udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1771
találat
lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 1771-1771
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. szeptember 29.
Nagyváradon az áramszolgáltató vállalatnál felvételre jelentkezőknek alá kell írni egy feltételt: "Vállalom, hogy munkahelyemen kizárólag csak románul fogok beszélni." A diszkrimináció nem csak ennél a vállalatnál fordul elő, sok helyen érdeklődnek a felvételnél a nemzetiség, az eredet felől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1994. szeptember 29.
Terjed a korrupció. A kormány közlése szerint 1993. januárja és 1994 augusztusa között korrupciós ügyekben 14 460 közigazgatási intézkedésre - leváltásra, megbízás visszavonására - került sor, a nyomozóhatóságoknak 81 339 ügyet adtak át kivizsgálásra, 78,4 milliárd lej és 65 millió dollár értékben koboztak el javakat. A kirótt és költségvetésbe befizetett büntetések összege 185 milliárd lej. A kabinet megtiltotta a miniszterek, államtitkárok, prefektusok és más tisztviselők számára, hogy részt vegyenek vállalatok részvényeseinek gyűlésén, illetve állami vállalatok igazgatótanácsaiban. /Magyar Hírlap, szept. 29./1994. szeptember 29.
Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese megállapította, hogy az elmúlt években a hivatal alapvető feladatát, a koordinációs szerepkört igazából nem tudta ellátni. A "kisebbségpolitika feladata létrehozni azokat a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség a saját szülőföldjén maradhasson, tanulhasson, teremthesse meg, méghozzá hosszú távon, egzisztenciáját." Fiatal szakembereket kell kinevelni. Hiba volt, hogy a kisebbségi elit sem használta ki privatizációs és kárpótlási folyamatokban rejlő tőkekoncentrálási lehetőséget. Szükség van önkormányzati akadémiák létrehozására. Jelenleg folyik a finanszírozási rendszer áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1994. szeptember 29.
A Demokratikus Konvenció /DK/ szept. 29-i ülésén reagált a Román Szociáldemokrata Párt /RSZP/ levelére, amely megkérdőjelezte a DK működését szabályozó pártközi egyezményt, egy hónapra felfüggesztette az RSZP tagságát, gondolkodási időt hagyva, döntse el, tagja marad-e a DK-nak vagy nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1-2./1994. szeptember 29.
Szept. 28-29-án kétnapos hivatalos látogatást tett Bukarestben Nicita Valentic, Horvátország miniszterelnöke. A tárgyalások eredményeképpen egyezményeket írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1994. szeptember 30.
Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ 1994. szeptember 30.
Douglas Hogg brit külügyi államtitkár befejezte bukaresti tárgyalásait. Kifejtette, hogy országa támogatja Románia kapcsolatait az Európai Unióval, kifejezte reményét, hogy létrejön a magyar-román alapszerződés. Brit vélemény szerint az emberi jogok alapvetően egyéni jogok, de ezek közül egyeseket kollektíven kell gyakorolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ 1994. szeptember 30.
Maros megyében sikerült megfékezni a kolerát, az ország más részein viszont új koleragócokat jeleztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1994. október 1.
Sütő András az egész családját veszélyeztető merényletekről beszélt a vele készült interjúban. Levegővel való keveredésre alkalmas cinkszulfidot helyeztek el sikaszói házában 1992-ben és 1994 áprilisában. Isten csodája, hogy életben maradtak. Magyarországon személyét támadó írások jelennek meg, így például az Élet és Irodalomban dicséretekkel korrumpálhatónak nevezték azért, mert Ablonczy Lászlóra szavazott a Nemzeti Színház igazgatói álláshelyére meghirdetett pályázaton. Szinte irracionális gyűlölettel gyalázzák Ablonczyt. A magyarországi népi-urbánus, majd médiaháborúvá fajult hatalmi harcban "a magyar társadalom értelmiségi rétege olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy hosszú évek kellenek a felgyógyuláshoz. Kihatásai természetesen a romániai magyarság körében is tapasztalhatók. Ideológiák omlása közben minálunk is föltűnt hordozóinak megnyilatkozásaiban az alapítvány-világnézet." Az író visszatekintett a Ceausescu-rendszer pusztításaira, hozzátéve: "A nemzetinek nevezett cél változatlan. Ma már nem lehet falut rombolni, de lehet építkezni: kaszárnyák hálózatát a Székelyföld kellős közepében, ortodox püspöki palotát, teológiát néhány ezer görögkeletinek Csíkszeredában, a római katolikus székelyek búcsújáró központjában." /Népszabadság, okt. 1./ 1994. október 1.
Okt. 3-7-e között Temesváron Magyar Kereskedelmi Napokat rendeznek, ahol 30 magyar cég mutatja be termékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1994. október 1.
A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./1994. október 2.
Dr. Kovács Lajos kolozsvári unitárius püspök életének 85. évében, okt. 2-án elhunyt. 1943-tól teológiai tanár volt, 1972-ben választották meg püspöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Kovács Lajos /Kissolymos, 1909. nov. 13. - Kolozsvár, 1994. okt. 2./1994. október 3.
Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1994. október 3.
Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke okt. 3-án beadvánnyal fordult a megyei prefektushoz, a megyei rendőrfelügyelőséghez és a belügyminiszterhez, tiltakozva amiatt. hogy a megye rendőrségi épületeiről eltüntették a magyar feliratot anélkül, hogy az intézkedés okairól tájékoztatták volna a helyi önigazgatási szerveket. A magyar lakosság ezt a lépést provokációnak tekinti, egyben kéri a magyar nyelvű táblák visszahelyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1994. október 3.
A Csanád-Kiszombor határátkelőt szept. 23-25-e között megnyitották, a Szent Gellért ünnepség alkalmából. Legalább másfél év szükséges a határátkelő végleges megnyitására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1994. október 3.
A minőség elvének következetes érvényesítése új erdélyi magyar öntudatot kíván, olyan identitásmintát, amely biztosabb védelmet ad a politikai erőszakkal és a manipulációkkal szemben - írta Pomogáts Béla Tennivalók nemzeti kultúránk egységért című eszmefuttatásában. A "kisebbség" mint önmegnevezés azzal a súlyos hátránnyal jár, hogy a nemzeti közösség maga is elfogadja a megnevezésben rejlő hátrányos megkülönböztetést. A hagyományos "kisebbségi beszédmód" helyett új beszédmód szükséges. A kisebbségi magyarok nem állnak egyedül, hanem az egyetemes magyarság lelki közössége és belső szolidaritása miatt egy tizenötmilliós nemzet és egy európai "kulturális középhatalom" integráns részét alkotják. - Nemzeti kultúránk egységét, kulturális közösségét kell helyreállítanunk. Az elmúlt esztendőkben létrejött a támogatási rendszer, létrejöttek olyan intézmények /alapítványok, társadalmi, kulturális, egyházi egyesületek, a Duna Televízió/, amelyek segítik a kisebbségi magyarok identitásának megőrzését. Ettől a gyakorlattól ma sem tágíthatunk. /Magyar Nemzet, okt. 3./1994. október 4.
Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./1994. október 4.
Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./1994. október 4.
Okt. 4-én Tokay György RMDSZ-képviselő röviden akarta méltatni október 6-a emlékét, hangsúlyozva, hogy jelenleg közelebb állunk románok és magyarok megbékéléséhez, mint bármikor, azonban alig hagyták, hogy szóhoz jusson, az ülés vezetőjének csendet kellett kérnie. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy 1848-ban a magyarok 40 ezer románt öltek meg, de felrótta azt is, hogy a magyarok 1994. szept. 25-én Szárazajtán emlékművet állítottak azoknak, akik sebesült román katonákat gyilkoltak meg. Ezért nem kell az RMDSZ-t megtűrni Romániában. Hozzátette: "mi vagyunk ennek az országnak az urai." Ioan Catarig kormánypárti képviselő egyetértett a megbékélés gondolatával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ 1994. október 4.
A Szenátus oktatási bizottsága okt. 4-én úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslatról. /Pest Megyei Hírlap, okt. 6./