udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1380
találat
lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1380
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. szeptember 3.
Borszéken a rendőrség kétnyelvű névtáblájának eltávolítását azzal indokolták, hogy ezt a turisták kérték. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1991. szeptember 3.
Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./1991. szeptember 3.
A sajtóban különféleképpen írják a moldvai csángó falvak nevét, Külsőrekecsint például Külsőrekecsinynek, Külsőrekecsénynek stb. Az Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének munkaközössége Szabó T. Attila egyetemi tanár irányításával 1949 és 1951 között összegyűjtötte a moldvai csángók nyelvtérképének anyagát és rögzítették helységnevek magyar alakját. Bartha János javasolta, hogy ezt használják a megnevezésnél. /Bartha János: Szabófalvától Ploskucénig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./1991. szeptember 4.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy a történelmet és a földrajzot románul kell tanítani. Az RMDSZ azt javasolja a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ 1991. szeptember 4.
Az egyik jeruzsálemi napilap szept. 4-i száma beszámolt arról, hogy Aradon a román-izraeli labdarúgó mérkőzésen antiszemita megnyilvánulások történtek. Sértegették és megtámadták az izraeli küldöttséget és a játékosokat, 200 rendőrnek kellett közbelépni a rend helyreállítása érdekében. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatban tiltakozott az aradi antiszemita megnyilvánulások ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6. /1991. szeptember 4.
Az unitárius egyház megújulási lehetőségeiről tanácskozott Kolozsváron aug. 3-4-én az unitárius lelkészi konferencia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1991. szeptember 4.
A külügyminisztériumi szóvivő újból visszautasította a jugoszláv lapok azon állításait, hogy Románia fegyvert szállít Jugoszláviába, valamint azt, hogy román zsoldoskatonák is harcolnak Jugoszláviában. /Román rádió, MTI/ 1991. szeptember 5.
A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/1991. szeptember 5.
A képviselőház szept. 5-i ülésén folytatták az államhatárra vonatkozó törvénytervezet vitáját. Vita után elfogadták, hogy a határőrséget belügyminisztériumi felügyelet alá helyezik /Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./, hiába érvelt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő arról, ez az alárendelés visszalépés a diktatúra rendeleteihez képest. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./1991. szeptember 5.
Bruno Stegagnini, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik bizottságvezetője Bukaresten kifejtette, hogy nem tartja kielégítőnek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását Romániában. /MTI/1991. szeptember 5.
Mihnea Constantinescu kormányszóvivő szept. 5-i sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Adrian Severin államminiszter a nemzi kisebbségek szövetségeivel tárgyalt a kisebbségek panaszairól. A kormány 237 köztisztviselőt váltott le, mert államigazgatási tevékenységük összeegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel, köztük egy prefektust /Pataki Imrét, Hargita megye/, 26 alprefektust, 62 polgármestert, 34 alpolgármestert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ 1991. szeptember 5.
Egy hónapi kényszerű szünetelés után újból megjelent az Erdélyi Napló, azonban mostantól nem napilap, hanem hetilap lesz, új számozást indítva. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./1991. szeptember 5.
Szőcs Géza szenátor, RMDSZ alelnök bukaresti szállodai szobájában lehallgató készüléket találtak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./1991. szeptember 5.
Tófalvi Zoltán készített interjút Sütő Andrással, abból az alkalomból, hogy újabb támadás érte az írót, ezúttal nem román, hanem magyarországi oldalról. A Kossuth Rádióban Molnár János áttelepült lelkész támadta az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetőit", akik a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget próbálták megideologizálni. Ez sunyi oldaltámadás, jellemezte Sütő András. Tapasztalni lehet, hogy "mutatkoznak a magyarországi pártviszályok kisugárzásai. Azok a törekvések, amelyek idáig hatnak, amelyek az ottani népi-urbánus konfliktusok analógiájaként, itt is hasonló ellentéteket teremtenek." Mesterségesen szítanak Erdélyben is ellentéteket, a liberális és nemzeti eszme jegyében, holott ezek itt nincsenek meg olyan mértékben, mint Magyarországon. Vannak, akik annyira félnek az egység szótól, hogy le sem merik írni: romániai magyarság egysége, hanem a sokszínűségből, a pluralista törekvésekből adódó egységről beszélnek. Sütő András a személye elleni támadásról elmondta, hogy nem RMDSZ-vezető, nincs közügyi megbízatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./1991. szeptember 5.
Az utóbbi időben megerősödött az érdeklődés a csángómagyarok iránt. A csángóknak sohasem sikerült saját értelmiségi réteget kinevelnie. Ezért tanulságos az egyetlen ismertté vált csángó költőnek a kálváriája. Ez a magyar helyesírást nem ismerő igen tehetséges ember súlyosan szenvedett magyarságáért, emlékeztetett Gazda József. Ártatlanul, lelki tisztasággal álmodozott életről, halálról, anyanyelvről, távol állt tőle a politizálás, mégis számtalanszor meghurcolták, igyekezetek megfélemlíteni, elhallgattatni. Úgyszintén tanulságos az utolsó, a 60-es évek elején még magyarul prédikáló lészpedi pap, Gyergyina páter kálváriája. Falujából elhurcolták, koholt vádakkal bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre száműzték. A csángóknak életformájává vált a félelem, az óvatosság. Pusztul az ősi, ódon ízekben gazdag nyelv. /Gazda József: Csángónak lenni Moldovában. = Magyar Fórum (Budapest), szept. 5./1991. szeptember 6.
A Vatra Romaneasca közleményében támadta az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a román nép kultúrája, iskolái ellen tör, külső forgatókönyv alapján polgárháborút készít elő, a kormánynak fel kell lépni az RMDSZ ellen. A Vatra nyilatkozatát felolvasták a román tévében. /MTI/1991. szeptember 6.
Szept. 6-án kormányellenes tüntetés volt Bukaresten. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ 1991. szeptember 6.
A szenátus ma jóváhagyta a Nemzeti Megmentési Front közrenddel kapcsolatos törvénytervezetét, amely megtiltja a tüntetéseket a kormány épülete előtt. /MTI/1991. szeptember 7.
Kolozsváron megalakult az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ keretében működő Politikai Testület. Kiadott közleményük hangsúlyozza, hogy autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet is. A választás tisztaságát veszélyezteti az államhatalom monopóliuma a televízió felett. Szükség van Nemzetiségi Minisztériumra, vissza kell állítani a Bolyai Tudományegyetemet. Ügyészi vizsgálatot kérnek a Vatra Romaneasca tevékenységének tisztázására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./1991. szeptember 7.
Iliescu elnök válaszolt Antall József miniszterelnök májusi levelére, egyetért a kapcsolatok fejlesztésére, a tárgyalások megkezdésével. Ajánlotta, hogy rendszeresen találkozzon a két ország külügyminisztere. Megérti az érdeklődést a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet "gyámkodást". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./ Antall József levelét jún. 7-én adta át Somogyi Ferenc Iliescunak.