udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2299 találat lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 2281-2299 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. június 12.

Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa, hogy ajánlásokat tegyen a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásához szükséges törvénytervezetre. Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban beszámolt az üléséről. A jelenlevő szakemberek megtették az ajánlásokat a minőségi oktatást szavatoló egyetemi struktúrára, de a törvénytervezet ezutáni sorsáról "a politikai vezetés dönt majd", mondta Kötő József. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy az ülésen kialakult az a nézőpont, hogy a törvénytervezet elfogadásának folyamata "párhuzamosan kell hogy haladjon az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadásával". A tegnap megfogalmazott tanácsi felsőoktatási javaslatok "mintegy szintézisei a már létező három törvénytervezetnek" és minden bizonnyal "előre fogják lendíteni az ügyet" ? vélte Kötő. A június 10-i koalíciós tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban pozitívum, hogy "először jelent meg hivatalos dokumentumban is megfogalmazva az önálló magyar egyetemhez való jogunknak az elismerése", állapította meg Kötő József. Kételkedésének is hangot adott az állásfoglalásban foglaltak megvalósítását illetően. "Ha viszont valóban betartják az ígéreteket, akkor ez nagyon jelentős előrelépés lehet kisebbségi létünk problémáinak megoldásában."- jelentette ki, de hozzátette: amennyiben nem valósul meg az ígéret, akkor az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia a koalíció rendszerét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12.

1998. június 12.

Andrei Marga oktatási miniszter részt vett a koalíciós pártok vezetőinek négypontos megállapodásának meghozatalában, másnap azonban külön álláspontját hozta nyilvánosságra közleményében. Eszerint a legfontosabb az oktatás általános reformja, ez megoldást fog hozni a problémákra. Az etnikai asszimiláción, illetve etnikai szeparáción alapuló megoldások károsak, csak a multikulturális struktúrák jelenthetnek megoldást. Marga már nem tett említést sem az önálló magyar nyelvi fakultásról, sem a zeneszakról, sem az önálló magyar egyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

1998. június 12.

Fülöp G. Dénes, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke jún. 6-án kelt nyílt levelében bejelentette, hogy lemond alelnöki tisztségéről, amint ezt alelnök elődei is sorra megtették /Kató Béla, Vetési László, Böjte Csaba/, tiltakozásul Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ugyanis Dobos Lászlónak ítélték oda, ez ellen Patrubány Miklós, a VET elnöke tiltakozott. Fülöp G. Dénes ezzel nem ért egyet, a VET-nek nem kell előzetes beleegyezést adni a díjhoz. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1998. június 12.

Jún. 7-én, vasárnap népművészeti kiállítással zárult a Bánffyhunyadon a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség háromnapos találkozója. A szervezet tanácskozásán a székely, a kalotaszegi és az anyaországi művészek tapasztalatcseréje zajlott. /Hagyományőrző kiállítás nyílt Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár),jún. 12./

1998. június 13.

Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója elutasította a kormány döntését, hogy magyar tagozat induljon az akadémián, mert az szerinte etnikai megkülönböztetést jelentene a zenei képzésben.. Az akadémia román többségű szenátusa 1995 óta már többször elutasította a magyar tanárok és diákok erre irányuló kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1998. június 13.

A román Főiskolai Alma Mater Szövetség Szakszervezete közleményben ellenezte a magyar egyetem létrehozását. Az RMDSZ követelése úgy is értelmezhető, hogy a kisebbség nem hajlandó az állam nyelvén végezni a főiskolát, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1998. június 13.

Ioan Mircea Pascu, a Ion Iliescu volt államfő vezette Társadalmi Demokrácia Pártjának szóvivője kijelentette, hogy pártja "a budapesti hatalomváltás után elhatározta, hogy különleges figyelemmel követi az RMDSZ minden akcióját". Pascu szerint - amint a Dimineata írja - "a budapesti kormánynak köze lehet a Koszovó tartományi helyzet romlásához és ilyesfajta akciókat Románia ellen is végrehajthatnak az RMDSZ révén". Az RMDSZ követelései az utóbbi időben "mindinkább radikálizálódtak", állította Pascu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1998. június 13.

Kónya Hamar Sándor kolozsvári RMDSZ-képviselő jelezte: az RMDSZ képviselőcsoportja jún. 15-én fogja megvitatni az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet sorsát, és amennyiben az az álláspont alakulna ki, hogy mégsem terjesztik be a parlamentben, akkor ő személyes javaslatként fogja benyújtani azt a törvényhozásban, a Megyei Képviselők Tanácsának május 30-i felhatalmazása alapján. A Kolozs megyei RMDSZ-testületet különben június 20-ára ismét összehívták, éppen az akkori határozat óta történtek elemzésére. Kónya képviselő emlékeztetett arra, hogy az új kormányprogram értelmében a szakbizottság jelentésének már máj. 25-ig el kellett volna készülnie. Ez nem történt meg, ezért Andrei Marga minisztert és Ion Diaconescu házelnököt terheli a felelősség. Eckstein-Kovács Péter szenátor elfogadhatatlannak tartotta, Alexandru Farcasnak, a Zeneakadémia rektorának nyilatkozatát, hogy a magyar szak létrehozása az egyetemi autonómia megsértése. Valójában a különböző karok létrehozásáról kormányhatározatnak kell rendelkeznie, tehát ez esetben sértésről lehet beszélni, az akadémia szenátusának sértő magatartásáról, ahogyan évek óta semmibe veszi a magyar professzorok és diákok kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1998. június 13.

A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Szörényi Levente zeneszerzőt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával, melyet június 16-án Kisvárdán adnak át. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig öt alkalommal adták ki. A díjazottak között van Gelu Peteanu /elhunyt/ román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke és Benkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), jún.13./

1998. június 13.

Jún. 13-án Markó Béla elnökletével ülésezett az Iskola Alapítvány kuratóriuma Kolozsváron. A kuratórium jóváhagyta a nyári tehetségkutató és anyanyelvápoló táborozásokkal kapcsolatos támogatásokat. A testület foglalkozott az 1998. évi programmal: az egyetemi hallgatók számára juttatandó szociális és tanulmányi ösztöndíjak évi keretének a megállapításával, valamint az intézményfejlesztés keretének a megállapításával. Az Iskola Alapítvány kuratóriuma ugyanakkor foglalkozott az egyetemalapítás pénzügyi forrásainak feltérképezésével, az ezirányú lehetőségek kiaknázásának kérdéseivel. A kuratórium egyéb operatív kérdéseket is megtárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./

1998. június 13.

N.C. Alexandru Farcas, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója nyilatkozatában vitatta a román koalíciós vezetők döntését, amelynek értelmében intézményében magyar nyelven indul zenepedagógus-képző szak. A Zeneakadémián számos magyar tanár és diák van, ők már korábban kérték, hogy anyanyelvű szakon oktathassanak illetve tanulhassanak, ez a törekvés azonban mindig megbukott az intézmény vezetésének ellenállásán. A koalíciós pártvezetők jún. 10-i csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy a kormány a hónap végéig megteszi a magyar nyelvű szak létesítéséhez szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette: "Az RMDSZ vezetői lépéseikkel azt próbálják elhitetni, hogy Románia magyar etnikumú polgárai nem akarják megtanulni a román nyelvet, az ország hivatalos nyelvét". A koalíciós döntés, fejtette ki, ellentétes az egyetemi autonómiával. Az igazgató azzal érvelt, hogy az akadémia szenátusában a többség 1995 óta többször is alaptalannak minősítette és elvetette az intézmény magyar tanárai vagy diákjai által előterjesztett igényeket, amelyek, mint fogalmazott, "a felsőfokú művészképző intézmény etnikai kritériumokat szem előtt tartó átalakítására irányultak". /A kolozsvári zeneakadémia tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./

1998. június 13.

A Magyar Polgári Demokraták Társasága /köztük Elek István, Gergely András, Schmidt Mária, Tóth Gy. László, Tőkéczki László/ Akik új kultúrharcot akarnak címmel idézeteket sorakoztattak fel. Az idézetek között szerepel Kornis Mihálynak a Bayer Zsoltnak szóló kijelentése /Demokrata, jún. 4./, többek között szerepelnek még a következők: Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." /Élet és Irodalom, ápr. 3./ - "Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van." /.../ Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hozott a Fidesz konyhájára. /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./ /Magyar Nemzet, Napi Magyarország, jún. 13./

1998. június 14.

Felesége, Anna társaságban jún. 14-én, vasárnap Romániába érkezett Mihály, az ország volt királya, aki több megyébe és a román tengerpartra is ellátogat. Mihály azt követően, hogy a politikailag vele rokonszenvező kereszténydemokraták kerültek kormányra, most hatodszor látogat haza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1998. június 15.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Elnöksége nyilatkozatban válaszolt az Alma Mater Egyetemi Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének a napokban közzétett felhívására. A Csíkszeredában 1998. jún. 12-én keltezett Válasznyilatkozat 5 pontban foglal állást az említett felhívással szemben, amelyet határozottan visszautasít. A dokumentum rámutat arra, hogy "európai nyitásról" beszélni és ugyanakkor vehemensen visszautasítani magát a gondolatát is annak, hogy főiskolai oktatás más nyelven is folyhasson mint románul, demagóg játék, és súlyos igazságot takar az emberi jogok elismeréséről és tiszteletben tartásáról, az európai értékrend tényleges elfogadásáról. A Válasznyilatkozat utal arra, hogy a magyar egyetemi oktatásnak több évszázados hagyományai vannak Kolozsváron, s e hagyományokat 1959-ben a kommunista totalitárius rendszer önkénye számolta fel, majd megállapítja, hogy a szóban forgó felhívás arról tanúskodik, hogy Romániában még mindig széles tere van a nacionalista megkülönböztetésnek és a más etnikumokkal szembeni intoleranciának, amit az európai szellemiség nem néz jó szemmel. A Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban és egyebütt a kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek gyakorlatáról és létéről nem tudni, siralmas struccpolitikára vall - mutat rá az RMPSZ Elnökségének Válasznyilatkozata, amely végül felhívást intéz a román közvéleményhez, hogy tanúsítson több megértést a kisebbségek jogai iránt, hiszen a kisebbséghez tartozó állampolgárok éppen olyan adófizetők, mint a többségiek, és joguk van saját művelődési és oktatási intézményeikhez, amelyek nem sértik és soha nem fogják sérteni a többségi nemzet érdekeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./

1998. június 15.

Jún. 14-én egyházi vezetők és kiemelkedő személyiségek jelenlétében emlékeztek Kolozsváron, a Deportáltak templomában a holocaust észak-erdélyi áldozataira. A megemlékezésen jelen volt Gheorghe Funar polgármester, aki a szertartáson elmondta, hogy a román népet 2000 év óta leigázták, elnyomták. Különösen a bécsi döntés után a horthysta-fasiszta magyar hordák követtek el népirtást a románok és a zsidók ellen. Végül Funar a zsidó hitközség segítségét kérte a magyar egyetem kolozsvári létrehozása ellen, hogy így kerüljenek el "egy újabb holocaustot" A kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Kallos Miklós határozottan felszólította a jelenlevőket, hogy tartózkodjanak az oda nem illő politikai megnyilvánulásoktól. /Fey László: Ostoba és gonosz uszítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

1998. június 15.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 15-i sajtóértekezletén cáfolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatát. Eszerint az egyetemen létesítendő magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi karra vonatkozó koalíciós döntés érvénytelen, mert sérti az egyetemi autonómiát. Diaconescu szerint viszont az új kar nem jelent bővítést, csak a fennálló szekciók összevonását e név alatt. Az egyetemi szenátusnak azért nincs igaza, mert az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik, az egyetemi autonómia pedig csak az így meghatározott egyetemi keret, struktúra működtetésére vonatkozik. A koalíciós döntésre vonatkozó szerdai közleményről azonban úgy vélekedett, hogy az "mintha nem felelne meg teljesen annak, amiben megállapodás született", ugyanis magyar csoport eddig is volt a nyelvi és irodalmi, valamint a néprajzi karon és ezért a koalíciós döntés ezek közös karként való működtetésére vonatkozik, nem kell egyetlen új munkahelyet sem létrehozni. A Babes-Bolyai keretében már működik, fűzte hozzá, a katolikus és református teológiai kar, e kettő mellett lenne a harmadik a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar. Diaconescu szerint azonban nem kell Kolozsváron különálló magyar egyetemet létrehozni, amikor már létezik ott az általa "román-magyar egyetemként" jellemzett Babes Bolyai Tudományegyetem. /Diaconescu: Nem kell kolozsvári magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1998. június 15.

Nincs szükség külön magyar nyelv, irodalom és etnográfiai karra, olvasható a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának közleményben W. Breckner rektor aláírásával. A kormánykoalíció vezetőinek döntése a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kart létesítésére az egyetem illetékes tényezőivel való konzultáció nélkül hozták meg, és így azokat - az egyetemi autonómiára való hivatkozással - érvénytelennek tekinti. Az egyetem vezetőségét jelenleg a tanév jó körülmények között való befejezésével és az új egyetemi év előkészítésével foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

1998. június 15.

Dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter lemondott a Máltai Szeretetszolgálat alelnöki tisztségéről. A miniszter rosszindulatú támadásoknak minősítette a Máltai Szeretetszolgálatnál állítólag feltárt szabálytalanságokat, amelyek több román lapban megjelentek. A lapok Bárányi felelősségét is firtatták. Bárányi elmondta, hogy amióta 1992-ben Temesváron létrehozta a szeretetszolgálat első romániai fiókját, Romániába több szerelvényre való gyógyszer érkezett és ezeket ingyen osztották szét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

1998. június 15.

Több romániai napilap is beszámolt arról a nyilatkozatváltásról, amely a Magyar Hírlap hasábjain zajlott le: Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jún. 11-én megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy világszerte nagy elismerést váltott ki az RMDSZ kormányzati részvétele, ám a magyar érdekvédelmi szervezet programjából 1996 óta alig valósult meg valami, ezért ideje lenne elgondolkodni, meddig érdemes tovább támogatni a román kormányt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Magyar Hírlap másnapi, jún. 12-i számában erre azzal válaszolt, hogy Törzsök Erika szavai "a legteljesebb tájékozatlanságról" tesznek bizonyságot, a szenátor "minősíthetetlenül sommásnak" nevezte a HTMH elnökének véleményét. A Curentul jún. 13-i száma pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter válaszát közölte, amely "Budapest sugalmaz, Tokay elutasítja" címmel jelent meg. Ebben a kisebbségvédelmi minisztere megjegyezte: "Együttműködési kapcsolataink vannak Törzsök Erikával és nagyon meglep ez a nyilatkozat, ha egyáltalán igaz. Attól tartok, hogy összefüggéseiből kiragadva idézték, de ha a jelentés pontos, akkor csak azt mondhatom, meg vagyok lepve, és nem nagyon kellemes módon". Tokay hangsúlyozta: az RMDSZ elvei kizárnak bármiféle beavatkozást a politikai döntések meghozatalába. Az RMDSZ a romániai magyarság reprezentatív és törvényes képviselete, "az pedig, hogy a koalícióban maradjon vagy sem, az a szövetség belső problémája, amelyben az RMDSZ maga fog dönteni és semmiképpen sem más". Ugyanakkor a miniszter leszögezte: ha a koalíciós megállapodásokat nem tartják be, "az kihat a koalíció szavahihetőségére és arra a képre, amelyet a külföld alakít ki Romániáról". A jún. 13-i Jurnalul National ismertette a Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvivő alelnöke, területrendezési államtitkár által adott ismertetést az RMDSZ által a kormányban való részvétellel elért konkrét eredményekről. A politikus többek között sikerként értékelte az anyanyelvű oktatás korlátozásait megszüntető és a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tévő kormányhatározatokat, amelyek érvényben vannak - még akkor is, ha parlamenti elfogadásuk nem tűnik könnyűnek. /Tokay Györgyöt meglepte Törzsök Erika kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

1998. június 15.

Úgy döntöttek, hogy ortodox katedrálist fognak építeni Szentegyházán, a templom építését az Alternatíva Romániáért Párt tagjai támogatják. A szentegyházi tanács még nem tud erről a tervről. /Ortodox katedrális épül Szentegyházán. = Heti Hirdető (Székelyudvarhely), jún. 15., II. évf. 45. sz./


lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 2281-2299




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék