Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 473 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 451-473
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. október 6.

Bővített elnökségi ülésen döntenek a Magyar Polgári Szövetség vezetői arról, hogyan vesz részt az MPSZ az őszi választásokon. „Sajnálatos, hogy az RMDSZ elzárkózott az általunk javasolt összmagyar előválasztásoktól. Nem veszünk részt az RMDSZ belső választásain” – jelentette ki Thamó Csaba, az MPSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke. Nagy Pál, az MPSZ országos szervezetének ügyvezetője szerint a polgári oldalt kényszerhelyzetbe hozta az RMDSZ elzárkózása a közös előválasztásoktól. /Zilahi Imre: Stratégiai döntések előtt áll a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2004. október 11.

Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2004. október 11.

Okt. 10-én tartották Hargita megyében az RMDSZ előválasztásait, ahol az urnáknál megjelent választópolgárok egyetlen kivétellel az eddigi szenátoroknak és képviselőknek szavaztak bizalmat. A szenátorjelölti előválasztásokat Verestóy Attila nyerte meg, akit a második, bejutónak számító helyen a csíki Sógor Csaba követett, Dézsi Zoltán harmadikként, Zsombori Vilmos negyedikként került ki a megmérettetésből, azonban a megyének csupán két szenátora lehet. A képviselőjelöltségért folyó versenyben Udvarhelyszéken Antal István és Asztalos Ferenc eddigi képviselők diadalmaskodtak, ők a területi egyeztetésen a területi szervezetek közt felállított sorrend alapján a megyei választási lista második és negyedik helyét foglalják majd el, az első helyet pedig Kelemen Hunor. Garda Dezső Gyergyóban elért sikerének köszönhetően ismét elfoglalhatja a lista harmadik helyét. A képviselői lista csíki ötödik helyéért folyó versenyben Korodi Attila legyőzte Szondy Zoltánt. /Rédai Attila: A folytonosság mellett voksoltak az RMDSZ-előválasztásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./ Az öt képviselőjelölt megmérettetése – a szavazatok összesítése után: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők nyerték el a szavazók többségének bizalmát: Antal István 13.064, Asztalos Ferenc 12.895, Sebestyén Csaba 6.832, Benedek Csaba 4.928 és Ványolós István 2.062 szavazatot kapott. A szenátorjelölteknél megyei szinten Verestóy Attila 23.967 szavazattal lett első. Udvarhelyszéken 13.224-en szavaztak rá. Másodikként Sógor Csaba 22.985 szavazatot összesített. Udvarhelyszéken 9625-en voksoltak rá. Továbbá Udvarhelyszéken Borbáth István szenátorjelöltként 6.475, Zsombori Vilmos 4.538, Dézsi 4.238 és Nagy István 1.021 szavazatot kapott. A megyében több mint 46 ezren járultak az előválasztások urnáihoz. /(bágyi): Magabiztosan nyertek a favoritok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

2004. október 13.

A vasárnapi előválasztásokat követően egyre több kritika hangzik el az előválasztások lebonyolításával kapcsolatban. Korodi Attila, Szondy Zoltán és Sógor Csaba okt. 12-én külön–külön sajtótájékoztatón értékelték az előválasztásokat. Korodi Attila szerint kiegyensúlyozott eredmények születtek. Korodi ugyanakkor azzal vádolta jelölttársát Szondy Zoltánt, hogy a választásokat megelőzően a szavazóhelyiségek közelében helyezte el plakátjait. Szondy Zoltán szerinte az előválasztási összesített eredmények alapján a képviselőházi illetve a szenátori választásokon egy szavazókörzetben leadott szavazatok száma nem egyezik meg. Szondy az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérte, valamint Kelemen Hunor és Korodi Attila kizárását és példás megbüntetését. Sógor Csaba is rendellenességekről számolt be sajtótájékoztatóján. A több személyivel való szavazást valamint Udvarhelyszéken a szavazás időtartamának meghosszabbítását sérelmezte a szenátor. /(Daczó Dénes): Szondy Zoltán nem ismeri el a vidéki választási eredményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. október 13.

Az RMDSZ előválasztások alkalmával Hargita megyében több ezer támogató aláírást gyűjtöttek az RMDSZ államfőjelöltje, Markó Béla javára. Csíkban 11 925 aláírás, Gyergyóban mintegy 7000 aláírás gyűlt össze. Udvarhelyszéken a begyűlt aláírások számát 17 000-re becsülték. /Folytatódik a támogató aláírások gyűjtése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2004. november 3.

Könyv- és játékgyűjtési akciót rendez ezen a héten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyudvarhelyi tagszervezete. A félreesőbb udvarhelyszéki települések iskoláinak, óvodáinak szánt adományokat a város öt begyűjtőpontján várják, tájékoztatott Sófalvi Lajos, az udvarhelyi tagszervezet elnöke. /R. A.: Játék- és könyvgyűjtési akció. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 3./

2004. november 10.

Székelyudvarhelyen öt évvel ezelőtt indult útjára az Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivál. A szervező Udvarhelyi Fiatal Fórum, illetve színjátszó csoportja, a Fabula főként a vidéken élő műkedvelő fiataloknak, amatőr színjátszó csoportoknak kívánt lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra. A találkozónak nincs versenyjellege. A kezdeti évek lelkesedése után évről évre csökkent a rendezvény iránti érdeklődés. A vidéki színjátszók passzivitása miatt, tavaly csak harmadik nekifutásra sikerült megszervezni az eredetileg kétnaposra tervezett, ellenben megfelelő számú jelentkező hiányában egyestés fesztivált. Annak ellenére, hogy mindössze három csapat érkezett, sikerként könyvelték el az idei találkozót a szervezők. A Tarcsafalvi Unitárius Egylet ifjúsági csoportja, a Szentegyházi Amatőr Színjátszó Csoport, valamint a Homoródszentpáli Csalóka Péter Színjátszó Csoport mutatta be produkcióját. Székelyudvarhelyt a Benedek Elek Tanítóképző Kultúrköpetek csoportja, illetve a Vitéz lelkek képviselték az idei fesztiválon. /Szász Emese: Amatőr színjátszó fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2004. november 18.

A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./

2004. december 9.

Az Emlékmorzsák című kötetben – Tankó Albert szerkesztésében – bemutatták az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségének negyedszázados tevékenységét. 1989 után a fafaragók mellett csontfaragók, szövők, varrók, bútorfestők és más szakágak képviselői is csatlakoztak a csapathoz, melynek eredményeképpen 1994-ben az addig Fafaragók Klubjaként tevékenykedő szervezet hivatalosan is bejegyzett szövetséggé nőtte ki magát. A tagok kezdeményezésének köszönhetően alakult meg a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, mely mára már átfogja egész Erdélyt. /Szász Emese: Emlékkötet a negyedszázados munka tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2004. december 17.

Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2004. december 22.

A Homoródmente Művészetéért Alapítvány, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodája könyvbemutatót szervezett Homoródszentmártonban. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep Képekben című könyvet és a hozzá tartozó multimédiás CD-t. /Könyvbemutató Homoródszentmártonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

2005. január 4.

Megjelent a székelyudvarhelyi Kolumbánné Tamás Matild és a magyarországi Szarvas János szerzőpáros Farcádi Sándor Levente művészete élete tükrében című könyve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület támogatásával. A könyv bemutatta Farcádi Sándor Levente fiatal festőművész életét és eddigi munkásságát. Szerelmese Székelyföld tájainak. /Sándor Mózes: Fafaragóból festőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2005. január 7.

Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2005. január 21.

A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete párbeszédet kezdeményez az udvarhelyszéki, illetve a városi RMDSZ-szervezetek vezetőivel. Thamó Csaba helyi elnök szerint erre azért van szükség, hogy eredményesebb munkára lehessen ösztönözni az RMDSZ-frakció, illetve a Polgári Frakció alkotta Városi Tanácsot, ugyanis Udvarhelynek mai napig nincs költségvetése a 2005-ös évre. /Együttműködést sürget az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2005. január 21.

Január 20-án Thamó Csaba, az udvarhelyszéki MPSZ elnöke tartott sajtótájékoztatót Székelyudvarhelyen, melyen meghívottként jelen volt Kocs Ilona, a Tanügyi Szakszervezet elnöke, valamint Vajna Imre, a tanács polgári frakciójának elnöke. Thamó Csaba elítélte azt, hogy a Trianon című dokumentumfilm vetítése miatt megbírságolták az eseménynek helyet adó szervezetet, és felkérte többek közt az RMDSZ vezetőségét, hogy járjon közben az érintett szervezetek érdekében. Kocs Ilona sérelmezte, hogy a megyei tanácsban gyakran megvonják a szót az MPSZ-es tanácsosoktól, ritkán hagyják szóhoz jutni őket, ami nem egyezik a demokrácia szabályaival. „Az autonómiáról szóló referendum kapcsán az RMDSZ-tanácsosok hallgatnak, holott az új prefektus, aki nem áll az autonómiát követelők oldalán, nem is olyan rég azon véleményének adott hangot, miszerint erről beszélni kell” – hangoztatta Kocs. /Bágyi: A film, az autonómia és a költségvetés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 21./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. március 14.

Polgármester nélkül ünnepel március 15- én Székelyudvarhely, ugyanis mind a két elöljáró a határokon túl képviseli a várost. Szász Jenő polgármester az amerikai magyarok ünnepi meghívásának tesz eleget, amikor 11 közösséget keres fel, ahol találkozói alkalmával – többek között – beszámol a csereháti iskola történetéről, az állami magyar egyetem hiányáról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és a Magyar Polgári Szövetség választásokon való részvételének meghiúsításáról. Helyettese, Ladányi László alpolgármester az Udvarhelyszéki Tízek Szövetsége képviseletében a balatoni testvérszövetség meghívásának tesz eleget. /Ünnep polgármesterek nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2005. március 18.

Az 1848-49-es európai forradalmakról tartott előadást Székelyudvarhelyen Kolumbán Zsuzsanna történész. Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport által működtetett Areopolisz Szabadegyetem előadásán újabb megközelítést hallhatott a közönség a történelmi eseményről. Az előadó történelem szakot végzett, jelenleg a könyvtár munkatársa, többéves kutatást szentelt a 48-as események erdélyi (főleg udvarhelyszéki) levéltári anyagának, dokumentumainak tanulmányozására. Az Areopolisz Szabadegyetem következő előadása áprilisban lesz, amikor a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a székelyudvarhelyi Gyarmathy Zsolt Századforduló az emlékiratok tükrében címmel ismerteti a témában végzett kutatásait. /Katona Zoltán: 1848-49 forradalmai – más szemmel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./

2005. március 25.

A szülőföld iránti ragaszkodás késztette arra a Paletta 5 egyik tagját, Kobori Lászlót, hogy megfesse Székelyudvarhely impozánsabb épületeit, tereit, templomait, illetve Udvarhelyszék falvainak vidékét, utcáit. Huszonöt egyéni tárlatot tud maga mögött Kobori László, a Városképek-sorozat újabb egyéni tárlatot ígér. /Barabás Blanka: Az itthonhoz való ragaszkodás képei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./

2005. április 5.

A Hargita megyei Gagy mentével ismerkedhetnek meg azok, akik felkeresik a marosvásárhelyi Bernády Házat, ahol megnyílt az a kiállítás, amely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte fotográfiai alkotótábor képanyagából mutat be válogatást. Immár hetedszer hívták meg a fotósokat Hargita megye valamelyik jellegzetes tájegységére. Táborozásuk nyomán művészi és dokumentumértékű felvételek sokasága született, CD-n is elérhetőek a közönség számára. /(nk): Élet a Gagy mentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2005. május 7.

Közel tíz éve felmérési program indult erdélyi műemléktemplomok művészi értékeinek számbavételére és bemutatására. A magyarországi Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Kolozsváron működő Transsylvania Trust Alapítvány munkatársai arra vállalkoztak, hogy mintegy 300 erdélyi templom falképeit és festett faberendezéseit feltérképezik, és egyben megállapítják a megóvásuk érdekében teendő lépések sürgősségi sorrendjét. A felmérésekről megjelent a második kötet /Lángi József–Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 2. Budapest, 2004/ A szerzők a szatmári és bihari tájaktól Székelyföld legtávolabbi vidékéig járták be a területet. A leggazdagabbak a magyar műemléktemplomokban: Szilágyság, Kalotaszeg, Marosmente, a Küküllők vidéke, valamint Csík-, Háromszék és Udvarhelyszék. A templom alaprajza után külső és belső felvételek következnek, majd a feltárt falképekről vagy azok töredékes maradványairól, mennyezetkazettákról, festett mellvédekről, padokról készült fényképek szemléltetik a szöveget. Még mindig kevés az olyan erdélyi magyar műemléktemplom, amely az utóbbi tizenöt évben megújult volna. Nagyon kevés a restaurátor szakember. Gyors a pusztulás, különösen akkor, ha egy gyülekezetnek már elfogytak a hívei, például a Dés melletti Néma református temploma esetében. A templomot 1959–61 között helyreállították, újrafedték, statikailag megerősítették, s egyben műemléki értékeit is kibontották. Ma a templom, az enyészet szélén álló, elhagyatott rom. (A könyvben szereplő Kolozsnéma megnevezés hibás. A falu hivatalos neve: Néma. Van ugyan Kolozsnéma nevű helység, de az a Csallóközben, Komárom megyében található.) /Dr. Murádin Katalin: Erdélyi műemléktemplomok és templombelsők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 31.

Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének hétvégi tisztújító közgyűlésén a küldöttek újraválasztották az egyedüli elnökjelöltet, Verestóy Attila szenátort. Az elnökségben Sófalvi László ügyvezető elnök, továbbá Borbáth István, Bunta Levente, Antal István, Asztalos Ferenc, Bálint Elemér, Sándor József, Burus Ella Mária, Ladányi László és Benyovszky Lajos kapott helyet. Az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács vezetésével Csáka Józsefet bízták meg, az ifjúsági szervezetek élére pedig Benedek Árpád Csabát választották. /Régi-új RMDSZ-elnök Udvarhelyszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2005. június 6.

Harminc muzeológus és történész találkozott az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztályának évi vándorgyűlésén Székelyudvarhelyen. A két szakosztály (régészet-muzeológia, történelem) tagjai előadásokat tartottak. Az EME Székelyudvarhelyen 1937-ben, illetve 1996-ban tartott vándorgyűlést, tavaly pedig Baróton. A plenáris előadást Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke tartotta június 3-án, gróf Mikó Imréről, az Erdélyi Múzeum Egyesület megalapítójáról. Az előadók közül tízen székelyudvarhelyiek vagy a városban dolgozó történészek (Forró Albert, Gidó Attila, Gidó Csaba, Gyarmati Zsolt, Hermann Gusztáv Mihály, Kápolnási Zsolt, Kolumbán Zsuzsanna, Róth András Lajos, Sófalvi András, Zepeczaner Jenő) voltak, akik főleg Székelyudvarhelyt vagy a környéket érintő kutatásaikról beszéltek. /Katona Zoltán: Városunkban találkoztak a székelyföldi muzeológusok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./ Az előadások két helyszínen, a múzeumban és a könyvtárban folytak. A harminc előadóból ketten voltak magyarországi levéltárosok. Múzeumi kiadványokat is bemutattak, egyebek mellett Pál Antal Sándor–Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék 1848-1849-es dokumentumtára, (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) című munkát. Másnap a muzeológusok megkoszorúzták Szejkén Orbán Balázs sírját. /EME-vándorgyűlés volt Udvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2005. június 8.

Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobránál emlékeztek Trianonra. Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség helyi elnöke beszélt. A lelkész kifejtette, a magyarság jogai csorbulnak, nemcsak a Vajdaságban, hanem Sepsiszentgyörgyön is vannak magyarverések, s a Trianon-film vetítése miatt meghurcolták az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetőjét. Hegyi szerint ki kell harcolni az autonómiát, igényt kell tartani a kettős állampolgárságra. /Trianonra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2005. június 25.

Pomjánek Béla Mesélő fák, kövek, kápolnák /Magister Kiadó, Csíkszereda/ című könyvében a Hargita Népében az évek során közölt írásait gyűjtötte egybe. Egy kicsit történelem, egy kicsit földrajz, természetleírás, építészeti vizsgálódás, továbbá kuriózumok gyűjteménye. Csík, a Gyimesek, Udvarhelyszék, Gyergyó mesélő fáit, köveit, emlékműveit, kápolnáit veszi sorra. /Borbély László: Biztató megyejárásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2005. június 27.

Megjelent Demény Lajos akadémikus munkája, a Székely Oklevéltár VII. kötete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában. A rendkívül jelentős sorozat I. kötete 1983-ban, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, társszerzője Pataki József volt, a III. kötettel kezdődően (1994) a munkába bekapcsolódott Tüdős Simon Kinga is. A mostani kötet első része a Pótlások címet viseli. Ebben szerepel 1596-ból és 1597-ből két olyan udvarhelyi perirat, amely Romániában 1989 előtt nem jelenhetett meg, mert román tolvajok szerepelnek benne. Ennél is nagyobb baj volt, hogy az okiratban mint oláhok szerepeltek. Márpedig ezt a szót akkor nem lehetett leírni, noha régi román források is a vlach, blach jelzőt használták, egyszerűen azért, mert a román szó még nem létezett, az csak a „roman” (római) számazás kinyilvánítása után született meg. A vlach – oláh jelzőnek tehát semmilyen sértő mellékzöngéje nem volt. A Pótlások 1566–1653 címet viselő részben eddig ismeretlen katonai és adóösszeírások, valamint olyan okiratok is szerepelnek, amelyek különböző gyűjteményekben már megjelentek ugyan, de nem a közlés mai tudományos követelményeinek megfelelően. A II. rész 1654–1680 között készült lustrákból áll, úgymint: hadköteles férfiak, gyergyói, csíki, udvarhelyi, kászoni, háromszéki, marosszéki főemberek, lófők, darabontok, nemesek és jobbágyok jegyzékei falunként, városonként, név és rang szerint, korabeli, betűhív másolatban. /Barabás István: A Székely Oklevéltár VII. kötetével Demény Lajos adósságot törleszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2005. július 1.

1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2005. július 2.

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2005. július 14.

Hetedik alkalommal rendezték meg Agyagfalván a fúvóstalálkozót. A rendezvényen az albertirsai fúvószenekar, továbbá a gyergyóalfalusi, a fehéregyházi, valamint az udvarhelyszéki fúvószenekar lépett fel. A szervezők a Fancsika Művelődési és Ifjúsági Egyesület és az Agyagfalva 48-as Alapítványa voltak. Az agyagfalvi emlékműnél ünnepi beszédek hangzottak el. Farkas Márton köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Nem véletlen, hogy ezen a történelmi helyen tartjuk a hetedik fúvóstalálkozót. A népdal, a népzene megtartó erő, amely nemzedékről nemzedékre száll, és összetartja az egy helyről származókat.” /Fekete B. Zoltán: Fúvóstalálkozó Agyagfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./

2005. július 19.

Csíkszeredában beiktatták tisztségébe a Hargita Megyei Pénzügyi Vezérigazgatóság új végrehajtó igazgatóhelyettesét, Dimén Dénes közgazdászt. Az Udvarhelyszéki RMDSZ támogatását élvező 32 éves szakember 1999-ben végezte el egyetemi tanulmányait Temesváron, azóta pedig székelyudvarhelyi cégeknél tevékenykedett mint közgazdász. /Új igazgató beiktatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./


lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 451-473




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998