udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. november 24.
Az RMDSZ által készített Memorandum tárgyaláskor, szept. 9-én a román parlamentben magasra csaptak a magyarellenes indulatok. Varga Attila jogász-képviselő érvelt a Memorandum mellett, amely a nemzetközi egyezményeken, az ET 1201-es ajánlásán alapul. A nemzetállam fogalma anakronisztikus, egyetlen európai alkotmány sem tartalmazza. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./1993. november 24.
Nov. 16-án Soros György villámlátogatást tett Temesváron. Felkereste az általa támogatott angol nyelvű iskolát, majd találkozott a Soros Alapítvány helyi fiókjának vezető tanácsával. /Soros villámlátogatás Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./1993. november 24.
Kocsis István számos nagysikerű dráma szerzője, új könyve két éve jelent meg /Történészek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja, Püski Kiadó, Budapest/, ez a mű regény a román történelemhamisításról, gazdag dokumentum-anyagot vonultat fel. /Tar Károly: Történészek a kereszten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./1993. november 24.
Jó néhány erdélyi irodalmi találkozón vett részt dr. Czine Mihály irodalomtörténész, az ELTE tanszékvezető tanára. Hol Illyefalván, hol Bálványosfürdőn vagy Apácán tűnt föl. Czine Mihály a magyar irodalom követeként járja az erdélyi tájakat. Diákkora óta végzi ezt. A "határoktól függetlenül szellemegységben, a magyar irodalom egységében kell gondolkodnunk" - vallja. "Ha egy közösség vállalja, ápolja a maga múltját, akkor remélheti, hogy jövője is lesz." Váradu Mária: "Múltját vállalva jövője is lesz". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./1993. november 24.
Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában szokatlanul tapsoltak Paulus Alajos filmjének végén. Nem élt soha kisebbségben. "Mégis minden határainkon túl élő magyart rokonomnak tartok" - vallja a budapesti Paulus Alajos A Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai magyarok, a Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai, a trilógiában /Béke veled, Félrevert harangok, Visszatérés/ a romániai magyarok panaszait szólaltatta meg. A vajdasági magyarokról szól a Van egy álmom című alkotása. /Pósa Zoltán: Békés visszatérés. Székelyföld, Vajdaság, Felvidék panaszának krónikása. = Új Magyarország, nov. 24./1993. november 25.
Duray Miklós pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette, egyetért azzal, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter a nemzetiségi jogok biztosításának feltételéhez kötötte a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés aláírását. /Duray: Természetes magyar álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1993. november 25.
Romániában elmaradt a besúgók, a szekusok leleplezése. Claudiu Iordache /Temesvár/ képviselő ugyan javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban ezt a kérdést nem tűzte napirendre a parlament, sőt a képviselő javaslatának nyoma veszett. Most a Volt Politikai Foglyok Egyesülete nevében Ticu Dumitrescu parasztpárti képviselő újra kezdeményezte az átvilágítást. Most vizsont már a parlamentben vannak a régi rendszer kiszolgálói, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költóje é a többi. /Gyarmath János, Bukarest: Elmaradt a nagy leleplezés. = Magyar Nemzet, nov. 25./1993. november 25.
A román katonai kiadó Román történelmi és etnikai tér című sorozatának egyik füzete: "Ezeréves" Magyarország /Ungaria "Milineara"/. A mottó Antonescu-idézet: "Tudniuk kell, a Szent István Korona jogaira a válaszunk szerény és emberi, a nagy Trajanus dicső koronájának a jogai...!" A könyv szerint "a fiatal magyar királyság határai ismeretlenek pontos dátumok hiányában, de valószínű, hogy az 1918-1939-es határok voltak." /Okos Márton: "Még kér" ? a román etnikai tér. = Magyar Fórum, nov. 25./1993. november 25.
Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951. márc. 30./ 1974-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, majd tanár volt Csíkszeredán. 1982 novemberében letartóztatták két társával együtt, majd hét évre ítélték. Borbély Ernő társaival a kisebbségek érdekeit védelmező szervezet létrehozását kísérelték meg. Borbély Ernő 4 év 8 hónapot töltött a hírhedt nagyenyedi börtönben. 1987 nyarán szabadult. 1989-ben a Securitate kivándorlásra kényszerítette. Az 1989-es változások után hazatért szülőföldjére. Indult a választásokon, 1989-ben RMDSZ parlamenti képviselővé választották. Az újabb választáson, 1992-ben nem jelöltette magát, de továbbra is az RMDSZ keretében politizál. Borbély Ernő kifejtette, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán elfogadta az önrendelkezést mint alapelvet, de azóta nem történt semmi. 1990-ben Borbély Ernő is azt akarta, hogy az RMDSZ-t intézményesítsék, legyen külügyi titkársága is, alakítsák ki az információs hálózatot stb. Mindez nem sikerült. Akkor Domokos Géza állt az RMDSZ élén, úgy tűnt, ő az akadálya mindennek. Csak később derült ki, hogy másokon is múltak a dolgok, az RMDSZ-ben jóval több "Domokos Géza" van. Az RMDSZ-ben formailag vannak előrelépések, de tartalmilag minden maradt a régiben. A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ a mai napig nem volt képes létrehozni az önrendelkezés elvein alapuló intézményrendszert. Az SZKT-t néhány személynek sikerült lezüllesztenie olyan gyülekezetté, melyet pár személy kénye-kedve szerint manipulálhat. A régi, centralizált, egypártrendszerű struktúra haszonélvezői vezetnek ma is, kisajátítva a hatalmat. Létezik Szőcs Géza autonómiatervezete és Csapó József autonómiatervezete, de az RMDSZ egyiket sem fogadta el, mert egyes vezetői ezt nem akarják. Többen mondják, azért van az RMDSZ-nek autonómia-nyilatkozata, mert azt Tőkés László püspök kierőszakolta, de az RMDSZ több vezetői azt valójában nem akarta. Egyes platformok, csoportosulások megjelenésekor mindig az RMDSZ felbomlásával ijesztgették az RMDSZ kormánypárti politikusai a romániai magyarságot. Borbély Ernő szerint az RMDSZ-t az autonómia kérdése osztja két táborba. Az egyik oldalon vannak az autonómia ellenzői, az RMDSZ kormánypártijai, a másik oldalon az autonómia igenlői, a MISZSZ-esek, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagjai, a kisgazdapártiak és a szabadelvűek. /Kreczinger István: "RMDSZ ? Ki tudja, merre??" = Magyar Fórum (Budapest), nov. 25./1993. november 25.
Románul és magyarul is közölték a lapok egy volt román hadifogoly levelét, amelyben követeli: a román állam részesítse kárpótlásba, ne küldjék a magyar államhoz. Kerekes Károly képviselő küzd az igazságukért, mert jelenleg Maros-, Kolozs-, Szilágy- és Bihar megyék volt szovjetunióbeli hadifoglyai nem részesülhetnek kárpótlásban. /Tófalvi Zoltán: Ki a hadifogoly? = Új Magyarország, nov. 25./1993. november 25.
Idén ősszel Kolozsváron elindult a magyar nyelvű újságíróképzés, a filológiai karon. Másodévtől kezdődik a szakosodás. /Kisgyörgy Réka: Röviden az újságíróképzésről? Valami elindult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1993. november 25.
Becslések szerint több mint 500 ezer román vándorolt ki a Ceausescu-rezsim 1989-es megdöntése óta. Az USA, Kanada és Németország az emigránsjelöltek legnépszerűbb úticélja. 1992-ben 104 ezer román kért menedékjogot Németországban. /Financial Times, okt. 13. ? Virginai Marsh cikkének fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóban (Budapest), nov. 25./ 1993. november 25.
Megjelent a Magyar Gazda első /novemberi/ száma, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ kiadványa, Makkay József a főszerkesztője. Makkay visszatekintett az elődre: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet 1869-ben indított Magyar Gazda folyóirata 1944 őszéig jelent meg folyamatosan. Megszűnése előtt a lap 70 ezer példányban jelent meg. A beköszöntőt dr. Csávossy György, az RMGE elnöke írta, hangsúlyozva, szükség van erre a lapra. /Miklós László: Itt a gazda, hol a gazda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1993. november 25.
Balogh Edgár üdvözölte II. János Pál pápa "korunk élenjáró politikusa" nyilatkozatát, hogy a szocializmus a kezdeti "vadkapitalizmus" ellenreakciója, hozzájárult a tőkés társadalom régi formáinak megváltoztatásához. Balogh Edgár a pápa szavaira hivatkozva elutasította a boszorkányüldözéssé fajult gyanakvást. Az emberiség békevágyában rejlő szeretettartalék jelentkezik a vallások reneszánszában. /Balogh Edgár: Lelkiismeret és politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ 1993. november 25.
Doina Cornea szerint a román-magyar viszony mindig inkább politikai, mintsem etnikai probléma volt. A kormánynak szüksége van arra, hogy népe mindig féljen valamitől, ezért szuggerálja, hogy félni kell a magyaroktól. Nem állíthatja, hogy a magyarokat elnyomják, inkább vegzálják őket. Hibának tartja, hogy az RMDSZ nem informálta előzően a Demokratikus Konvenciót arról, hogy memorandumot küld az ET-nek. /Nick Thorpe (Kolozsvár): "Itt nem lesz erőszak" (a London Observerben megjelent cikk fordítása): Magyar Narancs, nov. 25./1993. november 26.
Iliescu elnök nem hajlik a párbeszédre, csak a hatalom által megszabott feltételek között, állapította meg Emil Contantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke. Iliescu elnök a rádióban beszélt arról, hogy megdöbbentette a DK döntése: külön ünneplik meg december elsejét. Adrian Nastase, képviselőházi elnök azt tervezi, hogy hozzanak határozatot arról, hogy a volt román király 10-15 évig ne utazhasson be az országba. /Gyarmath János, Bukarest: Ion Iliescu a konfrontációt választja. = Magyar Nemzet, nov. 26./1993. november 26.
Kincses Előd beadvánnyal fordul a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. /Kincses Előd Strasbourghoz fordul. = Népszabadság, nov. 26./1993. november 26.
Székely Ervin RMDSZ-képviselő sorolta fel a kisajátítási törvény tervezetével kapcsolatos kifogásokat, hozzátéve, hogy a kisajátítási törvény mindig hatékony eszköze volt és lehet a nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztásának. /Székely Ervin: A kisajátítási törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./1993. november 26.
Kallós Zoltán eddig mintegy 30 ezer dallamot gyűjtött, ennek egy részét próbálja most közreadni. A kommunista diktatúra idején gyakoriak voltak a házkutatások, ezért Kallós Zoltán kénytelen volt anyagát Magyarországra küldeni. A hatalmas gyűjtés teljes anyaga a Magyar Tudományos Akadémiánál van, letétben. Kallós megpróbál válogatást készíteni és azt átadni a következő századoknak, hogy tudják, milyen is lehetett a népi kultúra. A pénzhiány miatt hozta létre a Kallós Alapítványt, hogy közkinccsé tehesse gyűjtését. Emellett táncházak, táborok, vetélkedők szervezés, fiatalok továbbtanulásban segítése lenne az alapítvány további célja. Megjelent az Uram irgalmazz nékünk, moldvai magyar szentes énekek és imádságok című lemeze, Budapesten kazettán kapható. Ez tulajdonképpen két csángó falu, Lészped és Klézse anyaga. További válogatások is megjelentek. Karácsonyra napvilágot lát Nem engedi Isten, hogy elveszejszenek, moldvai magyar életképek vallásos és népi szövegek "Glória, Kolozsvár" című kötete. Kallós Zoltán gyűjtései több kötetben láttak napvilágot. A Balladák könyve 1969-ben és 1971-ben /majd három kiadása Magyarországon/, Új guzsalyam mellett /Kriterion, Bukarest, 1973/ egy klézsei öregasszony teljes monográfiáját, hatalmas dallamanyagát tartalmazza. Tegnap a Gyimesben járta, gyimesvölgyi gyűjtés. /Csomafáy Ferenc: Az egyetemes európai kultúra szerves része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./1993. november 26.
Pataki József /Jakabfalva, 1908. dec. 6.-Kolozsvár, 1993. szept. 17./ történész, nyugalmazott egyetemi tanár munkássága előtt tisztelgett Demény Lajos. Pataki József a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, részt vett a Román Tudományos Akadémia Erdély középkori oklevéltárát szerkesztő munkabizottságában, Imreh Istvánnal együtt feldolgozta az 1614-es székely katonai összeírás adatait és kiadta /ugyancsak Imreh Istvánnal együtt/ Kászonszék krónikáját: Kászonszéki krónika 1650-1750, Budapest-Bukarest, 1992/. A Székely Oklevéltár köteteit Demény Lajossal együtt készítette: 1971-ben kezdték a munkát, a Székely Oklevéltár I. kötete 1983-ban, a II. 1985-ben látott napvilágot. Hatalmas munkabírással, szinte éjt nappallá téve dolgozott. Pataki József válogatásában látott napvilágot a Kolozsvári emlékírók 1603-1720 /Kriterion, Bukarest, 1990/ című kötet. Ebbe olyan forrásokat közölt, melyet eddig még senki sem dolgozott fel. Pataki József fiatal munkatársai, tanítványai pályafutását készséggel egyengette. Haláláig dolgozott. /Demény Lajos: A történész Pataki József emlékére. = A Hét (Bukarest), nov. 26./