udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 5371-5400 | 5401-5430 | 5431-5460 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. december 18.
Markó Béla gyerekverseivel indította negyedik lapszámát a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Dobbantó című gyermeklapja. A negyedévenként megjelenő folyóirat nem nevezhető teljesen egyházi lapnak, színvonalas olvasmány a gyerekek számára egyházi hovatartozástól függetlenül. A most megjelent lapban verseléshez és a meseíráshoz kedvet érző gyermekek írásai, versei, meséi is olvashatók. /Antal Erika: Karácsonyi Dobbantó. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2002. december 19.
Az év első tizenegy hónapjában több mint tizenháromezer román állampolgárt toloncoltak haza a világ különböző államaiból, közülük több mint ezret Magyarországról - közölte a román határrendészet illetékese. Idén 24 százalékkal kevesebb román állampolgárt küldtek vissza külföldről, mint tavaly. Románia Európában csak Nagy-Britanniával, a szomszédos országok közül pedig Ukrajnával nem kötött még toloncegyezményt. A listán Olaszország áll az élen az idén kitoloncolt 3860 román állampolgárral. A sorban Magyarország áll a második hazatoloncolt 1056 román állampolgárral. Harmadik Franciaország 1035 esettel, míg Spanyolországból 981 román állampolgárt toloncoltak haza az idén. A hazatoloncolt román állampolgárokkal szemben itthon eljárást indítanak. A sajtó szerint a schengeni vízumkényszer idén január elsejétől történt felfüggesztése óta a román állampolgárok az illegális határátlépés, illetve vízumvétség mellett elsősorban lopás, zsebmetszés, kéregetés és prostitúció miatt jutnak külföldön rendőrkézre és bíróság elé, s végül a hazatoloncolás sorsára. /Tizenháromezer hazatoloncolt román állampolgár. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2002. december 19.
Az RMDSZ ez évi utolsó sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök 2002-t megvalósításokban gazdag évként értékelte, és rámutatott arra, hogy Románia számára az ország NATO-ba való meghívása tekinthető a legfontosabb eseménynek. Az RMDSZ számára meghatározó volt a jogtalanul elkobzott termőföldek és erdők visszaszolgáltatása és az egyházi ingatlanok visszaigénylését szabályozó törvény elfogadása. Tokay György, az RMDSZ Programmódosító bizottságának elnöke elmondta, hogy a módosító javaslatok, nem változtatják meg azokat az alapelveket, amelyeket a szövetség 13 évvel ezelőtt a magáénak vallott, és amelyek értelmében mai napig működik. Az RMDSZ-nek egy EU-integrációs projektet kell kidolgoznia. Márton Árpád, az RMDSZ alapszabályzat módosító bizottságának társelnöke szerint nem lesznek látványos módosítások az alapszabályzatban. A módosító javaslatok elsősorban a szövetség különböző intézményeinek szerepét és hatáskörét fogalmazzák újra, beleszólási lehetőséget biztosítanak a civil társadalomnak. /Az RMDSZ a hatalmi ágak párhuzamosságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
Már csak jövőre terjesztik be a státustervezetet. A konzultáció áthúzódik januárra, a parlamenti beterjesztés pedig a tavaszi ülésszak elejére - fejtette ki az utolsó idei kormányülés után Szabó Vilmos politikai államtitkár. A kormány elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A törvény a határon túli magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében a kultúra és az oktatás területén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint a kormány által elfogadott alapelvekből nem derül ki, mennyiben kívánja betartani a kabinet a kedvezménytörvény módosításakor a Máért legutóbbi zárónyilatkozatában vállalt alapelveket. "A kormány teljes egészében elfogadja az EU bővítési biztosának észrevételeit, bár azok egy része ellentétben áll az Európa Tanács Velencei Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal" - vélekedik Németh. Megjegyzi, a Fidesz értetlenül áll az előtt, hogy a kormány hat hónapja képtelen megnyugtatóan rendezni a törvény módosításának a kérdését, és korábbi ígéreteivel ellentétben most februárra akarja halasztani a döntést. "A kormány a diplomáciai téren defenzívába szorult, ami árt Magyarország nemzeti érdekeinek" - fogalmazott Németh Zsolt. /Salamon Márton László: Elhúzódó módosítás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
Költségvetési keretek hiányában elmaradtak az idén a dec. 18-i Nemzeti Kisebbségek Napján az elmúlt években szokásossá vált ünnepi rendezvények - tájékoztatott Markó Attila helyettes államtitkár, a Tájékoztatási Minisztérium alárendeltségében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A hivatal vezetői jelentést tettek közzé, amelyben a 2002-es költségvetési évben alkalmazott politikákról, programokról számolnak be. Markó Attila elmondta, hogy 2002-ben sikerült számos, a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogszabályt a nemzetközi standardok szintjére emelni. A megvalósítások között elsőrendűnek nevezte az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény elfogadását. Siker a 2002-es év első felétől tevékenykedő Országos Diszkrimináció Elleni Tanács létrehozásának kiharcolása. Az oktatás területén jelentkező diszkrimináció megszüntetését célzó projekttel hat, kisebbségek nyelvén szerkesztett tankönyv kiadását támogatta a kisebbségvédelmi hivatal, amelyek között két magyar nyelvű - X. osztályos Fizika és a XI. osztályos Biológia - tankönyv is szerepelt. A néhány ezer példányban megjelenő két magyar tankönyvet az Ábel kiadó jelentette meg tízezer eurós állami támogatásból. A hivatal támogatási listáján szerepel: a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári egyetemének megszervezése; a kisebbségi nyelveken megrendezett gimnáziumi tantárgyversenyek díjazottjainak strasbourgi és brüsszeli látogatása; a Bukarestben szeptemberben megrendezett Országos Nemzetiségi Színházi Társulatok Fesztiválja; a novemberben megszervezett Gaudeamus Könyvvásár Nemzetiségi Minivására, valamint a marosvásárhelyi Alter-Native Rövidfilmfesztivál. Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségek nyelvi chartáját /még 1995-ben aláírta Románia/ máig nem ratifikálták. A 4,4 milliárd lejes költségvetéssel rendelkező hivatal az idén teljességében felélte kereteit, 2002-ben 120 pályázatot támogattak - mondta Markó, kiegészítve, hogy 2003-ban az hatmilliárd lejt különítettek el erre a célra. /Incze Ferenc: Sikerek és félsikerek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
Az idei tanévtől a kormány bevezette az iskolatej-programot. Ez azt jelentette/jelenti, hogy az elemisták naponta egy pohár tejet és egy kiflit kapnak. Ez fontos is volt a szegényebb gyermekek számára. A bevezetés nem ment simán. Nemcsak a napi menü előteremtése, az iskolákba való eljuttatása akadozott, akadozik néhol még ma is, de baj volt az élelmiszerek minőségével és a szétosztás módjával is. Mások azt nehezményezték, hogy miért nem kapnak az óvodások meg a gimnazisták is. Maros megyében a szállító cég került haragba a megyei tanáccsal, amely nem fizetett. Sokan leírták, az egész csak kampányfogás, arra nem gondoltak, hogy azért jelent valamit sok ezer gyermeknek az a pohár tej meg a kifli. A képviselőházban most megszavazták, hogy ezt kiterjesztik a "többi kategóriára" is. Feltéve, ha meglesznek a pénzügyi források. /(mózes): Mint a kutya vacsorája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2002. december 19.
December közepén tartotta háromévenkénti tisztújító közgyűlését a szovátai Bernády Közművelődési Egylet. 1999 tavaszán kis szobát kaptak székháznak az RMDSZ-épületben. Mester Zoltán elnök tartott beszámolót, felsorolta az egylet rendezvényeit 1999-től napjainkig. 2002 januárjában volt Csávossy György könyvbemutatója a Teleki Oktatási Központban, majd ugyanott Kusztos Endre kiállítása. Március idusán ünnepi műsor a Petőfi- szobornál, színpadi játék, versműsor. Júniusban vendégül látták Zenta város kórusát. Augusztusban Szent István-napon az Intermezzó kamarakórus fellépett Hármasfaluban. Szeptemberben Márton Márta Ágota kiállítása a TOK-ban, majd Reményik Sándor-est a református templomban. Októberben zentai vendégszereplés, az Intermezzo fesztiváli fellépése Óbecsén. Novemberben Százhalombatta testvérvárosban is felléptek. Legújabb könyvük Márton Béla albuma a szovátai székelykapukról és faragásokról. /B.D. [Bölöni Domokos]: Erdélyi lélekkel, európai szemmel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2002. december 19.
Néhány helyi lapot, értesítőt említett meg Bölöni Domokos lapszemléjében. Szovátai Hírmondó - önkormányzati tájékoztató, próbaszám. Szerepe elsősorban a tudósítás a szovátai eseményekről, az önkormányzat döntéseiről. - Büszkék vagyunk a népművelő Bandi Dezsőre, örvendünk, hogy szellemisége belengi Magyarsáros szellemi légkörét, írta Székely Tihamér a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ novemberi számában. - Ha a polgári demokrácia hármas jelszavát: a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget mások is elfogadják, akkor rövidesen a marosvásárhelyi Calarasilor utca ismét Kossuth utca lesz, szobra áll majd a Rózsák terén úgy, mint az anyaországban, Amerikában, Angliában, Franciaországban, s a nagyvilág sok-sok városában, jegyezte meg Pupp József ny. tanár a Harangszó /marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa/ decemberi számában. - Nem ritka eset, hogy az illető kultúrától távol álló keresztyének bizonyos hagyományokat ördöginek neveznek tudatlanságuk miatt, állapította meg Csíki Kinga tanuló az Agapé (Marosvásárhelyi Református Kollégium diáklapja) 3. számában. - Karácsony alkalmával egy képzeletbeli dobozkát küldenek a Dobbantó (marosvásárhelyi unitárius egyházközség negyedévi gyermeklapja) szerkesztői, ez a doboz szeretettel van tele. /b.d. [Bölöni Domokos]: Lapszemle. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2002. december 19.
Elhunyt Ferenczy István /Szászrégen, 1937. aug. 31. - Marosvásárhely, 2002. dec. 17./ Tamási- és Szentgyörgyi-díjas színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. Súlyos betegség szólította el, példaértékű, nagyszerű pályafutást hagyott maga mögött. Ízig-vérig erdélyi magyar személyiség volt, akinek mindennél fontosabb volt kötődése, hűsége és művészi hite. 1959-ben Marosvásárhelyen, a Székely Színházban kezdte színészi pályafutását, Tompa Miklós egyik utolsó, kedvenc tanítványaként. A városban maradt, társulatához élete végéig hű maradt. Munkáját elismerés, megbecsülés, néha rajongás kísérte. Tudását, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanáraként is érvényre juttatta. Közel negyedszázadon át tanított. A világirodalom nagyjainak jelentős szerepei Shakespeare-től, Goldonitól, Schillertől, Shaw-tól Csehovon, Gorkijon át Solomonig és Dürrenmattig az ő hangján szóltak a közönséghez. Művészetének gazdagsága a magyar drámairodalom nyújtotta szerepekben bontakozott ki igazán. Madách, Szigligeti, Katona, Németh László, Móricz Zsigmond alakjai mellett az erdélyi szerzők, Tamási Áron, Sütő András, Székely János műveiben nyújtotta pályájának legemlékezetesebb teljesítményeit. Az erdélyi táj és lélek vállalt sorssá nemesült művészetében. Néhány éve Ferenczy István így vallott sorsáról: "Most, az öregedés határán egyre inkább meggyőződöm arról, hogy bőven elég az a kis hely, ahová Isten rendelte, hogy szülessen az ember. Bőven elég, ha ott tudja teljesíteni - többé-kevésbé - azt a feladatot, amit magára vállalt, vagy azt, amivel megbízták. Én a színészi pályát vállaltam, és nekem ez egy olyan óriási feladat, hogy úgy érzem, mindig adósa fogok maradni... Hát én itt születtem, és nagyon boldogan fogok meghalni - remélem, minél később -, igyekezvén, hogy még ami van, azt magamból visszaszolgáljam az embertársaimnak." Temetése dec. 20-án lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetőben. /Ferenczy István. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./2002. december 19.
Dr. Indig Ottó irodalomtörténész számos színház-, irodalom- és sajtótörténeti könyv szerzője, nevéhez fűződik több Ady-monográfia, Juhász Gyula váradi éveinek rendszerezése, a Kelet-Nyugat és a Várad című irodalmi lapok indítása és a Nagyváradi Ady Társaság alapítása. Indig Ottó 2002-ben Magyar Kulturális Örökség Díjat kapott. 1961-től 1991-ig magyar irodalmat tanított nagyváradi középiskolákban. 1993-tól a Partiumi Keresztény Egyetemen irodalomtörténetet és irodalomelméletet ad elő. Indig Ottó elkészítette az 1870-1914 közötti nagyváradi sajtó irodalmi anyagának bibliográfiáját, ez a munkája négy kötetből állt. A jelzett fél évszázad alatt Nagyváradon több mint 15 lap jelent meg. 1990. februárjában indult a Kelet-Nyugat című irodalmi lap /Indig a munkatársa volt/. Ez volt Nagyvárad első irodalmi hetilapja. A lapot 26-28 ezer példányban jelentették meg, s mindegyik példány el is kelt. Később ez az érdeklődés lanyhult. Elfogyott a pénz, és vele együtt a Kelet-Nyugat is megszűnt 1996-ban. Ebben az évben viszont megszületett a Várad folyóirat. A példányszám szerényebb: 300 példányban jelenik meg. Egy szűk réteg mindig igényelni fogja a színházat, a könyvet, az irodalmi lapokat. Indig Ottó nagy gondnak tartja, hogy a kortárs irodalom egyre inkább beszorul a megyehatárok közé." /Sorbán Attila: A váradiság már senkit sem érdekel. Beszélgetés dr. Indig Ottó irodalomtörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
A Maros megyei EMKE dec. 18-i sajtótájékoztatóján összegezte az idei év eredményeit. Ábrám Zoltán, az egyesület Maros megyei elnöke elmondta: összesen 25 olyan rendezvényt szerveztek. Az elmúlt év eseményeiről készül egy füzet, illetve a filmarchívumból egy összeállítás. Jövőre januárban megjelenik az EMKE Megy a gyűrű című, gyermekdalokat és gyermekjátékokat tartalmazó kiadványa. A kötet Szabó Éva nyugalmazott tanárnő gyűjtéseit tartalmazza. Január 15-én fogják lerakni a Don-kanyari áldozatok emlékművének alapkövét Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben. /Antal Erika: Eredmények és tervek. Év végi EMKE-sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
Reményik Sándorra emlékezett egy lelkes tanár-diák közösség a dec. 14-én megtartott szavalóversenyen Kolozsváron, a Brassai Líceumban. A verseny országos döntőjén Nagyváradról, Temesvárról, Székelyudvarhelyről, Székelykeresztúrról, Marosvásárhelyről, Szilágysomlyóról, Besztercéről, Óradnáról jelentkeztek versenyzők és tanárok. Reményik Sándor emlékének a versenyzők koszorúzással is adóztak. Reményik költészetében Erdély történelmi múltja, a természet, Isten és a szerelem érzése is visszhangra talált. Végvári álnéven adta ki azokat a verseit, amelyekből érződik a sors vállalása, a maradás, ami a jövő biztosítéka volt a költő korában és ma is az Erdélyben. /Bodrogi Erzsébet: Élő üzenet... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
Temesváron a XII. TMD Fesztivál keretében táncháztalálkozót rendeztek. Az Illyés Közalapítvány támogatása lehetővé tette, hogy a rendezvény szervezői, a Temesvári Magyar Diákszövetség és a Guzsalyas Néptánccsoport tagjai távolabbi népi tánccsoportokat is meghívhassanak. Az egész napos találkozón fellépett többek között a végvári iskolások Csűrdöngölő csoportja, a végvári fiatalok Muskátli tánccsoportja, az újszentesi Tulipán és a kolozsvári Ördögtérgye. /(JPI): Nálunk is hódít a táncházmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2002. december 19.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepi rendezvényekre került sor a karácsony jegyében. A kollégiumi diákok színpadra vitték a Dióbél királyfi mesedarabot. A középiskolások zenés-verses előadásukban bibliai történeteket elevenítettek fel. /P. Gy. A.: Karácsonyi ünnepségsorozat a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2002. december 19.
A Tordai Népfőiskola Helytállásról-2002 témájú rendezvénysorozatán dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár Kossuth Lajos a népi emlékezetben címmel tart előadást. A tordai Petőfi Társaság szervezte rendezvény dec. 20-án lesz. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. december 19.
Dec. 18-án Temesváron a prefektúra nagytermében első ízben osztották ki az életműdíjnak számító Pro Cultura Timisiensis emlékplakettet. Bodó Barna, a Művelődési Bizottság elnöke és Dan Ioan Sipos, a Megyei Tanács elnöke adták át a megbecsülést kifejező díszoklevelet és bronzplakettet. A kitüntettek között egy magyar van, Ferenczy Annamária, a Csiky Gergely Színház művésznője. Majának, ahogyan Temesváron nevezik kollégái, szinte soha nem volt magánélete, személyes problémái mindig a művészi "kötelesség" után következtek. A művésznő 1949-ben karénekesként kezdte pályáját Kolozsváron, az Állami Magyar Operánál, majd a színművészeti elvégzése után 12 évig a nagyváradi színtársulat tagja volt. 1965 óta folyamatosan Temesváron játszik, nyugdíjasként is fiatalos energiával vállal szerepeket, rendez egyéni műsorokat. Egyformán otthonosan mozog ma is zenés és prózai darabokban is. /Szekernyés Irén: Nyolc művészt tüntettek ki a Pro Cultura Timisiensis plakettel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2002. december 20.
Romániában egyes felmérések alapján 2000, mások szerint mintegy 5000 gyermek él az utcákon. Kolozsváron körülbelül 200 gyermek él az utcán. A Kolozs megyei gyermekvédelmi hatóság felmérése szerint az utcagyerekek 52 százaléka roma, 38 százaléka román, 9 százaléka pedig magyar. A kolozsvári utcagyerekeknek mindössze egy százaléka árva, a többinek legalább egyik szülője életben van. Elterjedt jelenség, hogy a szülők küldik az utcára a gyermekeiket kéregetni. A gyerekek 66 százaléka a kéregetés során szerzett "javakból" tartja fenn magát, 5 százaléka lop, 20 százaléka pedig valamilyen munkát végez: szélvédőt mos, virágot, vállfát árul. A Keresztény Alapítvány az Utcagyermekekért Kolozsváron több mint 40 hajléktalan kiskorúnak biztosít szállást, ruhát, oktatást és meleg ételt. /Gálffy Attila: Akiknek otthonuk az utca. Csupán egy százalékuk árva. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2002. december 20.
Reméli, írta Molnos Lajos, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Budapesten, a Kempinski Szállóban őszintén és szívből gratulált Adrian Nastasénak, Románia miniszterelnökének (s személyén keresztül az egész román népnek), ahhoz, hogy annak idején Romániának sikerült bevetetnie a békeosztó és országcsináló gőgös győztes nagyhatalmakkal a Gyulafehérvári Nagy Maszlagot, rátennie a kezét Magyarország jókora darabjára: az egész Erdélyre, valamint a Partiumra és a Bánságra, meg az úgynevezett történelmi Máramarosra is, annak szépszámú magyarságával együtt. Reméli azt is, hogy Trianon és a párizsi békekötés örömös évfordulóit is ezután együtt fogja a két miniszterelnök megünnepelni. /Molnos Lajos: Törmelék. Kitépett irkalapok - 23. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2002. december 20.
Nemrég Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar-román stratégiai partnerségi nyilatkozattal és a státustörvénnyel szemben tanúsított magatartásával Románia bebizonyította, hogy nem alkalmaz kettős mércét. Éppen Nastase beszél kettős mércéről? Aki most Gojdu-vagyont követel vissza úgy, hogy az ennek sokszorosát kitevő magyar vagyonok visszaszolgáltatásáról hallani sem akar? Két kötet is megjelent az elmúlt időszakban, amely ezekkel foglalkozik: Vincze Gábor: Magyar vagyon román kézen, és Lipcsey Ildikó: CASBI. A kötetek vaskossága is elárulja, hogy tekintélyes vagyonról van szó. Persze ezek visszaszolgáltatásáról vagy a kárvallottak kárpótlásáról nem esik szó, pedig kölcsönösen mondott le ezekről a két állam. A Gyulafehérvári Nemzetgyűlésen vállalt ígéreteket a román állam megalakítása alapelveinek nyilvánított, és amelyek betartását Románia a nemzetközi közösség előtt vállalta, de soha be nem tartotta. Az ígéret be nem tartását nem illik ma firtatni. Ma egy szerződésbeli írásban vállalt, be nem tartott ígéretnek csupán az említése is nacionalista szélsőségességet, irredentizmust, horthyzmust, fasizmust stb.-t jelent a román közélet és a magyar baloldal szerint. A diszkrimináció típusainak összes formája megtalálható Romániában: a törvényes, hivatalos diszkrimináció implicit vagy explicit formáit és az intézményesült diszkriminációt egyaránt. Az elsőre példa már az ország alkotmánybeli egységes nemzeti államként való meghatározása. A tanügyi törvényekben számtalan példát van erre vonatkozóan (pl. magyar osztályok létrehozására kötelező bizonyos létszám, míg a románokéra nem, a történelem, földrajz románul oktatása, a román nyelv anyanyelvként való oktatása, számonkérése stb.). A diszkriminációra az élet szinte minden területéről hozható példa. Sok helyen a mai napig is egy magyar név, a magyar beszéd sorompót jelent, települések esetében pedig a magyar többség megkülönböztetését vonja maga után, ami a központ által kiutalt pénzösszegekben is megnyilvánul. Sorompót jelenthet a szakmai érvényesülés terén, a különböző engedélyek megszerzésében, de akár az egyes szakmákba való belépéshez is már a "belépő jegy" feltétele a román nemzetiség (például diplomácia, a belügy egyes területein). A magyar tankönyvek hiánya, az egyetemalapítás helyzete, a magyar bölcsődék hiánya. A katonaságnál is diszkrimináció érvényesül. Törvény szerint, ahol a 92-es népszámlálás eredményei szerint a kisebbségek számaránya eléri a 20%-ot, ott használhatják az anyanyelvüket a közigazgatásban. Herédi Zsolt egyetlen helyen sem hallotta, hogy az alkalmazottakat kötelezték volna arra, hogy magyarul megtanuljanak, vagy elbocsátották volna őket, és magyarul tudókat alkalmaztak volna. Ha egyetlen ilyen eset lett volna, azt a román sajtó már rég szétkürtölte volna. /Herédi Zsolt: Mérce " román kormány" módra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2002. december 20.
Távolodik egymástól az Iliescu államfő és a Nastase miniszterelnök előrehozott választásokról és kormányváltásról kialakított álláspontja. Ion Iliescu dec. 19-én kijelentette: Adrian Nastase dolga, ha le akar mondani miniszterelnökségi tisztségéről. Ion Iliescu és Adrian Nastase között valóságos nyilatkozatháború dúl, Románia első két embere naponta ellentmond egymásnak. A parlament előtt mondott beszédében Ion Iliescu továbbra is a kormányátalakítás eshetőségét hangsúlyozta. Ezzel szemben Adrian Nastase ötletét folytatva Mircea Geoana külügyminiszter a kormány nevében kifejtette, szolidaritást vállalnak egy esetleges kormánylemondással. "Ez a döntés a kormány dolga, amelyet egységesen vállalunk" - mondott ellent Iliescunak a külügyi tárca vezetője. Ion Iliescu "sokkterápiát" hirdetett a korrupció ellen. Nastase miniszterelnök az előrehozott választások mellett kardoskodik. /Incze Ferenc: Iliescu nem bánja. A kormány szolidaritást vállal Nastaséval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./