udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2111 találat lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 2101-2111 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. november 29.

Nov. 29-étől kezdődően a Moldovai Köztársaság is bevezette új pénznemét, a moldvai lejt, amely a rubelt, illetve a rubelkupont váltja fel. A beváltásnál 1 lej=1000 rubel. Az új pénz dec. 2-ától érvényes. /Moldova új pénzneme. = Pesti Hírlap, nov. 29./

1993. november 30.

Nov. 30-án a parlament két házának együttes ülésén, melyen a Moldovai Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, ünnepi ülést tartottak, az egyesülés 75. évfordulójára emlékezve. A szónokok Decebal dák vezértől kezdve bejárták a történelmet. Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos pontjait nem tartották meg. Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ekkor Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrajnai nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták. - Gyulafehérváron a rendfenntartó erők riadókészültségben várják a dec. elsejei ünnepséget. /Bogdán Tibor, Bukarest: Ünnepi megemlékezés Romániában. = Magyar Hírlap, dec. 1./ A moldovai képviselő beszédének "a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő" román határokat emlegető mondatánál a képviselők, a szenátorok, a kormánytagok és az elnöki tanácsosok tapsoltak. Ion Coja szenátor bekiáltva a Balatonig tolta ki a román határokat, ezt a televízió közvetítésénél is hallani lehetett. Az RMDSZ az ellenzékkel ünnepelt. = Népszabadság, dec. 2./

1993. november 30.

Marin Sorescu költőt nevezték ki művelődési miniszternek, aki nov. 26-án letette a hivatali esküt. Hetek óta üres volt a miniszteri szék. Sorescu engedelmes kiszolgálója a hatalomnak. /N. J.: Marin Sorescu az új művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

1993. november 30.

Kolozsváron Funar polgármester nov. 30-án tervezi a városban felállított Avram Iancu szobor avatását. Az Adevarul bukaresti lap "művészi kudarcnak" nevezte a Svájcban élő román szobrász tervei alapján kézült szobrot: 20 méteres oszlopon álló 6 méteres bronzszobor. Még nem készült el teljesen, a szobrot majd kiegészítik három havasi tülköt fúvó pásztorlánnyal. /Funar ünnepi szoboravatása Kolozsváron. = Új Magyarország, nov. 30./

1993. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1993. november 30.

Románia kérni fogja felvételét a NATO-ba, jelentette ki Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. /Románia kéri felvételét a NATO-ba. = Magyar Hírlap, nov. 30./

1993. november 30.

Felemelte szavát a templomrablások ellen a 85 éves dr. Boros Béla címzetes érsek, a ki 14 évet volt börtönben a kommunista diktatúra idején. A Bánságban sok templom plébános nélkül maradt, mert a püspökség területéről 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra, annak ellenére, hogy a püspökség mindössze 2-3 esetben adta ehhez a beleegyezését. /Gazda Árpád: Dr. Boros Béla a templomrablásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1993. november 30.

Iliescu elnök beszédében emlékezett 1918-ra, utalt az azt megelőző eseményekre is, Besszarábia és Bukovina Romániával való egyesülésére. Iliescu hangsúlyozta, hogy az ország összes polgárai, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden jogot élveznek, amit nem lehet elmondani a határon túl élő románokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1993. december 1.

Gyulafehérváron dec. 1-jén rendezték meg a hivatalos ünnepséget, de ez elmaradt az előző évek ünnepléseitől. Iliescu elnök mondott beszédet, ismét hangsúlyozva, hogy egyenlő jogokat biztosítanak mindenkinek, az európai országok példát vehetnének Romániától, a kisebbségekkel szembeni bánásmódot illetően. Gyulafehérváron is hallatszottak Iliescu-ellenes jelszavak. - Az ellenzéki erők dec. 1-jén külön ünnepeltek, Bukarestben. /(cseke): Iliescu-ellenes jelszavak. = Magyar Nemzet, dec. 2./ Gyulafehérváron az ünnepségen az emelvény felett Nagy-Románia térképe állt, a Moldovai Köztársasághoz, Ukrajnához és Bulgáriához tartozó területrészekkel. Hivatalos ünnepség Nagy-Románia térképe alatt. = Magyar Hírlap, dec. 2./

1993. december 1.

Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötői kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 1.

A 75 esztendős erőszakolt románosítás, a centralizáció, a hamis történelemkép nem egységet, hanem bezártságot, provincializmust eredményezett. "A 75. születésnapját ünneplő román államot voltaképpen már csak mi, romániai magyarok tartjuk össze. Az egység kizárólag velünk szemben, sőt bizonyos körökben ellenünk létezik."- írta Bíró Béla. /Bíró Béla: A dákok és rómaiak. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 1-14./

1993. december 1.

Hargita megyében kényes kérdés dec. 1-je megünneplése. Az újságírókat sem engedték be arra az ülésre, ahol a megye kormánypárti képviselői megszövegeztek egy hitellevelet: felhatalmazva a megye képviselőit, hogy kifejezzék Gyulafehérváron valamennyi román egységakaratát, alázattal hajoljanak meg azon románok emléke előtt, akik meghaltak a román nemzet egységéért. Sántha Pál, megyei tanácselnök kétségbe vonta a bizottság kompetenciáját. A hivatalos ünneplés nacionalista, idegengyűlölő légkörben történik, ezért a Megyei Tanács nem vesz részt az ünneplésen. /Bitrók József: Mit mondanak a nevünkben. Ki lesz a "csíki" Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1993. december 1.

A lapok közölték Mihály volt király üzenetét: a hatalom minden eszközt megragad arra, hogy megakadályozza látogatását. Az elmúlt négy évben a remények nem váltak valóra, az emberek éhséget, hideget, korrupciót látnak maguk körül. /Királyi üzenet. = Új Magyarország, dec. 1./

1993. december 1.

A fasiszta ideológián, a fajelméleten alapuló névelemzés kísérlete a 20-ea éves hírhedt kisebbségellenes oktatási miniszterének, Anghelescunak a szellemét idézik. 1924- júl. 26-án született meg a törvény, mely szerint azok a román származású polgárok, akik anyanyelvüket elfelejtették, gyermekeiket csak román nyelvű iskolába járathatják. Így indult meg a származáskutatás és a névelemezés, amitől tizennégy éven át hangos volt a román parlament. Ezzel az erőszakos módszerrel magyar gyermekek százezreit fosztották meg az anyanyelven tanulástól. Amikor az elmúlt időben Lenghel asszony minisztériumi kiküldött névelemzéssel próbált nyomást gyakorolni, a pedagógusok félénken eltűrték mindezt, holott nemzetközi dokumentumok megsértése történt. Az RMDSZ jogászainak ismertetni kell az idevágó dokumentumokat, érdemes azokat sokszorosítani. /Szigeti László: Javaslatok a székelyföldi névelemzési kísérletekkel szembeni önvédelem megszervezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1993. december 1.

Bodor András történész, a Bolyai Társaság tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a diplomák honosítása a két ország közötti megegyezéstől függ. A Bolyai Társaság és az RMDSZ között megfelelő a kapcsolat, de van, amikor nem vonják be őket, például egyes beadványokba. A Bolyai Társaság változatlan célja az önálló magyar egyetem létrehozása. /Fekete Réka. Pontos célkitűzés a magyar egyetem létrehozása.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

1993. december 1.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke felvázolta a kezdetet. Az Erdélyi Szövetség 1988-ban született, Domokos Pál Péter és Köteles Pál alapította. Akkor Magyarországon és Romániában diktatúra volt. Az Erdélyi Szövetség akkor feladatának tartotta hogy az erdélyi magyarság helyzetét, igényeit közvetítse Nyugat-Európa felé. Az 1989-es változás után úgy látták, hogy nem szabad az erdélyi magyarság helyett gondolkodni. Akkor alakult ki az Erdélyi Szövetség jelszava, hogy mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. Az Erdélyi Szövetség ma már az Erdélyhez kötődő csoportok, emberek szervezete. Eddig három egri tanácskozást szerveztek, mindhárom Erdély jelene és jövője címet viselte. Az 1993-as egri tanácskozáson a 220 résztvevő közül több mint hetvenen jöttek Erdélyből. Az egri tanácskozáson a belső önrendelkezésről volt szó és a kettős lojalitásról. /Tavaszi Hajnal: Mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1993. december 1.

A Háromszék közölte az 1919-es, Romániával kötött párizsi békeszerződés és az 1916-os titkos szerződés szövegét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

1993. december 2.

Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 2.

Hargita megyében a magyar lakosság aránya 85 százalékos, mégis román prefektust /Doru Voslobant/ neveztek ki a megye élére. Alispánnak pedig, a prefektus helyettesének egy volt kommunistát, Nagy Sándort, a Szocialista Munkáspárt tagját. A megyében egymást érték a tiltakozó nyilatkozatok Nagy Sándor volt kommunista kinevezése miatt. A Hargita megyei román lap, az Adevarul Harghitei munkatársa készített interjút Nagy Sándorral. Ebben az alispán kifejtette, az RMDSZ nem sajátíthatja ki a magyarság képviseletét. Helyesnek tartja, hogy román prefektust neveztek ki, a kormány joga a prefektus kinevezése. A prefektúra bojkottját Nagy Sándor társadalomellenes, nemzetellenes cselekedetnek tartja. /Botos László: Magyar alispán ? magyarok ellen? = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 2.

Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./


lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 2101-2111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék