udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. június 2.
Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./1997. június 2.
Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán államfő jún. 2-án a fekete-tengeri Constancához tartozó Neptun fürdőhelyen aláírta a két ország közötti alapszerződést. Az eseményen részt vettek a kormánykoalíció pártjainak vezetői, az ellenzéki pártvezetők viszont távollétükkel tüntettek a szerződés ellen. Constantinescu elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot, amelyről az alapszerződés nem tesz említést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy a Magyarországgal való alapszerződés után az Ukrajnával kötött megállapodás újabb fontos lépés Románia euroatlanti betagolódása útján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1997. június 3.
Grendel Lajos írót választották meg a Szlovák PEN központ elnökének. /Magyar Hírlap, jún. 3./1997. június 3.
A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes ápr. 8-a és máj. 14-e között az Egyesült Államokban, Branson városban vendégszerepelt, a Világfesztivál rendezvényen képviselte Romániát. László Csaba, az együttes vezetője beszélt a sikeres turnéról. Az együttest a Világfesztivál szervezői hívták meg. Egy amatőr csoport részére nagyon sokat jelentett ez a turné. Ottani fellépéseik alatt új kapcsolatokat létesítettek, ennek köszönhetően az együttest jövőre meghívták Németországba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./1997. június 3.
Máj. 19-én a Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ Gyalura, Gelu Pateanura emlékezett. Pateanu háttérbe szorította saját irodalmi ambícióit, hogy műfordításaival egész életében a két nép közeledését szolgálja, tolmácsolva a román népnek a magyar irodalom értékeit. Kései szerelme versírásra késztette - magyarul. Ezeket a verseit tartalmazó kötete /Levelek a Fekete Madonnához, Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1997/ csak halála után jelent meg. Az irodalmi körben megfogalmazták: Gyalut az erdélyi magyarság jobban tiszteli, mint saját nemzete, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./1997. június 3.
Anzik Albert nyugdíjas tanár régóta foglalkozik Sárközújlak múltjával. 1976-ban románul írta meg a község monográfiáját, fokozati vizsgamunkaként, munkája 1980-ban megjelent. Anzik Albert tovább folytatta kutató tevékenységét, járt a levéltárakban is. Az 1560-as évektől minden urbáriumot átnézett. Sárközújlak és környéke egyházi levéltári iratait is megtalálta Nagybányán, egy templom padlásán. Sárközújlak monográfiáját magyarul szeretné kiadni. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./1997. június 3.
Máj. 20-án összehívták a Pro Zilah Egyesület kezdeményező bizottságát, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Jún. 3-án közgyűlést tartanak, akkor véglegesítik az alapszabályzatot. Az egyesület mindazokra számít, akik tenni szeretnének valamit a városért. Terveik között szerepel a hagyományőrzés, a zilahi fazekasság újraélesztése, Ady-emlékház létesítése és a régi református temető feltérképezése. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1997. június 3.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Kolozs megyei prefektúra meghívására Kolozsvárra látogatott. Orbán Viktor kijelentette, pártja fontosnak tartja a román demokratikus pártokkal a közvetlen kapcsolatok létesítését és elmélyítését. A magyarországi politikus hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát. A kisebbségi jogsérelmek orvoslásával kapcsolatban a kolozsvári magyar napilapnak elmondta, hogy a kérdés nem Kolozsváron, hanem Bukarestben dől el, ezért nem képezte a megyei parasztpárt vezetőségeivel folytatott tárgyalások tárgyát a kérdés. Azt azonban hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz ne sürgetné továbbra is az egyházi ingatlanok ügyének rendezését, a magyar egyetem ügyének megoldását, a módosított tanügyi törvény alkalmazását. A Ciorbea-kormánynak a nemzeti kisebbségi kérdés terén tett lépéseiről szólva elmondta, hogy "továbbra is csak óvatos bizakodásra van okunk" és a kijelentette, hogy akkor lehet mondani, hogy történt valami, amikor az egyházi ingatlanok sorsa megnyugtatóan rendeződik Erdélyben. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1997. június 3.
A Cronica Romana egyoldalas anyagot közöl Virgil Petrescu tanügyminiszter Hargita és Kovászna megyékben tett látogatásáról. A lap főleg a román lakossággal is rendelkező falvak román nyelvű oktatásának gyatra szintjét, valamint a sepsiszentgyörgyi iskola jó tanítási feltételeit. Ismerteti Hargita megye alprefektusának kijelentését, miszerint a román-magyar alapszerződés aláírása után sokat csökkent a magyarok és románok közötti feszültség a megyében. Mihai Sarca szerint 1989 után több mint 10 ezer ember, többségében román hagyta el a megyét. Úgy véli, hogy jelenleg tévesnek minősítik az iskolák szétválasztásának gondolatát. Sarca elmondja, hogy legtöbb helyen csak a rendőrök románok, illetve hogy a románok nincsenek képviselve a közigazgatásban. Stela Buda a Mihai Viteazul Alapítvány elnöknője kijelentette, hogy "a hargitai és kovásznai románok elhagyatva érzik magukat, olyan kisebbségiek helyzetében, akik az 1918 előttinél gyorsabb asszimilációnak vannak kitéve". Szerinte több faluban a magyar iskolában már 1940 óta csak magyar nyelven folyik oktatás. A miniszterelnök elmondta a lapnak, látogatásának célja az volt, hogy megtekintse a vidék jellegzetességeit, és azokat a problémákat, amelyek feszültséget kelthetnek. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a tanügyi törvény módosítása és főleg az anyanyelvű oktatásra vonatkozó korlátozások kiiktatása a tanügyi törvényből elősegítik a feszültségek megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatása következtében azok a román tanárok, akik eddig ezeket a tantárgyakat tanították, nem vesztik el állásaikat. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 3., 102. sz./1997. június 3.
A képviselőház jún. 3-i ülésén, napirend előtti felszólalásában, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő kifogásolta a Tanügyi törvénynek azt a megszorító rendelkezését, mely szerint a diákság számára a közszállítási eszközök igénybevételéhez biztosított 50 százalékos utazási kedvezmény az állami tanintézetek tanulóin illetve hallgatón kívül csak a hitelesített magánegyetemek diákjait illetik meg, Azt igényelte, hogy ezt a kedvezményt terjesszék ki az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező magánegyetemek hallgatóira is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 4., 1041. sz./1997. június 3.
Székely Istvánnal, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős osztályának vezetője a helyi közigazgatási törvényre vonatkozó kormányrendelet kapcsán elmondta, hogy az önkormányzati törvény módosítás elsősorban decentralizáció kérdése, majd, hogy " a módosítások elsősorban a prefektus szerepének lényeges csökkentését, illetve a minisztériumok kirendeltségei hatáskörének a helyi és a megyei tanácsokhoz való átutalását jelenti". Megjegyezte azonban, hogy mindezt részben sikerült megvalósítani, mivel a jelenlegi alkotmány részletesen szabályozza a prefektúra intézményét és áttörést csakis alkotmánymódosítással lehet elérni. A nemzeti kisebbségek jogaival szabályozásával kapcsolatosan megemlítette, hogy a kormány lényegében nem tett mást, mint beemelte a törvénybe azoknak a nemzetközi dokumentumoknak a rendelkezéseit, melyeket Románia aláírt. Székely István elmondta, hogy a módosítások helyi végrehajtásáért a polgármester felel és úgy vélte, "valószínűleg sok helyen a polgármestert a közigazgatási bíróság határozatával kell majd arra kötelezni, hogy ezeket a rendelkezéseket tiszteletben tartsa". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény településekről rendelkezik és ennek értelmében azokban a községekben is, ahol a nemzeti kisebbség nem éri el a húsz százalékot, de a községhez, városhoz tartozik egy olyan falu, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, ebben a faluban is kötelezőek a kétnyelvű feliratok. Székely István végül kifejtette, hogy a törvény egyik jelentősége az, hogy megteremti a törvényi feltételeit annak, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket a helyi önkormányzatokban, és végre rendeződik a kétnyelvű feliratok kérdése. A húsz százalékos küszöbértékkel kapcsolatban megjegyzi, hogy "most ennyit sikerült elérni. A magasugró is ha átugrik egy adott magasságot, fennebb emeli a lécet, és újból nekifut". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1997. június 3.
A jún. 3-i képviselőházi ülésén, a napirend előtti nyilatkozatok sorában, a Nagy-Románia Párt részéről újabb vehemens támadás érte az RMDSZ-t a székelyudvarhelyi csereháti kisegítő iskola vitás kérdése ürügyén. Asztalos István képviselő erre válaszolva, a Székelyudvarhely városi RMDSZ-elnökével és a Hargita Megyei Tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Elhatároljuk magunkat bármely erőszakos cselekedettől - mondotta és a problémák megoldásához vezető egyetlen járható útnak a törvényesség útját tartjuk. Félreértelmzetteknek nevezte azokat az országos lapokban és tévéadásokban közzétett híradásokat, melyek szerint etnikumok illetve felekezetek közötti konfliktusról volna itt szó. A viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem pedig az árvaházi gyermekek sorsa. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szív Kongregációjának az apácái tulajdonképpen egy hajóban utaznak, egyaránt áldozatai a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./1997. június 3.
Victor Ciorbea miniszterelnök a parlament két háza jún. 3-i együttes ülésén beszédében megvonta a kormány hat hónapos tevékenységének mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, sikeresen hajtja végre programját, a nemzetközi szervek már "román modellről" beszélnek. Az év elején meglódult infláció visszaesett, a márciusi 30 % fölöttiről áprilisban 6,3, májusban 4,5 %-ra csökkent. A Nemzeti Bank valutatartaléka elérte az 1,7 milliárdot. Az Állami Vagyonalap hetente 53 vállalatot privatizált az elmúlt időszakban. Ezután Dan Mircea Popescu ellenzéki szenátor felolvasta a volt kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt 140 képviselője által aláírt terjedelmes szövegű bizalmatlansági indítványt. Az indítvány kalandorsággal vádolta a kormányt, szemére vetette az "életszínvonal drámai csökkenését". A bizalmatlansági indítványt jún. 6-án tárgyalja a parlament. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 4.
A trianoni békeszerződés 77. évfordulóján, jún. 4-én Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt mondott beszédet Budapesten, az emlékező gyűlésen. A politikus kifejtette, hogy előbb-utóbb eljön az igazság pillanata. A nagyhatalmak elismerik, hogy igazságtalanság történt 1920-ban, és felülvizsgálják majd a békeszerződést. /Magyar Hírlap, jún. 5./1997. június 4.
Az utóbbi évek egyik legtehetségesebb évfolyama végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatán. A magyar tagozaton végzett 11 fiatal színészt /Bartha Boróka, Béres Attila, Bocskor Lóránt, Domokos László, Fazakas Júlia, Győry András, Kátai István, Kovács Ágnes, Osváth Noémi, Simon Andrea és Viola Gábor/ várják a magyar színházak. Kovács Levente rendező, osztályvezető tanár búcsúztatta a végzősöket a máj. 30-i ballagáson. A román tagozaton tizenhárman végeztek és egy héttagú csoport, ukrajnai románok, akik itt tanultak és Csernovicban /Cernauti/ akarnak társulatot létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ 1997. június 4.
A magyartanárok Országos Módszertani Közössége máj. 28-30-án Sepsiszentgyörgyön tartotta soros szakmai tanácskozását. A tanácskozás témája az értékelés szempontjainak, a vizsgák tételjavaslatainak megbeszélése, valamint a tantervek követelményrendszerének körvonalazása volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1997. június 4.
Erdélyi Géza szlovákiai református püspök adott tájékoztatást az egyház helyzetéről. Erdélyi Gézát 1996. júl. 9-én Révkomáromban választották püspökké. Elmondta, hogy kidolgoztak egy hat évre szóló munkaprogramot. Trianon után megalakult a szlovákiai és kárpátaljai egyetemes református egyház, melyet három egyházkerületre tagoltak, mindegyiknek volt püspöke, a kárpátaljainak Bertók Béla munkácsi lelkész, halála után Magda Sándor. 1945 után a magyar ellenes diszkriminatív törvények, az állampolgárságtól való megfosztás lehetetlenné tette az egyházi életet. Az egyház csak 1950-től működhetett újra. A szlovák reformátusok megfelelő képviselethez jutottak. A lelkészeket 1950-től a prágai egyetem teológiai fakultásán képezték. Varga Imre püspök 1980-ban meghalt, utána négy éves interregnum volt, az állam egyházpolitikájából adódóan feszültségek keletkeztek. 1984-ben Horváth Zsigmondot választották püspöknek, aki 1988-ban meghalt, nem tudta megszüntetni a széthúzást az egyházon belül. Mikó Jenő pozsonyi lelkipásztort választották meg következő püspöknek. Jelenleg 110-115 ezer lehet a hívek száma, közülük százezer magyar, a többi szlovák. A keleti végeken az elmúlt századokban sok magyar református szlovákká vált. Szlovák nyelvű hívek alkotják a nagymihályi és ondava-hernádi egyházmegyét. A krónikus lelkészhiány pótlására indult három éve Komáromban a Calvin J. Teológiai Akadémia, ahol jelenleg 62 teológus és 46 hitoktató tanul. /Magyar Nemzet, jún. 4./1997. június 4.
Megjelent a Kraszna kulturális kiadvány I. évfolyamának 4. száma. A lapot a Pro Crasna Alapítvány adja ki, főszerkesztő Oláh Miklós. helyettese Takács Felícia. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Krasznán februárban látott napvilágot az első szám.1997. június 4.
Sepsiszentgyörgyön szobrot állítanak gróf Mikó Imrének /1805-1876/, akit kortársai Erdély Széchenyijének neveztek, aki az 1859-ben induló Erdélyi Múzeum-Egyesület létrehozója volt. A bronzszobor elkészítésére Bocskay Vince /Szováta/ és Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ szobrászművészeket kérte fel a szoborbizottság. A testület a szükséges összeg előteremtéséért hírlevélben fordult a kárpát-medencei és nyugati magyarsághoz. /Magyar Nemzet, jún. 4./1997. június 4.
Puczi Béla egyike volt azoknak, akiket 1990-ben a marosvásárhelyi tragédia után őrizetbe vettek. Nemzetközi szervezetek nyomására az ítélet végrehajtásáig feltételesen szabadlábra helyezték. Puczi Béla Magyarországra menekült, ahol politikai menekült státust kapott. Most azonban bizonytalanná vált a helyzete, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal szerint Romániában kedvező politikai változás történt. /Magyar Nemzet, jún. 4./