udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1323
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 1321-1323
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. november 13.
A harmadik Érdmindszenti Zarándoklat rendezvénysorozata nov. 21-22-én lesz Szatmárnémetiben és Ady Endre szülőfalujában. 1990-ben A politikus Ady megközelítése volt a címe, 1991-ben Költészet és hit, idén pedig Ifjú szívekben élek címmel a Kárpát-medence fiatalságát hívják meg. Nov. 20-án ökumenikus istentisztelet lesz, majd ifjúsági fórum következik. Nov. 21-én megkoszorúzzák Szatmárnémetiben az Ady-fordító Gabriel Georgescu szobrát, majd Érdmindszentre utaznak. /Ifjú szívekben élek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1992. november 13.
Magyari Lajos költő, újonnan megválasztott RMDSZ-szenátor nyilatkozott a belső önrendelkezés elvéről. Még az ellenzéki lapok sem fogadták el ezt a gondolatot, sőt, az RMDSZ sok tagja sem érti a kifejezést. Magyari Lajos ezt a gondolatot járja körbe, megpróbálkozva az értelmezéssel, utalva az elfogadott nemzetközi dokumentumokra. /Brassói Lapok, 46. sz., nov. 13./ 1992. november 13.
Ősz Erőss Péter, a moldvai csángók lapjának, a Moldvai Magyarságnak a szerkesztője elmondta, hogy tavaly 80 közép- és általános iskolás csángó tanult Csíkban, 52-en pedig Magyarországon. Lészpeden a szülők kérését, hogy vezessék be a magyar nyelv oktatását, a minisztérium jóváhagyta, a tanfelügyelőség viszont akadékoskodik. /B. Kovács András: Csángóföldi hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1992. november 13.
A Kriterion Alapítvány Igazgató Tanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda jelentős költségére hivatkozva eladásra ajánlja fel a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. Az alapítvány közleményében szerepel, hogy nyitottak bármilyen tárgyalás előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 1992. november 13.
Kolozsváron tanácskoztak a neokommunista, fasiszta irányultságú vagy ezen eszmékkel szimpatizáló pártok /Román Nemzeti Egységpárt, Nagy-Románia Párt, agrárpárt, a szociáldemokraták, a kormánypárt egyes képviselői. Gyűlésükön hevesen támadták az RMDSZ okt. 25-i kolozsvári nyilatkozatát. A tanácskozáson a kormánypárt képviselői voltak a leghangosabbak. /(makkay): Nem csitulnak a szélsőséges indulatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./1992. november 13.
Vacaroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját, amely nagy megütközést keltett, mert csupán három hónapra szóló elképzeléseit ismertette, legfontosabb feladatnak a tél átvészelését nevezte. A hosszú távú stratégia kidolgozására tavaszig haladékot kért. Bejelentette, hogy négy államminiszter is lesz, akik nem alárendeltjei a minisztereknek. A javaslatok megvitatása a következő ülésen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./1992. november 14.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform nov. 14-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, létrehozta Intéző Bizottságát a sürgős teendők számbavételére. Korszakos jelentőségűnek tartják a belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ 1992. november 14.
Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ főszerkesztője ismertette helyzetüket: befagyasztották a folyóirat költségvetését, nem folyósítják a fizetéseket. A Művelődés csak akkor tudja működését folytatni, ha a minisztériumtól támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./1992. november 14.
Moldvai csángó fiatalok tanulnak Budapesten, a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Harmincegynehányan vannak, középiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat magyar nyelven fogják folytatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1992. november 16.
A romániai magyar kisebbséggel való párbeszéd szükségességét hangoztatta Münchenben, a Hanns-Seidel Alapítvány tanácskozásán Emil Constantinescu professzor, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje, aki vereséget szenvedett a választáson, mégis "erkölcsi győztesként" mutatták be a hallgatóságnak. Az MTI-nek nyilatkozva nem tett ígéretet arra, hogy támogatná a magyar egyetemet. /MTI/1992. november 17.
Az 1991 decemberében országos szintűvé vált Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Elnöksége összefoglalta a jelenlegi helyzetet és kitűzte a feladatokat. Évente több mint 20 ezer romániai magyar fiatal fejezi be tanulmányait, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, milyen nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezer fős magyar pedagógus réteget, akik közül három és félezer fő szakképzetlen. Nagyszabású pedagógus-továbbképzés terveznek a Bolyai Nyári Akadémia keretében. Megszervezik az iskolák könyvellátását. Javasolják Országos Tanügyi Tanács létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ 1992. november 17.
Domokos Géza kifejtette: aggódik amiatt, hogy Liviu Maior kolozsváru egyetemi tanárt kaarják kinevezni oktatási miniszeternek. Maior a Vatra szélsőséges köreihez közel álló történész. /Kétséges a Vacaroiu-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./1992. november 18.
A Kovászna megyei tanács úgy döntött, hogy a jövőben magyar nyelven is közzéteszi a határozatokat. A kétnyelvű Hivatalos Közlöny nemsokára megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ 1992. november 18.
Borbély László RMDSZ-képviselő pontról pontra elemezte a kormány programját. Rámutatott, hogy az főleg a gazdasági oldalra korlátozódik, elhanyagolva a szociális élet számos fontos területét. /MTI/ 1992. november 19.
Cs. Gyimesi Éva hevesen bírálta az RMDSZ vezetőségét: nem veszik figyelembe, hogy a romániai magyarság nem arctalan tömeg, egyoldalú a valóságképük, nemzethalálra gondolnak, egy csoportjuknak "súlyos politikai küldetéstudata", "hősi elszántsága" van és keresi a maga patetikus önigazolását. - A románokat meg kellene nyerni céljainknak. ? Szerinte az RMDSZ vezetése voluntarista. /Cs. Gyimesi Éva: Új kollektivizmus avagy: a nemzet iránti szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1992. november 19.
Funar polgármester javasolta: legyen kötelező román feliratozás a tévé magyar adásainál, a helységneveket ne lehessen a tévében vagy a rádióban magyarul kimondani, továbbá a kolozsvári magyar tévéadás neve ne Kolozsvári Stúdió legyen, hanem Studioul TVR. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1992. november 19.
Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ igazgatója Latkóczy Emese kíséretében Kolozsvárra látogatott. Vizsgálták a megye börötnvizsonyait, találkoztak különböző hatósági vezetőkkel. /B. Á.: "Szokják meg, hogy rájuk kérdeznek." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1992. november 19.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 42 éves szünet után 1990. febr. 14-én Kolozsváron harmadszor alakult meg /először 1891. máj. 12-én, másodszor 1929-ben/. Hivatalos bejegyzése a 123/1991. október 4. számon történt. Az EKÉ-nek több vidéki osztálya van. Az EKE közlönye a Gyopár, 1992-től Erdélyi Gyopár, eddig tíz száma jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1992. november 19.
A román parlament nov. 19-én titkos szavazással /260 igen, 203 nem/ bizalmat szavazott Vacaroiu kormányának, annak a kormánynak, amely az RMDSZ javaslatát, a kisebbségügyi minisztérium létrehozását alkotmányellenesnek minősítette, az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztérium felállítását pedig elvetette. Vacaroiu kormánylistájáról egy személyt, a magyarellenességéről ismert Vasile Moist a szavazásnál nem fogadtak el. Az új kormány kevésbé ismert szakemberekből áll. /Magyar Nemzet, nov. 20./ Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták Vacaroiu kormányát, azután váratlanul mégis rájuk szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel - követeléseiknek megfelelően -, átalakítják a kormányt. /Új Magyarország, nov. 21./1992. november 20.
A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán