udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2505
találat
lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 2491-2505
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1997. május 30.
Máj. 23-25-e között Nagyváradon tartották meg az Erdélyi Egyetemi és Főiskolás Napokat. A rendezvénysorozat házigazdája a Sulyok István Református Főiskola diákszervezete volt. Meghívottként részt vettek a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári magyar diákszövetségek és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület képviselői. A házigazdák kifejtették, hogy a hagyományteremtés és az erdélyi magyar főiskolások közötti kapcsolatteremtés volt a céljuk. Dr. Kötő József, az EMKE ügyvezetője kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozása nem lehet napi politikai ügy, az nemzetstratégiai kérdés. A stratégia része a magyar nyelv használatának szentesítése minden oktatási intézményben. Felszólalt Antal Attila is, az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ nemrég megválasztott elnöke is. /Bihari Levente: Érdekérvényesítés és szórakozás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./1997. május 30.
Az Arad megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmánt az RMDSZ megyei elnökének. Politikai alelnök Bognár Levente, aki jelenleg a megye alprefektusa is, jogi, kisebbségvédelmi alelnök Nagy Sándor ügyvéd, művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./1997. május 30.
Sürgősségi kormányrendeletet hoztak a zsidó hitközségtől elkobzott hat ingatlan visszaadására. A szenátus emberjogi bizottsága azonban ezt a beterjesztett rendeletet elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 30.
Az Adevarul de Cluj ismerteti Tőkés László Népszabadságnak adott interjúját, melyben a tiszteletbeli elnök ugyan elismeri, hogy a látogatást megelőzően a román kormány számos intézkedést foganatosított a kétoldalú kapcsolatokat illetően, de a lényeges kérdésekben szerinte nem történt előrelépés. A szövetség tiszteletbeli elnöke szerint Göncz Árpád a fontos kérdésekben túl békülékeny volt. A kolozsvári lap megemlíti, hogy a Magyar Hírlap azt tartja fontosnak, hogy a két ország között állandósuljon a törékeny bizalmassági légkör. A magyarországi lap szerint Göncz Árpád látogatása határkő volt ezen az úton. A kolozsvári lap szerint a magyarországi sajtó körültekintően kommentálta a magyar államfő romániai látogatását. Az Adevarul de Cluj tájékoztat ugyanakkor, hogy Emil Constantinescu az Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz intézett levélben megköszönte azt, ahogyan a megyefőnök megszervezte Göncz Árpád kolozsvári látogatását. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 30., 100. sz./1997. május 30.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban a magyar államfő látogatásával kapcsolatban kijelentette: "Nem szeretem előre történelminek minősíteni az eseményeket" és elmondta, hogy Göncz Árpádnak átadott egy levelet, melyhez a mostani helyzetet szemléltető dokumentációt mellékelt. Levelében azt írta, akkor fog történelmivé válni az esemény, ha az integrációt szolgáló és jószomszédi kapcsolatokat javító eredményei kiegészülnek, a romániai magyarság helyzetét javító eredményekkel. Tőkés László vérszegénynek tartotta az oktatási és a közigazgatási törvény módosítását. Az oktatási törvény szerinte két alapvető dologban elmarad az eredeti, félmillió aláírással támogatott változattól, az egyik a Bolyai Egyetem kérdése, a másik pedig az egyházi vagyon kérdése. Homályosnak tartja az egyházi iskolákkal kapcsolatos megfogalmazást és úgy értékeli, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban fennmaradt az a szerencsétlen megfogalmazás a törvénymódosításban, hogy azok a tanügy anyagi alapjai. A Bolyai Egyetem kérdésében úgy véli, hogy jóvátételre van szükség. Tőkés László Göncz Árpád azon kijelentésére, "hogy ha még a magyarok között sincs egyetértés a Bolyai Egyetem ügyében, akkor mit várjunk el" utalva elmondta, erről eszébe jut Horn Gyula miniszterelnök kijelentése, miszerint, "ha még a magyarok sem tudják, hogy az autonómián mit értenek, akkor ők mit támogassanak". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az utóbbi kijelentésben látványos valóságelem van, "viszont látni kell, hogy a Bolyai Egyetem ügyében való egyet nem értés gerjesztett folyamat eredménye. Addig a pillanatig mindenki egyet értett, amíg a kérdés terítékre nem került". /Érdemi, gyökeres változás nem történt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 30.
Az MTI-hírügynökség Markó Bélával készített interjút. Az RMDSZ elnöke a Románia és Magyarország rendkívül fontos állomásaként értékelte Göncz Árpád romániai látogatását. Külön kiemelte Göncz Árpád erdélyi látogatásának és a két államfő együttes erdélyi jelenlétének fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben Kolozsváron és Marosvásárhelyen részesítették a két elnököt. Ez, mutatott rá, bebizonyította, hogy itt valóban nemcsak a politika igényli a két ország közötti megegyezést és a problémák megoldását, hanem a közvélemény is ugyanilyen szándékokkal és érzelmekkel tekint erre. A két elnök kijelentésével kapcsolatban, mely arra vonatkozott, hogy a két ország közötti kapcsolatban elindult egy folyamat, Markó Béla megjegyezte: "tehát semmiképpen sem egy folyamat befejezéséről van szó, hanem valamiképpen egy kezdetről is". Mindez valóban akkor válik történelmi jelentőségűvé, ha az elkövetkezőkben sorra megszületnek a megfelelő megoldások - tette hozzá a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 31.
A 2000 című folyóirat közli Gheorghiu Dej Rákosi Mátyáshoz írt, 1955. nov. 12-én kelt levelét. A magyar Kiadói Főigazgatóság elküldte Bukarestbe Szabó Pál Nyugatalan élet című önéletrajzi művének III. kötetét azzal, hogy a könyvet adják ki a román-magyar egyezmény keretein belül. A levélben a román pártfőtitkár felhívta Rákosi figyelmét arra, hogy a könyvben /a megadott oldalon/ a román-magyar határ kérdésével kapcsolatban kiderül: a szerző erős nosztalgiát érez Erdély iránt. Az ilyen nézeteket tartalmazó könyv kiadása olyan benyomást kelthetne, mintha a két ország között "nézeteltérések lennének Erdély kérdésében. Pedig ezt a kérdést véglegesen eldöntöttük már, ami a békeszerződésben rögzítve van." "Mi határozottan visszautasítjuk a nacionalizmus és a sovinizmus bármely jelentkezését" - írja Dej. /2000 (Budapest), máj./ A szigorúan titkos levél publikálása mutatja, mi mindenre kiterjedt a román pártvezetők figyelme.1997. május 31.
Gáll Anna írja, hogy gyermekkorában Gyergyóalfaluban pezsgett a kulturális élet, tágas könyvtáruk is volt. Most diszkó van abban a művelődési otthonban, amelyben azelőtt a községi könyvtár működött, a könyvek pedig a raktárhelyiségbe szorultak. /Alfalvi Nyitogató - A Sövér Elek Alapítvány havilapja (Gyergyóalfalu), máj. II. évf. 5. sz. - első szám 1996. decemberében látott napvilágot. Főszerkesztő Gáll Zsuzsánna./ 1997. május 31.
Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban ünnepelték az oktatás négyszáznegyven éves évfordulóját és azt, hogy az iskola negyven éve vette fel mai nevét. Dr. Székely József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula alpolgármester mondott beszédet. Leleplezték az udvaron elhelyezett emléktáblát, amely az egykori tanároknak és diákoknak állított emléket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./1997. május 31.
A nagymúltú budapesti Akadémiai Kiadó a privatizáció során holland többségi tulajdonba került. Az új holland tulajdonos elbocsátotta a kiadó vezetőinek egyharmadát, köztük Zöld Ferenc igazgatót, aki ismert volt arról, hogy sokat tett az erdélyi iskolák, könyvtárak ellátásáért, ő indította el annak idején a Könyvet Romániának mozgalmat. Az is köztudott, hogy az Akadémiai Kiadó mennyi Erdéllyel kapcsolatos művet adott ki /Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, Sütő András életmű kiadásának folytatása, stb./ Zöld Ferenc most megalakította a Custos Kft-t azzal a céllal, hogy biztosítsa a teljes határon túli magyar könyvkiadás magyarországi jelenlétét, folyamatos terjesztését. Zöld Ferenc tevékenységét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ajánlotta az erdélyi könyvkiadók figyelmébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./1997. május 31.
1994 októberében az Európai Idő interjút közölt Ferenczi István kolozsvári régészprofesszorral. A beszélgetésben kifejtette, hogy Erdély keleti határvidékén még ma is jól kivehető töltésvonalak nem a rómaiak idején, hanem Szent László király idején épültek, s határvédelmi szereppel bírtak. Lényegében tehát egy Árpád-kori magyar védelmi rendszerről van szó, amelyhez várak is tartoztak /pl. Firtos vára, Kustaly vára, Rapsonné vára stb./ Az interjú végén a professzor jövőbeli terveiről elmondta: "Ha még élek és valahonnan valami segítséget tudok összekaparni, akkor elsőrendű feladatom lenne az Oroszhegy-Görgényüvegcsűr közötti törésvonal feltérképezése, és ha még tudnék dolgozni, akkor a még fel nem tárt háromszéki vonal, az ún. Homárka következne..." Az Európai Idő szervezésével megindul ez a tervezett feltárás: július 1-jén kezdődik, két hétig tart az ásatás, Ferenczi professzor irányításával, Kolozsvárról és Magyarországról is érkeznek egyetemisták a munkához. - Ferenczi István régészprofesszor /sz. Kolozsvár, 1921. ápr. 15./ 1949-ben doktorált régészetből és földrajzból László Gyulánál és Tulogdi Jánosnál. László Gyula Budapestre távozása után átvette a régészeti tanszéket a Bolyai Tudományegyetemen. 1972-ben a Korunkban öccsével, Ferenczi Gázával közösen írt Székelyföldi gyepük című tanulmánya nagy feltűnést keltett. Ebben a tárgyban folytatta tanulmányait és ma már újszerű elméletét képes bizonyítani: a székelyföldi töltésvonalak nem a rómaiak, hanem Szent László korában épültek. /Az Európai Idő szervezésében nemzetközi régészeti tábor. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), máj. 31. - jún. 13./1997. május 31.
Az Adevarul bukaresti lap következetesen folytatja magyarellenes cikkeinek, torzításainak, félretájékoztatásainak közlését. Máj. 30-i száma kimeríti az etnikumok közötti feszültségre törekvő szándékot, az uszító szellemű provokációt, állapította meg Szász János. A lap ugyanis összefüggésbe hozta Göncz Árpád elnök látogatását a székelyudvarhelyi árvaház ügyének rendezésére hozott kormányhatározattal. /Szász János: Az Adevarul /megint/ hazudik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./1997. május 31.
Máj. 31-én Nagyszalontán felavatták a református egyházközség kisegítő iskoláját, amely holland segítséggel épült fel. Tőkés László püspök hirdetett igét, a kormányt Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa képviselte. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 3./ A közel száz kisegítő iskolást befogadó iskolást Peter van Geel holland nagyvállalkozó anyagi segítségével építették fel. A református egyházközség telkén épült fel az iskola. Őszre megindulhat a tanítás, a vidék kisegítő iskolai képzésre szoruló gyermekeit tudják fogadni. Az egyházközség megkapta a tanfelügyelőség jóváhagyását is. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./1997. május 31.
Az Universul Satmarean /Szatmárnémeti/ lap szerint veszély fenyegeti a romániai oktatást, sőt Romániai területi épségét. A tanfelügyelőségnek írt egyik beadványban ugyanis magyar nyelvű mondat szerepelt. A "bizonyítékot" a szélsőséges nézeteiről ismert és most leváltott tanár, Curpas Teodor főtanfelügyelő-helyettes tárta a nyilvánosság elé. Erről a tanárról azt beszélik, hogy korábban felpofozta azokat a magyar tanulókat, akik a román osztályban magyarul beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./1997. május 31.
Az RMDSZ Háromszéki Szervezete Küldöttgyűlést tartott máj. 31-én. A napirenden szerepelt a megyei elnök, a megyei ügyvezető elnök és az Ellenőrző Bizottság beszámolója, Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója és a megyei elnök megválasztása. A Küldöttgyűlés megyei elnöknek Márton Árpádot választotta meg és a Háromszéki Küldöttek Tanácsa első üléséig ideiglenes megbízatást adott Papp Attilának ügyvezető elnöki, illetve Elekes Károlynak, Incze Sándornak. Páll Ferencnek és Béres Károlynak az alelnöki feladat ellátására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./1997. május 31.
A Magyarország 2000 tanácskozáson előadást tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felszólalásának alapgondolata az volt, hogy a jelenben és a jövőben a kölcsönös érdekek felismerésére kell alapozódnia a magyar - magyar kapcsolatoknak. Ha mi, romániai, erdélyi magyarok szegényedünk szellemiekben, mondotta, attól Önök is szegényebbek lesznek. Ha Önök alkotnak kevesebbet, azt mi is megszenvedjük, tette hozzá. "Egy olyan fontos pillanatban próbálom megfogalmazni közös érdekeinket, amikor a romániai magyarság éppen megpróbál kilépni kisebbségi státuszából, éppen megkísérli felszámolni nemcsak jogi, hanem érzelmi kisebbrendűségét is azáltal, hogy a románok és magyarok közti történelmi szembenállásból kitörve a nemzeti kérdést megkísérli nacionalizmus és demokrácia kérdésévé tenni, megkísérel együtt kormányozni azokkal, akikkel jogok szempontjából még korántsem mondhatja egyenlőnek magát. Kétségtelenül egyedülálló próbálkozás ez, és egyáltalán nem kockázatmentes, érezzük ezt máris, érezzük a kritikákból, érezzük abból, hogy így is milyen nehezen tudunk előrehaladni, és érezzük mindennek a határokon túlmutató felelősségét is. Az általunk most követett modell kihathat az egész térségre, akkor is ha eredményes, akkor is, ha kudarcot vall. Persze, akik azt gondolják, hogy egyik napról a másikra meg fognak oldódni gondjaink, azokat ki kell józanítanunk: ha választásunk helyesnek bizonyul, akkor is hosszú út áll előttünk. Ám egyvalami azt hiszem tagadhatatlan: a romániai magyarság megpróbál saját lábára állni, megpróbálja erejét összeszedni, megpróbál partnerként fellépni, megpróbál kezdeményezni. Megpróbálja önmagát és az országot, amelyben él, közelebb vinni a nyugati létformához, úgymond az európai és euroatlanti struktúrához. Ami nem csupán a magyarok és magyarok, hanem magyarok és románok, Románia és Magyarország közös érdeke is." A 2000. esztendőre kivetülő jövő-képpel kapcsolatban hangoztatta: "Nagy nemzet gőgjével élni viszonylag kis nemzetként valószínűleg nem lehet. De egy kezdeményező, újat akaró és mindig újat adni tudó nemzet magabiztosságával lehetne és kellene élni bizonyosan. Mi Magyarországtól és a magyarságtól, önmagunktól ezt várjuk elsősorban. Persze, amikor még a felemelkedés a cél vagy a süllyedés megállítása, nehéz ilyet követelni. De kit sújt és kit foglalkoztat Európában talán a leginkább a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés megoldatlansága, ha nem minket? Íme egy példa arra, hogy miközben joggal kívánunk támaszkodni az európai normákra és az európai gyakorlatra, aközben mindehhez tudnunk kellene hozzáadni is." (...) "Mi egy kezdeményező, az integráció kényszerű, de létfontosságú versenyében is alkotó, újítóerővel megáldott Magyarországra szeretnénk támaszkodni. És egy olyan Magyarországra, amely tudja, hogy a világ számára végül is nincsen igazán külön Magyarország-kép és magyarság-kép, és hogy egymásra vagyunk utalva itthon is, a nagyvilágban is. Mint ahogy azt szeretnénk, ha a körülöttünk vagy velünk együtt élő népek is ezt gondolnák egymásról és önmagukról. Ezért viszont nekünk is tennünk kell. Úgy is, hogy kezet nyújtunk, de úgy is, hogy kimondjuk mindazt, amit ki kell mondani, hiszen ennek a régiónak a nemzetei valóban egymásra vannak utalva, de hosszú távon együttműködni csak egyenlő partnerként, csak a történelem által ránk hagyott problémák megoldásával és feloldásával lehetséges. (...) Nem egyikünk a felelős a másikért, mondotta befejezésül hanem egymásért vagyunk felelősek mindannyian." - A tanácskozás Horn Gyula miniszterelnök meghívására összegyűlt részvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./ - 1997. május 31.
Másodszor rendezték meg Budapesten /máj. 30-31-én/ a Magyarország 2000, Magyarország képe a nagyvilágban című tanácskozást ismert hazai és külföldi részvevőkkel. Külföldről százötvenen jöttek el az eszmecserére. Idén a központi téma volt Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése és a külföldön élő magyarság kapcsolata az anyaországgal, a modernizációs feladatok tükrében. Horn Gyula miniszterelnök megnyitójában széthúzás helyett magyar összefogást sürgetett. A külvilág elismeréssel adózik Magyarország szomszédságpolitikája iránt, mondta, a magyar-román alapszerződés történelmi esélyt kínál a romániai magyarság helyzetének javítására. A kormányfő köszönetet mondott az RMDSZ jelenlévő képviselőinek a nehéz folyamatban tanúsított együttműködésért. - Szabó István filmrendező kifejtette: az Európai Uniót egyetlen tagállamában sem fordul elő, hogy magánkézbe adják a nemzeti értéknek számító értékeket, ezért is fontos, hogy Magyarországon is megóvják ezeket az értékeket. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az Internet korában eltűnnek a földrajzi távolságok és a virtuális közösségek nem ezen és jórészt nem is nyelvi alapon szerveződnek. Thomas Schreiber professzor és újságíró tényként állapított meg, hogy a szocialista-liberális kormánynak sem sikerült egy kellően átgondolt, külföld felé irányuló tájékoztatási politikát kialakítani. - A konferencia a következő négy szekcióban folytatta munkáját: Magyarország euroatlanti integrációja, Magyarország képének alakulás a különböző országokban, /ezt javításra szorulónak látták/, a magyar tudományos kultúra terjesztése, a kárpát-medencei magyarság és a nyugati magyarság kapcsolata az anyaországgal. Ez utóbbi szekció munkájáról Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: Magyarországnak egy eurokonform kisebbségpolitika feladatrendszerét kell kidolgoznia. Nem tartotta megfelelőnek a nyugati magyarság és az anyaország kapcsolatát, a kommunikáció erősítésének eszközeként az Internet és a Duna Televízió szerepét jelölte meg. Horn Gyula zárszavában rámutatott arra, hogy a határon túli magyarság boldogulását az anyaország nem tudja biztosítani, erre csak az ottani hatalom képes. Csak azzal segíthetünk, hogy jó viszont tartunk fenn a szomszédos államokkal, a nemzetközi fórumokon képviseljük érdekeiket, támogatjuk képzésüket és egyházaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2, 3./1997. június folyamán
Megjelent a Gyulafehérváron működő Gróf Majláth Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium diáklapjának, a Szikrának az új száma. Hírt adnak arról, hogy a líceum kórusa több helyen fellépett, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, idén eljutottak Franciországba is. /Szikra (Gyulafehérvár), II. évf. 7. sz./1997. június folyamán
Újra megjelent a Csinguru, a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége/ lapja, az RMDSZ támogatásával. A lapból megtudható, hogy az Erdélyi Pályázati Figyelő negyedik száma készül, az első februárban látott napvilágot. - Ápr. 24-28-a között Marosfőn megtartották a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Csúcstalálkozóját, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ szervezésében. Mintegy hetvenen jöttek el, megjelentek az RMDSZ vezetői is. A találkozó napjaiban még tábori újságot /DUMA/ is kiadtak. A MIT tisztújítást is tartott, eddigi elnöke, Ráduly Róbert helyett Kali Zoltánt választotta elnöknek. /Csinguru (Csíkszereda), új kiadás, május-június, 20-21. sz., főszerkesztő: Farkas András/1997. június folyamán
Hajdu Győző lapja, a minisztériumi támogatással megjelenő Együtt-Imreuna 1997 januárjától kénytelen volt megjelenését szüneteltetni, mert nem kapott támogatást. Rendszeresen kérelmezték Ion Cataramitu minisztertől az eddigi támogatást, de nem jártak sikerrel. Hajdu szerint folyóirata sokat tett a szellemi értékek kölcsönös felmutatása, az etnikumok közötti feszültség csökkentéséért. - Az eddig egyedül kormánypártiságáról hírhedt lap ebben a számában közölte Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét és annak román fordítását. A műfordító: Adrian Paunescu. /!/ Együtt-Imreuna (Bukarest), 1997. június, VII. évf. 2./63./ szám./Hajdu nem közölte, hogy kitől kaptak pénzt az új szám megjelentetésre.