Csíkszeredában október 12-én nyílik a gyergyószárhegyi Siklódy Ferenc grafikusművész fotókiállítása. A nagyszülők és az unokák ellentmondásos világa mutatkozik meg a legtöbb fotón. /Antal Ildikó: Ellentétpárok sajátos egyvelege. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2007. október 12.
Fekete Vince, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese mutatta be Borcsa János új, hatodik könyvét. Az Őrzők és ébresztők címet viselő kötet a szerző 1974 és 2006 között lapokban megjelent, vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit, publicisztikai írásait, valamint kritikáit tartalmazza. /Iochom István: Bemutatták Borcsa János új könyvét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2007. október 12.
Schiff Júlia Németországban élő írót szoros szálak fűzik ehhez a vidékhez, a Temes megyei Dettán született, évtizedekig Temesváron élt, legújabb kötete, a Világtalan táj (az Alma Mater Alapítvány és Wieser Tibor Alap támogatásával jelent meg Aradon) elbeszéléseket tartalmaz. Valamennyi írás önéletrajzi ihletésű, s a látszólag mozaikkockákból összeálló történet végül is életregénnyé teljesedik. Az egyéni dráma – a megszenvedett, üldözésekkel, kirekesztéssel megroncsolt élet – kollektív drámává mélyül, sok olvasó szülei, nagyszülei sorsában, emlékezéseiben találkozott mindezzel. Az első fejezet a Baragán, a román Szibéria erőszakosan odatelepített “lakóinak” életét és a túlélésért való küzdelmét írja le. A hontalanok erőltetett menetében vonul a család, a tudós apa, a törékeny, úri életmódhoz szokott anya, a fiútestvér, és a legkisebbik, a még gyermeklány. Ez a novellalánc a szerző Bogáncsos táj c. regényében (Mentor Könyvkiadó, 2006) teljesedik ki. A szerző megérezte, hogy a sorstragédiát meg kell írnia, át kell adnia a jövendő nemzedéknek. /Pongrácz P. Mária: Kötéltánc a mélységek fölött. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
2007. október 13.
A kormány idén 180 millió euróval, 2008-ban pedig várhatóan 300 millió euróval finanszírozza az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait – közölte Tánczos Barna, közlekedési minisztériumi államtitkár. Az az autópályát építő amerikai Bechtel várhatóan 2009 végéig fejezi be a Bors–Berettyószéplak és Kolozsvár–Aranyosgyéres közötti első két szakaszt. /B. T. : Félmilliárd euró az észak-erdélyi autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette: a kormány által előkészített 2008-as költségvetést jóváhagyja a parlament, mivel azt más pártok is felvállalhatják. Borbély közölte, a kormány a jövő héttől megbeszéléseket tart minden parlamenti csoporttal. /Átmegy a költségvetés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2007. október 13.
A moldvai csángó falvakban a fakultatív magyarnyelv-oktatás bevezetésének akadályozására hívta fel a figyelmet Sógor Csaba szenátor legutóbbi politikai nyilatkozatában. A szenátus plénuma előtt elmondta, hogy Gajdáron 43 szülő kérte a magyar nyelv oktatását az iskolában, később azonban visszavonták vonatkozó kéréseiket. A szenátor szerint rendőri és tanári nyomásra vonták vissza a kéréseket. /Csángókról a parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2007. október 13.
Az SZDSZ álláspontja szerint káros és felelőtlen a Fidesz, illetve Orbán Viktor pártelnök megosztó politikája a romániai európai parlamenti (EP) választás előtt, ami azzal a beláthatatlan következménnyel járhat, hogy európai képviselet nélkül marad a romániai magyarság, jelentette ki Szent-Iványi István liberális EP-képviselő, az SZDSZ, a kisebbik koalíciós párt külügyi kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján, Budapesten. Szent-Iványi beszámolt arról, hogy Brüsszelben találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a párt listavezetőivel. Hozzátette: segítenek az RMDSZ-nek, hogy a párt elérje a bejutáshoz szükséges öt százalékot az EP-választáson. /Szent-Iványi: Káros és felelőtlen a Fidesz erdélyi politizálása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
2007. október 13.
A Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének vezetősége nem zárja ki a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) való együttműködés lehetőségét helyi szinten. A két alakulat vezetői október 12-én tárgyaltak erről. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2007. október 13.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kövér László fideszes politikussal Gyergyószentmiklósra érkezett, ahol közös sajtótájékoztatójukon mindketten élesen bírálták az RMDSZ vezetését. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa írta a kormánypárti Népszavában: „A Markóékkal való megegyezéstől mereven elzárkózó püspök – korábbi önmagával ellentmondásba keveredve, felejtve, hogy meg sem várva a nyári RMDSZ–EMNT tárgyalások kimenetelét, különböző hírügynökségeknek nyilatkozva éppen ő rúgta fel a korábban hangoztatott ‘megnemtámadási szerződést’ – továbbra is keresi az összefogás lehetőségét…”. /Lokodi Imre: Tőkés püspök továbbra is Fidesszel kampányol. = Népszava (Budapest), okt. 13./
2007. október 13.
Békéscsabán tartotta első ülését Arad és Békés, a két testvérmegye által létrehozott közös bizottság, miután az idén márciusban aláírt együttműködési szerződésben ezt vállalták a felek. A vegyes bizottság célja, hogy erősítsék a két megye közötti kapcsolatot. Aradi részről a vegyes bizottság társelnöke most Búza Gábor, a megyei tanács alelnöke. Sipos György tanácsos a kultúra-egészségügy albizottságban foglal helyet. A közös megbeszélésen eldöntötték, melyek lesznek azok a közös tervek, pályázatok, amelyeket Arad és Békés együttesen tesz le a november 5-i magyar–román közös kormányülés asztalára. Az egyik legfontosabb ilyen terv az Arad–Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. /(irházi): Ülésezett az Arad–Békés vegyes bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2007. október 13.
A 61 éves Héjja Dezső Kézdivásárhelyen, Bem utca 40. szám alatti otthonában ágyban és tolószékben éli napjait. 1997. november 13-án Oroszfaluban súlyos balesetet szenvedett. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. 2002-től 352 lejes nyugdíjából 112 lejt utalnak át havonta az Agache család számlájára. Eddig közel 3500 lejt vontak le tőle. A strasbourgi ítéletet vegyes érzelmekkel fogadta. A Külügyminisztériumtól a strasbourgi ítéletről csupán egy másfél oldalas román nyelvű átiratot kapott. Héjja Dezső véleménye szerint néhai Reiner Antalnak nagy szerepe volt abban, hogy ügyük a nemzetközi fórumok elé került. Frunda György ügyvéd-szenátornak szintén hálával tartozik. Várja, hogy írásban is megkapja a strasbourgi döntést. Azt szeretné elérni, hogy kis nyugdíjából tovább ne vonják le a 112 lejt. Akkor fog végleg megnyugodni, amikor a román igazságszolgáltatás is kimondja ártatlanságát. A pereskedés idegileg, a börtön pedig egészségileg készítette ki, hangsúlyozta. Héjját epeműtét után emelték ki az ágyból, és vitték a fogdába, melynek nyomán a friss műtét megbomlott, és gyomorsérve is keletkezett, lába pedig immár soha nem fog teljesen meggyógyulni. /Iochom István: Héjja Dezső és a strasbourgi ítélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./; Előzmény: A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. /Iochom István: Az Agache-ügyről kereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./
2007. október 13.
Öt háromszéki faluban működik olyan összevont, román tannyelvű I–IV. osztály, ahol ötnél kevesebb diák tanul a teljes tagozaton, és három faluban tíznél kisebb a létszám az V–VIII. osztályban. Erről a pozitív diszkriminációról állította hamisan Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, hogy Kovászna megyében kénytelenek magyarul tanulni a román gyermekek, mert számukra nem biztosított az anyanyelvű oktatás. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint, míg elemiben egyetlen magyar tannyelvű osztály működik a jogszabály szerinti létszám alatt, addig kilenc településen tartanak fenn létszám alatti román I–IV. osztályokat, amelyekben összesen ötvenen tanulnak. Gimnáziumi szinten egyetlen, kötelező létszám alatti magyar osztály sem működik, ezeket a tanfelügyelőség az elmúlt években felszámolta, a tanulókat a községközponti iskolákba irányította, de hatvanhárom román ajkú diáknak idén kilenc osztályt indítottak, csakhogy közel maradhassanak lakóhelyükhöz. A Voiculescu-féle hazugság, miszerint a Kovászna megyei román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak, mert nincs elegendő tanoda, ahol anyanyelvükön oktathatnák őket, szeptember 10-én a képviselőházban is elhangzott Popescu Ionica Constanta konzervatív párti képviselő interpellációjában. A szóban forgó álsérelemre Keresztély Irma főtanfelügyelő írásban küldte el cáfolatát az oktatási miniszternek, amelyben többek között arra is kitér, hogy nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül a helyi önkormányzatoknak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek a létszám alatti osztályok fenntartása annak érdekében, hogy a román ajkú diákok anyanyelvükön tanulhassanak. /Fekete Réka: Magányos kisdiákok tanulják a román ábécét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./
2007. október 13.
Október 12-13-án zajlik a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének csíkszeredai vándorgyűlése, neves erdélyi és magyarországi képviselők tartottak előadást. A vándorgyűlés két szekcióban párhuzamosan zajlott, így különböző előadások hangzottak el a városi, megyei és egyetemi könyvtárosok, valamint a községi könyvtárosok számára. Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vázolta, hogy a községi könyvtáraknak hajlékot kellene biztosítaniuk a különböző közművelődési eseményeknek, hogy az olvasókat ezáltal is odavonzzák. /Antal Ildikó: Könyvtárosok feladata és tennivalója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2007. október 13.
Újabb köztéri alkotással gazdagodott Székelyudvarhely. A Móra Ferenc Általános Iskola névadója előtt tisztelegve, október 12-én leleplezték Móra Ferenc mellszobrát, Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész munkáját. A szoborállítás gondolata a polgármesteri hivataltól származik, tavaly a szombatfalvi Tompa László Általános Iskola gazdagodott névadója szobrával. /(Szász Emese): Móra-szobrot avattak Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2007. október 13.
Dsida Jenő költő születésének százéves évfordulója alkalmából olvasómaratont szervezett az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete október 12-én Sepsiszentgyörgyön. Dsida műveiből olvasták fel kedvenc részleteiket az egymást követő önkéntes előadók, főleg ifjak. A felolvasások után a Mikes Kelemen Főgimnázium tizenegyedikes tanulói összeállítást mutattak be Dsida verseiből, melyben kiemelten szerepelt a Psalmus Hungaricus. /Szekeres Attila: Dsida közöttünk (Olvasómaraton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13
2007. október 13.
Október 14-én, vasárnap kezdődnek a szüreti napok Zilahon, és egész héten tartanak. Bemutatják a helyi Hepehupa művelődési folyóirat legfrissebb számait. Irodalmi kreativitás verseny lesz a zilahi középiskolák részére, Bajor Andorra emlékeznek születésének 80. évében, bemutatják Karácsonyi Károly világjáró könyvét az EMKE házban. Megnyílik Adorján Ilona képzőművész diákkori munkáinak kiállítása, lesz egyházművészeti kiállítás, továbbá megtartják a IV. Szilágyság-kutatás – „Egyház a Szilágyságban” – tudományos ülésszakot. /Zilah. Szüreti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
Október 12–14-e között ünneplik a kolozsvári református oktatás megalakulásának 450. évfordulóját. Székely Árpád 18. éve igazgatója a Református Kollégiumnak. Annak idején Csiha Kálmán püspök úgy képzelte el, hogy a több mint négy évtizedes betiltás után rövidesen újra indítják a felekezeti iskolákat: a kollégiumokat és az általános iskolákat. Azonban a minisztériumi illetékesek, a román oktatási szakemberek nem értették meg, hogy mit is akarnak a magyar történelmi egyházak. Ezért született meg az a köztes megoldás, hogy az ortodox szeminárium mintájára engedélyezték a református egyház részére szükséges személyzet képzését, de csakis közép- és főiskolai szinten. Az egyházi javak visszaszolgáltatása még tizenhét évvel a rendszerváltás után sem oldódott meg, állami támogatásra van szükség. Romániában 1990 után az első református kollégium Kolozsváron indult újra. 1992-ben, amikor az első évfolyam érettségizett, az igazgató 43-szor volt Bukarestben az érettségin való részvétel engedélyeztetése végett. 1990 elején a Tanügyminisztérium írásos határozatban döntött a kollégium újraindításáról, amelyet aztán szeptember első felében visszavont. A Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában csökkent a gyereklétszám, ezért akkor ott kaptak négy osztálytermet. A nyolc osztály felváltva járt iskolába. Csiha püspök feleségének, Emese asszonynak köszönhetően több hónapon át 14 kollégista kapott szállást a püspökségen. Szerencsére a befogadó iskolával való kapcsolat jónak volt mondható az ott töltött 12 év alatt. Eddig mindössze az ó-kollégium épületének 2002-es visszaszolgáltatása valósult meg. Azt a tanévet a templom előtti néma tüntetéssel kezdték. Pap Géza püspökkel az élen megálltak a kollégium előtt, és imádkoztak. Szinte a csodával volt határos a 2002. december 20-i beköltözésük a kollégiumba. A kolozsvári iskolának testvériskolai kapcsolata van a többi nyolc erdélyi református kollégiummal. A Református Pedagógiai Intézet szervezésében kerül sor a kollégiumi igazgatók és tanárok gyűlésére, diákkonferenciák, versenyek lebonyolítására. Jó a kapcsolat a római-katolikus és az unitárius iskolával is. /Nagy-Hintós Diana: „Bízom abban, hogy Isten továbbra is gondot visel ránk... ” Beszélgetés Székely Árpáddal, a Református Kollégium igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
A Gyulafehérvári Főegyházmegyében ebben az évben is megszervezik a papi továbbképzőt Alvincen, a Pongrácz Szent Istvánról nevezett Tanulmányi Házban. Kialakult gyakorlat, hogy a felszentelés után még öt éven át minden évben továbbképzőn vesznek részt az ifjú lelkipásztorok. Csak a továbbképző eredményes befejezése után lehet jelentkezni plébánosi vizsgára. A továbbképzőre kötelezett személyeken kívül bárki részt vehet a papok közül. /Zsebe Márta: Papi továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
A kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Akadémiát 2003-ban végző Szabó Attila a kutakodó, kereső művészek közé sorolandó. Érettségit követően szinte azonnal bekapcsolódott szülővárosa, Zilah képzőművészeti életébe. Édesapja Szabó Vilmos képzőművész, az IPP Art alkotói tábor megálmodója és fő szervezője. Szabó Attila grafikáit Kolozsváron a Korunk Galériában állították ki. /Heim András: A kísérletező ember. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában nyitották meg október 12-én az idei sólyomkővári alkotótábor résztvevőinek munkáiból álló tárlatot. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a tábor történetét, a résztvevő művészek közül Starmüller Katalin, Starmüller Géza és Székely Géza volt jelen a megnyitón. Augusztusban Sólyomkőváron már a 11. Ipp Art táborra került sor, ezúttal mintegy tizenöt résztvevő művésszel. A tábor ötlete 1997-ben született meg, egy ippi házaspár kezdeményezésére. Hagyományszerűen Ippen van a táborzáró kiállítás. /-f-: Ipp Art 2007. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./
2007. október 13.
A 85 éves Jánosházy György költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, színházi rendező sokrétű tevékenységét a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével ismerte el Sólyom László köztársasági elnök. A kitüntetést Szabó Béla főkonzul adta át Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Csegzi Sándor alpolgármester üdvözölte a megjelenteket, majd Gálfalvi György értékelte Jánosházy György munkásságát. Huszonkét évig dolgoztak együtt a Látó folyóirat szerkesztőségben, emlékezett Gálfalvi György. Az irodalomban olykor névsorolvasásokat tartanak, Jánosházy György általában nem szerepelt ezekben. De nem is törekedett erre soha. Jánosházy nem csak költő. Kritikai véleménye fontos volt a színháziak, a szerkesztők és a folyóiratok számára egyaránt. Egyike volt azoknak a romániai magyar képzőművészeti kritikusoknak, akik valóban értettek hozzá. /Nagy Botond: Mert „a nem-listák is ugyanolyan fontosak…” Kitüntették Jánosházy Györgyöt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
2007. október 13.
Napvilágot látott a Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet folyóirat 26. száma. Ebben interjú olvasható Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművésszel, a Barabás Miklós Céh elnökével. Lőrincz Ildikó a Minimum Party alkotótáborok célkitűzéséről fejtette ki nézetét. Közli a lap Bölöni Domokos és Németh Júlia Murádin Jenő Olasz földön című könyvével kapcsolatos gondolatait. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
A temesvári Római Katolikus Püspökség havonta három nyelven megjelenő folyóirata a Vita Catholica Banatus. Októberi számában kiemelkedő helyet szentelt a Nagyszebenben megtartott 3. Ökumenikus Európai Találkozónak. A folyóirat vezércikkében az új tanévnyitáshoz fűződő gondolatait osztotta meg Pál József Csaba főesperes, a kiadvány főszerkesztője, és hangsúlyozza: “A társadalom három alappillére a család, a hit és az iskola. Ha közülük egyik hiányzik, a társadalom meginog. ” A magyar nyelvű oldalakon beszélgetés olvasható Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkésszel, továbbá tudósítás a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitójáról és a Millenniumi templomban /Temesvár/ szervezett orgonafesztivál eseményeiről. /S. E. : Vita Catholica Banatus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
Kováts József író, a fametsző Buday György, Kolozsvári Grandpierre Emil és Wass Albert osztálytársak voltak a kolozsvári Református Kollégiumban. Ebben a kollégiumban az energiák, az elmének és a léleknek és a jellemnek az erőfeszítései összeadódva, összefonódva a magyar identitás egyik pillérévé váltak Erdély történelmében. Amikor jó idők jártak, ez az intézmény képes volt elraktározni, felhalmozni, az értékeket. Amikor rossz idők jöttek, képes volt a tartalékokból okosan gazdálkodni. Mindezt bemutatta Kolozsvári József: A Világítótorony – A Kolozsvári Református Kollégium és Leánygimnázium története. (Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2007) című könyvében. /A Református Kollégium félezredik éve fele tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 13.
A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének székhelyén október 12-én mutatták be Eszteró István és Serban Foarta közös román–magyar nyelvű verseskötetét, az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent Concertinót. A két temesvári szerző (a nyugalmazott magyar irodalomtanár, illetve a költő, esszéíró, műfordító) méltatásán kívül külön köszöntötték az idén 65 éves Foartát, illetve – épp 50. születésnapján – feleségét, Gábos Ildikót, aki fordítóként gondozta a Concertino szövegeit. A Foarta–Gábos művészházaspár fordította le Böszörményi Zoltán (a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője) A szerelem illata című szonett-koszorúját, amely a temesvári Brumar Kiadónál jelent meg O suma de sonete címmel. Gábos Ildikó ezenkívül más magyar és német szerzők műveit is fordította románra. /P. L. Zs. : Születésnapi könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2007. október 13.
Borcsa János őrzésre és ébresztésre vállalkozott, ezt mutatja most megjelent könyvében /Őrzők és ébresztők. Ambrózia Könyvkiadó, Kézdivásárhely, 2007/ közölt, 1974-ben napvilágot látott legelső írásától kezdve. Megőrizni mindazt, ami érték a múltból, és felébreszteni az újabb nemzedékekben, az utánunk jövőkben a kíváncsiságot a múlt és jelen emberei, eseményei iránt. Borcsa János nemcsak a legnagyobbakra koncentrál, hanem kistérsége értékei, jeles emberei népszerűsítésére (is) vállalkozik. /Fekete Vince: Múzsák széljárta tájon. Borcsa János új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./
2007. október 13.
Október 11-én a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban író-olvasó találkozót rendezett, bemutatták Fazakas István: Erdély nagy pedagógusai. Neveléstörténeti antológia és Dézsi Zoltán: A tehetség nyomában. Pszichopedagógia című munkákat. Fazakas István kötetében olyan pedagógus személyiségeket sorakoztat fel, akik erdélyi emberekként itthon szolgálták hivatásukat, és ma is használható módon vázolták fel nevelési credójukat. Dézsi Zoltán egy tizenhét éves kutatói program eredményeit vetette papírra, amelynek során csapatmunkában azt keresték, miként kell az iskolában a tehetséget felfedezni, helyes mederbe terelni, a fejlődő személyiséget megerősíteni. /Ö. I. B. : Nevelési reformra várakozva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. október 14.
Szentjobbon a Szent István Szociális Központ 2002-ben kezdte el működését: az elhagyatott, szegény sorsú gyerekek felkarolását, s most újabb fejlesztési szakaszba lépett. 2007. október 2-án ünnepélyes keretek között megkezdték a mezőgazdasági géppark építését. Az ünnepségre Ausztriából eljött a szociális központ fővédnöke, Georg Wilfinger melki apát, akinek a kezdeményezésére jött létre az Auro-Danubia Egyesület, amely felvállalta a szentjobbi központban nevelkedő gyerekek támogatását. Jelen volt dr. Földes Béla, a szentjobbi Szent István Szociális Központ Alapítvány alelnöke és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármester asszonya is. /Szerafina nővér: A szentjobbi Szent István Szociális Központ ünnepsége. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 14./
2007. október 15.
Három, a chisinau-i városnapokra meghívott romániai delegációt fordítottak vissza a moldovai hatóságok a román–moldáv határról, annak ellenére, hogy az érvényben lévő törvények értelmében az uniós állampolgároknak nincs szükségük vízumra a Moldova Köztársaságba való belépéshez. Sőt, Bukarest és Chisinau kétoldalú megállapodást is kötött, hogy előbbi – EU-s tagállamként – csak útlevelet kér a moldovai állampolgároktól, ha azok Romániába akarnak lépni. Traian Basescu államfő „elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Moldova távolodik az európai értékektől. /M. L. : Csak a Prutig mehettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
