|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 369 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-369 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. március 1.Újságírók az RMDSZ „hogyantovábbjáról" az m1-enAz RMDSZ kongresszusa ahhoz képest, hogy történelmiként volt beharangozva és a média is nagy figyelmet szentelt neki, a vélemények szerint nem hozott változást a párt életében. Kelemen Hunor Markó Béla 18 éves elnökségét folytatja, tehát továbbra és részt vesz a román kormányban és a mindenkori magyar kormánnyal igyekszik jó kapcsolatot ápolni. Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője szerint a média és a többségi hatalom számára azért volt történelmi jelentőségű ez a kongresszus, mert azt próbálták kideríteni, hogy a most regnáló kormány bukik, vagy nem bukik. A kormány sorsa az RMDSZ-en múlik, ezért udvarolják körül a román pártok. Gál Mária, a Népszava újságírója szerint az RMDSZ most olyan helyzetben van, amikor nem igazán látunk előre. Eddig tudni lehetett, hogy bármi van, az 5%-os küszöböt átlépi. Most nem lehet tudni, ezért azt sem, hogy érdemes-e ezt a másfél évet kormányon kihúzni vagy ellenzékbe kell vonulni, és onnan könnyebb lesz elérni a küszöböt. Mindez azért is bizonytalan, mert a népszámlálás még ezután következik, nem lehet tudni, hány magyar van Romániában, ahogy azt sem, hogy a megszorító intézkedések és a másik két párt miatt mennyire csappan meg a szavazótábor. Erdély.ma 2011. március 1.Módosították az RMDSZ alapszabályzatátNéhány apróbb módosítással, de valójában az SZKT által is jóváhagyott formában fogadta el az RMDSZ kongresszusa a szövetség alapszabályzatát. A leglényegesebb változás: átalakítják az ügyvezető elnökséget, főtitkárságot hoznak létre helyette, és egy politikai alelnöki funkcióval is kiegészítik a csúcsvezetést. A főtitkárt és a politikai alelnököt egyaránt a szövetségi elnök javasolja, és az SZKT szavazza meg. Az egyezségek szerint Kelemen Hunor Kovács Pétert nevesíti főtitkárként, aki több kampányban s most a kongresszus megszervezésével is bizonyította elkötelezettségét. A politikai alelnök Borbély László lesz. A vita során Eckstein-Kovács Péter kifogásolta az új felépítést: erős elnöknek nincs szüksége politikai alelnökre, magának kell meghoznia a fontos döntéseket — érvelt. Kelemen Hunor válaszában elmondta, a főtitkár szervezési kérdésekkel foglalkozik, a politikai alelnök azokat a feladatokat teljesíti, melyeket az elnök rábíz, nem helyette hoz döntéseket. Az alapszabályzat létrehoz még egy új vezetői tisztséget, a volt szövetségi elnökét, azzal a pontosítással, hogy a kiváltságok azokat illetik meg, akik legalább két mandátum során vezették az RMDSZ-t. A Markó Bélára szabott tisztséggel iroda jár, helye lesz a legfontosabb és legmagasabb szintű döntéshozó testületekben, és befutó helyet biztosítanak számára a majdani parlamenti választásokon. Eckstein az újabb iroda kialakítását is kifogásolta, szenátorról, miniszterelnök-helyettesről van szó, akinek van irodája és „fél emelet áll rendelkezésére a Victoria-palotában", az anyagi gondokkal küszködő helyi és megyei szervezetekre kellene inkább pénzt fordítani, hogy ne kényszerüljenek leépíteni munkatársaikat. A legtöbb támogató szavazatot egyébként ez a két Ecksetein-féle módosítás kapta, ám egyik sem elegendőt a megszavazáshoz. Bővült a legfelsőbb döntéshozó testületek sora, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) 26 tagja lesz, helyet kapnak benne a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a platformok képviselői rotációval, a szórványmegyék ugyancsak egymást váltva, és legalább kéthavonta ülésezik majd, de létrehozzák a 18 tagú Szövetségi Elnökséget (SZE), amely a tulajdonképpeni döntéseket hozza két SZÁT-ülés között. Az új alapszabályzatba bekerült a székelyföldi javaslat: két vagy több megyei szervezet regionális szervezetet hozhat létre, és a jövőben három külön regionális önkormányzati tanács működik: egy a Székelyföldön, egy Közép-Erdélyben és egy a Partiumban. Az alapszabályzat-módosítás eredetileg a vasárnapi programban szerepelt, ám az operatív ülésvezetés Bíró Rozália SZKT-elnök vezényletével már az elnökválasztási szavazatszámlálás idején napirendre tűzte. Gyorsan, pergőn zajlott a statútum elfogadása, melyet megzavart az eredmény megszületése, és a bejelentést halogatni sem lehetett, mert a hírtévék már a pontos arányokat is világgá kiáltották. Kelemen Hunor győzelmének kihirdetése után azonban már jócskán megfogyatkoztak a küldöttek, az alapszabályzat végleges változatát igencsak szellős teremben hagyták jóvá. Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 1.Kelemen Hunor örökségeBár a politikai életből nem kíván visszavonulni, leköszönve elnöki tisztéről, Markó Béla több rendben is megvonta az RMDSZ élén eltöltött 18 esztendeje mérlegét. Az alkalomból született interjúiban, beszédeiben, sajtótájékoztatókon elhangzott állásfoglalásaiban a számadás és az önigazolás elegyét nyújtja. Számvetése egy ilyen fontos történelmi korszak kihívásaival, legyen az mégoly részleges és töredékes bár, a fokozott figyelmet már csak azért is megérdemli, mert kétségtelen, huszonegy-huszonkét év egyik legjobban informált közéleti szereplőjéről van szó. Hogy emlékirataiban majd mit ír meg a mai napig nem kellőképpen megvilágított események és döntések okairól, arról még korai találgatásokba bocsátkozni. Kelemen Hunor nagyobb örömére azonban a feladatoknak az utódra való egyfajta áttestálása jól kirajzolódik az eddigi megnyilatkozásokból. Ezek szerint a folytatást is felvállaló új elnök politikai hozománya nem akármilyen súlyú teendők köré csoportosítható. Markó még a román pártokkal kialakított együttműködés jól kitaposott ösvényének használatát is feltételesen említi egy helyen. Közismert, hogy a neki miniszterelnök-helyettesi tisztséget termő kompromisszumos politizálás hozadékairól sokszor dicsérően vélekedett. Azt, hogy mindezért milyen árat kellett fizetnie neki és közösségének, történészek fogják megítélni. Amibe belejátszik majd az is, ha a deklarált folytatás a szándéknak ellentmondva mégis az újítás ösvényére tér, miként az a politikában szinte végzetszerűen be szokott következni. Kelemen Hunor nyilvánvalóan szembesülni fog annak megoldást kérő kényszerével, amit politikai mentora is nyitott kérdésnek nevez: a többi magyar párt létével és a hozzájuk fűződő kapcsolattal. Kezdené belátni, hogy a harmadik magyar pártalapítási kísérlet visszavonhatatlanná, felszámolhatatlanná teszi a magyar közélet pluralizálódását? A szövetségnek eddigi inadekvát válaszai helyett a többpártrendszer elismeréséből kiindulva kell alighanem a dologhoz viszonyulnia az elkövetkezőkben. Végül idézzük a jövőbe leginkább bevilágító markói megállapítást: ,,Hogy nem vállaltam újabb mandátumot (abban), az is benne van, érzek egy korszakhatárt: a nyelvi, anyanyelvi oktatási jogok kerete megvan, a következő időszak a kollektív jogokért folytatott küzdelemé kell legyen." Magyarán a munka dandárja most következik, a tulajdonképpeni magyar társadalomépítésnek Erdélyben ezentúl kellene kezdetét vennie. B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 1.Tettekre vár az EMNT (RMDSZ-kongresszus után)Jó néven veszik az RMDSZ új elnökétől, hogy együtt kíván működni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, de Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza — jelentette ki tegnap reggel a Duna Televízióban Tőkés László. Hasonló szellemben nyilatkozott lapunknak Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki szerint a nyilatkozatok után tetteket várnak az új elnöktől a magyar összefogás ügyében. Tőkés László jelezte: felhívta Kelemen Hunort, és gratulált neki megválasztásáért, azt is értékelik, hogy az erdélyi összefogás jegyében együtt kíván működni az EMNT-vel, illetve a leendő Erdélyi Magyar Néppárttal, de bizalomépítő gesztusokat várnak tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt, és a szervezet sok esetben úgy viselkedett, mint egyik a többi román versenypárt közül. Az EMNT elnöke szerint nem az a kérdés, hogy Kelemen Hunor erős elnöke lehet-e az RMDSZ-nek, hanem hogy erős lehet-e még a szövetség. Szomorúnak nevezte, hogy Kelemen Hunor a neptuni politika következetes hordozóját, azaz Markó Bélát a századforduló egyik legnagyobb politikusának nevezte. Bírálta továbbá az ,,etnobiznisz-politikát", azt a felfogást, hogy jó, ha a szövetség mindig kormányon van, és az egyenlő távolságtartás elvét. Ennek kapcsán beszédesnek minősítette az RMDSZ-kongresszus nagyváradi helyszínét is, hiszen korábban ott járt Gyurcsány, Medgyessy, majd megjegyezte: kár, hogy a kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ilidkó Fidesz-alelnök üzenetét. Szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozásra van szükség, ennek jegyében az RMDSZ-nek revideálnia kellene neptuni politikáját is. Az RMDSZ-kongresszust értékelve Toró T. Tibor leszögezte: papírforma szerint alakult a tisztújítás, számítottak arra, hogy Kelemen Hunor kerül ki győztesként, az ellenjelöltekre adott voksok szerinte a Markó Béla politikája elleni szavazatok. Két koloncot visz a nyakában Kelemen Hunor, a volt szövetségi elnök intézményét és a politikai alelnöki hivatalt, ezek között kell megtalálnia saját útját — vélekedett. Mint mondta, a következő időszakban derül ki, hogy komolyan gondolja-e az együttműködésről szóló nyilatkozatait Kelemen Hunor, mert az eddig sem az EMNT-n múlott, hogy kiürült az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, elhalt a magyar összefogás, az új párt bejegyzésének kezdeményezése óta pedig szinte ellenségessé vált a viszony. Kérdésünkre, mely szerint az EMNT az RMDSZ együttműködési ajánlatát vagy pedig Szász Jenő MPP-elnök jobboldali összefogást célzó felvetését támogatja inkább, Toró leszögezte: az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt saját útját szeretné járni, amely az autonómia útja lenne, és mindenkivel együttműködnek, aki ebben partner. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, de várjuk, hogy az együttműködést tettekkel bizonyítsák — hangsúlyozta. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 1.Tőkés László: Kelemen Hunor neve nem a változást üzeniBár jó néven veszik az RMDSZ új elnökétől, hogy együtt kíván működni velük az erdélyi magyar összefogás keretében, de Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza – nyilatkozta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában hétfőn reggel. „Azt mondta valamelyik héten, hogy Markó Béla a századforduló egyik legnagyobb politikusa. Ez egy értékítélet. Márpedig nagyon szomorú, ha úgy látjuk, hogy a neptuni politika következetes hordozója a századforduló legnagyobb politikusa”. Jelezte: felhívta Kelemen Hunort és gratulált neki megválasztása alkalmából. Azt jó néven veszik az új vezetőtől, hogy az erdélyi összefogás jegyében együtt kíván működni az EMNT-vel vagy a jövőbeli Erdélyi Magyar Néppárttal. „De egyelőre bizalomépítő gesztusokat várunk tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt” – mondta Tőkés. Az EMNT vezetője bírálta az RMDSZ eddig követett doktrínái közül azt, hogy az a jó, ha a párt mindig kormányon van. „Sajnos, sokszor az elnyomóinkkal együtt haladva nem tudjuk a mi sajátos érdekeinket képviselni”– hangoztatta. Ugyancsak kritizálta az úgymond egyenlő távolságtartás elvét, miszerint a romániai magyarság „éppoly távol lenne a Fidesz-kormánytól, mint a Gyurcsány-kormánytól”. Hozzátette: Bukarest fontos a romániai magyaroknak, de Budapest legalább olyan fontos, hiszen az a nemzet fővárosa. „Ezért Semjén Zsolt jövetele üzenetet hordoz. Az egység és a pluralitás együtt fontos. Kár, hogy az RMDSZ-kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszonyt”. Ahogy Magyarországon „nyolc nehéz esztendő után” végbement a nemzetpolitikai rendszerváltozás, ugyanerre van szükség Erdélyben is – mondta. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács brüsszeli tanácskozása elé kijelentette: szeretnék, ha az Orbán Viktorhoz köthető nemzeti politika jegyében olyan rendszerváltozás menne végbe az egész Kárpát-medencében, amely más irányt szab a magyar nemzeti politikának. Szabadság (Kolozsvár) 2011. március 1.Brüsszelben ülésezik a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia TanácsTőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) 2011. február 28. és március 2. között. A nemzeti önrendelkezés ügye iránt elkötelezett határon túli magyar politikai szervezetek fórumának ülésén többek között a Magyarországon nemrégiben életbe lépett polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz igénybevételéről, a kisebbségben élő magyar nemzetrészek állapotának monitoringjáról, valamint az autonómiáról mint európai biztonsági kérdésről tanácskoznak a KMAT tagszervezeteinek vezetői. A KMAT 2004. június 16-án Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával alakult meg. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. A KMAT célkitűzése a régióbeli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek képviselete. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó kárpát-medencei autonómia-rendszer kidolgozását és a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését. Krónika (Kolozsvár) 2011. március 1.KMAT: magyar modell a 21. századbanElkezdődött kedden a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) kétnapos kihelyezett ülése Brüsszelben. A tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat. Az ülés első részét Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke nyitotta meg, majd a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar- magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT –egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet a napirenden tartsuk. Ennek érdekében elnöksége alatt az úgynevezett kisebbségi intergroup arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó intézményeket, műhelyeket szerte Európából összekössék egymással. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felhívta a figyelmet a szakmaiság szükségességére. „Azt kell elérnünk – mondta a romániai magyar politikus –,hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg”. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika újdonság Európa e térségében, sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amely az utóbbi időben a magyar nemzet egésze részéről töretlenül nyilvánult meg a felvidéki magyarság irányában. Ennek köszönhetően a negyedik legjobb eredményt érték el a szlovákiai önkormányzati választásokon, mutatott rá a felvidéki politikus, akit a régi elnök, Csáky Pál is elkísért a brüsszeli tanácskozásra. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség” megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy a Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a „nép” fogalmát használják. A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a „magyar modell” 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is. A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes. Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a magyar Országgyűlés az állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010-ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy végre a nemzetpolitikai rendszerváltoztatás is érdemben elkezdődhessen Krónika (Kolozsvár) 2011. március 1.Kelemen Hunor: felelősségvállalással is elogadható a kisebbségi törvényHa szükséges, akár kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével is el lehet fogadni a kisebbségi törvényt – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség szombaton megválasztott új elnöke kedden. A politikus megjegyezte: bízik abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amellyel 2005 és 2008 között együtt kormányzott – amikor a kisebbségi törvényt kidolgozták és megvitatták – , és amely akkor becsületesen viselkedett, most következetes lesz majd. Kelemen arról is beszélt, hogy mozgósítani kell a magyar szavazópolgárokat a választásokra. „A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt a Tăriceanu-kormány idején dolgoztuk ki, és akkor vitattuk meg. Hosszú vita volt, 2005 óta az összes érv és ellenérv elhangzott. Mi is tettünk kompromisszumokat, és azt hiszem, jelenleg nincsenek új érvek. Ha létezik politikai akarat, és valamelyes fokú következetesség, akkor a projektet nagyon gyorsan el kell fogadni a parlamentben. Ha szükséges, akár felelősségvállalással is, de én azt hiszem, hogy a PNL, ha 2005-től 2007-ig becsületes volt - márpedig én azt hiszem, hogy becsületes volt –, akkor konzekvensnek kell lennie. Ezt a témát nem kellene a hatalom-ellenzék harc martalékául dobni. Derűlátó vagyok. De ha nincs meg a politikai akarat és a többség ahhoz, hogy még idén elfogadjuk a tervezetet, akkor baj lesz" – fejtette ki Kelemen Hunor az Europa FM rádiónak nyilatkozva. Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, majd tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyáinak obstrukciója miatt. Emil Boc miniszterelnök január végén közölte: a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, elfogadásának határidejeként 2011 június végét határozták meg. Kelemen: szükséges a régiók átszervezése Az új szövetségi elnök kitért a szövetség másik prioritására, a fejlesztési régiók átszervezésére is. Kelemen szerint azok határának átrajzolása mindegyik pártnak érdeke, mivel a jogszabály jelenlegi formájában használhatatlan. „A régiók nem működnek, képtelenek forrásokat lehívni, ráadásul olyan vidékeket vontak össze azonos régióba, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Ez esetben ugyanakkor nem vagyok ugyanolyan derűlátó, mint a kisebbségi törvény esetében, ebben a témában jóval keményebb vitára számítok, de az egész romániai társadalom érdeke a régiók átrajzolása” – jelentette ki Kelemen. Mobilizálnák a választókat A politikus leszögezte: elnöki mandátuma során alapvető feladatnak tekinti, hogy mobilizálja a magyar választókat a választásokra. Álláspontja szerint a romániai magyar polgárok választási részvételi hajlandósága megfelel a román közösség körében tapasztalt trendeknek, azaz csökken a részvétel. Kifejtette: ennek az is oka, hogy a 2010-es év kormányzati szempontból is rendkívül nehéz volt. „Valószínűleg a kormány is hibázott: nem készítettük fel a társadalmat az általunk meghozott intézkedésekre. Ez a koalíció legsebezhetőbb pontja. A magyar közösség ugyanolyan meglepetésben részesült, mint a többség. Most el kell magyaráznunk az embereknek, miért kellett meghoznunk ezeket az intézkedéseket. Hiteles magyarázatokat kell adnunk, és vissza kell adnunk a reményt abban, hogy a válságból kilábalva tartós és előrejelezhető fejlődés következik az országban. Nem olyan mértékű, mint 2005-ben és 2006-ban, de remény van arra, hogy lassan-lassan növekszik a jólét. Ha hitelesek tudunk lenni, a mobilizálás is könnyebb lesz” – jelentette ki Kelemen. A politikus szerint egyébként az RMDSZ választói támogatják a szövetség kormányzati részvételét. Egy, az RMDSZ által megrendelt, de a nyilvánosságra nem hozott felmérés szerint a magyar választók mintegy kétharmada úgy véli, a szövetségnek kormányon kell maradnia, hogy segíthesse a magyar közösséget, mondta. Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár) 2011. március 1.Janus Pannonius Szakkollégium alakult a PKE-nNagyvárad – A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tavaly ünnepelte fennállásának tizedik, valamint jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi év eseményei ugyanakkor nemcsak a visszatekintés, hanem az intézményfejlesztés jegyében zajlottak: így alakult meg a tavalyi év végén az a szakkollégium, amely a Váradhoz több szálon kötődő humanista költő, Janus Pannoniusnevét viseli. A tehetséggondozó intézmény célja az egyetem kiemelkedő képességű diákjai számára olyan többletlehetőségeket nyújtani, melyek révén lehetővé válik, hogy szakterületükben kiemelkedően jártas, a munkaerőpiac és a mindennapi élet kihívásaira felkészült fiatalokká váljanak. A PKE-n létrehozandó szakkollégium gondolatát Kinter Tünde és Györbíró András, az egyetem oktatói fogalmazták meg, amelyet az egyetem vezetősége felkarolt és támogatott, csakúgy, mint az egész egyetemi közösség. A diákok képzési területeihez igazodva a Janus Pannonius Szakkollégiumtevékenysége három szakmai műhely (Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhely; Filozófiai, Művészeti és Teológiai Műhely, valamint Nyelv- és Irodalomtudományi) keretében zajlik. A műhelyek programjai azt célozzák, hogy a hallgatók – az általános egyetemi képzéshez képest – jobban elmélyedhessenek leendő szakterületükben, illetve a korábban megismert fogalmakat és összefüggéseket új perspektívákból is megvizsgálhassák. Ebben nyújtanak segítséget a műhelyek állandó tanárai, akik az egyetem főállású oktatói, valamint alkalmanként a vendégelőadóként meghívott elismert külföldi szaktekintélyek. A hallgatók emellett olyan képzéseken is részt vehetnek, melyek az általános fejlődésüket is elősegítik, ebben a félévben például protokoll- és intenzív szaknyelvi képzésben. A jelentkező hallgatók egy összetett felvételi eljárás eredményeként válhatnak a szakkollégium tagjaivá, továbbá szigorú szakmai követelmények teljesítése révén őrizhetik meg tagságukat. Az intézmény törekszik arra, hogy aktív kapcsolatokat tartson fent a magyarországi és a környező országokbeli szakkollégiumokkal. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy tagjai rendszeresen szerezzenek külföldi tapasztalatokat, és e nagy szakkollégiumi közösség tagjaként meghatározó szakmai és baráti kapcsolatokat építhessenek. A szakkollégium ugyanakkor fontosnak tartja, hogy szakmai programjai egy részét nyitottá tegye az egyetem és a város szélesebb nyilvánossága számára is. Ennek keretében bizonyos esetekben a vendégelőadók előadásainak egy részét nyilvánossá teszik az érdeklődők számára. Az első nyitott esemény a szakkollégium Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhelyének szervezésében Romsics Ignác történész, akadémikus előadása lesz A magyar revízió és békeszerződés 1938-1947 címmel, melyre a PKEdísztermében kerül sor március 2-án (szerdán), 16 órakor. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket. erdon.ro 2011. március 1.Autonómia: maga ura lett a váradi Szigligeti SzínházA prefektusi gáncsoskodások ellenére önállósodott a magyar színház Nagyváradon, az intézménynek már saját költségvetése is van – mondta tegnap első sajtótájékoztatóján Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház újonnan kinevezett menedzsere. A prefektusi gáncsoskodások ellenére önállósodott a magyar színház Nagyváradon, az intézménynek már saját költségvetése is van – mondta tegnap első sajtótájékoztatóján Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház újonnan kinevezett menedzsere. Beszámolója szerint az új intézmény magába foglalja a bábos Lilliput Társulatot és a Nagyvárad Táncegyüttest is, amelyek munkatársainak átvétele már lezajlott. A színház önálló büdzséből gazdálkodhat: 2,7 millió lejt kapott a megyei tanácstól személyzeti, 300 ezer lejt egyéb költségekre, és 200 ezer lejes bevételt terveztek a 2011-es esztendőre. „Ennél nagyobb bevételben is reménykedünk, és egyéb lehetséges forrásokat is feltérképezünk” – jelentette ki Cvikker Katalin. Tájékoztatása szerint hamarosan elkészítik a tételes költségvetést, amelyet a megyei tanácsnak kell jóváhagynia. Arculatterv készülőben Jelenleg a Szigligeti Színház arculatának a kialakítása folyik. A közönség beleszólhat az arculat alakításába. A menedzser működőképes rendszer kialakítását és a hatékonyabb belső kommunikáció megvalósítását tartja elsődleges feladatának. Elmondta, hamarosan megalakítják a művészeti és az adminisztratív tanácsokat is. A fő szempont, hogy az eddigiekkel ellentétben egy átlátható struktúra jöjjön létre, amelyben a művészeti igazgatókra kisebb teher hárul. A prefektus levelét megírta Az előzményekhez tartozik, hogy Gavrilă Ghilea prefektus levélben jutatta el kifogásait múlt héten a Bihar megyei önkormányzathoz, amelyben felszólította a testületet a román és a magyar színház kettéválasztásával kapcsolatos döntéseinek visszavonására. A megyei önkormányzat a csütörtöki ülésén újratárgyalta a kérdést. A szétválásra vonatkozó döntés maradt, ám figyelembe vették a kormány megbízottjának észrevételeit, és eszerint módosították a határozatokat – tudtuk meg Szabó Ödön megyei tanácsostól. Gavrilă Ghilea levelében az átszervezésre vonatkozó határozatokban kifogásolja, hogy nem rendelkezik a székház, a javak és az alkalmazottak átvételéről. A prefektus szerint nem is átszervezésről van szó, hanem bizonyos intézmények megszüntetéséről és újabbak létrehozásáról. Törvénytelennek tartja, hogy nem kértek ki a névadásért felelős megyei bizottság véleményét, mielőtt a két új intézmény nevét beírták a határozatokba, és azt is, hogy a szétválásról szóló döntést nem előzte meg közvita. Szabó Ödön szerint Gavrilă Ghilea kifogássorozata elmaradhatott volna, és reméli, hogy ezzel a levéllel nem a „párttárs” igazgatónak, Lucian Silaghinak a tisztségét akarja védeni, hanem a törvényességet. Az Új Magyar Szó kérdésére, miszerint mi a terve a kinevezett menedzser-igazgatónak arra az esetre, ha a prefektus ismét megtámadja a megyei tanács vonatkozó határozatát, Cvikker Katalin kifejtette: eldöntött tényként kezeli a Szigligeti Színház megalakulását, és végzi a megyei tanács által rábízott feladatot. Totka László, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 1.Új korszak határánA konfliktusok csak antidemokratikus struktúrákban tekinthetők destruktív tényezőknek. A Gândul című napilap közismert publicistája, Cristian Tudor Popescu naponta „találós kérdéssel” lepi meg olvasóit. Egyik legutóbbi kérdése így hangzik: „Lehetséges-e Romániában olyan elnököt választani, aki nem bunkó, nem műveletlen és agresszív, nem korlátolt, mint egy öszvér, hanem egy méltóságteljes, művelt és értelmes ember, aki képes tisztelettel viseltetni elődje és ellenjelöltjei iránt, aki nem válik az európai udvarok ostobájává, aki nem a Kreml hátsó bejáratán kér bebocsáttatást? A válasz: Igen, lehetséges, de nem Románia elnöki hivatala, hanem az RMDSZ élére.” A szöveg az ország egyik mérvadó napilapjában jelenik meg, és a román újságíró-társadalom talán legtekintélyesebb tagja, a Román Sajtóklub volt elnöke jegyzi. A tény már önmagában is jelentős, s nem csak Kelemen Hunornak szól, hanem az RMDSZ-nek és átvitt értelemben a romániai magyarságnak is. Sok mindent felróhatunk az RMDSZ-nek, Markó Béláéknak, de kétségtelen tény, hogy efféle elismerésről 1990-ben a marosvásárhelyi összecsapások napjaiban még a legelvetemültebb optimisták sem álmodhattak. Amint az az idézett sorokból is kiviláglik, bár a román közvéleményt – főként a frusztráltak, a sikertelenek, a megélhetési nacionalisták szintjén – továbbra is keresztül-kasul átszövik a kisebbségellenes előítéletek, a közvélemény irányítói és a politikusok zöme már túlléptek rajtuk, a magyarellenes gyanakvás helyébe fokozatosan a bizalom, sőt a rokonszenv került. Ennek a ténynek azonban nagy horderejű és ma még az RMDSZ-vezetés legfelsőbb körei által sem mindig tudatosított (Markó gyaníthatóan ebben is kivétel) következményei lehetnek. A magyar érdekvédelmi szövetséget – épp húsz esztendő sikerességének, harcainak és a tévedésekből levont tanulságainak köszönhetően – többé már nem tarthatja össze a nacionalizmussal szembeni küzdelem, a puszta dac. A magyar politikai közösséget a jövőben nem valami ellen, egészen pontosan nem főként valami ellen, hanem valamiért lehet csak mozgósítani. Valamiért, ami részben a magyarság sajátos érdeke, de részben – sőt, egyre inkább nagyobbik részben – a románsággal közös állampolgári érdek. Azaz a szövetség egységét a továbbiakban csakis a kulturális nemzet és a politikai nemzet egységére, egészen pontosan a szűkebb, illetve a tágabb nemzeti közösség érintkezési pontjaira lehet majd alapozni. Ez nem egyéb, mint maga a demokrácia! Egy demokráciában a politikai közösség egysége csakis a politikai vélemények, a korporatisztikus érdekek, a hatalmi ágak szétválasztásának és szélesebb összefogásban való egyesítésének elvén alapulhat. A modern politikaelmélet a társadalmi kohézió egyik legfontosabb elemének a társadalmi csoportok, intézmények, hatalmi vetélkedését, esetenként törvényes keretek közt lejátszódó konfliktusait tekinti. Semmi nem képes hatékonyabban egymáshoz láncolni az embereket és az emberi közösségeket, mint a vetélkedés, az érdekellentét vagy éppenséggel a konfliktus. A konfliktusok csak antidemokratikus struktúrákban tekinthetők destruktív tényezőknek, olyan esetekben, amikor a vitatott kérdések megoldásának egyetlen elfogadott eszköze a másik fél kiszorítása, félreállítása, elhallgattatása. Ilyen körülmények közt a társadalmi konfliktusok élethalálharccá fajulnak. Demokráciában a felek arra kényszerülnek, hogy kerek asztalnál vitassák meg ellentéteiket, hogy megpróbálják meggyőzni egymást és választóikat, s ha ez nem sikerül, kölcsönös engedményekkel próbálják elejét venni a másik fél radikalizálódásának. Demokráciában a szemben álló felek nem lehetnek meg egymás nélkül. Az, ha egymással nem lehetnek meg, olyan jel, amelynek működésbe kell hoznia a vészcsengőket: vesztünkbe rohanunk. S ez természetesen nem csak a román politikai közösség egészére, a politikai nemzetre, hanem komponenseire, a kulturális nemzetekre is maradéktalanul érvényes. Egy demokratikusan szerveződött államban ugyanis a kulturális nemzetek is területileg szerveződő politikai közösségekként, azaz – névvel vagy név nélkül – kulturális-politikai autonómiákként érvényesülnek. Mert csak úgy érvényesülhetnek. Bíró Béla, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 1.Cél és eszközNem túlzott Kelemen Hunor, amikor az RMDSZ elnöki tisztségébe való megválasztása utáni első percekben arról beszélt: hétfő reggeltől teljes erővel beleveti magát a munkába. A szövetségi elnökként mindvégig a szeme előtt lebegő cél a 2012-es választásokra való felkészülés lesz, a minél jobb választási eredmény és végeredményben a parlamenti jelenlét biztosítása a következő törvényhozási ciklusban. Ennek a bejelentésnek az üzenete a lehető legjobb: nem ünneplünk győzelmet napokon, heteken át, hanem azonnal „munkaruhát öltünk”, a célra, a teendőkre, a feladatokra összpontosítunk. Mozgósító erővel bír, ugyanakkor szerénységet, szorgalmat, a választókkal szembeni alázatot mutat. Az RMDSZ új szövetségi elnöke tehát ígéretéhez híven hétfő reggel munkához látott: a kormány többi tagjával együtt a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történő elfogadásáról hozott döntést. A döntés célja Emil Boc miniszterelnök tolmácsolásában az, hogy a munkáltatók és munkaadók közötti viszony dinamizálódjon, „kiszürküljön” a feketemunka, kifehéredjen a szürkegazdaság. A szakszervezetek és munkáltatók zöme azonban egyaránt tiltakozik a kormány által az állam reformjának nevezett intézkedés ellen. És ez a munkatörvénykönyves csak egy azon döntések sorában, amelyek a nagyobbik kormánypártra haragították korábbi szavazóit, olyannyira, hogy a Demokrata-Liberális Párt jelenleg tavalyi népszerűségének egyharmada körül mozog. És még ha a kisebbik kormánypárt, az RMDSZ szavazói nem is azonosítják teljesen a szövetséget a népszerűtlen Boc-kormánnyal, az azért feltételezhető, hogy – ha nem is ugyanolyan arányban, de – a magyar választó is az urnáknál tervezi „megbosszulni” a kormányától „elszenvedett”, vélt vagy valós sérelmeit. Hogy éri el tehát az egyértelműen kinyilvánított célját – a következő választásokon való jó szereplést – az RMDSZ, ha már a kongresszus utáni első munkanapon a kormányban népszerűtlen döntést hoz? Akármilyen cinikusan is hangzik: szép dolog elvérezni a román állam Traian Băsescu- és Emil Boc-féle reformjának oltárán, de egy politikai szervezet erejét (legyen az bár kisebbségi érdekvédelmi szervezet is) népszerűségében és – négyévenként, vagy annál gyakrabban – szavazatokban mérik. Az RMDSZ létértelme romániai magyar érdekvédelmi szervezetként a kisebbségi jogok érvényesítése. (Politikai szervezetként pedig ugyanaz, mint bármely más politikai alakulaté, párté: 1. a hatalom megszerzése és 2. a hatalom megtartása – az utóbbi mindig nehezebb.) Ha a kormányzati szerep kisebbségi jogok elérésére ad kilátást, viszont veszélyezteti a parlamenti jelenlétet, meg kell gondolni, hogy megéri-e az eredmény a nagy kockázatot. Az ugyanis nem használ az RMDSZ kisebbségi jogérvényesítésének, ha netalán kiesik a parlamentből. A hatalom megtartásáról nem is beszélve... Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 1.Betámadott az Új Magyar Szó"Kéretik nem hülyének nézni bennünket" - üzente rövid úton a bukaresti lap Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök az RMDSZ nagyváradi tisztújító kongresszusán elmondott beszédéről cikkezett hétfőn a romániai magyar sajtó, amely az új szövetségi elnök, Kelemen Hunor megválasztásának körülményeire és a Markó Béla utódja előtt álló kihívásokra is kitért. „A buta semmitmondás és kisstílű fenyegetőzés, amit a »kétharmados forradalom« letéteményes pártjának képviselője politikushoz méltatlan szókincsbeli és gondolati szegénységgel, kicsinyes demagógiával felvezetett, (…) méltán váltotta ki a jelenlévők hangos rosszallását. (…) Röviden csak annyit üzenünk: kéretik nem hülyének nézni bennünket!” – írta a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hétfői vezércikkében. Mint ismert, a Fidesz alelnöke az RMDSZ kongresszusán kijelentette, az RMDSZ előtt álló változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról is. Megjegyezte azt is: ha az RMDSZ a változás mellett dönt, a Fidesz segítő kezet nyújt neki. A kolozsvári Krónika szerint Kelemen Hunornak, az új elnöknek kell majd döntenie arról, merre halad tovább a parlamenti küszöb alá csúszott szövetség, ráadásul a Fidesszel fennálló fagyos kapcsolattal is kezdenie kell valamit. „A kongresszuson elhangzott, a kelleténél nyersebb, de őszinte üzenet – amelynek hangnemével a budapesti kormánypárt azért talán kissé elvetette sulykot – egyértelmű: ha nem áll mellé, az RMDSZ a továbbiakban még kevésbé számít majd partnernek” – fogalmazott a Krónika. És arra is figyelmeztetett, hogy Kelemennek a Fidesz bizalmát élvező, hamarosan létrejövő új párttal is le kell ülnie tárgyalni. Toró T. Tibor, az új alakulat létrehozásának egyik kezdeményezője közölte, együttműködési ajánlatot vár az RMDSZ új elnöke részéről, mivel szerinte „a magyar közösségek legnagyobb célkitűzéseit csakis úgy lehet elérni, ha a politikai erők és a teljes magyar közösség együtt lép fel”. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke elmondta, nyitottságot vár a párbeszédre a magyarság többi reprezentatív alakulatával, „amint azt Kelemen Hunor megígérte”. 2 perces interjú: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, művelődési miniszter – Újdonsült RMDSZ-elnökként tett első kijelentései a magyar kormánnyal kialakítandó korrekt kapcsolatokra vonatkoztak. Miért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni közvetlenül a megválasztása után? – Mindannyiunk érdeke a magyar kormánnyal, a magyar kormányzó pártokkal az együttműködés, mert közös célokat, közös értékeket képviselünk az Európai Néppárttól kezdődően a nemzetpolitika különböző aspektusaiig. Én szoros partneri kapcsolat ápolásában vagyok érdekelt, ezért fogok teljes nyitottsággal, jóhiszeműséggel és a legnagyobb bizalommal fordulni a kormányzó párt vezetői felé. – Eddig is ezt kellett volna tennie az RMDSZ-nek. Elég hűvös volt a két alakulat viszonya. – Én arról beszélek, ami ezután lesz. – Az erdélyi magyar politikai riválisok felé való nyitást is hangsúlyozta. Tart attól, hogy valóban szüksége lesz rájuk? – A kinyújtott kéz, a jó szándék a mi részünkről megvan. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal már kötöttünk jó egyezséget. Mivel mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy a romániai magyarság erős politikai képviseletét megőrizzük, biztosan megtaláljuk ennek a módját is. Parlamenti képviselet nélkül nem lehet megtartani azt, ami huszonegy év alatt felépült. Ez a térség nem arról szól, hogy vívmányaink ötszáz évig érintetlenek maradnak. – Fél attól, hogy az új erdélyi magyar párt elviszi önök elől az RMDSZ-től eltávolodottak több mint félmilliós szavazótáborát? – Én attól tartok, hogy esetleg nem leszünk elég bölcsek. Mi azonban eddig megőriztük a magyarok arányát a parlamentben, és nem hiszem, hogy óriási problémáink lennének. Inkább az a kérdés, miként mozgósítjuk az elfásultakat, a politikától elidegenedetteket. Őszintén, nyitottan kell szembenézni az emberekkel a közösségi problémákról beszélve – ennél jobb módszer nem létezik. Kristály Lehel, Magyar Hírlap 2011. március 2.Böjte Csaba beszélgetésre hívja azokat, akiket érdekel a Szent István-tervAmint azt a nagyszabású munkájában is megemlítette, Csaba testvér a Szent István-tervet egy kiindulási vitaanyagnak szánta, amelyhez építő jellegű hozzászólásokat, kiegészítő javaslatokat vár. Éppen ezért, találkozóra hívja mindazokat, akik március 4-én, pénteken este 6 órára el tudnak jönni a Csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központba (volt Gyerekotthon). A vita elindításában talán segíteni fog az erre a célra létrehozott Facebook-oldal is: https://www.facebook.com/pages/Szent-Istv%C3%A1n-terv/136824659716458 Erdély.ma 2011. március 2.Magyar Autonómia Tanács: Autonómiát akarnak a magyarokA magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra – hangsúlyozta ma közzétett nyilatkozatában a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, amelynek tagszervezetei Brüsszelben, az Európai Parlament székházában tartottak kihelyezett tanácskozást. A megbeszélés végén tartott sajtótájékoztatón Tőkés László, az EP alelnöke közölte, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja teljes jogú taggá vált a KMAT-ban, amely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti. fn.hu / MTI 2011. március 2.Legyen munkaszüneti nap március 15.! – Ingyenreklám-lehetőség!Vissza kell vonniuk a március 15. ünnep- nappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek. Az ille- tékes kormánymegbízott azt mondja, túllép- tek hatáskörükön az erről határozó szervek, mert hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik. A Hagyományőrző Székely Huszárezred lovas felvonulása, a Vasszékely szobrának koszo- rúzása immár hagyományosan része a már- cius 15-i ünnepségnek Székelyudvarhelyen. A város lakói azonban mindeddig csak munka- idő, illetve tanítás után ünnepeltek. Az önkormányzat magyar polgári párti frakciója szerint a mintegy 98 százaléknyi magyar ajkú lakosság számára munkaszüneti nappá kell tenni március 15-ét. „Számunkra az természetes, hogy ha ünnepnap, akkor az legyen munkaszüneti nap. S mivel március 15. a magyarság egyik legnagyobb, mondhatnám a legnagyobb ünnepe nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon, úgy gondoljuk, hogy mint megyei jogú város önkormányzata, jogunkban áll munkaszüneti nappá nyilvánítani. Mert milyen ünnep az, ha egyik fele a városnak ünnepel, a másik fele dolgozik? A gyerekek iskolában, a felnőttek a munkahelyeken, s egy rész ünnepel csak" – mondta Balázs Árpád, önkormányzati képviselő. A nemrégiben megszavazott határozatot azonban az RMDSZ helyi tanácsosai elutasították. Bunta Levente polgármester azt mondja, a tervezet törvényessége megkérdőjelezhető. „A véleményem az, hogy ahogy meghozták a határozattervezetet, az nem törvényes, és ahogy próbálták megfogalmazni, az sem felel meg a jelenlegi törvényeknek. Habár nekem is az a véleményem, hogy az kéne legyen. Tehát nemzeti ünnep kéne legyen. Ezt kéne elérni, de nem így. De ezen mi továbbhaladunk, tehát nem fogunk fennakadni, megszervezzük rendesen, és ajánljuk mindenkinek, hogy legyen március 15. munkaszüneti nap is" – ismertette Bunta Levente, székelyudvarhelyi polgármester. A város lakói támogatják az elképzelést „Úgy érzem, hogy ez jár nekünk, nekünk is jár, magyar nemzeti ünnep, és miért ne ünnepelhetnénk meg ezt Erdélyben" – mondta Tőkés Eszter. „Mindenki nyugodtan tud ünnepelni, például az unokámat nyugodtan el tudom vinni a felvonulásra, lásson lovakat, zászlókat, mindent, ami vele jár" – közölte Kolumbán Katalin. Ami pedig a munkaszüneti napnál is fontosabb, a helyiek szerint az lenne, hogy politikai csatározásoktól mentesen, a szabadságharc hőseinek emlékéhez méltó módon ünnepelhessenek. Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját Erdély-szerte megünneplik a magyarok. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el. Kárpát Expressz/hirado.hu Az Erdély.ma, a tavalyi évhez hasonlóan, 2011-ben is ösztönözni akarja március 15-e szabaddá tételét, ezért ezennel elindít egy Dicsőséglistát, amelyre olyan erdélyi székhelyű cégek, vállalatok, intézmények (figyelem, nem magyarországi kirendeltségek!) iratkozhatnak fel, amelynek vezetősége minden munkatárs szá- mára munkaszüneti nappá nyilvánítja/nyilvánította március 15-ét. Azt reméljük, kezdeményezésünk elősegíti, hogy március idusa ne csak a lelkünkben legyen a szabadság jelképe, hanem általánosan elfogadott szabadnap is legyen Székelyföldön. A céget, intézményt bárki felírhatja. A listát március 16-án este zárjuk le, és feltesszük az Erdély.ma főoldalára, olyan módon, hogy hozzá lehessen szólni – ugyanúgy mint a többi cikkekhez – tehát ha netalán valaki valótlan információt közöl, az olvasók azt megcáfolhatják, és kérjük, hogy tegyék is meg. Erdély.ma 2011. március 2.Földrajz és történelem magyarul – Egyetértett a szenátus tanügyi bizottságaA tanügyi törvénynek az anyanyelvi oktatásra vonatkozó fejezeteit tegnap megvitatta, és a képviselőház által jóváhagyott formában elfogadta a felsőházi bizottság. A szenátus tanügyi bizottságának demokrata-liberális elnöke, Mihail Hărdău azt nyilatkozta, megváltozott az ellenzéki, a liberális és a szociáldemokrata szenátorok véleménye a kisebbségi oktatást illetően. A képviselőházból érkezett majd minden javaslattal egyetértettek, így Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatásával is. Visszakerült a törvénybe azt a rendelkezés is, miszerint a kisebbségi osztályokban külön tanterv és tankönyv szerint tanítják a román nyelvet és irodalmat. A szenátus tanügyi bizottsága megtartotta a képviselők azon javaslatát is, hogy, ha egy közigazgatási egységben nemzeti kisebbségek élnek, akkor, létszámuktól függetlenül, anyanyelvükön legalább egy jogi személyiséggel rendelkező iskolának kell működnie. Kolozsvári Rádió Erdély.ma 2011. március 2.Lesz-e váltás a magyar-magyar viszonyban?A magyar sajtó java része szemérmesen és udvariasan elengedte a füle mellett, vagy utalássá szelídítette azokat az incidensnek is nevezhető jeleneteket a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson, amikor például dr. Pelczné Gáll Ildikónak, a Fidesz alelnökének támogató tartalmú felszólalását lehurrogva visszautasították, mert a szövetség képviseletére felkent önérzetes küldöttek véleménye szerint a Fidesz "észosztó" szerepben jelent meg egy öntörvényei szerint élő és működő szövetség legmagasabb fóruma előtt, és az alelnökasszony arra utalt, hogy a Fidesz abban az esetben támogatja a szövetséget, ha ez jószolgálati viszonnyal honorálja azt. Az RMDSZ-es véleményt haragossá erősítette Borbély László RMDSZ-alelnök Fideszhez csapott bárdolatlan mondata: "(...) kétharmados többsége sem jogosítja fel a magyar kormányt, hogy tanácsokat osztogasson Erdélyben". Olyan jelzések ezek, amelyek a Fidesz és az RMDSZ közti viszony elkoszolódására utalnak. A jóhiszemű erdélyiek azt hitték, a 10. kongresszus alkalmat teremt arra, hogy az RMDSZ politikai ide-oda sasszézása után a magyar nemzetpolitika gyökeres átalakulása következtében, az európai néppárti együttműködés révén felhőtlenebbé válik, és Markó Béla egyenlő távolságtartásról szóló kijelentései csupán elszólások — Kelemen Hunor ezt a mondatot próbálta is szelídíteni —, de nem ez történt. Tőkés Lászlót meg sem hívták a kongresszusra. Nagyon sántít az erre adott magyarázat is: EP-képviselőként joga lett volna a magas fórum színe előtt megjelenni. Az RMDSZ sokat hangoztatott és a román potentátok által is körbeudvarolt egyenes gerincességében vannak azért nyilalló ízületek. A nagyváradi RMDSZ-csapat a kormány ellenzékével kötött öt évre érvényes paktumot. Ugyancsak a nagyváradiak és kolozsváriak sétáltatták azokat a balliberális és szocialista magyarhoni személyiségeket, akik az erdélyi magyarság kitaszításának és megalázásának prominensei voltak. Frunda György a kongresszus után jelentette ki, hogy a mostani kormánykoalícióból ki kell lépni. Szóval a bukaresti-váradi negédes politikai puszilózás közben — vagy éppen ezért? — nem sok jót ígér a magyar—magyar viszony alakulása. Vagy segít majd ezen az új Tőkés-párt? Képes lesz a magyar—magyar viszony kirojtosodott nadrágját újrafoltozni, vagy az egész ruházatot kicserélni? Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 2.A magyar autonómiáról BrüsszelbenTőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A kétnapos tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat. A fórumot tegnap délelőtt Tőkés László nyitotta meg. "Együttműködésre vagyunk ítélve" — szögezte le. A magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar—magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények — MÁÉRT, KMKF, KMAT — egymáshoz való viszonyát, amelyek az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: "mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsuk". Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szakmaiság szükségességét hangoztatta. "Azt kell elérnünk, hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg" — mondotta. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke rámutatott: sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak olyan kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre, mint a magyarok, pedig ez akár partnerségi alap is lehetne. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amelyet az utóbbi időben a magyar nemzet egésze mutatott a felvidéki magyarság irányában. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a "kisebbség" megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómiastatútumokban a "nép" fogalmát használják. A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a "magyar modell" 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 2.NyilatkozatCs. Gyímesi Éva, az erdélyi magyar irodalmi és akadémiai élet közmegbecsülésnek örvendő nagyasszonya e hónap elején Magyarországon visszafordult az idő. Üzenet Erdélyből címmel rendhagyó interjút adott a 168 óra című hetilapnak. Hivatkozott szövegében – egyebek mellett – nem kevesebbet és nem mást állít, mint a következőket: * Véleménye szerint „1989 óta sehol sem rombolták le olyan gyorsasággal a jogállamot, mint Magyarországon. Orbán Viktor ebben „csúcstartó” – mondja a professzorasszony, hazánk jeles miniszterelnökét egyenesen Meciar, Fico, Slota és Kacinski „populista vezetőkkel” tartva egy sorba illőnek. * Megítélése szerint az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztárak államosításával „lényegében ugyanúgy járt el, mint hajdan Rákosiék, akik szintén a közérdekre hivatkozva, egyszerűen elkobozták a földeket”. * Lényegében a magyar nemzet létét kérdőjelezve meg, Gyímesi Éva a továbbiakban ekképpen fogalmaz: a Fidesz politikusai „folyton a »magyar emberek« nevében nyilatkoznak, mintha létezne ilyen homogén közösség”. * A riporter azon képtelen gondolatára rájátszva, mely szerint a jelen viszonyok között a magyarországiaknak – „a diktatúra elől menekülve” – netalán Romániában kellene „védelmet keresniük”, a kolozsvári írónő az anyaország rovására, összehasonlításképpen azt állapítja meg, hogy: „Romániában most minden nézet megfogalmazódhat az anyanyelvű médiában anélkül, hogy retorziótól kellene tartani. A román média egy része pedig jelenleg még mindig jelentős ellensúlyt képvisel a hatalomhoz való viszonyában”. * Interjújában Gyímesi tanárnő „az úgynevezett Trianon-törvényt – egyenesen – demagógnak tartja”. Véleménye szerint „Magyarország mai kormánya… nem illetékes abban, hogy »kárpótoljon« minket Trianonért. Ennyi évtized elteltével ráadásul – pedig – végképp értelmezhetetlen a nemzetegységesítés”. (Kiemelések tőlem – T. L.) Ha jól megnézzük, a Cs. Gyímesi Éva által megfogalmazottakat – mutatis mutandis – egykor akár maga Rákosi Mátyás, mostanság pedig akár Meciar vagy Slota is mondhatta volna. Az pedig már csupán a sors diszkrét iróniája, hogy ugyanezek a szólamok az aktuális kis-magyarországi balliberális rettegőkórus szájába is tökéletesen beleillenek. Mindezekre ráadásképpen az már csupán „hab a tortán”, hogy ebben a szövegkörnyezetben a hírhedt „erdélyi másként gondolkodó” szerény személyemről azt állítja, hogy 1993-ban „román- és zsidóbérencnek” neveztem volna őt magát. A „fasisztázással” és „antiszemitázással” végletesen elfertőzött posztkommunista és álliberális politikai diskurzus jelenlegi viszonyai között ennek az álságos minősítési kísérletnek a visszautasítását kiváltképpen fontosnak tartom. Cs. Gyímesi Éva professzorasszony egyszerűen – hazudik. Soha senkiről nem mondtam, hogy „zsidóbérenc” volna, és magát a megjelölést is elutasítandónak tartom. Sajnálatosnak ítélem, hogy jobb sorsra érdemes erdélyi irodalmárunk érvek híján az én befeketítésemmel próbálja pozicionálni és viktimizálni magát. Kikérem magamnak, hogy antiszemita voltomat inszinuálja – és ezek után a legkevesebb, amit elvárok, hogy a nyilvánosság előtt bocsánatot kérjen tőlem, valamint a netalán félrevezetett zsidó – és román – testvéreinktől. Apropo: Gyímesi Éva. Személyes formában vele a '90-es évek elején, Kolozsváron találkoztam, éspedig abban az időben, amikor a nagy nyilvánosság előtt – egyebek mellett – határozottan szembeszállt az erdélyi autonómia-politika meghirdetésével, valamint az önálló Bolyai-egyetem helyreállítására irányuló törekvésünkkel. Akkor és ott személyes kapcsolatunk azért szakadt meg, mivel én, a magam részéről elfogadhatatlannak, már-már megbocsáthatatlannak tartottam, hogy a posztkommunista román nacionalizmus tobzódásának a körülményei között ő Borbély Imre temesvári elvbarátomat és harcostársamat nem átallotta „gépfegyveres” nacionalista extrémizmussal megvádolni. Az akkoriakból és az utóbbiakból is úgy tűnik, hogy a professzorasszony nemzet-fóbiában szenved, mely komoly kezelésre szorul. Ezt annál is nagyobb sajnálattal állapítom meg, mivel 1989-béli üldöztetéseim sötétlő korszakában az Ő erkölcsi támogatásának örvendhettem, amire mind a mai napig hálás szívvel gondolok vissza. Nagyvárad, 2011. február 28. Tőkés László Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. március 2.Büszle a szerevzésre a megyei RMDSZNem titkolt büszkeséggel és elégedettséggel számolt be a hétvégén megtartott RMDSZ-kongresszus megszervezéséről és lebonyolításáról tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Ödön, megyei ügyvezető elnök. A tulipános politikus a magyar néphagyományban nem létező, a magyar kultúrától idegen szimbólum, ún. márciuskák („mărţisşor”) osztogatásával kezdte az első tavaszi hónap első napján megtartott sajtótájékoztatóját, így kívánva boldog kitavaszodást a jelenlevő hölgyeknek. Ezt követően elmondta, hogy a megyei RMDSZ – mint a kongresszus házigazdája – elmondhatja: a szervezés nagyon jól sikerült, s elégedettek azzal, hogy európai szinten tudták fogadni a kongresszusra érkezett küldötteket, meghívottakat, sajtósokat. Bihar megyéből összesen 200 szervező vett részt a kongresszusi előkészületekben és a nagy fontosságú esemény zökkenőmentes lebonyolításában; a kolozsvári szervezettől még negyvenen csatlakoztak ehhez a munkához. Összesen 1300 személy jelent meg a kongresszuson: 538 küldött, 255 újságíró, a többiek pedig meghívottak, szervezők voltak. A kétnapos kongresszus összköltsége 150 ezer lej volt, ez magába foglalja az étkeztetés, a szállás, a küldöttek kétnapos HKV-bérletének, a helyszín dekorációjának és a részvevőknek ajándékba adott, Nagyváradot bemutató kiadványnak a költségeit. „Bihar bebizonyította, hogy jó házigazdák és szervezők voltak” – sommázott Szabó, aki elárulta: a kongresszus ideje alatt tudta meg feleségétől, hogy érkezik ötödik gyermekük. Sz. M. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. március 2.A szórvány elvárásait tolmácsolta Halász Ferenc a kongresszusonA nagyváradi RMDSZ-kongresszus eseményeiről számolt be keddi sajtókonferenciáján a sajtónak Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke, aki úgy értékelte: a papírforma szerint alakult az elnökválasztás eredménye. „A módosított Alapszabályzatban az új elnök elképzelései benne foglaltatnak” – mondta Halász Ferenc, kiemelve a 26 tagú elnökség és a 19 tagú állandó bizottság létrehozását, amelyben hangsúlyosabb szerephez jutnak a területi elnökök. „Azok a területi elnökök, akik olyan megyéből jönnek, ahol a magyarság részaránya 15% alatt van, mint Temes megye is, rotációs alapon vesznek részt az elnökség munkájában – mondta Halász, aki az elnöki beszámoló vitája során megfogalmazta a Temes megyei RMDSZ-szervezet elvárásait is az új elnöktől. „Arra kértem az új elnököt, hogy egyforma figyelmet szenteljen a szórványmagyarság és a tömbmagyarság RMDSZ-szervezeteinek, legyen tekintettel ezeknek a kis szervezeteknek az anyagi erejére a források elosztásánál. Azt is kértük, hogy a választási törvény vitája során álljon ki a választási küszöb 3%-ra csökkentése mellett a helyhatósági választások esetében, mert amikor ezt a küszöböt 5%-ra emelték, öt magyarlakta megye maradt képviselő nélkül a megyei önkormányzatokban”. Halász Ferenc kitért az ezután létrehozandó, nem politikai kérdésekben illetékes Kulturális Autonómia Tanácsa összetételére is, ahol a civilszervezetek és a történelmi egyházak képviselői is helyet kapnak és oktatási, egyházi, illetve kulturális ügyekben foglalnak majd állást. Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad) 2011. március 2.Két szólambanValószínű, aligha létezik olyan erdélyi magyar értelmiségi, aki ne szomorodna el, amikor Tőkés László Cs. Gyimesi Évának a magyarországi 168 órában megjelent interjújával kapcsolatos nyilatkozatát olvassa. Nincsen abban semmi titok, hogy Cs. Gyimesi Éva és Tőkés László más és más gondolati áramlathoz tartoznak, közös viszont mindkettőjükben az 1989 előtt Erdélyben oly ritka cselekvő ellenzékiség, amely a Temesvárról induló változás napjaiban is egyazon platformra állította őket. Mindketten ott voltak az RMDSZ alapítói között, és az elmúlt másfél évtizedben különböző álláspontokról mindketten bírálták az RMDSZ vezetésének néhány olyan vonatkozását, amelyet a romániai magyarság szempontjából károsnak ítéltek meg. Cs. Gyimesi Éva nemegyszer figyelmeztetett a hatalomközelség veszélyeire, és érvelt a romániai magyar intézményépítés fontosságáért, a felszínes és gyors megoldások, a kampányközeli ígérgetések helyett. Tőkés László helyzetteremtőnek nevezett politikájával pedig mindegyre olyan elszalasztott lehetőségekre hívta fel a figyelmet, amelyet a megfontolva lépkedő RMDSZ nem ugyanígy értékelt. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárként csak olyan önálló Bolyai-egyetemet tud elképzelni, amely képes a nemzetközi minőségi követelményekhez igazodni, a Partiumi Keresztény Egyetemet alapító Tőkés László viszont közösségi jelképnek tekinti az egyetem visszaállítását. Cs. Gyimesi Éva rövid politikai pályafutás után visszatért az egyetemi élethez, Tőkés László viszont püspöksége mellett is a politika iránt kötelezte el magát. Társadalomszemléletük is meglehetősen különböző: a nemzetpolitikában gondolkodó Tőkés László számára a magyarság a társadalmi különbségeket elmosó kulcsszó, Cs. Gyimesi Éva viszont látja a társadalmat a maga többirányú tagoltságában, és abban hisz, hogy másképpen kell közeledni a különböző csoportokhoz és egyénekhez. A politikusnak az a kézenfekvő, ha könnyen érthető és lehetőleg egyszólamú üzenetekkel fordul volt és leendő választóihoz, az alkotó értelmiségi viszont nem engedi meg magának, hogy ne a ráció talaján álló, egyéni hangot kövessen. Tőkés Lászlót és Cs. Gyimesi Évát tehát igen lényeges felfogásbeli különbségek választják el, és ezzel nincsenek egymagukban, hiszen a romániai magyarság soraiban többen, többféleképpen gondolkodnak, és teszik ezt úgy, hogy megfogalmazásaikban mértéktartó stílust követnek. Cs. Gyimesi Éva a szóban forgó interjúban elmondta a maga véleményét Magyarország jelenlegi kormányának egész sor intézkedésével kapcsolatban, Tőkés László viszont a miniszterelnök barátjaként és eszmetársaként mindenekelőtt kötelességének érzi megvédeni a jelenlegi magyarországi kormánypolitikát, hiszen a nyilatkozat felépítésében nem a személyét érintő megfogalmazások a terjedelmesek. A gondolkodásbeli különbségek elismerése a demokrácia sajátja. Ennek tagadása hová vezet? Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 2.2013-IG LÉTREJÖN A MAGYARSÁG HÁZAA kormány eltökélt szándéka, hogy 2013-ig létrejöjjön a határon túli magyarság oktatási, kulturális központjaként működő Magyarság Háza – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden a magyar fővárosban. A Magyarság Házának egyik lehetséges helyszíne a II. kerületben található Klebelsberg Kultúrkúria lenne. Klebelsberg Kunó szellemisége emblematikusan jeleníti meg, hogy egyetlen magyar kultúra van, amely magába foglalja a különböző nemzetrészek sokszínű kultúráját – tette hozzá. A kúria évente 80–90 ezer látogatót fogad, és határon túli magyar színházak bemutatkozási helye. A Magyarság Házának feladatai közé tartozik majd a külhoni magyarság történelmének, neves szülötteinek, hagyományainak bemutatása, a nemzeti összetartozás napjának megszervezése, a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás. A Magyarság Háza emellett interaktív múzeumként, oktatási-képzési, kulturális és módszertani központként is működik majd. Szabadság (Kolozsvár) 2011. március 2.Szervátiusz Jenő könyvbemutatóA Csíkszeredai Kiadóhivatal gondozásában megjelent Életem, emlékeim című, Szervátiusz Jenő kötet bemutatására kerül sor március 3-án, csütörtökön délután 5 órakor a Minerva-székház (Szabadság Szerkesztősége) Jókai/Napoca utca 16. szám alatti alagsori galériájában (az udvari lépcsőházból lehet megközelíteni). A gazdagon illusztrált kiadvány az erdélyi és egyben az európai művészet élvonalbeli alkotójának hangszalagra vett visszaemlékezéseit tartalmazza, amelyet a szobrász unokája, Szervátiusz Anikó egészít ki a művész élete utolsó korszakának, budapesti éveinek (1977–1983) bemutatásával. A hangszalagra vett visszaemlékezéseket válogatta, gondozta, magyarázó jegyzékkel ellátta és a bevezetőt írta Murádin Jenő. Az est házigazdája Köllő Katalin. A kötetet Tibori Szabó Zoltán méltatja. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. A rendezvény létrejöttét a szatmári BH Chemical Impex kft. támogatta. Szabadság (Kolozsvár) 2011. március 2.IskolapéldaÉvekkel ezelőtt sokatmondó tényekre hívta fel a figyelmet egy, az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány, amely az Erdélyben élő kisebbségek helyzetét vizsgálta három területen, kiemelten foglalkozva a tanüggyel is. Non-Discrimination Review nevű program keretében Renate Weber az Alapítvány a Nyílt Társadalomért, Eugen Crai az UNICEF, Haller István pedig a Pro Európa Liga képviselőjeként kutatott éveken keresztül Szatmárnémetire és Marosvásárhelyre összpontosítva, a jelentésből pedig kiderült, a diszkrimináció szinte minden téren jelen van, a kisebbségeket még mindig hátrányosan különböztetik meg. A vegyes tannyelvű általános iskolákban igazi multikulturalitásról nem lehet beszélni: ritkák a kétnyelvű feliratok, a falakon nagyrészt csak a román kultúra nagyjainak képei lógnak, a vallásoktatásnak helyet adó termekben csak ortodox jelképek díszelegnek, a betűvel megjelölt magyar osztályok rendszerint a román osztályok után kapnak besorolást az ábécében. A kutatók kiemelik, ezek mind-mind a kisebbségi komplexusok kialakulásához vezethetnek, és közvetetten kiváltó okai lehetnek annak, hogy a kisebbségiek tanulmányi eredményei rendre rosszabbak, mint a többségieké. A jelentést egyébként éppen az idő tájt tették közzé, amikor Marosvásárhelyen a jól irányzott összevonások nyomán az általános iskolák magyar tagozatai mindenütt kisebbségbe kerültek. S hogy azóta mi változott? Jelenleg egyetlen általános iskola sem viseli magyar személyiség nevét a majd fele arányban magyarlakta városban. Ez nehezen, de érthető lenne, ha a helyi közösség nem igényelné ezt, de hát Marosvásárhelyen évek óta küzdenek azért, hogy például az iskolákat alapító egykori polgármesterről, Bernády Györgyről nevezzenek el egy tanintézetet. Hiába a szülők összefogása és a tanárok kilincselése, a kezdeményezést már az adott oktatási intézményen belül elfojtják a román kollégák, akik nem véletlenül vannak többségben: rendre leszavazzák a névváltoztatási kérelmeket. A kisdiákok esetében még csak komplexusokról beszélünk, de a vásárhelyi példa egy sokkal felháborítóbb tényre emlékeztet: a hivatalosságok szintjén egyre inkább erőltetett közeledés ellenére a kulisszák mögött még mindig tudatosan próbálják ellehetetleníteni Erdélyben a magyar identitás nyilvános felvállalását. Páva Adorján, Krónika (Kolozsvár) 2011. március 2.Több a hely mint a kisdiákA napokban összesítik a tanfelügyelőségek a magyar iskolák beiskolázási számait Jelentősen csökken a következő tanévben a magyar kisiskolások száma – derül ki a megyei tanfelügyelőségek által javasolt beiskolázási számokból. Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár segítséget ígért magyar osztályok indításához ott, ahol időben jelzik a gyermekhiányt. A 2011–2012-es tanévben várhatóan ötezer gyerekkel csökken az alsó tagozatos kisiskolások száma – tájékoztatta lapunkat Király András oktatási államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a megyei tanfelügyelőségek ezekben a napokban juttatják el a kért beiskolázási számokat a minisztériumhoz, és megkezdődött a készülődés az új tanévre. Az államtitkár úgy tudja, felső tagozaton nem változik a gyereklétszám, a demográfiai hullámvölgy tulajdonképpen a második, harmadik és negyedik osztályosokat érinti. Az elsősök száma biztatóan alakul, várhatóan 10 200 magyar gyerek lépi át először ősszel az iskola küszöbét. A megyei tanfelügyelőségek most összesítik, hány iskolás- és óvodáskorú gyermek igényel ellátást, hol kell új osztályokat indítani, vagy régieket megszüntetni. „Én azt javasolom a kollégáknak, mindenképpen jelezzék, ha gondjuk van, mert most könnyebb áthidaló megoldást találni, mint már eldöntött helyzeteket újratárgyalni” – mondta Király András. Az államtitkár szerint mindig a maximális létszámnak megfelelően, harmincfős osztályokkal kell kalkulálni. „Ez azt jelenti, hogy ha 80 gyerek jelentkezik egy iskolába, akkor nyugodtan három osztályt kell kérni, maga alatt vágja a fát az, aki ilyenkor elbátortalanodik” – hangsúlyozta Király, aki segítséget ígért a kisebbségi osztályok megtartásához minden hazai illetékesnek. Mint mondta, ha a tanfelügyelőségektől megérkeznek a kért adatok, akkor áttekintik, hol van szükség beavatkozásra. A megyei tanfelügyelők egyelőre élnek a „rászámolás” lehetőségével, Hargita megyében például a jövő tanévre fenntartott helyek száma nagyobb, mint a jelenleg tanuló gyerekek száma. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szaktanfelügyelője lapunknak elmondta: a megyében 3300 elsőst, 3400 ötödikest és 3600 óvodást várnak a következő tanévben. „Helye mindenkinek lesz, az idén az előző évekhez viszonyítva Hargita megyében csökkent az iskola- és óvodaköteles gyerek száma” – ismertette az adatokat a tanfelügyelőség munkatársa. Elmondta: a falusi óvodákban sok a szabad hely, a városi tanintézményekben azonban túljelentkezés van. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség az adminisztratív problémák elkerülése és az adatok követhetősége érdekében „iratkozási nyilvántartást” vezetett be, ami azt jelenti, hogy a beiratkozók adatait egy közös, a tanfelügyelőség szerverén működő internetes adatbázisba vezetik be. A nyilvántartásból követhető lesz, hogyan telnek be az iskolai és óvodai helyek, a beiratkozási terv menüpont alatt az érdeklődők az érvényes szabályokat is megtalálhatják. „Már 2012-re is be vannak telve a helyek” – nyilatkozta lapunknak Székelyudvarhely egyik legnépszerűbb napközi otthonának vezetője, Tótharsányi Éva, aki szerint a legnagyobb gondban a kétéves gyerekek szülei vannak. „Óvodába csak hároméves kor betöltése után veszik fel a kicsiket, a bölcsődékben pedig nincs hely” – mondta az intézményvezető, aki szerint megoldást jelentene, ha az óvodákban két évre csökkentenék a beiratkozáshoz szükséges alsó korhatárt. Kevés a román diák Háromszéken Annak ellenére, hogy az iskolai helyek száma meghaladja az iskolások számát, sokan vannak „várólistán”, a népszerűbb intézményekben közelharc folyik a beiratkozáskor. Sepsiszentgyörgyön például szükség volt az iskolák körzetesítésére, mert a tapasztalatok szerint az itt élő szülők jelentős része egyetlen iskolát részesít előnyben – magyarázta lapunk kérdésére Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: bár valóban szabad iskolaválasztás van, de nem biztos, hogy a kiválasztott intézmény kellőképpen felkészült anyagilag, infrastrukturálisan és szakmailag nagyobb gyerekközösségek befogadására. Tájékoztatása szerint Sepsiszentgyörgyön 650 első osztályos helyet kértek jövőre az iskolák és 617 gyermek jelentkezett eddig. A gyereklétszám alapján 27 magyar, és 7,5 román tannyelvű első osztály indítható, az átlaglétszám meghaladja a 22 főt. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnáziumnak három első osztály indítását engedélyezték, de itt még nem zárták le a beiratkozást. Probléma van a Nicolae Colan iskolában, mert itt két román tannyelvű osztály indítását engedélyezték, eddig azonban csak az egyik telt meg, miközben a Váradi József iskolába csak kilenc román diák iratkozott: a „kisebbségi” oktatás nem csak az erdélyi magyarok, hanem a székelyföldi románok számára is kihívást jelent. Keresett a művészet Említésre méltó változás, hogy Sepsiszentgyörgyön megnőtt az érdeklődés a művészeti oktatás iránt, így hosszú évek óta először tudtak külön első osztályt indítani zene és képzőművészet szakokon. „Mi azért választottuk a művészeti iskolát, mert itt olyan jellegű képzést is kap a gyerek, amelyet más iskolákban elhanyagolnak” – ismertette szempontjait az egyik sepsiszentgyörgyi szülő, aki szerint alsó tagozaton minden iskolát művészeti iskolaként kellene működtetni. A szülők azt is nehezen fogadják el, hogy szükség van a körzetesítésre. „Sok szempontot vesz figyelembe az ember akkor, amikor iskolát választ, és csak az egyik ok a lakhely. Fontos a szülők munkahelye is, az útvonal, amelyet a család mindennap bejár, és nem utolsó- sorban fontos az oktatás minősége, az intézmény biztonsága” – érvelt lapunknak Köllő Éva, akinek kisfia ősszel megy első osztályba. A szülő azt várja a tanfelügyelőségtől, hogy szigorúbban ellenőrizzen, és biztosítsa az esélyegyenlőséget minden iskolásnak. Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 2.Pelcznyi megdöbbenésAz önálló erdélyi magyar politika mellett voksoltak. Erről a politikáról írt Kós Károly a Kiáltó szóban. Van, aki nyalásnak nevezte a román parlamenti pártok elnökeinek üdvözlő beszédét az RMDSZ nagyváradi kongresszusán, sokan a gesztust azért is furcsállották, mert egy nagyon kicsi alakulat volt a kedvezményezettje. Pedig a román politikai vezetők RMDSZ-t méltató hozzászólásai csak akkor nevezhetőek nyalásnak, ha a FIDESZ alelnökének szavait az üdvözlőbeszéd kategóriába soroljuk. És nem is olyan kicsi párt az az érdekvédelmi szervezet, amely most kormányt buktathat (már buktatott!), vagy az ellenzéket juttathatja hatalomra (már juttatott!). Igaz, hogy a mai állapot konjunkturális helyzet, de helyzet, amelyet a szövetség megpróbál maximálisan kihasználni. Az erdélyi magyarság számára pedig megnyugtató kijelentések hangzottak el a jelenlegi román ellenzéki és kormánypártok elnökeinek a szájából. Az, hogy tisztelik az erdélyi magyarságot, és méltányolják, hogy hozzájárult Románia stabilizálásához, az euroatlanti és uniós csatlakozáshoz. Arra, hogy Emil Boc kormányfő, a Demokrata-Liberális Párt elnöke dicsérni fogja koalíciós partnerét, számítottunk. A Nemzeti Liberális Párttól is szinte kötelezően elvártuk a vállveregetést, de arra, megvallom, nem gondoltam volna, hogy a kongresszus legjobb beszédét (ezért a címért Eckstein-Kovács Péter szellemes, igazi demokratára valló beszédével versenyzett) a szociáldemokrata Victor Ponta mondja el. Lehet, hogy kiszámított és számító volt a pártelnök, de néhány fontos problémát érintett. Mindjárt az elején jelezte: bár igaz, hogy az RMDSZ-t a Szociáldemokrata Párt legutóbbi kongresszusán nem az elnök, hanem Verestóy Attila képviselte, ám mivel Viorel Hrebenciuc nem ért rá, a küldöttek ezúttal kénytelenek lesznek beérni vele. Más szintre emelkedett, emelkedhet a két politikai szervezet együttműködése, jelezte az elnök. Még két fogadalmát írtam be jegyzetfüzetembe. Először, hogy soha nem fog Bibliára tett kézzel megesküdni, hogy nem működik együtt az erdélyi magyarok politikai érdekképviseletével (Emil Boc korábban megtette). Másodszor a példázatát arról, hogy autóversenyeken a navigátora Keleti Edwin, akinek, ha felborulnak (megtörtént), azt mondja viccből, Edwin nem jó felé irányítottál magyarul, így ő sohasem szeretné hallani az erdélyi magyaroktól azt, hogy nem jól vezette őket románként. Az RMDSZ huszonegy éves munkájának eredménye hónapok alatt megsemmisülhet. A kisebbségi jogi garanciákat pillanatok alatt vissza lehet vonni. Ezért lényeges, hogy a jelenlegi ellenzék hogyan vélekedik a magyar kérdésről. Ezért legalább olyan fontos partnerei az RMDSZ-nek a román pártok, mint a magyarországiak; és nem csak a szövetségnek, de az erdélyi magyaroknak is létkérdés a jó viszony a bukaresti politikusokkal. Ami, úgy látszott Nagyváradon, meg is van. Crin Antonescu nem csupán a maga nevében, hanem a pártja szeniorjainak, vezetőinek a nevében is méltatta az RMDSZ felelős viszonyulását a bel- és külpolitikai kérdésekhez. Úgy tűnik, a román pártok megértették azt az elvet, hogy a felelős kisebbség mindig a stabilizációs törekvéseket tartja üdvözítőnek, minden szélsőséges kilengéstől tartózkodik, mert a szélsőség önazonosságát, létét veszélyezteti. A pelcznyi döbbenetre pedig csattanós választ adtak a küldöttek. Az önálló erdélyi magyar politika mellett voksoltak. Erről a politikáról írt kilencven éve Kós Károly a Kiáltó szóban. Nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az ilyen, ma eretneknek számító gondolatai: „A régi Magyarország nincs többé a számunkra; de Erdély, Ardeal, Siebenbürgen, Transylvania, vagy bármi nyelven nevezte és nevezi a világ: feltámadt és van, aminthogy volt akkor is, amikor azt hittük mi magunk, mert akartuk hinni, hogy nincs, és csak Magyarország van. Akkor is volt, de most is van, és akárhogyan is akarja akármilyen akarat, lesz örökkön-örökké!” A Kiáltó szó aktuális üzenete határon innen és túlra: Őrizzük meg Erdélyt! Szászok, svábok, zsidók már nincsenek, a háromnyelvű Transylvania kétnyelvűvé vált, és a magyar nyelv is romlásnak indult. Kihallatszott ez a pelcznyi döbbenet csendjéből: túl sok manapság az indulatszó... Ambrus Attila, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 2.Ismét elnapolták a tárgyalást A 2006 februárjától tartó per végső szakaszába ért. A 2005 októberében meghozott marosvásárhelyi tanácsi határozat alapján az 1984-ben Calarasilor névre változtatott Kossuth Lajos utca visszakapta volna eredeti nevét, de a román nacionalista erőket képviselő Nagy-Románia Párt, a Vatra Româneasca Egyesület, az Avram Iancu Egyesület és Sita Ioan NRP-s tanácsos megtámadta a közigazgatási bíróságon a marosvásárhelyi tanács határozatát. A marosvásárhelyi bíróságokon lefolytatott tárgyalások során a tanács jogi képviseletét ellátó Kerekes Károly parlamenti képviselőnek minden alkalommal szembesülnie kellett a durva nacionalista támadásokkal. A Kossuth-ellenes hangulat-keltésben meghatározó szerepet játszott a Cuvântul liber napilap, amely minden tárgyalás előtt gyalázkodó Kossuth-ellenes cikkeket közölt, amely, sajnos, megtette hatását a román olvasók többségének körében. Az ilyen környezetben a bírák sem lehettek elfogulatlanok, tárgyilagos magatartásukat megmérgezte a durva nacionalista hangulatkeltés, ezért szükséges volt elhelyeztetni a pert Marosvásárhelyről. A Legfelső Semmítőszék a Craiovai Fellebbviteli Bíróságra helyezte az ügy tárgyalását. A február 28-ára kitűzött tárgyaláson a Kossuth utcanevet ellenzők nem jelentek meg, halasztást kértek azon a címen, hogy ügyvédet akarnak fogadni. Különben a megfogadandó ügyvédjük egészen biztosan most sem lesz más, mint aki 5 éve képviseli őket, de időhúzás céljából minden új tárgyalási fokon eljátsszák ezt a jelenetet. De ez alkalommal a craiovai bíróság nem értett egyet az időhúzás ezen formájával, és elutasította a halasztási kérelmüket. A tárgyaláson kiderült, hogy megjelent a színen egy beavatkozó is a nacionalista kórus oldalán, a Glasul Motilor Egyesület, amely a polgári perrendtartási szabályok szerint részt vehet a per ezen utolsó, felfolyamodási fázisában is. Ez első alkalommal kér halasztást a jogi képviselet biztosítása címén, tehát kérelmét nem utasíthatta el a craiovai bíróság. A tárgyalást március 21-ére napolták el. (E.K.) Népújság (Marosvásárhely) 2011. március 2.Megkerült az ellopott harang tartozékaImmár biztos, hogy a szécsenyi deszkatemplomból a hétvégén ellopott harangot színesfémként próbálták értékesíteni a tolvajok. Egy, az Oltban horgászó férfi a folyómederben megtalálta a harang rögzítésére szolgáló fémszerkezetet, amelyet a haranglábtól nem messzire, a Szeredai-fürdőhöz vezető híd szomszédságában dobtak vízbe ismeretlen tettesek. A nyomokból kiderült, hogy a Szent Kinga tiszteletére felszentelt 65 kilogrammos bronzharangot darabokra törték a tolvajok, így immár biztos nem kerülhet vissza a helyére. „Szomorú, hogy egyesek a felszentelt dolgokat sem kímélik. Az Olt-parti helyszínen talált bronztörmelékből nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk az ellopott tárgyat visszaszolgáltatni. A nyomozás folyik, létezik egy gyanúsítotti kör. Ha sikerül majd előállítani a tettest, és ha már nem is adhatja vissza a harangot, a törvény mindenképpen a kár megtérítésére kötelezi, ugyanakkor minősített lopásért 3–15 év szabadságvesztésre számíthat” – nyilatkozta Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője. „Egy horgász figyelt fel a víz tetején lebegő kötélvégre, húzni kezdte, így bukkant elő a harangrögzítő szerkezet a folyóból. Értesített bennünket, hiszen a sajtóból tudta, hogy mi történt a harangunkkal, mi előbb a plébániát, majd a rendőrséget hívtuk. A partra emelést követően egy szomszéd segített a szerkezetet hazaszállítani” – mesélte Karácsony Fülöp harangozó, aki annak idején észlelte a lopást. Hompoth Loránd, Hargita Népe (Csíkszereda) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
