udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1380 találat lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 1351-1380 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. július 2.

Júl. 2-án Kolozsváron, a Dónát úton összegyűltek a katolikus hívek, Czirják Árpád kanonok ünnepélyesen elhelyezték a Szent István király tiszteletére építendő templom alapkövét. /Román János: Szent István templom - Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. július 3.

Tőkés Lászlónak Genfben, a Nemzetközi Jogi Konferencián júl. 3-án Románia kisebbségellenes politikája címen elhangzott hozzászólásának a lényege: románosítás, asszimiláció, román tömegek betelepítése Erdélybe, elűzetés, kivándorlás, szellemi-kulturális népirtás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./

1991. július 3.

Kolozsváron Dragoi Kolozs megyei vezértanfelügyelő júl. 2-án közölte, hogy nem helyeznek román osztályokat a három magyar középiskolába, másnap azonban megküldte az iskoláknak a beiskolázási tervet, ebben változatlanul szerepelnek a román osztályok. /Németh Júlia: Folytatódik a támadás iskoláink ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 3.

Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató vezeti a Genfben az EBEÉ nemzeti kisebbségek kérdéskörében szervezett szakértői konferencián a román küldöttséget. A konferencia júl. 1. és 19. között zajlik. A vele készített interjúban Chebeleu elmondta, hogy a genfi tanácskozáson az első napirendi pont az eddigi tapasztalatok, a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények áttekintése, Erre a román vezetés Fehér Könyvet készített, ez bemutatja a nemzetiségek helyzetét. A román küldöttségnek nincs nemzetiségi tagja, Chebeleu ezt megfelelőnek tartja, mert "nem akarják túlpolitizáni" a napirenden szereplő kérdéseket. Chebeleu említette, hogy román tervezetet fognak előterjeszteni Genfben a következő címmel: Az államok magatartási kódexe a kisebbségek kérdéseiben folytatandó nemzetközi együttműködés ügyében. /Székely László: Túlpolitizálás nélkül. Exkluzív interjú Traian Chebeleu nagykövettel, külügyminisztériumi igazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 3.

Nagyváradon megnyílt a Sulyok István Református Főiskola, hittantanár és német nyelv, jog, illetve szociális munkás szakpárosítással. A főiskola ötéves képzéssel diplomát ad. /A Sulyok István Református Főiskola felvételi tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 3.

Összes Románok Világszövetsége néven új politikamentes tömörülés alakult, amely a románok egységének megszilárdítását tűzte ki céljául. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 3.

A New York Times júl. 3-i száma újra foglalkozott a romániai antiszemitizmussal. /Antiszemita beleszólás Wiesel úr romániai szónoklatába. = magyarul: Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

1991. július 4.

AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1991. július 4.

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke Bukarestben sajtóértekezleten ismertette a kolozsvári magyar iskolák helyzetét. Azért ellenzik a román osztályok indítását, mert a Ceausescu-rendszerben is a vegyes iskolák jelentették az eszközt a nemzetiségi oktatás fokozatos elsorvasztására. /MTI/

1991. július 4.

A külügyminisztérium Fehér könyvet adott ki a romániai nemzeti, nyelvi vagy vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. A propagandakiadványból megtudhatjuk, hogy Románia halad a társadalmi reformok útján, teljes a demokrácia, a kisebbségek rendelkeznek a szabadságjogokkal, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., folytatásokban: júl. 5., 9., 10./

1991. július 4.

Nagyváradon hetedik napja folytatja éhségsztrájkját Bajgyik László szakszervezeti vezető, ezzel tiltakozva a kormány és a minisztérium közömbössége miatt, amivel az ország egészségügyét kezelik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 4.

Bodó Barna Petre Roman kormányfőhöz intézett nyílt levelében reagált a miniszterelnök jún. 28-i tévéinterjújára, melyben a kormány egyéves működését értékelte. Petre Roman kijelentette, hogy Romániában minden jobban megy, a reform példaszerű, olyan dolgokat értek el, amire a szomszédos országok képtelenek voltak. Valóban, tette hozzá Bodó Barna, a térség egyetlen országa sem ért el 300 %-os inflációs rátát, Magyarország 20-30 %-ot ért el. Petre Roman kimondta: Magyarországot lehagytuk. Romániában alig van ma társadalmi kategória, amely elégedett volna helyzetével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. július 4.

Manfred Wörner NATO-főtitkár jún. 3-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Találkozott Iliescu elnökkel, Petre Roman miniszterelnökkel, júl. 4-én részt vett a parlament két háza együttes ülésén, találkozott pártok vezetőivel, elutazása előtt sajtóértekezletet tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1991. július 4.

Látogatóba érkezett Csíkszeredába Sáska Péter Szabófalvából. Elmondta, hogy a személyi igazolványa szerint a neve Sescu Petre Paduraru, de a csángóknak román nevet adnak az igazolványban. Ismerkedni jött Sáska Péter, ismeri Kardalus János népművelési felügyelő nevét. Szeretett volna jelen lenni a Kriza János Néprajzi Társaság gyűlésein, de eddig nem volt erre módja, mert azok mindig egybeestek valamelyik csángó falu búcsújával. /Kardalus János: Látogatóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

1991. július 5.

Tőkés László nagyváradi püspököt júl. 5-én fogadta a pápa. Tőkés László beszámolt a kisebbségek helyzetéről, támogatását kérte a moldvai csángók anyanyelvi-kisebbségi jogainak biztosítása és a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése ügyében, majd átadta II. János Pálnak Tempfli József nagyváradi püspök levelét. Tőkés László beszámolt még a pápának a csángók beolvasztására irányuló törekvésekről és a román görög katolikusok elnyomásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12.; Falvak Népe (Bukarest), 28. sz., júl. 13.; Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), jún./

1991. július 5.

Jún. 5-én Bukarestben Andrásfalvy Bertalan magyar és Andrei Plesu román művelődési miniszter aláírta a magyar-román kulturális egyezményt. Elhatározták a Román Kultúra Házának Budapesten és a Magyar Kultúra Házának Bukarestben való megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1991. július 5.

A New York Times júl. 5-i számának szerkesztőségi kommentárja szerint Románia vezetői tétlenül figyelik, amint a szennysajtó ismét gyűlöletet hirdet minden kisebbség, zsidók, magyarok, cigányok ellen. Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Antonescut mártírként ünneplik. Antonescu 1940-ben keményebb zsidótörvényeket vezetett be, mint Németország. Példátlan kegyetlenséggel gyilkolták és deportálták a zsidókat Antonescu idején. A Washington Post júl. 5-i száma arról tudósít, hogy "Románia nacionalista újságai nosztalgiával írnak Ceausescuról és támadják a magyarokat, zsidókat és cigányokat." Romániában már három nagyvárosban neveztek el utcát Antonescuról. /MTI/

1991. július 5.

Petre Roman miniszterelnök biztosította vendégét, Elie Wiesel írót, hogy szembeszállnak a fasiszta, uszító sajtóval. Ugyanakkor Petre Roman februárban egy tévéinterjúban nem határolta el magát a Romania Mare laptól, sőt a lap iránti szimpátiájának jelét mutatta. /SZER, Világhíradó, magyar adás, MTI/

1991. július 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a kolozsvári Jordáky-könyvtár. Jordáky Lajos hatalmas magánkönyvtárát özvegye végrendeletében az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek ajándékozta, a lakással együtt. Az Egyesület nem tudja átvenni az örökséget, mert belügyi tisztek azt állítják, hogy ők kapták meg a lakást. /Beszélő (Budapest), júl. 27./

1991. július 5.

A tüntetések hatására a kolozsvári főtanfelügyelőség megváltoztatta döntését: a három líceum magyar marad, ezekben nem indítanak román osztályokat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./


lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 1351-1380




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék