udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2111
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 2101-2111
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. március 4.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteltbeli elnöke amerikai útjáról nyilatkozott Beke Györgynek. "A világ könyvtáraiban és adattáraiban a romániai anyagok 70-80 százaléka ma is a viszonylag rövid Ceausescu-korszak alatt kiadott irodalom teszi ki. Meg nem erősített hírek szerint az ország továbbra is hatalmas összegeket költ ilyen célokra." A püspöknek a közöny falát is át kell törni, Amerikában nincs érdeklődés s térség problémái iránt. Tőkés László az amerikai külügyminisztériumban is hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a nemzetiségi kérdéssel. Beke György idézte a román ellenzék lapját, ahol ilyen vezércikk jelent meg: Snegur eladja az országot! /Romania Libera, febr. 12./ A lap hazaárulással vádolja a Moldovai Köztársaság elnökét, amiért autonómiát ígért az egyébként soha Romániához nem tartozó Dnyeszteren túli területnek. Nem érheti csalódás a Demokratikus Konvencióra támaszkodó magyarságot? - kérdezi Beke. Bízni kell, válaszolta a püspök. /Beke György: Most már mentségük sincsen. = Új Magyarország, márc. 4./1993. március 4.
Gyergyószentmiklóson megalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára ügyvezető elnökké választották Takács Csaba képviselőt, aki hamarosan lemond képviselői mandátumáról, hogy minden idejét új tisztségének ellátására szánja. A Takács által ajánlott ügyvivői testület nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. Az RMDSZ-en belül platformok, frakciók jöttek létre, a liberális /Szabadelvű Kör/, a keresztény-nemzeti /Bethlen Gábor Kör/, a nemzeti-konzervatív /Széchenyi Kör/, az ifjúsági /MISZSZ/, de a legszámosabbak a függetlenek, akik nem határoztak meg részletesebb irányt. Egy-egy frakció egy-egy tagja nyilatkozott. Függetlenek - Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke alakította meg. Amikor alakultak a platformok, Varga Gábor felírta egy papírra: ő az RMDSZ tagja, független ember. Ezt aláírta még 54 ember. Nem biztos, hogy mindegyikkel egyetért. Varga Gábor korainak érzi a platformok alakítását mostani a feszült politikai helyzetben. Borbély Imre - Bethlen Gábor-frakció, "melynek központi gondolata a nemzetépítés, az erdélyi autonómiák valóra váltása". Méder Zsolt - Széchenyi-frakció- jelentős hányadukat az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teszi ki. Magyari Nándor László - Szabadelvű frakció: bíznak a Kerekasztal szerepében. Füstös Makár István - MISZSZ: konstruktív ellenzékiek maradnak. /Dénes László, Simon Judit: Gyergyószentmiklóson félmunkát végeztek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./1993. március 4.
H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy 1993. januárjában elindult a kiadó állami tőkéjű részvénytársasággá alakulása. A kiadó munkatársi létszáma csökkent, jelenleg 24-en vannak, 7 szerkesztővel a 9-10 nyelvre. Segítséget kaptak a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, 1992-ben 4 könyvet támogattak, idén további 30-at, a Soros Alapítvány pedig a nemzetiségi nyelvekre fordított művekre 10 millió lejt adott. /Lukács Róbert: Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./1993. március 4.
Románia nem az az ország, ahol a vezető politikusok azt mondják, amit gondolnak. Van kivétel is. Tőkés László az egyetlen. /Apáti Miklós: Kis román-magyar lélektan. = Új Magyarország, márc. 4./1993. március 4.
Márc. 4-én, halála első éves évfordulóján emléktáblát helyeztek el Csíkszeredában, a Márton Áron Líceumban, hajdani iskolájában Domokos Pál Péternek. Az avatási ünnepségen a Csíkszeredában tanuló hatvan moldvai csángó énekelt, tisztelegve a moldvai csángók kutatójának emléke előtt. /Záróra rovar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6-7./1993. március 5.
A romániai Központi Statisztikai Hivatalnak az 1992-es népszámlálásról kiadott összefoglalója szerint "Románia magyar lakossága 1 620 199 fő." Az 1977-es népszámlálás szerint 1 713 928 magyar élt Romániában, a csökkenés 93 729 fő. Ezért is megalapozott Tőkés László kijelentése. /Transinfo: Fogy a magyarság. = Pesti Hírlap, márc. 5./1993. március 5.
A belügyminisztériumi statisztika szerint 1990. jan. elseje és 1992. dec. 31-e között 222 670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121 512 /54,5 %/ német, 61 612 román /27,7 %/, 32 983 /14,8 %/ magyar és 6358 /3 %/ más nemzetiségű. Ez az összesítés nem tartalmazza az ideiglenesen külföldön tartózkodókat, illetve az illegálisan távozókat. Ebből megállapítható, hogy a kivándorlók 72,3 %-a nemzetiségi. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita volt Tőkés László püspök etnikai tisztogatást tartalmazó kijelentése miatt. A kivándorló románok elsősorban gazdasági menekülők, a németek és magyarok egy része távozását viszont a nemzetiségi létükben való fenyegetettség magyarázza. /Gyarmath János: A Romániából kitelepülők háromnegyede nemzetiségi. = Magyar Nemzet, márc. 5./1993. március 5.
Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke bejelentette, hogy pártja bíróságon bepereli Tőkés Lászlót az etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentése miatt, az RMDSZ-t pedig a magyar kormánnyal aláírt közleménye miatt. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke viszont kijelentette: "Ha elő is fordul, hogy Tőkés László időnként kifogásolható nyelvezetet használ, feltehető, hogy jóhiszeműen teszi azért, hogy azt a kisebbséget szolgálja, amelyből való." Időközben Tokay György és Verestóy Attila elhatárolták magukat a püspök által használt kifejezéstől. /Beperelik Tőkés Lászlót. = Pesti Hírlap, márc. 5./1993. március 5.
Traian Chebeleu, a román elnök szóvivője márc. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az államelnöki hivatal nem nyilvánít véleményt Tőkés László kijelentésével kapcsolatban. "Mi nem tévesztjük össze az RMDSZ-t Tőkés Lászlóval, s az RMDSZ a magyar kisebbség egészével." - "Az RMDSZ-ben vannak személyiségek, akikkel lehet párbeszédet folytatni, de vannak szélsőségesek is." - mondta. /Ferencz L. Imre: Az elnöki hivatal nem reagál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./1993. március 5.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete márc. 5-én ülésezett Gyulafehérváron. Szó volt az ápr. 1-2-ra tervezett országos felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. Markó Béla RMDSZ-elnök ismertette a szövetség tevékenységét. - Az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. - Előterjesztés hangzott el a Kárpátokon túl élő mintegy százezer magyar lelki gondozásának közös megszervezéséről. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1993. március 5.
Ősz Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, a Csángó Magyarok Szervezetének volt tiszteletbeli elnöke, a Moldvai Magyarság szerkesztője elmondta, milyen áldozatos munkát végez Atzél Endre: az ő érdeme ezer moldvai csángó jelenléte Budapesten, a pápalátogatáskor, a száz csángó eljutása Domokos Pál Péter temetésére, ő segített szálláshoz nagyon sok moldvai csángót. Nincs értelme az ellenségeskedésnek, hangsúlyozta. A vádaskodásokról elmondta, hogy a bákói gyűlésen kikezdték Erőss J. Pétert, mondván, eltulajdonított dolgokat, azt is mondták, hogy hazudott. Ő pedig, ahelyett, hogy tisztázta volna magét a súlyos vádak alól, lemondott. Erőss az új elnöknek, Bartosnak sem volt hajlandó hosszú időn át elszámolni. - A csángók szervezetének a jövőben Moldvában kell működnie, fejtette ki véleményét Ősz Erőss Péter. /Bíró Béla: Marhacomb a szegen. = Brassói Lapok, márc. 5./1993. március 5.
Rövidesen megjelenik az EMKE nagybányai szervezetének új kiadványa, az EMKE füzetek első száma /Nagybányai kalauz. EMKE Füzetek 1-2./ Azt tervezik, hogy évente hat füzetet adnak ki a Bányavidék múltjának, jelenének megismertetése céljából. A tervezett sorozat szellemi atyja Metz József ny. tanár, aki bemutatta az első számot. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 5./1993. március 6.
A Románok Nemzeti Egységpártja be fogja perelni Tőkés Lászlót és az RMDSZ-t, mert a magyar kormánnyal aláírta azt a közleményt, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarok szerves részét képezik a magyar nemzetnek. - A Román Szocialista Párt közleménye az RMDSZ törvényen kívül helyezését és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az országból kiutasítását követelte. Meglepő a Temesvár Társaság közleménye: Tőkés László püspököt nem tartják többé Isten szolgájának, tekintve, hogy nyilatkozataival az etnikumok közötti feszültséget szítja. /(k. zs.): Funar pártja beperli Tőkést. = Magyar Nemzet, márc. 6./1993. március 6.
A Magyar Hírlap - csatlakozva a román lapok Tőkés László ellenes kampányához -, karikatúrát közöl Etnikai tisztogatás címmel. /Etnikai tisztogatás. = Magyar Hírlap, márc. 6./1993. március 6.
Sepsiszentgyörgyre látogatott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, találkozott az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi választmányával és parlamenti képviselőkkel. Székelyföld az összmagyarság kiemelt, kiváltságos letéteményese, jelezte a püspök. A tömbmagyarságnak nagyobb szerepet kell kapnia az RMDSZ-ben. /Benkő Levente: Nagyobb szerepet a tömbmagyarságnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./ Márc. 6-án Kovásznára és Kézdivásárhelyre látogatott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla szövetségi elnök. Kézdivásárhelyen a látogatás idején feltűnően sok rendőr és csendőr volt, a rendőrség épület előtt pedig páncélautó állt. Tőkés László arról beszélt, hogy a székely-magyar tömb bázisa az RMDSZ, az egész magyarság túlélésének és jövőjének letéteményese. A hatalom el akarja szigetelni Székelyföldet, ezért is vették össztűz alá a Har-Kov jelentés idején. Megengedhetetlen, hogy ellenséges érzelmű tanfelügyelők döntsenek arról, hogy hány iskola kell Székelyföldön. Markó Béla azzal kezdte, hogy nehéz neki Kézdivásárhelyen, szülővárosában beszélni, majd az RMDSZ küldetéséről beszélt az egybegyűltekhez. A látogatás alkalmával a helybeliek kérdéseire is válaszoltak. Tőkés László püspök értelmezte vitát kavaró kijelentését az etnikai tisztogatással kapcsolatban. "nem véres folyamat ez, hanem magyartalanítás, több mint hetven éve tartó fokozatos kiszorításunk." "Az adminisztrációban alig vagyunk jelen. Olyan városokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmár, magyar vállalatigazgató, de még aligazgató is alig van." "...a posta, a vasút területén alig dolgozik magyar, de a külügyminisztériumban sem találunk egyetlen becsületes magyar diplomatát sem." /Iochom István: Magunknak kell dönteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./ 1993. március 6.
Magyari Lajos RMDSZ-szenátor nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről. A kormánypárt diszkrimináló tervezetet készített és ez került a képviselőházi szakbizottság elé. A tervezet értelmében nem lehet szó magyar egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a tanügyminisztériumnak, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSZ képviselői - az ellenzéki képviselőkkel együtt - kidolgoztak egy másik tervezetet, amely az anyanyelvi oktatást minden fokon garantálja. Mindez előrelépést jelent, mert a Demokratikus Konvenció korábbi tervezete ugyanolyan szűkkeblű volt, mint a kormánypárti. A románságba erősen beivódott, hogy a román nemzetállam eszméje a nyelvi egyneműsítésre is alapozódik. /Tóth Erzsébet: Magyari Lajos: Az egyik legfontosabb törvény. = Magyar Nemzet, márc. 6./1993. március 6.
A Libertatea bukaresti, kormányhoz közel álló lap forrás megjelölése nélkül "szenzációs leleplezést" közöl egy állítólagos "titkos kupaktanácsról", amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott az RMDSZ vezetőivel. A Jeszenszkynek tulajdonított kijelentés: "Romániának csak két lehetősége van: vagy elfogadja a magyarság autonómiáját és önrendelkezését, vagy boszniai típusú interetnikai konfliktusoknak teszi ki magát." Hermann János külügyi szóvivő a bulvárlap "leleplezését" abszurdnak minősítette, hozzátéve, hogy az RMDSZ küldöttsége magyarországi látogatásának minden részlete nyilvános volt. /A Libertatea szerint. = Népszava, márc. 6./1993. március 6.
A bukaresti rádió körkapcsolásos műsorában márc. 6-án nagykövetek szólaltak meg, köztük Ion Donca. Ebből a műsorból derült ki a hallgatók számára, hogy Doncát ideiglenes ügyvivői tisztségéből budapesti nagykövetnek nevezték ki. Az új nagykövet szerint a román-magyar viszony nehézségei közös akarattal leküzdhetők. /Magyar Hírlap, márc. 8./1993. március 6.
Balogh Edgár dohogott írásában: nem tartotta megalapozottnak a platformok alakítását. Az egyes csoportok elképzelései még nem ismertek. Idézte Tőkés Lászlót, aki a viták idején Amerikából küldött üzenetében óva intett egy "álliberalizmus" veszélyéről. A liberalizmus az erőszakolt kollektivizmusra gyanakodva pusztán egyedekre atomizálta volna széjjel az erdélyi magyar lakosságot. /Balogh Edgár: Számjáték helyett jó munkát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./1993. március 7.
RMDSZ Politikai Egyeztető Kerekasztala, RMDSZ, SZKT Állandó Bizottsága