Párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség – jelentette be sajtótájékoztatóján Thamó Csaba az MPSZ udvarhelyszéki szervezet elnöke. A pártbejegyzésre azért van szükség, hogy az MPSZ nagyobb eséllyel induljon a helyhatósági, illetve az országos választásokon. Az országos választások esetében mindenképp tárgyalni kell az RMDSZ-szel, egy közös listát kell összeállítani egy előválasztás alapján. Szeptemberi közgyűlésén az MPSZ a tagság segítségét fogja kérni a pártbejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtéséhez. /Az MPSZ párttá alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./
2005. augusztus 19.
A Magyar Polgári Szövetség Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozatában megállapította, Székelyudvarhelyen az önkormányzat jelenlegi összetételében az elmúlt esztendőben alkalmatlannak bizonyult a város érdekeinek megfelelő képviseletére. Az RMDSZ-többség által irányított tanács a polgármester és a Polgári Frakció elleni politikai álháborúra rendezkedett be, akárcsak az előző négy évben. Felszólították az RMDSZ-frakciót, hogy támogassa a város vezetőjének kezdeményezéseit, a város előrehaladása érdekében. Az áldatlan helyzet fenntartásában az RMDSZ támogatókra talált a helyi sajtó egy részében. Különösen kedvezőnek bizonyul nap mint nap, a helyi tv egyoldalú, sokszor tendenciózus tájékoztatása. A sajtóetika durva megsértése, hogy a másik fél soha nem jelenítheti meg a képernyőn a történésekkel kapcsolatos véleményét. Az RMDSZ-frakció megakadályozta a helyi népszavazás kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. A Magyar Polgári Szövetség a jövőben is mindent meg kíván tenni a város érdekét képviselő határozatok megszületéséért. /Thamó Csaba, dr. Szakács István Péter: Az MPSZ Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./
2005. augusztus 26.
A kormány minden lehetséges eszközt igénybe vesz az udvarhelyszéki településeken bekövetkezett árvízkárok enyhítésére, a kabinet már a következő napokban több milliárd értékben nyújt gyorssegélyt az árvízkárosultaknak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes augusztus 25-én azt követően, hogy Vasile Blaga belügyminiszterrel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ számos kormányzati tisztségviselőjével és parlamenti képviselőjével az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tartott helyszíni szemlét. A kormányzati politikusok Farkaslakán, Székelyudvarhelyen, Malomfalván, Kobátfalván, Szentléleken és Galambfalván tekintették meg a bekövetkezett károk mértékét. A kormány képviselői jelentős támogatást, gyors és összehangolt kormányzati segítséget helyeztek kilátásba. Markó bejelentette, a kormány több milliárd értékű gyorssegélyt, építőanyagokat és kárelhárítási berendezéseket küld az érintett településekre. Elégtétellel állapította meg, hogy a székelyföldi közösségekben változatlanul erős az összefogás, a szolidaritás, hiszen az említett falvakban az emberek mindenhol azonnal nekiláttak a károk helyreállításához. Vasile Blaga belügyminiszter bejelentette, az állami alapból a következő napokban jelentős mennyiségű élelmiszert küldenek a térségbe, a házukat elvesztett családok pedig kezdetben mintegy 10 millió lejes szociális gyorssegélyben részesülnek. /Miniszterek az árvíz sújtotta székely településeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2005. szeptember 1.
Udvarhelyszék árvíz sújtotta, elszigeteltebb településeit járta be augusztus 31-én Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter. Az RMDSZ-miniszter látogatása során tájékozódott a kommunikációs hálózatok általános állapotáról, mind a telekommunikáció, mind a posta területén. A tárcavezető ígérete szerint a kormányülésen tájékoztatni fogja Románia kormányát a térségben tapasztaltakról, a távközlési infrastruktúrában keletkezett károkról. Augusztus 31-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Operatív Munkacsoportja, melyen Nagy Zsolt miniszter is részt vett. A munkacsoport az árvízkárosultak megsegítéséért, illetve a veszteségek felszámolásának ügyintézése céljából jött létre. A Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök vezetésével sorra került munkaülésen a károkat összesítették, az érintett önkormányzatok képviselőivel közösen a bizottság tagjai. Az ülésen további támogatásokról, prioritásokról, a beérkező segélyek elosztási rendszeréről tárgyaltak. /Szász Emese: Miniszteri látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./
2005. szeptember 1.
Elszántan dolgoznak Udvarhelyszéken az árvízkárok felszámolásán. Nem lehet tétlenkedő embert látni, mindenki csinál valamit, szomszédain, ismerősein is segít. Nyikómalomfalván száznyolcvanöt gazdaságot öntött el a víz, a károsultakat, akik nem tudtak visszatérni házaikba, a rokonok, barátok, ismerősök fogadták be. A környező falvakból, de távolabbi településekről, Székelyudvarhelyről is jönnek ismerősök és ismeretlenek, segítenek a takarításban, a helyreállításban. Magyarországról érkezett tartálykocsi ivóvízzel. Büszke vagyok az udvarhelyi, udvarhelyszéki emberekre – mondta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere –, büszke vagyok arra, hogy mindenki kivette részét az áradás következményeinek felszámolásából. /Sarány István: Lelkierőre van szükségünk ahhoz, hogy túléljük ezt a csapást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./
2005. szeptember 2.
Példaértékű szolidaritásról tettek tanúságot a különböző kormányzati szervek, önkormányzatok, magáncégek az udvarhelyszéki árvizet követően. Számottevő a magyarországi segítség. Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke személyesen jött el a térségbe. Intézkedésére 9000 liter fertőtlenítőszert hoztak az iszappal borított területek fertőtlenítésére. Hasonló tartalmú küldeményt ígért meg Gyárfás Ildikó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatának elnöke. Segélyszállítmány érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Somogy megyéből is. Dr. Biri István, Békés megye főjegyzője ugyancsak felajánlotta segítségét. A felsorolás nem teljes, folyamatosan érkeznek az újabb segélyszállítmányok Udvarhelyszékre. /Segítenek a magyarországi testvérmegyék. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2005. szeptember 5.
Nagyra értékelte az udvarhelyszéki árvíz sújtotta körzeteknek nyújtott magyarországi segítséget Tőkés László püspök, aki szeptember 3-án küldöttség élén látogatta meg Udvarhelyszék hat települését. Átadták az adományokat. Korábban az egyházkerület körlevelet adott ki, így indítva útjára a gyűjtést. – Ennek az útnak ökumenikus jellege volt – hangsúlyozta Tőkés László, tájékoztatva arról, hogy a katolikus és az unitárius egyház képviselőivel találkoztak. Végigjárták a Sükő-patak menti református vidéket, Bikafalván, Hodgyán jártak, majd átmentek Farkaslakára. A Nyikó mentén unitárius többségű gyülekezetet látogattak meg, az unitáriusokkal együtt tartottak istentiszteletet Siménfalván és Kobátfalván, majd Székelyudvarhelyen végződött a körút. A püspök örömmel állapította meg, hogy erős összefogás alakult ki a székely és a nem székely vidékek között. Tőkés László különleges jelentőséget tulajdonított annak, hogy a magyarországiak milyen nagy segítőkészségről tettek tanúbizonyságot. „Merem állítani, hogy december 5. lesújtó tapasztalatainak a korrekciója, a csorba kiköszörülése történik most” – mondta a püspök, akit mindez az 1989-90 fordulóján nyújtott magyarországi szolidaritásra emlékeztetett. /Erős összefogás székely és nem székely vidékek között. Tőkés László az árvíz sújtotta településeken. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2005. szeptember 6.
Az Erdélyi Riport hetilap jóvoltából néhány árvíz sújtotta székelyföldi településen jártak a Szabadság munkatársai, hogy felmérjék: tizenkét nappal a katasztrófát követően mi a helyzet az udvarhelyszéki falvakban. A 15 áldozat eltemetése után az élet visszaáll a szokásos medrébe: Farkaslakáról már több mint tízezer köbméter iszapot és hordalékot szállítottak el a helybeliek. A gazdák mindenhol takarítanak. Az utcákat és az istállókat fertőtlenítették. /Kiss Olivér: Árvíz után: munka és reménység Székelyföldön. Lassan helyreáll az élet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ Farkaslakára folyamatosan érkeznek a szegélyt szállító teherkocsik. Nyikómalomfalván a fertőtlenítés folyik. Naponta biztosítnak a károsultaknak ivóvizet és kenyeret. A ház nélkül maradt családokat sátrakban szállásolták el ideiglenesen, naponta visznek nekik élelmiszert. /Begyógyulnak a katasztrófa sebei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2005. szeptember 7.
A Kráter Műhely Egyesület segélyszállítmányt indított útnak Udvarhelyszékre, a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Turcsány Péter elnök és Kovács Attila Zoltán kiadói főszerkesztő személyesen vettek részt az adományok eljuttatásában. A Magyar Televízió – a Magyar Vöröskereszttel együttműködve – augusztus 26–31. között gyorssegély programot indított Hargita megye súlyos károsultjainak megsegítésére, a nézőktől pedig 13 232 649 Ft érkezett be. Továbbá a TeleSport kezdeményezésére a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség közös támogatásával egy hónapig tartó segélyakció indul, a Magyar Televízió adományvonalán felajánlásokat tehetnek a segíteni akarók. /Magyarországi segítség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2005. szeptember 7.
A Magyar Nemzetőrség is segélyakciót hirdetett az árvízkárosultak megsegítésére. A szervezet dr. Czapáry Martincsevics András nemzetőr ezredes, a nemzetőrség Győr-Moson-Sopron megyei szövetségének elnök-parancsnoka a napokban Udvarhelyszéken járt, 22 zsáknyi ruhaadományt juttatva el Siménfalvára. A továbbiakban tervezik, hogy a segélyakció keretében pénzbeli és további ruhaadományokat juttatnak el a rászorultaknak. /R. A.: A magyar nemzetőrök is gyűjtenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./
2005. szeptember 8.
Az udvarhelyszéki árvíz után minden gyergyói településen a magyar egyházak is gyűjtést szerveztek, az önkormányzatok, civil szervezetek sem ülnek tétlen. Gyergyóremetéről egy héten át dolgozott földmunkára alkalmas erőgép Oroszhegyen, az üzemanyagot lakossági hozzájárulás biztosította. A következő héten a gyergyószárhegyiek váltották fel erőgépükkel őket. 200 millió lejt vittek a gyergyóditrói önkormányzat részéről első gyorssegélyként Székelyudvarhelyre. Gyergyóújfalu elsősorban faanyaggal járul hozzá a károk csökkentéséhez. A szállítást helyi vállalkozó vállalta. /Bajna György: Együttérzés ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2005. szeptember 8.
A moldvai és az erdélyi helyzetről tájékozódik a Budapesti Fővárosi Önkormányzat kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága. A Tirts Tamás által vezetett nyolctagú küldöttség a magyar politikai paletta majdminden pártját képviseli. Moldvába indulásuk előtt Csíksomlyón, Gergely István plébánosnál beszélgettek az együttműködés lehetőségeiről. – Elsősorban a moldvai csángómagyarok számára Rekecsinben épülő iskola helyzetéről kívánunk tájékozódni a helyszínen – mondta Tirts Tamás. Közölte: találkoznak a moldvai csángó magyar szervezetek és az általuk működtetett oktatási program vezetőivel, felkeresve több csángó falut. Előzőleg Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban felkeresték Berszán Lajos igazgatót, majd Gyimesbükkön Deáky András vendégszeretetét élvezték. Erdélyi körútjuk során felkeresték a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi karait is, megállapítva, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott és működtetett intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A két héttel ezelőtti udvarhelyszéki árvíz következményeit is felmérték a küldöttség tagjai, ugyanakkor budapesti cégek által felajánlott segélyeket juttattak a térségbe. /Sarány István: Budapesti képviselők látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2005. szeptember 9.
Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató aláírást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdiszéken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszéken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvarhelyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2005. szeptember 12.
Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2005. szeptember 14.
Az árvíz nyomán az RMDSZ vezetői felkeresték a Hargita megyei településeket: Maroshévízt, Balánbányát, Csíkdánfalvát, Csíkmadarast, Madéfalvát, a pénzadományok fogadására bankszámlákat nyitottak. Az RMDSZ országos segélybizottságának tájékoztatása szerint akárcsak a bánsági árvíz idején, a moldvai áradások alkalmával is Magyarország volt az első, amely felajánlotta segítségét Romániának. Mindkét alkalommal több egészségügyi és katasztrófa-elhárító egységet, a Bánságba nagy teljesítményű szivattyúkat is, víztisztító és fertőtlenítő berendezéseket, illetve jelentős segélyszállítmányokat küldött Romániába. Emellett több magyarországi önkormányzat nyári táborok megszervezésével kívánt a bánsági és moldvai árvíz sújtotta településeken élő gyerekeken segíteni. A székelyföldi árvíz után a külvilággal való kommunikáció helyreállításáért Nagy Zsolt távközlési miniszter közbenjárt, hogy a RomTelecom hálózata minél rövidebb időn belül működjön, ugyanakkor kezdeményezésére a mobiltelefon-szolgáltatók mobiltelefonokat juttattak el az árvizek által leginkább elszigetelt települések lakóinak. Székelyföldön szinte példátlannak mondható összefogás történt: Gyergyószék, Csíkszék és Udvarhelyszék lakossága, magánszemélyek és vállalkozók egyaránt összefogtak a bajbajutottak megsegítése érdekében. Az RMDSZ parlamenti és kormányzati tisztségviselői is komoly összegeket továbbítottak az RMDSZ által nyitott bankszámlára. /Mózes Edith: Példátlan emberi összefogás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2005. szeptember 15.
A kormány 21 millió eurót fordít az udvarhelyszéki árvizek következtében megrongálódott utak, hidak rehabilitációjára, és közel 7 milliárd lej értékben építőanyagokat biztosít a károsodott házak újjáépítéséhez – jelentette be Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. /Megkezdődött az utak, hidak és házak újjáépítése a Székelyföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2005. szeptember 15.
Középajta és Majosháza öt éve áll testvértelepülési kapcsolatban, ez alkalomból az erdővidékiek székely kaput adományoztak Pest megyei barátaiknak. A Középajta összefogásából született ajándékot a község temetőjének bejárata előtt állítják fel, október 22-én. Az öt esztendő alatt a családok közt is szoros barátságok köttettek. A vargyasi tanár-fafaragómester József Gellért elkészítette a 6,5 méter széles, négy méter magas, udvarhelyszéki motívumokkal díszített, székelyvarsági hagyományos pattintott zsindellyel fedett kaput. A szemöldökfán ez áll: Isten segedelmével állíttatta ezt a kaput a testvériség jelképéül Majosháza és Középajta népe. /(hecser): Középajta ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./
2005. szeptember 17.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként látogatott szeptember 16-án az árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre Lévai Anikó, Orbán Viktor volt miniszterelnök felesége. A segélyszervezet hosszú távon kívánja támogatni a bajbajutottakat, küldöttei már az árvizet követő napokban elsőkként gyorssegéllyel érkeztek a térségbe. Jelen látogatás célja három település, Bikafalva, Farcád és Hodgya lakóinak további támogatása. A károsultak megsegítésére százmillió forintos kerettel rendelkezik a segélyszervezet. /Szász Emese: Újabb segítség az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./
2005. szeptember 19.
Árvíz sújtotta udvarhelyszéki falvakban – Bikafalván, Hodgyán és Farcádon – osztották szét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hárommillió forint értékű szállítmányát 175 rászoruló családnak. Ugyancsak a hétvégén megérkezett a Gyimesekbe a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének búzaszállítmánya, a gabonasegélyt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és a magyar gazdák képviselői kísérték el az árvíz sújtotta régióba. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő közölte, a költségvetésben már nem maradt több forrás a katasztrófa pusztította területek helyreállítására, így az újjáépítést nem tudják befejezni ebben az évben. A kormány eddig 36 millió eurót folyósított kárelhárításra, miközben az országot sújtó idei öt árhullám során több mint másfél milliárd eurós anyagi kár keletkezett, az emberi áldozatok száma pedig eléri a 69-et. Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkárának közbenjárására 13 milliárd régi lejt utaltak ki a sürgősségi kormányalapból a Hargita megyei árvízvédelmi rendszer helyreállítására. A miniszterelnök felhívta a Bákó megyei károsultak figyelmét a Hargita megyei közösségek példaértékű összefogására, amelynek során a székelyek – a moldvai rászorulókkal ellentétben – nem vártak az állami támogatásokra, hanem saját erőből láttak neki az újjáépítésnek. /R. Sz.: Jövőre marad az újjáépítés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 20.
Alig három hét telt el az Udvarhelyszéken dúló árvíz óta. A legnagyobb pusztítást a Nyikó melletti falvak szenvedték el: tizenkét ember meghalt, egy eltűnt, házak, hidak dőltek össze. A katasztrófa nyomait a szorgos kezek sem tudták eltüntetni: iszapos veteményesek, kapufélfák kapu nélkül, romba dőlt vagy félig beomlott házak fogadják az arra járót. Siménfalva községben hat falut érintett az árvíz: Malomfalva, Kobátfalva, Siménfalva, Rugonfalva, Kis- és Nagykadács. Marosi Ferenc Nagykadácsról elmondta: augusztus 23-án megjelent egy rendőrkocsi, hogy ,,mindenki meneküljön, mert jön az árvíz!”. Mire kiértek a templomhoz, már jött is a víz. Rögtön az árvíz utáni napon jöttek az emberek segíteni, mindenki hozott, amit tudott. Szentegyházáról kenyérlisztet kaptak, Hódmezővásárhelyről pénzt küldtek, és egy mentőkocsit, amit szeptemberig használhatnak a falubeliek, utána át kell adniuk egy közeli, szintén árvíz sújtotta településnek. Segítőkész emberekben nem volt hiány. A kobátfalvi Deák Dénes és édesapja például szerda reggeltől szombatig járta a falvakat traktorral és utánfutóval, húzatták ki az iszapba ragadt járműveket, hordalékot, szállították az embereket, segítettek, amit kellett. /Nágó Zsuzsa Emese: Nyikó mente, árvíz után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2005. szeptember 21.
A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2005. szeptember 23.
A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, Thamó Csaba elemezte az udvarhelyszéki árvíz után kialakult helyzetet. A hatóságok lassan reagáltak, illetve a települések nem rendelkeztek semmilyen polgárvédelmi felszereléssel, így az önszerveződés mentette meg a helyzetet. Az MPSZ kifogásolta, hogy ismereteik szerint vidéken nem történt meg a károk felmérése, és a célzott segélyeket sem kapták meg mindenhol. Kérdés, hogy ha előzetes kárbecslés nem történt, akkor hogyan lehet elosztani az állam által küldött pénzt. /-mlf-: Árvíz utáni következtetések. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./
2005. szeptember 26.
Szeptember 24-én Sepsiszentgyörgyön gálaműsort rendeztek magyarországi és erdélyi művészek a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. A műsor elején gyertyát gyújtottak az augusztusi udvarhelyszéki özönvíz tizenhat áldozatának emlékére. Nagy tapsot kapott a Budapesten játszó, de sepsiszentgyörgyi származású Gecse Noémi színművész is. A Háromszék Táncegyüttesnek sikere volt. A gálaműsoron 73,4 millió lej gyűlt össze. /(mózes): Tragédia után nagyszerű a talpra állás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2005. szeptember 26.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, illetve Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója elmondták, hogy aktívan jelen vannak az udvarhelyszéki árvíz utáni segélyakciókban, összehangoltan jelentős anyagi, tárgyi és nem utolsósorban lelki segítségben részesítették a bajbajutottakat. Az újjáépítésből is kiveszik részüket. Szász János bejelentette, hogy a VilágCaritashoz fordultak, és pozitív visszajelzést kaptak: nagyjából 200.000 eurós összeg átutalásáról biztosították a szervezet erdélyi képviselőit. Ugyanakkor szeptember 11-én és 25-én a római katolikus templomokban gyűjtést szerveztek, és az így befolyt összeget is az árvíz által sújtott települések életre keltésére fordítják. Szász János, hozzátéve, hogy a szükségnek nincs vallása vagy felekezete: tíz kapcsolattartó emberük közül mindössze kettő katolikus. „Legfontosabb, hogy most építkezzünk“ – jelentette ki Kozma atya. Télig annyit kell megtenni, hogy mindenkinek legyen lakható helye. Ennek érdekében már építőanyagot, felszerelést szállítottak a bajbajutottaknak. A két szervezet ugyanakkor átvállalja a vidéki iskolák gyerekeinek étkeztetését. Szeretnének segíteni Siménfalván, Kobátfalván, Kis- és Nagykadácsban az iskola, az óvoda, a sportterem felújításábant, illetve építésében. /Máthé László Ferenc: A Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas jövőnket tervezi. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./
2005. szeptember 27.
Közel egymillió forintnyi segély gyűlt össze a debreceni Református Kollégium szeptember 19-i jótékonysági koncertjén, amelyet az udvarhelyszéki megrongálódott református templomok javítására, illetve a székelyudvarhelyi református gimnáziumba járó árvízkárosult gyerekek családjainak ajánlottak fel. A debreceni kollégium dísztermében megrendezett koncert vendége volt Tőkés Zsolt, az udvarhelyi egyházi oktatási intézmény igazgatója. Tőkés Zsolt tájékoztatása szerint a koncerten és az előtte szervezett gyűjtésen összegyűlt közel egymillió forintot a bikafalvi, hodgyai és siménfalvi református templomok felújítására, illetve az udvarhelyi református gimnáziumba járó 12 árvízkárosult diák családjainak megsegítésére ajánlották fel. /Rédai Attila: Újabb református segítség az árvízkárosultaknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./
2005. szeptember 28.
Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesületet az elmúlt év végén megkereste Zavaczki Walter Levente képzőművész, hogy József Attilának közös erőből szobrot állítsanak. Sikeres pályázat, alapanyag, tervrajz, szakmai láttamozás – szép lassan minden együtt van, késlekedik azonban Szász Jenő polgármester aláírása. Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület ügyvezetője, Szőcs Endre elmondta, hogy a nyár elején a szakmai véleményezéssel egybekötve a pályázaton való sikeres részvételről értesítették az egyesületet, ezt követően pedig elkezdődött a szobron való tényleges munkálat. A tervek szerint december 5-én, a költő halálának évfordulóján állítanák fel a szobrot. Azonban szó van egy másik szoborról is, egy magyarországi felajánlásról. Döntés még nincs. /Barabás Blanka: Ki avat a végén? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./
2005. október 1.
A budapesti Muzsikás nyolcnapos erdélyi koncertkörútja teljes bevételét az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. – A komolyzene világában sikerült elfogadtatnunk a magyar népzenét, mint koncertműfajt – mondta a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a sikeres fellépés után Hamar Dániel. Hozzáfűzte, hogy Amerika és Európa nagy hangversenytermeiben léptek fel. A turné költségeit – utazás, szállás, terembérlés – a Mol Rt. vállalta. /Sarány István: A Muzsikás együttes segélykoncertjei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2005. október 3.
Gyimesközéplokon 1973-ban első alkalommal tartották meg a „A Tatros Forrásánál” címmel a csángófesztivált. Október 2-án Gyimesfelsőlok volt gazdája az immár huszonkilencedik alkalommal megrendezett kulturális találkozónak. Ezt a találkozót a diktatúra idején, a nyolcvanas évek közepén betiltották. A moldvai csángó hagyományőrző csoportok a mostani fesztiválról – a pusztinai Nyisztor Ilona énekesnőt leszámítva – jószerint hiányoztak. Az ünnepi szentmise után a hagyományőrző csoportok: a csíkszeredai gyermektánccsoport, a csíkkozmási Bojzás együttes, a gyimesközéploki Tücskök, Kismuzsikusok, Ordasok, az udvarhelyszéki Keleti Szél Szabadcsapat és a vendéglátó Kesice együttes tagjai zeneszó mellett, népviseletben vonultak a kultúrotthon épületébe. A fesztivál csángó bállal zárult. /Kristó Tibor: A Tatros Forrásánál. Csángófesztivál Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2005. október 3.
A lövétei Kisboldogasszony plébániatemplom címmel jelent meg Mihály János ismertetője a Lövétei Helytörténeti Füzetek első kiadványaként. A sorozat kiadását az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozza. Mihály Jánost szülőfaluja múltja iránti érdeklődés irányította a pedagógusi pálya felé is – történelem szakon végzett. /P. Buzogány Árpád: Helytörténeti füzetek Lövétéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./
2005. október 6.
Az árvíz sújtotta udvarhelyszéki Bikafalva református templomának feljavítására adományozott 120 millió lej értékben valutát a Csemadok Galántai Területi Választmányának küldöttsége. Az adományt Mézes Rudolf alelnök személyesen nyújtotta át október 5-én Albert Sándor helyi tiszteletesnek. A tiszteletes elmondta, 106 családi házat érintett a faluban az áradás, ezért örömmel vette tudomásul, hogy a templom rendbetételére is érkezett segítség, hiszen mindenki el van foglalva a maga nyomorúságával, nincs akitől kérni erre a célra – fogalmazott. Mézes Rudolf elmondta, a gyűjtés folytatódik. /Szász Emese: Felvidéki segítség Bikafalvának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
