztatta. Nem az RMDSZ ellen indított eljárást a román bíróságokon, hanem az Országos Választási Bizottság ellen. /Mózes Edith: Benedek Imrét kizárták az RMDSZ-ből. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2008. december 22.

Az alsólemhényi Gerontológiai és Rehabilitációs Központ egyik épületében nyílt meg december 20-án Székelyföld első patikamúzeuma. A maga nemében páratlan gyűjtemény létrehozását dr. Boga Olivér ny. főorvos, a Báró Szentkereszty Stephanie Alapítvány örökös elnöke kezdeményezte. Erdélyben csupán két patikamúzeum létezik: a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban 1972 óta működik patikamúzeum, a másik pedig a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeum. Dr. Boga Olivér előadásában a kézdivásárhelyi patikákról is beszélt, és a céhes városban 1784-től napjainkig tevékenykedő patikusok névsorát is felolvasta. A most megnyílt patikamúzeum tárgyainak java része a 2007-ben megszűnt kézdivásárhelyi Aranykígyó Patikából került Lemhénybe, amiért köszönetet mondott az adományozóknak. /Iochom István: Lemhényben patikamúzeumot nyitottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2008. december 23.

Első lépésként már tárgyaltak a vállalkozók egy részével a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, most olyanokat igyekeznek megkeresni, akik már levédett termékeket, például kürtőskalácsot gyártanak, véleményükre kíváncsiak – mondta Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke. Elképzelésük szerint díjat is alakítanának, minden esztendőben kiosztanák Az év székelyföldi terméke kitüntetést. Az MPP bízik benne, hogy kezdeményezésük mozgalommá válik. /Farkas Réka: Közmeghallgatás a Székelyföldi termék márkanévről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

2008. december 23.

Törékeny haszontalanságok – egy üvegművész emlékére – címmel december 22-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Sovánka István kiállítása. A szobrászatot, festészetet is tanult, de kiemelkedőt az üvegművészetben alkotó Sovánka István később Székelyföldre telepedett. Ezermester volt, játékgyártásba kezdett. Ezekből néhány rekonstrukcióját végezte el Szeles József, a múzeum restaurátora a gyerekek örömére. A ,,törékeny haszontalanságok” szókapcsolatot Barabás Hajnalka művészettörténész, a kiállítás megalkotója oldotta fel: fél százada még így nevezték a bükszádiak az üvegtárgyakat. /Váry O. Péter: A székellyé lett üvegművész. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

2008. december 24.

A székelyföldi önkormányzatok által kezdeményezett autonómia-népszavazást minden esetben megtámadták a területileg illetékes prefektusok, de fontos, hogy ezekben a perekben érdemi tárgyalás és ítélet szülessék, éppen ezért a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ szakmai segítséget ajánl az érintett helyi tanácsoknak – erről döntött az SZNT Állandó Bizottsága hét végi székelyudvarhelyi ülésén. Kincses Előd vállalta a válasziratok megszövegezését, illetve a per során a tanácsadást és a lehetőségekhez mérten az önkormányzatok képviseletét. Az Állandó Bizottság megerősítette azt a felhívást, amelyet Izsák Balázs elnök és a Székely Városok Szövetségében tömörült polgármesterek közösen fogalmaztak meg gyergyószentmiklósi találkozójuk alkalmával. Ennek értelmében felkérik azokat az önkormányzatokat, amelyek nem írták ki a népszavazást november 30-ra, hogy írják ki azt jövő év március 15-re. Ugyanakkor kérik azokat az önkormányzatokat, amelyek novemberre vonatkozó határozatát a prefektus megtámadta, hogy írják ki újra a népszavazást szintén március 15-re. /Farkas Réka: Jogi segítség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

2008. december 24.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőnek lejárt a mandátuma. A tulajdon-visszaadásokért harcoló honatyát RMDSZ-es „csapattársai” távolították el a politikai élettől. Kilépett az RMDSZ-ből, tanítani fog a továbbiakban és folytatja tudományos munkáját. Parlamenti tevékenysége nagyon sok személy számára kényelmetlenné vált, ezért követtek el mindent, hogy megszabaduljanak tőle, vallja Garda Dezső. Magas rangú RMDSZ-es tisztségviselők mindent elkövetnek, hogy Garda ne lehessen rajta az RMDSZ listáján. Egyes gyergyói személyek megkeresték az országos vezetést, s együtt fogalmazták meg a tőle való megszabadulás igényét. Garda a képviselői mandátumot azért vállalta, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatásban segítse Székelyföld lakóit. Az RMDSZ-szel akkor alakult ki konfliktushelyzet, amikor Garda rájött, itt tulajdonképpen nem is a tulajdon-visszaszolgáltatásról van szó. Igaz, bizonyos embereknek visszaadják a vagyonukat, vagy éppen legelő helyett erdőt juttatnak nekik, de a kisembereket, közel felét a székely közösségnek kijátsszák, erdők helyet csutakost szolgáltatnak vissza. Az egyszerű emberek érdekét szolgálta, ez okozta a vesztét. Garda szerint az új kormány idején Székelyföldre a támogatások éppen úgy fognak jönni, mint eddig, csak ezúttal azt a közösség kapja, nem úgy, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor egy szűk klientúra jutott hozzá. /Balázs Katalin: Élet az RMDSZ után. Garda Dezső: A kisember-képviselet okozta vesztemet. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./


lapozás: 1-30 ... 3481-3510 | 3511-3540 | 3541-3570 ... 4021-4021




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998