Március 2-én Tőkés László református püspök igehirdetése után fórumot tartottak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, illetve a Református Gimnázium épületcseréjének, valamint a küszöbön álló átszervezéseknek az ügyében. A találkozón az egyház képviselői, valamint RMDSZ-es vezetők szólaltak fel, egyként hangsúlyozva, hogy egész magyarságunkra káros hatással lehet a rossz közhangulat, ami a két magyar iskola helycseréje kapcsán kialakulóban van. Tőkés László kifejtette, nem az egyház hibája, hogy idáig fajultak a dolgok, ebben a helyzetben pedig megoldást csak az összefogás hozhat. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta: mindössze egy évig tartó „kényelmetlenségről“ van szó, amíg az átszervezés lezajlik. Az elöljáró szerint két-három éven belül Erdély legszebb magyar iskolaközpontjával büszkélkedhet majd Szatmárnémeti. A találkozón szó esett arról is, hogy mekkora kárt okozhatnak a magyarságnak a sajtóban megjelenő nyílt tiltakozó levelek, illetve a Kölcsey kiköltöztetését kifogásoló vélemények. A fórumon a Kölcsey Gimnázium vezetősége nem képviseltette magát. /A békességet próbálták keresni. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./
2009. március 23.
Közel kétszáz Bihar megyei pedagógus jelent március 21-én Nagyváradon a közoktatási konferencián, melyet a református püspöki palotában tartottak. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett találkozón a pedagógusok munkájának számtalan fontos és aktuális jelenségét, gondját villantották fel. Ez a rendezvény egy konferenciasorozat része, hogy minél több lehetőséget biztosítsanak a magyar tanároknak szakmai eszmecserére. A PKE részéről Tolnay István tanügyi előadó-tanácsos ismertette az egyetem akkreditálásának történetét, majd Ákos Zoltán főtanfelügyelő-helyettes és Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke mondott üdvözlőbeszédet. A reál szakos tanárok felháborítónak nevezték, hogy gyakorta idejük nagy részét azzal kell tölteniük, hogy a román példatárakat fordítják le a magyar gyermekeknek egy-egy tantárgyverseny, sőt még az érettségi előtt is, mert a minisztérium nem hajlandó magyar nyelven is megjelentetni a tananyagot. /Szőke Mária, Péterfy Orsolya: A jó pedagógus mindig pedagógus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./
2009. március 23.
Áldozatkészségéről tett tanúbizonyságot a református gyülekezet Árkoson, tejesen felújíttatta a XVIII. század végén épült templomát. Pál Tünde művész-restaurátor az 1812-ből való szószékkoronára varázsolta vissza az eredeti virágornamentikát. A felújításra adományozott a román kormány, az egyházközség svájci, német, holland testvéregyházai és barátai, a református egyházkerület, a hívek és a falu népe. Pap Géza, az egyházkerület püspöke hirdetett ünnepi igét. /Kisgyörgy Zoltán: Felújított templom Árkoson (Hálaadó istentisztelet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
2009. március 23.
Bethlen Farkas, Verőce polgármestere kezdeményezésére – „Építsünk hát templomot, a Kárpát-Haza templomát, ahol minden magyar fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért” – sokan részt vettek a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkőletételén március 21-én a Verőce melletti Katalinpusztai-völgyben.„E templom felépítése szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét a magyar nemzet”– hangsúlyozta Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, aki megvásárolta a területet e nemes cél érdekében. Önkéntes segítők érkeztek több településről és az elszakított területekről is, például Kárpátaljáról, Erdélyből, Felvidékről. A templom közadakozásból, közösségi kaláka munkában valósul meg. Bethlen Farkas reményei szerint szakrális zarándokhellyé, kis Csíksomlyóvá válhat idővel a Kárpát-Haza templom. /Frigyesy Ágnes: Közadakozásból építenék fel a Kárpát-Haza templomát. = Erdély.ma, márc. 22./
2009. március 23.
Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Hatodik éve szólal meg naponta Kolozsvár közösségi rádiója, az Agnus Rádió, a 88,3-as frekvencián. A hatodik születésnapot a rádió munkatársai hallgatóikkal együtt ünnepelték meg március 21-én a Báthory István Líceum dísztermében. Bemutatták az Agnus Rádió új honlapját. A rádiót online is lehet hallgatni, a www.agnusradio.ro címen. /Hatodik születésnapját ünnepelte az Agnus Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Hobók útján címmel mutatták be Kolozsváron a Szekernyés Réka és Solymosi Zsolt által ötödik alkalommal szervezett kalandos biciklitúráról készített dokumentumfilmet. A 31 unitárius kollégista diák és véndiák részt vett az embert próbáló, 950 kilométeres túrán. A film felelevenítve a túra közösségépítő napjait. Kicsit más emberekké váltak a túra során: megtanultak jobban odafigyelni egymásra, együtt dolgozni, miközben közösséggé formálódtak. /D. I.: Biciklis „csavargók” nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Péterffy Gyula teológiai zenetanárra, a kollégium kórusának névadójára emlékeztek március 22-én, vasárnap Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban, születésének 100., halálának 30. évfordulóján. Szabó Árpád nyugalmazott püspök hirdetett igét, majd röviden ismertette Péterffy Gyula életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait. Péterffy Gyula végigélte a 20. század hatalmas vérzivatarát. A kolozsvári zeneakadémia elvégzése után Székelykeresztúrra helyezték. Énekkart, zenekart alapított. 1949-ben érkezett ismét Kolozsvárra, ahol a teológián oktatatott. Ugyanakkor beindította az énekvezér képzést. Számos orgonát újított fel, orgonakoncerteket adott. Nevéhez fűződik az unitárius énekeskönyv szövegeinek és dallamainak felújítása, amelyet azóta sem adtak ki. 1961-től Guttman Mihálynak köszönhetően a zeneiskolában tanított, majd 1968-ban betegnyugdíjazzák, de 1973-ig nyugdíjasként is oktatott. Ünnepélyes keretek között került sor a kórus zászlajának felavatására. A Péterffy Gyula nevét felvevő kórus gazdag repertoárja, számos kitüntetése Majó Julianna karnagy munkájának és a mögötte álló összetartó közösségnek köszönhető. /Dézsi Ildikó: Zászlóavatással tisztelegtek Péterffy Gyula zenetanár emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Március 21-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem előcsarnokában látta vendégül a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat írói körét, szerkesztőit a Látó folyóirat Irodalmi Színpada. A beszélgetésen Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, Király László, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt olvasott fel verseket, prózát. /Máthé Éva: Helikon a Látó-színpadon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Fennállásának kétéves évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a nagyváradi Hobby Libri könyvesbolt. Fleisz János nagyváradi történész, önkormányzati képviselő mondott köszöntőbeszédet. Konglovits Enikő üzletvezető beszámolt arról, elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki. /Nagy Orsolya: Születésnapot ünnepelt a váradi Hobby Libri könyvesbolt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2009. március 23.
Hagyománnyá vált a temesvári Magyar Nyugdíjas Klubban, hogy a tollat vagy festőecsetet ragadó nyugdíjasok alkotásait bemutatják a tagságnak. Március 21-én bemutatták Takács Imre: Álommagyar (Lugos, 2008) című könyvét. Takács Imre nyugdíjas pedagógus és sakk-bajnok a magyar igazolványok kiállításának idején lépett szorosabb kapcsolatba a lugosi magyar közösséggel, és Király Zoltán, a Lugosi Hírmondó főszerkesztőjének bíztatására kezdte papírra vetni a szórványléttel, a beolvadással kapcsolatos történeteit. Az írások zöme megjelent Lugosi Hírmondóban, a kötetet is Király Zoltán szerkesztette. Az Álommagyar cím azokra utal, akik – a többnyire önként vállalt nyelvváltoztatás után – csak álmukban beszélnek magyarul. Takács Imrét a temesvári könyvbemutatóra elkísérték Pokker László és Gergely Kálmán, a lugosi irodalmi kör tagjai egy-egy írást mutattak be a szórványlét sokféle vetületét bemutató könyvből a hallgatóságnak. /Könyvbemutató a Nyugdíjas Klubban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./
2009. március 23.
Halálának első évfordulóján Pongrácz Antalra emlékeztek a marosvásárhelyi Bernády Házban. Ebből az alkalomból mutatták be a Fénymagasban, fönti mélyben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című emlékkötetet is, amellyel a közismert orvos, egyetemi tanár, sportoló előtt tisztelegtek a barátai, ismerősei, kollegái. Nagy Miklós Kund, a könyv szerkesztője beszélt a fényképekről, levelekről, vallomásokról, amelyek bekerültek a kötetbe és amelyek Pongrácz Antal személyiségét, alakját idézték fel. /Antal Erika: Fénymagasban, fönti mélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2009. március 23.
Pomogáts Béla irodalomtörténész Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944) /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kétkötetes művét mutatták be március 20-án Székelyudvarhelyen, a művelődési házban. Több évtizedes munka eredménye ez a két kötet. Pomogáts hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a könyv címe: Magyar irodalom Erdélyben, és nem erdélyi magyar irodalom, ugyanis magyar irodalom csak egy van, amelynek része, amelyhez hozzátartozik az elszakított magyar nemzetrészek irodalma. Az irodalomtörténeti munka következő része az 1945 és 1989 közti időszakot öleli fel. Az irodalmi berkekben kialakított kánonokról az irodalomtörténész úgy vélekedett, hogy a kánonok tévutakra vezethetnek, mint ahogy ez az elmúlt irodalomtörténeti korszakokban bebizonyosodott, amikor bizonyos írókat, költőket többre értékeltek – ez mindig utólag derült ki –, mint megérdemelték. /Bágyi Bencze Jakab: Magyar irodalom Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2009. március 24.
Akár a 2006-ban, pártfunkcionáriusok előtt tett beismerő vallomása második felvonásának is tekinthető Gyurcsány Ferenc hét végi, miniszterelnöki kapitulációjáról szóló bejelentését. Két évvel ezelőtt a szocialista pártelnök-kormányfő még azt ismerte el „házon belül”, hogy hazudott az embereknek a gazdasági helyzetről, a mostani kongresszuson pedig már nyíltan bevallotta, hogy tévedett, hibás gazdaságpolitikát folytatott. Gyurcsány most sem gondolja komolyan, hogy lemond a politikai hatalomról. Pártja éléről semmi szín alatt nem kíván távozni, holott irányítása alatt a magyar gazdasággal együtt a szocialista alakulat népszerűsége is történelmi mélypontra süllyedt. Az MSZP elnökeként továbbra is döntő befolyást gyakorol majd az új miniszterelnökre. Gyurcsány politikai karrierjének megmentése céljából rántotta elő az önmaga elleni bizalmatlansági indítvány ötletét. /Rostás Szabolcs: Őszöd II. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2009. március 24.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2009. március 24.
Tíz alkalommal fordult eddig a román kormány hitelkeretért a Nemzetközi Valutaalaphoz. A kölcsönnel járó feltételeket mindeddig csak Nicolae Ceausescunak és Adrian Nastasénak sikerült teljesíteni – derül ki a Cotidianul alapján készített összeállításból. Az ország 1975 októberében írta alá az első, egy évre szóló készenlétihitel-szerződését az IMF-fel, a második alkalommal 1977 szeptemberében, a harmadikat 1981 júniusában írták alá. A rendszerváltásig Románia tartozását az utolsó baniig törlesztette. A rendszerváltás utáni kormányok összesen hétszer fordultak hitelért az IMF-hez, az így kapott összeget azonban csak egyetlen alkalommal használták fel teljes egészében: 2001-ben, a Nastase-kormány idejében. /IMF-kölcsönök szerződésszegéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2009. március 24.
Jogtalannak és makogónak minősítette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ellene indított eljárását Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. A kormánymegbízott 38 közintézmény vezetőjének küldött körlevelet, amelyben felszólítja őket, készítsenek kimutatást arról, hány magyar és román nemzetiségű alkalmazottjuk van. Az eset miatt tiltakozott Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsóháromszéki elnöke, a CNCD viszont ettől függetlenül hivatalból eljárást indított a Kovászna megyei prefektus ellen. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács szeptember 24-én meghallgatásra várja Munteanut. A kormánymegbízott kifejtette: személyesen jelenik meg a testület előtt, de kilátásba helyezte, hogy bepereli a hivatalt, valamint azt a személyt is, aki elkezdte a vizsgálatot, és erkölcsi kártérítést igényel. /Kovács Zsolt: Támad a háromszéki prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2009. március 24.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Sógor Csaba március 23-án napirend előtti felszólásában ismertette a március 15-i ünnepünk történelmi vonatkozását, és azt, hogy erről 5 EU-s ország magyar közössége emlékezett meg. Sógor beszámolt arról, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László köztársasági elnök erdélyi utazását. – Mi történt volna, ha ugyanezt próbálják megtenni Barack Obama amerikai elnökkel, aki szintén üdvözölte és méltatta az 1848-as magyar szabadságharcot – tette fel a kérdést a képviselő a parlament plénumának. Sógor Csaba hangsúlyozta: jó lenne, ha végre mindannyian felfognánk, Európában élünk, ahol tisztelni is lehet egymás múltját, történelmét – tiszteletben lehet tartani egymás ünnepeit. /Sógor a Sólyom Lászlóhoz való román viszonyulásról beszélt az EP-ben. = Erdely.ma, márc. 24./
2009. március 24.
Hargita és Kovászna megye tanácsa összehangolja fejlesztési stratégiáit – többek között erről döntött a hét végén a két megye tanácselnöke Borospatakon. A március 21-22-ei találkozón részt vett Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere, az egyeztetésekbe a Maros megyeieket is bevonják. Mindkét megyének van már elkészült fejlesztési stratégiája, ezeket kell összehangolni és közösen kidolgozni az ágazati stratégiákat – hangsúlyozta a két megyei tanácselnök. A fejlesztési stratégiák összehangolását a két megyemenedzser végzi el. Fel kell mérni Székelyföld épített örökségét – hangzott el Borospatakon. Megegyeztek abban, hogy „Székely kapu” programot indítanak. Évente 100 székely kapu rendbetételét és/vagy megfaragását támogatják. Hargita megyében ezt a programot már elkezdték. A „Barangolás Háromszéken” mintájára megjelentetnek egy „Barangolás Székelyföldön” című kiadványt, amely bemutatja a térség értékeit. Közös költségvállalással indítják el a „Székely termék” és a „Székelyföldi termék” minősítési folyamatát és a márka bevezetését. Felmerült, hogy a Hargita Háló nevet viselő teleházas programot Székelyföld Hálóvá alakítják, amelyhez Háromszék is csatlakozik. /Székely kapu program. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2009. március 24.
Kelemen Attila Ármin a Transilvania.ro portálon értékelte az általa indított aláírásgyűjtési akciót. A Hargita Népében megjelent György Attila Liberálisok c. írása /márc. 4./, ezt Kelemen Attila Ármin barátaival gyűlöletkeltő szövegnek minősítette, ezért felhívta Karda Emesét, a Hargita Népe kiadóját, akitől azt kérte, a lap határolódjon el György Attila nézeteitől, de ez nem történt meg, ezután felhívta Kozán István felelős szerkesztőt, de ő sem hajlott az elhatárolódásra. Március 11-én indították az aláírásgyűjtést, Gáspárik Attila és Eckstein-Kovács Péter segített a mozgósításban. Március 15-én zárták le a gyűjtést, addig 285 személy támogatta nevével az ügyet. Kelemen Attila Ármin elítélte a Hargita Népét, mert nem határolódott el a cikktől, „lapult, ami nem nagy intellektuális dicsőség”. Kelemen Attila Ármin értékelt: sikeres volt az aláírásgyűjtés, felmutatta, hogy van „egy számottevő, európai gondolkodású, a gyűlöletkeltés ellen állást foglalni akaró romániai magyar elit. Az akcióhoz a romániai magyarság emblematikus figurái csatlakoztak, írók, szerkesztők (többek között a Hargita Népe egykori főszerkesztője, Borbély László is), számos jogász, ügyvéd, egyetemi előadó, közéleti szereplő, nagyon sok diák.” Ilyen „erődemonstráció” láttán a Hargita Megyei Tanácsnak fel kell vennie napirendre a „mi lesz a Hargita Népével” ügyet. Kelemen Attila Ármin nemcsak értékelt, ítélkezett is: meg kell vizsgálni a napilap ügyét. Ugyancsak elítélte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács vezetőjének témában született blogbejegyzését, aki azt javasolja, az értelmiségi csoportok üljenek le, és beszéljék meg problémáikat egy pohár bor mellett. Kelemen ezt elutasította, Borbolyt passzív bátorítással vádolta. Látványos reakció volt a Borbély Zsolt Attila–Erdély.ma ellen-aláírásgyűjtési akciója. Nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be. Az ellen-aláírásgyűjtési akcióban részt vett a magyarországi konzervatív média egy része is, ami jelentősen hozzájárult sikeréhez. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. A Hargita Népe ügy – kiértékelés. = Transilvania.ro, márc. 24./ Kelemen értékelésében kifogásolta, hogy az ellen-aláírásgyűjtési akció során több magyarországi is aláírt. Az ő gyűjtésében is szerepelnek magyarországiak.
2009. március 24.
Évekkel ezelőtt a Civic Media Egyesület ezt kérte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól, hogy minden romániai sajtóorgánum vezetőjéről derítse ki, együttműködött-e 1989 előtt a politikai rendőrséggel. Most megérkezett a bizottság hivatalos igazolása: Dénes László /a Reggeli Újság főszerkesztője/ nem működött együtt a Szekuritátéval. /Igazolták, amit eddig is tudtunk. Főszerkesztőnk nem működött együtt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./
2009. március 24.
Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./
2009. március 24.
Ellepi a szomorúság, a félelem és tehetetlenség, mert újra érezhető a gyűlölet, írta olvasói levelében Nagy Katalin. Mit tehet az ember, ha magyar, méghozzá kisebbségben, Erdélyben élő? Elveszítettük azt, aki „a jelenkori magyar írás legnagyobb vigasza” volt, elhunyt Sütő András /1926-2006/. 1990. február 10-én volt a nevezetes s gyertyás-könyves felvonulás, élén Sütő Andrással, amikor Marosvásárhely összes „magyar harangja” megszólalt. Körülbelül százezer ember vonult fel a városban, követelve, hogy anyanyelven lehessen tanulni, hogy az anyanyelv használata természetes legyen. 1990. március 19-én azután megjelent a gyilkos szándékú láncos-botos-baltás tömeg, a kormány, a hatóságok tudtával. Sütő Andrást akkor megsebzett szemét azóta számtalanszor műtötték. /Nagy Katalin, Marosvásárhely: Borzongó emlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2009. március 24.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatánál a színészek egy csoportja Meleg Vilmos művészeti igazgató azonnali menesztését kéri, Lucian Silaghi főigazgató azonban nem hajlandó megtenni ezt a lépést. Az elégedetlenkedők Meleg műsorpolitikáját kifogásolták. A Szigligeti Társulat színművészei közleményben hozták nyilvánosságra meglátásaikat. Ebben „a színház folyamatos művészi hanyatlását, illetve a belső szervezés és fegyelem fokozatos romlását” említették. A teremből azért vonultak ki, mert a főigazgató „indulatában sértő megjegyzésekkel illette a művészeket”. Silaghi elmondása szerint Meleg Vilmos lemondásra készen ment be a terembe, de az igazgató közölte vele: úgysem fogadná el a távozását, mert elégedett a munkájával /Nagy Orsolya: Patthelyzet a váradi magyar társulatnál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./
2009. március 24.
Valóra váltak a szervezők reményei, a Sepsiszentgyörgyön egy hete zajló Reflex nemzetközi színházi biennálé európai kulturális főváros hangulatát teremtette meg a városban. A Reflex fesztivál telt ház előtt játszott előadásai élénk vitákat szülnek, a közönségtalálkozók is nagy érdeklődés mellett zajlanak. A Tamási Áron Színház múltjáról, jelenéről és jövőjéről három hajdani és a jelenlegi igazgatója vallott: Sylvester Lajos, Dali Sándor, Nemes Levente és Bocsárdi László vallomásából bontakozott ki a színház 60 éves útja. Eddig három magyarországi és egy lengyel társulat mutatkozott be, mindegyik előadása rangos szakmai díjakat nyert az elmúlt két évadban. /Kovács Zsolt: Európai „reflexek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2009. március 24.
A helyi tanács jóváhagyta, hogy Bakócz Tamás-szobrot állítson a püspökség Erdődön. A városban fokozódnak a politikai viták, és a jelek szerint a nemzetiségi ellentétek is újból felszínre törnek: a PSD és PD-L tanácsosai bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a polgármesterrel szemben Többek között azt is kifogásként hozták fel a jelenlegi kormánypárt helyi döntéshozói, hogy a március 15-i erdődi emlékünnepségen Duma Ovidiu polgármester nem volt a Petőfi-szobrot leleplezők között, nem ő nyitotta meg a rendezvényt, és nem énekelték el a román himnuszt az eseményen. Ami a Petőfi-szobrot, valamint az el nem énekelt himnuszt illeti, Duma és Szakács Imre alpolgármester rámutattak: a kezdeményezés a Petőfi Köré volt, és nem román hivatalos, illetve nemzeti ünnepről volt szó. A tanács jóváhagyta viszont azt, hogy szobrot állítsanak az egyetlen magyar pápajelöltnek, az erdődi származású Bakócz Tamásnak. /(fi): Szobrok és viták Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 24./
2009. március 24.
Befogadó Transylvania címmel nyílik kiállítás március 24-én a budapesti Vármegye Galériában. A tárlat a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeként viszi közönség elé húsz erdélyi, illetve innen elszármazott képzőművész – festők, grafikusok, szobrászok – munkáit. A galériát Az Erdély Művészetéért Alapítvány működteti immár húsz éve. A kiállítást Jókai Anna írónő nyitja meg. /Befogadó Transylvánia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2009. március 24.
A gyegyószárhegyi nyilatkozat kimondja cserekiállítások szervezését a Kárpát-medencében működő, alkotótáborok résztvevőinek munkáiból. Ennek egyik példája a Marosvásárhelyen, a Bernádyban megrendezett Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tárlata. A kiállításon zömében modern alkotások, más-más technikával készült festmények, pasztellek, grafikák láthatók. A Bernády Ház tetőtéri galériájában Rékasi Attila fotóművész különleges hangulatú fényképei láthatók. /Antal Erika: Hajdúságiak a Bernádyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2009. március 24.
A homoródszentmártoni alkotótábor állandó kiállításának válogatott munkáiból nyitottak gyűjteményes képzőművészeti kiállítást a Székelykeresztúri Molnár István Múzeumban. Homoródszentmártonban 1979 óta szerveznek képzőművészeti alkotótáborokat. Ezek résztvevői minden alkalommal néhány alkotást hagynak az állandó kiállítás számára a tábor idején készült munkáikból. Az 1979-től 1991-ig összegyűlt munkák a községi önkormányzat tulajdonát alkotják. 1991-ben létrehozták a Homoródmente Művészetéért Alapítványt, amely azóta minden évben megszervezi az alkotótáborokat, és egy újabb állandó kiállítást működtet az alkotótáborban készült és az alapítványnak ajándékozott munkákból. Ezekből válogatták ki azokat a darabokat, amelyekből a székelykeresztúri múzeumban megnyílt kiállítás anyaga összeállt. /Bágyi Bencze Jakab: Művészet és lobbi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2009. március 24.
Budapesten megjelent a Trianon Kutatóintézet kiadványa, a Trianoni Szemle első száma. A negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztői: Raffay Ernő, Takaró Mihály, Zeke Gyula és Veszeli Lajos. Felelős szerkesztő Szidiropulosz Archimédesz, görög származású, gyermekként Magyarországra menekült tanár és kutató. Az egyik írás szerzője Takaró Mihály professzor, akinek Trianon és a szabadkőművesség című írásából közölt részletet a Reggeli Újság. Magyarországon 1920-ban betiltották a szabadkőművességet, nagyon sok szabadkőműves irat, jegyzőkönyv, tagnévsor került nyilvánosságra. Nyilvánosságra került az összes páholy tagnévsora, mintegy 13.000 személy részletes adataival, a páholy megnevezésével. A feloszlató rendelet felelőssé tette a szabadkőművességet a történelmi Magyarország összeomlásáért, valamint a békefeltételek igazságtalan voltáért. /Tizenháromezer szabadkőműves?! = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 24./
