udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1380
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1351-1380
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. július 9.
A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1991. július 9.
Tőkés László nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, elítélve a törvénytelen gyakorlatot, a diszkriminatív jellegű intézkedéseket, a magyarságot sújtó szélsőjobboldali hecckampányt, a református lelkészek zaklatását, a katonai szolgálatukat töltő magyar fiatalok bántalmazását. /MTI/1991. július 9.
Gabriel Gafita ismertette az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó genfi konferenciáján a romániai kisebbségek helyzetét, a román alkotmánytézisekkel dokumentálva, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi előirányzatot. - A román küldöttség nyilvánosságra hozta a külügymisztérium fehér könyvét a romániai kisebbségek etnikai, nyelvi és vallási jogaira vonatkozóan. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./1991. július 9.
Diószén /Gioseni/ moldvai csángó faluban új templomot szenteltek fel június végén. Õsz Erőss Péter, a Csángó Újság szerkesztője is jelen volt. Diószén zömében magyar lakossága románul hallgathatja a szentmiséket. Híre jött annak, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári püspök is jelen lesz, de ez az óhaj nem teljesült. Tavaly egy klézsei származású, Gyulafehérváron végzett pap primíciáját, első szentmiséjét szülőfalujában, Klézsén tartotta. Amikor magyarul megszólalt, két pap - mise közben - levette reverendáját és elhagyta a templomot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./1991. július 9.
Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./ 1991. július 10.
Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke reagált Kincses Előd levelére. A főügyész - szóban - cáfolta, hogy Kincses Előd ellen vizsgálat indult. A Maros megyei RMDSZ 53 oldalas angol nyelvű dokumentációt küldött el az európai fórumokhoz Kincses Előd ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig interpellált Kincses Előd ügyében, de kitérő választ kapott a főügyésztől. Verestóy Attila Ulpiu Mihai Popa Cherecheanu legfőbb ügyészhez írt levelében kérte, tisztázza Kincses Előd ártatlanságát, ez különösen fontos a sajtóban megjelent gyalázkodó cikkek miatt. /Borbély László: Válasz egy levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Verestóy Attila: Levél Románia Legfőbb Ügyészéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Kincses Előd levele: 672. sz. jegyzet. Markó Béla interpellációja: Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./1991. július 10.
A II. János Pál pápa magyarországi látogatására érkező zarándokoknak 20 000 liter gázolajat ajánlott fel térítésmentesen az ÁFOR. A gázolajutalványok szétosztásáról a gyulafehérvári püspöki hivatal gondoskodik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./1991. július 10.
A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1991. július 10.
Alexandru Todea görög katolikus bíboros nyilatkozott a bukaresti Cuvintul 95. számában, júniusban. Elmondta, hogy bíborossá kinevezése után nem változtat eddigi munkásságán, tovább fog harcolni a nacionalizmus eszméje ellen. A pápától jóváhagyó válasz érkezett Todea meghívására. A pápa Romániába látogatása akkor volna lehetséges, ha megjavulna a légkör a katolikus egyház szerepének megítélésében. Todea többször elmondta, hogy a görög katolikusoknak vissza kell kapniuk az 1948-ban elvett templomaikat. Nem voltak árulók, hangoztatta az érsek, visszautasítva a rágalmakat. Õt magát hétszer tartóztatták le, egyszer azért, mert nem volt hajlandó utasítani a papságot, hogy kérjék a templomokban Maniu halálra ítélését. Todea arra emlékezett, hogy 12 évig ült börtönben, közben többször magyar püspökökkel. "Kiszabadulva mi is, ők is a tolerancia szellemét próbáltuk ápolni". Az érsek az 1990-es marosvásárhelyi véres pogromról ezt mondta: "kihallgatáson voltam az elnöknél és még az első napon arra kértem, hogy avatkozzon közbe. Azt mondta, nem lép közbe, csak később, a végén. Ezt a kifejezést használta." Teoctist ortodox pátriárka II. János Pál pápával szemben ellenségesen nyilatkozott. Nyilatkozatától elhatárolta magát Corneanu Bánát ortodox mitropolitája. Todea érsek hozzátette, hogy Teoctist pátriárka a legkompromittáltabb főpap, kiszolgálta a Ceausescu-rendszert. Amikor 1989 decemberében Temesváron annyi fiatal meghalt, akkor Teoctist hűségét kifejező táviratot küldött Ceausescuhoz. /Alexandru Todea nyilatkozatának magyar fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./1991. július 10.
A lugosi Szombati Szabó István Irodalmi Kör az eltelt egy év alatt tizenhat összejövetelt tartott. /Évadzárás számvetéssel. = Új Szó (Temesvár), júl. 10./1991. július 10.
Tasnádon nemrég megalakult Bíró Lajos Ökológiai Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ 1991. július 11.
Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jún. 26-án levelet küldött Adrian Nastase román külügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy támogatja a két nemzet megbékélését, a magyar fél készen áll a tárgyalások megkezdésére. A levélben ismételten kifejtette a magyar álláspontot a kolozsvári konzulátussal, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közös dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszlevelében Nastase őszinte meggyőződésének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak új irányt kell szabni. A román fél máj. 11-én elküldte a kétoldalú szerződés tervezetét és szakértői tanácskozást javasolt. /Jeszenszky-Nastase levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1991. július 11.
Szovátán júl. 11-én megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. Ideiglenes székhelye: Csíkszereda. A jelenlevők úgy értékelték, hogy kényszerhelyzet hozta létre e szerveztet. Megsokasodtak a támadások a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás ellen. A minisztérium engedményeket tett a szélsőséges román erőknek. A Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége vállalja a harcot az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtéséért, azért, hogy az oktatást irányító szervekbe a kisebbségek számarányuknak megfelelően képviselve legyenek. A résztvevők 11 tagú ideiglenes intéző bizottságot választottak, amelynek feladata a szövetség hivatalos bejegyeztetése. /Birtók József: Megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ 1991. július 11.
A politika viharai nem kerülik el a tanügyet, állapította meg Gheorghe Stefan tanügyminiszter a Bihari Naplónak adott interjúban. Amint az RMDSZ tiltakozik valamiért, azonnal megjelenik a Vatra Romaneasca a miniszternél. Nem tud több helyi vitáról, például nem hallott arról, hogy Nagyváradon - helyhiányra hivatkozva - három román osztályt akartak a magyar középiskolában indítani, holott helyhiányról szó sem volt. Bogdán Ildikó megemlítette, hogy a miniszter nemrégiben Magyarországon járt, ahol egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a magyar osztályokban Románia földrajzát és történelmét anyanyelven tanítják. Gheorghe Stefan ezt elismerte, a riporter pedig elmondta, hogy a tanárokat megfenyegették: állásukkal játszanak, ha nem románul tanítják az említett tárgyakat, a tanfelügyelők pedig minisztériumi utasításra hivatkoztak. A miniszter nem tudott ilyen utasításról. /Bogdán Ildikó: A tanügyminiszter keze nem ér el a megyékig? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 11./ 1991. július 11.
Iliescu államelnök júl. 11-én Venezuelából Costa Ricába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ 1991. július 12.
Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./1991. július 12.
Az 1990/91-es tanévben magyar nyelvű középiskolai oktatás folyt 136 iskolában, ebből 28 önálló magyar intézet, a többi pedig tagozat. 63 118 magyar tanuló részesült középiskolai oktatásban, közülük 41 367-en /65,5 %/ anyanyelvén, 21 751-en /34,5 %/ pedig románul tanult. A magyarul tanuló középiskolások az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkotják /1989/90-ben az arány 2,5 %-os volt. Idén 7812 tanulóval több végzi magyar nyelven középiskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű középiskolai oktatásban 1535 tanár tanít /az ország középiskolai tanárainak 3,6 %-a/, 681 román nemzetiségű tanár tanít magyar középiskolákban és 672 magyar nemzetiségű tanár román iskolákban. Az 1535 magyar nyelven tanító tanár 86,1 %-a szakképzett. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (IV). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ 1991. július 12.
Brüsszelben döntöttek az Európai Közösségek pénzügyminiszterei a Romániának nyújtott kölcsön első részének összegéről: 125 millió dollár. Románia 500 millióra számított. /BBC, Panoráma, júl. 13./1991. július 12.
1991. első felében 19037 fő hagyta el véglegesen Romániát, közülük 7587 német, 6420 román, 2284 magyar, 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A legtöbben Németországban telepedtek le, Magyarországon 1788-an. A Belügyminisztérium fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 román állampolgárt, akik látogatói útlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak visszatérni. /Erdélyi Híradó (Nagyvárad), júl. 12./1991. július 12.
A Polgári Szövetség nyilatkozatot adott ki júl. 5-én, Bukarestben a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a kapcsolattartásra a határon túliakkal, anyanyelvüket szabadon használhatják, ahol létszámuk eléri a meghatározott arányt, anyanyelvüket használhatják a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük viszont, hogy lojálisak legyenek, kötelességük megtanulni románul, és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./