udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1380
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1351-1380
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. augusztus 25.
Kedvezően alakulnak a magyar-román katonai kapcsolatok, hangsúlyozta Borsits László altábornagy, vezérkari főnök aug. 25-én, miután visszatért Ioan Cioflina vezérőrnagy, államtitkár, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke meghívására tett négynapos romániai látogatásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./1991. augusztus 26.
Mircea Snegur moldovai elnök a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Moldova független állam lesz, csak néhány év múlva egyesül Romániával, ha annak itt lesz az ideje. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a két országban élő románok ne érezzék, hogy határ választja el őket egymástól. /MTI/ 1991. augusztus 26.
Iorgovan, a román parlamenti küldöttség vezetője Washingtonban nyilatkozott amerikai megbeszéléseikről. Washingtonban óvatosságot tapasztaltak, olyan Románia-képpel kellett szembenézniük, amely Ceausescu idején alakult ki. Az antiszemitizmus és nemzeti intolerancia csak mondvacsinált ürügy, az antiszemitizmus és magyarellenesség a sajtónak csak töredék részében van jelen. A magyarellenesség "elszigetelt és a román kormány által is kritizált" szórvány-jelenség. /Román rádió, MTI/1991. augusztus 26.
Kevesen tudják, hogy nem csupán tizenötezer bukovinai székely tért haza és a második világháború után letelepedett a Dunántúlon, de hétszázhuszonnégy csángómagyar is. Õk nem szervezetten jöttek át a határon, nekik szökniük kellett, írta Hajdú Demeter Dénes. Idehaza a bukovinai székelyek és a csángók telepítése a Bodor György alapította Telepítési Hivatal szervezésében történt. A csángók Egyházaskozárra, Szárazpusztára és Mekényesre telepedtek le. A moldvai csángók többsége Gajcsána, Lábnik, Lészped, Klézse és Pusztina községekből jöttek. Domokos Pál Péter megbízásából 1980. januárjában részletes felmérést készítettek az áttelepedett családokról. /Új Magyarország, 1991. aug. 26./1991. augusztus 27.
A moldovai parlament aug. 27-én kinyilvánította teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségének képviselői távol maradtak a szavazástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kisinyovi parlament döntése után néhány perccel közölték, hogy Románia kormánya elismerte Moldávia függetlenségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédében kifejtette, hogy "valóra vált a szívünk-lelkünk mélyén dédelgetett álom: Moldova Köztársaság végül szabad és ura sorsának", minden román ünnepnapjának nevezte a történteket. Petre Roman szintén nyilatkozatban üdvözölte az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Bukaresten és más román városokban gyűléseket tartottak a moldovai függetlenség támogatására. Bukaresten a nagygyűlés egyben kormányellenes, királypárti volt. /MTI/1991. augusztus 27.
A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszteren túli Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása ellen. A moldovai hatóságok ugyanis több vezetőjüket letartóztatták. A Dnyeszteren túli Köztársaság kikiáltotta függetlenségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./1991. augusztus 27.
A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./1991. augusztus 28.
Jurij Kvicinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes figyelmeztette a moszkvai román nagykövetet, hogy Moldova státusa a Szovjetunión belüli alkotmányos státustól függ. /MTI/1991. augusztus 28.
A bukovinai románok Mihai Eminescu Társaságának elnöke, A. Cernova asszony elmondta, hogy levélben kérik a román nyelv nemzeti nyelvként történő elismerését. Bukovina lakosságának 20 %-a /200 ezer fő/ román. /BBC román nyelvű adás, aug. 28./1991. augusztus 28.
Székházgondok vannak Temesváron, ismertette nehézségeiket Radó János, az RMDSZ Temes megyei ügyvezető titkára. A törvényszék elutasította kérésüket, hogy az RMDSZ visszakapja a Magyar Házat, amelyet 1929-30-ban a bánsági magyarok saját erejükből építettek. Az épületet 1948-ban államosították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1991. augusztus 29.
Megjelent az immár Kolozsváron szerkesztett Művelődés folyóirat Könyvesház című negyedéves mellékletének első száma. A Könyvesház főszerkesztője Balogh József. A hajdan megjelent Könyvtári Szemle, majd a Könyvtár önkényes megszüntetése űrt hagyott maga után, szükség volt erre a kiadványra. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Megjegyzés: A Könyvtári Szemle (Bukarest) negyedévenként látott napvilágot 1966 és 1973 között. A Könyvtár a Művelődés (Bukarest) melléklete volt 1977 és 1985 között.1991. augusztus 29.
A Neue Zürchere Zeitung egyik legutóbbi száma Románia megoldatlan kisebbségi problémája címen ad képet a jelenlegi helyzetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29, 30./1991. augusztus 30.
Az RMDSZ Elnöksége aug. 30-án Nagyváradon tartott üléséről kiadott közleményben tiltakozott amiatt, hogy a Román Televízió aug. 20-án nem sugározta az RMDSZ nyilatkozatát, az aug. 28-i, a Moldova Köztársasággal kapcsolatos RMDSZ-nyilatkozatot pedig csak megcsonkítva közölte, kihagyta a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását. Az Elnökség sajnálkozását fejezte ki azért, mert a Nemzeti Megmentési Front visszautasította a kerekasztal-tárgyalás javaslatát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1991. augusztus 30.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete és az RMDSZ Országos Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon, aug. 30-án. Megegyeztek a helyhatósági választásokon való együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1991. augusztus 30.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete aug. 30-án tanácskozásra ült össze Nagyváradon. Kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. Támogatják az RMDSZ javaslatát a román-magyar kerekasztal rendezésére. Elhatározták az egyházi népszámlálást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1991. augusztus 30.
Románia és Moldova Köztársaság aug. 27-től nagykövetségi szinten felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az erre vonatkozó kormánymegállapodást Adrian Nastase román és Nicolae Titu moldovai külügyminiszter írta alá Bukarestben. Az eddigi korlátozásokat megszüntetik az utasforgalomban, a két ország állampolgárainak elég a személyazonossági igazolvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31.- szept. 1./1991. augusztus 30.
Száz moldvai csángó és román gyermeket hozott magyarországi üdülésre az árvízkárosultak részére történt segélyakcióból hazatérve a magyar jószolgálati küldöttség. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./1991. augusztus 31.
Anyanyelvünk a román címmel nagyszabású ünnepséget rendezek Kisinyovban, arra emlékezve, hogy a köztársaság parlamentje két évvel ezelőtt, 1989. aug. 31-én nyilvánította hivatalos nyelvnek a románt, és határozta el a visszatérést a latin írásmódra. Jelen volt Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke, aki szenátusi küldöttség élén érkezett a Moldáviai Köztársaságba. A Dnyeszteren túliak válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, gazdasági szankciókkal fenyegetőznek. Az ország villamosenergia és földgázellátása csaknem teljesen a dnyeszterentúliak kezében van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),szept. 3./1991. augusztus 31.
Több mint kétezren jöttek össze aug. 31-én Magyarózdon, hogy emlékezzenek a falu szülöttére, Horváth István /1909-1977/ költőre. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Boér Ferenc színművész szavalta a költő verseit. A falu múltját búvárló, a Magyarózdi toronyalja megalkotójáról Pozsony Ferenc folklorista emlékezett, Czine Mihály (Budapest) Horváth István munkásságáról adott képet. Megalakult a Horváth István Művelődési Egyesület és alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1991. augusztus folyamán
Megjelent a Helyzet, az Interdialóg Társaság folyóirata, amely szabadelvű lapnak hirdette magát. /Helyzet (Csíkszereda), aug. - 1. sz./ A folyóiratnak ezenkívül csak a 2. száma látott napvilágot, szeptember-december jelzéssel.