Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, TV-s szerkesztő/rendező, forgatókönyvíró 50. születésnapja alkalmából szerzői estet adott Kolozsváron. Zeneszerzőként különleges pályát futott be. Zenei tanulmányait már kezdetben néprajz-tanulmányokkal egészítette ki, részt vett számos népzenei és néptánc-gyűjtő úton. Zeneszerzői munkásságával párhuzamosan néhány év alatt ismert koreográfussá is vált, nevéhez fűződik a Maros Művészegyüttes és a sepsiszentgyörgyi táncegyüttes számos sikere. A ‘90-es évek második felétől a Duna Televízió zenei-népzenei szerkesztője volt. Zeneszerzői pályáján verseket zenésített (Gergely Edit-, Szőcs Géza-, Tompa Gábor-szövegeket), vonósnégyesre, illetve vonós szextettre írt, különböző összetételű kamaraegyüttesekre komponált. Az esten Könczei Árpád több zeneműve elhangzott. /Csákány Csilla: Glanglendó Könczei Árpád szerzői estjén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2009. március 24.
Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért idén Ütő Gusztáv vehette át a Munkácsy Mihály díjat. Az 51 éves sepsiszentgyörgyi festő, grafikus, a hazai performansz nagy veteránja az akcióművészet elismerésének tekinti a jelentős díjat. Úgy érzi, Erdély-szinten ez már 2001-ben megtörtént, amikor megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay-díját. Erdélyben a sepsiszentgyörgyi művészek képviselik ezt az irányzatot. Ütő Gusztáv nemrég vitát kezdeményezett a sajtóban: a művészek optimistább látásmódjáért szállt síkra. Úgy tapasztalta, hogy az utóbbi fotókiállításokon már több az optimista kép, kevesebb a ráncos vénasszony, a kopott küszöb, a lehullt vakolat. /Bíró Blanka: Beszélgetés Ütő Gusztáv képzőművésszel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2009. március 24.
Megnyílt Jakabházi Sándor tizedik egyéni tárlata Temesváron, a Héliosz Galériában az elmúlt hét végén, a grafikus 55. születésnapjának előestéjén. Jakabházi Sándor Désen született (1954), Kolozsváron végezte főiskolai tanulmányait, jelenleg a Temesvári Képzőművészeti Egyetem tanára. Grafikái művészeti múzeumok és magángyűjtemények megbecsült darabjai. /Szekernyés Irén: Jakabházi Sándor tizedik egyéni tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2009. március 24.
A megyei tanács keretében működő Háromszéki Panziók Egyesülete (HPE) megjelentette rangos, szép kivitelezésű reklámkiadványait, szóróanyagát. Az első, a Háromszék, a borvíz-nagyhatalom című kétnyelvű kiadvány. A második kiadvány Sepsiszentgyörgy, a megyeszékhely háromnyelvű jelmagyarázattal ellátott átnézeti és a városközpont részletesebb turisztikai térképe. A színes fotók Albert Zoltán felvételei. Az ingyenes kiadványok sorozatát a Terülj, asztalkám Háromszéken című, ugyancsak térkép egészíti ki, bemutatja Háromszék főleg székely jellegű gasztronómiai ajánlatát, vendéglátó-ipari egységeit. /Kisgyörgy Zoltán: Kiadványok Kovászna megye turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2009. március 25.
Szilágyi Zsolt indul a magyar Nemzeti Összefogás európai parlamenti (EP) listájának negyedik helyén, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) javaslatára. A listavezető Tőkés Lászlón és a befutóesélyes Szilágyi Zsolt alelnökön kívül EMNT-jelölt még többek között Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Toró T. Tibor alelnök, aki a tizedik és Bakk Miklós politológus, aki a tizenegyedik a sorban. „Az, hogy bejutok-e, a kampányon múlik, hogy legalább olyan arányban, ahogyan 2007-ben, de immár együttes erővel, sikerül-e mozgósítani az erdélyi magyarokat” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Bakk Miklós kifejtette: aktív módon nem kíván politizálni, politikai szerepet nem vállal, de véleményével, a közviták alakításával jelen kíván lenni a politikában. /Benedek Sándor: Szilágyi Zsolt is befuthat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2009. március 25.
Románia 19 milliárd eurós kölcsönért folyamodott a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Unió intézményeihez, amiből a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet 13 milliárd eurót állna. /D. L.: Románia 19 milliárdot kér. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2009. március 25.
Az Európai Unió intézményeinek támogatását kérte napirend előtti felszólalásában Tőkés László ahhoz, hogy védjék meg Verespatakot az ott tervbe vett aranybánya létesítésétől. „A botrányok sorozata által kísért vállalkozás annak a ciántechnológián alapuló kitermelésnek az alkalmazására készül, mely 2000-ben a Tisza folyót teljes hosszában megmérgezte. Az 1995 óta tartó előkészületek Verespatak épített örökségét tönkre tették, lakosságát pedig szociális nyomorba döntötték” – hívta fel Tőkés a figyelmet. /Tőkés az EU segítségét kérte Verespatak megvédéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2009. március 25.
Közzétette a Participatív Demokrácia Európai Intézete – Qvorum a romániai európai parlamenti képviselők 2008 januárja és 2009. február 8. közti időszakban folytatott tevékenységét kiértékelő jelentését. Sógor Csaba, mint a civil szabadságjogok, az igazságügyi és a belügyi bizottság címzetes tagja a plenáris üléseken 97 százalékos, a bizottságbeli üléseken pedig 76 százalékos jelenlétet könyvelhetett el. A jelzett időszakban 13 módosító javaslatot nyújtott be, ezek többsége a roma kisebbség beilleszkedésére vonatkozott, 20-szor szólalt fel plenáris üléseken. Sógor a Qvorumtól gyenge minősítést kapott. Tőkés László, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a dél-kelet európai országokkal foglalkozó küldöttség tagja a plenáris üléseken 74 százalékos, míg a bizottsági üléseken 100 százalékos jelenlétet könyvelhetett el. Raportőre volt egy kutatóknak szánt, az európai partnerség kifejlesztését célzó jelentésnek. Összesen 10 módosító javaslatot terjesztett elő, 5 kérdést intézett, 22 plenáris ülésen szólalt meg. Felszólalásaiban nem csak a magyar közösség, hanem az összes etnikai kisebbségnek a gondjait képviselte. Tőkés László szintén gyenge minősítést kapott. Winkler Gyula a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bizottságának tagja, a plenáris üléseken való jelenléte 73, míg a bizottsági üléseken 60 százalékos volt. Winkler összesen 63 módosító javaslatot nyújtott be, főleg más európai parlamenti képviselőkkel közösen. Tizenháromszor szólalt fel plenáris ülésen. Teljesítményét közepesnek minősítették. /Kiértékelték a romániai EP-képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
Surányi György, a magyar jegybank volt vezetője tűnt az MSZP és az SZDSZ közti egyeztetések után legesélyesebbnek arra, hogy az MSZP konstruktív bizalmatlansági indítványa után felváltsa Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az MSZP és a liberálisok huszonnégy óra alatt kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek, de a sajtónak csak annyit mondtak: kizárják az MSZP– SZDSZ koalíció létrejöttét. Surányi György azt mondta: csak feltételekkel vállalná el a miniszterelnöki posztot; garanciát szeretne kapni arra, hogy az új kabinet nem lesz a pártok céltáblája. A Fidesz továbbra is kitart az előrehozott választások mellett. Szerintük a válság megoldására csak egy új választáson megszavazott új kormánynak van esélye, a mostani kormánypárt, az SZDSZ és az MDF egy része közötti esetleges megegyezéssel csak illegitim, ingatag és gyenge kabinet jöhet létre, ezért meg kell oldani, hogy olcsón, az EP-választással együtt le lehessen bonyolítani az országgyűlési választást is. /Surányi az esélyes Gyurcsány-utód. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2009. március 25.
Személyes okokra hivatkozva nem jelent meg március 24-én Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kezdeményezte meghallgatáson, annak ellenére, hogy előzőleg megígérte, ott lesz. A CNCD hivatalból indított eljárást a prefektus ellen, amiért 38 közintézmény vezetőjét körlevélben szólította fel, hogy készítsenek kimutatást magyar és román nemzetiségű alkalmazottaik számáról. /Kovács Zsolt, Oborocea Mónika: Elmaradt a meghallgatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2009. március 25.
Kolozsváron a tanács kétmillió lejt szavazott meg az U FC klubnak, kevesebbet, másfél milliót a kolozsvári egyházaknak – ebből egymillió az ortodoxnak –, továbbá 180 ezer lejt rászorulóknak húsvéti segélyre. Az egyházak a hívek számaránya alapján részesülnek az összegből. Eszerint az ortodox egyház egymillió, a görög-katolikus 100 ezer, a római katolikus 90 ezer, a református 183 ezer, az unitárius egyház 31,9 ezer, a lutheránus egyház 2250, a zsidó hitközség pedig 1050 lejt kap. A pénzt a templomok és egyházi épületek restaurálási munkálataira, új épületek felépítésére, illetve egyházi rendezvények költségeinek fedezésére kell fordítaniuk a kedvezményezetteknek. /Jakab Judit: Több pénzt kapott az U FC, mint a kolozsvári egyházak összesen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
Egy volt magyar diplomata ma magánemberként Bukarestben dolgozik az oroszoknak – olvasható a bukaresti Adevarul című napilap március 24-i számában. A bukaresti újság Péter László volt diplomatát nevezte „volt magyar kémnek”. A napilap kész tényként állapította meg, hogy Péter László, aki 1990 és 1995 között diplomataként szolgált Magyarország bukaresti nagykövetségén hírszerző tisztként, miután nyugdíjba ment, jelenleg ismét Románia területén dolgozik, mégpedig az oroszoknak. /Magyar diplomata az „oroszok” szolgálatában? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
„Gyümölcsöző együttműködés és forrásteremtés” címmel szervezett március 24-én térségi fórumot Zsombolyán a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a helyi polgármesteri hivatal. A román-magyar-szerb hármas-határ térség 30 településéről érkeztek polgármesterek és önkormányzati képviselők. Dr. Törzsök Erika miniszterelnöki hivatali főigazgató arról beszélt, hogy az együttgondolkodás, a szellemi tőke kiaknázása kivezetheti jelenlegi periférikus helyzetéből a hármas-határ térségét. Erre kiváló lehetőséget nyújt az új típusú együttműködési forma, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása. Majoros András és Hegedűs Dániel EÖKIK /Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány/ előadók bemutatták a hármas-határ térségében létrehozandó együttműködés előnyeit, valamint jogi bejegyzésének lehetőségeit. – A Miniszterelnöki Hivatal szolgáltatói szerepet igyekszik betölteni, nyilatkozta dr.Törzsök Erika. /Pataki Zoltán: Új típusú együttműködés a hármas-határ térségében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./ Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője szintén Törzsök Erika.
2009. március 25.
A Maros megyei tanfelügyelőségen véglegesítették a korábban sok vitát kavart beiskolázási tervet a 2009–10-es tanévre. A dokumentumban 197 osztály szerepel a nappali és négy az esti tagozaton, ez utóbbiak azonban nem jöhetnek számításba a végzős diákok esetében. A nappali tagozatra tervezett 197 közül 131 román és mindössze 59 magyar tannyelvű osztály indul, ami messze elmarad a diákok létszámának megfelelő 67 osztálytól, és a későbbiekben ígért 60 osztálynál is eggyel kevesebb. A tanfelügyelőségnek nem sokat számított, hogy január végén több ezer szülő által aláírt petíciót nyújtott be a Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezete, amelyek hátrányos megkülönböztetésnek minősítették, hogy a kötelező tízosztályos oktatásban nem biztosítják minden magyar diák számára az anyanyelven történő továbbtanulás lehetőségét. /(bodolai): Messze az ígéretektől. 59 nappali és egy esti magyar osztály.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2009. március 25.
Meddig terjed a szólás szabadsága? Kell-e, kinek kell és kinek szabad korlátoznia? Két eset is történt az elmúlt napokban, amelyek aktuálissá tették ezeket a kérdéseket. A Hargita Népe napilapban az Ambrus Attila által íróként, jobboldali gondolkodóként nagyra becsült György Attila azt állította, hogy noha nem ildomos köpködni, az olyanok, akik a hazaáruló magyar liberálisokat meghívják könyvbemutatóra, megérdemlik, hogy leköpjék őket. Aki elszenvedte az atrocitást, az Ambrus Attila által szintén nagyra becsült költő, baloldali gondolkodó. Az írás azonnal két táborba sorolta a romániai, a magyarországi, a Nyugaton élő magyar értelmiségieket, a háziasszonyokat, gázszerelőket, kőműveseket stb. A liberálisok követelték, hogy Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztője határolódjon el György Attila véleményétől. Mások a szólásszabadság nevében védték az írót. Ambrus Attila nem csatlakozott sem az egyik, sem a másik táborhoz, mert meggyőződése, hogy a főszerkesztőnek nem kell elhatárolódnia a lapjában megjelent véleményektől. /Ambrus Attila: A szólás szabadossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ Előzmény: György Attila: Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./, Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./, Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.
2009. március 25.
A Magyar Televízió immár harmadik éve adja át az intézményről legtöbb írást megjelentető szerkesztőség részére a közszolgálati televízió köszönő oklevelét. 2008-ban a Krónika szerkesztősége foglalkozott kiemelten az MTV-vel. Kósa Somogyi György programigazgató az Átjáró című műsorban mondott köszönetet a lap kollektívájának, s a Krónika vezető szerkesztőjének, Rostás Szabolcsnak. /Elismerés a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
Március 20–22-én a kolozsvári Apáczai-líceum volt a színhelye – ahogy az előző években is – a XIV. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenynek. Erdély minden részéből összesereglett középiskolások vetélkedtek. A verseny megnyitó ünnepségén hangzott el Pomogáts Béla ünnepi beszéde. Ebben kifejtette: „Bevallom, én már régóta nem bízom a politikában, semmiféle politikában. Lenne bizalmam, ha Széchenyi Istvánok, Kossuth Lajosok, Deák Ferencek vagy legalább Bethlen Istvánok és Teleki Pálok kezében lenne a sorsunk. Bízom ellenben a magyar kultúrában, ennek éltető szellemében és ennek a szellemnek mai örököseiben, követőiben, tanítványaiban, azokban, akikre anyanyelvünket, irodalmunkat, nemzeti kultúránkat bízták a századok.” /Pomogáts Béla: Kazinczy parolája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
A Somogy megyei Csurgón idén jubileumi konferenciát tartottak, tizenötödik alkalommal hívták versenyre a Kárpát-medence református iskoláinak tanulóit. A Református Középiskolák Természettudományos Diákkonferenciáját eredetileg Kunszentmiklóson álmodta meg Szabó Sándor biológus igazgató, majd, amikor elvállalta a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium vezetését, a verseny is helyszínt váltott. A rendezvényre az évek során erdélyi diákok is beneveztek, és becsületesen helytálltak. A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjainak ez jelentette az ugródeszkát más konferenciák felé, az itt elért eredmények garantálták a későbbi sikereket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium öt diákja indult útnak március 19-én Csurgóra. Tizenegy iskola diákjai három szekcióban mutatták be kiselőadásaikat. A nagyenyedi diákok a házigazdákkal holtversenyben elsők lettek. /Dvorácsek Ágoston: A tudomány és a hit harmóniája. Református diákkonferencia Csurgón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
Lécfalván műkedvelő színjátszó csoport működik, Kertész Barna tanító elmondta, sikeres előadásukkal vendégszerepeltek a környező falvakban, de még a magyarországi Zalamerenye testvérfaluban is. Legnagyobb sikerüket Kisfaludy Károly Csalódások című előadásával aratták. /(kisgyörgy): Kisfaludy Károly Lécfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2009. március 25.
Geréd Vilmos karnagy Kolozsváron tartott előadást a Gyulafehérvári Főegyházmegye orgonáiról. Geréd Vilmos vetített képes előadásában több mint negyven orgonát mutatott be. Elmondta, hogy az egyházmegye 259 plébániáján 230 működő orgona van – ezekből 179 műemlék. További 19 hangszer felújítást igényel, kilenc pedig teljes restaurálásra szorul. Akad tehát munkája az öt, diplomával rendelkező erdélyi orgonaépítőnek. Geréd előadásában kitért a XIX. század egyik legismertebb erdélyi orgonaépítője, Kolonits István munkásságára is. Jelezte, hogy elkezdődött a gyulafehérvári székesegyházban található Kolonits-orgona felújítása. /N.-H. D.: A hangszerek királynőjének bűvöletében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. március 25.
Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban március 24-én megnyílt a Kolozsváron élő Székely Géza kiállítása, ugyanakkor bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent Székely Gézáról szóló könyvet is. „Egy eltűnőfélben lévő tárgyi kultúra átírására és átmentésére vállalkozik anélkül, hogy a néprajzi és történelmi relikviák puszta katalógusát állítaná össze. Székely Géza tanárként dolgozik, művészete ezáltal nem válhat megközelíthetetlenül elvonttá, hiszen művészetszemléletét, technikai tudását naponta próbára kell tennie” – olvasható a könyvajánlóban. Székely Géza a Feszt László, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc nevével fémjelzett, ún. „kolozsvári grafikai iskola” méltó folytatója, írta róla Szücs György művészettörténész. /Bágyi Bencze Jakab: A lélek vetülései Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2009. március 25.
Súlyos betegség után elhunyt Jecza Péter szobrászművész /Sepsiszentgyörgy, 1939. okt. 16. – Temesvár, 2009. márc. 24./ A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett. A temesvári Pedagógiai Főiskolára nevezték ki tanársegédnek. Később műszaki rajzot tanított a műegyetemen, majd 1990-től a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora volt. Nemzedékek sorát készítette fel és indította el a szobrászpályán. Megmintázta a magyar kultúra és irodalom számos halhatatlanjának – Bartók Bélának, Kőrösi Csoma Sándornak, Kriza Jánosnak, Klebesberg Kunónak, Bölöni Farkas Sándornak, Trefort Ágostnak stb. – a mellszobrát. /Elhunyt Jecza Péter szobrászművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2009. március 26.
Összesen 20 milliárd eurós hitelkeretről állapodott meg Románia és a Nemzetközi Valutalap (IMF). A hitelvisszafizetés türelmi ideje 24 hónap, Romániának ezután a kölcsönt háromtól öt évig terjedően kell törlesztenie. A román kormánynak két év alatt kell felülvizsgálnia nemzetközi segítséggel az állami bérek és nyugdíjak rendszerét, valamint az állami vállalatok ellenőrzési módszereit. A nyugdíjak befagyasztását, a közalkalmazottak bérpótlékának lefaragását vonja maga után többek között a 20 milliárd eurós, két évre szóló hitelkeret-megállapodás. /Oborocea Mónika: IMF: húszmilliárd, két évre. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2009. március 26.
Traian Basescu államfő a román hatóságok Sólyom László március 15-i látogatása alkalmával tanúsított magatartását azzal magyarázta, hogy most már nincs nekünk Vadim Tudorunk. Eddig ugyanis – fejtegette derűsen – mindenki megbújhatott annak háta mögött. El lehetett tekinteni a magyar tisztségviselők alkotmányellenes kijelentéseitől, mert reagált rájuk Vadim, „és ezzel mindenkinek megnyugodott a lelkiismerete”. Az államfő ezzel kimondta, hogy mindeddig Vadim Tudor, a szélsőséges politikus volt Románia hivatalos hangja, szócsöve. Ezért úszta meg minden alkalommal büntetlenül botrányait, ezért nem vonták felelősségre gyalázkodásaiért sem. Basescu nyilatkozatából kitűnik: a világválsággal együtt beköszöntöttek a zordabb politikai idők, amikor Vadim Tudor szerepét magának a hatalomnak, jelen esetben éppen az államfőnek kell átvennie. /Bogdán Tibor: Államvadim. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2009. március 26.
Korrupciós vádak miatt lemondott posztjáról Cornel Serban, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI), a belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, akit a korrupció ellenes ügyészség (DNA) bűnpártolással és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsít. Serban mellett az ügyészek őrizetbe vették a titkosszolgálat egyik részlegének a vezetőjét is, Petre Pitcoviciot, de kihallgatták Puiu Popoviciu üzletembert és Ioan Alecut, a bukaresti mezőgazdasági egyetem volt rektorát is. A DNA ügyészei szerint Puiu Popoviciu, Románia egyik leggazdagabb üzletembere kapcsolatba lépett a két titkosszolgálati tiszttel, akik korábban az ingatlan-tranzakció kivizsgálásával foglalkoztak. A források szerint Serbant és beosztottját az üzletember megvesztegette, és ők ezért cserében megpróbáltak nyomást gyakorolni a DNA-nál a kivizsgálást irányító ügyészre, hogy ne indítson bűnvádi eljárást az üzletember, valamint az egyetem volt rektora ellen. Serbant alig másfél hete nevezte ki Dan Nica belügyminiszter a titkosszolgálat élére. A belügyi hírszerzés vezetésével /Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI)/ ideiglenesen Gelu Drajneanut bízták meg, aki korábban az országos rendőrparancsnokság főfelügyelő-helyettese volt. /-or-: Botrányt botrányra halmoz a belügyi titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2009. március 26.
Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) március 25-én megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé. A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának mérséklésére. Vetési László elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd. Vetési László Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként foglalkozik az Erdélyben szórványban élő magyarsággal. Vetési megválasztásával nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, „a kettő nem zárja ki egymást”, mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok. A KMKF munkájában részt vevő Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértően elmondták, hogy a szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsóbodokon (Dolné Obdokovce). /Vetési László a KMKF szórványfelelőse. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2009. március 26.
Élesen bírálta Marius Pascan Maros megyei prefektust sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint a prefektus, a kormány képviselője nemrég egy videokonferencián „butaságokat beszélt, felbujtással, etnikumközi feszültségkeltéssel, választási érdekekkel vádolva meg az RMDSZ-t”. „Nem fogadhatjuk el, hogy a prefektusok politizálni kezdjenek megyéjükben, és ezt a kormányzatnak is jelezni fogjuk” – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kitért a sok vitát szülő új törvénykönyvekre is, mondván, nem hasznos az a sietség, amivel az új törvénykönyveket be akarják vezetni. /Markó és a „magyarfaló” prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2009. március 26.
Többek között az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynál (DNA) és a Belügyminisztériumnál jelentette fel Kiss Sándort, a Bihar megyei önkormányzat alelnökét a testület PNL-s elnöke, Radu Tarle. Kiss Sándor elmondta, a tanácselnök hibájából a megyei önkormányzat elveszíthet egy 70 millió eurós hitelkeretet, mely összeget utak felújítására és a színház restaurálására szántak. Az önkormányzati elnök emellett hangsúlyosan RMDSZ- és magyarellenes politikát folytat, állítja Kiss. /Pengő Zoltán: Tarle elsüllyesztené az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./
2009. március 26.
Utoljára vett részt a temesi prefektúra sajtótájékoztatóján Marossy Zoltán alprefektus, aki március 26-án átadja a stafétabotot Calin Dobrának. Marossy hangsúlyozva, hogy továbbra is részt szeretne venni kistérségi együttműködések ösztönzésében, európai források lehívása elősegítésében, amennyiben igényt tartanak a tudására és a munkájára. Marossy megígérte, hogy négy év és három hónap alatt a prefektúrán szerzett tapasztalatait szívesen átadja utódjának. Marossy Zoltán kormányfelügyelőként folytatja közhivatalnoki pályafutását. Pataki Zoltán: Marossy is átadja a stafétabotot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2009. március 26.
Farkas Anna-Lili, Kötő József és Pető Csilla-Mária RMDSZ-es képviselők közleményükben kifejtették: a tartósság a társadalom és a munkaerőpiac fejlődési igényén alapuló hosszú távú stratégiát jelenti. Ebben a folyamatban nincs helye az improvizációnak. Megítélésük szerint az oktatási minisztérium megszegte ezt az alapszabályt. „A rendszert alapjaiban felforgatták a különböző miniszteri rendeletek. Példaként említhetjük a Kerettantervet – az iskolaigazgatóknak két hét leforgása alatt legalább háromszor kellett módosítaniuk a 2009-2010-es tanévre vonatkozó órabeosztást.” „Jól megalapozott, alkalmazható reformra van szükség” – zárják közleményüket az RMDSZ-es képviselők. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
