udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. szeptember 22.
Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja egyetért Funarral abban, hogy az RMDSZ autonómia-követelésével Románia feldarabolására törekszik. /Népszabadság, szept. 22./1994. szeptember 22.
Etnikai tisztogatás céljából szövetkezett a Nagy-Románia Párt és a Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobboldal, írja a Ziua bukaresti napilap, utcai megmozdulásokat és véres leszámolásokat terveznek, elsősorban a zsidók és a cigányok ellen. /Magyar Hírlap, szept. 22./1994. szeptember 22.
Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./ 1994. szeptember 22.
Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ 1994. szeptember 22.
Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./1994. szeptember 22.
1949 márciusában kitelepítették Maksáról dr. Nagy Zoltán tisztifőorvost, majd 1950-ben következett az erőszakos kollektivizálás. Az emberek ellenálltak, sőt tüntettek ellene. 1950. szeptember 22-én - akárcsak Gidófalván - milicisták érkeztek és a tömegbe lőttek. Két fiatalasszony /Sorbán Györgyné Zöld Berta és Fazekas Andrásné Joós Erzsébet/ halálos sebet kapott, mindketten elvéreztek. Ezután a milicisták több családot elvittek, a férfiakat a szekuritátén rettenetesen megkínozták, majd bebörtönözték őket, a családjaikat pedig a Duna-deltába vitték. Ezekre az eseményekre emlékeztek a faluban, az áldozatok neveit a kopjafába vésték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./ 1994. szeptember 22.
Az Evenimentul Zilei szerint egy román vállalat ágyúkat, páncélöklöket, kalasnyikovokat szállított Horvátországba,így megszegte az érvényes ENSZ-embargót. /Népszabadság, szept. 22./1994. szeptember 22.
Jászberényi Emese marosvásárhelyi magyar rádiós vallott munkájáról, amelyhez hit kell. "Hinni népedben, nemzetedben, nyelvedben." Elmondta, hogy 1985 január 12-én Ceausescu egyik rendeletével megszüntette a körzeti rádiózást, így megszűnt a magyar adás. A magyar részleg teljes archívumát, negyven beszélt szalagot és negyvenezer zenei szalagot az egyik börtönbe, Jilavába kellett szállítani. Előtte Jászberényi Emese az aranyszalagtár mind az ezer hangszalagját éjjel-nappali gyors munkával lemásolta. Így mentődött meg Sütő András, Bartalis János, Móricz Zsigmond hangja. 1989 után visszakapta a marosvásárhelyi magyar stúdió a korábban elkobzott hanganyagtárát. /Magyar Nemzet, szept. 22./1994. szeptember 23.
Koleragócot fedeztek fel Maros megyében, a Nyárádtő községhez tartozó Vidrátszeg faluban. /Népszabadság, szept. 23./ 1994. szeptember 23.
Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1994. szeptember 23.
Évről évre csökken a magyarul tanulók és növekszik a román nyelven tanuló magyar gyermekek száma. Közben egyre több szervezet foglalkozik az anyanyelvi oktatással, írja Barabás István: a szakminisztérium, a tanfelügyelőségek, az RMDSZ oktatás- és ifjúságügyi főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a parlamenti tanügyi bizottság RMDSZ-képviselői, illetve szenátorai, a Bolyai Társaság, a történelmi egyházak tanácsai, a számtalan alapítvány és 1993. dec. 12-én megalakult az Oktatási Tanács, amely eddig nem adott életjelet magáról, tavasszal pedig megalakult az RMDSZ Egyezető Tanácsának oktatási szakbizottsága. Ez utóbbi szept. 2-i tanácskozásán megállapították, hogy szükséges a magyar oktatási hálózat sokrétű felmérése. Ilyen felmérést már többen elvégeztek, például az RMDSZ oktatási és ifjúságügyi főosztálya által elkészült memorandum a magyar oktatás helyzetéről. Ezt az összeállítást az RMDSZ januárban elküldte az Európa Tanácsnak, Strasbourgba. Ezenkívül a Romániai Magyar Szó évente közli a felmérést az előző tanévről. Szomorú, állapítja meg Barabás István, hogy ezek a jelzések megjelennek a csökkenésről, de nem méltatják figyelemre. /A Hét (Bukarest), szept. 23./ 1994. szeptember 24.
A The Independent tudósítója Kolozsváron felkereste Funar polgármestert, akinek kijelentetéseit idézte: "Romániában nincsenek magyarok. Itt csak román állampolgárok élnek, és ők ugyanazokat a törvényes jogokat élvezik." Funar kifakadt az RMDSZ ellen, az autonómiaköveteléseket Budapest ösztönzésének tulajdonította. Az újságíró szerint Funar fecsegése nem sokat számít. /Népszabadság, szept. 24./1994. szeptember 24.
A Biharvajdán történt magyarverés nem elszigetelt eset. Akik részt vettek a verekedésben, azok már hónapok óta zaklatják, inzultálják a vonaton közlekedő magyarokat. Hódoson és Szentimrén is magyarokat vertek meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25./ 1994. szeptember 24.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./1994. szeptember 24.
Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a hivatal munkájáról, a tárcák közötti koordinációról, új feladat a gazdasági együttműködést elősegítő tevékenység, idetartozik a jogszabályi keretek megteremtése, a vállalkozások finanszírozásának megoldása, a menedzserképzés. Már közalapítvány az Illyés Alapítvány, folyamatban van a közalapítvánnyá válás a Teleki és a Pro Professione Alapítvány esetében. - A tárgyalás két ország kormánya között folyik, ezt tudomásul kell venni, felelte arra a kérdésre, hogy a kisebbségek a tárgyalási folyamatban való részvételre tartanának igényt. /Magyar Nemzet, szept. 24./ 1994. szeptember 24.
Kelemen András volt külügyi államtitkár nem értett egyet Kovács László külügyminiszter véleményével, hogy Kolozsvár helyett megfelelő lesz Temesváron is a főkonzulátus újramegnyitása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azonos véleményen volt: A konzulátus megnyitásánál figyelembe kellene venni felhasználhatóságát és gyakorlati szerepét. A tömbmagyarság 600 km-re lakik Temesvártól. Olyan földrajzi elhelyezkedést kellene találni, hogy megoldást, ne pedig bosszúságot okozzon a konzulátus. /Új Magyarország, szept. 24./1994. szeptember 24.
A jövőben a szolgálati útlevéllel rendelkező román állampolgároknak is beutazási engedélyt kell kérni, ha Ausztriába akarnak utazni. Az osztrák hatóságok számos román szolgálati útlevéllel rendelkezőt kaptak rajta azon, hogy törvényellenes munkavállalásra jelentkezett, ezért döntöttek így. /Új Magyarország, szept. 24./1994. szeptember 25.
Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le szept. 25-én Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökének beiktatása, még a zarándokbuszok is szirénázó rendőrautókkal érkeztek. Megjelent Adrian Nastase képviselőházi elnök, Ion Solcanu, a Szenátus alelnöke, a védelmi és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Iliescu elnök üdvözletét tolmácsoló elnöki tanácsos, valamint 11 megye prefektusa. Az ünnepi beszédek az esemény történelmi súlyát emelték ki, hogy Románia szívében évszázados álmot teljesítettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./1994. szeptember 25.
Szilágysomlyón a Báthory István Alapítvány rendezésében szept. 24-25-én kétnapos ünnepség keretében emlékeztek meg a város neves szülöttjéről, az erdélyi fejedelemről és lengyel királyról. A tavalyi első rendezvényen emléktáblát avattak. A református templom volt a színhelye annak az ülésszaknak, ahol tudományos dolgozatokat felolvasó szerzők /köztük magyarországiak/ foglalkoztak a város múltjával és Báthory István korabeli politikusi jelentőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ 1994. szeptember 26.
Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./