Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 580 találat lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 571-580
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. március 19.

Dan Nica közigazgatási és belügyminiszter a közszolgálatok decentralizálása érdekében alakult tárcaközi bizottság ülése után bejelentette, két héten belül a helyi hatóságok felügyelete alá kerülnek a kórházak. /Önkormányzati kézbe kerülnek a kórházak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

2009. március 19.

A Kolozs Megyei Tanács együttműködési megállapodást köt a bonchidai Bánffy-kastélykomplexumot adminisztráló Transylvania Trust Alapítvánnyal. A négy évre szóló megállapodás értelmében olyan fejlesztési stratégiát kell támogatni, amely hozzájárul a helyi kulturális értékek megőrzéséhez és kihasználásához, növeli a megye turisztikai vonzerejét. Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető elnöke reméli, sikerül tartalommal kitölteni a keretegyezményt. /Ördög I. Béla: Új lehetőségek a bonchidai Bánffy-kastély restaurálására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 19.

Kolozsváron 1996 tavaszán a Biasini szálló falára hazug, torz adatokat tartalmazó emléktáblát helyeztek el, miszerint az 1848-as forradalom idején meggyilkoltak 40 ezer románt, felgyújtottak és megsemmisítettek 230 falut. Ezt „természetesen” a magyarok követték el. Erdélyi magyar történészek többször szóvá tették, ideje lenne eltüntetni ezt a felháborító táblát, mert ma is mérgezi a tudatlan lelkeket, a közéletet. Mindez soviniszta, magyarellenes megnyilvánulásokban ölt testet. Ezt tapasztalható Kolozsváron a több épület falán megjelenő uszító, magyarellenes feliratok esetében. A nacionalista Új Jobboldal csoportosulás szónoka március 15-én azzal hozakodott elő, hogy a magyarok 1848–1849-ben „több mint negyvenezer románt gyilkoltak le, több mint háromszáz román falut semmisítettek meg. De a végén mi [mármint a románok] legyőztük a forradalmukat.” Asztalos Lajos cikkében újból összefoglalta, hogyan keletkezett ez a hazug állítás. Avram Iancu és küldöttsége Bécsben beszélt erről, de ezt semmilyen adattal nem támasztotta alá. Bécsben is túlzónak találták ezt, az osztrákok felmérés készítettek, eszerint a fegyveres összetűzéseknek összesen 4834 áldozata volt. Arról nem beszélnek, hogy a forradalmat hátba támadó románok halomra gyilkolták a fegyvertelen magyar lakosságot. A Maros völgyén a Iancu, Axente Sever, Dobra, Balint vezette csapatok rémületben tartották a magyar falvak lakosságát, és sorra gyújtották föl e falvakat. 1848. november 13-án Felvincet perzselték föl. 1849. január 8-án Nagyenyed következett: több mint nyolcszáz asszony, gyermek, öreg lelte halálát a vérfürdőben. Január 14-én Járát borították lángokba. Az áldozatok száma itt több mint száz volt. És mikor győzték le a románok a magyar forradalmat? Az Új Jobboldalnak ez az állítása is nevetséges. /Asztalos Lajos: Több mint 40 000 román, több mint 300 falu. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 19.

Változnak az idők. A kilencvenes években Aradon éveken keresztül rohamkocsikon érkezett rendőrök százai, maszkos rohamosztagosok ”vigyázták” az október 6-án tartott emlékezéseket. Most pedig Sólyom László köztársasági elnök csíkkozmási érkezését a hóesésben is kitartó, a beszédet hallgató ünneplő, kokárdás sokezres tömeg fogadta. Rendőrkordon sehol! Másnap a televízió közvetítette a sepsiszentgyörgyi ünnepséget. Itt is sokezres civilizált, fegyelmezett ünneplő közönség, amely együtt énekelte a Szózatot, nemzeti imánkat és a székely himnuszt. Egyenruhás rendőr, csendőr még elvétve sem volt a környéken. Nem volt szükség reájuk! És Budapesten, az anyaországi rendezvényeken? Megdöbbentő volt a kontraszt! A hivatalos ünnepségen néhány száz (?) meghívott. A közjogi méltóságok mellett csak a kormány megbízható támogatói, a rendszer haszonélvezői, a tapsnokok. Demszky Gábor főpolgármester beszédét önmaga, néhány esernyős kíváncsi, a háta mögötti Petőfi-szobor és a kivezényelt jelentős számú rendőri biztosítás hallgatta. Mert az anyaország vezetői reszketnek a tömegektől. A magyar vezetés ezért akarja átalakítani a magyar rendőrséget a hatalmat kiszolgáló politikai rendőrséggé. Amelynek osztagai egy üres tojásos dobozért, egy Sztálin-kötetért, egy bekiabálásért, egy transzparensért (szövege szerepel a 48-as 12 pontban!) embereket tepernek földre, bilincselnek meg, zárnak rendőrségi fogdába, fújnak le könnygázzal, indítanak ellenük eljárást. /Ujj János: Változtak az idők! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

2009. március 19.

Plugor Sándor életműve korán zárult /1940 – 1999/, de nem maradt torzóban. Grafikái, metszetei és a jelenlegi kiállításon nem látható festményei együtt teljes egészet képeznek – hangsúlyozta Nagy Miklós Kund, a brassói Szépművészeti Múzeumban megnyílt tárlatot köszöntve. Plugor Sándor Brassóban kezdte művészi pályafutását, Sepsiszentgyörgyre költözése után még sokáig hatott a szomszédos nagyváros szárnybontogató képzőművészeire. /Fekete Réka: Plugor Sándor-kiállítás (Brassó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2009. március 19.

„Nagyvárad egyik legjelentősebb épülete, amelyben a kulturális élet alapját jelentő színházi élet zajlik, ma rendkívül nehéz gondokkal küzd” – figyelmeztetett parlamenti felszólalásában Pető Csilla nagyváradi képviselő. A külső felújítás 2008-ban befejeződött, azonban a belső javítási munkálatok elakadtak. A román és a magyar társulat azóta a város más előadótermeiben kényszerül játszani. Ez számtalan kényelmetlenséget jelent, a színészeknek rossz körülmények között kell játszaniuk, s a próbalehetőségek is korlátozottak. Mindennek következménye a közönségszám csökkenése. /Totka László: A teátrum drámai helyzete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2009. március 19.

Az alapértékekbe vetett hit révén egy vidéki kisváros is lehet európai színházi központ – fejtette ki sajtótájékoztatóján Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház rendező-igazgatója, a neves európai társulatokat vendégül látó REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé kezdeményezője. A fesztiválra meghívott román, magyar, lengyel és cseh előadások többségére már minden jegy elkelt. A nagy érdeklődés Bocsárdi szerint azt bizonyítja, hogy Sepsiszentgyörgy közönsége megérett a magas színvonalú kultúrára, és példaértékűnek nevezte, ahogy a városi és a Kovászna megyei önkormányzat, valamint a helyi vállalkozói szféra felkarolták a színházi biennálét. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy mint európai színházi központ. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 19.

A budapesti Katona József Színház Goldoni A karnevál utolsó éjszakája című komédiájával nyitott a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálén Sepsiszentgyörgyön. Az előadás több díjat nyert. /Bogdán László: A karnevál melankóliája (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2009. március 19.

Aradon sikerrel vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Mennyország című darabbal, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. Néhányan hazamentek, egyes szereplők lenge öltözete, a szabados szöveg, vagy az egyes jelenetekből áradó szexualitás miatt. Árni Ibsen kortárs izlandi drámaíró darabját Romániában a temesvári magyar színház játszotta először. /Pataky Lehel Zsolt: Aradon a Mennyország lakói. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

2009. március 19.

Ösztöndíjakat és képzéseket gyűjtő publikációt adott ki az RMDSZ a MIÉRT, a MAKOSZ, a RODOSZ és az OMDSZ szervezeteivel közösen. Az ingyenes kiadvány 2000 példányban jelent meg, és kapható az RMDSZ programirodájában és az említett diákszervezeteknél, továbbá a romániai egyetemi központokban is. /Megjelent a TudásPlusz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 19.

Március 18-án kisebbségvédelmi tanulmánykötetet mutattak be az Európai Parlamentben (EP) Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének a szerkesztésében. A Pro Minoritate Europae című, többnyelvű tanulmánykötet magyar nyelvű kiadásának díszbemutatója április végén lesz Budapesten. A kötet a Tabajdi által vezetett EP-munkacsoport, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup fennállásának 25. évfordulójára készült, és az európai kisebbségvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozik. A csaknem 800 oldalas művet közel ötven szerző – köztük Sógor Csaba és Tőkés László – jegyzi. A kötet átfogó képet ad az európai kisebbségvédelem kihívásairól, az egyes kisebbségeket ért jogsértésekről. Külön fejezet foglalkozik a határon túli magyarok helyzetével, a nemzetpolitikai kihívásokkal. Tabajdi szerint az Európai Uniónak szembesülnie kell azzal a legfőbb ellentmondással, hogy a kontinens egyetlen valódi integrációs szervezeteként, legnagyobb súlyú intézményeként nem rendelkezik jogilag kötelező érvényű kisebbségvédelmi normarendszerrel és ellenőrző mechanizmussal. /Könyv a kisebbségekről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 19.

Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaságnál (KJNT) Gazda Klára, Keszeg Vilmos, Peti Lehel és Tötszegi Tekla könyvét ismertették. Gazda Klára Közösségi tárgykultúra – művészeti hagyomány című egyetemi jegyzetére az interdiszciplinaritás és az antropológiai szemlélet jellemző. Keszeg Vilmos Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség című kötetét termékeny egyensúly jellemzi. Peti Lehel A moldvai csángók vallásossága című könyvében található nyolc tanulmány a vallásosság témájával (látomások, szektásodás, mozgalmak) foglalkozik. A Tötszegi Tekla által szerkesztett Satul traditional vazut prin obiectivul lui Denis Galloway című kötet bemutatja Galloway fényképész-festő életpályáját. Szabó Árpád Töhötöm a fiatal kutatók tanulmányait tartalmazó Lenyomatok című kiadvány VII-es számú kötetét, Ilyés Sándor a KJNT 16. évkönyvét, Jakab Albert Zsolt pedig a néprajz szak oktatóinak tanulmánykötetét mutatta be. /Ferencz Zsolt: Néprajzosok könyvbemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 20.

Traian Basescu államfő őszinte. A Realitatea hírtelevízióban a levitézlett Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista politikussal példálózott, arra emlékeztetve, hogy nemrég még a román szenátusban ült Vadim Tudor, akinek – mint mondta Basescu – „a háta mögé mindannyian elbújtunk”. Vagyis a hivatalosan nem nacionalistának minősített román politikusok hallgattak. Basescu hangsúlyozta, hogy miután Vadim Tudor eltűnt a történelem süllyesztőjében, az állam intézményeinek kell határozottan fellépniük. Ezt tette elsőként az általa irányított elnöki hivatal, amelynek feltételezhető utasítására a román hatóságok visszavonták Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyét. A legmagasabb szintű román állami vezető hosszú idő óta először azonosul nyíltan egy szélsőséges politikussal. A magyarkérdésben azonosan gondolkodnak. Basescunak ez a megnyilvánulása kiváló példa a rejtőzködő nacionalizmusra. Az Európai Unióban érthetetlen, hogy miért elégedetlenek a romániai magyarok, amikor a statisztikák szerint széleskörű kisebbségi jogok biztosítottak számukra. A létező jogi keretek gyakorlatban történő szavatolása azonban a megyékben dől el. /Borbély Tamás: Azonosulás a nacionalizmussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Még a román újságírók is elítélik Basescu államfő eljárását Sólyom László köztársasági elnökkel szemben. Parászka Boróka azonban Basescu államfőhöz hasonlóan elítéli Sólyom László tevékenységét. A „nemzetpolitikai elkötelezettség” ma védjegy a magyar politikában, állította Parászka, szerinte ezzel a védjeggyel jelzi és őrzi politikai különállását, tőkéjét Sólyom mellett Szili Katalin is. Parászka elítélte a köztársasági elnököt: „Sólyom László minden eddigi látogatása feszültségekkel volt terhes.” Magyarország „tartja életben és erősíti a román nacionalizmust.” /Parászka Boróka: A magyar diplomácia Romániába exportálja szlovákiai hibáit. = Manna.ro, márc. 17./

2009. március 20.

Szász Jenő válaszolni kívánt mindazoknak, akik a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi kongresszusán nyíltan bírálták személyét, illetve az országos tanács munkálatainak újbóli összehívását szorgalmazzák. A pártelnök március 19-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján határozottan tagadta, hogy viselkedése által a sokat bírált RMDSZ-ben uralkodó állapotokat idézné fel. Az Országos Tanács munkálatainak esetleges megismétlését illetően Szász határozottan leszögezte: a következő kongresszusra négy év múlva, 2013-ban kerül sor. „Jó lenne, ha mindazok, akik szombaton kivonultak a teremből megértenék, hogy eredményeket csak a párton belül lehet elérni, szövetségeket kötni meg úgyszintén”– szögezte le Szász Jenő Szerinte éppen ezért a polgári oldal jövőjét „főmérnöki precizitással kell megtervezni, majd a munkatervet is a lehető legnagyobb pontossággal kell betartani.” A kongresszusról kivonuló tiltakozók élén álló Gergely Balázsért nem kár, hogy elhagyta az MPP-t – vélekedett Szász Jenő. Azzal, hogy a szervezet kolozsvári vezetője lemondott a pártban betöltött tisztségeiről, a pártelnök megítélése szerint csak jót tesz a polgáriaknak. /Szucher Ervin: Szász Jenő ellentámadásba lendült. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: az EP-választásokra készülő RMDSZ-listát pártja nem támogatja, de nem is fogja befolyásolni tagjait, hogy kire szavazzanak, mindenkinek a saját lelkiismerete szerint kell cselekednie. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem jött létre a koalíció az RMDSZ és az MPP között. /Semleges állásponton az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Hivatalból indított eljárást az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) amiatt, hogy Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa statisztikát készít a közintézmények alkalmazottainak etnikai hovatartozásáról. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke panaszt tesz. Codrin Munteanu azt nyilatkozta, hogy ezt az információt a Ioan Lacatusu által vezetett Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ kérte a prefektúrától; jómaga gyakorlatilag csak közvetített, amikor elküldte a körlevelet, és az intézményvezetők belátására bízta, válaszolnak-e rá. Nem igaz, hogy az intézményvezetőkre bízta a döntést, hiszen a körlevél felszólító módban volt, sőt táblázatot is mellékelt, amit ki kell tölteni – mondta Albert Álmos, aki arra kérte az igazgatókat, ne válaszoljanak a prefektusi levélre. Kifogásolható, hogy a kérdést feltevő csak magyarokra és románokra kíváncsi. A Hargita megyei prefektus, Constantin Strujan fürgébb volt Kovászna megyei kollégájánál: elismerte, hogy az említett román civil szervezet kérésére már begyűjtötte az adatokat, és továbbította is a kérelmezőnek. A prefektus hivatalában cáfolták a fenti információt. /Benedek Sándor, Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Ki a magyar hivatalnok? A prefektusok a közintézményi alkalmazottak nemzetiségére kíváncsiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Létezik egy pár éve alapított hatóság, amely a személyes adatok védelmét felügyeli. A Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóság éppen márciusban hozta meg újabb határozatát, amely több kategória mellett épp a faji, etnikai, politikai, vallási, filozófiai meggyőződésre vonatkozó személyes adatok védelmét szolgálja. Az az intézmény, amely ilyen információkra kíváncsi, köteles ettől a hatóságtól engedélyt kérni. A prefektus – a törvényesség őre – az inkriminált körlevélben öt napot adott az intézményeknek, hogy szolgáltassák a személyes adatokat. A prefektus körlevele nemcsak diszkrimináció, hanem törvénytelen intézkedés. /Ferencz Csaba: Törvénytelen érdeklődés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. március 20.

Három hónappal hosszabb ideig folyósítják idén a munkanélküli-segélyt a kormány döntése alapján. A kabinet ugyanakkor azt is jóváhagyta, hogy kényszerszabadság alatt mentesüljön a munkaadó és az alkalmazott a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetésétől három hónapig. /Munkanélküli-segély három hónappal tovább. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2009. március 20.

„Mezőgazdaság. Hogyan tovább?” címmel szervezett március 19-én konferenciát a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottsága a mezőgazdaság közép- és hosszú távú stratégiáiról Csíkszeredában. Van- e jövője a burgonyatermesztésnek, tette fel a kérdést dr. Gálfi Nándor a konferencián. A szakember nem válaszolt egyértelmű igennel vagy nemmel. Gálfi azt boncolgatta, hogy egyes európai országok miért is tudnak olcsóbb krumplit a piacra dobni, amelyre a válasz: nagyobb terméshozam, alacsonyabb előállítási költség, ebből következően alacsonyabb árak. Problémát jelentenek burgonyatermést sújtó karanténbetegségek, további probléma a tőkebefektetések hiánya. Az ágazat jövőjének egyik lehetséges útjaként említette előadása során a tagosítást. /Horváth István: Kinek kell a székely pityóka? Mezőgazdasági stratégiákról tartottak szakkonferenciát Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2009. március 20.

Háromnapos nemzetközi ülésszakot szervez március 19–21-e között a Bethlen Kata Diakóniai Központban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Kara tanszékvezetője, Roth Mária professzor vezetésével, melynek fő témája a Balkánon kisebbségben élő gyermekek oktatási joga, illetve a roma kisebbséghez tartozó kiskorúak helyzete, a társadalomba és az oktatási intézményekbe való beilleszkedése. Az ülésszak előadói, illetve résztvevői Szerbiából, Németországból, Bulgáriából érkeztek. /Nagy-Hintós Diana: Évtizedekbe telhet a romák integrációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Maros megyének is készülnie kell a régiók újrarajzolását érintő szakmai vitákra, és remélhetőleg neki is fog, Hargita és Kovászna megye jó példájából kiindulva – írta Korodi Attila parlamenti képviselő Izsák Balázs SZNT-elnökhöz címzett válaszában, leszögezve, hogy Marosszék szerinte is a Székelyföldhöz tartozik, és csak azért nem kérte fel a Maros megyei tanácselnököt is az együtt gondolkodásra, mert ő maga Tusnádfürdőn született, így természetesen Hargita és Kovászna megye vezetőihez fordult először. Izsák Balázs előzőleg levélben figyelmeztette Korodi Attilát arra, hogy Marosszéket nem szabad kihagyni a tervezett, autonóm Székelyföld-régióból. /Korodi válasza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. március 20.

Hivatalosan is átnyújtották a szakemberek azt a több száz oldalas dokumentumot, amelyben Hargita megye turizmusának fő fejlesztési irányvonalait dolgozták ki. Borboly Csaba Hargita megye tanácsának elnöke átvette ifj. Nagy Benedektől a stratégia több száz oldalas dokumentumát. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat mind a Hargita megyébe látogatók, mind pedig az értékesített vendégéjszakák száma. Constantin Strujan prefektus többek között azt kifogásolta, hogy a tanácskozáson csak kis számban vettek részt azon települések polgármesterei, mely települések turistacélpontnak számítanak. /Orbán Ferenc: Elkészült a megyei turisztikai stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2009. március 20.

Felső-Háromszéken először Gelence, Szentkatolna és Zabola fogott össze és alakított Zernye néven kistérségi vidékfejlesztési egyesületet 2007 februárjában. A múlt év decemberében Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Esztelnek, Kézdialmás, Lemhény, Ozsdola és Bereck a Leader-program keretében Augustia néven hozott létre hasonló egyesületet, melynek bejegyeztetése most folyik. Legutóbb Kézdialmás és Esztelnek polgármesteri hivatala fogott össze és hozta létre az Esztelnek–Kézdialmás Közösségfejlesztési Egyesületet azzal a céllal, hogy nagyobb eséllyel tudjanak pályázni a víz- és szennyvízcsatorna kiépítésére, útjavításra és szociális gondok megoldására. /(Iochom): Közösségfejlesztési egyesületek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. március 20.

Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve Kállai Ernő és Daróczi Gábor után megismételte, hogy Gábor Áron cigány származású volt. Ennek hatására Székelyföldön többen felháborodtak, ugyanis Kállai Ernő és Daróczi Gábor állítása után a múlt évben többen kimutatták, hogy ez nem igaz, de a hazugságok és hamisítások makacs természetűek. Kállai Ernő megfogalmazása szerint a ,,Gábor cigányközösséghez tartozó ágyúkészítő...” Gábor Áron. Néhai Incze László, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum volt igazgatóját írta (Székely Hírmondó, 2006. február 22.): ,,Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak – aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik – fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagytam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki.” Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke ugyanabban a lapszámban: ,,Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves-mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit.” Néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója: ,,Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felső-Háromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedtek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy én már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Az MSZP-SZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Áron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. /Sylvester Lajos: Gábor (egyszer) elszáll, s a hazugság marad? (Újra elcsórták Áron nevét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. március 20.

„Több rokonom is itt sérült meg, ismerek olyan embereket is, akik elmenekültek az országból ezután. A két fél káromoló, illetlen módon beszélt a másikról. Az egész a fajgyűlölés, az elrománosítás miatt és az ez ellen való védekezés és büszkeség miatt robbant ki. Szerintem egyáltalán nem így kellett volna megoldani ezt a problémát. Ez súlyosan rontotta a román és magyar társadalom viszonyát. Semmi értelme nem volt az egésznek” – fogalmaz markáns véleményt az 1990. március 19-én és 20-án történt marosvásárhelyi eseményekről egy tizedik osztályos diák. Szüleik átélték. A Bolyai-gimnázium tizedikesei a családi legendáriumból értesültek a márciusi eseményekről Az események után majdnem húsz évvel a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákjainak nagy része éppen azt rója fel tanárainak: intézményes keretek között nem tájékoztatták őket a Fekete márciusként elhíresült eseményekről. A tizedikes diákok számára már csak történelem a fekete március, hiszen még egyikük sem született meg a történtek idején. Néhányuk szüleiktől, tanáraiktól értesültek az akkor történtekről, vannak közöttük olyanok is, akik semmit sem tudnak arról, hogy mi is történt. A családok szétszakadásáról is több diák mesélt a márciusi események kapcsán, „Levideózták őket, vagy más úton tetten érték. Ezért menekülniük kellett” – idézte fel egyikük a szülői választ. /Élő történelem: fekete március. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

A Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé második napján Sepsiszentgyörgyön került sor a Tamási Áron Színház hatvanadik születésnapjának megünneplésére. Levetítették a nemrég elhunyt, a színház hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji megújulásában rendezőként oly fontos szerepet játszó Seprődi Kiss Attila ötvenedik évfordulóra készült filmjét, majd a beszélgetést levezénylő Váta Loránd az ,,elérhető” színi direktorokat, Sylvester Lajost, Dali Sándort, Nemes Leventét és Bocsárdi Lászlót faggatta, s köszöntötték az ötven esztendeje színpadon lévő László Károlyt. Egy nagyon lényeges dologról nem esett szó. Minél hamarabb pályázatot kellene meghirdetni a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház történetének (krónikájának?) megírására, felmérni, a régi előadások közül egyáltalán mi elérhető még a román televízió magyar adásának archívumaiban, s nagy kérdés, hogy Tompa Miklós nagy Tamási-sorozatáról maradtak-e felvételek. A népszolgálat, az anyanyelvvédelem, a történelemtanítás anomáliáit pótolni akaró előadások, a szórakoztatás, az ideológiai megalkuvások és behódolások csak a képet színesítik. A színház meg tudott újulni, és nevet szerzett magának a szakmában, azt számtalan siker és fesztiváldíj bizonyítja. /Bogdán László: A színház hatvan éve (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. március 20.

Erdélyi turnéja keretében Kolozsváron vendégszerepelt a Háromszék táncegyüttes. A Gyöngyszemek című előadásában közel két évtized népzene- és néptánctalálkozóinak koreográfiáit gyűjtötte egybe. Az összeállítás célja, hogy a találkozók keretében bemutatott táncok eljussanak a szélesebb közönséghez is. /J. J.: Gyöngyszemek a Háromszéktől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Író-olvasó találkozót rendezett a III. alkalmi Ars poetica-esten az Alterego Csoport Kolozsváron. Az est vendége Jancsó Noémi, a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt. A meghívott szerint az irodalom, az olvasás valóban háttérbe szorul, de egyáltalán nincsen még leáldozóban a napja. Bemutatták Jancsó Noémi első, Emotikon című kötetét. A szerző elmondása szerint a kötetben eddigi huszonegy éve alatt megélt tapasztalatai és fiktív elemek is helyet kapnak. /Potozky László: Emotikon, avagy messenger és irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Károly József Irenaeusra emlékeztek a hét végén Nagyváradon születésének 155. és halálának 80. évfordulója alkalmával. A premontrei kanonokra méltán emlékezik a város, hiszen többek között Nagyvárad villanyvilágítását is neki köszönheti. A váradhegyfoki premontrei kanonokrendi prépostság és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) szervezésében immár tíz éve rendezik meg az ünnepséget, ennek ellenére kevesen tudják, hogy Károly József Irenaeus európai hírű tudós volt – közölte Fleisz János, a BINCISZ elnöke. A bölcsészdoktori címet is megszerezte, fő kutatási területe a fizika maradt. Az elektromágneses hullámokkal, Marconitól függetlenül, 1893-ban kezdett kísérletezni, egy évvel később a drót nélküli távíró segítségével már kapcsolatot létesített a premontrei gimnázium és a szentmártoni rendház között. Cikksorozatában kimutatta, hogy az elektromos áram jóval előnyösebb és olcsóbb a gázvilágításnál. Nagyvárad elektromos fényei 1903. december 16-án gyúltak ki. Károly József 1913-ban a Nagyváradi Jogakadémia professzora lett, de 1919 végén felmentették állásából, mivel nem tette le a hűségesküt a román királyságra. /Fried Noémi Lujza: A tudós kanonokra emlékeztek Váradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 20.

Az Új Magyar Szó időnként átvesz a Népszabadságból cikkeket. Most a Tamás Gáspár Miklóssal készült interjút vették át. TGM szerint megdöbbentő a folytonosság 1848 és 2009 között. „Ma Magyarországon megint kezelhetetlen, iszonyatos etnikai kérdés és kezelhetetlen, iszonyatos szociális kérdés van, akárcsak ‘48-ban.” Tamás Gáspár Miklós jelezte, részvételével megalakult Zöld Baloldal, de még gyönge. TGM ismét támadta a jobboldalt: kisajátította a teljes nemzeti szimbolikát. Kijelentette, nem megy ki egykori barátja és harcostársa, a liberális Demszky Gábor szónoklatára, de elviselhetetlennek érzi, hogy „a politikai szadizmus bakancsosai megtámadják őket.” Milyen ünnep maradt még? „Csak május elseje. Március 15-ét elvették a baloldaltól.” „Nem maradt más, mint kicsomagolni a naftalinból a vörös zászlót.” Hozzátette, neki „nem vörös a zászlaja”. Bűnei vannak a baloldalnak, ezen most a Zöld Baloldal változtat. A „barbárság esélyei nem rosszak Magyarországon és egész Európában” /Ünnep helyett katasztrófaNyusztai Máté interjúja Tamás Gáspár Miklóssal. Népszabadság, márc. 16.= Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./


lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 571-580




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998