A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szeptember 14-i budapesti ülésén elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát. Szili Katalin beszámolt arról is, hogy a KMKF elfogadott egy állásfoglalást a szlovák-magyar megbékélési dokumentumról, amelyben üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok megnyilvánulásai miatt. A határon túli magyar szervezetek támogatják a nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot, a vajdasági és kárpátaljai szervezet azonban további egyeztetést szeretne a schengeni csatlakozás hatásairól. A dokumentum javasolta, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. /Elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát a KMKF. Lobbi-iroda Brüsszelben a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2007. szeptember 18.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása: A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást: 1. A magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után követendő nemzetpolitikai stratégia kérdése. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése – A KMKF albizottságaiban folytatott politikai egyeztetés alapján végzett előkészítő munkát követően, illetve, – összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben – a politikai erők számos más téren mutatkozó véleménykülönbsége ellenére – mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható, – kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen, – meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta. A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumot. A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumban foglaltakat. A dokumentum alapját képezheti a szükséges jogalkotási és jogszabály-módosítási munkának. A KMKF plenáris ülése felkéri a jogi albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot. A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „magyarság napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját. 2. A magyar–magyar kapcsolatok és a nemzetközi kisebbségvédelem kérdései. A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albizottsági rendszer létrehozásával a magyar-magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvényhozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között. A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot. A KMKF értékes dokumentumnak és kiindulópontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007 őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, illetve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért nevű munkacsoport tevékenységére. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta fel a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek ilyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését. A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani. A KMKF plenáris ülése felkéri a külügyi és Európa-ügyi albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását. 3. Az elmúlt egy évben felmerült egyes aktuális kérdések Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1- jétől az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az unió közös jogrendje szabályoz. A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak. A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak. A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását. A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy diplomáciai eszközökkel is segítse elő a nemzetközi egyezményben szabályozott kérdés mielőbbi megoldását. Szükséges ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is szorgalmazza az Európai Unió illetékes intézményeinél Ukrajna európai integrációs perspektívájának a megteremtését. A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is. A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a magyar Országgyűlés képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyilatkozatra vonatkozó MKP-kezdeményezésről. A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusa rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék. Budapest, 2007. szeptember 14./Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
2007. szeptember 19.
Sok helyen tartottak idén nyáron is bibliaheteket. Romániában 30. 000 református, katolikus és evangélikus gyermekkel foglalkoztak 403 csoportban szerte az országban. Idén szeptember 6-8. között Berekfürdőn találkoztak azok, akik a Kárpát-medencében vezetik ezt a munkát. Kárpátaljáról, Felvidékről, Horvátországból, Vajdaságból, Erdélyből és Magyarországról gyűltek egybe. Megosztották az elmúlt év tapasztalatait, gondjait és örömeit, de a jövőn is gondolkoztak. A 2008-as programot ugyanis a romániaiak írják. /Demeter Irén, a KOEN Alapítvány elnöke: Tapasztalatcsere Berekfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2007. szeptember 20.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2007. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2007. szeptember 22.
A magyar oktatási tárca 15 millió forintot osztott szét pályázati úton 17 vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki szórványoktatással foglalkozó szervezetnek. Ez a támogatási összeg mintegy 2. 000 kisdiák és tanár teljes tanévi, állandó lakóhelyéről történő rendszeres bejárásához nyújt részben vagy teljes egészében segítséget. /Tizenötmilliós támogatás a Kárpát-medencei szórvány oktatásra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2007. szeptember 24.
A Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János monumentális alkotását. Beszédet mondott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A rendezvénysorozat szeptember 22-i programjait a Magyar Operában sorra kerülő Kárpát-medencei kulturális műsor zárta, ezt megelőzően az emeleti előcsarnokban népművészeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A gálaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar nyelv egységes, s bár a történelem számtalanszor szétszakított bennünket, külön-külön sorsra ítélt, csodák csodája, sem az utóbbi nyolcvan éven át, sem azelőtt a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. A magyar nyelv tartott meg, „amelyet sem török, sem tatár, sem a Trianon utáni szomszéd népek elfojtani, eltiporni nem tudtak,” A műsorban köszöntők hangzottak el Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja részéről. /Ö. I. B. – K. K. : XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2007. szeptember 26.
Sikeres EU-s pályázat esetén, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió magyar színházainak négynyelvű fesztiválját szervezné meg Temesvár. Szász Enikő temesvári színházigazgató elmondta, igazgatói pályázatának egyik fontos eleme volt a határokon átívelő régiós színházi együttműködés létrehozása. Az együttműködés konkrét eredménye az általuk szervezett Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiós minifesztivál volt, amelyen idén részt vett a szegedi, újvidéki és a szabadkai társulat. Ezt 2008 májusában meg szeretnék ismételni. Jövőre meg kívánják hívni az eurorégióban működő valamennyi magyar színházat, Békéscsabától Szegedig és Kecskemétig, Újvidékig és Szabadkáig. Szándékában áll 2009-ben ezt négynyelvű fesztivállá szélesíteni. A vajdaságiakkal nemcsak előadáscserékben merült ki az együttműködésük, hanem színészcserékben is megnyilvánult. A temesvári István a király előadásban Kovács Nemes Andor újvidéki színész alakítja Koppányt az egyik szereposztásban. Öt temesvári magyar színművész részt vett a vajdasági Tanyaszínház egyik nyári produkciójában, huszonöt előadást játszottak le különböző településeken. László Sándor, az Újvidéki Színház vezetője tavasszal rendez Temesváron egy dán abszurd vígjátékot. /Pataki Zoltán: Eurokeresztbe áll Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2007. október 3.
Szeptember 24-én az EBESZ varsói értekezletén csupán a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, a délvidéki Rácz Szabó László beszélt a benesi dekrétumok csúfos megerősítéséről, ami ellen az MVSZ az egész magyar nép nevében tiltakozik. A budapesti kormány jelenlévő képviselője semmit sem szólt, annak ellenére, hogy az ülés egy órával a tervezettnél korábban zárult, hozzászólások hiányában. Szlovákia képviselője hosszasan részletezte a nemzeti kisebbségek helyzetének példás rendezését. Rácz Szabó László kijelentette, hogy a magyarság helyzete a Vajdaságban egyre rosszabb, a magyarokat ott másodrangú polgárként kezelik. Figyelmeztetett arra, hogy a szerb bíróság rasszista módon viszonyul a magyarokhoz. Példának hozta fel a temerini fiúk esetét, akiket bizonyítékok, tanúk, meghamisított laboratóriumi eredmények alapján 10–15 év börtönbüntetésre ítélt egy olyan bíró Újvidéken, akit azóta hatalmi pozíciójának kihasználása és viselkedése miatt büntetőjogi eljárás alá vontak. Rácz Szabó László beszélt arról is, hogy tovább rontja a magyarok helyzetét a szerbek erőszakos betelepítése a magyarlakta területekre. A telepesek munkát, házat, pénzt kapnak. /A magyar kormány hallgat a Benes-dekrétumokról. Az EBESZ-konferencián az MVSZ beszélt a magyarság megaláztatásairól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./
2007. október 8.
Egyre nagyobb méreteket ölt Szerbiában a vajdasági magyarok tiltakozáshulláma, akik attól tartanak, hogy a Nyugat-Európából visszatérő szerbiai menekülteket a magyarok lakta vidékeken akarják letelepíteni a hatóságok. Szerbia a múlt hónapban írta alá az EU-val a január 1-jén életbe lépő vízumegyezményt. Ennek egyik feltétele volt, hogy Belgrád vállalja: visszafogadja mindazokat az illegálisan az EU területén tartózkodókat, akik Szerbiából vagy rajta keresztül kerültek oda. A belgrádi sajtó 60 és 150 ezer közé teszi a számukat. Visszaáramlásuk már évekkel ezelőtt megkezdődött Szerbia és 16 európai ország kétoldalú megállapodásai alapján. A belgrádi belügyminisztérium 2004-ben 15 500 visszatérőt regisztrált. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek írt levélben fejezte ki aggodalmát. A szerbiai Magyar Polgári Szövetség ugyancsak erélyesen tiltakozott az újabb vélt betelepítési hullám ellen. A Vajdaságot a délszláv háborúk nyomán már elérte egy betelepítési hullám, egy újabbat nem viselne el. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint Belgrádnak nincs átgondolt elképzelése arra vonatkozólag, miként fogadja be a nem tudni hány tízezer, Nyugat-Európából kitoloncolandó személyt. /Aggodalom a Vajdaságban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2007. október 10.
A temesvári Szórvány Alapítvány újabb PHARE-programot indít „Bega és Temes, ami összeköt” címmel. Ebben olyan romániai és vajdasági fiatalok vesznek részt, akik a Temes, illetve a Bega menti településeket képviselik. Az ifjaknak dolgozatokat kell készíteniük, amelyek saját településük és az illető folyó közötti kapcsolatot emelik ki (lehetnek leírások, esszék, rajzok, versek stb.). Ezekből Temesváron kiállítást szerveznek, amelyen a szerzők mellett a települések képviselői is részt vesznek. A program befejező részében útjára indul a Bega–Temes Karaván, amely a folyók mentén haladva minden településen megáll. A romániai résztvevők a vajdasági településeket, míg a vajdaságiak a romániai településeket ismerik meg ezáltal. /Bega és Temes menti fiatalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2007. október 18.
Néhány esztendeje még konszenzusközeliség jellemezte a magyar nemzetpolitikát. Ma nem csupán kormánypárti és ellenzéki különbözőségekről beszélhetünk, hanem a koalíción belül is léteznek, alternatívák. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szerint a Gyurcsány-kormány által végrehajtott lendületes változtatások közül igazán sikeresnek, korszerűnek a támogatáspolitika reformja bizonyult. Az átláthatóbbá tétel ellen aligha lehet elvi kifogást emelni. Szűcs László útkeresésnek nevezi az intézményrendszer radikális változásait, „a megszűnt hivatal, a jegelt állandó értekezlet helyett kapcsolódási pontok kerestetnek. ”Vannak „kibeszéletlen ügyek”, amilyen a 2004. december 5-i népszavazás, melyet „hamis adatokkal is operáló kormányzati kampányhisztéria” előzött meg. A kapcsolatépítési próbálkozások lekezelő, ironizáló, indulatos reakciót váltottak ki. Így például Szili Katalin bírálói olyan sületlenségeket állítanak, hogy a házelnök Kárpát-medencei fórum-szervezési kezdeményezéseivel sikertelen államfői indulását próbálja kompenzálni. A htm-ügyek /határon túli magyar ügyek/ körében ugyancsak vizsgálódást érdemel, hogy a határon túli politikai szervezetek mozgásterének beszűkülése milyen mértékben tulajdonítható e tömörülések elhibázott politizálásának, valamint a hatalmon lévő erők változó érdekeinek. A Felvidéken és Vajdaságban lezajlott vezetőváltások épp úgy nélkülözik a generációváltást, mint az RMDSZ-ben. /Szűcs László: Nemzetpolémiák határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2007. október 18.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/egykori elnöke helyesbítette Gémesi Ferenc szakállamtitkárnak a HTMH működési költségeire vonatkozó adatát. Gémesi „tájékozatlanságból vagy ki tudja milyen megfontolásból túloz, nagyvonalú, csúsztat vagy éppen „hamis tanúbizonyságot” tesz” – írta Bálint-Pataki József. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára azt nyilatkozta: a magyar-magyar kapcsolattartás intézményeinek gyökeres átalakításával jelentősen csökkentek a magyarországi intézményrendszer működési költségei. Egyebek mellett „a 2006-ban megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának 96 fős létszámával és 1 milliárd forintot megközelítő költségével szemben az idei évtől működő szervezet csaknem harmadára csökkent létszáma áll, az ennek megfelelő bérköltséggel”. Fenti állítással szemben a tények, írta Bálint-Pataki: A Határon Túli Magyarok Hivatala megszüntetése évében, a 2006-os költségvetési törvény alapján 566,8 millió forint támogatásban részesült. Ebből évközben történt egy 19,7 milliós elvonás, így az ‘1 milliárdot megközelítő összeg’ pontosan 547, 1 millió forint volt. (A fenti adatok elérhetők a Miniszterelnöki Hivatal honlapjáról Pénzügyminisztérium honlapjára lépve a https://www.pm.gov.hu „költségvetések” fejezetcímen). Bálint-Pataki József reméli, hogy az említett nyilatkozatban szintén szereplő és jövőbeni, a határon túli magyar közösségek számára juttatandó támogatási összegeknél nem érvényesült hasonló „nagyvonalúság”. /Bálint-Pataki József pontosított. = Felvidék. ma, okt. 18./ Előzmény: Új támogatási forma segíti a jövő évtől kezdődően a kárpátaljai és a vajdasági magyarokat az anyaországgal való kapcsolattartásban – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára október 16-án Budapesten. A tervek szerint évi 720 millió forint áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a Vajdaságban és a Kárpátalján élő magyarok magyarországi beutazását támogassa az anyaország. Az egyéni támogatásra pályázni lehet majd. Gémesi Ferenc elmondta, hogy az elképzelések szerint évente egyszer lehet majd ilyen támogatást kérni, és ebből az összegből várhatóan mintegy 50 ezer határon túli magyar magyarországi beutazását lehet majd segíteni. Az államtitkár elmondta, idén a korábbi szinten maradtak a határon túli magyarok támogatását szolgáló pénzösszegek, a kormány által most benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban az e célra szánt összeg 200 millió forinttal emelkedik. A jövő évi költségvetési javaslatban a határon túli magyarok oktatási programjainak támogatására valamivel több mint 1 milliárd forintot, a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési célokra, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatására 3 milliárd 475 millió forintot, a nemzetpolitikai tevékenység támogatására 2 milliárd 422 millió forintot; a Szülőföld Alap törvény szerint 1 milliárd forintjával együtt összességében 7,9 milliárd forintot terveznek. Az idei elfogadott támogatási összeg 7 milliárd 696 millió forint volt. Gémesi Ferenc hangsúlyozta, hogy az oktatási-nevelési támogatás kerete felülről nyitott, az idén a tervezett 3,475 milliárd forintot ténylegesen csaknem 2 milliárd forinttal túllépik. Egyéb forrásokból a Szülőföld Alap törvény szerinti 1 milliárd forintja a duplájára nő. Az államtitkár szerint hasonló helyzetre lehet számítani jövőre is. Kiemelte, hogy a magyar-magyar kapcsolattartás intézményrendszerének gyökeres átalakításával jelentősen csökkentek a magyarországi intézményrendszer működési költségei. A határon túli magyarok támogatásával foglalkozó korábbi három közalapítvány évi 160 millió forintos költségével szemben a Szülőföld Alap működési költsége 100 millió forint. A 2006-ban megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának 96 fős létszámával és 1 milliárd forintot megközelítő költségével szemben az idei évtől működő szervezet csaknem harmadára csökkent létszáma áll, az ennek megfelelő bérköltséggel. Az államtitkár elmondta, hogy a jövő évben tervezik a határon túli magyarok támogatásával a szomszédos országokban foglalkozó öt különböző hálózat integrálását is. /Gémesi Ferenc: új támogatási forma segíti az anyaországgal való kapcsolattartást, MTI, okt. 16./
2007. október 18.
Sike Lajos, a lap munkatársa elmondta, valamikor nagy Fidesz-párti volt. Gyarmath Jánoshoz, a lapelőd, a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez elküldte 1999 őszén felmondólevelét, mert az újság, amelynek ő is vezetőségi tagja volt, kétszeri tiltakozása ellenére továbbra is közölt Fideszt bíráló cikkeket. Gyarmath János kérte, ne siesse el döntését, inkább figyeljen Orbánék erdélyi tevékenységére. Pár hónap elég volt, hogy megváltozzon Sike véleménye. Belátta, hogy a Fidesz csakis saját „brancsát, az alakuló jobboldalt segíti. ” Emlékezetes marad számára Németh Zsolt kampányolása. Azt üzente Székelyudvarhely népének: a magyar kormány tízmillió dollárt ad a városnak, hogy az visszavásárolja az utóbb elhíresült, románoknak átjátszott árvaházat. „Szász Jenő, a díszszékely azóta is ott trónol a székely anyavárosban – a románok pedig a fölötte lévő Csereháton. ” Sike Lajos azért is Fideszt hibáztatja, mert csökken a város magyar lakossága. A vajdasági és a kárpátaljai magyarság parlamenti csődje is jórészt a Fidesz ottani ténykedésének köszönhető, írta Sike Lajos. /Sike Lajos: Csókolózhatnak! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2007. október 19.
A vajdasági és az erdélyi magyar közösségek együttműködéséről tárgyalt Szabadkán október 17-én Nagy Zsolt, az RMDSZ külügyi megbízottja. A látogatás során Nagy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetőivel találkozott. Nagy emlékeztetett, volt már ilyen jellegű megbeszélés a felvidéki MKP-val, de a vajdaságiakat is látták már vendégül Erdélyben. „Elmondtuk a vajdaságiaknak, mi az eMagyar Pontokat hogyan töltöttük fel tartalommal, miként kívánjuk továbbvinni, ezáltal is közösen gondolkodva a hálózat jövőjéről”. Nagy találkozott a VMSZ és az MNT vezetőségével, akikkel arról tárgyaltak, miként lehet Románia előcsatlakozási és csatlakozási tapasztalatait, régiófejlesztési elképzeléseit a Vajdaságban is meghonosítani. /Lokodi Imre: Vajdasági–erdélyi magyar együttműködésről tárgyaltak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2007. október 26.
Az Országos Ifjúsági Hatóság által szervezett második Szórvány Karaván keretén belül koncertezett Kolozsváron október 26-án Rúzsa Magdi vajdasági magyar énekesnő. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta: az énekesnő fellép még Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is. „Azért választottuk őt, mert szórványban élő magyarként dalaival pozitív üzenetet közvetít az erdélyi magyar fiataloknak” – mondta. „Dalaimban érezhető a rock és a líra kettőssége, mindkettőt nagyon szeretem, és úgy gondolom, hogy sikerült megteremtenem a háromszöget hallgató, Isten és előadó között” – mondta az énekesnő. /(D. I.): Rúzsa Magdi koncert Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2007. október 31.
Az európarlamenti választási kampány során október 30-án ketten jártak Kolozsváron az RMDSZ jelöltjei közül: Frunda György és Sógor Csaba szenátorok. Elmondták, bármerre jártak, nagy volt az érdeklődés, tájékozatlanság és aggodalom fogadta őket. Az emberek hiányolták az RMDSZ és az ellenzék közötti kiegyezést. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke nemrég tett kijelentésére, miszerint fiaskó esetén őneki nem lesz lelkiismeretfurdalása, legyen inkább az erdélyi magyar választóknak, Kelemen Hunor kijelentette: mi Magyarországon nem politizálunk, nem ügyködünk a lakosság megosztásán. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta: ez a legcinikusabb kijelentés, amit magyarországi politikustól az elmúlt 17 évben hallott. Kelemen szerint a vajdasági és kárpátaljai példák igazolják, hogy ott, ahol a magyarországi politika beavatkozott a kisebbségi képviselet kérdésébe, a magyar kisebbség kiszorult a parlamentből, a közösség pedig megosztottá vált. Frunda György elmondta: az RMDSZ mindent megtett a közös lista megteremtéséért, de Tőkés László azt visszautasította. Sógor Csaba azt emelte ki, hogy ami jó a romániai magyarságnak, az jó a románságnak is. Sógor egyetért Tőkés Lászlóval abban, hogy november 25-én nemcsak ésszel, de szívvel is kell dönteni. /Ö. I. B. : Kelemen: Orbán kijelentése az eddigi legcinikusabb megnyilvánulás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2007. november 6.
Veszélybe kerülhet az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete, ha egyes magyarországi politikai erők megosztó tevékenysége tovább folytatódik – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter november 5-én, Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón. Minden magyarországi pártnak érdeke kell, hogy legyen, hogy a romániai magyarok közvetlenül is képviseltessék magukat az Európai Unió parlamentjében, a független jelöltek pedig csak arra jók, hogy az RMDSZ-től elvegyék a szavazatokat a november 25-i uniós parlamenti választásokon – vélekedett a sajtótájékoztatón Markó Béla. A kancelláriaminiszter és az RMDSZ elnöke a november 14-én esedékes nagyszebeni magyar– román kormánytalálkozó tennivalóiról is tanácskozott. Markó Béla felhívta a figyelmet, hogy a két állam kölcsönösen támogatja egymás iskoláit. Ezt a támogatást – az ösztöndíjas kapcsolatokkal együtt – még intenzívebbé kell tenni – tette hozzá. A politikus fontos fejlesztendő területként említette a műemlékvédelmet és hangsúlyozta, hogy a hadisírokról szóló kormányközi megállapodást mihamarabb alá kell írni. A Szülőföld Alap jövőre várhatóan kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országban élő magyarságnak, létszámához képest kiemelten a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élőknek – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ egyaránt arról beszélt újságírók előtt, hogy elfogadhatónak tartják a támogatás mértékét. Csáky Pál elmondta, hogy a szlovákiai és a romániai magyar közösség lemondott a források egy részéről Kárpátalja és Vajdaság javára. Markó Béla az erdélyi támogatási prioritások közé sorolta az anyanyelvi felsőoktatás és a szórványtámogatást. /Pesti prológus a szebeni közös kormányüléshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2007. november 9.
A vajdasági magyar kisebbség sérelmére elkövetett incidensekről tájékoztatott az újvidéki rendőrség. Az eset október 28-án történt Temerinben. Tíz fiatal egy buszmegállóban sértegetett és tettleg bántalmazott nemzeti hovatartozása miatt egy 18 és egy 19 éves magyar fiatalembert. Ugyanez a csoport az Újvidékre tartó autóbuszban fizikailag bántalmazott két másik magyar fiatalt, egyikük 18, a másik 21 éves volt. A rendőrség fényt derített néhány elkövető kilétére, a többieket pedig még keresi. /Magyarellenes incidensek Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2007. november 10.
Felvették a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az Európai Néppártba – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Pásztor István, a VMSZ elnöke. Szavazati joggal járó tagságot kaptak, annak ellenére, hogy a tagság kezdeti szakaszában a Néppárt hivatalosan megfigyelői státusnak nevezi az új tagpárt jogállását. A VMSZ vezetője arra számít, hogy e befolyásos pártcsaládba kerülve növekszik a Vajdasági Magyar Szövetség súlya, és kinyílik számára a politizálás lehetősége az európai színtéren is. „Erre nagy szükség van, mert a vajdasági magyar közösséget ma is komoly veszélyek fenyegetik” – tette hozzá. Az egyik ilyen veszélyt abban jelölte meg, hogy a koszovói rendezés során újabb menekülthullám indulhat el a dél-szerbiai tartományból. További veszély az, hogy a január elsején életbe lépő EU-szerb toloncegyezmény alapján az azt követő 15 hónap során több tízezer embert – túlnyomó többségben koszovói származású romát – fognak kitoloncolni az Európai Unió területéről Szerbiába. „Attól tartunk, nehogy ezek az emberek a Vajdaságban telepedjenek le, azokban a térségekben, ahol mi élünk, mert ezzel még jobban megváltoznának a nemzetiségi arányok” – fogalmazott Pásztor. Jelenleg a Vajdaságban a rendőrség összeírja az üresen álló házakat. /Felvették a VMSZ-t az Európai Néppártba. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2007. november 12.
A rendszerváltás óta a nemzetpolitika folyamatos illúzióvesztésének vagyunk tanúi, és ebben az EU-s csatlakozás sem segített – jelentette ki Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke. „Sohasem gondoltuk volna, hogy az Európai Unió keretei közé beengedett Szlovákia félfasiszta kormányzattal fog dicsekedni, és ezen félfasiszta kormányzat intézkedéseit az Európai Unió cinkos hallgatása övezi” – mondta. A politikus szerint az államigazgatásban új alapokról kellene újjáépíteni a nemzetpolitikát. A rendezvény végén elfogadott zárónyilatkozatban a Fidelitas a határon túli magyar oktatás, valamint a vajdasági és a kárpátaljai magyarok könnyített határátlépése érdekében való kiállásra szólította fel a budapesti kormányt. A nyilatkozatban felkérték a kormányt, hogy hívja össze a Magyar Ifjúsági Konferenciát, valamint kérték a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Emellett szorgalmazzák, hogy a magyar diplomácia a 2010-es EU-s elnökség egyik célkitűzéseként fogalmazza meg a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabályozás megalkotását. /Kövér László: új nemzetpolitikát! = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2007. november 13.
November 12-én a Temesváron tartott sajtótájékoztatón Csókási Eszter, a Duna–Körös–Maros–Tisza Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke, bemutatták az INTERREG III/A határon átnyúló együttműködési program két kiemelkedő projektjét. Az ERIC – Eurorégiós Információs Központ célja egy átfogó regionális adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a térségről szóló valamennyi ismeretet és a potenciális fejlesztési lehetőségeket. A program keretében létrehoztak egy négynyelvű – magyar, román, szerb és angol –, az eurorégió életéről híreket szolgáltató eurorégiós hírügynökséget, a www.ericinfo.eu internetes hírportált. A Tematikus turisztikai útvonalak a DKMT Eurorégióban című projekt célja a magyarországi Dél-Alföldi Régiót, a romániai Nyugati Régiót és a Szerbiához tartozó Vajdaság Autonóm Tartományt magába foglaló 70 000 négyzetkilométernyi, 5,4 millió összlakosságú eurorégió közös elemeket tartalmazó turisztikai potenciálját megismertetni a nagyvilággal. /Pataki Zoltán: Ötmillió embernek a DKMT eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
2007. november 13.
Magyarország schengeni csatlakozásával a magyar-magyar kapcsolatban kihívás keletkezik – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter, miután november 12-én fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökét. „Ez a kihívás azt jelenti: hogyan lehet azokkal a határon túli magyar kisebbségekkel fenntartani a kapcsolatot, akik számára a schengeni határ kötelezettségeket teremt” – mondta Kiss Péter. A kancelláriaminiszter emlékeztetett: már korábban bejelentették, hogy a Szülőföld Alap módosításával újabb támogatási formát léptetnek életbe: a kapcsolattartás támogatására. Ez elsősorban Kárpátalja és Vajdaság esetében jelent lehetőséget arra, hogy a korlátozó intézkedésekkel szemben támogatni tudják a kapcsolattartást. Pásztor István, a VMSZ elnöke a megbeszélést követően úgy fogalmazott: „a két ország közötti kapcsolat messze nem olyan szinten van, nem bontakozott ki olyan mértékben, mint ahogy az lehetséges volna”. Józsa László, a vajdasági magyarok országos kisebbségi önkormányzataként működő MNT elnöke közölte: a találkozón jelezték Kiss Péternek, hogy az államközi kisebbségi vegyes bizottsági ülések megtartásának további szorgalmazására van szükség. /Újabb kihívás a magyar–magyar kapcsolatokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2007. november 14.
A felvidéki születésű történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Benes-dekrétumok ügyében a jelenlegi szlovákiai ellenzéki és kormánypártok között konszenzus van a tekintetben, hogy ezt a történeti kérdést semmilyen formában sem szabad újra megnyitni, még a szlovákiai magyarok állampolgári egyenjogúságát kétségbevonó esetekben sem. Az elmúlt időszakban példátlanul elmérgesedett a magyar–szlovák államközi viszony, Robert Fico szlovák kormányfő az országból való kitiltással fenyegette meg Sólyom László államelnököt. A pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban megerősítette a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. A kelet-közép-európai régióban a rendszerváltás óta többféle kísérlet történt a kétoldalú államközi kapcsolatok rendezésére. Az alapszerződések rendszerének volt konszolidáló hatása. Ennek pozitív hozadékát jelentik a kisebb-nagyobb hatékonysággal működő vegyes bizottságok. Magyarország a közös kormányülések kezdeményezésével, a közös fejlesztési, válságkezelési elképzelésekkel (utóbbiak közé tartozik pl. a Roma Évtized Programja) próbálja a politikailag és gazdaságilag gyorsan integrálódó tér kölcsönös előnyeit láthatóvá tenni. A látványos gazdasági eredményeket felmutató Szlovákia számára a biztos csehországi háttértámogatás lehetővé teszi, hogy a magyarországi kapcsolatokban érzékenyen reagáljon minden negatív jelenségre. A negatív trendben 1989 után csak átmeneti javulásokat lehetett regisztrálni. Az elmúlt fél- egy évben pedig többször is a diplomáciai mélypont felé közelített a két ország viszonya. Ebben a kontextusban a rendezetlen történeti viták, történeti gyökerű kisebbségi sérelmek, lezáratlan államközi problémák (Bős-Nagymaros kérdésére), bármikor elővehetőek, és a lokális etnikai konfliktusokkal párosítva azonnal rendszerbe állíthatóak. A két ország katolikus egyházának 2006. júniusi kölcsönös bocsánatkérése, Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök elakadni látszó kezdeményezése, Göncz Kinga és Ján Kubis folyamatos kapcsolattartása jelentheti a továbblépés lehetőségét. Malina Hedvig ügye egyedülállónak tekinthető. Maga a szlovák miniszterelnök szeptember végén kormánya bukását előkészítő akcióként értékelte Malina Hedvig esetét. A saját ügyét mindvégig imponáló bátorsággal kezelő Malina Hedvig valószínűleg akkor jár a legjobban, ha sikerülne teljes egészében depolitizálni, és újrakezdett eljárás keretében végére járni az őt ért fizikai bántalmazásnak. Arra a kérdésre, mi a magyarázata annak, hogy Szlovákia parlamentje törvényerőre emelte a Benes-dekrétumokat, amely alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták őket a kollektív bűnösség elve alapján, Szarka László hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács láthatóan szeretné néhány szimbolikus döntéssel, törvénnyel korrigálni a két Dzurinda-kormány nyolc éve alatt kialakult toleránsabb nemzetiségpolitikai kontextust. Ennek politikai céljai között az MKP marginalizálása is szerepel. A jelenlegi kormány miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos Akadémia egykori alelnöke, Dusan Caplovic az 1990-es évek végén már könyvet jelentetett meg arról, miként kellene „gátat emelni” az MKP szlovákiai politikai szerepvállalásának. A Selye János Egyetem, vagy a felvidéki magyar közoktatás elleni politikai támadások mögött elsősorban a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt áll. Egy, Magyarországra, valamint a dél-szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági magyar közösségre kiterjedő reprezentatív szociológiai felmérés gyorsjelentése készül el a napokban, amelyet november 15-én mutatnak be. Ebből az látszik, hogy a dél-szlovákiai magyarok egyre nagyobb része tanul meg élni az Európai Unió által kínált munkaerő-piaci, tanulási, kapcsolattartási lehetőségekkel, ugyanakkor egyre tisztábban látja, hogy az Európai Unió önmagában semmit sem old meg. Szarka László Caplovic miniszterelnök-helyettes kérésére elvállalta cseh, lengyel és ukrán kollégákkal együtt a szakértői felkérést a szlovák kormány nemzetiségi tanácsában. A tanács lehetőséget teremt arra, hogy a szakértők különböző kezdeményezéseket tegyenek, amelyek a kisebbségek helyzetének különböző területeiről, a hiányzó jogi szabályozás lehetőségeiről adhatnak konkrét képet. A februárra tervezett első, tényleges munkaülésre szakmai javaslatot fog kidolgozni, amelyek elsősorban a kisebbségi törvény hiányából adódó tisztázatlanságokra, a kisebbségek politikai országos, megyei és lokális képviseletére, valamint a kisebbségi oktatásügy, kultúra helyzetére irányul. /Rostás Szabolcs: Eltüntetni a történelmi csontvázat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2007. november 16.
A Kárpát-medencében élő határon túli magyarok azt az államot, illetve régiót tartják elsősorban hazájuknak, ahol élnek – derült ki a témában készített kutatásból, amelynek eredményeiről november 15-én számoltak be egy budapesti konferencián. Veres Valér, a kutatás egyik vezetője, a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapítvány elnöke közölte: a Kárpát Panel 2007 elnevezésű, a kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás során 2. 930 – Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 – embert kérdeztek meg. A válaszadók közül csak nagyon kevesen tekintik kimondottan hazájuknak Magyarországot. Egyedül a kárpátaljai magyarok közül mondta tíz százalék, hogy Magyarországot tartja hazájának. A megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna melyik országban szeretne élni, azt válaszolta: abban az országban maradna, ahol jelenleg él. Megfigyelhető az erdélyi nemzeti identitásszerkezet terén, hogy az erdélyi magyarok körében az otthonosságérzet mindeneknél dominánsabb. Az erdélyi magyarok többsége – mintegy 53 százalékban – akkor is Romániát választaná hazájának, ha szabadon választhatnának. Az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túlnyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás. A vajdasági válaszadók 76,5 százaléka viszont azt válaszolta, hogy „szégyennel tölti el” a magyarsághoz való tartozás. A kutatók szerint ennek okát ki kellene vizsgálni. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kezdeményezte. /A magyarság ott maradna, ahol jelenleg is él. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A határon túli magyar közösségek külön csoportként reprezentálják saját országuk magyar közösségét a magyarországi magyarokhoz, valamint országuk nemzeti többségéhez képest is. Veres Valér szerint az erdélyi magyarok otthonosságérzetének egyik fontos összetevője az RMDSZ folyamatos szerepvállalása a román állami intézményrendszerben. Az erdélyi magyarok többsége mind a magyar, mind a román nemzet részének tekinti magát, csak különböző arányban: a magyarnak a megkérdezett erdélyiek 82, míg a románnak 65 százaléka. „Ez a jelenség a kisebbség részéről eddig nem volt tapasztalható, a többi határon túli régióban mindez el sem éri az ötven százalékot, csak Erdélyben figyelhető meg az otthonosságérzetnek ez a típusa és mértéke” – jelentette ki Veres Valér. A magyarországi megkérdezettek nyolcvan százaléka azt válaszolta, hogy az ottani kisebbségeket és a határon túli magyarokat is a magyar nemzet részének tekinti. /Rostás Szabolcs: Egy közösség, két nemzet? = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2007. november 16.
A vizsgálatok igazolták azt a korábbi felismerést, hogy a 20. század folyamán a megváltozott államhatárokkal a magyar nyelv anyaországi és külső régiókbeli változatai szétfejlődtek. Az anyaországi nyelvhasználat is folyamatosan változott, a nyelvi kodifikáció pedig – amely a magyar nyelv közös főváltozatát, a standardot szűkítette és merevítette – szinte kizárólag csak erre volt tekintettel. A külső régiók nyelvhasználata úgy változott külön-külön, hogy ebben a változásban a státusbeli hasonlóság alapján sok volt a párhuzamosság, az analógia. Jórészt a korábbi közös kutatásokban is részt vevő nyelvészekre alapozva 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóállomásokat hozott létre a külső régiókban: Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetet, Dunaszerdahelyen a Gramma Nyelvi Irodát, Beregszászon a Hodinka Antal Intézetet. Ennek a közös programokon dolgozó hálózatnak a kisebb régiókban (Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Vajdaságban) is van legalább egy-egy munkatársa. A közös kutatási és nyelvi tervezési programok közül talán a legfontosabb az, amelyet ez a munkaközösség „határtalanítás”-nak nevezett el. A program célja a közelítés a regionális nyelvi értékek megőrzésével. A magyar nyelv kisebbségi változataiban a sajátos elemek regionális jellegűek, gyakran kölcsönzések. Megnehezítheti az összehangolást, hogy jelentős szemléletbeli eltérés van a szakmabeliek körében a nyelvi tervezési célok tekintetében. Péntek János hangsúlyozta, hogy a nyelvmegtartás stratégiája még nemzeti keretekben is megelőzi a nyelvőrzés eszméjét vagy a nyelvféltés érzését. /Péntek János egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke: A határtalanítás a magyar nyelvi tervezésben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2007. november 19.
Az RMDSZ november 18-án Marosvásárhelyen a helyi sportcsarnokban tartotta eddigi legnagyobb kampányrendezvényét. Felolvasták a közel ezer erdélyi magyarlakta település nevét, amelynek képviselői részt vettek az eseményen. A romániai magyarságnak azért kell összefognia, hogy sokszínűségét megőrizze – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Számos jó verset olvasott már, mondta, de a világ legszebb költeménye ez a településnév-felolvasás volt, amelyet Szent István királytól kezdve, az erdélyi fejedelmek és a magyarság vezetői alkottak ezer év alatt. A politikus hangsúlyozta: jövő vasárnap az erdélyi magyarságnak választania kell egyebek között az egység és a széthúzás, az együttműködés és a viszály, az autonómia és a kiszolgáltatottság, illetve a megmaradás és az elsorvadás között. Rámutatott: az RMDSZ nem párt, nem ideológiai szervezet, hanem egy nép, – mint fogalmazott – „itt Erdély magyar népe van jelen”. Kifejtette: lesz még egy fontos névsorolvasás Brüsszelben, amelyen az erdélyi magyarságnak a dél-tiroliakhoz, a korzikaiakhoz, a finnországi svédekhez és a bulgáriai törökökhöz hasonlóan „jelent” kell válaszolnia. A találkozón közfelkiáltással elfogadtak egy kiáltványt is. A 12 pontos dokumentum Erdély közel ezer településének magyar közössége nevében kinyilvánítja, hogy a romániai magyarságot államalkotó tényezőként kell elismerni, minden kisebbségi közösségnek biztosítani kell a kulturális autonómiát, és át kell szervezni a jelenlegi romániai gazdasági régiókat. A kiáltvány szerint Romániában biztosítani kell az önrendelkezést minden nemzeti közösség számára, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját, helyi vagy regionális szinten hivatalos nyelvként kell elismerni a kisebbségek anyanyelvét, minden korlátozás nélkül biztosítani kell az anyanyelvű oktatást, és vissza kell állítani az önálló állami magyar egyetemet, lehetővé kell tenni a csángók anyanyelvű oktatását és templomaikban az anyanyelvű misézést, ezen kívül meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét. Az RMDSZ brüsszeli küldöttei a romániai reformokért, a kisebbségi jogokért, a megfelelő autonómia-modellek romániai alkalmazásáért és a magyar nemzet határok nélküli együttlétéért fognak küzdeni. A rendezvényen Antonio Lopez Isturiz, az Európai Néppárt (EPP) főtitkára is részt vett, aki az RMDSZ-t az EPP teljes mértékű támogatásáról biztosította. /Jelent kell mondanunk a brüsszeli névsorolvasáson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke kifejtette: „Nehéz kampányt folytattunk, minden városban, településen megtapasztaltuk az összetartozást, miközben ezekben az órákban a megosztás szellemei járják be Erdélyt. A széthúzás először a Vajdaságot, majd Kárpátalját, aztán a Felvidéket érintette, odáigmenően, hogy Újvidéken gátlástalanul hangoztatják: magyarok, takarodjatok! Van tanulság bőven, van érvünk arra, miért kell egységben maradnia az erdélyi magyaroknak. ” Markó Béla hangsúlyozta: „mi nem is politikai áramlatot képviselünk, hanem egy nép vagyunk, Erdély magyar népe. ” Végezetül Markó maga egy táblát emelt a magasba, amelyben ez a szó állt: Erdély. „Erdély az RMDSZ helységnévtáblája, adjatok eszközöket Markó és Sógor kezébe, hogy e földet képviseljék” – tette hozzá. „Jelentem, csapatunk készen áll, hogy elfoglaljuk a nekünk járó brüsszeli parlamenti székeket. Jogokat akarunk, jogi honfoglalást hozni Brüsszelből. Biztos vagyok abban, hogy ott leszünk” – fejezte ki reményét Frunda György szenátor, EP-jelölt. /Lokodi Imre: „Erdély az RMDSZ helységnévtáblája” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./A 12 pont szövege: Kiáltvány. Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt romániai magyarok, Erdély közel ezer településének magyar közössége nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. A Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként kell elismerni. 2. Minden kisebbségi közösségnek biztosítani kell a kulturális autonómiát. 3. Át kell szervezni a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat, és közigazgatási önállóságot kell adni ezeknek. 4. Románián belül biztosítani kell az önrendelkezést minden nemzeti közösségnek, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 5. Helyi vagy regionális szinten hivatalos nyelvként kell elismerni a kisebbségek anyanyelvét. 6. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell az anyanyelvű oktatást. Vissza kell állítani az önálló állami magyar egyetemet. 7. Lehetővé kell tenni a csángók anyanyelvű oktatását és templomaikban az anyanyelvű misét. 8. Meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét, és ennek érdekében együtt akarunk munkálkodni az erdélyi románokkal, a többségi románság minden demokratikus érzelmű képviselőjével. 9. Együttműködést ajánlunk minden romániai kisebbségnek céljaink közös képviseletére. 10. Küldötteink Brüsszelben a romániai reformokért, a kisebbségi jogokért, a megfelelő európai autonómiamodellek itthoni alkalmazásáért, a magyar nemzet határok nélküli együttlétéért fognak küzdeni. 11. Felemeljük szavunkat a Szlovákiában, Szerbiában vagy más országokban tapasztalt magyarellenes és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 12. Jövőnkért folytatott küzdelmünkben minden magyarra szükségünk van. Felelősek vagyunk egymásért, és visszautasítunk minden megosztó kísérletet, mert amit célul tűztünk ki, csakis egységben valósíthatjuk meg! Itt, Marosvásárhelyen, ahol 1990 márciusának véres eseményei intő jelként élnek ma is bennünk, de ugyanakkor a magyarság összefogása azokban a napokban felemelő példát is jelent mindannyiunk számára, vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk ezután is minden hazai és nemzetközi fórumon. A szórványnak szüksége van a székelységre, a székelyeknek szükségük van a szórványban élőkre. Minden magyarnak szüksége van minden magyarra, mert csak együtt vagyunk erősek. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2007. november 18./Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2007. november 23.
Miközben a szerb védelmi miniszter arról beszél, hogy a Koszovó státusáról zajló tárgyalások során albán zavargások robbanhatnak ki, egyre-másra hívják be a vajdasági magyar veteránokat, azért, hogy átvegyék „háborús beosztásukat”. Pásztor Tibor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kisebbségnek semmilyen háborúban nem kellene részt vennie. A VMSZ elnöke rendkívül aggasztónak tartja a helyzetet. /Vajdasági behívók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2007. november 29.
Jövőre közel egymilliárd forinttal jut több a határon túli támogatásokra, mint az idén – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Ugyanakkor a Sapientia Tudományegyetem csak akkor kap elég pénzt, ha sikerül legalább három szakot akkreditálnia. Az újságíró közbevetésével, hogy az új támogatáspolitikával mindenki elégedetlen, Gémesi nem ért egyet. Szerinte az információ, az együttgondolkodás, az együttműködés hiánya az, ami azt a képzetet keltheti, hogy nem megfelelőek a pályázatok. A szakmai szempontokat kell figyelembe venni. A határon túli delegátusoknak kell felmérni a szükségleteket. Nem a budapesti kormány dönti el, mi a fontos, hanem az adott közösség, hangsúlyozta Gémesi. A magyarországi helyzet ellenére többletforrások szerepelnek 2008-ra 2007-hez képest. A nagy nemzeti programok területén jó kétszázmilliós többlet van. Kárpátalja és a Vajdaság vonatkozásában érvényesül egy teljesen új támogatás: a kapcsolattartási támogatás, ez meghaladja a hétszázmillió forintot, valamint a magyarországi kutatóintézeti támogatásban is lesz növekedés. Összességében egymilliárdnyi többlet áll rendelkezésre a teljes soron a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2007-es támogatásra a Szülőföld Alap-pénzekkel együtt 7,5-6 milliárd volt, ez 2008-ra nyolc és valamennyire ment föl, ebben nincsenek benne a minisztériumok. A tárcákkal együtt összejön mintegy tízmilliárd. Gémesi szerint le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy nagyon rövid idő alatt minőségi felsőoktatási intézményt lehet csinálni a semmiből. A legfontosabb cél megszerezni az akkreditációt a Sapientia Tudományegyetemen. A magyarországi támogatások, melyek most 98 százalékban fedezik az egyetem működését, össze lesznek kötve azzal, hogy hogyan teljesülnek az akkreditációs feltételek. Az akkreditáció utáni helyzetre készülve fel kell mérni a normatív finanszírozást, főleg a már diplomát kibocsátó szakokon, hogy meg tudják mondani: a magyarországi költségvetés mennyi szociológust, filozófust, mérnököt és orvost fog finanszírozni. Tavalyig folyó áron 12 milliárd forintot fektetett be a magyar állam a Sapientia Tudományegyetembe az Orbán-kormánytól napjainkig. Meg kell nézni, hogy mire van valós munkaerő-piaci igény, és azokat a szakokat kell fejleszteni. Arra törekednek, hogy megkérjenek néhány Romániában is működő céget, hogy küldjön oda olyan embereket a Sapientia kuratóriumába, hogy akik a gazdaság, a munkaerőpiac oldaláról vizsgálnák a képzést. /Simon Judit: Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai szakállamtitkára − Többletforrások 2008-ra. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), nov. 29./
2007. november 30.
A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./
