udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1591-1620 | 1621-1650 | 1651-1680 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. október 8.
Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ foglalta össze az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi tanácskozását, a Neptun-ügyről folytatott vitát, azzal zárva beszámolóját, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt, "hogy a korábban erkölcsi vétségnek minősített ?Neptun-gate?-et sikerül-e a romániai magyar közvéleménnyel is puritán politikai vitaként elfogadtatni." /Heti Magyarország, okt. 8./ 1993. október 8.
A Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Európa Intézet okt. 7-8-án Budapesten nemzetközi konferenciát rendezett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére. A magyarországi előadókon kívül felszólaltak Erdélyből érkezett német, román és magyar történészek is. Ezen az erdélyi országgyűlésen mondták ki - Európában először - a szabad vallásgyakorlatot. Az előadások sorát Benda Kálmán nyitotta meg. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára elmondta, hogy a hivatalos román történelemszemléletben változásról nemigen lehet beszélni, azonban néhány fiatalabb román történész már nem annyira "ideologikus". /(r. berecz): A felekezetek együttélése az erdélyi fejedelemségben. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Sipos Gábor elmondta, hogy Romániában növekszik a munkanélküliség, elsősorban a magyarokat küldik el. Üzlet- és földvásárlás esetén pedig a románokat részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy erdélyiek munkát vállalhatnak az anyaországban. Sok embernek ez az egyetlen jövedelme. /A tordai országgyűlés emlékére. = Pesti Hírlap, okt. 9./1993. október 8.
Felix Ermacora bécsi professzor a Romania Libera okt. 8-i számában közölt interjújában megállapította, hogy Romániának Dél-Tirol példáját kellene követni a nyelvi autonómia kérdésében, a kétnyelvű feliratokon kívül az anyanyelvhasználatot be kell vezetni a bíróságokon és a közigazgatásban. A közösségi struktúrákat is át kell szervezni, amelyek Romániában az olasz-fasiszta mintát követik. Nem ért egyet azzal, hogy Románia nemzetállam, inkább a "nemzetiségek állama". /Bogdán Tibor: Ermacora: Románia nemzetiségek állama. = Magyar Hírlap, okt. 9./1993. október 8.
Mircea Dinescu költő, a Román Írószövetség elnöke mindig bátran bírálta a hatalmat. A lapok sikkasztással vádolták egy nyomda miatt. Annak ellenére, hogy az alapítvány vezetői okmányokkal bizonyították a költő ártatlanságát, Dinescu lemondott elnöki tisztéről. Indítékait a román írótársadalomhoz intézett, okt. 8-án napvilágot látott nyílt levelében tárta fel. /Magyar Nemzet, okt. 9./1993. október 8.
Kolozsvárott okt. 8-án ünnepélyesen megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem mellett működő Európa Közponot, melynek igazgatója Camil Muresan professzor lett, egyik aligazgatója pedig Péntek János professzor. Megalakításának egyik kezdeményezője és szervezője a Kolozsvárról elszármazott és most Saarbückenben szociológiát oktató Várhelyi István professzor volt. /(K.N.K.): Európa Központot avattak az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ 1993. október 8.
Töttösy Istvánné dr., a magyarországi Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályának vezetője nyilatkozatában ismertette a magyarországi helyzetet: a nemzetiségek szabadon, ellenőrzés nélkül tarthatják a kapcsolatot az anyanemzetekkel, a nemzetiségi iskolákba a szomszédos országokból érkező képviselők, iskolaigazgatók szabadon mehetnek be. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló munkát végez, ezt bizonyítja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezése: 1400 pedagógust /1000 erdélyi, 200 határon túli és 200 előadótanár/ mozgattak meg a Kárpát-medencében. /Tóth Hajnal: Az anyanyelv használatának joga. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./ 1993. október 8.
A Nyári Bolyai Akadémiáról már több beszámoló, értékelés napvilágot látott. Dr. Selinger Sándor, az EMT /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság/ elnöke az EMT által szervezett továbbképzésekről adott képet. Először 1991-ben Kovásznán rendeztek továbbképzést, majd 1992-ben. Az idei alkalommal túlszervezés is volt, továbbá az összehangolás sem sikerült minden alkalommal. Sok kiváló tanár segített, akiknek köszönhető az eredményes továbbképzés. /Dr. Selinger Sándor, az EMT elnöke: A szinkronizmus hiánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./1993. október 9.
Tőkés László Aradi mementó címen /okt. 6-i keltezéssel/ összefoglalta nézeteit. Okt. 6-a az önvizsgálat napja is egyben. A román nacionál-kommunista hatalom három éve elzárkózik attól, hogy szóba álljon a kisebbségi magyarság legitim képviselőivel, ehelyett az amerikai PER közreműködésével nem hivatalos tárgyalások folytak a rezsim és az RMDSZ önjelölt képviselői között. Az SZKT elítélte a mandátum nélkül tárgyaló RMDSZ-politikusokat, megállapítván, hogy jelentős károkat okoztak, politikai hiba elkövetésével vádolta őket. Ennek ellenére az RMDSZ képviselőházi frakciója újból vezetőjévé, illetve vezető-helyettessé választotta Tokay Györgyöt, illetve Borbély Lászlót. Ezzel "legitimálta a különutas tárgyalásokat, azt a hamis képet kialakítva, hogy az RMDSZ tárgyalóképes mérsékeltekre és a dialógustól elzárkózó radikálisokra" oszlana. Következésképpen a PER-folyamat elérte célját. A hatalomnak a PER közreműködésével sikerült megosztania az RMDSZ-t. Most a Neptunon tárgyaló három RMDSZ-képviselőn a sor, hogy érvényesítsék az SZKT konzekvenciáit. /Tőkés László: Aradi mementó Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ Az elmúlt napokban hasonló hangú állásfoglalást tett közzé az Erdélyi Magyar Kezdeményezés is. /(cseke): Új formákat ölt a Neptun-ügy. = Magyar Nemzet, okt. 8./1993. október 9.
Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára, az erdélyi református egyházkerület levéltárosa, aki részt vett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére Budapesten rendezett konferencián, elmondta, hogy növekszik a munkanélküliség, s elsősorban a magyarokat küldik el, az üzlet-és földvásárlásnál pedig a román nemzetiségűeket részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy az anyaországban munkát vállalhatnak, hol feketén, hol legálisan az erdélyi falvak lakói. /Pesti Hírlap, okt. 9./1993. október 9.
A kolozsvári Interetnikai Társaság bírósági keresetet adott be Gheorghe Funar polgármester ellen hatalommal való visszaélés és az alkotmány biztosította szabad anyanyelvhasználat súlyos megszegése vádjával, mert betiltotta a Kolozsváron járt pécsi önkormányzati küldöttséggel való találkozót meghirdető plakátot azon a címen, hogy a román nyelvű szövegben az egyesület szó magyarul és németül is szerepelt, tájékoztatta az MTI-t Octavian Buracu elnök. Előzőleg már a bíróság hatályon kívül helyezte a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését megtiltó 1992-es 27/721-es polgármesteri rendeletet, de Funar ezt nem vette figyelembe. A kolozsvári Állami Magyar Opera pedig amiatt tiltakozott, hogy a polgármester továbbra is tiltja a magyar nyelvű műsorplakát kiragasztását. /Sz. K.: Még mindig tilos a kétnyelvű plakátok kifüggesztése! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1993. október 9.
Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor elmondta, hogy levelet írt Vacaroiu miniszterelnöknek, kérve, helyezzék hatályon kívül a Kovászna megyei prefektusnak a román iskolák kötelező felállítására vonatkozó rendeletét. - Romániában a nemzetiségi statútum, az 1945. évi 86-os törvény ma is érvényben van, egy 1991-es alkotmányjogi egyetemi tankönyv is megemlíti. /Tóth Erzsébet: A jognak kosra Háromszéken. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Az 1945-ös nemzetiségi statútum szövege, egyben Rozsnyai Sándor értékelése: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ 1993. október 9.
Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ zavarba ejtőnek tartja - az Adevarul cikkírójához hasonlóan - azt, hogy az SZKT ülésén a radikális Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a Szabadelvű Kör összefogott az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel /vagyis Katona Ádám irányzatával/. Bíró Béla a Neptun-üggyel kapcsolatban mindenkit elítélt, az egész vitát egyszerűen pozícióharcnak nevezte. Sietett pálcát törni mindenki felett: "épp legjelentősebb személyiségeink vannak híjával a valódi demokrata legfontosabb erényének, a toleranciának. Itt /csaknem/ mindenki önmaga számára követel toleranciát, saját igazságának érvényesülésében látja az igazságosságot..."és "elvárnánk, hogy az általunk antidemokratáknak tartott románok tőlünk tanuljanak demokráciát." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Bent vagyunk? = Beszélő, okt. 9./1993. október 9.
Harmadik vezetőségi ülését tartotta okt. 9-én Marosfőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Tárgyaltak a lapterjesztés és kisebbségi vállalkozói felelősségről is, hiszen a Solidpress alapítványi támogatással jött létre. Elfogadták a MÚRE szakmai-erkölcsi kódexét. /Cseke Gábor: Munkában a MÚRE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ 1993. október 9.
Hadrév román és magyar lakosai Iliescu elnökhöz írt levelükben kifejtették, hogy nem ellenzik a cigányok házainak újjáépítését, de ezeket ne Hadréven építsék fel, mivel itt nem rendelkeznek törvényesen megvásárolt ingatlannal. /Hadréven nincs helye a cigányoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1993. október 9.
A hetven esztendős bukaresti homogenizáló politika ellenére Románia mégsem vált nemzetállammá, így összegezhető Pomogáts Béla írása. "Az oltyánok, moldovánok, erdélyiek számos területen különböznek egymástól", a román görög katolikusok ki akarják mutatni másságukat. Az erdélyi románok inkább Közép-Európához, a keleti és déli területek lakosai viszont a Balkánhoz fognak közeledni. A magyar gondolkodásnak a "másságot" kell megszólaltatni, az erdélyi románokat, a görög katolikusokat, az ellenzékieket, azokat, akinek érdekük fűződik a nyugati orientációhoz. /Pomogáts Béla: A román kérdés. = Magyar Nemzet, okt. 9./ 1993. október 9.
Okt. 9-én emlékművet avattak Szamosújváron, a börtön melletti temetőben. A sajtóban 700 itt kivégzett, illetve börtönben meghalt politikai rabot emlegetnek, az emlékműnél kifüggesztett lista 471 nevet tartalmaz, több mint 13 százalékuk magyar. A magyar áldozatok száma tehát lakossági arányuknak több mint kétszerese volt. Szamosújváron raboskodott 1957 és 1963 között Dávid Gyula is. /Nits Árpád: Emlékeztető politikai áldozatokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1993. október 10.
Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./1993. október 10.
Három éve kérelmezték és most megjött az engedély, a Farkas utcai kolozsvári gimnázium hivatalosan is felveheti az Apáczai Csere János Líceum nevet. A líceum előcsarnokában áll Gergely István Apáczai Csere Jánost ábrázoló domborműve. A névtáblaavató ünnepség okt. 10-én történt. Szilágyi Júlia igazgatónő jelentette be a jó hírt. Csiha Kálmán református püspök Isten áldását kérte az iskolára. /Balló Áron: Apáczai Csere János nevét iskola viseli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ 1993. október 10.
Az 1993. máj. 19-én Nagyváradon megalakult Emlékhely Bizottság, legfontosabb célkitűzésük a honismereti nevelés és a műemlékvédelem. Első feladatuk a műemlékek és emlékhelyek felleltározása, táblázatba foglalása. /Dukrét Géza: Beszámoló. = Harangszó (Nagyvárad), okt. 10./1993. október 10.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./