Megjelent az EMI /Erdélyi Magyar Ifjak/ újságjának első száma: Édes Erdély. Az Erdélyi Magyar Ifjak kiadványa. I. évfolyam 1. szám, 2009. március. Az Édes Erdély lehetőséget ad a helyi szervezeteknek arra, hogy saját szavaikkal mutassák be tevékenységüket. Az ingyenes újság negyedévenként jelenik meg. Interneten: https://www.erdelyert.info/UPLOAD/EdesErdely1.pdf. /Elkészült az EMI újságjának első száma. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 20./
2009. március 21.
Az erdélyi magyarságnak nem szabad elfelejtenie 1990 márciusát: emlékeznünk kell az áldozatokra és az események kárvallottjaira, mindazokra, akik nem hagyták, hogy a magyar közösséget megfélemlítsék, és szembefordultak a támadókkal. De emlékeznünk kell azért is, hogy a történelem ne legyen visszafordítható, hogy mindez többé ne ismétlődhessen meg – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök március 20-án Marosvásárhelyen, a márciusi események 19. évfordulóján. Az RMDSZ elnöke immár hagyományosan, a Szövetségi Elnöki Irodában fogadta az események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóit, valamint a sokévi börtönre ítélt és bántalmazott Cseresznyés Pált, Szabadi Ferencet, illetve Juhász Ilonát. Az eseményen megemlékeztek Sütő Andrásról, az erdélyi magyarság nagy személyiségéről. Az RMDSZ vezetői koszorút helyeztek el Sütő András sírjánál, a marosvásárhelyi református temetőben. Markó Béla úgy értékelte, a romániai társadalom nagy adóssága, hogy mindmáig nem derült fény a teljes igazságra: tizenkilenc év után is csak általánosságban lehet arról beszélni, hogy kik voltak a vétkesek, kik voltak a szervezők, az uszítók, kik hozták be távoli falvakból a botokkal és más eszközökkel felfegyverzett támadókat, és miközben magyarokon megtorolták mindazt, ami történt, az igazi vétkesek nevét ma sem tudjuk. /Nem lehet elfelejteni 1990 márciusát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
Március 20-án döntött az RMDSZ állandó tanácsa (SZÁT) a június 7-i EP-választásokon induló jelöltekre vonatkozóan. Eszerint az összefogás listájának második helyén Winkler Gyula, a harmadikon pedig Sógor Csaba szerepel. Őket követi Kovács Péter, Horváth Anna, Csutak István és Szabó Károly. Az EMNT által javasolt személyek listáját legkésőbb március 23-ig várják, majd ezután összesítik a listát. /(F. Zs.): Marad a Winkler–Sógor tandem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
Nem volt egyértelmű a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) álláspontja azon RMDSZ-es tisztségviselők sorsát illetően, akik a minisztériumoknak alárendelt megyei hivatalok, ügynökségek élén állnak, ezért lehet számítani a változásokra, jelentette be Csoma Botond alelnök, városi tanácsos az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsán (MKT), utalva Hegedűs Lajos alprefektus néhány nappal ezelőtti leváltására. Az RMDSZ április végi országos tanácskozásán, amelyre Kolozsváron kerül sor, kongresszusi küldöttnek számít valamennyi SZKT-tag, az RMDSZ megyei tanácselnökei, alelnökei, polgármesterei, alpolgármesterei. Rajtuk kívül Kolozs megyét további 14 hely illeti meg. A titkos szavazással megválasztották a küldötteket. /Sz.K.: Kongresszusi küldöttválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője elmondta, az erdélyi magyar képviselők számára az Európai Parlamentben van mozgástér. Nem csak panaszkodni és várni kell, hogy a Nyugat megoldja a problémákat. „Meg kell tanulnunk meggyőzni a románokat és a nyugatiakat is arról, milyen jó nekik az, ha vigyáznak ránk, hogy nehogy kivesszünk, nehogy elfelejtsük az anyanyelvünket” – jelentette ki Sógor Csaba. Az elmúlt másfél év alatt sok mindent sikerült bemutatnia Erdélyről az Európai Parlamentben: a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színháztól a csíkszeredai Borsika gyermek-táncegyüttesig, a Markó Béla, Egyed Péter, Tompa Gábor, Smaranda Enache és Tánczos Vilmos által tartott Élő Erdély című konferenciától kezdve egészen a Bolyai Egyetem megszüntetéséig. Sógor Csaba a soknyelvűség kérdésében az Európai Néppárt munkaügyi bizottságában dolgozott véleményezőként. Több mint ötven módosító indítványa volt, jelenlét szempontjából az első helyen állt a román és a magyar delegáció tekintetében. Csak akkor lehet eredményes munkát végezni, ha az ember minden ülésen következetesen jelen van. Napirend előtti felszólalásainak többsége a kisebbségi jogok és az emberi jogok, az autonómia és az anyanyelvhasználat kérdéséhez kapcsolódott. A képviselő vallja, „az a legfontosabb feladatunk, hogy ne hősi halottai, hanem hősi túlélői és haszonélvezői legyünk az uniós csatlakozásnak”. Ugyanakkor unión kívüli szövetségeseket is kell keresni az autonómia kérdésében. /Ferencz Zsolt: „Ne hősi halottjai, hanem hősi túlélői legyünk a csatlakozásnak” Beszélgetés Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két, strukturális alapokból finanszírozott projekttel támogatja első éves doktorandusait. A két uniós projektet bemutatták a BBTE-n. Abban az esetben, ha valaki abbahagyja doktori tanulmányait, akkor vissza kell fizetnie a teljes összeget. A BBTE értesülései szerint a 238 doktorandus közül a magyar kedvezményezettek száma megközelíti a 15 százalékot. A legtöbb ösztöndíjas a történelem, a bölcsész, a kémia és a fizika karon tanul. /N.-H. D.: Ösztöndíjak doktorandusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
Az énekkaronként tizenkét perces bemutatkozás után a középiskolás kórusok március 20-án tartott Kovászna megyei versenyének zsűrije nemcsak a teljesítményt értékelte, hanem kiemelte azt a fejlődést, amit a csoportok az utóbbi esztendőkben elértek. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kórusát Dombora Anikó néhány év alatt a semmiből teremtette újjá, és emelte az egykori színvonalra, a megyeközponti Református Kollégium és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium Mitruly Enikő, illetve Héjja István vezette énekkara azonos pontszámmal harmadik helyezést érte el, Szőts Dániel kórusát (sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium) ezúttal sem sikerült legyőznie senkinek, április elején ők képviselik Háromszéket Csíkszeredában a regionális versenyen. /Diákkórusok vetélkedője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2009. március 21.
Pecsétekről, valamint uralkodók és főbb megyei tisztségviselők aláírásairól készült színes felvételekből nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön. A Nagy Botond által válogatott anyag mellett a tárolókban ízelítőül eredeti, viasz függőpecséttel ellátott okleveleket, nemesleveleket is kiállítottak. A kiállított anyagot Baziac Enikő Irén ismertette. Elmondta, a legfontosabb levéltári anyagok, amelyek a tárlat alapjául szolgáltak: az Apor családé, továbbá dr. Nagy Ernő gyűjteménye. /Szekeres Attila: Pecsétekbe sűrített történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2009. március 21.
A mamutra vadászó ősember, a hun vitéz, a kuruc és a labanc harcos, a fekete sereg katonája mellett jól elfér II. Rákóczi Ferenc, gróf Bercsényi Miklós főgenerális, Mária Terézia, Báthori István, Kinizsi Pál, Árpád fejedelem és Mátyás, az igazságos is Homoki Gyula Miniatűr történelem című kiállításán Baróton, az Erdővidék Múzeumában. A történelmi hitelességgel kifestett apró ólomfigurák a maketten elevennek hatnak. /(hecser): Miniatűr történelem Erdővidék Múzeumában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2009. március 21.
Csomafalván a helyi újság fejlécéből nem hiányzik a rovásírás, de ugyancsak az ősök írásmódját található jó néhány utcanévtáblán, sőt idéntől a polgármesteri hivatalban is. A román nyelv mellett magyar latin betűs és rovásírásos felirat is jelzi, mely irodában milyen tevékenység zajlik. – Tudtommal semmilyen törvény nem szabályozza, hogyan feliratozzuk a hivatalban az eligazító táblákat, így a számunkra kedves szimbolikát használva székely rovásírással is feltüntettük az információt. Ehhez csak van jogunk, hisz annyit emlegeti az új kormány a decentralizációt – vélekedett Márton László Szilárd polgármester. A helyi fiatalságnak nem okoz gondot a rovott betűk olvasása, főként a cserkészek tanulmányozták át alaposan, ismeretéből versenyeken is számot adtak. A székely zászló kifüggesztése miatt kapott már prefektusi felszólítást Csomafalva. A zászló jelenlegi helyzete a polgármester szerint egy szóban kifejezhető: lobog. /Balázs Katalin: Csomafalván székelyül. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2009. március 21.
Március 19-én Aradon, a Kölcsey Egyesület estjén előbb a Vox Angelicus vonósnégyes lépett fel, következett Czernák Ferenc A világ, ahogyan látom, prózában és versben című előadása. Előadásának üzenete egyértelmű volt: önismerettel megtartani önazonosságunkat. Az esten szó volt az Info TV magyar adásának megmentéséről. Jankó András Kölcsey-elnök ismertette a cég vezetőivel folytatott tárgyalások újabb fejleményeit: havi 300 eurós stúdióköltség szükséges, amelynek fejében hetente négyszer egy-egy órás, ráadásul főidőben, azaz 20–21 óra között leadott magyar nyelvű, részben élő műsort biztosítanának. A Kölcsey Egyesület olyan cégeket keres, amelyek érdemesnek tartják főidőben hirdetni egy magyar nyelvű Arad megyei tévéműsorban, és ezzel egyúttal támogatni is azt. /Kiss Károly: Ha egy-két magyar összeborul... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2009. március 21.
Március 21-ét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a költészet világnapjává nyilvánította. Arra a felvetésre, hogy manapság a költészet kissé háttérbe szorult, Balázs Imre József költő, egyetemi oktató, a Korunk főszerkesztője kifejtette, inkább úgy mondaná, hogy a költészet keresi a helyét. Vannak azért az emberek életében olyan alkalmak, amikor teljesen természetesnek veszik, hogy versekkel találkoznak, a szülők, nagyszülők verseket, mondókákat mondogatnak a gyermekeknek. Az emberek önmagukra szánt ideje alakult át az utóbbi húsz évben. A költészet elmélyülést igényel, és erre nem mindig jut idő. Ugyanakkor újfajta jelenség, hogy az olvasók megosztják egymással az olvasmányélményeiket az interneten, szöveges üzenetekben. A költészet össze tud hozni embereket, képes spontán közösségeket teremteni. A költészet folyamatosan újra születik, a kortárs költészetben felbukkannak azok a szófordulatok, azok a technikai eszközök, amelyeket a huszonegyedik századi Kolozsváron használnak. Azáltal, hogy a vers ezeket áthelyezi a költészetbe, kiemeli őket hétköznapiságukból. /Köllő Katalin: „Érdemes keresgélni a nekem tetsző versek után” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője Márai Sándor-díjat vette át, de az újabb interjúzástól vonakodó írót nem egyszerű szóra bírni. Tartja magát ahhoz, hogy az olvasó az írót ne a személyén keresztül akarja megismerni. Magyarország határain túli prózaíró kategóriában ítélték oda Molnár Vilmosnak ezt a díjat. Eddigi mindössze három könyve jelent meg, ezért érte meglepetésként a Márai-díj. Egyfajta megelőlegezett bizalom jelekén gondol a díjra. /Antal Ildikó: Ahol lehet, botlasztom az időt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2009. március 21.
Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld szerkesztője az idei József Attila-díjasok egyike. A díjat március 15-én vette át a magyar oktatási és kulturális minisztertől. Nemrég jelent meg Lövétei Lázár László Széljegyzetek Arany Jánoshoz című kötete. A kötetbe válogatott Arany János-versek mindegyikéhez életrajzi és korrajzi adatokkal szolgált, gyakran kapott helyet Lövétei vallomásszerű, személyes meglátása is. /Antal Ildikóí. Költői alapállást tanulni Aranytól. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2009. március 21.
Pár hete avatták fel Hunyadi László Petőfi-domborművét a burgenlandi Sásonyban (Winden am See). Most a rangos Magyar Örökség Díjjal tüntetik ki a marosvásárhelyi szobrászművészt. A kitüntetést Hunyadi László március 21-én veszi át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti dísztermében. Laudációját az anyaországba régen áttelepült művészbarátja, Péterfy László tartja. A 75 éves szobrászművésznek adott elismerés városának, Marosvásárhelynek is dicsőségére válik. A 2009-es Magyar Örökség Díjjal jutalmazott személyek illetve közösségek, intézmények között olyan nevek szerepelnek, mint a Benedek Eleké, a magyar mese- és gyermekirodalom nagy alakjáé, a budapesti Angelica Leánykaré és a karnagy Gráf Zsuzsannáé, id. és ifj. Rubik Ernőé világraszóló mérnöki alkotómunkájukért, Regőczi István atyáé magyarságmentő papi szolgálatáért, Seregély Tiboré a Kárpát-medence növényvilágának képi megörökítéséért, valamint a fővárosi Képző- és Iparművészeti Szakközépiskoláé (Kisképző) 230 éves művészeti és nevelő munkájáért. /(nk): Magyar Örökség Díj Hunyadi Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./
2009. március 21.
Negyedévenként jelenik meg Kőrösfő önkormányzatának tájékoztató lapja – felelős kiadó Antal János polgármester, felelős vezető Péntek László alpolgármester, szerkesztő Mihály Ágnes. A lap első száma tavaly év végén jelent meg, márciusban pedig az új számot kaphatták kézbe a község lakói. /A község lapja: Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 21.
Lőrincz György Székelyudvarhelyen élő és alkotó író előző, Pusztulás című, 2004-ben napvilágot látott regényében egy 20. századi család tragédiájába sűrítve mutatta föl az erdélyi magyar-székely nép kálváriáját, most megjelent regényében /Besúgó voltam, szívem (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008.)/ tovább lépett. Ha a Pusztulás látszólag csak Sajgóföld regénye volt, újabb könyve, bár egyetlen város a tulajdonképpeni színhelye, de elfér benne mindaz, ami a Sajgóföldet, az ország minden táját bénította. Ebbe a történetbe sűríti az egész rendszer szörnyűségét, írta a lap munkatársa. Az utószóban A félelem regénye címmel ajánlotta a könyvet Pomogáts Béla. Találó észrevétele, hogy „az ember – akár áldozat volt, akár bűnös – nem szívesen emlékezik vissza a megfélemlítés, a megaláztatás keserves tapasztalataira. Azokra a mára (és különösen a fiatal nemzedékek számára) szinte ismeretlen és felfoghatatlan tapasztalatokra (…), amelyek (…) olyan hosszasan és olyan mélyen meggyötörték az embereket.” Ez magyarázat arra is, miért született olyan kevés őszinte mű erről a korszakról. Ezt a „gondolatrendőrséget” a láthatatlanság segítette abban, hogy a forradalmi változások pillanataiban, nyomtalanul alámerüljenek, s utána nagyon gyorsan, az új rendszer alappilléreinek legfontosabb pozícióiban felbukkanva folytathassák munkájukat. /Kiss János: Leszámolás a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2009. március 23.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Lemondana miniszterelnöki tisztségéről Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke – akit a párt március 21-i kongresszusán megerősítettek a magyar kormánypárt élén – arra kérte pártját: keressen új kormányfőjelöltet, akinek személyéről a más pártokkal való egyeztetés után az MSZP rendkívüli kongresszusa döntene. Gyurcsány elismerte kormánya kudarcát: „Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült.” „Az MSZP minden hibája és gyengeséges ellenére a tisztességes és jó oldalon áll” – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki pártról szólva azt mondta, hogy az 2002-es veresége óta nem egyszerűen a kormányzást akarja visszaszerezni, hanem az egész országot akarja elfoglalni. „A Fidesz vonzáskörébe tartozó szervezetek és médiumok nyílt antiszemita, cigányellenes irányvonalat követnek, homofób nyilatkozatokat tesznek. Tűrik, támogatják a cigány- és idegenellenes atrocitásokat, a homoszexuálisokat támadó erőszakos megnyilvánulásokat” – fogalmazott. Gyurcsányt beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsolták meg. Az MSZP kongresszusa újraválasztotta Gyurcsány Ferencet pártelnökké. /Gyurcsány Ferenc lemondana a kormányfői tisztségről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
A Magyar Szocialista Párt kongresszusán – amelyen újraválasztották a párt elnökévé – Gyurcsány Ferenc lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Mondandóját e szavakkal kezdte: „Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges hangulatnak és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Így ezt az akadályt én megszüntetem.” Már ebben a mondatban tetten érhető a szerepjátszás. A Fidesz úgy reagált a hírre, hogy a mostani helyzetre egyedüli megoldás az előrehozott választás. Egyvalami biztos: Gyurcsány Ferenc most leveti magáról a kormányzás felelősségét, de megmarad pártelnöknek. Ami azt jelenti, hogy ha majd elmúlik a válság, újra miniszterelnök lehet. /Veres István: Mire játszik Gyurcsány? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./
2009. március 23.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – lemondott egy kicsit. Néhány napja még alternatíva nélkülinek, reformernek és válságmenedzsernek adta ki magát. Most egy ártatlan pártkongresszuson – lemondott Feltételei vannak. Egyrészt a csődkormányzásra szánt utódot pártelnöki minőségében ő is láttamozni szeretné, másrészt az utódlás fölötti egyezkedésre két hét haladékot ad. A miniszterelnöki lemondás meglebegtetése nem más, mint az alternetíva-nélküliség mesterfogása, mellesleg az ország érdekében akár áldozatra képes államférfi dogmáját hivatott megalapozni. Taktikai zsenialitását számtalanszor bizonyította már „a miniszterelnök”. A jelenlegi magyar kormánypolitikát nem véletlenül nevezték annyiszor látványpékségnek: D-209-es ügy, megpuccsolt miniszterelnök, népszavazások, őszödi beszéd, botrányos ünneplések, utcai randalírozások és rendőr-agressziók, abszurd építkezések és ingatlan-panamák, pártpolitikai belvillongások, intézményesített uszítás és külpolitikai bukták sorozata, írta Laczkó Vass Róbert. Az „akadály-miniszterelnök” (BBC-zsargon!) előremenekül. A „törpepártok” ugyanis nem érdekeltek egy előrehozott választásban. A rettegett forgatókönyv ezzel szemben apokaliptikus: a jó régi pártkatonák amolyan kapitalista túrabakancsban tapodnak végig a sivatagosodó magyar ugaron, hogy kebelen melengetett homoki viperák fejét is leharapva zsigereljék a nemzeti vagyont. /Laczkó Vass Róbert: Túlélő show. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP-kongresszuson művelt, az öszödinél alattomosabb, veszélyesebb játék, mert a „keressetek jobbat nálam, ha tudtok” alaphang célja hatalmának egyetlen évvel való meghosszabbítására. Gyurcsány Ferenc most hajlandó országát még mélyebb válságba tuszkolni csak azért, hogy 2010 tavaszán ő legyen a miniszterelnök. Pontosan tudja, hogy az MSZP-n belüli ellenzékének semmi érdeke felfedni kártyáit, mást ültetni a helyébe. Mert aki elvállalja, az a választások után politikai hulla lesz. A civil társadalom otthon ült, tévén figyelte az eseményeket, holott bő fél évszázaddal ezelőtt már megpróbálta kezébe venni a döntés jogát. Most is megpróbálhatná lemosni Magyarország orcájáról az elmúlt évek alatt felgyülemlett szégyent, írta a lap munkatársa. /Irházi János: A szende és a szüzek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./
2009. március 23.
Fontos tisztújító közgyűlést tartott két modern párt Romániában és Magyarországon. A két párt modernségét azért kell hangsúlyozni, mert az amerikai neokonzervatív politika ámokfutó uralmának kimerülésével a racionális, haladó, reformképes, politika és politikusok veszik át népük sorsának irányítását, írta a lap vezércikkében Ágoston Hugó vezető publicista. Romániában Crin Antonescu elnökké választása és a vezető csapat kicserélése megnöveli a PNL politikai mozgásterét. „Magyarországon Gyurcsány Ferenc lemondása a miniszterelnökségről, miután nagy többséggel újraválasztották a Magyar Szocialista Párt elnökévé, jelzi ennek a politikusnak a formátumát, és magyarázza, miként sikerülhetett – először a volt szocialista tábor országaiban – mandátumot ismételnie, esélytelen pozícióból rendre felülkerekednie destruktív, hatalmi törekvéseiknek az ország érdekeit is alárendelő ellenfelein.” „Gyurcsány Ferenc meglepő húzása a politikai érettség tesztjét jelenti az új, többpárti kormány számára, amelynek a válság(kezelés) körülményei között az összefogást is biztosítania kell a populista ellenzék fenyegető, autoritárius hatalmi törekvései ellen.” /Ágoston Hugó: Tesztújítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2009. március 23.
Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte. A kezdeményezés Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében /Prágai nyilatkozat/. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A brüsszeli konferenciát a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója elmondta, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tartott előadást. /Gazda Árpád: Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Az egyik székelyföldi napilapban az erdélyi jobboldal egyik emblematikus publicistája radikális hangvételű írásban emlékezett meg a magát liberálisnak nevező magyarországi oldalról. Erre reagálva az egyik, liberálisként számon tartott portál megszervezte az első nagy erdélyi elhatárolódási versenyt. A nagyoktól (Élet és Irodalom, Magyar Narancs – Mancs meg a többiek) ellesett, harcosan radikális hangvételű filippikában ostorozzák az említett írás szerzőjét, és a cikktől való elhatárolódásra szólították fel a napilap főszerkesztőjét. Az ostorozásból természetesen nem hiányozhat az ilyenkor szokásos nácizás. És persze ott van a jeles pesti orgánumok által meghonosított aláírásgyűjtés is, amelyet civil kezdeményezésként hirdettek meg, és amelyben lehetővé teszik, hogy minden szimpatizáns osztozzon harcos proletár dühükben. A másik oldalon egy jobb oldali portál meg a szerző mellett kezdett hasonló akcióba. Az inkriminált publicisztika nem tekinthető náci írásnak. Éppen a balliberális oldal szokta ostorozni a jobbosokat azzal, hogy „importálják a megosztást”. Erre most ők honosítják meg ezt, holott Erdélyben inkább valami mellett szoktak aláírni – lásd a Bolyai Egyetem melletti aláírásgyűjtési akciókat. /Balogh Levente: Elhatárolódók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./ Előzmény: György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.
2009. március 23.
Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. A videó-konferencián a prefektus rámutatott, „az RMDSZ az elmúlt időszakban bujtogat, lázít, tanácsi határozatokat idéz elő Székelyföld autonómiája érdekében”. Kifejtette, más konfliktusok is vannak, és e hónap végére azt készítik elő, hogy a román közszolgálati tv, hogy minden román nyelvű műsort feliratozzon magyar nyelven. A prefektus felkérte Emil Boc kormányfőt, figyelmeztesse a megye közintézményeit és hatóságait a közrendre, és lépjen fel szigorúbban. A kormányfő azt válaszolta, hogy a törvényt be kell tartani, és hogy a román állampolgárok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül egyenlők a törvény előtt. „Azt akarom, hogy Maros megye minden lakosához eljuttatná: Románia alkotmánya mindenki számára kötelező érvényű, etnikai hovatartozástól függetlenül” – szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a törvényt megszegő tanácsi határozatokat, vagy polgármesteri rendeleteket pedig meg kell óvni a bíróságon. (Mediafax) /Feliratozási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./
2009. március 23.
Újabb betűszót hallott a napokban a román politikai osztály: az EBA szót, az államelnök lánya van mögötte, Elena Basescu, aki úgy döntött, hogy jelölteti magát az európai parlamenti választásokra. Romániának rendkívül fájdalmas tapasztalatai vannak a nepotizmust illetően. A Ceausescu-klán legendásan buta és antiszociális tagjai is a legmagasabb tisztségekbe kerültek valamikor. A politikai elemzők szerint az EBA-ügy amolyan lakmuszpapír lesz a következő hónapok politikai életében: ha Elena „függetlenként” nyerni tud, az az apuka államelnöki indulásának sikerét is előrevetíti. /Jámbor Gyula: EBA. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./
2009. március 23.
A megszokottnál jóval nagyobb érdeklődés, beszervezett romák, tagsággal nem rendelkező, de szavazni akaró csoportok, a szabályzatot be nem tartó körzeti elnökök, óvások – nagyjából ezek az elemek tarkították Marosvásárhelyen az RMDSZ tisztújítási, illetve a küldöttek megválasztására szervezett gyűléseit. A Maros megyei szervezet vezetőségének több körzetben csak a gyűlések megismétlésével, valamint tagságikönyv-ellenőrök állításával sikerült a törvényes keretek közé szorítani a körzeti szinten zajló csatákat. Az RMDSZ megyei szervezete számos óvást iktatott, amiből hatnak helyet is adott, elrendelve a gyűlések megismétlését. A 13 marosvásárhelyi RMDSZ-körzetből ötnek az élére új vezető került. A végső döntést a 139 küldött hozza meg, közülük 85-öt a körzetek jelöltek, a többi pedig hivatalból rendelkezik szavazati joggal. Ilyen például a sokak számára jóformán ismeretlen 15 tagú Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács, a városi és megyei önkormányzat, illetve a Területi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi lakhellyel rendelkező tagsága, valamint a parlamenti képviselők és szenátorok ötfős csoportja. A körzetekben mind a tisztújító, mind a jelölőgyűléseket soha nem tapasztalt érdeklődés övezte. Miközben néhány évvel ezelőtt egy-egy körzeti elnöknek alig sikerült összegyűjtenie húsz-harminc, netán ötven, többnyire nyugdíjas személyt a találkozóra, most százával tódultak az emberek a gyűléstermek felé. Neve elhallgatását kérve egy frissen kiállított tagsági könyvvel rendelkező roma nemzetiségű személy elmesélte, hogy „az illető személy, akire szavazni kellett, egy emberével minden cigányhoz házhoz küldte az RMDSZ-könyvecskét és a beígért figyelmességet”. Az ülések nagy részét levezető Brassai Zsombor elismerte, hogy nagyon sok olyan személy és csoportosulás jelent meg a találkozókon, akiknek addig nem sok közük volt az RMDSZ-hez. /Szucher Ervin: Zűrzavaros tisztújítás a Maros megyei RMDSZ-ben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Már úgy tűnt, hogy Hargita megye elveszítheti a hulladéktároló létrehozását célzó, az Európai Unió környezetvédelmi ágazati operatív programja keretében megpályázható támogatást, ezért a megye elöljárói újabb helyszínt találtak a létesítmény kialakítására Csíkszenttamáson. A község önkormányzata elfogadta a hulladéktározó létrehozását támogató tanácshatározatot. Korábban a létesítmény elhelyezésére több lehetséges helyszínt is megneveztek, azonban mindegyik elképzelés lakossági ellenállásba ütközött. Végül Csíkszenttamás kedvezően bírálta el a község területén létrehozandó megyei szintű hulladéktárolót. /Jánossy Alíz: Csíkszenttamáson építik a Hargita megyei hulladéktárolót. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Nyomozás a famaffia, az illegális kavicskitermelés után, a bányák és meddőhányók, bezárt ipari létesítmények szennyező maradványainak számbavétele, szeméttelepek és szennyezett folyók, nemzeti parkok, természetvédelmi területek feltérképezése – egy év alatt több mint ötven helyszínen végzett tényfeltárást Barabás Cs. Márti. Dicsőszentmárton híres bikromátgyáránál egy évvel ezelőtt a vállalat legnagyobb gondja a vegyileg fertőzött területek fertőtlenítése volt. Most is az. A bányák után maradt meddőhányók helyzete országszerte problémás, ez több mint ötszáz bányát érint, így a máramarosi bányákat is. A legveszélyesebbnek számít a borsabányai meddőhányó-rendszer, mely áradáskor komoly szennyezéseket eredményez. A bezárt bányák mellett a bányanyitások is nagy port kavarnak. Verespatakon továbbra sem hagyja nyugodni az üzletembereket a földben lévő nagy mennyiségű arany, csakúgy, mint a drága gyegyóditrói szienit az olasz befektetőket. A lakosság mindkét helyszínen ellenzi a bányanyitást. A föld alatti kincsek mellett a felszíni kitermelés is vonzza az üzletembereket. A Vargyas-szorosban az andezit illegális kitermelésére hívta fel a figyelmet a lap. A kitermelést azonban nem sikerült leállítani. Mintegy 3000-5000 hektár erdő tűnt el az utóbbi pár évben a Madarasi Hargita és a Hargitafürdő közötti területről, a csíkmadarasi közbirtokosság erdejéből. A számadatokat duzzasztják a gyergyói térségben történt tolvajlások is. Románia erdeinek több mint fele tűnt el az utóbbi évszázadban. Az országban 350 ezer hektár erdőt illegálisan vágtak ki. Országos szinten problémák vannak a szeméttárolók körül is: az összesen 65 megépíthető tárolóból mindeddig 21 készült el. A Maros, Küküllők, Aranyos, Ompoly nehézfémekkel és biológiailag lebonthatatlan anyagokkal való szennyezettsége krónikus. /Barabás Cs. Márti: Egy „zöld” esztendő. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Emlékeztető: az illegális fakitermelés ellen Garda Dezső képviselő emelte fel a szavát, sok-sok adattal igazolva állításait. Garda ma már nem képviselő.
