A dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyergyóban immár három helyen /Gyergyóremetén, Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson/ működtet úgynevezett napközi otthont. Böjte Csaba testvér nem a siránkozást választotta, hanem az egyre több hátrányos helyzetbe jutott gyermekek segítését. Portik Hegyi Kelemen kanonok, gyergyószentmiklósi főesperes-plébános elmondta, hogy a gyergyószentmiklósi napközi a régi iskolában kapna helyet. /Bajna György: Óbégatás helyett munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2007. október 11.
Október 14-ig, vasárnapig Hargita és Bákó megyében tartózkodik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar önkéntes orvoscsoportja, tagjai ezúttal eldugott kis hegyi falvakban és településeken is gyógyítják a rászorulókat. Október 11-én Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, Csíkszentdomokoson, október 12-én pedig a Csíkszeredai Megyei Kórházban végeznek szűrővizsgálatokat. Az évente két alkalommal ide látogató orvoscsoport, kórházakban, iskolákban, óvodákban vizsgálja és gyógykezeli a gyermekeket, és gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel segíti a rászoruló intézeteket. /Demeter Kinga-Erika: Önkéntesek gyógyítanak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 11.
Kolozsvár kamarazene-életét új együttes színesíti: ebben az évben alakult meg a Chanterelle régizene-együttes /Barta Miklós és Haáz Bence (oboa), Fülöp Mária (csembaló) és Csata István (viola da gamba)/. /Nagy-Hintós Diana: Visszavárunk, Chanterelle! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 11.
A valamiféle keleti igazságos Mátyásként alattvalói életébe bekukkantó bagdadi kalifa elhatározza, megleckézteti az ifjú Abu Hasszánt. Ez dióhéjban a témája annak a gyermekelőadásnak, amelyet a gyergyószentmiklósi Figura Színház mutatott be október 10-én Bukarestben, a nemzetközi gyermekszínház-fesztiválon. A magyar nyelvű előadásokra kiéhezett bukaresti magyar gyermeksereg vastapssal díjazta a gyergyói színészek játékát. /S. M. L. : Figura-kalifa Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2007. október 11.
Tizedik „születésnapját” ünnepli Kolozsváron a Tranzit Ház, október 11-től 13-ig különleges programokkal várják az érdeklődőket. A Tranzit Ház egy volt zsinagógában működik. 1997-ben egy művészekből, antropológusokból álló csapat kezdeményezte azt a független, civil projektet, amelynek kettős célja és jelentősége volt: építészeti és kulturális, illetve társadalmi. Tíz éve folynak a javítások a zsidó hitközség tulajdonában lévő épületen. Magyari Vincze Enikő antropológus, igazgatótanácsi tag elmondta: a Tranzit Házban teret kap a tánc, koncertek, színielőadások, konferenciák, kiállítások, filmfesztiválok, szabadidős programok. A Tranzit Ház Gheorghe Funar polgármestersége alatt is egyike volt azon kevés helyeknek, ahol románok, magyarok és mások konfliktusok nélkül együtt lehettek. Október 11-én a 10 éves a Tranzit Ház (1997–2007) program keretében a Tranzit Ház táncarchívumát feldolgozó DVD-t mutatják be, majd a Zurboló Együttes fellépése, illetve videó-vetítés következik, koncert és táncház zárja az estet. Október 13-án állófogadás lesz, majd a Tranzit tevékenységét bemutató műhelyképek megtekintése után videó-koncert következik. /F. I. : Multikulturális, többnyelvű tér: Tranzit Ház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 11.
A Bernády-gyűjteményt október 20-tól a szentendrei MűvészetMalomban tekintheti meg a nagyközönség. A Szépművészeti Múzeum anyagaként egykor ideiglenesen marosvásárhelyi letétbe került alkotások több mint 90 év elteltével láthatók ismét Magyarországon. A gyűjtemény része Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly és Fényes Adolf több festménye is. A Bernády-gyűjteményként ismert 44, nagy értékű alkotás 1913-ban a Szépművészeti Múzeumból szekereken utazott Marosvásárhelyre, egy ottani kiállításra, Bernády György polgármester kérésére. Nem sokkal később kitört a világháború, majd a trianoni békeszerződés következtében a képek a román állam tulajdonában kerültek. A felbecsülhetetlen értékű alkotások mostanáig, évtizedeken át a marosvásárhelyi múzeum raktáraiban porosodtak. Most a festmények négy hónapon át lesznek láthatók Szentendrén. /A Bernády-gyűjtemény Szentendrén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2007. október 11.
A sorok között: az 1956-os események romániai visszhangja címmel nyílt kiállítás Temesváron. A megnyitón részt vett Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke és Varga Andrea Bukarestben élő magyarországi történész, a kiállítás összeállítója, valamint Theodor Stanca és Caius Mutiu, az 1956-os temesvári diáklázadás súlyos börtönévekre ítélt vezetői. „A kiállítást mindazoknak a névtelen romániai hősöknek ajánlom, akik életüket és szabadságukat áldozták fel eszméikért” – mondta a megnyitón Varga Andrea, aki szerint megengedhetetlen, hogy egy uniós országban 17 évvel a rendszerváltás után még mindig nem rehabilitálták a román ellenállás hőseit, köztük az 1956-os elítélteket. A vándorkiállítást – mely Aradon, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben, Iasi-ban és Bukarestben is látható lesz – először Temesváron mutatják be. /Pataki Zoltán: Névtelen hősök ‘56-ja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ A korabeli jegyzőkönyvekről, házkutatási parancsokról, bírósági végzésekről, újságcikkekről stb. készült másolatokból készült tárlat cellaszerűen felállított pannókon böngészhető (a Szoboszlay-pernek egy egész “zárka” jutott). A tárlat anyagát összeállító Varga Andrea budapesti származású, Bukarestben élő történész Nagy Imre snagovi fogva tartásáról két filmet is készített régebben. Csendes László, a Szecuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke közölte, a tíz temesvári kivégzett áldozatnak nincs sírhelye, emlékműve. Csendes elutasította azt, hogy a rehabilitáció szót használja. “Kérdezzék csak meg az ‘56-osokat: hallani sem akarják ezt a kifejezést, hiszen ők nem tettek semmi rosszat, törvénybe ütközőt. Ráadásul rossz emlékeket is ébreszt ez bennük, hiszen akkoriban is megmondták egyeseknek, hogy álljanak be a sorba, rehabilitálják őket. De nem tették, kiálltak igazuk mellett” – fogalmazott. /Pataky Lehel Zsolt: Figyelemfelkeltő vándorkiállítás az ‘56-os romániai eseményekről. = Nyugati Jelen (Arad).
2007. október 11.
Kézdivásárhelyen a Vigadó emeleti termében megnyílt a Kézdisárfalván élő és alkotó Szabó Ottó első itthoni kiállítása, melyen tizenhárom faragott munka, valamint huszonöt olajfestmény látható. Évek óta nem voltak ilyen sokan tárlatmegnyitón. Az ötvennégy éves Szabó Ottó az 1989-es rendszerváltás után Magyarországra, Százhalombattára telepedett át, de a honvágy hazahozta. Nemrég végleg hazatért szülőföldjére. Az utóbbi években készített festményein, faragásain a magyar történelem vagy jeles alakjai (aradi vértanúk, Gábor Áron, Attila, Bálványosvár legendája stb.) is megjelennek. /(Iochom): Szabó Ottó a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./
2007. október 11.
Gyárfás István és felesége, Fazakas Jutka Oltszemen él. Felesége nagyapjának, néhai Fazakas Béla tanítónak a hagyatékából származó könyveket mutatta meg az újságírónak. A szépirodalom mellett a kézikönyvek értékesek, Észak-Erdély visszacsatolása után szemmel láthatóan gyarapodott a könyvállomány. Ezeknek a könyveknek a megőrzése kockázattal járt. Sokan a házkutatástól való félelmükben elégették az ilyen könyveket. Gyárfásék felkínálták a Bod Péter Megyei Könyvtárnak, a Székely Nemzeti Múzeumnak az értékes gyűjteményt, de egyik intézménynek sincs pénze régi könyvek vásárlására. /Sylvester Lajos: Fazakas tanító úr könyvhagyatéka (A túlélés esztendei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./
2007. október 11.
Az ország legnagyobb könyvesboltját nyitja október 12-én a Libri Kolozsváron. A Polus Center bevásárlóközpont területéből 630 négyzetméternyi felületet kizárólag könyvek értékesítésére tartanak fenn. Az indulás pillanatában a könyvkészlet 7000 címe közül ezer magyar, ezer pedig angol nyelvű kötet lesz. /Burus János Botond: Könyvek félezer négyzetméteren. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 11.
Gyergyószentmiklóson az utóbbi években a nemzeti múlt fő eseményeiről való megemlékezéseken csak bizonyos személyek kaphattak szót. Garda Dezső elmondta, hogy képviselővé választása után legtöbbször a helyi és a területi RMDSZ szervezetek részéről vagy megtiltották neki az ünnep méltatását, vagy pedig olyan helyzetekbe kényszerítették, amikor beszéde értéke a minimálisra volt csökkentve. furcsának tűnt az idei október 6-i megemlékezés is. Garda bejelentette igényét, hogy a megemlékezésen rövid beszéddel ő is érzékeltethessem a korabeli eseményeket. A válasz határozott NEM volt, és jelezték, hogy csak az egyházak képviselői kapnak szót. Végül azonban Rokaly József ny. történelemtanár mondott beszédet. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Diszkrimináció gyergyói módra. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 11. – 41. sz. /
2007. október 11.
A Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara ebben a hónapban két külföldi fellépésen is részt vesz. Az első fellépés október 11 és 13. között a Gömöri Kulturális Napokon lesz, amit a Csemadok Járási Elnöksége szervez Felvidéken, Szlovákiában. Október 27-én pedig Siófokon a Balatoni Vándordíjas Férfikari Dalosversenyen vesznek részt. /Rancz Enikő: Két külföldi fellépése lesz a férfikórusnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 11. – 41. sz. /
2007. október 11.
Október 2-án az ország minden részéről érkeztek meghívottak Nagyenyedre, a könyvbemutatóra, melyen többen megjelentek a huszonhárom tagú szerzői gárdából. Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ c. csaknem ezer oldalas könyv szerzői a mai Románia 22 városának 43 egykori intézményét ismertették, rengeteg dokumentumot idézve nem kevés fényképanyaggal. A könyv az 1777–2000 közötti időszakot öleli fel. Több szerző bírálta a Mentor Kiadót. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a karton borítón megcsonkított cím jelent meg a, kihagyva a “magyar” szót: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. Szabó K. Attila, a kötet összeállítója elmondta, mi az oka annak, hogy beragasztott a belső címlap, miért vannak beragasztott lapok helyenként, miért kellett újranyomni Matekovits Mihály és Szabó Kálmán Attila aradi anyagát. Azt is elmondta, hogy olyan dolgokat javítottak át – évszámokat is beleértve –, amelyhez nem volt joga senkinek. Tárgyi tévedések kerültek az anyagba, kihagytak egyes részeket. /Makay Botond: Országos könyvbemutató, egyetemi tanévnyitó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2007. október 12.
Lemondott tisztségéről Decebal Traian Remes mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Calin Popescu Tariceanu kormányfő kérésére. Remest azzal vádolják: 15 ezer eurót fogadott el egy üzletembertől, cserében megígérve, hogy az elbírálásnál közbenjár az illető érdekében. Remes lemondásának hírére, mind a Demokrata Párt (PD), mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy nyilatkoztak: nem csak a mezőgazdasági miniszternek, hanem az egész kormánynak mennie kellene. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint megfelelő megoldás volt Remesnek a miniszterelnök által kikényszerített lemondása. Hozzátette: ezzel az ország újabb lehetőséget kap arra, hogy elvégezze az Európai Unióval szembeni kötelezettségeit. /Lemondott Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 12.
Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 12.
Legkésőbb novemberben benyújtják a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, jelentette be Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke. Most készítik a Magyar Polgári Párt működési szabályzat-tervezetét. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ alternatívájaként kíván tevékenykedni, legfontosabb célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának kivívása. /Gyergyai Csaba: Konkurencia az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ 26 176 aláírást gyűjtött össze pártbejegyzése érdekében az ország 18 megyéjéből, illetve Bukarestből a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Hangsúlyozta: nem támogatói aláírásokról, hanem tagságról van szó, a vonatkozó törvény értelmében tehát az aláírók egyben alapító tagjai is a jövőbeli pártnak. /Szász Emese: Bejegyzésre kész az MPSZ pártja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2007. október 12.
Túlkapásnak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, hogy a Kovászna megyei rendőrség a műszaki engedély kiadása előtt meg akarja vizsgálni a Székelyföld határát jelző tábla tartalmát is. „Fenyegető hangú nyilatkozatával Laurentiu Todoran rendőrparancsnok túllépte a hatáskörét” – jelentette ki Benedek Barna, a sepsiszéki MPSZ megbízott alelnöke. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 12.
Csendes László hegedűművész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke vele készült beszélgetésben elmondta, naponta kézbe venni a hegedűt, mert a főiskolán az órákon meg kell mutatni a diákoknak egyes fogásokat. Ráadásul december 4-én lesz koncertje az Aperto triónak. Ebben felesége, Dolores Chelariu zongorán, orgonán és csemballón, Dan Abramovici klarinéton és szaxofonon játszik, ő pedig hegedűn és brácsán. A sok százezer besúgóból csak néhány tucatnyi mondta ki őszintén, elismeri, hibázott. Csendes László szerint az igazságot megtudni, kimondani, sohasem késő. Amióta ő a CNSAS elnöke, 138 szekustiszt adatait hozták nyilvánosságra. Fontosnak tartja, hogy biztosítsák a védekezéshez való jogot. A kilencvenes évek elején Csehországban csak azt nézték meg, hogy XY szerepel a listán. Ez embertelen eljárás volt, és a közvélemény sem nézte jó szemmel. Csendes László hívő ember, a bukaresti evangélikus gyülekezet gondnoka, tagja az evangélikus egyház zsinatának. Csendes László /sz. Szatmárnémeti, 1964. ápr. 25./ hegedűművész, 1991-ben végzett a Bukaresti Zeneakadémián, 2003-ban itt védte meg a doktori disszertációját is muzikológiából. 1994 óta a Bukaresti Zeneakadémia hegedű- és kamarazene-tanára. 2007 júliusától a CNSAS elnöke. /Gazda Árpád: Concerto hegedűre és archívumra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 12.
Óvakodni kell az ítélettől a besúgást, az együttműködést illetően. A Xantus Gábor-esetnek azonban érdekes vetülete a beismerés időpontja. Könczei Csilla blogjában, nyilvános naplójában már régóta jelennek meg a szeku irattárából származó anyagok, amelyek azt bizonyítják, hogy valaki a közszolgálati televízió csapatából, rendszeresen írogatta a jelentéseket. Xantus, állítása szerint nem azonos a blogon olvasható jelentések szerzőjével, a Bíró Ferenc fedőnevű ügynökkel, és nincs fogalma annak kilétéről. Xantus személyére egyre több gyanú irányult, az elmúlt napokban a neves operatőr-rendező szóbeszéd tárgya lett. Ilyen körülmények között kicsit megkésett a beismerés. Felmerül így a kérdés: akkor is beismerte volna Xantus a tettét, ha Könczei Csilla nem kezd nyomozni? Xantus Gáborra ezután is, megkésett beismerését követően is fel lehet nézni, az ezután leleplezett /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jobb későn, mint soha. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ Több mint egy év alatt szinte semmit sem haladt előre a romániai újságírók múltjának 2006 nyarán kezdeményezett átvilágítása, amelyet az Új Magyar Szó is szorgalmazott. /CS. P. T., S. M. L: Hallgatnak a „tiszta hangok”. Bottoni máris megkérdőjelezi Xantus állításait. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 12.
Szeptember utolsó napjaiban nevezték ki Horváth István kolozsvári szociológust a Kisebbségkutatási Intézet igazgatójává. Horváth István és Hetea Roxana aligazgató mandátuma öt évre szól. A tisztségeket versenyvizsga nyomán nyerték el. Horváth István elmondta, a legfontosabb tervek között szerepel a kisebbségi kataszter elkészítése, amely leltározza a kisebbségek fontosabb intézményeit és rendezvényeit. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia által elindított hasonló program mintájára készítenék el mind a tizenkilenc romániai kisebbség számára. A szociológus megjegyezte: sokkal kisebb mozgásterük lesz, mint például a Teleki László Kisebbségkutató Központnak, mivel a romániai intézmény a kormány alárendeltségébe tartozik, míg a magyar intézet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működik. Legfeljebb 35 alkalmazottal működhet Kolozsváron az intézet, amelynek legkevesebb 25 kutatót kell foglalkoztatnia. – Néhány olyan intézményes funkciót akarnak vállalni, amelyek megszokottak ilyen intézetben. Például a publikációk folyamatos leltározása egy dokumentációs központ létrehozása érdekében. Ennek az lenne a feladata, hogy rögzítse mindazt, amit a kisebbségekről Romániában publikálnak. A kisebbségi politizálással kapcsolatos anyagokat is gyűjteni fogják. Egy másik projekt keretében etnodemográfiai statisztikát készítenek majd. Romániában ugyanis 1992-ről regisztrálják a gyerekeknek, a házastársaknak és az elhalálozottaknak a nemzetiségi hovatartozását. Romániában ezt nem igazán dolgozták fel. A romániai magyar kisebbség kutatása intézményes szempontból eddig alapvetően magyarországi kezdeményezésként működött. A Magyar Tudományos Akadémia magyar kisebbségek kulturális intézményeinek feltérképezését kezdeményező programjához is szeretnének csatlakozni. /Borbély Tamás: Kisebbségkutatás román állami támogatással. Horváth István igazgató terveiről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ A román kormány mellett eddig nem működött olyan kutatóintézet, amely segítette volna a helyes kisebbségpolitika kidolgozását. A Kisebbségkutató Intézet beindításáról már 2000-ben döntöttek, azonban a kormány csak idén júliusban hagyta jóvá az intézmény szervezését és működését szabályozó határozatot. Horváth István igazgató elmondta: jövő héten kiírja a versenyvizsgát 25 kutató és nyolcfős adminisztrációs személyzet számára. A legjobb kutatónak járó havi bruttó fizetés a 2200-2300 lejt is elérheti. 2008-tól az intézetnek évente 4,5 milliárd lejt juttat a kormány, amit további uniós pályázati pénzekkel akarnak kipótolni. Az intézet rendezvényeket is szervez, szakkönyvkiadással is foglalkozik. /Oborocea Mónika: Kutató kerestetik. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 12.
Idén tavasz óta tudott a Zuschlag-ügyről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a Magyar Narancs című hetilap október 11-i számában megjelent interjújában azt is elismerte, hogy sok Zuschlag-ügy lehet még az országban. Szavai szerint „annyi, amennyi rossz kompromisszum van az önkormányzatokban, és mindenhol, ahol a közszféra jelen van”. Gyurcsány kijelentette, hogy sem neki, sem környezetének nem volt tudomása arról, hogy Zuschlag János „talicskával tolja ki az aprópénzt” a vezetése alatt álló minisztériumból, és ha beigazolódik, hogy ez igaz volt, akkor őt becsapták. /Gyurcsány tudott a Zuschlag-ügyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 12.
Gabriel Andreescunak, a Román Helsinki Bizottság elnökének a BBTE-n belüli esélyegyenlőségről Brüsszelben tartott közmeghallgatáson elhangzott előadása. Nincs olyan, a nagy kormányközi struktúrák által elfogadott nemzetközi dokumentum – amelyhez Románia is csatlakozott volna –, amely előírná a kisebbségek anyanyelvén működő állami egyetemek létrehozását, fejtette ki. Léteznek másfelől ajánlások, amelyeket kormányközi szervezetek támogatnak. Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki). Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is, 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). Svájcban 1,3 millió francia anyanyelvű (18 százalék) és 500 ezer olasz anyanyelvű (7 százalék) lakos él. A kanadai Ontarióban, ahol az angol nyelvet beszélő népesség fölényes többséget alkot (mivel a mintegy 6,1 millió franciának a 80 százaléka Québecben él), létezik francia nyelvű egyetemi oktatás. A romániai magyarság Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége. Saját intézményekre és felsőoktatásra vonatkozó törekvéseiket kinyilvánították egy belső népszavazáson és az RMDSZ programján keresztül. Említésre méltó az erdélyi magyar felsőfokú oktatás gazdag történelmi hagyományainak megléte is. A Bolyai Egyetem visszaállításával szembehelyezték a multikulturalizmus elvét, ezzel pedig éppen a „multikulturalizmus” fogalmának értelmét hamisították meg. A magyar kisebbség kérését a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozására vonatkozóan „az oktatás etnikai szegregációjának”, „az oktatás föderalizációjának”, „oktatási enklavizációnak”, „etnikai alapú oktatás kiépítésének” minősítették, nem más, mint a magyar kisebbség bűnösként való megbélyegzése. A Bolyai Egyetem visszaállítása jogos kérés. Probléma az alacsonyabb tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránytalansága a magyar tantestületben; a különböző országos szintű akkreditáló testületekben/bizottságokban nem voltak olyan szakemberek, akik a magyar nyelvű tudományos teljesítményt, magyar nyelvű doktori dolgozatokat stb. helyesen értékelhették volna. Az adminisztráció kétnyelvűségét, belső dokumentumok román és magyar nyelvű kiadását, a kétnyelvű feliratozást nem sikerült elérni. A magyar oktatók kezdeményezték magyar tannyelvű tanszékek létrehozását, ezt elutasították. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyaránt támogatta a Bolyai Egyetem újjáalakítását és az önálló tanszékek létrehozását is. Bakk Miklós egyetemi tanár javasolta olyan új egyetemi charta kidolgozása, amelynek alapján a BBTE-nek két autonóm pillére lenne, mindkettő saját, autonóm tanszékekkel, a szenátusnak paritásos szerkezete lenne. A Bolyai Egyetemnek mint a magyar közösség hagyományos intézményének újjáalakítása a közösség központi gondolata. A BBTE jelenlegi struktúrája hátrányosan kezeli a magyar tagozatot, valamint a magyarul tanuló hallgatókat. /Gabriel Andreescu: BBTE: jog és méltányosság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 12.
Október 11-én tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szatmárnémeti szervezete. A tisztújítás során a tagság Veres Norbertet választotta meg a szervezet új elnökének. /Veres Norbert a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés új elnöke. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 12./
2007. október 12.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének IV. vándorgyűlése zajlik október 12-13-án Csíkszeredán, a Hargita Megyei Könyvtárban. Tóth Szabolcs Barnabás, a Kovászna Megyei Tanács Európa Információs Központjának vezető tanácsosa az európai uniós pályázatokról tart tájékoztatót, Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi könyvtár igazgatója a romániai magyar könyvtári szaksajtó történetét ismerteti, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója az Örökségünk című folyóiratot mutatja be, majd Németh Péter informatikus ismerteti a bibliográfiai kiadványszerkesztő szoftvert. A további előadások között Kovács Erzsébet és Máthé Izabella, a Hargita Megyei Könyvtár módszertani szakirányítói a megyénk községi könyvtárainak helyzetét mutatják be. Róth András Lajos, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a digitalizálás problémáiról beszél. Kolumbán Gábor egyetemi tanár (Sapientia–EMTE) előadása a kultúrának a globális korban játszott szerepével foglalkozik, Spielmann Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a XXI. század könyvtárosának léthelyzetéről értekezik. /Könyvtárosok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2007. október 12.
Magyar feliratokból Székelyudvarhelyen van a legtöbb, de sok felirat rossz helyesírással látható. Székelyföldön is gyakori a makaróni nyelv, a félelem az anyanyelven való megnyilatkozástól. Sok helyütt, ahol zömmel magyarok laknak, gyakori a csak román nyelvű felirat, kiírás, és az ott lakók ezt természetesnek veszik. /Kuti Márta: „Korlátolt áruk” – Nyelvi észleletek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 12.
Ha október, akkor könyvvásár. A Főtéren felhúzott sátrak alatt több román kiadó mellett három magyar is várja az olvasókat, könyvbarátokat. A Koinónia, a Korunk Komp-Press és a Kriterion asztalánál 20 százalékos árkedvezménnyel lehet vásárolni a már megszokott választékból. /(f): Kolozsvári őszi könyv- és művészeti vásár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2007. október 12.
Oklándon már a hetvenes évek közepén folytattak tárgyi néprajzi gyűjtést azzal a céllal, hogy a paraszti munka eszközeit megőrizzék az utókornak. A falunapok alkalmával felavatták a néprajzi kiállítást. Az elmúlt esztendőben a székelykeresztúri múzeumban restauráltatták a fémtárgyakat. Az egyik szobában a népi mesterségek eszközeit állították ki. A többségében a kenderfeldolgozás ma már nem használt szerszámai láthatók, illetve tároló- és mérőedények, evőeszközök, konyhai felszerelések. A községgel ismerkedőket szolgálja a frissen kinyomott színes szórólap, a tájházat pedig a lelkész házaspár mutatja be. /P. Buzogány Árpád: Oklánd – Héhelő, matolla és orsó a néprajzi kiállításon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./
2007. október 12.
Az évad első bemutatójára – Elektra, Euripidész nyomán – készül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az előadást, mely közös produkció az Udvarhely Néptáncműhellyel, Sorin Militaru rendezésében játsszák. A Tomcsa Sándor Színháznál ez az első olyan darab, amelyet a néptáncműhellyel közösen készítenek. Koreográfiára pedig a Budapesten élő Bodor Johannát kérték föl. Díszlet- és jelmeztervező, Csíki Csaba. /Barabás Blanka: Jövő csütörtökön bemutató lesz a színházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./
2007. október 12.
Október 12-én avatják fel Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Általános Iskola mellett az iskola névadójának szobrát. Móra Ferenc mellszobra a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter munkája, a szobrászművésznek ez lesz a hatodik köztéri alkotása. A bronzszobrot Zavaczki saját műhelyében öntötte ki, ez az első olyan munkája, aminek az öntését is ő végezte el. Az avatóünnepségen beszédet mond Nagy József iskolaigazgató, Szász Jenő polgármester és Asztalos Ferenc képviselő. /Katona Zoltán: Ma leplezik le Móra Ferenc szobrát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./
2007. október 12.
Aradon a Jelen Galériában Takács Mihály képzőművész aradi színes városképeit állították ki. A 2008-as falinaptár már a hetedik ebben a témakörben, amely a hónap végéig kikerül a nyomdából. /Takács Mihály városképei a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
