udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1621-1650 | 1651-1680 | 1681-1710 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. október 12.
Megdöbbenést váltott ki Budapesten Ion Iliescu elnök beszéde, amelyet a Dimineata okt. 9-10-i száma közölt, kezdte okt. 12-i sajtóértekezletét Hermann János külügyi szóvivő, majd emlékeztetett rá, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozót mindkét ország kedvezőnek minősítette, a magyar kormány nem gördített akadályt Románia ET-tagsága elé. Hermann János elmondta, hogy amikor Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta Iliescu elnök, akkor az elnök kifejtette, hogy a magyar politika kötődése a határon kívüli magyar kisebbséghez hasonlatos a Hitler által alkalmazott gyakorlathoz, amikor a kisebbséggel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. Jeszenszky visszautasította ezt az otromba vádat, de a jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. /(pietsch): Hitleri hasonlat. Megdöbbenés Iliescu beszéde miatt. = Magyar Nemzet, okt. 13./1993. október 12.
A védelmi törvény tárgyalásakor érdembeli, szakszerű hozzászólás egyetlen volt, a védelmi kérdésekre szakosodott Szabó Károly szenátoré. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak aránytalanul nagy a hatásköre, mert a hadsereg létszámának megállapítása, költségvetésének ellenőrzése egy demokratikus jogállamban a parlament feladata. Kérte, tisztázzák az egykori hazafias gárdák utódjaként létrehozott ún. területi csapatok alárendeltségi viszonyát, megkérdezte, miért tüntetik fel a katonakönyvekben a nemzetiségi hovatartozást. Vitát váltott ki az az észrevétele, hogy a törvénytervezet szerint akkor kell a hadseregnek az országot megvédenie, amikor "a román nemzet egysége veszélyeztetve van", ahelyett, hogy amikor "az ország állampolgárainak létét veszély fenyegeti", ugyanakkor a hadbavonulás "minden román állampolgárra" vonatkozik. Hiába voltak Szabó Károly szenátor megjegyzései, a szavazógépezet a törvényt változtatás, módosítás nélkül fogadta el. /Buchwald Péter szenátusi naplójából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1993. október 12.
Okt. 12-én a parlament megerősítette tisztségében Virgil Magureanut az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat élén. /236/172 arányban/. Szabó Károly RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy az SRI "pártatlansága hű másolata az államelnök pártatlanságának, és az RMDSZ egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az SRI elhatárolódott az 1989 előtti gyakorlattól, nevezetesen attól, hogy egyes esetekben a közvéleményt befolyásolja." Utalt arra, hogy az SRI megalakulása gyanúsan egybeesik az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel. /Továbbra is Virgil Magureanu az RHSZ vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), 14./1993. október 12.
Nemrég a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI felügyeletét ellátó parlamenti csoport tagjai Németországba látogattak, köztük volt Szabó Ferenc Károly RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hasznos volt, hogy három napon át tanulmányozhatták a hírszerzés ellenőrzését. Telefonok lehallgatása vagy levelek ellenőrzése - például terrorista cselekmények megelőzéseként- csak a felügyelő bizottság engedélyezésével lehetséges. Romániában parlamenti csoportjuk csak most kezdi megismerni az SRI működését. Súlyos fogyatékossága a törvénykezésnek, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály, hogy minden hírszerző szervezet parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Eddig csak az SRI került ilyen felügyelet alá. De feltérképezik a többi szervezetet is: a Külföldi Hírszerző Szolgálat tevékenységét semmilyen törvény nem szabályozza, a Belügyminisztérium titkosszolgálata, a híres 0215, amely szintén homályos körülmények között jött létre. A köztársasági elnök testőrségének is van hírszerző részlege, azután ott van a katonai kémelhárítás szervezete. ? Egyik szervezetnek sem a lakosság megfigyelése a feladata, de törvényes szabályozás hiányában fennállhat a lakosság jogainak megsértése. Az Európa Tanács felrója, hogy ezek katonai jellegű szervezetek. /Sike Lajos: "Még csak a kirakatot ellenőriztük" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./1993. október 12.
Stipe Mesic vezetésével horvát parlamenti küldöttség járt Bukarestben, találkoztak a külügyi bizottsággal és a frakcióvezetőkkel. Stipe Mesic, a horvát parlament elnöke elmondta, hogy Jugoszláviában nem az etnikumok közötti ellentét vezetett a kialakult állapotokhoz, hanem a szerb vezetés alatt álló hadsereg agressziója. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ 1993. október 12.
Pomogáts Béla nemrég negyven érettségizett erdélyi magyar fiatallal beszélgetett. Kiderült, hogy közülük csak egyetlen fiatal olvasott Németh Lászlótól, ugyancsak egyetlen Illyés Gyulától, ketten Nyírő Józseftől és öten Sütő Andrástól. Meg kellene oldani, hogy a magyar irodalom legfontosabb alkotásai nagy példányszámban és olcsón eljussanak a kisebbségi magyarsághoz. /Pomogáts Béla: Olvasáskultúra. = Magyar Nemzet, okt. 12./1993. október 13.
Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./1993. október 13.
Vacaroiu miniszterelnök vizsgálatot javasolt Petre Roman volt kormányfő ellen azzal a váddal, hogy miniszterelnöksége idején visszaéléseket követett el, így egy 11 szobás villába költözött, amelyben jelenleg is lakik, korábbi lakását pedig valutáért bérbe adta. /Román korrupció. = Népszava, okt. 13./1993. október 13.
Az amerikai képviselőház megszavazta a legnagyobb kedvezmény elvét Romániának, valószínű, hogy a szenátus is hasonlóan fog dönteni. A román kormány okt. 13-i nyilatkozatában üdvözölte ezt a lépést: "A döntés elismeri a román társadalom demokratikus átalakulási folyamatának haladását..." A kormány elégedett, az ellenzék azonban nem, Iliescu elnök egy sajtótájékoztatón durván támadta az ellenzéki pártokat és a sajtót. /Pesti Hírlap, okt. 14./ 1993. október 13.
Varga Attila RMDSZ-képviselő megindokolta, miért írták alá kilencen a nyilatkozatot, hogy nem értenek egyet Tokay György frakcióvezetővé választásával: az SZKT állásfoglalásában politikai hibának mondta a Neptunon történt tárgyalásokat. A frakció döntése az újraválasztásról a magyar közvélemény arculcsapása. Ennek ellenére kifelé elismerik frakcióelnöknek Tokay Györgyöt és alelnöknek Borbély Lászlót. /Budaházi Emese: "Az igazság a mi oldalunkon van?" Interjú Varga Attila Szatmár megyei parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1993. október 13.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. A Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 25./1993. október 13.
Marosvásárhelyre érkezett a parlament emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, hogy tájékozódjék a Hadréven történtekről. Az öttagú bizottságnak magyar tagja is van, Zsigmond László képviselő. A bizottság az etnikumközi kapcsolatokat fogja vizsgálni a megyében, továbbá azt, hogyan lehet a jövőben megelőzni ezeket a konfliktusokat. /(mózes): Parlamenti bizottság érkezett Maros megyébe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Hadrévi cigányellenes lincselésről: szept. 20-i jegyzet. 1993. október 13.
Hadréven még jelen van a rendőrség és a hadsereg, az elmenekült cigány családok sorra visszaköltöznek, rokonaiknál húzzák meg magukat. Az egyik cigányasszony elmondta, hogy az összetűzés idején egy rendőr sprayt fújt a szemébe és nem engedte, hogy lemossa. A cigányok tizenöt éve költöztek ide, mondják a helybeliek, nem dolgoztak, állandó volt az összetűzés. /Balló Áron: A rendet a karhatalom biztosítja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./1993. október 13.
Az 1992-es népszámlálás Brassó megyében több olyan településen jelzett magyar közösségeket, ahol az előző népszámlálás szerint nem éltek magyarok. Ezért elhatározták, hogy minden helységben alakítanak RMDSZ-szervezetet. /Nem is olyan szórvány a szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ 1993. október 14.
Románia feltétlen NATO-csatlakozási szándékát tartalmazó levelet adott át Párizsban Alain Juppé francia külügyminiszternek Radu Baltazar, a franciaországi látogatáson tartózkodó román parlamenti küldöttség tagja, a Demokrata Párt szenátora. /Magyar Hírlap, okt. 14./1993. október 14.
Az RMDSZ okt. 14-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SZKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Buchwald Péter szenátor beszámolt az erdélyi magyar felekezetek Kolozsváron lezajlott értekezletéről, ahol a résztvevők felhívták Románia összes felekezetét, hogy okt. 21-én üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a kultusztörvény tervezetéről. Markó Béla értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották, továbbá az RMDSZ elnöke visszautasít minden olyan vádat, hogy az RMDSZ-t egyes külföldi erők befolyásolják. /Markó Béla cáfolja Iliescu elnök állításait. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 16./1993. október 14.
Léstyán Ferenc történelmi visszapillantásban mutatta be az egyházi iskolák jelentőségét, hozzátéve, hogy az oktatásügyi minisztériumi 10306. számú. 1993. aug. 8-án kelt rendelete az iskolákban heti egy vallásoktatási óra bevezetéséről jó jel, de nem feledteti, hogy az egyházak nem kapták vissza jogtalanul elvett iskoláikat. /Léstyán Ferenc: Vallásóra és hitvallásos iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ 1993. október 14.
Sütő András a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szakmai becsületbírósága elé vitte Bíró Béla sepsiszentgyörgyi újságíróval folytatott éleshangú sajtóvitáját. A MÚRE Marosfőn tartott ülésén /okt. 9./ az etikai bizottság elé utalta az ügyet. Az ügyről Sütő András megzavart álma címen tudósító K.N. K. /Krajnik Nagy Károly/ megjegyezte, hogy politikai vélemény- különbségről van szó, az író népnemzeti, a szerkesztő pedig liberális beállítottságú. /K.N. K.: Sütő András megzavart álma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./1993. október 14.
Dr. Újvári Ferenc kifejtette, hogy nem lehet nemzeti kisebbségnek nevezni a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki magyar nemzetrészeket, mert tíz évszázadon át alkotmányos jogrenddel kormányozták az említett térséget, magyar nemzetként voltak jelen. Szerinte az államukat elhagyó, más államba bevándorlók a nemzeti kisebbségek. A megbékélés gesztusa lesz, ha elismerik, hogy társnemzetként él együtt a magyarság. /Dr. Újvári Ferenc: Az Erdélyi Szövetség Heves megyei értekezlete elé /Eger, 1993. X. 16-17./ Még egyszer és utoljára jogi státusunkról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 1993. október 14.
Tőzsér Józsefet évtizedeken át a csíkszeredai Könyvet postán szolgáltatás megteremtőjeként ismerték. Az 1989 után Magyarországról érkezett könyvadományt nem osztották szét, mondta, hanem eladták és ebből létrehozták a Kriterion Alapítványt és az Erdélyi Fiatalokért Alapítványt. Az első most főleg egy nyomda építésével foglalkozik, amellett, hogy kulturális támogató jellege van, Domokos Géza az elnöke, a második alapítvány kispénzű szülők gyermekeinek ad ösztöndíjat, egyetemistáknak is, valamint kollégiumot tart fönn Csíkszeredában. A kollégiumban ingyenes ellátásban részesülnek a körzet rászoruló tanulói és egy csoport moldvai csángó gyermek. Ennek, az Erdélyi Fiatalokért Alapítványnak Tőzsér József az elnöke. Tőzsér továbbra is könyvterjesztéssel foglalkozik. Beszámolt arról is, hogy 1990 után havonta hoztak be egy kamionnyi könyvet, most három kamionnyit hoznak, az érdeklődés tehát nő. /B. Kovács András: Változások a könyvpiacon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./