udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 5341-5370 | 5371-5400 | 5401-5430 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. december 17.
Szálinger Balázs fiatal költő 1997-ben járt először Erdélyben. Erdély iránti vonzódását gyermekkorából hozta magával. Két kötete Kolozsváron jelent meg. Első erdélyi díját pedig éppen azért a könyvéért kapta, amelyet Budapesten adtak ki. Utóbbi két könyvét nem a szokványos műfajokban írta. A Zalai passió vígeposz, az Első Pesti Vérkabaré is a magyar irodalmi hagyománynak egy háttérbe szorult regiszterét éleszti újjá. /Papp Attila Zsolt: Kinézni a forma rácsai mögül. Beszélgetés Szálinger Balázs Irodalmi Jelen-díjas költővel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./2002. december 17.
Megjelent a Lugosi Hírmondó idei 10. száma. A Lugosi híres emberek sorozatban Putnoky Miklósról, gyökereiről lehet olvasni. /Lugosi Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ 2002. december 17.
Nemrégiben jelent meg Pataki István költő harmadik verseskötete /Szökés a táborból/, melyet a poétatárs, Szűcs László mutatott be Nagyváradon. Pataki István vereseiben a család, valamint a nemzet sorskérdéseivel foglalkozik. Pataki István az esten kifejtette: "Az eszmeiséget többre tartom, mint a formai bűvészetet. A nyelvvel való játék belefér a magyar költészetbe. A magyar szó éppolyan anyag, mint a festék. Addig, míg az anyag tűri, míg nem életidegen, lehet formálni. (...) Nemzetben gondolkodom a szó legnemesebb értelmében. Az anyaországban magyarnak lenni bűn. A liberalizált gyökértelenség feloldotta a magyarságtudatot. Ez hozzánk is begyűrűzik akarva-akaratlanul. Ezt költészettel kivédeni nehéz. A média egy része is felelős. A tudat- és lelki szennyezés károsabb, mint a kipufogógáz. Néhányan hiszünk még a magyar szó varázsában." /Tóth Hajnal: A magyar szó varázsa. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17./2002. december 17.
Az izraeli turisták körében Budapest a legkedveltebb közép-kelet-európai főváros - közölte a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) Tel Aviv-i külképviselete. Budapest kedveltségét jelzi az is, hogy az izraeli túraszervezők és a magyar szolgáltatók már az idén megkötötték a jövő évre szóló nagy üzleteket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén január-szeptemberben 73 ezer izraeli állampolgár érkezett Magyarországra. Tavaly 119 ezer izraeli látogatott az anyaországba, ami 29 ezerrel volt több, mint 2000-ben. /Budapest a legkedveltebb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ 2002. december 17.
A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./2002. december 18.
Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa még a koppenhágai csúcsértekezlet előtti napokban levelet intézett Medgyessy Péter magyar, Mikulás Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román miniszterelnökhöz a magyar kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Az Európai Bizottság a magyar törvény megszületése előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kedvezménytörvény jogilag nem ütközik a magyar-EU társulási szerződéssel. A Velencei Bizottság nem kifogásolta a magyar kedvezménytörvény célját és lényeges elemeit, csupán kisebb módosításokat tartott szükségesnek rajta. Adrian Nastase Románia részéről kielégítőnek találta a magyar törvénymódosítást, Szlovákia részéről viszont Dzurinda mereven elzárkózott; azt mondta, hogy Pozsony számára a törvény még módosított változatában is elfogadhatatlan. A szlovák elutasítás után Verheugen szóvivője kijelentette, a biztos felajánlja majd közvetítő segítségét a csendes diplomácia eszközeivel a három tagjelölt országnak. Ilyen előzmények után a levél minden bizonnyal ennek a csendes diplomáciának a megnyilvánulása. /Verheugen leveleket írt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Kerekes Károly parlamenti képviselő félrevezetőnek tartja Gáspárik Attilának, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnökének a magyar és a német rádióadások kétnapos felfüggesztésére adott válaszát. Nov. 22-én, a prágai NATO-csúcs, valamint 24-én, George W. Bush amerikai elnök bukaresti látogatása idején a területi stúdiók magyar vagy német nyelvű műsora elmaradt. Helyettük ugyanazt az egyenes adást vételezhették, amelyet a bukaresti közszolgálati rádió közvetített. Kerekes Károly interpellációval fordult Serban Madgearuhoz, az Audiovizuális Tanács akkori elnökéhez. A választ a testület alelnöke fogalmazta meg. Gáspárik Attila szerint a képviselőnek a Román Rádiótársasághoz kellett volna fordulnia. Kerekes ezt nem fogadta el. /Szucher Ervin: Bírálják a CNA-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Dec. 17-én Kisebbségekért Díj magyar állami kitüntetésben részesült az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége. Laudációjában Péntek János professzor rámutatott: a legfrissebb, 2002-es megjelenéssel XI. kötetéhez érkezett el az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, ez a legterjedelmesebb és talán legjelentősebb magyar szótári munka ma már egyaránt hozzátartozik Erdély modern mítoszához és a magyarságtudomány élő valóságához. A szótár nyersanyagát 1925-től kezdte el gyűjteni Szabó T. Attila. Mintegy negyven évvel később elkészült az első kötet, 1975-ben jelent meg a Kriterion Kiadónál. A II. kötettől munkatársak önfeláldozó csapata vette át a szócikkek szerkesztésének nehéz munkáját. A IV. kötet 1984-es megjelenése után politikai, ideológiai tiltások nyomán a szótár további köteteinek kiadása megszakadt. Ezt tetézte a gyűjtő és főszerkesztő Szabó T. Attila hirtelen halála 1987-ben. A most megjelent kötetet még Vámszer Márta szerkesztette. Szerkesztő-munkatársai: Daly Ágnes, P. Dombi Erzsébet, Fazakas Emese, B. Gergely Piroska, Kádár Edit, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, T. Szabó Csilla, Szabó György, K. Tichy Magdolna, Zsemlyei János. A szócikkeket románul Szász Lőrinc, németül Dorka-Fábián Beáta és Szabó Csilla értelmezte, a kötet lektora pedig Kiss András volt. A Szótörténeti Tár igazi értelme nem az, hogy megörökíti Erdély gazdag nyelvi múltját, hanem az, hogy a feltárt, feldolgozott források hozzáférhetővé váltak a magyarságtudomány művelői számára. Már 2000-ben több mint félszáz olyan nyelvészeti, névtani, néprajzi, művelődéstörténeti monográfiát, tanulmányt lehetett számba venni, amelyeknek a Tár volt a fő forrásuk. A szótár anyagából már két nyelvtörténeti doktori dolgozat készült Kolozsváron. /Kisebbségekért Díj a Szótörténeti Tár munkaközösségének. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Dec. 17-i ítéletével elutasította a bukaresti bíróság azt a keresetet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik tagja nyújtott be a szövetség ellen. Az első fokon hozott bírósági döntés nem jogerős. Ölvedi Zsolt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének korábbi alelnöke, a Maros megyei ifjúsági szervezet volt vezetője keresetében az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határozatok megsemmisítését kérte. Ölvedi azzal indokolta lépését, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelen összetételben működik, ezért egyetlen határozatát sem lehet érvényesnek tekinteni. Ölvedi szerint lépése nem az RMDSZ, hanem a szövetség jelenlegi vezetése ellen irányult. Korábban Tőkés László püspök perelte be az RMDSZ-t a belső választások elmaradása és a jövő évi kongresszus összehívása miatt, bíróság első fokon elutasította a tiszteletbeli elnök keresetét. Tőkés László ezt követően fellebbezést nyújtott be. /Ismét pert nyert az RMDSZ A bíróság törvényesnek tartja az SZKT-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a Nyugaton élő magyarok elnyerjék a magyar állampolgárságot, attól függetlenül, hogy a Kárpát-medence mely pontjáról származtak el - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. Okos Márton szerint ez azt jelenti, hogy aki magyar állampolgárságot akar, annak előbb ki kell vándorolnia Nyugatra. Németh Zsolt a fenti kijelentést a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) küldöttségével történt találkozó után nyilatkozta. A NYEOMSZSZ tavaly novemberben alakult Stockholmban, Németh Zsolt akkori külügyi államtitkár jelenlétében. A cikkíró feltételezi, hogy a Fidesz egyes vezetőinek a státustörvény választások csak olcsó választási fogás volt. /Okos Márton: Németh Zsolt támogatná a kivándorlást? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Okos Márton ostobaságokat ír, de ezzel jó pontot kap a jelenlegi magyar kormánytól.2002. december 18.
Több román központi napilap dec. 17-én címoldalán adott hírt arról, hogy dec. 15-én "románellenes tüntetés" volt Budapesten. A határon túli magyarokat érintő kormánypolitika elleni tüntetésről hírt adó lapok többsége a Magyar Nemzet tudósítását ismertette részletesen. Az erősen magyarellenes Cronica Romana című lap kommentárja szerint "a magyar szélsőségesek ismét kimutatták foguk fehérjét". Valamennyi lap a tüntetés románellenességét hangsúlyozta, és kiemelte azt, hogy Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke szerint 40 ezer ember vonult fel Budapesten. Budapesten "40 ezer Vadim" tüntetett - írta az Evenimentul Zilei a magyarellenességéről elhíresült, szélsőségesen nacionalista román pártvezérre, Corneliu Vadim Tudorra utalva. /Negyvenezer Vadim tüntetett Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Mircea Geoana külügyminiszter sajnálatosnak nevezte a Magyarok Világszövetsége által dec. 15-én Budapesten szervezett tüntetést, amelynek résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy Medgyessy Péter kormányfő Adrian Nastase mellett részt vett a román nemzeti ünnepen. /Sajnálatos a tüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ 2002. december 18.
A magánerdészetek bélyegzési jogainak visszaszerzése érdekében nyújtott be törvénymódosító-tervezetet Garda Dezső és Verestóy Attila RMDSZ-es honatya. Garda Dezső parlamenti képviselőnek, valamint a magánerdészetek és közbirtokossági társulások vezetőinek másfél éves utánajárása után 2002. áprilisában Hargita megyében megkezdhették működésüket a magánerdészetek. "Az azóta eltelt időszakban azonban ezek működtetését akadályoztatták az állami erdészetek" - jelezte Garda képviselő, mintegy 17 - többnyire névtelen - feljelentés érkezett a megyében működő magánerdészetek rovására. Ezek a bélyegzési jog megvonását eredményezték, így a karácsonyfaszezonban a magánerdészetek elestek a fenyők értékesítésének jogától. Ez ügyben Garda Dezső Verestóy szenátorral közösen több beadvánnyal fordult Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. A törvény módosító javaslatát múlt héten elfogadta a szenátus. Azonban a karácsonyi ünnepek miatti parlamenti vakáció lehetetlenné tenné a törvénykezdeményezés idei elfogadását a képviselőházban, éppen ezért a kezdeményezők egyeztetéseket folytatnak a miniszterrel. Garda Dezső elmondta: a bélyegzési tilalom feloldásának gyorsított módozatáról folytatott tárgyalások során Sarbu ígéretet tett a mielőbbi pozitív válaszra. /Gergely Edit: Bélyegzési tilalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Vekov Károly RMDSZ-képviselő dec. 12-én a tanügyminiszternek címezve interpellált a képviselőházban amiatt, hogy a kisebbségi diákoknak 2-3, mi több, egyes esetekben 5-6 órát kell várniuk, amíg az érettségi tételeket anyanyelvükre fordítják a vizsgáztatók. Az oktatási miniszter több ízben ígérte a megoldást, de semmi sem történt. Mindez az egyenlő esélyek biztosításának halasztását jelenti. /Vekov Károly: esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Debrecennel való kulturális együttműködési megállapodást hagyott jóvá dec. 17-én Nagyvárad városi tanácsa. A Phare CBC program égisze alatt zajló projektet az Európai Unió 81 112 euróval támogatja. A Nagyvárad-Debrecen Kulturális Híd nevet viselő, egyévesre tervezett projektnek célkitűzései: erősíteni az együttműködést a két testvérváros között, elősegíteni a debreceni és váradi fiatalok találkozásait, illetve kölcsönösen bemutatni a hajdú-bihari és bihari népi kultúrát, beleértve az ott élő kisebbségek hagyományait is. A projekt keretében a váradi színház és amatőr társulatok előadásokat fognak tartani Debrecenben, és a cívis városból is érkeznek majd színjátszók a bihari megyeszékhelyre. Nagyvárad és Debrecen azután nyújtotta be a Phare-programhoz a pályázatot, hogy a Bihar és Hajdú-Bihar megye közös eurorégiót hozott létre. /Pengő Zoltán Kulturális Híd. Együttműködési megállapodás Debrecennel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 18.
Sepsiszentgyörgyön fórumot tartott az RMDSZ baloldali szervezete, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. Bódi Kolumbán Botond, a székelyföldi tagozat elnöke felolvasta a panaszlevelet, amelyet az RMDSZ parlamenti csoportjainak küldenek el, mert a gondok hat hónap alatt - az első szegények fórumától máig - nemhogy rendeződtek volna, hanem újakkal gyarapodtak. A panaszok sora ismert, a gyógyszerellátás hiányától a megélhetés nyomorúságáig, a levél végül naiv javaslatokat tartalmaz, /méltányos közteherviselés/. A fórumon elhangzottak panaszok számlák, árak, lakóbizottsági visszaélések ügyében, volt olyan vélemény, hogy ennek az RMDSZ-vezetésnek mennie kell. Többen sérelmezték dec. 1-je budapesti ünneplését. /(demeter): Szegények fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ 2002. december 18.
Működési engedélyt kap négy nagyváradi magyar felekezeti óvoda, az akkreditációs folyamat befejeződött- tájékoztatott Pető Csilla, az óvodai és elemi oktatásért felelős bihari szaktanfelügyelő. A Betlehem magyar baptista óvoda 1993-ban alakult meg, ez volt a legelső felekezeti kisdedóvó Nagyváradon. Másodikként 1999-ben az evangélikus egyház óvodáját indították újra. Jelenleg magyarul és németül folyik az oktatás. A Szent József Római Katolikus Óvoda volt a következő, 2002 szeptemberében pedig a Csillagocska református zeneóvoda nyitotta meg kapuit. /Balla Tünde: Befejeződött a nagyváradi felekezeti óvodák akkreditációja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 2002. december 18.
14/ Dec. 17-én Tácsi László tanár és Szász Enikő megyei tanácsos megkoszorúzta Csizmarik László emléktábláját Temesváron a Bartók Béla kórus és az RMDSZ Temes megyei szervezete jelenlétében. A kórus egykori köztiszteletben álló vezetőjét agyonlőtték 1989. dec. 17-én. Csizmarik az elnyomás legsötétebb korszakában is a nemzetiségi tudatot őrző szerzeményekkel éltette a magyar hallgatóságban a reményt, az anyanyelvi kultúra iránti szeretetet. /Koszorúzás Csizmarik László emléktáblájánál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./2002. december 18.
A temesvári Csiky Gergely Állami Színház bábtagozata műsorra tűzte Árgyélus királyfi című előadását, amelynek zenéjét Cári Tibor szerezte. A darabról Megyes-Lábadi Éva rendezőt elmondta: paraván nélkül játszanak. A darabban generációk találkoznak. A zeneszerző és a színészek többsége fiatal, viszont Anavi Ádám 93 éves. /Nagyálmos Ildikó: Generációk találkozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./